Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-02 / 96. szám

A gabonabegyüjtés sikeréért KÉT TERÜLET VERSENYE A kievi és vinnyicai terület mezőgazdasági dolgozói évek óta versenyben állnak egymással, de versenyük még sóba ifem volt ennyire élénk és hatékony, mint ebben az évben. A verseny az aratás és cséplés napjaiban érte eí tetőpontját, hogy meggyorsít­sák a gabonabegyűjtést. A két terület mezőgazdaságá­nak élenjárói L'manban az el­múlt napokban tanácskozásra gyűltek össze. Az ezerfőnyi résztvevő között ott voltak a kolhozok, gép- és traktorállp- rnások küldöttei, mezőgazdasági szakemberek, a Párt, a tanácsok és a mezőgazdasági szervezetek funkcionáriusai. Az értekezlet azzal a kérdés­sel foglalkozott: hogyan haladt •azoknak a kötelezettségeknek teljesítése, amelyeket Ukrajna gabonatermelői Sztálinhoz inté­zett levelükben vállaltak. A kö­telezettségek teljesítéséért foly­tatott harc eddigi eredményei­ről az Ukrán Kommunista Párt kievi és vinnyicai területi bi­zottságainak titkárai, Griza és Szta-hurvszkij számoltak be. A területközi értekezletet meg­előzte a kolhozok g'ép- és trak- torállomások és körzetek közt kötött szocialista versenyszerző- disek teljesítésének kölcsönös e.lencirzése. A körzetekből ki­küldőit ellenőrző csoportok többszaz kolhozt látogattak meg. Munkájuk arra is kiterjedt, hogy a kolhozok, valamint a gép- és traktoráliomások élen­járóinak tapasztalatait össze- gviijUék és ezeket az egész te­rületen terjesszék. Ahol fogya­tékosságot fedezlek fel, ott nyomban rámutatlak a hibákra és intézkedéseket javasollak a hibák kiküszöbölésére. A kievi és vinnyicai terület gabonatermelőinek sikerei an­nak köszönhetők, hogy az ara­tást és esépiést jól megszerve­zett politikai íőmegmunka tá­masztotta alá. Rendkívül jól al­kalmazzák a szemtólletó agitá- o ót a mezei és iraklorbrigádok­ban. Rendszeresen tartanak esz­mecseréket, újságolvasást. A leg­jobbak nevét kiírják az érdem­táblákra, állandóan tudósítják a mezőgazdaság dolgozóit a szoci­alista verseny menetéről és in­tézményesítették a vörös vándor- zászlókat. ARAD A GABONA Dél-Kazalhszlán kolhozai és szovhozai tízezermázsaszámra szállítják a gabonát az állami gyűjtőhelyekre. A „Krupszkája“ „Internaoiona-le“, Zsana Arik“ és „Aktyabe“ kolhoz (Saulder- kerület) parasztjai kötelezett­séget vállallak, hogy e hó végéig teljesünk a gabonabeadásl. E kolhozokban éjjel-nappal búg­nak a motorok, folyik a gabona cséptése és tisztítása. A szérűk­ről minden nap kocsikaravánok indulnak az állami magtárak­hoz. Aktívan teljesítik a gabona- beadást a lví ül kuni-, lljicsevszk- és a Kirov-kerület kolhozai is. A Turkesztán és Frunze-kerület kolhozai versenyben állnak egy­mással a gabonabeadás mielőb­bi leljesítőséért és túlteljesíté­séért. Dé‘-Kazahsztán legna­gyobb állami gazdasága, a „D-ar- báza‘'-szovhoz hatalmas termést ért el és a beadást már teljesí­tette. Épp ily öntudatosan folyik a gabona beadása az a.Vma-atai te­rűiden. A kazahsztáni állami begyöjtőhelyek ez évben a ta­valyinál is jobban felkészültek a gabona átvételére. Megjavítot­ták a bekötőutakat. Kibővítet­ték a raktárakat és a mérleg- állományt, kiegészítették a ga­bonavizsgáló laboratóriumok felszerelését. A legtöbb helyen gépesítették a tfszlílási és ra­kodó munkákat. Valamennyi be- gyiijlöhelyen pihenőszobák, tea - zók, éttermek, szövetkezeti bol­tok álnak a gabonát szállító kolhozparasztok rendelkezésére. Árad a gabona a magtárak felé. A kollhozp3rasztok a jó munka eredményeképpen gaz­dag termést takarítottak be. A szocializmus országa a munka területéül újabb nagy győzelmet aratott s ezzel még jobban meg­erősödött a béke tábora. Varga Edit mindössze IS éves. A bajai általános iskola növen­déke. Kis csomaggal a kezében lá­zas sietséggel indul el hazulról. Cipője szaporán kopog a járdá­kon. Nagy nap van ma. Már az este az izgatottságtól alig jött álom a szemére. Reggel meg a lá­zas izgalom rózsái ültek arcának szegleteire. Ma indul Baja város gyermeküdülőjébe, a Balaton pánt­jára, Leltére. Kern egyedid kel útra. Lesznek, vagy harmincon. Valamennyien lányok. Mikor hírül hozták az indulás napját, mindnyájan vég­telen boldogok voltak. Kifényesí­tették cipőiket, ruháikat maguk simltgattdk féltő gonddal és igye­kezettel, hogy minden készen áll­jon az indulásra. Kétheti nyaralás a magyar ten­ger partján. Alom, melyet a fel­szabadulás váltott valóra. Kicsiny kis szivükben erősebben dobog a hála a dicsőséges Szovjetunió iránt, mely felszabadító harcával ezt az álmukat is valóra váltotta. 'Az autóra, mikor felkapaszkodnak, mely útjukra repíti őket, csak egy mondat az, ami ajkukon csendül: — Rákosi pajtás, de jó is lesz! — Nem egy van közöttük, aki életé­ben először ült autón. Mikor Ráta$zéken túl robog velük a gép­kocsi, tekintetük csak úgy nyeli a dunántúli hegycsoportozatot. Ez n hegyi — kérdezik, mert szemeik eddig csak az Alföld lapályába mélyültek, a hegy fogalmát most érzékelik először a maga valósá­gában. Ajkukon dal csendül, melyet a szél foszlányokba tereget szét az elsuhanó szántóföldek, erdők fe­lelt. A kis Molnár Klára gyújtja szól amok at. Bajai gyermekek a Balaton partján A magyar tenger kéklő tükrén játszadoznak a napsugarak. A zalai part hegyei felől gyenge szél borzolja a vizet és a feszülő vi­torlák dagadva karcsú vitorláso­kat repítenek. Apró kis hullámok tarajai kergetőzve játszadoznak, űzve, hajtva egymást a somogyi partok felé. Egykor itt, a leilei par.on a kiváltságos osztály henyélt és dő­zsölt, napjainak tétlenségét sza­porítva. Ma a dolgozók, a dolgo­zók gyermekei pihenik ki ered­ményes munkájuk megérdemelt jutalmául a szabadság gondtalan, vidám napjai:. A bajai gyermek- üdülőben már a harmadik cso­port váltja egymást. Az övéké lett a Balaton is, minden örömé­vel, gondtalanságával és szívből jövő kacajával. Sólymos Magda it; érzi csak igazán, miért harcol a Bárt. Ezért a szabadságért, mely a fiatalság gondtalan jövőjét biztosítja. Rákosi pajtás élete és munkás­sága — mondja öntudatosan, — ezért küzdőt’., harcolt minden ül­döztetéssel bátran és hősiesen szembeszállva. Ezért követjük őt, ezért igyekszünk a szovjet pioní­rok példája nyomán mi is harcos katonáivá lenni szocializmust építő hazánknak, A lágy fövényen vízkarikák raj­zolódnak. Apró kis lábak tapos­sák. Blaha Lujza a szentjánosj általános iskolából olt gyönyörkö­dik az eléje táruló panoráma gazdag és pazar változatában. — Olyan hős akarok lenni, mint a Kcmszomol leányai. Békében ta­nulni, de ba kell, harcolni és küz­BOLDOG GYERMEKEK KÖZT Az elmúlt vasárnap sokezer dolgozó társammal együtt én is kirándultam a Balaton mellé és végiggyönyörködtem nemcsak a magyar tenger minden szépségét, hanem azt is, hogyan vették birtokukba dolgozóink az elmúlt rendszer­ben csak a kiváltságosok szó­rakozását szolgáló balatoni vidéket. Balatonbogláron, ezen az egyik legszebb részén a tó­nak, kerestem a Lánggyár dolgozóinak üdülőjét, amikor az egyik gyönyörű villa kert­jéből csengő gyermekkórus hangjait hallottam. Az üdülő homlokzatán meglepődve ol­vastam a feliratot: Kecske­méti Gyermeküdülő. Termé­szetes volt kíváncsiságom, amikor beléptem. Mire az ud­varra értem, már szétrebbent a gyermeksereg, a kislányok az udvar egyik felében társas­játékot játszottak, a gyönyö­rű kert pázsitjának másik ré­szén már dongott a „foci’. Aa egészségtől majd kicsattanó, kipirult gyer­mekarcokon csupa vidámság ragyogott. Mikor megkérdez­tem, hogy ízlik a nyaralás, mind a ÓZ gyermek szinte egyszerre kiabálta.- „remek..., nagyszerűt... pompás!“’ — s mindegyik elmondta, ami neki legjobban tetszik. S. Bakos Margit VI. osztályos kitűnő tanuló szerint a fürdés és a szórakozás mellett az a leg. jobb, hogy annyiszor kérhet­nek az ebédből, ahányszor akarnak. ,,Nevelőink játsza­nak, fürdenek velünk, együtt szórakozunk és mindannyian olyan boldogok vagyunk,mint életükben még soha!" Ábra­hám Ferenc VII. ált. tiszta kitűnő tanulója büszkén mondja, hogy „ország-város“’- versenyen már kétszer is nyert fagylaltot. Mikor meg­kérdeztem, hogyan lett min­derni is tudni. Példaképem a bős /ója. Kétszer Is elolvastam tör- •énetét. Először megkönnyeztem, de másodszor megfogadtam, ha arra kerül a sor, megbosszulom magam őérte is. Itt, a Balaton partján a boldog öröm ébreszti csak igazán tuda­tára a gyermeklelkeket, milyen gálád és aljas volt a múlt, mely a dolgozókat, p dolgozók gyerme­keit mesterségesen kizárta azok­ból az örömökből, melyeket egy törpe kisebbség sajátított ki a maga számára. • Pries- Ibolya még alig volt iái a bajai haláron. — Sztálin elvtárs hozta szá­munkra a felszabadulást. Hálá­sak is vagyunk érte. Rákosi paj­tás pedig irántiunk való szerele­iével, gondoskodásával boldog napjaink annyi örömét szerezte. Ezért Is mondottuk ma reggel is rágondoha: — Előre úttörő Pajtások! — Előre a tanulásba-», a továbbképzésben, hogy mind­azt meg ludijuk hálálni, melyei ériünk a Párt és Rákosi elvlárs tellek. A badacsonyi hegyek lágy vo­nalai tükröződnek a messzeség­ből. Harminc hajai gyerek ön­feledt boldogsága áriad széf. Te­kintetük ma már a messzeség­ben tovatűnik, a szovjet emberek szabad és boldog országában. Olyat építünk, — zsong a foga­dalom az apró kis szivekben. Hozzátok leszünk méltóak, szov­jet emberek, akik nekünk példa- adástokkal mutattatok példát a hazaszeretetben, a hősiességben és a munkában. Szabad hazánk­ban szabad emberek leszünk, meri elszántan őrködünk mj is a béke frontján, boldog jövőnk biztos zálogán. denből tiszta hetes, öntudato­san mondotta; „Az én édes­apám kommunista és nemcsak neki, de nekem is példát kell mutatnom az iskolában tanu­lótársaimnak." A kis Abra- hám.gyerek volt, aki azonnal felelt arra a kérdésre, hogy tudják-e, kinek köszönhetik ezt a boldog nyaralást? ,,A Szovjetuniónak, a Pártnak és Alkotmányunknak, mely nem­csak felnőtteknek, de nekünk gyermekeknek is biztosította a nyaralás lehetőségeit. Délben megkondult egy „pléhfazék“’, ami az ebéd kez­detét jelentette. A fegyelme­zett rendben az ebédlőbe vo­nuló gyermekekkel együtt he. lyet foglaltunk az asztal mel­lett. A falon Rákosi elvtárs képe mosolyog a farkasét­vággyal ebédelő gyerekekre, a kép felett felírat: Boldogan, vidáman élünk, Rákosi a példaképünk! Az ebéd tésztaleves, borjú­sült, tökfőzelék, alma, barack. A kis Dormányi Károly csak suttogó hangon tudja kérni a „repetát", mert az autón, mely Olvasóm Elöltünk egy rövid hír: Katymáron és Csikérián augusz- tls 6-án, vasárnap a kul- túrházban az Olvasó-mozgalom keretében könyvismertetés lesz. Aszlalos István „Szél fu vállán nem indul"“ című regényét is­mertetik, Nézzük csak meg közelebb­ről, mit rejt' magában ez a hír. „A könyv a tudás forrása, leg- főbb és leghatalmasabb fegyve­re a szocialista kultúrának.“ (Gorkij.) Nem közömbös tehát, hogy miiilyen könyvei! adunk dol­gozó népünk kezébe. Milyen tanulsággal szolgálhat Asztalos István könyve Katy- már és Csikéria dolgozó pa­rasztjai számára? Ezekben a községekben ma­gyar és délszláv emberek élnek. Az osztályéi lens ég, a kulák,ság, a klerikális reakció, az osztály­harcot a nemzetiségi küzdelem területére igyekszik átterelni és ezt az át terelés« kísérletet tuda­tosan, aljas eszközökkel végzi. EMenlétet Igyekszik szítani a -magyar és délszláv é-s a többi nemzetiségi dolgozó közőtit. Ez a könyv egy magyar—ro­mán vegyes lakosságú erdélyi fa­lu életét mulatja be. Az ellenség ott is megragadott minden esz­közt a nemzeti gyűlölködés fel­ébresztésére, Felhasználta erre a célra a szegényiparasziok fel­ségeinek áldátlan civódását is. „Melyik asszo-ny gyereke tör­te el a bögréi?“ — A pap szava fújja föl ezt a semmi kis kér­dést olyan asszony-háborúvá, bogy a szegény felvilágosít!at:lan Kati Pistiné ilyen szavakkal -ki­áltozhatja tele a falui: — ,,Ke- can Véla, ki akarnak irtani, csak aniért magyarok vagyunk! Végzetes Korea és Vietnam hős népe szabadságért harcol. Görögország földjét partizánok vére áztatja. Idegen megszálló csapatok mé­szárolják a békés lakosságot Ke­leten, elnyomást és nyomor* hoznak Nyugat marsballizált or­szágai számára. Müven a hazáját szerető pol­gári lakosság élele a megszálló csapalok rabságában? Hogyan küzdenek öregek, fiatal lányok, a munkásosztály, a Párt megáll* tásban élő tagjai a zsarnokok el­len? Hogyan harcollak a szovjet emberek, a hazájukat, népüket pusztító náci betolakodók ellen? Ezekre a kérdésekre kapunk feleletet a „Végzetes éjszaka'“ c. szovjet filmben. A történet kö­zéppontjában egy fiatal lány, Varja, álil, akinek családját ki­irtották a fasiszták, de ő maga hősiesen segít és rejleget három idehozta őket, az egész ű\on mozgalmi dalokat énekeltek. így telnek el fürdéssel, játszással, pihenés­sel és rengeteg élménnyel a nyaralás boldog napjai. Este tábortüzet rendeztek a gyér. mekek olgan kultúrműsorra!, amelyet felnőttek is megiri­gyelhettek volna. Havas End­re „Beszélgetés Lenin elvtárs­sal“’, Gál Márta „Zója‘ verset szavalt. Berkei Mihály a föld­ből alig kilátszó III.os ta­nuló, egy kubikosnak a fta, „Itt nyugszik egy vöröskato­na" című verset szavalta el felnőtteket- megszégyenítő át- érzéssel. Amikor megkérdez­tem a vers íróját, kórusban fújták lszakovszkii szovjet költő nevét. Az üdülőben Oláh Sándor, Csenki Zoltán és Rozsnyói Erzsébet pedagógusok szép munkát végeznek, de a legjobb munkát Kecskemét városa vé­gezte, mely komoly anyagi hozzájárulással tette lehetővé 15ö kecskeméti gyermek bol. dog nyaralását. ozgaiom Kellett nekünk a Párt, Erzsi! — s most már eszébe se jut, hogy azt mondja, ami volt s ahogy volt, hanem csak mondja, ahogy a biszteiletestöl hallotta. Sőt, mi több, már ó maga is azt hiszi, hogy csakugyan azért történt a dolog, amiért ő magyar.“ A regényből kiragadott fenti pár sor is megmutatja az ellen­ség eszközöket nem válogató aknamunkáját. Katymár és Csikéria dol­gozói is tudják, hogy magyar kulák — szerb kulák, egy húron pendül. Asztalos István regényé­ben megmutatja, hogy a magyar és román kulák is jó oimbora- Ságban van egymással, nagyon is felismerik közös érdekeiket. Boldizsár Farkas, — « re­gény egyik alakja gúnyos szóval számol be a kulák-összefogás- r 61: — „Na látod, ők se rokonok, legfeljebb annyiból, hogy a mi papunk anyja s a jegyző édes­anyja két asszony volt, vagy mert a Gangosék maoskija á vén Muresán csűrje alá köty- kezett. Most mégis úgy össze­fognak, mintha édes testvérek lennének. A jegyző pontosan azt fájja, amit a pap, Gangos meg amit a vén Muresán. Csak- hát ilyen a falu, lehet butítani.“’ Hisszük, azonban, hogy Katymár és Csikéria népét nem butíthatja tovább az ellenség, mert Pátiunk fe'világositó mun­kája nyomán dolgozó paraszt jai.nk nem adnak hitelt szarud­nak. A „Szél fuvatlan nem indul" ismeríeiirévf! is újabb gát*- emelünk d.i'gczó népünk és «< eGenség közé éjszaka lezuhant szovjet repülőt, A szárítani vitt ruha alá rejt­ve csempészi számukra az «'el­met a szomszéd ház padlására, ahol rejtekhelyét készít és ápol­ja, kötözi a sebesült bajtársakat Egyikük, Szása, azonban meghal hiszen Várja nem tudott időben orvosi segítséget hozni számára A német városparancsnok fi­gyelteti Varját, majd a kutyákat uszítja nyomába, csakhogy a le­zuhant repülőkre akadjon, de Várja hősiességével, ügyességé­vel és egv illegálisan el-ená'bisi munkát kifejtő munkás segítsé­géve! megtéveszti a német tisz'e és megszökteti honfitársait. A katvusák megszólaltak a va­ros halárában és nem sokkal ké­sőbb a szovjet csapatok roba.irt mai e foglalták a várost. Köztük harcolt nz a -kél katona is. ak:k nck Várja segítclt.

Next

/
Thumbnails
Contents