Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-24 / 142. szám

ÉPÜL KECSKEMÉTEN A VIZVEZE A régi képviselőtestület 30 évig húzta a vízvezeték építését dolgozó paraszt H a végigmégy a Szabadság-téren, dolgozó embereket látsz, akik árokszerű, hosszú csatornát vájnak a földbe. Felszedik a kövezetét és ásók, lapátok mélyen merülnek az évtizedek óta letaposott homokba. — Mi történik itt? — kérdezik a járókelők egy­mástól és a dolgozó munkásoktól. — Épül a vízvezeték — válaszolják és gyorsan engedik le az árokba a csöveket. — Épül a vízvezeték. — Nincs ebben semmi különös, hiszen annyi minden épült az utóbbi idő­ben. Például az OTI-palota és a többi. De mégis, az ember elgondolkodik rajta. Legfőképpen azon, hogy miért éppen most épül, miért nem történt ebben az ügyben harminc esztendő óta semmi, miért nem gondoltak a város vezetői kerek har­minc éven át arra, hogy rossz, egészségtelen és ihatatlan a víz a városban, hogy ez az ihatatlan víz nem kevés betegséget okozott idáig is. — Miért nem épült Kecskeméten vízvezeték idáigt No®, ez a rövid története ennek. Elmondják harminc év iratai, aktái. Elmondja a régi város­háza Irattára, a nép nyakára ültetett népnyúzó bürokrácia bizonyítéka. így történt: Kecskeméten Héjjá# Iránok, Francia Kiss Mi- hályék hintajai vágták a port az úton. A duhaj­kodó, népnyúzó kulákok be-berándultak a városba, s olykor napokig tartó dáridók verték fel a halott város csendjét. Mert halott és szomorú volt ez a város — s ami volt is itt, mind az urak, a kulákok kényelmét szolgálta. — Parasztnak, napszámosnak hallgass a neve — Így volt ez itt is. Ha valami panasza volt a sze­gény embernek, hiába ment a magas városházára. Az urak, a kulákok tanyáján bizony nem intézték a szegény ember ügyét. Ha valakinek mégis bátorsága volt valamit kérni, hát hamar kiosztották a büntetést. _ Ke legyen kedve miskor panaszt tenni. Ez v olt az értelme a magas városháza végzéseinek, Igaz hogy nem így írták, hanem cirkalmas, érthe­tetlen, úri nyelven. De egyre ment- Nem kapott a Szegény ember, a munkás, semmit, csak büntetést.. De ahol a városatyák laktak, kikövezték az utcákat. A városatya, a knlák egészsége más volt, mint a szegény emberé. Kutakat meg nem épí­tettek — Mázra, fontosabbra kell a pénz — így áll a régi papírokon. Ezt is körülcirkalmazták megfe­lelően. És ez a más, fontosabb: a saját zsebük volt. A képviselőtestületben nem a dolgozó nép kép­viselői, hanem ellenségei ültek. Akik minden kép­viselőtestületi ülésen egy dologról tárgyaltak: ar­ról, hogyan lehtne még több adót kisajtolni a dol­gozók zsebéből. Duzzadt, kövéredett a pénztárcájuk — attól, amit elloptak a dolgozóktól. * Most pedig épül a vízvezeték. Mert a város­házán nem a nép ellenségei, hanem a nép fiai dol­goznak. Akik a nép pénzét a nép érdekében használ­ják fel. A Városi Tanács. Nem porzik az út többé. Van a városnak Ön­töző autója, amelyik minden reggel végigmegy a városon. Végiglocsolja az utcákat, és amikor mun­kába mégy reggel, nem száll a szemedbe a por. És épül a vízvezeték. Lekerültek a betonlapok a régen befedett széktói kutakról. A hároméves tervben megkezdődlek a vízmű előmunkálatai. Gépi berendezést kapott a kút-akna. És a nagy Sztálin 70. születésnapján a javított vízszolgálat örvendeztette meg Kecskemét új gazdáit, a munkásokat, parasztokat. És Kecskemét dolgozói látták, mire képes a munkásosztály a Párt vezetésével. örömmel adták forintjaikat, amikor az állam kölcsönt kért tőlük. — Magunknak adjuk — így gondolták. És nem csalódtak. Azon túl, hogy visszakapják pénzben is, sok-sok új alkotás hirdeti: érdemes kölcsönadni az államnak. * Szorgalmas munkáskezek építik a vízvezetéket. Már a Szabadság-téren tartanak. És épül jövőre a nagy víztorony is, hirdetve a különbséget a régi rendszer urai, a nép elnyomói — és a nép mai, választott vezetői között. Cukorfeketéztfket lepleztek le Hercegszántón A falu kulákjal, kupecei min­den alkalmat megragadnak, hogy becstelen gaztetteikkel ott fejtsék ki romboló tevékenységüket, ahol a legtöbbet árthatnak dolgozó né­pünknek. Hercegszántón Szabó István volt kereskedő és felesége cukrot rej­tegettek. Harminc kiló cukrot hal­moztak fel és a dolgozók körében azt híresztelték: „Már cukrot sem lehet kapni". A megyei bíróság fe­lelősségre vonta az árurejtegető- ket és Szabó Istvánt nyolchónapi, feleségét 8 hónapi fogházra, hiva­tali és politikai jogaiknak 8—8 évi felfüggesztésére ítélte. Izgató, rémhírterjesztő kulákok a megyei bíróság előtt A megyei bíróság különtanása előtt az izgató és lázító kulákok egész sora állott. Valamennyien szükölve és hazudozva igyekeztek félrevezetni a bíróságot, de a fel­vonult tanúk minden esetben szemükbe mondták aljas gazságaikat, kártevő és bomlasztó tevé­kenységüket. Bartsdk István 28 holdas csi­kónál knlák sem fért a bőrében. Uton-űtfélen becsmérelte a dol­gozó nép államát, gúnyos és aljas szavakkal igyekezett lekicsinyelni eddig elért eredményeinket- A me. gyei bíróság előtt tagadni próbál­ta vakmerő bltangságát. 3 évi börtönre, politikai' jogai­nak 10 évi felfüggesztésére ítélték és az ítélet elrendelte 6 holdon felüli földjének el- kobzását. Lucia Sándor csávolyi volt nagybérlő sem volt különb Izga­tott és rémhírek terjesztésével próbálta a termelés és betakarítás lendületét gátolni. Egy és fél évi börtönre ítél­ték, valamim hivatali és poli­tikai jogainak 10 évi felfüg­gesztésére. Kovács István madarasi 20 holdas kulák is ebbe a bandába tartozott. Izgatott, lázított, ahol csak szerét ejthette. S hónapi börtönre és vagyonának teljes el­kobzására ítélték. Leleplezték a lopásra, szabotálásra búj lógató, árurejtegető kiskunfélegyházi kulákot A rosszul és hiányosan végzett népnevelő munka következménye: a bácsalmási gépállomás csak 68 százalékot teljesített A széttöredező felhők mögül ki- kandikál a nap korongja az őszi reggelen. A bácsalmási gépállomás fratoroeal erőgépeiket vizsgálják, mielőtt megindulnának a határba. Motorzúgás veri fel a reggeli csen­det. A munka ütemes zaja kel életre. Szikora Jenő elvtárs, a gépállo­más vezetője a traktorosok gyű­rűjében, a munka mai napra váró feladatait közli. 14 erőgép dolgo­zik a gépállomás körzetében, egy­két nap és további 7 erőgép Is megindul, hogy mielőbb elvégezze a gépállomás által lekötött vető­szántási munkálatokat. Csak vasárnap folyik felvilágosító munka A gépállomás kapacitásának 68 százalékát tudja csak teljesíteni az őszi munkálatok során. A kör­zetbe tartozó termelőcsoportok 5671 és az egyéni gazdálkodók 1604 normál holdjára kötött szer­ződést a vetőszántás, a tárcsázás, a fogasolás, hengerelés, a közép és mélyszántás teljesítésére. An­nak, hogy a gépállomás nem tudja teljes kapacitását az őszi munká­latok során kihasználni, annak legfőbb oka a körzet­ben a népnevelők muinikájá- nak hiányossága, a feWtlágo- sitó munka kampáinyszerő­sége, amikor a gépállomással kötendő szerződések megkötésére csak a vasárnapi napokat használják ki. így történt aztán, hogy mindösz- sze öt vasárnap folyt a munka, a hét többi napjúin pedig érvényre jutott az elbizakodottság: „fog ez menni magától is". Nem dolgoznak a községi népnevelők A gépállomás körzetébe tartozó községek népnevelői alig. vagy egyáltalán nem segítették a gép- vünk második évének mezőgazda állomás népnevelőit felvilágosító sági eredményeit, munkájukban. Kunbaján például A dolgozók az észszerűstfések egész sorát alkalmazták, hogy a munkafolyamatot meggyorsíthas­sák és ez egyes előforduló hibákat és hiányosságokat kiküszöbölhes­sék. Ezt célozza Bakó Ferenc fő- gépész újítása Is. Bakó elvtárs az erőgépeken alkalmazott útvédö ka­rikát azzal, hogy azt az erőgé­pek abroncsának közepére helyez­te, megkönnyítette a gépek moz. gását a köves utakon. A dolgo­zók egyetemesen kitervelt újítása, melyet már a nyáron is alkalmaz­tak, a tartorosok egészségvédel­mét szolgálja. A szélvihar és az eső ellen a traktorvezetők számá­ra a gépekre védőfiükéket sze­reltek. De jelentős Odlfi István kör­zeti szerelő újítása is. Gálfi Ist­ván újítása azt célozza, hogy ki­küszöbölje a golyók sűrűn elő­forduló elfordulását a traktorok porlasztóján. Gálfi újítása a go­lyót teljesen kiküszöbölte és he­lyette egy gumiszelepet alkalmaz. Ezzel elérte, hogy míg egy idény alatt ötször is szükségessé vált a golyók cserélése a porlasztón, ad­dig a szelep alkalmazása az egész Idényre biztosítja a porlasztó biz­tos munkamenetét. A gépállomás legjobb brigádjai, melyek a nyári munkálatok alatt kiváló teljesítéseikkel az élen haladtak, Bári István és Horváth J Sándor brigádjai voltak. Mind a rét brigád 225—231 százalék kö­tött teljesítette a cséplési mun­kálatokat. Meg is fogadták a gép- Lllomás dolgozói, tőlük veszik a léldát az eszi munkák teljesítésé­jen, hogy jól végzett munkájuk az deinél is magasabb termésered- nényeket biztosítson dolgozó né-, tünknek. A Magasépítő NV kiskunfélegy­házi építkezésénél a dolgozók le­leplezték Kovács János raktámo- kot és Erdei László munkavezetőt, akik a dolgozó nép vagyonát eltulajdonították és saját cél­jukra használták fel. A vizsgálat során fény derült arra, hogy a háttérben a dolgozó nép elkeseredett ellensége, a ku­lák húzódik meg. Kovács és Er­dei Fekete Mihály kulák-kocsmá- rosnak 5 mázsa lopott cementet adtak el borért. Fekete nem voli válogatós a módszerekben és — minthogy Kovács és Erdei Iszáko­sak voltak és tartoztak neki — kényszerítette őket arra, hogy adósságuk fejében építkezési anyagot lopjanak és szállítsa­nak neki, A munkások ébersége leleplezte a kártevést. A nyomozás során azonban még más is kiderült a kulákről. Az, hogy nemcsak lo­pásra, az építkezés szabotáld sára próbálta rávenni a dol­gozókat, ezenfelül még árurejte­gető is. Lakásán közel két mázsa kenyérliszt, közel egy mázsa gri zesliszt, majdnem félmdzsa só és nagymennyiségű cukor volt elrejt­ve. Ez a kulák, aki a klérus ügy. nöke volt, állandóan arról panasz­kodott, hogy „nem lehet ma az üzletből megélni'4 — és alig egy hónapja húszezer forintért házat vásárolt magának. Heti 12.000 íorint megtakarítást jelent az új gyártási módszer a kecskeméti Gyufagyárban Korábbi kísérletezések alapján a kecskeméti Gyufagyár kezdte meg az úgynevezett rövidgyufa gyártá­sát «kőnek. Ez a gyártási mód­szer az eddigi számil ások szerint heti 12.000 forint megtakarítást jelen1, aminek nagy jelentősége nemzetgazdaságunk szempontjából nem lehet vitás. Az új gyártási módszerre való áttérés* komoly előkészületek előz­ték meg. A dolgozók előtt gyű­lésen magyarázták meg ennek je­lentőségét. A mű zakiak a szak­munkásokkal együtt lelkesedéssel oldották meg az átállítást, aminek eredményeképpen az üzem napo­kon belül teljes kapacitással meg­kezdi a munkát. Az eddigi ered­ményeket nagy érdeklődéssel fi- gyeíjik a testvérgyárak is, amelyek a közeljövőben ugyancsak áttér­nek erre a gyártásra. Az átállítás munkájába különö­sen példamutatóan vették ki ré­szüket az ifjúmunkások és a ta­nulók, akik a munkaidő letelte után is bent maradtak az üzemben, hogy tudásukat fejleszthessék. a helyi pártszervezet titkára még csak a népnevelőket aem értesítette feladataikról, így a gépállomás népnevelői a köz­ségben a helyi pártszervezet ré­széről sem tudnak támogatást kapni. A gépállomás a földmunkák el­végzésén kivül 856 hold gépi vetés­re Is szerződést kötött. A nép­nevelő munka még folyik és a napról-napra megkötésre kerülő szerződések bizonyítják, hogy dol­gozó parasztságunk mind széle­sebb rétegei ismerték fel a gépi munka előnyeit, mely termésered­ményeik növekedésében mutat­kozik meg. Verseny — csak papíron? A bácsalmási gépállomás dolgo­zói elfogadók a nagyszénási ver­senykihívást és vállalták, hogy valamennyien párosversenyben ter­vüket 105—110 százalékra fogják teljesíteni. Egyben megfogadták, hogy az erőgépek üresjáratait a termelőszövetkezeti csoportok földjein 80, az egyéni gazdálkodók földjein pedig 90 méterre csökken­tik holdanként, ugyanakkor Uzem- anyagmegtakarításban 10—15 szá­zalékos megtakarítást fognak el­érni. Újításokkal gyorsítják a munkát A gépállomás elkészítette már 1951-es évi tervét. A dolgozók a tery sikeres végrehajtására yál- lalták, hogy jövőévi tervüket át­lagosan 115 százalékra fogják tel­jesíteni, hogy ezzel is, még na­gyobb sikerre vigyék ötéves ter­Megérkeztek az új termelőcsoportok működési engedélyei A Megyei Tanács mezőgazdasági osztályára megérkeztek az új ter­melőszövetkezeti csoportok mű­ködési engedélyei. Eddig tizenegy csoport műkö­dési engedélye érkezett meg. amelyeket a közeljövőben ünnepé­lyes keretek között adnak át a csoportoknak. Megérkezett a következő cso­portok engedélye: Kecskemét— Felsőszentlőrinc Úttörő tszcs, Kecskemét—Felsőszékté Győzelem tszcs, Csőlyospálos Béke tszcs, Kiskunmajsa Alkotmány tszcs, Kertiemét—rTJrrét Béke tszcs, Kecskemét—Városföld Kossuth tszcs, Kecskemét—Talfája Törek­vés tszcs, Kecskemét—Méntelek Alkotmány tszcs. Kecskemét—Bor. I bás Vörös Csillag tszcs. Kiskunha­las Vörös Hajnal és Vörös Csillag termelőcsoportok. Letartóztatták a Francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség le-mansi titkárát A Francia Köztársaság Ifjúsági Szövetség le-mansi titkárát, B!ond-t munkahelyén letartóztat­ták. A váró* ifjúsága tüntetett a letartóztatás ellen. Á tüntetés so. rán Sarthe-negyed kommunista képviselője beszédet mondott. A rendőrség durván megtámadta a tüntetőket, a képviselőt megsebe- sítették és börtönbe hurcolták. A nép tiltakozására azonban szaba­don bocsátották.

Next

/
Thumbnails
Contents