Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-13 / 106. szám

SOLTVADKERTEN MEGTORPANT A BEGYŰJTÉSI VERSENY, mert elszunnyadt az elbizakodott Népfront Bizottság Megyénk valamennyi községé­hez hasonlóan SoLtvadkert dol­gozó parasztsága is elfogadta Mindszent és Szegvár versenyki' hívását. Ugyanakkor a verseny­kihívást ismertető nagygyűlésen az egész falu nevében háromezer dolgozó paraszt versenyre hívta ki Pirtó és Kiskőrös dolgozó pa resstságáit­Akkor még a falu a csépléssel nagyon le voH maradva. A be­gyűjtés még 18—24 százalék kö­zött mozgott. A népnevelő munka rendszertelenül és szervezetlenül folyt, de hiányos volt az ellenőr­zés is. Ezek micutt aztán a gé­peknél is állandó fennakadások mutatkoztak. Tengely- és csap­it zeg törés, csapágykiolvadás mind- mind hátráltatták a cséplés idő­ben való befejezését. A Népfront Bizottság ezeket a bajokat és hiányokat azzal vette tudomásul, hogy: hát mit csináljunk az öreg, szemétre való gépekkel. Nem néz­tek utána a kulák cséplögéptu- lajdonosok mesterkedéseinek. Azt hitték, hogy elég az, hogy az AMG leellenőrizte az induláskora gépeket, azt gondolták, hogy az ellenség ebben az időszakban a „munkával’* van elfoglalva, tehát beszünteti a támadást- Meg vol­tak győződve arról, hogy elégsé­ges a kuldkok felületes köri gaz-, gatdsi úton való ellenőrzése. Azt hittük, » magától megy minden... Ennek a felületes, felelőtlen gom dolkozásnak aztán később meg­mutatkoztak a következményei. Amikor a megye valamennyi köz­sége a 35—50 százalékos begyűj­tési és az 50—70 százalékos csép- lési eredményeknél tartott, ak­kor Solfvadkert még messze há­tul kullogott. A versenykihívások elfogadása és a verseny megindulása után a falu dolgozó parasztjai is maguk­hoz tértek. — Elég az elbizako­dottságból, mindenki után csak hátul kullogunk! Hát ezt a szé­gyent nem fogjuk hagyni sokáig a mi nevünkön száradni — mon dogatták a dolgozó parasztok. De nemcsak mondták, hanem való­ban meg is indult a mnnka. A Népfront Bizottság is szer­vezni kezdte a népnevelő munkát. Kendszeresen naponta klsgyülé- seket tartottak a Párt tagjai. Is­mertették a verseny jelentőségét és harcra buzdították a dolgozó parasztokat, minden felesleges szem gabona időben való begyűj­téséért. A vezetőség tagjai kimen­tek ellenőrizni a munkát és ahol csak hiba volt, a helyszínen segí­tettek azokat megoldani, a csép- lógéptulajdonosokat szigorú el­lenőrzéssel és felvilágosító mun kával rávezették arra, hogy gépnél súlyosabb hibák ne fordul­janak olö. I mondták, megnyerjék a versenyt, erősítsék a béketábort és előbbre­vigyék ötéves tervünk megvalősn. lását. Minden dolgozd paraszt a verseny utáni időszakban a»on igyekezett, hogy nem­csak a fainban, hanem a já­rásiban is első helyre kerül­jön, A* első Időszak lendülete foly­tán « mai napig elérték azt, hogy amíg egy héttel ezelőtt a begyűj­tés 22—24 százaléknál, a cséplés pedig 45—50 százaléknál tartott, moat a begyűjtéssel 00 százalék körül, « csépléssel pedig 08—90 százaléknál tartanak. Megtört a versenylendület Verseny utáni időszak nagy haj. rája azonban megtört. Megtört azért, mert a Népfront Bizottság csak az első időben szorgalmazta a népnevelő munkát. A községháza pedig csak az első időben tudato­sította az elért eredményeket. Ma, ha végig megyünk Solt vadkert fő­utcáján és megállunk a falu egyetlen versenytáblája előtt, el­avult, többnapos, ebben az esetiben valótlan eredmény százalékot lá­tunk rajta. Ezelőtt 3 nappal írták fel a táblára, hogy a begyűjtésben elértek 93 százalékot. EnDek elle­nére még ma is csak 92 százalék­nál tartanak. Ml ennek az oka? Az, hogy sem a pártszervezet vezetői, sem a Népfront Bízott' ság, sem pedig Cztereszki Zoltán vezetőjegyző nem voltak hajlan­dók figyelemmel kísérni a begyűj­tésben elért eredményeket, a be­gyűjtésben élenjárókat. Egyálta. Ián nem törődtek a verseny nép­szerűsítésével, a versenymozgalom kiszélesítésével, a versenyzés megszilárdításával. Ha tovább megyünk a főutcán, amelyen ma egyetlen gabonával megrakott szekeret sem lehet lát­ni és elérünk a földmüvesszövet- kezet raktárához, gubonával ugyan megrakott raktárhelyiséget lehet látni, azonban az átvevők nyugodtan cigarettázhatnak. Hát hogyne tehetnék? Hiszen semmi dolguk. A cséplést ugyan már hol. nap befejezik, de a begyűjtésről nagyon keveset hallani. És mindez azért, mert a soltvadkerti Nép- i froDt Bizottság nem törődik e'éS- gé a begyűjtéssel. Azt gondolja hogy elég az, hogy a mezőőrökkel egy-egy kis- gyűiésí hívat össze hetenként és ott beszél a begyűjtés je­lentőségéről. Azt hiszi, hogy egJ-eöy kisgyűléssel minden problémát meg fog tudni ol­dani, hogy vissza tadja verni •a ellenség, a kólák ok és a klerikális reakció iám adásai k Igen, mind a Népfront Bizottság, mind a földművesezövetkezet még a legelemibb kötelességükről is megfeledkeztek. Bedig az elvtár. sak tudják ma is, hogy jövő évi kenyerük biztosításáról, békénk megvédéséről, dolgozó parasztsá­gunk felemelkedését jelentő ötéves tervünkről vau sző. Arról, hogy minden szem felesleges gabona beadásával erősítsük a béketábort s csapást mérjünk az imperialista háborús uszítókra. Az elvtársak tudták ezt. És mégsem érezték szívügyüknek a nagyszerű mére­tekben kibontakozó versenymoz. galmat. Nem segítették olyan mér- * tékben a versenyzőket, mint ami. ' lyen erővel és odaadással kellett ' volna ezekben a napokban dol­goznak a begyűjtés sikeréért. El­hanyagolták a szívós és állandó népnevelő munkát- Az egyszerű dolgozó parasztokat kiszolgáltat, ták az ellenség hazug, háborús rémhíreinek. Most az utóbbi napokban, miikor a cséplés és a begyűjtés befejezésének versenyhatárideje oly közel van, mind a Népfront Bi­zottság, a DÉFOSZ és a földmü- vesszövetkezet, mind a többi tö- megszervezet vezetőt és tagjai szí­vós és állandó felvilágosító munkát kell, hogy megindítsanak. Minden erejüket, tudásukat elő kell ve­gyék ezekre a napokra és a be­gyűjtés szolgálatába kell állíta­ni. Fokozni kell az ellenőrzést, nap-nap után helyszínen kell segí­teni a rászorultakon, ugyanakkor helyszínen kell minden esetben le­leplezni az ellenséget, a kulákot- A jegyzői hivatal pedig hasson oda, hogy a falu egyetlen egy ver­senytáblája helyett több tábla hirdesse büszkén azt, hogy Solt- 5 radkert dolgozó parasztsága 1001 százalékon felül teljesítette a be­gyűjtési tervet augusztus 20-a ílőtt. Csodálattal néztem a kirgiziai traktor- és gépállomások munkáját Korsós Ilona jússkiséri traktorista lelkes beszámolója A Szovjet Tájékoztató Iroda közli: Korsós Hona jászkiséri trakiorista brigádvezető barát­nőinek, a jászkfséri traktorista lányoknak Küldött üzenetében el­mondja, hogy a magyar paraszt­küldöttség egyik csoportjával már több napja tartózkodik a Kirgiz Szocialista Szovjet Köztár­saságban. — Láttuk Kirgizia termékeny vidékeit, ahol a völgyekben ha­talmas mesterségesen öntözött gyapot, cukorrépa, len, kender, dohány, szóló és a legkülönfélébb gyümölcsültetvények terülnek el- Láttuk, hogy a bölcs lenini- sztálini nemzetiségi politika, a Kommunista Párt és Sztálin elv­társ személyes gondoskodása a népet a régi elmaradott gyar­mati országból a gazdasági és kulturális felemelkedés útjára vezette. Itt, mint az egész Szov jetuuióban, a kolhozrendszer gyö zedelmes'kedett. — Kirgiziában fi7 Iraktor- és épállomás működik. A mezó gazdaságban széles körben alkni. mázzák az élenjáró agrotechnika módszereit. A kolhozok megala­kulása előtt az egyéni gazdálkodó földművesek hektáronként, átla­gosan ötmázsányi gabonát taka­rítottak be. Most, a kolhozban a föld jobb megmunkálásával, évente átlagosan 18—25 mázsa gabonát takarítanak be hektá­ronként. A cukorrépa átlagosan 400 mázsás termést hozott, de a nagy terméshozamú földrészeken ezer mázsa, sőt ennél is több termést takarítottak be. — A „Krasznij Tucy’* kolhoz­ban megismerkedtem Pjotr B.r- jui.ov Uulftor-brigádvezeiővel. aki felültetett az egyik „Sztaliuyec &0-as“ traktorra. Csodálatos gép ez. óránkéul 20 kilométeres se­bességet ér el, szántásnál pedg óráuként hat kilométeres sebes seggel halad. Könnyű vele meg­fordulni, á<tmenni egyik mezőről a másikra. Egy váltás alatt ezzel a traktorral 15 hektárnyi földet lehet művelni. A szántást a szov­jet kolhozokban 22 centim Síeres mélységnél kezdik. — Megnéztem Birjukov (rak- torbrigádjárnik lakáshelyét kiút a mezőn. Az állomáshelyen rádió- állomás van, amely állandó ősz- szeköttetést tart fent a träte o- rokkal és aratógépekkel, cséplő­gépekkel. A brigád mezei állo­máshelyén rádióvevő készülék, gramofon, faliújság van és lói berendezett könyvtár. Munka u(án a traktorosok beszámoló­kat hallgatnak a nemzetközi helyzetről és hetenként kétszer szakmai okta|ásl>un vesznek rész). I’jotr-Birjukov elmondotta, hogy 1949-ben 14S0 munkaegysé­get dolgozott, ezért 5S mázsa ga­bonát és 8000 rubel készpénzt ka­pott. Galina Ivanova fiatal iraa- torista lány 004 munkaegysége! dolgozott, ezért 32 mázsa házát és 5000 rubel készpénzt kapóit — fejezi be levelét Korsós Hona. Jó munkát vég sett a Petőfi brigád A versenykihívás óta gyűlik a gabona... így aztán már a versenyfelhívás után naponta 3—4-szer annyi ga hona gyűlt össze a földmüvesszö- vei kezet raktárába, mint azelőtt. A falu főutcáján napközben alig lehetett látni, a begyűjtést gabo­nát hozó dolgozó parasztok sze ke re által felvert portól. Egyene­sen a géptől hozták a gabonát és a magtár tartalma napról-napra növekedett. A versenytábla is naponta kö. zölte a nagyszerű eredményeket. Egyszer Márton András középpa rasst neve díszelgett a táblán az­zal a megjegyzéssel, hogy 789 kg élőirányzott begyűjtési gabona he­lyett 960 kg-ot adott be, másszor meg Tázlári András szegénypa­raszt 200 százalékon felüli begyűj­tési eredménye mutatott követen, dó példát- A felvilágosító munka és az egyéni példamutatás alap­ján a falu többi dolgozó paraszt­jai is napról-napra, óráról-órára egymást követve gyűjtötték be ga­bonájukat a fö'.dművesszö ve'kezet raktárába, hogy ezzel, amint Puskás Ferenc és Benkö Sán­dor nyárlőrinci kulákok aljassá­gukban odáig vetemednek, hogy a már jól működő termelőcsopor­tokat is szét szeretnék robbanta­ni. Ezzel a szándékkal elegyed­tek szóba Túri Jánossal, aki á „Haladás“ termelőcsoport tagja és Zoboki Mihály 5 holdas dolgozó paraszttal. Beszélgetés közbeu mindenáron arról akarták meg­győzni Túri Jánost, hogy menjen hozzájuk dolgozni, mert hu a csoportban marad, nem lesz ke­nyere, nem telik ruhára, a cso­port nem tud annyit termelni, hogy megéljen belőle. Túri Já­nos a kulák foudorln'os mester­kedéseire azzal válaszolt, hogy 14 éves kora óta nyúzták eleget, neki éhből elég volt. Nem akar nekik éjjel-nappal dolgozni éii- bérérf, nem akar olyan kenyerei enni, amit baltával kçll megszeg­ni. „Bebizonyítjuk mi a csoport­ban, hogy » társasgazdálkodásban kevesebb munkával sokkal jobb és több eredményt tudunk elérni. Bizonyltja ezt a talajviszonyunk­nak megfelelő jó gabonatermés is.‘‘ Túri János beszélgetés köz ben az egyénileg gazdálkodó pa rnsztok terméseredményeit áld tóttá szembe a csoport eredmé nyeivel. A kulákok mesierkedé se nem sikerült. Zoboki Mihálj 5 holdas dolgozó paraszt példáu elhatározta, hogy ő Is belép termelőcsoportba. Ismeri a cső port földjét és tudja, hogy az előtt azon alig termett 2—3 má zsa, míg ma 8—9 mázsa gabona termése van a csoportnak. Neki például 2 és fél hold gabonave­téséből termett összesen 8 mázsa Sem Zoboki Mihály, som Túri Jánost nem lehet becsapni, nem lehet lebeszélni arról, hogy a cso­portban dolgozzanak. A kulákok mes'erkedlseire kecskeméti gépállomás dolgozói­nak újjászervezett népnevelő cső portja Pártunk irányításával lan­kadatlan erővel fokozza a felvi­lágosító munkát dolgozó paraszt Ságunk között a termelőcsoportok népszerűsítése érdekében. Juhász Kálmán Kecskemét. Gépállomás Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzet olvasá s a A pattogó indulók messzire hangzanak el. A kecskeméti gép­állomás dolgozóinak vidám hang­ja változtatja meg az utca szoká­sos képét. Feldíszített cséplőgép halad jól végzett munkája után, de a sok virágtól alig látszik a gép. Boldogság ült a gépen ülő, éneklő dolgozók arcára, csillog­nak a szemeik. — 36 vagon és 87 mázsát csé peltünk el — mondja Mátyus Béla, I. osztályú traktoros. — Mindezt három hét leforgása alatt. Munkásaink átérezték Pár tűnt iránymutatását, magukévá tették a Minisztertanács határo­zatát, kollekív szellemben, lüktető munkakedvvel láttuk el felada tunkat. A Petőfi brigád igen jő mun­kát végzett- Bajsza János brigád­vezető, Csönkös Kőzsi, Koroknál Imre, Nyúl István, Kis Gyula most boldog. - Büszkén hajtogat­ják, hogy « kecskeméti gépállo más dolgozói teljesítették pont«. San tervüket. A brigád minden feladatot át­beszélt egymással menet közben. A cséplőgépet jól kihasználták, mert tudták, hogy minden perc drága, ha a cséplőgép várakozás­ra kényszerül, annak csak az el­lenség örül. Nem feledkeztek meg az osztályellenségről sem. A mnu. kát hátráltatni akaró kulákot, Kéri Sándort leleplezték és méltó helyre juttatták. A népnevelő munkában is jó példát mutattak. A gépállomás üzemi pártszerve­zete, maga Juhász Kálmán párt­titkár elvtárs naponként végzett oktató munkát az ebédidő alatt. A gépállomás cséplőgépei a 280 vagon ütemterv szerinti cséplés helyett 340 vagonra való gabonát csépeltek el. Tehát, több mint 50 százalékban felülmúlták titemiier. vüket. Most a tarlőbuktatásnál segíti a dolgozó parasztságot a gépállomás, utána pedig benge- reiés munkái közben fog erősöd­ni a munkás-paraszt szövetség. 1 iLelepleztük a szahotáM kiBlsik-a&’roBfioimsst, aki a dolgozók kenyerére tört népünk A katymári állami gazdaságban olyan aljas szabotázs történt amilyenre még nem volt példa nz állami gazdaságokban. Az elmúlt hónap utolsó napjaiban az utolsó vagon búzát szállítottuk el. A vagon megrakásakor Schád| Já nos agronómus utasítást adott £ munkásoknak, hogy szedjék fel a nedves és dohos búzát, azt szór­ják a vagonokba. A munkások ezt az utasítást szerencsére nem tartották be és csak egy vagonba rakták be a 14 mázsa dohos és nedves búzát. A szállítás után a közraktárból kifogásolták, hogy nedves és dohos gabonát szállí­tottunk. Csecsetka János gazda­ságvezető és Nacsa József üb- titkúr megkezdték a nyomozást. Legelőször is azt a gabonát ke­resnék, ami a cséplési munkák közbeni esőzések közben elázott, ezt azonban sehol sem találták, íg.v jöttek rá a szabotálásra. Schádt agronómus azzal a szán­dékkal keverte a nedves gabonát száraz közé. hogy megrohassza 1 azt, ezzel egész dolgozó kenyerére tört. Mi nem csodálkozunk azon, hogy ezt elkövette. Sohasem tar­tozott a dolgozó néphez, mindig ellensége volt- 1945-ben még 100 hold föld volt birtokában, apó­sának 900 holdja volt. így érthe­tő, hogy gyűlöli a dolgozó népet, hogy kenyerünkre tör. ö szabo­tálta el ötéves tervünk első évé­ben 150 hold minőségi búza veté­sünket >s, melynek termése 1500 mázsa, ötéves tervünk végére pedig 150.000 mázsa lett volna. Havas JeDŐ segédagronómusnak aat az utasításit adta, hogy az őszi árpa alá elég egy szántás. Ezzel szabotálni akarta még jövő évi termésünket is, de dolgozó népünk ökle időben lesújtott erre az aljas banditára és megakadá­lyoztuk őt további szabofálásai- ban. Schádt János felett rövidé, sen ítélkezik a dolgozó nép érde­keit képviselő bíróság és ez a M* tapg, aki az imperialisták ügy­nöke, megkapja méltó büntetését. Balázs Antal, Katymár Felvilágosító munkával harcolunk a kulákok ellen

Next

/
Thumbnails
Contents