Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-20 / 138. szám

Rém községben fontosabb a kólák kántortamtó áthelyezési ügye, mint a termeloesoportok fejlesztése Rém községben már régebben megalakult a termdőcsoport Tag­létszáma azonban alacsony volt. Az őszi továbbiejlesztésnél a nép­nevelők eredményt nem tudtak el­érni. A Járási Pártbizottság kereste, kutatta a hibákat, miért nem tud Rém községben a termelőcsoport- mozgalom mélyebb gyökeret eresz­teni. A járási többi községeiben mindenütt szépen terebélyesedik a termelőszövetkezeti mozgalom, Rém községben mintha semmi sem történt volna. A Járási Pártbizottság az őszi fejlesztési munka kiértékelésénél rájött arra, hogy a hiba a párt- szervezetben van. Kovács József, a pártszervezet elnöke, nem a ter­melőszövetkezeti csoport mellett, hanem ellene agitált. Ilyen körül­mények között könnyű volt a tag­ságnak azt a részét, amely amúgy is a kulákság uszályába került, a termelőszövetkezet ellen hangolni. A kulákság, továbbá a klerikális reakció rémhíreire a kis- és kö- zépparasztság passzív magatar­tást tanúsított a termelőcsoportok fejlesztésével kapcsolatban. A kulákság soraiban, különösen annak szekértolója, Margit István tevékenykedett a termelőcsoport továbbfejlesztése ellen. Félreve­zette a járási tanács elnökét, leta­gadta körülbelül 100 hold földjét. Azt hangoztatta, hogy ő 16 hol das középparaszt és szeretne a tszcs-be belépni. Az volt a szán­déka, bogy a termelőcsoportba beférkőzve, azt belülről bomlassza. A községben Szabó Béla vezető­jegyző sikertelenül próbálkozott a csoport bővítésével. Támasz nél­kül maradt, mert sem a párt-, sem a DÉFOSz- szervezet nem viszi kemény kézzel az osztályharcot. Mind­két helyen megalkuvó szellem kapott lábra. Az együk taggyűlésen megtör' tént, bogy a párttagság az idősze­rű kérdések megtárgyalása helyett Mauthner Ferenc rémi kulák kán­tor-tanító ügyével foglalkozott. Mauthner Ferencet más községbe lielyezték át. A pártvezetőségben a kulák szekértolói arra akarták rábírni a párttagságot, hogy til­takozzon az áthelyezés elfen és a kántortanító továbbra is a falu­ban maradjon. Rém községben fontosabb ügy a kulák-kántor áthelyezése, mint a termelöcsoporlok őszi fejlesztése, illetve a mezőgazdaság őszi mun­kája. A Mauthner-ügyböl azt a követ­keztetést vonhatjuk le, hogy a térni pártszervezetben a kulákság szekértőiéi furakodtak be. A kán­tortanítónak a községben való ma­radása nem a kisparaszti*, hanem a ktí'.ákság érdekeit védi, hiszen Mauthnemok 18 hold szőlője és 3 garnitúra cséplőgépje van. Mauthner volt az, aki a nyár folyamán szabotálta a csép- lésf, mert nem akarta a gépe­ket rendbehozatni. A kulákság szekértolói félreve­zettek egynéhány párttagot, akik aláírásgyűjtést rendeztek a köz­ségben, hogy a kulák tanító a fa­luban maradhasson. Még a fejlet­tebb ölvtáísak is, mint például Füstös István, szövetkezeti vezető, aki mee* jött haza 4 hónapos szö­vetkezeti iskoláról, aláírták az ívet. Azért irta alá az ívet, mert „nem akar rossz ember lenni a faluban'*. , F.z azt jelenti, hogy: nem akarja vinni az osztályharcot. hát „jó kulák’* a igy hangzik a fa­— Mert Mauthner, tubán. A „jó" kulák csak 32 évig zsák­mányolta ki a falut 18 hold szőlő­jével, 3 garnitúra cséplőgépével és 150 holdas bérletével. Míg a kulák kántortanító oda­haza az árnyékos udvaron hű- aölt, addig a szegény, dolgozó agrárproletirok és kisparasz- tok, földjén verejtékeztek. Rém községben ezt elfelejtették, do Kovács József pártelnök emlé­kezetéből is kicsúszott Mauthner kizsákmányolása, így tehát nem csoda, hogy a „jó kulák“-elmélet a pártvezetőiségbeu is elharapód­zott. A Járási Pártbizottság felis­merte a hibákat és ezért a Nem­zetközi Szövetkezeti Nappal kap­csolatban Kiskunhalasról küldött a községbe népnevelőket. Ezek az ottaniak segítségével jó felvilágo­sító munkát végeztek, amelynek eredményeként több kis- és középparaszt je­lentkezett felvételre a termelőcsoportnál. Ezek: Cobor Andrásné, Kosa Imre, Soltész Klára, Fehér András, Rakovszkl Lajosné. Ezt az asszonyt .sokáig félrevezette a kulákság, most rá­jött arra, hogy becsapták és ő is rálépett a boldogulásnak az út­jára. Belépett még Kocsis István is, aki szintén a kulákság uszályá­ban volt. A népnevelők meggyőz- lék és most 6 is őrömmel csatla­kozott a termelőcsoport fejlesz­tési mozgalmához. Jánoshalmán a levitézlett gyümölcskereskedők a dolgozó nép újabb kirablására szövetkeztek Hordókkal megrakott kocsik gördülnek Jánoshalmán az utcá­kon. Valamennyien a határba tartanak, ahol elkezdődött a szü­ret. A kora hajnalban megindult munka első eredményei, a szőlő­vel telt kádak és hordók, már be­felé tartanak. Az udvarokban és a földmüvesszövetkezet tárolóhe­lyein már csikordulnak a prések és az ereszeken keresztül öm­lik az edényekbe — a must. Lassan, lépésben haladó szeke­rek kosaraiban, stráfkocsik lépés­ben gördülői kerekei vigyázva és féltve hozzák azt a szőlőt, melyet a GyüMÉRT és a földmüvesszö­vetkezet csomagoló helyein gon­dos kezek ládákba helyeznek, hogy mint étszőlő kerüljön for­galomba. A valamikor egymást érő magánkereskedők, akik szer. vezetten a dolgozó parasztság ki­rablására, kizsákmányolására szabták meg « piacon a külön­Á mátéházi állami gazdaság a gyapoftermésben holdanként 2.30 — 3 mázsás termést ért el Messziről ideviritanak a máté- házi állami gazdaság gyapotföld- jei. A 230 holdon termelt gya­potbokrokat lágy szellő tarajoz- za. A gazdaság 150 dolgozója áll a sorokban, szapora ujjak szedik a gazdag termést. Mindegyikük előtt 'három részes kötény. Az egyik részbe a hibátlan, tiszta fehér gyapot kerül, a második részbe a kevert és elfajzott gya­pot bullik, míg a harmadik rész gyűjti az élösdiek által megtáma­dott gyapotot. Büszkék arra a dolgozók, hogy a kötény harma­dik részébe alig kerül valami. Az eddig leszedett 26 hold gyapotter­mésnek alig félszázalékát támad­ta meg a gyapot ellensége, a fé­regbogár. Ez az eredmény az idő­ben elvégzett sarabolásnak és a goDdos és lelkiismeretes növény- ápolásnak köszönhető. A leszedett gyapotot minőség szerint tárolják a gazdaságban. Szellős és padlózott helyiségek­ben. Az első év gyapotterineszié- séDek eredményeit a jövő évben a gazdaság fokozni fogja. Az idei 230 holddal szemben 700 holdra emelj gyapottábláit. — Megismer­tük a gyapottermcszlésnek min­ién csinját-binjdt — moudja Si­mít?/ elvtárs, — jövő évi mun­kánkban az idén megmutatkozó hibákat és hiányosságokat ki fog­juk küszöbölni, amivel holdan- Jcénti 2.30—3 mázsás termésünket jelentősen meg lógjuk tudni nö­velni, ' A gazdaság földjein már elve­tették az őszi árpát és 40 holdon a bíborherét. Az őszi árpa vetési munkálatait S nappal a kitűzött határidő előtt teljesítették. A traktorok most az őszi búza ve­tése alá, a vetésforgót végzik. A gazdaság jövő évi vetéstervében egész sora kerül termelésre azok­nak a növény-féleségeknek, me­lyeket az idén még nem termel­tek. 20 holdon dohányt fognak termelni, 150 holdon szójababot, 60 holdon sílöcsalamádét, 25 hol­don perje-fümagot, 50 holdon vö­rösherét. A dolgozók brigádokba tömö­rülve és egyéni versenyben vég­zik az időszerű munkálatokat. Hat brigád van, — az ifikből alakult Ságvári, a Kossuth, a Petőfi, a Béke, a Dózsa, a Vörös Csillag és a szőlőmunkálatokat végző Táncsics. A brigádok közül az élen a Ságvári ifi-brigád és a Iíossuth-brigád halad. Ddgi Imre, a Kossutb-brigád tagja, átlagos 170, Koszó György 200 százalékra teljesítették munkájukat az ara­tásban és a napraforgó-szedésben. Az ifi-brigádból munkateljesítésé­vel kitűnt Latorczai János, aki eredményeit 140—150 százalék : között állandósította, míg az egyéni versenyben állók soraiban : Brigii Teréz 120 százalékos állan­dó munkateljesítése mutatott, pél­dát és irányt a gazdaság dolgo­zóinak. A gazdaság szőlőjébeu meg­indult a szüret. ÁTelkesen és oda- . adóan végzett munka meghozta gyümölcsét. Holdanként átlagosan 14—16 hektó lesz a must, mely­nek cukorfoktartalma elérte a 22 százalékot. A mátéházi állami gazdaság földjein lelkesen folyik a munka, hogy áz őszi szántási és vetési munkálatok időelőtti elvégzésé­vel a dolgozók továbbnöveljék ed­digi eredményeiket és jövő évi termésük fokozásával szolgálják öléves tervünk sikerét, a szocia­lizmust építő munkánk győzelmét. z \ u anaiuu J a. u c. V ^ ­fokú szakiskola és középiskoh tanulóinak általános tanulmányi eredményét — a most megje­lent rendelet szerint — öt jegy- gyei, a tanuló magatartását négy jeggyel bírálják el. A magatartás elbírálására szol­gáló jegyek: példás (5), jó (4), tűrhető (3), rossz (2). A tanulmányi előmenetel el­bírálására jeles (5), jó (4), kö­zepes (3), elégséges (2), elégte­len (1). Az általános tanulmányi ered­mény megállapításánál a maga­tartás és a rendkívüli tárgyak kivételével minden tárgyat fi­gyelembe vesznek. Kitűnő a ta­nuló általános tanulmányi ered­ménye, ha minden tantárgyiból jeles osztályzatot nyert, jeles, ha legalább két tárgyból kapott jó osztályzatot és „jó'‘-nái rosszabb osztályzata nincs. Jó a tanulmá­nyi eredmény, ha legfeljebb két tantárgyból kapott közepes osz­tályzatot és „közepes“-nél nincs rosszabb osztályzata. Közepes az általános tanulmányi eredmény;, ha a tanuló legfeljebb két tárgy­ból kapott elégséges osztályzatot. Annak elégséges az általános eredménye, akinek kettőnél több eiegseges oszta.yzata van, de elégtelen osztályzatot semmiből sem kapott és akkor elégtelen, ha a tanulónak egy vagy több e.égtelen osztályzata van. A ta- nu ó akkor léphet felsőbb osz­tályba, ha a továbbtanulásra nézve döntő tantárgyakból leg­alább elégséges eredményt ért el. Javítóv.zsgát két 'tantárgyiból lehet tenni, aki a javítóvizsgát •legalább elégséges eredménnyel letette, az a következő osztályba léphet. Ha a javítóvizsga nem sikerűi, akkor a tanévet meg kell ismételni. Újságírókongresszus Helsinkiben Zaszlavszkij elvtárs vezette a szovjet küldöttséget A Nemzetközi Újságíró Szövet­ség III. kongresszusa pénteken, szeptember 15-én kezdődött Hel­sinkiben. A kongresszus mindenek­előtt az újságíróknak a világ- békéért folytatott küzdelemben való részvételével, a háborús pro­paganda elleni harccal, valamint a különböző országok újságírói­nak szociális helyzetével foglal­kozott. böző gyümölcsfajták és a cefíe átvételi árait, eltűntek. János­halma doigozó népe nem is sirat­ja őket, akik egész évi munkájuk gyümölcsét a maguk zsebére ka­matoztatták. Ma a GyüMÉRT és a földmüvesszövetkezet a legma­gasabb átvételi árak biztosításá­val szolgálja a termés fokozatos átvételét. Eltűnt a gyümölcs- piacról a spekuláció, az árrombo­lás, a dolgozó nép bőrére és kárá­ra folyó üzérkedés. Jánoshalma az ország máso­dik iegöagyobb gyiimölcsfelhoza- talí és értékesítő helye. Naponta vagonszámra indul útjára innen a gyümölcs, hogy a főváros és a vidéki városok dogozóinak aszta­lára kerüljön. De jutott belőlük külföldre is bőven. Különösen a hatalmas baracktermésből. Most, hogy beérett a szótő és megindult a szüret, a levitézlett magánkereskedők egy csoportja nem tudott belenyugodni abba, hogy a dolgozó nép kizsákmányo­lásából ne tehessen szert haszonra. Megindult a feketézés és meg­tévesztése, félrevezetése a dol­gozó népnek. Lakatos Pongrác, Zámbö Józsefné, volt gyümölcske­reskedők és társai felkeresték a dolgozó parasztokat a szőlőkben. — Nekünk adjátok el a szőlőter­mést. 10—lő fillérrel többet fize­tünk kilójáért, mint a GyüMÉRT, vagy a földmüvesszövetkezet. — Azt azonban nem mondották meg, hogy a filléreket a mássáldsnúl végzett machinációjukkal fogják a maguk hasznára kamatoztatni. Az éberség azonban még idejé­ben leleplezte őket. Mintahogyan azt is leleplezte, hogy a félreve­zetéssel egyesektől feketén fel­vásárolt gyümölcsöt és szőlőt kosa­raikba csomagolva AIsó-Tc- ■rczhaLmára csempészték és ott adták fel a vonatra, hogy üzelmeiket palástolhassák. A község dolgozó parasztjai kö­zül azokat, akiket meg tudtak té­veszteni, már maguk is rájöttek arra, hogy a feketézők által fize­tett magasabb ár végeredményé­ben a leszállított mennyiséget vé­ve alapul, kevesebbnek bizonyult, mint amennyit a GyüMÉRT, vagy a földművesszövetkezet a meghatározott átvételi ár fejében, — becsületes mázsálással és a dolgozó nép érdekeit védve, — fizet a termelőknek. Ennek lett a következménye aztán, hogy most naponta 150—200 mázsa szőlőt hoznak átvételre a gyűjtőhelyek­re, A hosszú, száraz idő megron­totta a jánoshalmi határban a terméseredményeket. Míg az el­múlt esztendőben holdanként 800 liter mustot szüreteltek, addig az idén 500 liter az eredmény. Ez megfelel a termésátlagnak, mely tavaly szőlőben 10.40, az idén elő­reláthatólag átlagos 6.5 mázsa. Fokozott gyorsasággal... A Lenln-renddel kitüntetett „Krasznij Pro- letarij” gyár valamennyi munkása a koreai nép nagyszerű szabadságharcának támogatására sztaha- novi békeműszakot kezdett. A szerszámgépüzem fel­ajánlotta, hogy a júliusi tervet határidő előtt befe­jezi. A készülék-műhely ismert esztergályosa, a Sztálin-dljjal kitüntetett Nikolaj Ugoljkov felaján­lotta, hogy ennek az esztendőnek a végére három­évi tervét teljesíti. Példáját munkások százai kö­vették nagy lelkesedéssel. A gyárnak azok a részlegei, amelyeknél az el­múlt hónapban lemaradások voltak a termelésben, a békemüszak idején nemcsak a lemaradásokat hoz­ták be, hanem jelentősen túl is teljesítették tervü­ket, A 2-cs gépműhelyben az egy munkásra eső át­lagos teljesítmény a békemüszak alatt 137-ről 150 százalékra emelkedett és emellett a gyártmányok minősége is tovább javult, A gyors fémmegmunká­lási módszerekben is újabb eljárásokat valósítottak meg ezekben a napokban. Újabb gyorsmódszerrel dolgozók tűntek fel, mint például Anna Nadjina, Alrnej Baranov, Pjotr Bisztrikov, Nylkalaj Kuzmij, Dmitrij Gorbacsevszkij, akik valamennyien 3—ti­nó ros normát teljesítenek egy műszak ólait. Az újítók, akik jelentősen tökéletesítették a fémvágás sztahdnpvi technológiáját, lgnyatev. részlege, Bikov Ötjegyű osztályozás általános és középiskoláinkban a tanulmányi eredmény elbírálására és Kalugyin példája nyomán komplex sztahánovisla brigádot szerveztek, amely máris SS százalékkal nö­velte munkatermelékenységét. A brigád sikeresen alkalmazott egy új, kemény ötvözetet, amely lehe­lövé tette a vágási sebességnek 30 százalékkal való megnövelését. Iván Carjev, a műhely egyik dolgozója, a sztahanovista békemüszak napjaiban gyakorlatban bizonyította be, hogy a gyorseljárások széleskörű alkalmazása a marásnál is lehetséges. Teljesítmé­nyét három-négyszeresével megnövelte. A régi szakmunkások mögött az ifjúmunkások sem maradnak el. Kucsonkov és Bakulin marósok rendszeresen túlteljesítik normájukat, ök is gyors- módszereket alkalmaznak az alkatrészek marásánál, amelyeket régebben először gyalugépen munkáltak meg, utána pedig a köszörűgépen. A békeműszak alatt számos technikai újítással is jelentkeztek. A marás gyors-módszerei és az ősz- szevont munkaműveletek, lényeges mértékben le­csökkentették az alkatrészek megmunkálásának ide­jét. így például, míg régebben egy perselyt öntőit acélból, esztergapadon 25 perc alatt készítették cl, most ez a művelet mindössze 6 percet vesz igénybe. A „Kraszntj Proletártju gyorsvágó sztahano­vistái magasabb színvonalra emelik munkájukat, ezzel járulnak hozzá a béke ügyéhez. Bátran halad­nak előre újabb és újabb termelési eredmények el­érésével a kommunizmus építésének útján.

Next

/
Thumbnails
Contents