Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-20 / 138. szám

Kulákvilág ít kecskeméti ta»iyákow Nem muszáj mindent ed uh ént tudni — hangoztatják a ménteleki „kulákszövetkezet44 tagjai Kecskeméten túl, mindjárt a tanyák kezdődnek. Dűlöutakon, érokuUkon visz az út a kulák- világba. Gyümölcsfáik közül elénk tarkállik a kuiák szőlőkben a iszüreáelő .cseléd sereg“. A betonút közelében, az egyik tanyán, amelyet sűrű bokrok és fáik szegélyeznek, lakik az egyik .császár“. Itt és a környékbeli tanyákon még ma is epedeznek Héj ja s Iván és Francia Kiss Mi­hály véreskezü bandája után. A iménteleki úton összetalálkoztam Veres Pál, Béki József és Csáki László mezőőrökkel. Hozzájuk szegődtem és elindultunk a ku- lákvilág rengetegébe. Ebben a negyedben nem jár­hat más, csak az, akinek itt benn van tanyája, vagy birtoka. Előt­tünk terütt el Somodi Sándor 28 holdas kulák birodalma Alig mentünk keresztül a lege­lőn, már fellűnik a lanya. A kulák fiókái hűsölnek az árnyé­kos fák alatt. Aihogv közeled­tünk, amikor észrevették, mint a libák, szaladtak széjjel a fürdő- ruhás kulákcsemeték. Felkeres­tük a ház gazdáját és elbeszél­getnünk vele. Hamarosan kide­rült, hogy Nagy László ménteleki szegényembeír szokott nála idő­szaki munkát végezni. De a mun­kaidő füzetről és a védő munka­ruháról Somodi Sándor kuiák hallani sem akart. Nem is adott a munkásnak. De szerződést sem szokott ö kötni. Tovább megyünk. Az egyik szántóföld szélén dűledezö kis viskót találunk. Ez a „tanya“ Kalocsai Mátyás 80 holdas kulák birodalma. Borsos József nincs­telen -szegényparaszt lakik ben­ne. Már három éve Kalocsai úr­nak a földjét túrja. Kalocsai semmit sem fizet neki. A sze­gényember saját költségén volt kénytelen egy embert fogadni, mert a kulák azt kívánta, hogy miinél 'hamarabb végezzen a be- iiordássa!. De az aratónak a kosztol sem adta meg. Erről is elfeledkezett. Borsos József 3 év alatt még nem látott szerződést. Naponta 16—17 órát verejtéke­zik a kulák földjén. És ezt mind azért, mert lakást kapott a dű- ledező putriban. OTI-könyvében csak S) nap szerepel. Innét átmentünk Kalocsai „nagy tanyájára“. Itt Varga Mihály 16 éves béres- gyerek, meg Rác* László 66 éves gazdasági cseléd vállán nyugszik a munka. A ku­lák mindkettőt kegyetlenül! ki- j zsákmányolja. Se OTI-könyv, se munkafüzet! Ez itt ismeretlen fogalom. Nincsen lakószoba ággyal. A napi. tízórai fáradsá­gos munka után a dolgozók cl- gyeitgiilve ledőlnek a ház egyik .sarkában. Míg .a fiatal és az idős dolgozó a tűző napon verejtéke­zik, eddig a hordóhasú Kalocsai kulák az udvaron a diófa alatt plpázga.t. Fia az egyik hűvös szobából né­ha-néha kidugja az orrát. Ez a z sir tömeg be,szolgáltatási kötele­zettségének sem tett elegét. A szolgáltatandó 91 mázsából csak 40-et szállított. A 17 mázsá szé­nából még egy villára valót sem. A nagvh.asú Kalocsai kulák 'tanyájáról átbaktattunk a kulá- kok ménteleki vezéréhez, a nagyhangú Somodi Pál kulákhoz. Ez a kulák annyira megzsiroso- dott a népi demokráciában, hogy már teherautót és motorkerék­párt is vásárolt. Már évekkel ezelőtt széjjelosztofta a földjét a családtagok között. így kibúj­hatott s progresszív adózás alól is. 1000 négvszögölön kertészke­dik. Le akarta tagadni, hogy al­kalmazottja van. A fiatal Guba István kan,ász,gyereket, de még a szolgálót is elbújtatta. Amikor megnéztük a beszol­gáltatást lapot, akkor az ifjabb!k Somogyi gúnyosan megjegyezte: „nekünk már van egy kis szövet­kezetünk is“. Ez olyan „kuiák- szövelkezet", ahol Somodi kulák, a többihez hasonlóan, nem tel­jesítette bejelentési kötelezettsé­gét. 5 darab szarvasmarhából csak hármai jelentett be. Közben befutott az egyik autó. Valkai Imre, klábertelepi szegény-pa­raszt szállt le róla. Mikor meg­kérdeztük, hogy mi járatban van, azt válaszolta ijedten, hogy robotot (ölt le. Ideges lett, látszott rajta, hogy a kuliktól fél. Hamarosan kidé- rült, hogy a Somoüi-féle kulátazüvel- kez-ef a teherautón engedély nélkül fuvaroz 8 kilométer­nyire 10 foTÍnliért egy mázsa árut. Valkai Imrének a gépnél kere­sett gabonáját hozták. A 8 má ztsáért 4 napot kellett a dolgozó­nak a kuliknál robotolni. Ez legkevesebb 80 forint napszám- bért jelentett. Ennél a kutak­nál is ismeretlen fogalom az OTI-bejelentés, a munkaidő fü­zet és a .szerződés. Közel a lajosmizsei határban terpeszkedik Sápi Antal 58 holdas kulák birtoka Ez erősen belenvúli’k a kecske­méti határba. A budapesti beton­út felől ő zárja be a kulák- negyedet. Ennek a zsíros kulák- nak szintén van egy kis dűie- dező viskója, a „nagy tanyá­tól“ 300—400 méternyire. Ebben lakik kertésze, Takó Ferenc. Ez állandóan dolgozik, hogy ott lak­hasson. Amikor kérdőre vonták a kulákot, akkor azt hazudta, hogy Takó Ferencnek felesker- tészete van. Ez nem felel meg a ■valóságnak, mert Takó inkább a szőlőben dolgozik. A kulik­nak sikerült egyik fiát Ais&her- nádon tanítóként elhelyezni. Amikor kőrútunk befejezésével az egyik kulák-alkalmazott fele­ségével elbeszélgettünk, hogy miért engedi meg, hogy urát a kulákok ennyire kizsákmányol­jak, akkor Borsos Józseifné azt válaszolta nekünk, hogy nem mer ezek ellen senki sem szólni, mert a Somodi- gverekek megveréssel fenye­gették férjéi. Azt mondták, hogy nem muszáj odabent miniden! tudni. i így néz ki Kecskeméttől pár j kilométernyire a ménte'eki ku­lák negyed. Hogy a ku.á'kok ilyen merészek, ihogyi veréssel fe­nyegetik meg azt, aki leleplezi kizsákmányolásukat, annak az az oka, hogy a kecskeméti DE- FOSz-szervezet nem eléggé vi­szi az oszlálybarcot. Koppintsoo keményen a kizsákmányoló ku­lákok orrára és szerezzen ér­vényt ebben a kulékdzsungeiben demokráciánk rendelkezéseinek). Sz Gy. A diadalmas szovjet film éhről RESZKET A FOLD 19Ji’rben készítette el az Alma- Atai stúdió a, „Reszket a töld" c. filmet, L. Leonov, hasonló című színdarabja után. A filmből meg­ismerjük a szovjet értelmiség hősi ellenállását a fasiszta megszülök- kai szemben. A film hősei a Talanov-család tagjai, akik egy kisvárosban élik át a náci bevonulás és a, megszál­lás nehéz napjait. Ezekben a sú­lyos időkben tér vissza a börtön­ből Tálán övék fia,Fjodor. Gyilkos­ságért ítélték el, megölt valakit. A fiatalember átérzi bűne súlyát, de dacosan szembehelyezkedik a tár­sadalommal, cinikusnak, gonosz­nak mutatja magát. Büntetésének kitöltése alatt teljesen elszakadt a valóságtól: nem érti meg, hogy az országra szakadt súlyos megpró­báltatásban minden szovjet család egy-egy kis csapat, amely a szabad­ságért, a függetlenségért, a szovjet haza becsületéért küzd, Ez az oka annak, hogy Talanovék hidegen fo­gadják Fjodor visszatértét. „Ezek­ben a napokban tudni akarom, hogy ki jön be a házamba — mondja az apa és Fjodor, — mi­vel nem akar változtatni magatar­tásán, — elmegy a házból. Ténfe- reg az utcákon és látja, milyen vadállati kegyetlenséggel bánnak a megszállók mindenkivel. Egye­dül neki nem esik semmi bántó- dúsa; a nácik látják igazolványá­ról, hogy most szabadult a börtön­ből. Ekkor ismerjük meg Fjodor igazi lényét: nem fogadja el a né­metek által felajánlott hivatalt. Az SS-ek rémteltei egyre jobban felkeltik gyűlöletét a rabló meg­szállók éllen. A náci őrjöngésnek megvan az oka: a városban állandó partizán- tevékenység folyik. Az ellenállók vezetője Kolesznyikov, a párttitkár, akinek fejére magas vérárját tű­zött ki a náci parancsnoksúg. Az ellenállás fokozódik és nincs nap, amelyen ne találnának a városban halott fasiszta katonákat, mellü­kön gúnyos, fenyegető marasztalás­sal: „Kerüljön beljebb..." Keni csoda, Ion a nácik és az őket kiszolgáló régi, cári időkben meggazdagodott burzsuj polgármes­ter, napról-napra jobban feldühöd­nek. Az egyik összecsapásnál Ko­lesznyikov is megsebesül. Sebesül­ten vánszorog hasa. í'jodor is megtalálja helyét a hazáért foly­tatott élet-halál harcban. Egy se­besült partizán fontos levelet bii rá hogy vigye el Talanovékhos. Itt tudja, csak meg, hogy Kolesz- nyikov is megsebesült. Ekkor mén megérlődik benne az elhatározás, hogy fegyverrel kezében fog har­colni a nácik ellen. Iratait ott­hagyja Kolesxnyikonnak, ö maga csak egy „igazolványt" tart magéi- ndi: töltött fegyverét. Amikor el­fogják, Kolesznyikovnak mondja magát és a fasiszta parancsnok le g elkeseredettebb dühe sem tud belőle vallomást kicsikarni. A szovjet csapatok ellentáma­dást indítanak. Csapásaik elől fejvesztve menekül a náci rabló­banda. Fjodor már nem éri meg o felszabadulást. A fasiszták az utolsó pillanatban kivégzik. A Ta­lanov-család azonban mégis úgy érzi, hogy Fjodor most tért vissza igazán hozzájuk, mert hősi halé­ban, igaz ügyért áldozta életét... A film forgatókönyvét Csirsz- kov, az ismert forgatókönyvíró ké­szítette. Rendezője Room, akinek munkáját a „Vlagyimir Iljics Le nin“ és a „Becsületbíróság" című filmekből ismerte meg a magyai közönség. Fjodor szerepét Oleg Zsákon alakítja, az anya Olga Zsiznyeva, aki a „Táncosnő“ ta nárnö szerepében és a „Becsület- bíróság“-ban vált ismerttó Ma­gyarországon. A filmet a forgató­könyv és a rendezés kiválóságáért, valamint eszmei tartalmáért S ztál in-díjban részesítették. Szeptember 17-től 20-ig forgat­ják a Városi Filmszínházban. „A keresztyén egyházak tagjai tiltakozzanak a koreai intervenció ellen és munkálkodjanak együtt azokkal, akik a békét védik“ Péter János református püs­pök vasárnap rádiószózaiot in­tézett angolul, franciául és né­metül a külföldi keresztyének­hez. Hang.súly ózta: szükségesnek találja, hogy az egyházak ismer­tessék egymással nézeteiket a béke és a szocializmus kérdésé­ben is, mint olyan kérdésekben, melyekben mindenkinek állást kell foglalnia. — Olyan két kérdés ez — mondotta, — amelyekben nin­csen úgynevezett semleges maga­tartás. Az, aki ezekben a kérdé­sekben semlegességgel ft Utalj a magát, az is döntött. A szociális kérdésiben a sem­leges magatartás döntés a reakció mellett, a béke kér­désében a semleges magatar­tás döntés a háború mellett. — Ez indította a magyar pro­testáns egyházak vezetőit arra, hogy miközben nem szűnnek meg imádkozni Korea szenvedő népé­ért, felhívják az Egyesült Nem­zetek Biztonsági Tanácsát olyan intézkedésekre, amelyek lehetővé teszik a koreai vérengzés meg­szüntetését és Korea sokat szen­vedett népe szabadságának és egységének békés megoldását. — A keresztién ielklismeret, sőt minden józan ítélet eWtt vi­lágos, hogy Korea népének határtalan szenvedést okoz­tak a* »merikát Intervenciós csapatok, sőt mkndannjinnk békéjét veszélybe sodorták. Most itt az etkajom a keresz­tyén egyházak tagjai számá­ra: félreérIhetotienül Ml la­kó zni az intervenció ellen 9 cg yü Hm un k alikódat azokkal, akik az új világháború ve­szélyét el akarják hárítani és mindanmyiuub békéjét meg akarják védeni. n/WWWVW\/WWVWVWWW^ »OA/WWWVXA/W -VVWWSAe/WWWWWWW\C. ce/WSAAAA/llCAOAAAOAAVWW\ ,A/W\AOAAnAAAAAAAOOAAOOAJ Dezső József kiadja a jelszót Dezsp József meg fiatal em­ber. Nem több 22 évesnél. Szö­vő a bajai Gyapjúszövetgyár­ban. Míg a jómódú fiatalok­nak derűt, gondtalanságot biz­tosított az élet, rája a megpró­báltatások esztendei zúdultak.^ 15 éves. Alig, hogy befejezi a nyolc elemit, apja meghal. Szükség van a segítségre, a ke­reső kézre, mely a kenyeret előteremti. Nincs támasz, nincs segítség. Munkába áll az akkori Posztógyárban. Filléreket ke­res. De a hét végén boldog örömmel siet vele haza. Hamar megismeri a kizsák­mányolást. Hat hétig tanonc csak, utána önállóan gépet bíz­nak. rá. Két fillérrel emelkedik az órabére. Termel, dolgozik, hogy minél több jusson a Ma- yerék páncélszekrényébe. Míg hasonló konl társai vígan lab­dáznak, a fiatalság minden örömét kiélvezik. Dezső Józse­fet már kenyérkereső férfivé -kényszeríti az élet, melynek kegyetlen sivársága aiig mutat utat számára. Tanulni szeretne, továbbképezni magát. Minden kapu zárva, hiába kopogtat, nem tárulnak fel előtte. Alig lelkesített a munka, — mondja, — mert láttam a foly­tonos bajsza, a robot mint töri meg fiatalságom erejét. Mint üz, mint hajt semmi örömet nem ígérő jövőm felé. A mun­ka megbecsülése csak annyiból állott, hogy a fiatalság lendítő erejét újabb megfeszítésbe ösz­tönözték. Hadd növekedjen a haszon, a jólét, a gondtalan élet. De nem a mi számunkra. A felszabadulásban megérzi élete fordulópontját. Uj világ születik, a dolgozók világa. Ti­zenhét éves még csak, de már tudatosan ráeszmél, most már lesz értelme a munkának. Fia­tal karjaiban megfeszül a cse­lekvés akarata. Tanulni akar, amitől elzárták, pótolni sze­relné. Míg tanonc volt, senki egy oktató szóval, senki egy irányító tekintettel nem segí­tette. Felmegy a fővárosba. A gyá­rakat járja. Me.gtanu.lja elmé­letileg is idősebb dolgozó tár­saitól a szövés technikáját. Gyakorlati útmutatásokkal gaz­dagodik. Nem odaállított báb többé a szövőgép előtt, hanem felszabadult ember, aki a mun­ka megismerésével lelkesedést és lendületet ad munkáján ik. Ujtfil hazajön, ürömmel in­dul a gyárba. Vígan és boldo­gan rántja el a szövőgép indító zsinórját. Míg azelőtt a gép monoton zaja, úgy érezte, élete felfelé ívelő vonalát szakija ketté, most a gép kattogása, zö­reje, boldog jövőjének zenéjét c: endí'ette füleibe. Nem elégedett meg egy gé­pen folytatott termelésével. Az ifjúság soraiból elsőnek tér at a kélgtpes rendszerre. A szotn- izédos gépeken egy másik Ifjú dolgozik, Horácskő Antal. — Lépjünk egymással pá­rosversenyre. Megindul a verseny és már az első hét kimagasló eredmé­nyeket hoz. Az ifjúság követi kezdeményezésüket. Az ifjúság lendülete magával sodorja a gyár Idősebb dolgozóit is. — Nem hagyjuk magunkat, — mondják. — Csak azért is, — feleinek a fiatalok. Van már értelme a munká­nak Boldog és szabad országo' építünk. Amit termelünk, ma­gunknak termelünk. Ha töb­bet termelünk, több jut min­denből, — de nem a kizsákmá­nyoló gyárosoknak, — hanem nekünk, dolgozóknak. Ami elől elzárták, az is való­ra válik. Beiratkozhat a szak­mai továbbképzőbe. Elhatároz­za, ha ezt elvégzi, tovább tanul. Szövőmester leszek, — mondja büszkeséggel. — Az én fiatal éveim sok keserű megaláztatása most vál­tódik örömteli pillanatokra. Nyitva áll előttem minden út. Csak rajiunk múlik, fiatalokon, hogy azokon meg is induljunk. Milyen más, milyen boldog a mai tanulóifjúság sorsa, hely­zete. Egy év számukra a tanu­lóidő. A szövőgépek igazi mes­terei lesznek. Naponta 4 órát gyakorolnak és 4 óra áll ren­delkezésükre, hogy elméleti tu­dásukat gyarapíthassák. Ruhát kapnak és nyitva állnak előt­tük a testet-Ielket üdítő sport­lehetőségek. Az úi normák bevezetését az ifjúság lelkesedéssel fogadla. El­sőnek Dezső József vállalja, hogy túlteljesíti. Már az első napon eredménye 122 százalék. A hét végére ezt 143 százaléka ra fokozza. A második héten lendületével tovább fokozza eredményeit. 148 százaléknál tart már. De még mindig nincs megelégedve. Ismét Ho- rácskó Antal a társa a verseny­ben. — Rajta Dl$zl — adija ki a jelszót és az ifjúság lel* késén követi Dezső Józsefet. — Mindent a Pártért, mely vezet, irányit, útmutatást ad számunkra. Rákosi elvtársnak be akarjuk bizonyítani, hogy méltóak vagyunk szeretetére, bizalmára. A lenini Komszomol fiataljait akarjuk követni ta­nulásban, munkában, a hősi kiállásban és a békéért vívott harcban Dezső József boldog és elé­gedett. Nem érzi elhagyatott­nak többé magát. Testvére min­den dolgozó. Mikor esténként hazamegy, egy könyvet lapoz­gat. Maxim Gorkij könyve, „Az ifjúságról“. Tízszer, százszor is elolvassa a sorokat: „nem azért jöttetek a világra, hogy a múltnak engedelmeskedjetek, hanem azért, hogy megalkossá­tok az újat, a? értelmesét, a világosat.“

Next

/
Thumbnails
Contents