Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-23 / 141. szám
MÁTÉ JÁNOS PLÉBÁNOS LEVELE a békéért folytatott harc feladatairól Dolgozó népünknek csakúgy, mint a világ valamennyi dolgozójának. központi kérdése: a béke ügye. Ezárt száll harcba 'nap, mint nap minden do'gozó. Ezért harcolnak munkásaink az új normák legyőzéséért, ezért versenyez dolgozó parasztságunk az őszi mezőgazdasági munkák időben való elvégzéséért. Erről irt levelet Máté János, katolikus plébános Hetényegy,házáról, lapunkhoz. Erősítsük tovább a béke táborát „A béke erői az egész világon egyre növekednek, — írja levelében Máté János plébános. A népek mindenütt élni és alkotni akarnak. A napokban olvastam Hja Elirenburg „Harcos béke" e. cikk ének kivonatát, amely szerint 50 ország Becsületes emuéra gyű- , zelmes „megállj!“ kiáltanak a há- - borús uszítoknak. Mindez csak j még jobban megerősít engem aib- ) baiii a hitcnfflbcn, hogy a béke ügye , feltétlenül győzni fog! Azonban, j mondanom sem költ, bogy a bekéért vállalt munka, a béke ügyéért folytatóit hare nemcsak a kommunistáik feladata, hanem vallásra és pártállásra való tekintet nélkül minden becsüleles emberé, mert a béke is minden em- 1 bér közkincse. Ezért a drága kincsért én is szívesen vállalom a rám eső munkát a megyei Béke- i bizottságban — és mindenütt,; 1 amerre járok: terjesztem a béke- védelmi kiadványokat, támogatom a Koreába irányuló baráti-csomag akciót, munkára lelkesíteni az ipari és paraszti dolgozókat, hogy a békefrwmt nálunk lévő szakasza is minidig erősebb tégy«®“ Minden hatalom a dolgozó népé Országszerte lelkes a készülődés a helyi tanácsok megválasztására. Dolgozd népünk tudja, hogy ezzel ismét nagy lépést teszünk előre és közvetlenül belkapcsoljuk az ország irányításába a dolgozó nép széles tömegeit. Erről ír Máté János plébános levelének további részében: „Október 22-rc, a helyt tanácsok megválasztására, lelkesen készül az ország dolgozó népe, Most valósul majd meg, hogy a dolgozó nép széles rétegei közvetlenül bekapcsolódnak a közügyek intézésébe, amelyet azelőtt a vagyon és a pénz mágnásai foglaltak le maguknak kizárólagosan. A helyt tanácsok megválasztásával a dolgozó tömegek minden rétegének képviselőt közvetlenül részt fognak venni a tanácsok mimikájában. Ök döntenek a falu, a város, a megye életében felvetődő kérdésekről, ők határozzák meg, hogy mire fordítsák a dolgozó nép pénzét. Nem egyéni ha- rácsolásra, minit régen, banem a közösséget szolgáló alkotásokra. A dolgozó nép •— országszerte — nagy várakozással tekint a tanácsok munkája elé és ez természetes is, hiszen azokat küldi oda, akik eddig Is híven teljesítették Népköztársaságunk iránti kötelezettségüket. A helyi tanácsok megválasztásával megvalósul alkotmányunknak ez a pontja is: „Minden hatalom a dolgozó rnepc" — és ezzel tovább erősödik a béketábor ereje országunkban is. A helyi tanácsok megválasztásával erősítsük tovább a béke győzelmes táborát “ Dolgozó parasztságunk a boldogulás útján IMátié János levelének további részében a termelőszövetkezeti mozgalomról ír: „A falvak fontos kérdése a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése. Elhbez való viszonyát mérlegeli a legtöbb dolgozó paraszt. Gondolkodnak a dolgozó parasztok és nem kétséges, hogy a Szovjetunióban járt paraszlkiit- düttség tapasztalatai, a már eddig létesült termelőcsoportok eredményei érleli és sietteti a döntést, tía csuk azokat a tekintélyes ősz- szegeket nézzük is, amelyek cgy- cgy év elszámolásakor a szövetkezeti tagok tárcájába kerülnek, egyi'-1 '■ ltja n |s nyomós érvként esik l.i.ha a szövetkezeti gazdái kodás mellett. Véleményem szerint, dolgozó parasztságunk boldogulása elválaszthatatlanul ösz- szefUigg a termelőszövetkezeti mozgalommal. A dolgozó paraszt csak a te rím előcsoportb a való belépés által tudja magát megszabadítani a kizsákmányoló ku Iák karmai köztit, csak így tud boldog életet teremteni magának. A temreJőszövetkezeti mozgalom fejlődése is erősíti a béke ügyét, erősíti országunkat, gazdagítja népünket.“ Máté János, plébános, Helényegyiiáza. Csankó Dános bajai iparosfanuló is nyert A belgrádi hóhérok, fasiszta politikája egyre nagyobb felháborodást kelt Jugoszlávia dolgozó tömegeiben. Napról-napra nő az ellenállás a rabló Tito-klikk erőszakoskodásaival szemben és újult erővel bontakozik ki a nép harca elnyomói, az imperialisták lakájai ellen. Újult erővel harcol a jugoszláv nép, hogy Jugoszlávia területét ne tehessék a háborús gyújtogatok hídfőállásává. Csankó János a nevem. 17 éves vagyok. A bajai Gyapjú- szövetgyár géplakatosműhelyé- nek tanulója. így mutatkozik be. Arcán az izgalom vonásai ülnek. Kezében tervkölcsönköt vényeit szorongatja. A 0231 sorozat 0346 szám is az övé. Ez a szám pedig ott sorakozik az 1000 forintot nyeri kötvények sorozatában. Alig pár perce, hogy belépett az Országos Takarékpénztár NV bajai fiókjába. Máris egy kéz nyújtja feléje a pénztárablakból a nyereményösszeget. A 840 forintot. Átveszi. A százasok büszkén pihennek kezében. Mintha tudnák azok is, hogy jó helyre kerülnek. — Szüleimnek adom az egész pénzt, — mondja és boldog, hogy életében először tudja meghálálni szüleinek mindaz!, amit reá áldoztak, neveltetésére köllötték. — Bizony, nem egyszer a falatot is megvonták maguktól, csakhogy embert faraghassanak belőlem. Heten vannak odahaza testvérek. Csankó János a legidősebb. Az apja aszlalossegéd. Az anyja szövőnő a gyárban. Kell a pénz, — hét éhes gyermekbendő várja esténként a kenyeret. — Most már könnyebb a helyzetünk, — állapítja meg Csankó János, — mint akkor volt, amikor éu még iskojába jártam. A legjobb tanuló volt az iskolában. Egyellen törekvése volt. Gépészmérnöknek lenni! De hiányzott a pénz rá. Kellett a segítség is odahaza. Abbahagyta a tanulást. De már akkor megfogadta, ahogy szerit te- heti, továbbfolytatja, amit abbahagyott, — a tanulást. Jelentkezett a gyárban. Udvaros lett. Egy éve annak, hogy bekerült a gyár géplakatosműhelyébe. — Gyakorlatilag készülök arra, hogy ha majd gépészmérnök leszek, hasznát vehessem annak amit most itt tanulok. DISz-tag. Oktatási felelős. De tagja a Szabadságiharcos Sző vétségnek is. Itt, mint tízes bizalmi működik. Lelkes és fáradhatatlan munkása a Dísznek, a Szövetségnek. — így dolgozom a Párt célkitűzéseiért, így követein Rákosi elvtárs tanításait, mert egyszer én is az éle sápot tagja akarok lenni. — A 840 foirintból, amit MÉG EBBEN AZ ÉVBEN BEFEJEZIK KECSKEMÉTEN A SZABADSÁG-TÉR PARKOSÍTÁSÁT A város egyik legégetőbb problémája a piactér rendezése volt. A volt képviselőtestület kulák és virilis tagjai nem törődtek azzal, hogy a város szívében rendezetlen a piactér ügye. Por, piszok, legyek lepték el az eladásra felhozott élelmiszereket. A városi tanács most véget vételt ennek az egészségtelen állapotnak. A város különböző helyein levő piacokat az új piactérre összpontosították. Az új piactér építkezésére már eddig 350.000 forintot bocsátottak rendelkezésre. Jövőre ezt a zárt piacteret üvegtetővel látják el. A piactérhez vezető két utcát, — az Erdősi Imre. és a Horváth Cyrill-utcát, — betonburkolattal látták el. Folyamatban van a Simonyi-utcának új burkolattal való ellátása is. Még ebben az évben készül el a Szabadság-tér parkosítása. A Szovjet Hősi Emlékművet körülvevő park és a Népsöröző között elterülő városrészt. 100.000 forin. tos költséggel rendbehozzák. Az új parkban szökőkút, virágágyak és padok szolgálják a dolgo :£k üdülését. A parkosítást a tavasz, szál a Rákóezi-út középső részén folytatják. Egyre fokozódik a jugoszláv dolgozók harca a békéért, a fasiszta Tito-klikk ellen A ínnnvrÁnn dnlpmzáh sorra tagadják meg a munkát Megtagadják a termelést a bányaipari dolgozók Jugoszláviában egyre szervezet- j ;ébb és tömegjellegűbb az ellen- ! illás a fasiszta önkénnyel szemlen, s e mozgalomban ma már i jugoszláv hazafiak tíz- és százezrei vesznek részt. A- munkásosz- ály és a dolgozó parasztság már i múlt évben megmutatta egyseiét a Tito bérencei elleni harcis n. A bányaipari munkások határozott kiállással hiúsították meg a badlfontosságií nyersanyagok kitermelését cs kivitelét az imperialisták országaiba és egyöntetűen megtagadták a termelést. Még a belgrádi urak beismerése szerint is egész 1949 folyamán az exportra dolgozó, színes fémeket termelő bányákban naponta hol 100, hol 1000 ember nem jeleni meg a munkahelyén. Az egész jugoszláv iparban az elmúlt év folyamán több mint négyszázezer munkás tagadta meg a termelést. Ingyen kényszermunka Kudarcot vallott Titoéknak az a szándéka is, hogy az iparban súlyosan érezhető munkaerőhiányt a parasztok ingyen-kényszermunkájának széleskörű alkalmazásával pótolják. Titoék fasiszta erőszakszervezetei erőszakkal hurcolják el a falvakból a parasztokat ingyen kényszermunkára. Az elmúlt évben az iparba, mozgósítottak 628 ezer falusi dolgozót. Ebből — Veszelinovnak, Tito egyik miniszterének beismerése szerint — 430 ezer ember úgy ..szökött meg1’, bogy .még. egy hőnapot sem dolgozott á bányában, rogy üzemben. 1 Unl-mídi mhfnrtőlr kPnVetlfiU tyertem, egy fillért sem enge- lek, hogy szüleim rám költse- lek. Olt vannak elsősorban ők naguk, aztán a testvéreim. Már negkeresem azt. amire szüksé- ;em van. Felnőtt ember va- ;yok. — Közben lábhegyére tgaskodik, hogy amit mondott, ti is hitethesse. Hirtelen valami álvillan az igyán. Meg is mondja, mi j’uloit íz eszébe. — Mire költsék sziléiül a pénzt? Téli tüzelőre. — Mintha élezné már a kályha nelegét, dörzsölgeti a kezét elé- ;edetten. Csankó János, miközben negindul hazafelé, elmondja a érvét is, mellyel jövőjét fogja örmálni. — Ha elvégeztem az parostanuló iskolát, beiratkozni a Dolgozók Iskolájába, fia leérettségiztem, elmegyek a Műegyetemre. Ma már nyílva áll minden iskola a dolgozók gyermekei elölt. Elárul ja, hogy zongorázni tanul a Városi Zeneiskolában. — Azelőtt csak a kiváltságos ósz- ;ály gyermekei tanulhatlak zenét. Ma pedig már mi is meg* ismerkedhetünk közelebbről a senével, a zeneirodalommal. Még csak fizetnünk sem ke!! érte, mert "teljesen díjmentes az oktatás. Két szeme sugározza a fiatalság boldog élniakairását. lendületét. Boldog örömmel látja jö- vőjél kialakulni. Élén akar lenni a munkának, az alkotásnak, a inunkaversenyeknek, mert ludja, mindezzel a szocialista építés ügyét szolgálta. Kétszer is elisméili az alkotmány szavait: „Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint/“ — így lesz, fogadja. Csankó János valahol azt olvasta: „Alihoz, hogy építhessünk, tudnunk kell. ludast kell szereznünk. És hogy tudjunk, tanulnunk kell kitartóan, türelemmel.“ Ezt akarja 'követni. Tudást akar szerezni, tanulni kitartóan és szorgalmasan, inért azí is tudja: „...a mi nemzedékünk építi a szocializmust és a szocializmusban fog .élni.. /‘ Tervkölcsönijegyzésével is ezt az építő munkát segítette. Csankó János 840 forintos nyereményével egyik bizonyítéka annak, bogy a kölcsön a dolgozókért vaui a dolgozók életé!, munkáját segíti, teszi boldoggá, megelégedetté. intézkedésekkel igyekeznek meg- , I fölemlíteni a munkásokat, erő- , szakkal tartják őket az ércfejtükben és bányákban, az üzemekben és gyárakban. Rankovies, a főhóhér utasítása értelmében minden ipari vállalat keretében különleges büntetőosztagokat alakítottak, 1 amelyek figyelik az emberek magatartását, letartóztatják és szi-' fforúan megbüntetik a „zendiilö- ket“. Siránkozik a Borbau A harcos jugoszláv hazafiak első sorában — mint azelőtt, —, ma is a bányászok állanak. Eltö- [ költ szándékuk, hogy továbbra is meghiúsítják a hadifontosságú! nyersanyagok szállítását az amerikai ' agresszoroltnak és nyugat- európai csatlósaiknak. Egyedül a Ireposai bányában mintegy tízezer bányász, az összes munkások 95 százaléka, szüntette be a munkát. A ripanyi ércfejtőben a munkások égyharmada nem jár munkára, a mlavai és zlotovoi ércfejtőkben a munkát megtagadók száma eléri az összes bányászok számának 33 —40 százalékát. A bányaipari munkáitok ellenállásának fokozódása láttán a belgrádi fasiszta vezetők kénytelenek voltak hivatalosan elismerni: mivel „az emberek elszöknek a termelésből", a színesfémek, különösen a réz, a cink és a higany termelése nap- j ról-napra Csökken. De nemcsak a bányászok hagyták abba szervezetten a terme-1 lést. A széniparból az év 5 hónapja alatt Rankovics kíméletlen, rendőri megtorló in fézkodései ellenére Is a bányászoknak több mint 45 százaléka távozott el. A I Tito-klikk hivatalos lopja, a ; „Borba“ így siránkozik: „Gyű- ( raink és üzemeink, vasúti közte- ] kedésünk és villanytelepeink szén- éhségben szenvednek- A bányákban \ nincs, aki dolgoznék". A lakosok i a hegyekbe vonulnak Tito suhancainak most már a rendőrség segítségével sem sikerül kényszermunkára hajtani a falvak és városok lakosságát. 1 A bőkés lakosok elhagyják lakóházaikat és a hegyekbe vonulnak, 3 amikor arra kényszerítik őket, hogy hadi-nyersanyagot termeljenek ki az ércfejtőkben, erődítményeket építsenek a népi demokratikus országokkal szomszédos határokon, hadifontosságú utakat és repülőtereket építsenek az amerikai repülőgépek számára. Jugoszláviában annyira . feszült a helyzet, hogy a jugoszláv dolgo- 1 zók gyakran fegyverrel száHnak 1 szembe a fasiszta bandával. Egyebek között erről tanúskodik az Isztriából írt levél, amelyet legutóbb „A Szocialista Jugoszláviáért“ című lap, a Szovjetunióban tartózkodó jugoszláv kommunista politikai emigránsok lapja közölt. „A Rizsán folyó mellett húzódó müút építésénél — amint ez a levél mondja — 800 katona őriz 700 békés lakost, akiket a rendőrség hajtott oda. Az | emberek az első adandó alkalommal a hegyekbe szöknek a: őrizet alól és csatlakoznak az ország függetlenségéért harcoló hazafiakhoz". Egyre bővülnek a hazafiak sorai A terror és üldözés ellenére egyre nőnek és bővülnek a jugoszláv hazafiak sorai, akik mind határozottabban harcra kelnek a! gyűlöletes belgrádi klikk, az int- j perinlisták bérügynöksége ellen. E harc. napról-napra fokozódik és biztosítja Jugoszlávia dolgozó né- i fjének fc,'tétlen győzelmét a Tito \—Rankóvics-banda fasiszta ön- • I kényuralma fölött. Alig egy hónapja működik Becsiemét városi tanácsának végre- lajtóbizotlsága és máris jelentős »redinényekre tekinthet vissza. \ tanács úgy aktivizálta tagjait, hogy bevonta őket az egyes bi- j zottságok munkájába. A tanács tagjaiból ezideig három bizottság I Bakuit: kultúr-, közellátási és' lakásügyi bizottság. A bizottságok az illetékes osztályok mellett működnek és az ügymenetbe a teljes betekintés és áltanulmányozás után irányítóiig folynak be. A többi osztályokon, illetve a szakokon az újabb bizottságok megalakulása a közeljövőben történik meg. Kecskemét városi tanácsa megalakulása óta beszerzett egy lo- esolóautót 74 ezer forint értékben. A Községi Gépkocsi Közlekedési Vállalat részére három autóbuszt vásároltak. Az autobuszo- kát a javítás után azonnal forgalomba állítják. A Községi Temetkezési Vállalat részére hullaszállító gépkocsit vásároltak 33 ezer forint értékben. A Máriává- rostán az stkotmá-ny ünnepére nyílt meg a város második gyermekjátszótere. A gyermekjátszótér létesítése 15.000 Fl-ba került
