Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-24 / 142. szám

Gyorsítsuk meg az őszi munkák ütemét, fejezzük be a munkát a tanáesválasztás napjára! A Megyei Tanács szeptember 20-i rendes ülésének határozata az őszi mezőgazdasági munkák sikeres befejezése érdekében Éppen ezért felhívja a Megyei Tanács a megye dolgozó pa­rasztságának figyelmét, hogy az őszi mezőgazdasági munka el­végzését tekintsék fontos harci feladatnak. Leplezzék le a kulá- kok, a nép ellenségeinek akna­munkáját. Gyorsítsák meg az őszi szántás elvégzését. Ahol még nem történt meg, most, azonnal igényeljék a szükséges vetőmag­vakat és a megfelelő minőségű műtrágyát a földművesszövetke­zeteken keresztül. A. vetőgép he­lyes elosztásával biztosítsák, hogy a kenyérgabona vetése mindenütt géppel történjék. Csak így és ezen feladatok el­A Megyei Tanács szeptember 20-i ülésén megtárgyalta többek között az őszj mezőgazdasági munkák állását is, és a következő határozatot hozta: A Megyei Tanács megállapítja, hogy a Népfront Bácskiskunme. gyei Bizottságának 14-i felhívása, — amelyben csatlakozásra hívta fel a megye dolgozó parasztságát Bihariorda dolgozó parasztjai ál­tal kezdeményezett versenyhez, hogy az őszi mezőgazdasági mun­kálatokat október 22-re, a tanács­választás napjára végezzék el — j komoly visszhangra talált dolgozó parasztságunk körében. A felhívás óta eltett alig egy hét alatt komoly eredményeket ér­tünk el és dolgozó parasztságunk tömegesen csatlakozott a verseny- felhíváshoz. így elsők között csat­lakozott a begyűjtési versenyben országos viszonylatban is elsők között végzett Dunaegyhíza, va­lamint Gátér község dolgozó pa­rasztsága, majd a járások és köz­ségek egész sora. Nincs a me­gyének olyan községe, afhol ne csatlakoztak volna Bihartorda ver­senyfelhívásához. Mégis, meg kell állapítani, hogy a háborús gyújtogatok ügynökei, a kulákok, népi demokráciánk el­lenségeinek aknamunkája hátrál­tatta a munka menetét. Különö­sen a kutákság „száraz a föld, nem lehet szántani" ellenséges hírverésének ültek fel több he­lyen. Elfeledkeztek arról, hogy a múlt évben is volt szárazság és éppen a jól végzett talajmunká­latok, valamint az időben történt vetés tette lehetővé az idei jó termést. végzésével tudjuk a versenyben vállalt kötelezettségeinket elvé­gezni. Munkánk jó elvégzésével újabb csapást mérünk a háborús gyújtogatókra, népi demokráciánk ellenségeire. Az őszi mezőgazda- sági munkiák október 22-re való befejezésével ünnepeljük dolgozó népünk államhatalmának újabb megerősödését jelentő helyi taná­cstok választását. Előre, nagy Pártunk és szere-’ tett vezetőnk, Rákosi elvtárs ve- zetésével az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésével a helyi tanácsok megválasztásáért! BACS-KISKUNMEGYE TANACSA Népnevelő munkánk fokozásával harcolunk az őszi munkálatok elvégzésének sikeréért Kedves Népujságl Mi, a bácsalmási gépállomás traktorosai lelkesen vesszük ki részünket abból a munkából, hogy dolgozó népünket felvilágosítsuk: hogy az időszerű őszi munkálatok időnbelüli teljesítésével újabb csa­pást mérnek az ellenségre, mely tehetetlen dühvei szemléli eddig elért eredményeinket. Pártszer­vezetünk irányításával mutatunk rá a dolgozó nép egysége ellen áskálodókra. A levitézlett urak, kulákok és a reakció egyéb lovag­jai nem akarnak mást, mint a ter­melő munkát akadályozni és a viszály szításával az egységes so­rokat megbontani. Ha szárazság vm, azt kürtölik szerte, száraz földbe nem jó vetni, ha meg eső áztatta a földeket, akkor meg úgy fordítják meséjüket, hogy g ned­vesség árt az elvetett gabonasze­meknek. ők tudják, mi a mesé­jük alapja, de mi átlátunk sötét és alattomos céljaikon és időben felvesszük ellene a harcot. Üzemi pártszervezetünk szem­mel tartja munkánkat és a jó eredményeket elért dolgozókat to­vábbképzésre küldi. Sorainkból ketten is vannak ezidöszerint pártiskolán, ketten pedig szak­mai továbbképzésen. Október el­sején újabb nyolcán megyünk *s* kólára, hogy elméleti és szakmai tudásunk gyarapításával még si­keresebben állhassunk dolgozó népünk oldalán a termelőmunka frontján. Mi a gépeink nyújtotta segítséggel, dolgozó népünk ter­melőmunkájának tovább fokozá­sával. így visszük sikerre ötéves tervünket és rajta keresztül szo­cializmust építő munkánkat. Sutre Mátyás, a bácsalmási gépállomás traktorosa. DunaTecsén, Szabadszálláson, Pálmonostoron és Kiskunmajsán is a dolgozó parasztok nyeremény- kötvényeit húzták ki a sorsoláson Egész megyénkben nagy ér­deklődéssel és boldog örömmel kísérte dolgozó népünk az öt­éves tervkölcsön nyeremény- kötvényeinek első sorsolását. Dunavecsén az elmúlt napok­ban futótűzként terjedt el a hír, hogy Dudás Antal községi bíró kötvényét kihúzták a nye­reménysorsoláson. Dudás Antal 10 holdon gazdálkodik. A föl­del a demokrácia juttatta neki. A családot éppen munka köz­ben lepte meg az örömhír. 300 forintos nyeremény üli Dudás bácsi markát. — Van még egy 50 forintos kötvényem, remé­lem, hogy ezen is nyerek. Ha nem az idén, akkor majd jövő­re — mondotta örömmel a köz­ségi bíró. De a községben Taba Sándor- né kötvényét is kihúzták. 500 forint negyedrészét nyerte. Szabadszálláson újabb dol­gozó parasztok kötvényeit sor­solták ki. Feliér János törpe- birtokos 300 forintot. Manko- vics Mihály 300 forintot és Gál Lajos hentes szintén 300 forin­tot nyert. _ — Köszönjük a nyereményt a népi demokráciának, amely nemcsak a falu építésében is segít, hanem a kisemberek bol­dogulását is a szivén viseli. Mi hozzájárultunk az ötéves terv sikeréhez. A faluban most lát­hatják azok, akik nem hit­tek az ötéves terv sikerében és nem hittek a kölcsön vissza­fizetésében, hogy Pártunk, kor­mányunk betartja szavát. I°V nyilatkoznak a boldog szabadszállási nyertesek. De madarat lehetne fogatni a kiskunmajsai nyertesekkel is. Itt Gyöngyösi József kézbesítő 1000 forintot. Márton Mihály vonaifelvigyázó pedig 300 fo­rintot nyert. Pálmonostoron még boldogabb Seres Ferenc Ez az ifi kétszer 300 forintot -yert. De a vá._'\m nagy sze­rencse a félegyházi állami áru­házba is bekopogtatott. Itt dol­gozik ugyanis az egyik vasúti segédmunkás felesége, Bakai Jánosné, akinek 1000 forintos nyereményt biztosított a szeren­csekerék. De nemcsak ezek a dolgozók, hanem velük együtt sok más is nyert az első sor­soláson. N^-igy boldogságot je­lent ez mindnyájunknak. Né­pünk felismerte a szocialista tervkölcsön, mint a szocialista építés, az egyénj takarékosság és a komoly egvéni overeménv- iehetőségek eszközéi. Most .min denki világosan látja, hogy más a szocialista kölcsön, min a Horthy-korszak hírhedt köl- csönci, amelyekből soha egyet­len egy fillért sem láttak vi szónt a dolgozók. A tervköi- csön ügyének és a sorsolásnak különös jelentősége van most, amikor minden eredményünk egj'-egv tégla a béketábor be­vehetetlen -.árának erősítéséhez és újabb válasz az imperialista háborús uszitök mesterkedései­re. FELHÍV ÍS ür<i hizlalásra A SzöVOSz és az Allatforgalmi Egyesülés fefihívja a dolgozó pa rasztofc figyelmét, hogy ürühizla- lási szerződést lehet kölni. Hízla lás^a kerülhetnek 2 évüket betöl­tött, megflelően fejlett, jó lábú, egészséges ürük. A szerződésekben lekötött űröket a gazdák tartoznak a földművesszövetlkezeten keresztül 1951 szeptember, október, novem­ber hónapokban átadni. Részletes felvilágosítást mind a földműves szövetkezetek, mind az Ailatfor- g-ahni Egyesülés nyújt. BÖRCSÖG ANDRÁS KIMOZDUL A SÖTÉT TANYAVILÁGBÓL A BOLDOGSÁG FELÉ Homokbuckák között, süppe­dő, homokos ösvény vezet az ágasegyházi tanyavilágba. Ezen az úton jár naponta a kilenc- esztendős Börcsög Annuska az ágasegyházi tanyai iskolába. Másfél óra út oda, ugyanannyi vissza. A hegyeknek is beillő homokbuckák mögött, a távoli tanyák felöl gyenge kutyauga­tás hallatszik, de embert nem látni sehol. Az út felén még nincs túl a gyermek, de máris izzad, liheg. Fárasztó ez az út. Még jó három negyedórás gya­loglás és végre az ember szeme előtt előtűnik Börcsög András iizholdas juttatott dolgozó pa­raszt tanyája. Vályogból épített, nyomorúságos, ablaktalan, sötét viskó. Itt él Börcsög András nyotcadmagával. BÖHCSÖG ANDRÁS naipszá- mosember, de leginkább kulá- kpk cselédje volt azelőtt. Kulá­kok tanyáján telt el életének ja­varésze. Lakása az istállóban, vagy a pajtában volt. Ez attól függőit, hol adott helyet a gaz­da. Szobáról semmiképpen sem lehetett szó. Nem cseléd számá­ra tartogatta azt a buják. Akadt olyan kólák js, aki „jószívűsé- géhcn‘‘ csupán csőszkunybóban lakalta cselédjét. A nagy sze­génységben csupán a gyermek­áldásban volt része. Tizenkilenc gyermek apja, tizenhárom fiú és hat leánygyermekük született. Minden esztendőben egy. A sok gyerek szétszóródott a tanyavi- lágbao, kanásznak, béresnek szegődtek a kulákokhoz. Meg­esett, hogy némelyik gyerekről évekig hírt sem hallott. Élték a cselédember szomorú, nyomo­rúsággal teli életét, kulákok ta- nváján. távot 9 világtól, sötét­ségben. Ho"-- a kulák tanyáján túl mi történik, arról mit sem tudtak, gazdájukon kívül más embert nem láttak, nem ismer­tek. Nem volt idejük arra, hogy hirt adjanak magukról. Ünne­pet, vasárnapot nem ismertek. A FÉLSZ.AB ADU LÁS után életük csak annyiban változol!, hogy ők is kaptak tíz hold ho­mokos földet. Böircsög -András nem tudta, hogyan fogjon a munkához. Se szerszáma, se igá­ja nem volt a földhöz. Újra csak a kutakra szorult. Adtak igát, adtak szerszámot is, de nem ingyen. Koplalnia keljei*, hogy megfizesse a kulák „jó­ságát“. Nyomorúsága még na­gyobb lett. 1945-ben aztán be­iratkozott a Magyar Kommu­nista Pártba. Még kevesen vol­tak abban az időben. Sokan új­jal mutogattak utánuk, hogy: —- na, ott mennek a rongyosok. Kinevették őket. de nem kese­redtek el. Bíztak a Pártban, híztak abban, hogy övék a jövő. Am'ikor megkapta a tíz hold földet, nekilátott, hogy „házat“ építsen magának. Akkor építet­te a vályogviskót. Nem olyanra sikerüli, mint a szomszédos tanyai házak. Alacsony, ablak­talan, fatörzzsel aládúcolt viskó lett belőle. — Majd a jövő évi termésből futja igazi házra is. — bizako- kodott. A következő esztendő- ' ben a jó termés helyett meghalt a felesége és a temetés akármi­lyen szegényes yo-lt is, mégis sokba került. Újra a kuláktál kapott kölcsön visszafizetését nyögte. A föld csekély hasznot hozott. Ferenc nevű fiával nap­számba jártak, de éppen csak a kenyeret keresték meg. Börcsög András egyre nehezebben bírta a munkát. Túljárt már a hatva­nadik évén. A Pártba sem tu­dott eljárni a gyűlésekre. Újság nem került elébe, csak nagyrit­kán. A fiú hozta valahonnan. Mihály nevű fia a múlt eszten­dőben bevonult katonának. — Annak most jó dolga van. A Kossuth Akadémián tanul. Azt mondják, tiszt lesz belőle. Ezt szeretném megérni. Én tisz­tiszolga voltam az első világhá­borúbani, — mondja eigondol- koziva. AZ ELÁjULT HETEKBEN népnevelője jártak nála. A fü- löpházi ..Petőfi“ termelőcsp- portbál jöttek- Sokáig beszéltek Börcsög Andrással. Valkai Jó­zsef, a termelőcsoport tagja el­mondta, hogy milyen más az ő életük a csoportban. Elmondta, hogy mindenük megvan, hogy ők már nem ilyen viskóban lak­nak, hogy újságot olvasnak, rá­ciót hallgatnak és az ötéves tervben bevezptik a villanyt minden liázha. — Van még hely közöttünk. Kell a dolgos ember. Az ú i tag­nak házat is adhatunk, szobás- konyhás lakást, — mondja Val kai József. — Ha közénk jön, nem lesz egyedül a világban. Megnézheti a gazdaságod és a házat is. Börcsög András a vendéget nézegeti. Lám, micsoda ruhája van, meg csizmája. Mikor volt neki ilyen? Sohasem volt. A fiának meg egyáltalán nem volt még rendes ruhája. A fia ron­gyos gúnyájára siklik a szeme, azután a magáéra. Itt van a ki­csi Annuska is, annak sincs a rajtalévőn egyéb. Tán igaz, amit ez az ember beszél. Ián jobb lesz, Börcsög András úgy hatá­roz, hogy még ma elmegy és megnézi a .csoportot. A csoport­ban úgy fogadták,minthamiáris közéjük tartozna, hörcsög And­rás megnézett mindent. Megnéz­te,hogyan laknak a csoport tag­jai, azután megmutatták neki azt a házat, ami az övé jpbetne. KERGETÖZNEK BENNE a gondolatok, ahogy hazafelé ban­dukolt a homokos ösvényen. Út­jában látta a többi nyomorúsá­gos tanyákat és szeretett volna mindenhová bekiáltani, hogy ne éljenek tovább ebben a nagy nypmnrúságban és vak sötétségben. Van lehetőség az emberhez méltó életre is. Van Párt, aipejv kivezeti őket pjaből a sötétség-hői a fényre. Hogy az ötéves tervben tanyaközségek létesülnek és nem él tovább ma- gáraihagyatva a dolgozó paraszt. Elhatározta, hogy belép a ter­melőcsoportba. Ott emberi éle­tet élhet. Börcsög András, (65 esztendős, tíz holdas dolgozó paraszt most készülődik. Izgatottan szedegeti, rendezgeti szegényes holmiját. — A boldogság felé megyünk, gyerek, — mondja fiának. — Jövőre lesz ruha. lesz nagyobb kenyér. Annuskának nem kell a télen hóiban gyalogolná az isko­lába. Most szeretnék húsz esz­tendős lenni. Minden erőmmel dolgoznék, hogy boldoguljunk mindnyájan. Látom én már a jövőnket, Feri. Olyan életünk lesz, amilyent még csak álmod­ni sem mertünk. A csoportban azt beszélték, hogy jövőre gép­pel aratnak. Olyannal, ami az­tán cl is csépeli a gabonát, — meséli boldogan, BÖRCSÖG ANDRÁS néhány nap múlva valóban a haldogu- lás, a világosság felé indul « sötét és nyomorúságos tanyavi­lágból. Magamögött hagyja a si­vár homokbuckákat, a vályog­viskót és a tanyai élet minden átkát. Óvatosan csomagolja el Rákosi Mátyás képét. Ezt majd az ú.i lakásban berámázva teszi fel a falra. Mindennap látni akarja azt az embert, aki át i* a boldogság és felemelkedés felé vezeti. Á sötétségből a világos­ság felé- -. Néhányan még ott maradnak a tanyaviiágban, de Börcsög András, Ferenc fiával együtt, munkájukkal, a Pá.rl szavát követve harcolnak tár­saik bpidogságáért is. (fonyó)

Next

/
Thumbnails
Contents