Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-24 / 142. szám

Gyorsítsuk meg az őszi munkák ütemét, fejezzük be a munkát a tanáesválasztás napjára!

A Megyei Tanács szeptember 20-i rendes ülésének határozata az őszi mezőgazdasági munkák sikeres befejezése érdekében

Éppen ezért felhívja a Megyei Tanács a megye dolgozó parasztságának figyelmét, hogy az őszi mezőgazdasági munka elvégzését tekintsék fontos harci feladatnak. Leplezzék le a kulá- kok, a nép ellenségeinek aknamunkáját. Gyorsítsák meg az őszi szántás elvégzését. Ahol még nem történt meg, most, azonnal igényeljék a szükséges vetőmagvakat és a megfelelő minőségű műtrágyát a földművesszövetkezeteken keresztül. A. vetőgép helyes elosztásával biztosítsák, hogy a kenyérgabona vetése mindenütt géppel történjék.

Csak így és ezen feladatok elA Megyei Tanács szeptember 20-i ülésén megtárgyalta többek között az őszj mezőgazdasági munkák állását is, és a következő határozatot hozta:

A Megyei Tanács megállapítja, hogy a Népfront Bácskiskunme. gyei Bizottságának 14-i felhívása, — amelyben csatlakozásra hívta fel a megye dolgozó parasztságát Bihariorda dolgozó parasztjai által kezdeményezett versenyhez, hogy az őszi mezőgazdasági munkálatokat október 22-re, a tanácsválasztás napjára végezzék el — j komoly visszhangra talált dolgozó parasztságunk körében.

A felhívás óta eltett alig egy hét alatt komoly eredményeket értünk el és dolgozó parasztságunk tömegesen csatlakozott a verseny- felhíváshoz. így elsők között csatlakozott a begyűjtési versenyben országos viszonylatban is elsők között végzett Dunaegyhíza, valamint Gátér község dolgozó parasztsága, majd a járások és községek egész sora. Nincs a megyének olyan községe, afhol ne csatlakoztak volna Bihartorda versenyfelhívásához.

Mégis, meg kell állapítani, hogy a háborús gyújtogatok ügynökei, a kulákok, népi demokráciánk ellenségeinek aknamunkája hátráltatta a munka menetét. Különösen a kutákság „száraz a föld, nem lehet szántani" ellenséges hírverésének ültek fel több helyen. Elfeledkeztek arról, hogy a múlt évben is volt szárazság és éppen a jól végzett talajmunkálatok, valamint az időben történt vetés tette lehetővé az idei jó termést.

végzésével tudjuk a versenyben vállalt kötelezettségeinket elvégezni. Munkánk jó elvégzésével újabb csapást mérünk a háborús gyújtogatókra, népi demokráciánk ellenségeire. Az őszi mezőgazda- sági munkiák október 22-re való befejezésével ünnepeljük dolgozó népünk államhatalmának újabb megerősödését jelentő helyi tanácstok választását.

Előre, nagy Pártunk és szere-’ tett vezetőnk, Rákosi elvtárs ve- zetésével az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésével a helyi tanácsok megválasztásáért!

BACS-KISKUNMEGYE

TANACSA

Népnevelő munkánk fokozásával harcolunk az őszi munkálatok

elvégzésének sikeréért

Kedves Népujságl Mi, a bácsalmási gépállomás traktorosai lelkesen vesszük ki részünket abból a munkából, hogy dolgozó népünket felvilágosítsuk: hogy az időszerű őszi munkálatok időnbelüli teljesítésével újabb csapást mérnek az ellenségre, mely tehetetlen dühvei szemléli eddig elért eredményeinket. Pártszervezetünk irányításával mutatunk rá a dolgozó nép egysége ellen áskálodókra. A levitézlett urak, kulákok és a reakció egyéb lovagjai nem akarnak mást, mint a termelő munkát akadályozni és a viszály szításával az egységes sorokat megbontani. Ha szárazság vm, azt kürtölik szerte, száraz földbe nem jó vetni, ha meg eső áztatta a földeket, akkor meg úgy fordítják meséjüket, hogy g nedvesség árt az elvetett gabonaszemeknek. ők tudják, mi a meséjük alapja, de mi átlátunk sötét és alattomos céljaikon és időben felvesszük ellene a harcot.

Üzemi pártszervezetünk szemmel tartja munkánkat és a jó eredményeket elért dolgozókat továbbképzésre küldi. Sorainkból ketten is vannak ezidöszerint pártiskolán, ketten pedig szakmai továbbképzésen. Október elsején újabb nyolcán megyünk *s* kólára, hogy elméleti és szakmai tudásunk gyarapításával még sikeresebben állhassunk dolgozó népünk oldalán a termelőmunka frontján. Mi a gépeink nyújtotta segítséggel, dolgozó népünk termelőmunkájának tovább fokozásával. így visszük sikerre ötéves tervünket és rajta keresztül szocializmust építő munkánkat. Sutre Mátyás, a bácsalmási gépállomás traktorosa.

DunaTecsén, Szabadszálláson, Pálmonostoron és Kiskunmajsán is a dolgozó parasztok nyeremény- kötvényeit húzták ki a sorsoláson

Egész megyénkben nagy érdeklődéssel és boldog örömmel kísérte dolgozó népünk az ötéves tervkölcsön nyeremény- kötvényeinek első sorsolását. Dunavecsén az elmúlt napokban futótűzként terjedt el a hír, hogy Dudás Antal községi bíró kötvényét kihúzták a nyereménysorsoláson. Dudás Antal 10 holdon gazdálkodik. A földel a demokrácia juttatta neki. A családot éppen munka közben lepte meg az örömhír. 300 forintos nyeremény üli Dudás bácsi markát. — Van még egy 50 forintos kötvényem, remélem, hogy ezen is nyerek. Ha nem az idén, akkor majd jövőre — mondotta örömmel a községi bíró.

De a községben Taba Sándor- né kötvényét is kihúzták. 500 forint negyedrészét nyerte.

Szabadszálláson újabb dolgozó parasztok kötvényeit sorsolták ki. Feliér János törpe- birtokos 300 forintot. Manko- vics Mihály 300 forintot és Gál Lajos hentes szintén 300 forintot nyert. _

— Köszönjük a nyereményt a népi demokráciának, amely nemcsak a falu építésében is segít, hanem a kisemberek boldogulását is a szivén viseli. Mi hozzájárultunk az ötéves terv sikeréhez. A faluban most láthatják azok, akik nem hittek az ötéves terv sikerében és nem hittek a kölcsön visszafizetésében, hogy Pártunk, kormányunk betartja szavát.

I°V nyilatkoznak a boldog szabadszállási nyertesek.

De madarat lehetne fogatni a kiskunmajsai nyertesekkel is. Itt Gyöngyösi József kézbesítő 1000 forintot. Márton Mihály vonaifelvigyázó pedig 300 forintot nyert. Pálmonostoron

még boldogabb Seres Ferenc Ez az ifi kétszer 300 forintot -yert. De a vá._'\m nagy szerencse a félegyházi állami áruházba is bekopogtatott. Itt dolgozik ugyanis az egyik vasúti segédmunkás felesége, Bakai Jánosné, akinek 1000 forintos nyereményt biztosított a szerencsekerék. De nemcsak ezek a dolgozók, hanem velük együtt sok más is nyert az első sorsoláson. N^-igy boldogságot jelent ez mindnyájunknak. Népünk felismerte a szocialista tervkölcsön, mint a szocialista építés, az egyénj takarékosság és a komoly egvéni overeménv- iehetőségek eszközéi. Most .min denki világosan látja, hogy más a szocialista kölcsön, min a Horthy-korszak hírhedt köl- csönci, amelyekből soha egyetlen egy fillért sem láttak vi szónt a dolgozók. A tervköi- csön ügyének és a sorsolásnak különös jelentősége van most, amikor minden eredményünk egj'-egv tégla a béketábor bevehetetlen -.árának erősítéséhez és újabb válasz az imperialista háborús uszitök mesterkedéseire.

FELHÍV ÍS

ür<i hizlalásra

A SzöVOSz és az Allatforgalmi Egyesülés fefihívja a dolgozó pa rasztofc figyelmét, hogy ürühizla- lási szerződést lehet kölni. Hízla lás^a kerülhetnek 2 évüket betöltött, megflelően fejlett, jó lábú, egészséges ürük. A szerződésekben lekötött űröket a gazdák tartoznak a földművesszövetlkezeten keresztül 1951 szeptember, október, november hónapokban átadni. Részletes felvilágosítást mind a földműves szövetkezetek, mind az Ailatfor- g-ahni Egyesülés nyújt.

BÖRCSÖG ANDRÁS KIMOZDUL A SÖTÉT TANYAVILÁGBÓL A BOLDOGSÁG FELÉ

Homokbuckák között, süppedő, homokos ösvény vezet az ágasegyházi tanyavilágba. Ezen az úton jár naponta a kilenc- esztendős Börcsög Annuska az ágasegyházi tanyai iskolába. Másfél óra út oda, ugyanannyi vissza. A hegyeknek is beillő homokbuckák mögött, a távoli tanyák felöl gyenge kutyaugatás hallatszik, de embert nem látni sehol. Az út felén még nincs túl a gyermek, de máris izzad, liheg. Fárasztó ez az út. Még jó három negyedórás gyaloglás és végre az ember szeme előtt előtűnik Börcsög András iizholdas juttatott dolgozó paraszt tanyája. Vályogból épített, nyomorúságos, ablaktalan, sötét viskó. Itt él Börcsög András nyotcadmagával.

BÖHCSÖG ANDRÁS naipszá- mosember, de leginkább kulá- kpk cselédje volt azelőtt. Kulákok tanyáján telt el életének javarésze. Lakása az istállóban, vagy a pajtában volt. Ez attól függőit, hol adott helyet a gazda. Szobáról semmiképpen sem lehetett szó. Nem cseléd számára tartogatta azt a buják. Akadt olyan kólák js, aki „jószívűsé- géhcn‘‘ csupán csőszkunybóban lakalta cselédjét. A nagy szegénységben csupán a gyermekáldásban volt része. Tizenkilenc gyermek apja, tizenhárom fiú és hat leánygyermekük született. Minden esztendőben egy. A sok gyerek szétszóródott a tanyavi- lágbao, kanásznak, béresnek szegődtek a kulákokhoz. Megesett, hogy némelyik gyerekről évekig hírt sem hallott. Élték a cselédember szomorú, nyomorúsággal teli életét, kulákok ta- nváján. távot 9 világtól, sötétségben. Ho"-- a kulák tanyáján túl mi történik, arról mit sem tudtak, gazdájukon kívül más embert nem láttak, nem ismertek. Nem volt idejük arra, hogy hirt adjanak magukról. Ünnepet, vasárnapot nem ismertek.

A FÉLSZ.AB ADU LÁS után életük csak annyiban változol!, hogy ők is kaptak tíz hold homokos földet. Böircsög -András nem tudta, hogyan fogjon a munkához. Se szerszáma, se igája nem volt a földhöz. Újra csak a kutakra szorult. Adtak igát, adtak szerszámot is, de nem ingyen. Koplalnia keljei*, hogy megfizesse a kulák „jóságát“. Nyomorúsága még nagyobb lett. 1945-ben aztán beiratkozott a Magyar Kommunista Pártba. Még kevesen voltak abban az időben. Sokan újjal mutogattak utánuk, hogy: —- na, ott mennek a rongyosok. Kinevették őket. de nem keseredtek el. Bíztak a Pártban, híztak abban, hogy övék a jövő.

Am'ikor megkapta a tíz hold földet, nekilátott, hogy „házat“ építsen magának. Akkor építette a vályogviskót. Nem olyanra sikerüli, mint a szomszédos tanyai házak. Alacsony, ablaktalan, fatörzzsel aládúcolt viskó lett belőle.

— Majd a jövő évi termésből futja igazi házra is. — bizako- kodott. A következő esztendő- '

ben a jó termés helyett meghalt a felesége és a temetés akármilyen szegényes yo-lt is, mégis sokba került. Újra a kuláktál kapott kölcsön visszafizetését nyögte. A föld csekély hasznot hozott. Ferenc nevű fiával napszámba jártak, de éppen csak a kenyeret keresték meg. Börcsög András egyre nehezebben bírta a munkát. Túljárt már a hatvanadik évén. A Pártba sem tudott eljárni a gyűlésekre. Újság nem került elébe, csak nagyritkán. A fiú hozta valahonnan. Mihály nevű fia a múlt esztendőben bevonult katonának.

— Annak most jó dolga van. A Kossuth Akadémián tanul. Azt mondják, tiszt lesz belőle. Ezt szeretném megérni. Én tisztiszolga voltam az első világháborúbani, — mondja eigondol- koziva.

AZ ELÁjULT HETEKBEN népnevelője jártak nála. A fü- löpházi ..Petőfi“ termelőcsp- portbál jöttek- Sokáig beszéltek Börcsög Andrással. Valkai József, a termelőcsoport tagja elmondta, hogy milyen más az ő életük a csoportban. Elmondta, hogy mindenük megvan, hogy ők már nem ilyen viskóban laknak, hogy újságot olvasnak, rációt hallgatnak és az ötéves tervben bevezptik a villanyt minden liázha.

— Van még hely közöttünk. Kell a dolgos ember. Az ú i tagnak házat is adhatunk, szobás- konyhás lakást, — mondja Val kai József. — Ha közénk jön, nem lesz egyedül a világban. Megnézheti a gazdaságod és a házat is.

Börcsög András a vendéget nézegeti. Lám, micsoda ruhája van, meg csizmája. Mikor volt neki ilyen? Sohasem volt. A fiának meg egyáltalán nem volt még rendes ruhája. A fia rongyos gúnyájára siklik a szeme, azután a magáéra. Itt van a kicsi Annuska is, annak sincs a rajtalévőn egyéb. Tán igaz, amit ez az ember beszél. Ián jobb lesz, Börcsög András úgy határoz, hogy még ma elmegy és megnézi a .csoportot. A csoportban úgy fogadták,minthamiáris közéjük tartozna, hörcsög András megnézett mindent. Megnézte,hogyan laknak a csoport tagjai, azután megmutatták neki azt a házat, ami az övé jpbetne.

KERGETÖZNEK BENNE a gondolatok, ahogy hazafelé bandukolt a homokos ösvényen. Útjában látta a többi nyomorúságos tanyákat és szeretett volna mindenhová bekiáltani, hogy ne éljenek tovább ebben a nagy nypmnrúságban és vak sötétségben. Van lehetőség az emberhez méltó életre is. Van Párt, aipejv kivezeti őket pjaből a sötétség-hői a fényre. Hogy az ötéves tervben tanyaközségek

létesülnek és nem él tovább ma- gáraihagyatva a dolgozó paraszt.

Elhatározta, hogy belép a termelőcsoportba. Ott emberi életet élhet.

Börcsög András, (65 esztendős, tíz holdas dolgozó paraszt most készülődik. Izgatottan szedegeti, rendezgeti szegényes holmiját.

— A boldogság felé megyünk, gyerek, — mondja fiának. — Jövőre lesz ruha. lesz nagyobb kenyér. Annuskának nem kell a

télen hóiban gyalogolná az iskolába. Most szeretnék húsz esztendős lenni. Minden erőmmel dolgoznék, hogy boldoguljunk mindnyájan. Látom én már a jövőnket, Feri. Olyan életünk lesz, amilyent még csak álmodni sem mertünk. A csoportban azt beszélték, hogy jövőre géppel aratnak. Olyannal, ami aztán cl is csépeli a gabonát, — meséli boldogan,

BÖRCSÖG ANDRÁS néhány nap múlva valóban a haldogu- lás, a világosság felé indul « sötét és nyomorúságos tanyavilágból. Magamögött hagyja a sivár homokbuckákat, a vályogviskót és a tanyai élet minden átkát. Óvatosan csomagolja el Rákosi Mátyás képét. Ezt majd az ú.i lakásban berámázva teszi fel a falra. Mindennap látni akarja azt az embert, aki át i* a boldogság és felemelkedés felé vezeti. Á sötétségből a világosság felé- -. Néhányan még ott maradnak a tanyaviiágban, de Börcsög András, Ferenc fiával együtt, munkájukkal, a Pá.rl szavát követve harcolnak társaik bpidogságáért is.

(fonyó)