Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-15 / 107. szám
Sokan leszünk őszre Orecskó Mihálynak még sohasem volt a zsebében 1760 forint egy összegben Hercegszántón a kételkedők a saját szemükkel győződhetnek meg a társasgazdálkodás fölényéről Senki sem megy el szó nélkül a hercegszántói „Felszabadulás’“ termelőcsoport földjei mellett. Pe_ dig egy év óta, mióta 26, nagytöbbségében nincstelen dolgozó paraszt megkezdte itt a közös gazdálkodást, a falu szeme rajtuk függött. Volt aki csak legyintett: mit akarnak ezek, hiszen a nyomorúságon kívül egyebük sincs! De van ám moslt — Amit itt látnak — mutat szét kezével Orecskó Mihály — az mind egy esztendő eredménye. Látnivaló pedig van sok Először is csak bent a gazdaság, ban. 6 tehén borjúkkal, 16 anyakoca, 20 hízónak való süldő, választási malacok. Az istállóban 3 íényesszőrű ló ropogtatja a jól megérdemelt abrakot, Mojzes .Márta az 15Ô0 baromfit hívogatja össze etetésre. Kétezer van egyébként, de öOO.at szétosztottak a tagok között. A beszolgáltatáson felül megmaradt gabona részben már a tagok kamrájában, részben a magtárban pihen. A vetőmagon kívül 120 mázsát tartogatnak az új be. lépők fejadagjára. Szükség is volt erre az előrelátásra, Hegyei 1st. ván úgy hirtelenében vagy 20 tagot sorol fel az ujján, akik belépni szándékoznak. Aladics Ferenc a három holdjával már biztos, Ko- lerics Gyula is itt van már ? Iá. nyával. Mészáros István, Bubrek Mátyás már a kukoricaszedésre jön, Schmidt Erzsi, Lépi Anna pedig már a régieknek segítenek a ricinusban. A gabona várakozáson felül fizetett, de tnég többet várnak az ősziek, tői. — Itt hagyom elvágni a nyakam — mondja Mándity Marin,— ha a kukorica el nem éri a 35 mázsát. No meg hát nem kell bizonygatni, meg kell nézni. Mándity Marin valóban nem so_ kát fog tévedni. 2—3 erős cső mindegyik száron, csupa szem. De a tekintet máris arrébb téved a 8 holdas kendertáblára. Hctyel István munkacsapata augusztus 20-i fel-ajánlásképpen vállalta, hogy 5 holdat levágnak belőle, a kukoricából 40 holdat úgyszintén vállal, tak. — Ha a kender, meg a kukorica jól üt be — számítgatja Vörös Já. nos — kölcsön nélkül megkezdhetjük a hizlalda építését. A fiaz- tatóra is igen nagy szükség van. Ha már viszont itt tartunk, akkor felépítjük az istállót is a göbö- lyöknek. Őszre azokat is biztosan megkapjuk. Elégedetten, reményekkel néz. nek az ősz elé a csoport tagjai. Az idei év is sokat hozott, pedig ez a kezdet volt még csak. Az elszámolásból senki sem mert még ennyire sem számolni. Orecskó Mihálynak még sohasem volt a zsebében 1760 forint egy összegben, méghozzá a fejadagon felül. Schneider László és Tabak Mihály részesedése is közel jár az ezerhez. Jut belőle új csizma, ruha. A kamrára nem is kell, hogy jusson belőle, a téli zsírról, meg húsról már előbb gondoskodtak. Minden csoporttag óljában hízik egy-két süldő. A csoport élete nyitott ablak a falubeliek számára, eredményeiket is számon tartják. Sok egyéni gazda számolgat mostanában és fejcsóválgatva oda lyukad ki, hogy ő felére .sem vitte, mint a csoport, beliek. — Valóságos búcsújáróhely lettünk — mosolyog Papp Lajos. — Naponta két-három gazda, de nem egyszer egész csoport keres fel bennünket és érdeklőd, nek, szemlélődnek. Van, aki azzal megy el, hogy majd meglátja, lehet, hogy közénk jön. Mi biztosak vagyunk benne. De a nagy többség nyíltan megmondja, hogy szá. , mí'sunk ám rájuk. Hát számítunk is, annyira, hogyha jól sikerül a fejlesztés, jövőre a saját lábunkra állunk és önállósodunk. Kiss Bálint levele a halasi „Vörös Október” tszcs látogatásáról Szabadszállás dolgozó parasztsága az elmúlt vasárnap meglátogatta a kiskunhalasi „Vörös Októ- ber‘‘ termelőcsoportot, hogy személyesen győződjön meg a nagyüzemi gazdálkodás helyességéről, a termelőcsoportok belső életéről és munkájáról. Még be sem értünk a termelőcsoport udvarába, máris megállapíthattuk, hogy a csoportban példás rend uralkodik. A termelőcsoport tagjai meleg szeretettel fogadták a látogatókat. ' Ahogy mi láttuk, a homokos talaj ellenére is szép terméseredményeik vannak. Ezzel bebizonyították, hogy vasszorgalommal, közös erővel lehet csak megbirkózni a természettel. A terrnelőcsopor- tokban dolgozó parasztok igazán szabad emberek, erről mindenki meggyőződött. Napi munkájuk mellett van idejük arra is, hogy szakmailag és politikailag képezzék magukat. Az egyik nélkül semmit sem ér a másik, — mondta az egyik csoporttag. Dolgozó parasztságunk megelégedéssel távozott a termelőcsoportból és az úton hazafelé mindenki arról beszélt, hogy így valóban erősítjük hazánkat és a béketábort. Szabad- szállás dolgozó parasztsága meggyőződött a közös gazdálkodás fölényéről az egyéni gazdálkodással szemben és biztosak vagyunk abban, hogy a termelőcsoport tagjainak száma községünkben is hamarosan növekedni fog. Kiss Bálint Szabadszállás. TALPALATNYI FOLD A Horthy-korszak idején, mint már sokszáz év óta, a. magyar parasztság elérhetetlen álma volt a föld. A föld, amely után hiába áhítozott, hiába dolgozott látástól-vakulásig, — a másén, — nem lehetett az övé. Ha néha, nagynehezen meg is szerezhetett egy darabot, — egy talpalatnyi^pfédct, — csakhamar hitellel, csalással, uzsorakamattal, újból kihúzták a lába alól. Csak egy rossz termés, szárazság, vagy jégeső, s máris kisparasztok százai lettek hajléktalanokká és indultak vándorútra, hogy eladják munkaerejüket a nagy gazdaságokban vagy az ipari városokban, mert házukat, földjüket elárverezték. S kinek a kezébe kerültek ezek a földek? A bankok, spekulánsok, zsírosparasztok gazdagodtak meg a szegények verejtékén, a. régi Magyar- országon épúgy, mint mindenüti másutt, a kapitalista országokban. Ennek a paraszti sorsnak jellemző képviselője volt Góz Jóska, akit Szabó Pál mesteri kézzel formált meg a „Talpalatnyi föld“ című filmben. Gőz Jóska azonban nemcsak áldozat volt, hanem lázadó is, öntudatlan forradalmár, aki nem nyugodott bele abba a sorsba, melyet neki az úri Magyar- ország képviselői szántak. Szerelmét a kulák fiához kényszerűik? — Jóska megszökteti a lakodalomból. A gabona nem terem annyit a két hold földön, hogy abból megélhessenek? — Jóska konyha kertészetet csinál a két keze munkájával, Száraz a föld9 —• Jóska rendbehozza. Kiszárad a kút is, nincs vis sehol? — Dehogy nincs. Ott az uraság halastava, van benne viz bőven. —- Jóska átvágja a gátat, hogy megmenthessék a környező kisgazdák termését, hisz a víz mindenkiéi Cóm Jóskának el kellett buknia az urak országában. De bukásában már ott látjuk a jövő győzelmének: ígéretét; tudjuk, hogy ö is és a többi, vf te egy igát húzó szegényparaszt is szabad írsz még. Együtt szabadulnak vele akkor, amikor ő kiszabadul n börtönből, — szabaddá lesz a föld, övék a: egész ország. Bán Frigyes, a film rendezője, méltán kapta a Kossulh-dijat. És megérdemelte a Munka-nayydí- ját, melyét tavaly a Marianske Lazné-i filmversenyen ítéltek meg neki. Góz Jóska alakját Szirtes Áddm állítja elénk, a maga Igaz valóságában. Számára g.s a feladat nem idegen, hiszen ő maga is egyholdas szegény- paraszt fia, akinek a népi demokrácia hozta meg a szabadságot, a tanuláshoz, emberi élethez, boldogsághoz való jogot. Szirtes Adóm épúgy, mint Góz Jóska, a nép fia. Mészáros Agit, Kossuth-díjas színművészünket még jobban ismeri a magyar közönség a Nemzeti Színház színpadáról. Számára komoly művészi feladat Volt Juhos Marika szerepe. Azok a hónapok, melyeket a felvételek előtt és azok során vidéken eltöltött, alkalmat adtak neki arra, hogy megismerje közelről a mai magyar paraszság életét, és képet alkosson magának arról is, hogy milyen volt a múlt. Kossuth-díjas a film operatőrje, Illés György is. Az ő munkájáról nehéz Így beszélni — szavakban. A filmet látni kell cs ha láttuk, még egyszer meg kell nézni, hogy cl ne felejtsük egyetlen kockáját sem. Mert minden egyes szó, minden mozdulat, minden ott van, ahol lennie kell. A szovjet sajtó így emlékezik meg a „Talpalatnyi fötd’-ről: Ez -a magyar film a háború előtti Magyarország életét a maga valóságában állítja elénk, mély eszmei tartalma van, mondanivalójában és kifejezésmódjában népi és realista alkotás. A .JTalpaluinyi föld“ története nem ér véget ott, amikor Góz Jóskát börtönbe vetik. A film is, Gáz Jóska története is folytatódik és a magyar közönség megláthatja, hogyan éti új, szabad életét a magyar föld és Góz Jóska is. Az lij film time ..Felszabad utt föld“ lesz. Munkálalai mos/ folynak és az őszi mozi évadban viszontlátjuk Góz -Jóska új, szabad életét. A legkisebb géppel a harmadik helyen végzett Gulyás Pálné, akasztói MNDSz nönevelő KEDVES NÉPÚJSÁG! Mint MNDSZ ügyvezető, Akasztó község munkájáról írok. AU nagyon szereljük a Népújságot és szívesen olvassuk. Azért szeretjük, mert mindenről tájékoztat bennünket, kis parasztokat, de legjobban azt tetszik, ahogy a községekről ír, azok jó és rossz munkájáról. Helyes, hogy aki jól dolgozik, érezze és tudja, hogy értékelik és megbecsülik a munkáját. A rossz és hanyag ember tanulhat a többiek jó munkájából. Főleg nagyon tetszik a vH- lám-dicsőség-tábla. Csak azt fájlaljuk, hogy Akasztó még nem volt soha rajta. Mi ennek az oka? Pedig itt is elég szépen folyik a beszolgáltatás. Az egész kiskőrösi járásban egy község sem ad be annyi tejet, mint Akasztó község. És van itt olyan kisparaszt, aki C vételi jegyre 9 mázsa gabonát adott be. Tejből is a havi kötelező 45 liter helyett 300—350 litert visznek be havonta egy tehén után és soha dicső* ségtáblán még nem olvastuk a nevüket. Tessék megírni, mi ennek az oka? És mi az eljárása, hogy azok a dolgozók, akik ilyen jól teljesítik hazafias kötelességüket, a megérdemelt dicséretet meg is kapják. A MNDSZ nevében jelentem, hogy Akasztó község a cséplést augusztus hó 13-án befejezte, A cséplőgépek most más községeknek segítenek. Az MNDSZ-től i® volt egy gépellenőr és mi büszkék vagyunk Gulyás Pálnéra, az MNDSZ nőnevelőre, akit a férfiak először idegenkedve fogadtak, de később kénytelenek voltak elismerni jő munkáját. A legkisebb, 4-es szekrényü géphez tették és a harmadik helyen áll az elcsépelt mennyiséggel. A munka idején, 21 nap alatt, július 10-től augusztus 3-ig, elcsépelt 1883 mázsa 35 kg gabonát Szabó János felelős gépvezető is úgy nyilatkozott, hogy a népnevelő munkáját Is eredményesen végezte. Soha ilyen pontos munkát még nem végzett senki. A munka nemes tüze soha nem lelkesített munkára úgy, mint Gulyás Pálné munkája és nevelőhatású beszédei. Ezért vagyunk Gulyásnéra büszkék, mi MNDSZ asszonyok. Méltók vagyunk szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás bizalmára, amikor megadta nekünk, nőknek az egyenjogúságot. Azért mi külön is kiáltjuk: Éljen a Párt! Éljen Rákosi elvtársi Gulyás Katalin ügyvezető * Az eljárás, hogy a jő dolgozók a dicsőségtáblára kerüljenek az, hogy az elvtársak azok nevét, mint most, velünk közlik. Szerkesztőség. Kapcsolódjunk versenybe, hogy minden felesleges szemet beadhassunk írják a csikériai élenjárók A csikériai dolgozó parasztok egymással vetélkedve küzdenek a terménybegyüjtés sikeréért. Csodálkozunk, de örül is a szívünk, amikor nap-nap után a rádióból halljuk, minden újságban olvassuk Csikéria község nevét. Csikéria nevét zengi az egész ország, Csikéria híres lett. A terménybegyűjtési versennyel megalapoztuk a község hírét-nevét. Nagy munka volt. de a munkában mi csikériai parasztok ott vol- tunk mindannyian. A cséplőgéptől vittük be gabonánkat a földművesszövetkezet raktárába és a cséplőtől vagonba rakva küldtük munkástestvéreinknek hálából és szerétéiből. Most azt halljuk, hogy vannak olyan községek, ahol lemaradtak. Ml nem kutatjuk a lemaradás okát, de arra kérünk minden dolgozót, hogy az Összes felesleges gabonát Vigyék a szövetkezeti raktárba, mert a gyors gabonabeadással harci feladatot teljesítenek és elismerik azt, hogy a munkásparaszt szövetség mindent megtesz a demokráciáért’. Minden dolgozó vésse emlékeze- tébe: „Munkás-paraszt kéz a kéz. be, nagy halalom egybe véve.'“ Nem'dicsekvésképpen, de a va. lóságot mondjuk a csikériai dolgozók nevében. Tegyetek úgy, mini mi,, akik ezt a versenyfelhívást aláírtuk: Kuluncsics Ferenc 344 százalékban, Gyukics Antal 310 százalékban teljesítette beadási kötelezettségét, Neszvecskó Jakab ifi aratómunkás az utolsó szemig beadta keresetét, Tóth Mária pely- vás leány — vörös nyakkendői úttörő — 1 mázsa búzát beadott keresetéből, S még száz és száz ilyen követendő példa. Most a nemes verseny még hátralévő napjaiban Versenyre hívunk minden dolgozó parasztot, aki bármely okból kimaradt a versenyből. Minden dolgozó kap. csolódjék be a versenybe! A csikériai dolgozók nevébe"! Kuluncsics Ferenc, Gyukics Antal, Neszvecskó Jakab, Tóth Mária. DunaszenJ-benedek legyűrte a begyűjtési versenyben Géderlakot Dunaszent.benedek község pá- rO'Sversenyben áll a szomszédos GéderlakkV. Az eddigi eredmények alapján Géderlak alulmaradt. Dunaszenlbened-ek már aug. 10-én teljesítette beadási előirányzatának 100 százalékát. Augusztus 20-á'fa, Népköz társ a Ságunk Alkotmányának évfordulójára, a beadott mennyiséget felemeljük 12ö százalékra. A be* gyjtés élén Vidok Dénes 725 százalékkal, Csordás Sándor 500 százalékkal és Ágoston József kisparasz tok járnak. Szakái Gábot kulák már az őszi vetési is elszabotálta, ezért nem tud beadás kötelezettségének eleget tenni. ,A szabotáló kulákot a dolgozó ttó] leleplezte és az eljárást megi-ndi totta ellene. A fö'ldművesszö vetkezet dolgo zói reggel 5 órától este 1! órái; mindig a raktárban tartózkodnak bogyi a begyűjtésre beadott gäbe nát a dolgozók gyorsan átad ba ssáik Csorba Tibor Elméleti színvonalunk emelését segíti elé az fioyag- és Adatszolgáltatás rendszeres olvasása 1
