Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-15 / 107. szám

Termelőszövetkezetek! Csatlakozzatok a nagyszénást „Dózsa“-tszcs kezdeményezéséhez

A szövetkezeti parasztság kérésére módosították a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok működési szabályzatát

Fulöpszáliáson a Népfront Bizottság csak ülésezik — de ennél tovább nem megy

A felvilágosító munka híján nem tud kibontakozni a verseny mozgalom

A vövösíéglás fülöpszállási községháza ablakán balk beszélgetés hallatszik ki az utcára. A jegyzői irodában ketten beszélgetnek. Az egyik lelkeshangú, fiatal férfi, a másik meggondolt, hangsúlyozott szavú idősebb ember.

—- Na mi újság, Höss elvtárs? Csak nincs valami baj — kérdi az idősebb férfi.

— Bizony elég komoly ügyben jöttem, Gyula bácsi — feleli Hőss J ózsef.

— Hát mi legyen az — kérdi újra az idősebb, aki nem más, mint Horváth Gyula községi párti ii kár.

— Az úgy volt — mondja erre

ifjabb Höss József kisparaszt, — iiogy beadtam az összes feleslegemet, mert a minit mondták a népnevelők, de ahogy én is tudom, ezzel még szilárdabbá teszem a békénket és bizony ezzel támogatjuk a hős koreai népet is. Emii kszik, hogy elsőnek vitte be begyűjtési gabonáját Vida Sándor? 500 százalékra teljesítette begyűjtési előirányzatát. Az ő példamutatását követte a csép- lés után közvetlenül K. Nagy Sándor a 650 százalékos begyűjtési eredményével. Ugye, Gyula bácsi?

— Igen, úgy volt, ahogy mon dód — hagyta 'helyben Horváth elvtárs.

— Aztán utánuk jöttem és láttam, hogy ők is, hozzám hasonló kisparasztok. Azt gondoltam ma gomban, hogy vagyok olyan legény, mint ők, tudok én is versenyezni, ha van valami értelme

A géptől

a gyűjtő rak tárba

Hőss József nemcsak ígérte, hanem a cséplés után, a többiekhez hasonlóan, a géptől vitte be begyüjlési gabonáját. Elérte az 1700 százalékos eredményt. Azóta sem tud nyugodni. Ahogy Gyula bácsi mondta, a falunak meg kell nyernie a versenyt. Hát

ezért Jött.

— Fog ez menüi nálunk — mondja Horváth elvtárs Cserjés Sándor jegyzőnek, miután elköszönt Hőss Józseftől.

— Hát igen, megy, de —mondja a jegyző — az a baj, hogy lassan megy. Már messze len- nénik. A 100 százalékot is elérhettük volna, ha arra a 600 hold homokos területre gépet kaptunk volna.

— Ez igaz, de Itt nemcsak az a baj, hogy csak ma fejezzük be a cséplést, hanem az is, hogy kevés volt a felvilágosító munka.

— Meg aztán az ellenőrzést is majdnem csak mi ketten végeztük el. Két embernek bizony így nem terjedhet ki mindenre a figyelme — mondja elgondolkozva Horváth elvtárs.

— Igen, neked is Igazad van, mert — szövi tovább a beszélgetést a jegyző, — ha több népnevelőnk lett volna és a tömegszervezetek — a DÉFOSZ, a SZtW- JSZ és az MNDSZ — is aktívan folytak volna bele a munkába, nőst már nem a 96 százaléknál ártanánk. Meg aztán a Népfront Bizottságnál is hiba van. ülésre :sak eljönnek, de aztán a vállalt nunikáből vajmi keveset csinállak

— Hát igen — gondolkozik el lorvdth Gyula, — nem egészen ól csináltuk, több népnevelőt és öbb aktívát kellett volna mozgó- ílanunk, főleg most, az utolsó hajrában"...

A Népfront Bizottság tagjai kihúzzák magokat a munka alól

Fülöpszállás dolgozó parasztsá- a is lelkesen végzi a begyűjtés tolsó szakaszának munkálatait. A •rseny lendülete komoly fordu ltot vet* Mindszent versen yfelhívása óta. Fülöpszállás páros versenyben áll Szabadszállással, 96 százalékos eredményével máris felülkerekedett. Meg kell azonban állapítani, hogy ennél az eredménynél sokkal nagyobbat tudtak volna elérni, hogyha a munkát jobban megszervezik a Népfront Bizottságban, továbbá nemcsak két ember dolgozott volna, hanem a Népfront Bizottság összes tagjai.

Fülöpszálláson a Népfront Bizottság ugyan minden héten ülésezik, de ennél tovább nem mentek. A Népfront Bizottság tagjai, mint Nagy Mária, kinek férje 650 százalékos terménybegyűjtéssel mutatta meg, hogy élenjár a versenyzők között — csak a gyűlésekre jártak ej. A verseny szervezésében és irányításában annak ellenére,’hogy a Népfront Bizottság elnöke, semmi munkát nem végzett. De így volt Kosár Imre és Bersensski Mária népfrontbizottsági tagok esetében is. ök is ismerték feladataikat, de azokat nem hajtották végre. Azt gondolták, hogy minden magálól fog menni, hogy az ellenőrzés, a felvilágosító munka szükségtelen Fülöpszálláson. Az gondolták, hogy minden dolgosó paraszt

tudja, hogy „minden szem fölösleges gabona,“ a lékét teszi szilárdabbá. Ehhez a gondolathoz híven, nem is csináltak semmitA Népfront Bizottság titkára is hibás. Ö is, amikor látta, hogy a kiadott munkákat nem végzik el, belenyugodott abba, mint vál- tozhatatlanba. — Hát ha nem végzi’.ek el, gondolna magában, — majd mi a jegyző elvtárssal valahogy csak elvégezzük. Pedig nem így van. Az elvtársaknak a verseny első napjától kezdve mozgósítaniok kellett volna mind a pártszervezet, mind az összes itömegszervezetek népnevelőit. Oda kellett volna hatni, hogy a Népfront Bizottság minden egyes tagja, ha felváltva is, naponta ellenőrizze a cséplési és begyűjtési munkálatokat.

Mivel azonban ezeket a feladatokat az elvtársak nem végezték el, most, hogy a cséplést befejezték, mintegy utolsó hajrával, mozgósítsák a falu összes népnevelőit, népszerűsítsék az élenjáró terménybegyűjtő dolgozó parasztokat, fokozzák az ellenőrzést és minden igyekezetükkel azon legyenek, hogy a begyűjtést a legrövidebb ídőn belül befejez, hessék.

Kaloesa dolgozó parasztsága meggyőződött a termelőszövetkezeti gazdálkodás helyességéről

Nem hisznek többé a klerikális reakciónak

I-CalocsÚD a klerikális reakció mindent elkövetett, hogy dolgozó parasztságunkat távol tartsa a termelőesoportok alakításától. Vad- nál-vadabb rágalmak ezreit szórta szét, hogy ezzel még az érdeklődést is megakadályozza. Dolgozó parasztságunk azonban Dyitotí szemmel jár. Nemcsak a rémhír törjed gyorsan, hanem a termelő- csoportok munkájának eredményeiről szóló hírek is. Az eredményekről beszélnek a falvak kicsiny utcáin, erről beszél a rádió és erről írnak az újságok. Ennek nyomán nőtt meg áz érdeklődés és indult meg a termelőesoportok állandó látogatása.

Az elmúlt héten Kalocsa dolgozó parasztsága rándult át Miskére, hogy saját szemével lássa a csoport munkáját, eredményeit és további fejlődését. Levelek százaival árasztják el szerkesztőségünket és ezekben a levelekben boldog megelégedéssel írnak a látottakról, levelük minden sorából árad a meggyőződés.

Russinkó László, kalocsai dolgozó paraszt így ír: „Amit láttam, úgy érzem, nem tarthatom magamban. El kell mondanom mindenkinek a kollektív nagyüzemi gazdálkodásnak a kis, parcella-gazdálkodással szembeni fölényét. Meggyőződésem csak megerősítette az a határtalan lelkesedés és munkakedv, mellyel a csoport tagjai munkájukat végzik. Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy Kalocsán is minél előbb legyen termelöcsoport.”

Tamás Imre, dolgozó paraszt így nyilatkozik: „Ahogy én látom, a csoport tagjai tele vannak lelkesedéssel. Azt mondogatják, hogy jövőre még nagyobb eredményeket akarnak elérni. Meggyőződtem arról, hogy a közösségben van az erő, hogy csak így, közös munkával, közös erővel harcolhatunk a nagy Sztálin által vezetett béke- táborban a háborús provokátorok ellen.“

Tóth Mihály a szépen fejlődő állatállományról és a tenyészállatokról ír levelében. Iván István dolgozó paraszt megelégedéssel állapítja meg, hogy a miskei „Táncsics" termelőcsoport jól gazdálkodott. „Nyolc hónap alatt huszonötezer forint jövedelmük van. Egy munkaegység húsz forint. Ez mind jó munkájuk eredménye" — írja levelében.

„Nem hiszünk többé a klerikális reakciónak. Az eredmények meggyőztek bennünket. A csoport tagjai összetartanak és boldog jövő elé néznek. Ettől akar bennünket távoltartani az ellenség, de mi meggyőződtünk az igazságról és mi is boldogan akarunk élni“ — így vélekedik Kálóczi Lászlóné, dolgozó parasz [asszony.

Farkas Lajos ezt Írja levelében : „Nem igaz az, hogy a csoport tagjai között ellenségeskedés van. Úgy élnek együtt, mint egy nagy család tagjai, ez az oka annak, hogy munkájukat szakszerűen, pontosan és szeretettel végzik. Ezt fokozza még a hatalmas Szovjetunió iránt érzett hűségük és a Párt iránti szeretetük“ Sokan leveliikben , azt javasolják, hogy a miskei „Táncsics" termelöcsoport igyekezzen ; még jobb munkát végezni, hogy a jő munka következtében létszáma ! szaporodjon, tekintettel arra, hogy a földterületükhöz még kevesen ! vannak és ez esetleg a munkájuk rovására lehe;.

A miskei „Táncsics" termelöcsoport tagjainak létszáma hamarosan harminc dolgozó paraszttal emcikedi'b, eny- uylen kérték eddig felvételüket a csoportba és így ezt a nehézséget is le tudják majd küzdeni

íme, így nyilatkozik dolgozó parasztságunk a termelőcsoportok I munkájáról, így igyekszik továbbadni mindazt, amit látott, hogy j zzel is segítségére legyen a termelőcsoportok fejlődésében. Kalocsa dolgozó parasztsága már nyitott szemmel jár és az ellenség félre- ! vezetni már nem tudja. Kalocsa dolgozó parasztsága azon van, bogy j minél előbb a termelőszövetkezeti, kollektív nagyüzemi gazdálkodás útjára lépjen.

Termelőszövetkezeti csoportjaink és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését fokozott mértékben viszik előbbre az elért kitűnő terméseredmények. A meggyőző eredmények láttán egyre több és töob dolgozó paraszt — köztük számos középparaszt — lép be a csoportokba. Egyre több és több az úi belépők csoportja és új cscpor. tok alakítását előkészítő bizottság alakul. Termelőszövetkezeteink’ fejlődése során felvetődtek azen- oan olyan kérdések, amelyeket a működési szabályzat nem tisztázott. Egyre több és több termeló'- szövetkezet és termelőszövetke. zeti csoport fordult a földművelés- ügyi miniszterhez és kérte az egyes kérdések szabályozását. Kitűnt az is a csoportok javaslataiból, hogy a kérdések rendezése nagyban elősegíti azt is, hogy a csoportok taglétszáma növekedjék, mert sok egyénileg dolgozó pa. raszt azért húzódozott a csopor-; tokba való belépéstől, mert ezek a kérdések nem voltak rendezve. ‘

A Magyat Népköztársaság minisztertanácsa rendeletben módo^ sHotta a működési szabályzatot. Az önálló termelőszövetkezetek működési szabályzata és a közben termelő (III. tipusú) szövetkezeti csoportok működési szabályzata több pontban módosul. Ezek a módosítások nagyban elősegítik a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését.

A működési szabályzat első pontja lényegesen módosul azáltal, hogy a rendelet világosan sza. bályozza a háztáji gazálkodás kér. dését. A termelőszövetkezeti tag jogosult — családtagjainak számához képest —'/:—% kát. hold szántót, vagy megfelelő nagyságú más művelési ághoz tartozó föl- J del, háztáji gazdálkodás céljára megtartani. Ebbe a területbe bele' kell számítani a ház körül lévő ve-( leményés-kertet, szőlőt és gyümölcsöst, valamint a be nem épített házhelyet is. A házkörüli szőlőt és gyümölcsöst, ha annak területe a fél kát. holdat nem haladja meg,' egyszeresen, ha a fél kát. holdat meghaladja, vagy a szőlő, illetőleg' gyümölcsös nem a ház körül fék. szik, négy-ötszörös szorzattal kell számítani.

4 termelőszövetkezet gazdálkodási területéhez és lehetőségeihez mérten annak a tagnak is lehet legfeljebb fél kát. hold terület háztáji gazdálkodásra való használatát engedélyezni, akinek a belépéskor nincs földje.

A háztáji gazdálkodás teljes rendezéséhez hozzátartozik az is, hogy milyen és hány állatot tarthat meg a tag a háztáji gazdái kodásban.

A termelőszövetkezet tagjai a közös termelésben összes igavonó állataikkal, valamint a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó haszonállataikkal vesznek részt. A tag saját és családtagjai háztartást szükségletére a háztáji gaz. dáikedásban tarthat: egy tehenet, egy növendékmarhát, egy kocát szaporulatával, öt juhot, vagy kecskét, korlátlan számú baromfit, házinyúlat és méhet, továbbá a család szükségletéhez mérten 1—2 hízósertést.

A belépő tag a közös gazdálkodásba bevitt földterületéhez szükséges vetőmagot is beviszi a kö_ zös gazdálkodásba, hasonlóképpen be kell adnia a bevitt állatokra eső takarmányt is. A közös gazdálkodásba bevitt igás- és haszonálla. tok, továbbá vetőmag és takarmány értékének 15 százalékát a közös szövetkezeti vagyonhoz kell csatolni. A 15 százalékon felüli’ összeget négyévi egyenlő részletben kell kifizetni a tag részére.

Snoclális alap a termelösxövotkemetekben és csoportokban

Számos termelőszövetkezet kérte a szociális alap kérdésének rendezésé* is. A működési szabályzat II. pontjának az alábbiak szerinti kiegészítésével megoldódott ez a kérdés is. „A termelöszövet, kezet a közgyűlés határozata alap. ján az öregek és az ideiglenesen munkaképtelenné vált tagok támo- gatására, valamint napköziotthon felállítására és fenntartására szociális alapokat létesíthet. A szociális alapok létesítésére az évvégi zárszámadásban kimutatott bruttójövedelem pénzértékének 2 száza, lékánál többet felhasználni nem lehet.’*

Miért ácsorognak a megrakott szekerek a terményfelvásárló raktárak és malmok előtt?

Megyénkben fokozott erővel folyik a kenyérgabona begyűjtése. Dolgozó parasztságunk a szövetkezeti raktárakba versenyben szállítja be a gabonát. Mindenütt a munkaerő észszerű kihasználásával igyekeznek a mezőgazdasági munkát időben elvégezni. De nem igy néz ki a helyzet Kalocsán. A Kalocsai Terményforgalmi NV előtt keserű látvány tárul a szemlélő elé.

Ha a szemlélő csak egy keveset is ért a mezőgazdasághoz, akkor nyomban megállapí'hatja a látottak alapján, hogy a kalocsai Terményforgalmi NV vezeiő- sége nem sokat törődik azzal, hogy Kalocsán és a járásban mikor végzi el dolgozó parasztságunk a munkát. Egy alkalommal megszámoltuk, hogy a kalocsai Termény-forgalmi NV raktára elő!) 4^, kocsi, megrakva gabonával, várakozott. Ez azt jelenti, hogy 42 kocsival 42 dolgozó paraszt, és 84 ló nem végez aznap ; mezőgazdasági munkát. A kocsik j zöme reggel 9 órától délután 3 ! óráig ácsorgóit a j-aktár előtt, j Helyes volna tuegnézDi, hogy kik'

azok, akik a legnagyobb dolog időben henyélésre ítélnek 42 dolgozó parasztot 84 lóval és egy AMG vontatóval.

A tehetetlenség szól felénk, amikor a raktár felé nézünk. A volt püspöki raktárban 4 ember hordja a zsákot a raktár második emeletére és amikor a dolgozók a nagyhangú raktárost kérdőre vonják a rossz munkaszervezés miatt, hogy miért nem szereltek már eddig fel felvonó!, akkor azt válaszolja, hogy a DÉFOSZ nem tud embert adni és a Magasépítési NV pedig nem szerelte fel a liflet.

Lehetséges, hogy a kifogások megállják a helyüket. De ez még mind nem ok arra, hogy a munkát rosszul szervezzék meg és a dolgozók órák' hosszat ácsorog- janak té! lenül a raktárak előtt. Hasonló a helyzet több raklárnál is. De az utóbbi napokban megszaporodtak a malmok előtt is a kocsisorok. Ideje volna már, hogy a hatóságok felfigyeljenek erre az álda’lau állapotra és minél' előbb rendet teremtsenek.