Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-24 / 142. szám
r Újabb ellenséges bandát lepleztek le a kiskunfélegyházi Gépgyárban Azóta egészségesen no a termelés, további jó munkával készülnek a tanácsválasztásra Délután négy óra van. A Félegyházi Gépgyár vaskapuján hazafelé sereglenek a munkások. A kapus figyelmeztetően kiabál a gyorsan eltűnő dolgozók után: — Szaktársak, mindenki a kultúrterembe menjen, gyűlés lesz! — Kézlegyintés, néhány hlr- telenében született kifogás és a nagy udvar máris néptelen, A kultúrterembe mindössze vagy száz dolgozd Jut. A szakszervezeti beszámoló taggyűlés bű tükörképét adja a Gépgyárban folyó munkának a Politikai Bizottság határozata óta el* telt időben. Ez a tükörkép nagy, szívós küzdelmet árul el, melyet az üzem a termelési eredmények növeléséért, a munka megjavításáért folytat az ellenséggel szemben, amely különösen a normarendezés ó*a Ismét felütötte fejét a Gépgyárban. A közelmúltban sorozatosat) leleplezett és eltávolított ellenség bentbagyta szövetségeseit és aknamunkájuk következményeit nem lehetett mindezideig maradék nélkül felszámolni. Kezük nyoma fellelhető a politikai és termelő munka minden vonalán. Az üzembe» a mégis folyton növekvő eredmények, annak a jelei, hogy a pártszervezet vezetésével az üzem öntudatos dolgozói ellentámadásba mentek. De éppen a Politikai Bizottság határozatának kiértékelése mutatott ré, hogy a tennivalók ezen a téren még mindig nagyok ég követelők. Garázdálkodik az ellenség Az ellenség, — soraiban a jobboldali szociáldemokratákkal, le- vttézlett csendőrökkel, horthysta katonatisztekkel, a klerikális reakció beépített szócsöveivel — többek között szétzüllesztette, aláásta a dolgozók szervezettségét, összefogását. Az üzemi bizottság nemhogy megakadályozta vo!na ezt, sőt hanyag munkájával maga is elősegítette. Legjellemzőbb pél da erre, hogy a dolgozók nagy többsége csak a taggyűlés előtt néhány órával szerzett a taggyűlésről tudomást. így nem lehet cső. dálkozni, hogy a beszámolón dolgozóknak csak elenyésző hányada jelent meg. A szakszervezet munkája bürokratikussá vált, el hanyagolta magukkal a bizalmiak kel való foglalkozást is, nevelő munkája egyenlő volt a semmi vei. Nemcsak a Párttól, de a dolgozóktól Is elszakadt. Ilyen körülmények között az ellenségnek könnyű dolga akadt. Fegyelmezetlenséget, lazaságot szított a munka minden területén. A lakatosüzemben ütötte fel legerősebben a fejét, ahol bevetett rémhíreivel elérte a normavisszatartást és egyéb csalásokat. Az itt dolgozók hallgatva arra, hogy „ha túlteljesítjük, ismét új normát szabnak“' — 70—80 százalékot teljesítettek, amikor a 100-at is játszva elérték volna. Sokszor még az öntudatos dolgozók is az ellenség uszályába kerültek, így Török János, aki lebecsülte a Sztahánov-mozgaJmat és bár minden lehetősége megvolt, régi, elavult munkamódszerével nem volt hajlandó szakítani. Az ellenség befolyása megfertőzte az egész üzem munkáját, tervszerüt- lenség, súlyos hanyagságok mutatkoztak mindenütt. A raktárban teljes fejetlenség uralkodott, a kért anyagok helyett sokszor olyant adtak ki, ami egy egészen más műhely szükséglete volt. Az egyéni felelősség hiánya magasra emelte a selejtszázalékot is. Papp Sándor és Móczár Ferenc például 7 darab 112 kg súlyú lemezt használhatatlanná tettek figyelmetlenségük folytán. A dolgozók leleplezték Az üzemi pártszervezet és maguk az öntudatos dolgozók is felfigyeltek ezekre a folyton súlyosbodó hibákra és felismerték mögöttük az ellenség kezét. A lakatosüzemben a legjobb népnevelők, szakmunkások bizonyították be, hogy az új normát lehet, sőt túl Is lehet teljesíteni. A miniszter- tanács legújabb határozatának ismertetésével, az új normák védésével kapcsolatban felvilágosították, megnyugtatták a dolgozókat. Megindult a fokozott népnevelőmunka, melynek nem kis része volt abban, hogy a dolgozók lelep. lezték az ellenség főfészkeit. így e!sőnek a műszaki hivatalból távolították el azokat, akik már a nyílt szabotálástól sem riadtak vissza. Ilyenek voltak Gsipei Sándor, Bátyi Ferenc, Kakovszki Gábor, a tervfelelős és Kucsa Szilveszter energiafelelős. Valamennyiem a dolgozók ellenségei, akik nemcsak szabotálásaikkal, hanem a munkások körében végzett uszításokkal, romboló munkával álltak a termeié* útjába. Emelkedett az üzemátlag A komoly nevelő munka, a kártevők eltávolítása, a dolgozók fokozódó öntudata sok jelentős eredményt hozott rövid idő alatt is a gépgyárban. Megjavult a fegyelem, tervszerűbbé vált a munka. Uj lendületet kapott a munkaverseny, a dolgozók 90 százaléka versenyben dolgozik. 232 egyéni, 43 brigád és 75 párosversenyzőt tartanak nyilván. Az eredmények itt is — mint minden üzemben — beigazolták, hogy a többtermelés alapfeltétele és záloga a széles alapokon fekvő munkaverseny. lg- nátovits elvtárs, az üb. titkár, a grafikonon mutatja a kézzelfogható bizonyítékot. Az új normák bevezetésekor az üzemátlag 89 százalékot mutatott. Ez a szám az elmúlt bérhéten már elérte a 100 százalékot. vei készülnek erre a nagy eseményre. Jelentőségével sokat foglalkoznak a gyűléseken, de egyéni agitációs munkán kérésziül is. A tanácsok felállítása meggyorsítja a szocializmus építését. Mit jelent ez kézzelfogható példákkal Kiskunfélegyháza esetében? A sok közül ragadjunk ki néhány léteit a városi tanács költségvetéséből. Gyapjú feldől gozó- és toliüzem, tészta- és kenyérgyár, kislakások és új iskolák épités«, fürdő, városrendezés és még egy sereg beruházás. Á dolgozók támogatása nélkül nem lehet eredményes a népfronf-bizoltságok munkája Hála a Szovjetunió iránt A Gépgyár dolgozói látják as értékelik ezeket a hatalmas arányú beruházásokat. De megértik a tanácsok felállításának politikai jeleni őségét is. Vízhányó József élmunkás arról beszél, hogy a ta náasválasztás napja keUős ünnepet jelent Félegyháza dolgozói számára, mert ezen a napon szabadult fel a város is. A felszabadulás is és a tanácsok is csak még nagyobb hálára köteleznek bennünket a Szovjetunió iránt. Mert tisztán láthatjuk, hogy A beszámoló taggyűlés keretében 9 dolgozó kapott nagyösszegű pénzjutalmat a benyújtott újításokért. De nem kilenc, hanem 90 újítás került az üzemi újítóbizottság elé az utóbbi időben. Mit bizonyít ez, hanem azt. hogy a félegyházi gépgyárban is kezdenek felszínre jönni a dolgozók tömegében lévő erőtartalékok. Az újítások mintegy százezer forint értékű megtakarítást jelentenek, azon felül, hogy a legkomolyabb a'apját képezik az üzemen belül a Sztahánov-mozgalom kifejlődésének. Mit hoz számunkra a tanácsválasztás? Kurucz elvtárs üzemi párttitkár a pártszervezet feladatát a versenymozgalom kiszélesítésével kapcsolatban így fogalmazza meg: — Az a célunk, hogy megmagyarázzuk, világossá tegyük a dolgozók efőtt a verseny, a termelés emelésének politikai jelentőségét, a gazdasági eredményeken túl. — És ennek megvilágítására példaszerű alkalom a közelgő tanácsválasztás. A félegyházi Gépgyár dcCgozói szovjet nép nemcsak a szabadságot hozta eü nekünk, de baráti segítséget nyújt építő munkánkhoz és gazdag tapasztalatainak átvétele lehetővé teszi, hogy célunkat hamarabb elérjük. Magunkra szavazunk Nem közömbös a jelölteik személye sem. Horváth József erről így beszél: — A tanácstagokat közülünk, dtf gozók közül választ- ják. De ezeknek a legjobbaknak a legpéldamutatóbbaknak kell len ni, olyanoknak, akiket mindnyája szeretünk, becsülünk. Akikre szá míthatunk, hogy a tanácsban való bán miniket képvisel. Ez a válasz tás éppen azért fog különbözni az eddigiektől, mert most tulajdon képpem magunkra, jövőnkre adjuk szavazatunkat jelöltjeinken kérész tül. A tanácsok megválasztásának kérdését így kapcsolják össze he lyesen a félegyházi gépgyárban a termelés feladataival, az ötéves terv teljesítésével. A pártszervezet, az üzemi bizottság, de vala mennyi dolgozónak is az a feladata hogy ezt, az utóbbi időben megújult versenyt az állandó, komoly fölvilágosító munka -segítségével, a termelést folyton fokozó motorrá tegyék az üzemben. Az angol koronaügyész hajszája a Kommunista Párt lapjának koreai tudósítója ellen Sir Harley Shawcross angol koronaügyész a kormánynak az Angol Kommunista Párt ellen irányuló hajszája során a parlamentben kedden kijelentette, hogy „sürgős figyelmet szentelnek* ínnak a ténynek, hogy Allén Wtnr nington, a Daily Worker, az angol !(P lapjának tudósítója, az .ászakkoreai erőknél0 tartózko- i-ik. Shawcross hozzátette: „Gon- !<* figyelemmel fogjuk kísérni snnek a személynek a tevékenyégét, valamint annak a lapnak a evék©nvsésrét is. amelvnek tudn.i A megyei tanácsházon, a ki ségházakon mindenütt ott függ nagybetűs hirdetmény: „A Né e- köztársaság Elnöki Tanácsa a il r. gyár Függetlenségi Népfront it ' deményezésére a budapesti váró ^ I a megyei, a járási, a, városi, a v j rost kerületi és a községi tanácsi a tagjainak és póttagjainak válás “ tásdt október SZ-re tűzte ki.“ ^ Választásra készül az ország * s ezt nemcsak a hirdetmények m lt tátják. Bács-Kisknn megyéül 1. sem. Dolgoznak a népfrontbizot ságok, a választás előkészítésén! talán a legnagyobb feladata hár rájuk: az ország rájuk bízta, hoí a jók közül is a legjobbakat v lasszák ki, azokat, akik a légé demesebbek arra, hogy a tauác bán az egész községet, járást, mi gyét képviseljék. A legmegbecsültebb emberek* a legjobb gazdákat kiválasztat fi olyanokat, akikben őszintén blzl i- a nép —■ nem könnyű feladat, k népfrontbizottságok e nagyhon il erejű megbízatást kapták, s f nép úgy kívánja, hogy maradél 1 tnlanul oldják is meg. Báes-Ki&kun megyében — mii ’ az országban mindenütt — szívj 1 sen segítenek ebben a dolgozói Ahol a népfrontbizottságok mes fogadják a tömegek szavát, ot azoknak a dolgozóknak nevel ki rülnek a listákra, akikben a dől gozók bíznak, akiket szeretne! így történt a megye számtala falujában. Bácsalmáson megfelel számban kerültek a jelöltek köz 1 párttagok, köztiszteletnek örven ■ dő pártonkívüliek, egyénileg dől • goző parasztok, nők, fiatalok : Katymáron, Csikérián arra > volt gondja a népfrontbizottság nak, hogy a dolgozók kívánsága nak megfelelően a község délszláv lakói közül is a legjobb gazdáka tanácstagul jelöljék. Tiszakécskéi a töiuegszervezetek keresték fel ! legtöbb javaslattal a népfrontbi zotságot g elmondták, kik értél el a begyűjtésben a legjobb ered méuyt, a dolgozók kiknek intrikájára számíthatnak mindig bát ran. A megye számtalan községé ben jól, alapos körültekintéssé dolgoztak a népfroutbizottságok De akadtak olyan községek is abol a tömegek kívánságainak figyelmen kívül hagyásával, értekezletekkel, névsorból kijelölve, bürokratikusán akarták kiválasztani azokat, akikre az ország hatalmából a községre jutó részt kívánják bízni a dolgozók. Az ilyen bürokratikus jelölés természetesen csak hibákhoz vezet. JakabszdUáson sem a dolgozó tömegek véleménye volt az, hogy a tanácstagok 70 százaléka párttag legyen. -Takabszálláson a pártszervezet helyeselte ezt, mondván, hogy a párttagokban mindenki bátran megbízhat, nem kell kísérletezni másokkal. Pedig számos becsületes, a Párt irány- mutatását eddig is követő, pár- tonkívüli gazda van a községben, akiknek a tanácsban a helyük. A pártszervezet nem bízott bennük, nem ismerte fel, hogy a Párt ereje nem utolsó sorbán a tömegek bizalmában van, s a párton- kívüli dolgozók támogatása nélkül nem lehet az ország ügyeit elöbb- revinni. Helytelen álláspontján javít már a jakabszállási pártszervezet és maga is segít 'a helyi népfrontbizottságnak, hogy a megbecsült, arra méltó pártonklviih dolgozók necsak 30 százaléknyi, hanem megfelelő helyet kapjanak a tanácsban. A tömegek véleményétől, kívánságaitól elszakadt jelölésnek legkirívóbb példája néhány népfrontbizottság munkájában a „családi alapon" történő jelölés. Kunbara- :son, Ladánybenén jelölték a vp- zetöjegyzöt, a feleségét, a párt- titkárt, a feleségét. A kiskunfélegyházi járásban egybelyütt tanácstagnak jelölték az apát, a ’iút, a. lányt, a sógort. Itt a nép- ’rontbizottság azzal érvelt, hogy DÉFOSz-ban, harmadik az i MNDSz-ben végzett eddig Is Jő ■ munkát. De ha meghallgatták volna a tömegeket is, nyomban felismerték volna, hogy a község ügyeit nem lehet „csalMi alapon“ otthon, „magunk között" elintézni, hogy a tanács; a, község minden dolgozójának képviselete, nem pedig egy családé. A kiskunfélegyházi, dunavecsei, kecskeméti járásban a nép megkérdezése nélkül — a néphez hű, becsületes jegyzőket akarták kihagyni a tanácsbői. Itt a nép- Yrontbizottság elfelejtette, hogy a jegyzők legnagyobb részét már népünk küldte felelős posztjára és — ha munkájukat jól végzik — azokat kicserélni káros és helytelen. A tanács munkájában sem nélkülözhetjük a közigazgatásban jártas emberek tudását, megbízható tevékenységét. A bdcsbokodi népfrontbizottság sem a tömegek — csak a tszcs helytelen álláspontját képviselte akkor, amikor az egyénileg dolgozó parasztok rovására akart tszcs- tagokat jelölni tanácstagul. A tszcs-tagok szinte közelharcot folyattak: „Erős a tszcs, innen kell több tag‘> — mondták. A párttitkár figyelmeztette a tszcs tagjait, hogy ilyen módszerrel nem a tszcs népszerűségét növelik — nem így lesz szorosabb kapcsolata a falu egyénileg dolgozó gazdáival, —- ellenkezőleg. A tanácsban tszcs-tagok és egyénileg dolgozó parasztok együtt, egymás iránt kölcsönös bizalommal munkálkodhatnak csak eredményesen a község érdekében, Fülöpházin a fiatalokat hagyta ki a tanácstagjelöltek közül a népfrontbizottság. „Nincs nálunk megfelelő fiatal" — mondták, pedig csak a. listákon nem volt, amiről jelölgettek. Amint a dolgozók véleményét is meghallgatták, mindjárt akadt nem is egy olyan fiatal, akit az idősebbek is szívesen látnak a tanácsban. A bürokratikus Jelölés következtében Izsák községben majdnem egy kulákot Jelöltek a tanács tagjául A község nagy, a népfrontbizottság nem ismer mindenkit — a tömegek véleményét pedig nem kérdezték meg. így fordulhatott elő, hogy az egyik aépfrontbizottsági tag javaslatot tett: egy nevet említett. A „jelöltet“ senki nem Ismerte. Ellenérzésként megnézték a gazdálap- |át. Azon mint földmunkás voit feltüntetve. Csak amikor köze- ebbről megvizsgálták, derült ki, íogy mintegy öt hold szőlője, ;übb mint 3 hold szánlója van, izőlőjét idegenekkel müvelteti, naga pedig kupeckedlk. Lajos- nizsén sem ismerték eléggé a tözség dolgozó parasztjait és e’-ő. zör a gazdalajstromból akarták i jelölteket összeválogatni, hogy negfelelő számban legyen köztük ásbirtokos, középparaszt, stb. A jelölés ilyen bürokratikus, ömegektől elszakadt módja a egveszedelmesebb. A népfrontbi- ottságok megtisztelő, felelősség- eljes feladatának ellátásához a ászándék önmagában nem elég. . megye népfroutbizottságnuiak junkájában a jó eredmények lellett a számtalan hiányosság is rra hívja fel a figyelmet: a tömgek megkérdezése nélkül ezt a rankát pem lehet elvégezni. Sok löt, fáradságot takarítottak olna meg a népírontbizottaágok, >kkal több helyes szempontot, [vánságot hasznosíthattak volna iár előbb Is, ha a tömegek vé- ményét figyelembe veszik. A hí- ik kijavítása még nem késő: ha késve is, de mozgósítani kell a Ipnevelőket, tömegszervezeti ak- vákat, járjanak a népfrontbi- ittsági tagok maguk i* házról - izra és a tömegek kívánságai- ik figyelembevételével a tanács- g tisztségére valóban méltó dől- zókat jelöljenek — olyanokat, ikben az egész község fcltétlc• iI megbízik.
