Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-09 / 102. szám
r Dolgozó parasztok! Augusztus 12-ig minden mázsa beadott gabona után 4 forint jutalom jár! Siessetek a beadással! A kunszállási Surányi-cséplSgépnél nem, folyik népnevelőmunka, nincs versenytába és vándorzászló Nagyot mordult a cséplőgép, a szíjak még egyet-kettőt cselten- nek, majd Icául a búgás. Kunszálláson leáll a Surányi- fié'i'e gép. A dolgozók letelepednek az egyik fa árnyékába és kibontják a hazulról hozott csomagokat. Előkerülnek a napfény* ben vihogó bicskák és az elfáradt dolgozók hozzálátnak az uzsonnáihoz. — Ma csak 50 mázsát csepeliünk el eddig — állapítja meg T-abóds Mihály elelő. Fekete. Ferenc cséplési ellenőr feláll, odábaktat a mázsához, összeadja a mázsakönyv oldalait és visszatér a csoporhoz. — Bizony ágaza van, Mihály bácsinak! A cséplési ellenőr zsebéből elö- kotorássza jegyzetfüzetét és a munkásokhoz fordulva hangosan felolvassa a lobbi gép teljesítményét. — T. Szabó Antal gépje elcsépelt 2891 mázsát, Korom Péter 2738 mázsát, az ÁMG gépje 1875 mázsái...-- Mi falán még ezret sem —- szól közbe Tabódi Mihály. — A mai napon elértük az 1204 mázsát. Surányi Imre gépje a legkisebb a többi közölt. Ezért maradtak le ennyire. De más körülmény is okozta, hogy ez a kis gép nem tudott teljes kapacitással dolgozni. Igen rosszul osztották be a börzeieket. A nagyobb gépek gyakran kihagyták a kisebb osztagokat, ezért g Surányi-gépnek ide-oda tellett állnia, hogy" a kihagyott helyeken a cséplést elvégezze. A dolgozóknak nem tetszett ez az eljárás, ezért otthagyták a munkát, A „bandát“ már harmadszor kellett feltölteni. két ellássák kellő írásos anyaggal a legfontosabb napi kérdésekről. A kunszállás! pártszervezetnek tehát nem sikerült megszervezni jő agitációt a cséplőgépeknél. De nőm vezették be a Surányi-féle gépnél, de mint hírlik, a többi három gépnél sem, a szemléltető agitációt. Nincsen versenylábla és nincsen vándorzászló a gépeknél. A Surányi-féle gépnél mindössze két plakátot ragasztottak a cséplőgépre. Ez helyettesíti az agitációt. Kunszálláson a pártszervezet nem értette meg azt, hogy a munkát csak úgy tudják a gépek időben elvégezni, ha versenyben végezik a cséplést. A verseny az egyes gépek közölt csak papíron van. A gépek nem ismerték az eredményeket. így állhatott elő az az eset, hogy a község vezetősége a cséples befejezését a hét derekára ígérte, a cséplőgépek dolgozói viszont a munka befejezését csak a hét végére tudják biztosítani. Ezeket a hiányosságokat észleltük a kunszállási Surányi-féle gépnél. Hasonló a helyzet több községben. Azokban a községekben, ahol még folyik a csépi és, a pártszervezetek küszöböljék ki a hasonló hibákat, bogy a cséplést minél előbb be tudjuk fejezni, 'hogy az utolsó szem felesleges gabona még augusztus 20-a előtt a gyüjtöraktárba kerüljön. Sztálin elvtárs műveinek 11. kötete A tudományos sajtó ötéves népgazdasági tervünk szolgálatában Nincs népnevelő munka Míg a töbßi gépeknél a csép'ő* munkások már 10—11 mázsát kerestek fejenként, addig ennél a kis gépnél a munkáso-k alig jutottak még a fejadagjukhoz. Kunszálláson azonban nemcsak a cséplőgépek körzeti beosztását szervezték meg nem kielégítően, ihanem a cséplőgépeknél folyó munkát is. A Surányi féle gépnél igen gyenge népnevelő munka folyik. Talán nem is lehel annak nevezd. Jelenleg népnevelők nincsenek, újságot csak a cséplési ellenőr szokott néha-néha felolvasni. Mindezideig csak Szedesd i Ferenc és Szik or a Péter voltak azok, akik a cséplési ellenőr felvilágosító munkája nyomán a cséplőgéptől egyenesen a szövetkezetbe szállították a gabonát. A kun szállási párt-szervezet súlyos hibát követett el, mert napok óta népnevelő csoport nélkül hagyja a Surányi féle cséplőgépet. A cséplési ellenőr, aki a gépnél népnevelő munkát végez, nincsen alaposan felkészülve. A kunszállás! párt-szervezet nem látja, hogy a helytállás a gabo- nabegyiijtési versenyben nem megy önmagától, hogy ennek a nagyfonto-sságú feladatnak a végrehajtása csak a legszélesebb tömegekre kiterjedő felvilágosító munkával biztosítható. A párt- szervezet nem látja, hogy a legeredményesebb felvilágosító munkát a községben a cséplőgépeknél végezhetjük, ahol a népnevelők közvetlenül beszélhetnek a esé- peltetö dolgozó parasztokkal. Nem sikerült megszervezni a gépeknél az agitációt fÄ kunszállá si pártszervezet pemosak hogy alapos gondossággal nem válogatta k'i és készítette elő a cséplőgépnél dolgozó népnevelőket, hanem az egyik géphez egyáltalán nem küldőit nép- Bumalő csoportot. De arról sem JfetufodkodLaík.. bogy a népnevelő- \ A -tudományos sajtónak elsőrendű szerepe van a szakmai továbbképzésnél. Termelékenységünk emelése, iparunk fejlesztése, egész népgazdaságunk fejlődése csak akkor biztosítható, ha-dolgozóink elsajátítják az új technikát és azt a gyakorlatban is alkalmazzák. E feladatok megoldásához nyújt komoly segítséget a tudományos sajtó, melynek rendszeres olvasása révén megismerhetjük az élenjáró szovjet technika és ipar eredményeit tapasztalatait és egyben tájékoz tatást nyerhetünk népgazdaságunk súlyponti kérdéseiről. Hogy milyen jelentősége van a tudományos sajtónak a szocia lizmus építése szempontjából azt bizonyítja az, hogy a -SZOT f. év március 11-éu határozatot hozott a tudományos folyóiratok olvasótáborának kiszélesítésére < ezzel kapcsolatban az egész or szág valamennyi üzemében szaksajtófelelösi hálózat kiépítésére. A szaksajtó felelősök fő feladata az üzemi munkásleve lező hálózat kialakítása. Eljuttatják a dolgozók észrevételeit, ja vaslatait az egyes folyóiratok szerkesztőségeihez. A levelekbö a szerkesztőségek megismerik az üzemek speciális műszaki problémáit, a megoldásra váró gyakorlati kérdéseket, amelyek megoldása munkájukat könnyebbé, termelékenyebbé teszi. E mellett mód nyílik arra is, hogy szpiliá- novistáink, műszaki dolgozóink, akik a tudomány és technika alkalmazásával érjék el magasabb teljesítményeiket, a műszaki sajtón keresztül adják tovább nagyobb termelékenységet biztosító módszereiket. A szakfelelősök gondoskodnak arról is, hogy az üzemek dolgo zói a műszaki folyóiratokat megismerjék. Személyes agitációt fejtenek ki az üzemeik dolgozói között a szakmai továbbképzés érdekeit szolgáló folyóiratok propagálása érdekében. A személyes agitáció mellett felhasználják az gitáció egyéb eszközeit is: faliújságon, hangszórón keresztül, üzemi értekezletek alkalmával tudatosítják a műszaki sajtó fontosságát. A tudományos folyóiratok a tudományos egyesületek szerkesztésében és a Tudományos Folyóiratkiadó NV kiadásában jelennek meg, E folyóiratok között az üzemek dolgozói is megtalálhatják a szakmájukhoz legközelebb álló folyóiratokat, mert valamennyi fontosabb iparágban külön folyóirat jelenik meg- Általános üzemszervezési és munka tudományi kérdésekkel foglalkoznak a „A Magyar Technika’* és a „Több|ennelés‘‘ című folyóiratok, melyek a szocialista termeté« é« tervgazdálkodás fonA kötet azokat a műveket "tartalmazza, melyeket Sztálin elvtárs 1928 januárjától 1929 márciusáig írt. A bolsevik párt ebben az időszakban, a Szovjetunió szocialista iparosítása terén elért sikerekre támaszkodva, megfeszített erővel látott neki annak, hogy előkészítse a parasztság dolgozó tömegeinek az egyéni gazdálkodás áljáról a szocialista gazdaság útjára való átállítását. A Párt ekkor előkészítette mindazokat a feltételeket, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy a parasztok tömegesen lépjenek be a kolhozokba. Amikor a Párt támadásba ment át a kulákság ellen, a jobboldali kapitulánsok ellenséges csoportja, nyíltan fellépett a Párt politikája ellen. Sztálin elviárs e kötetben foglalt müveiben feltárja a jobboldalt elhajlás ellenforradalmi ku- lák lényegét, leleplezi a jobboldali kapitulánsok és a földalatti trockista szovjetellenes szervezett aknamunkáját, rámutat arra, hogy. két fronton kell engesztelhetetlenül harcolni, a jobboldali elhajlás ellen összpontosítva a tüzet. Sztálin elytárs meghatározza a gabonaprobléma megoldásának, a kolhozok és szovhezok építésének, a város és a falu közötti összefogás megszilárdításának fő útjait ős módjait. A nemzed kérdés marxista- leninista elméletét fejleszti. tovább és a bolsevik párt nemzeti politikáját indokolja meg a „Nemzeti kérdés és leniuizmiis“ című mű, amelyben Sztálin elvtárs kifejti azt a tételt, hogy vannak új, szocialista nemzetek, amelyek első ízben a Szovjetunióban alakultak ki, kimutatja az elvi különbséget a burzsoá nemzetek és a szocialista nemzetek között, hangsúlyozza a szocialista nemzetek egybeforrotlsá- gát és életképességét. A kötetben szereplő művek túlnyomó íöbbsége magyar nyelven mosi jelenik meg először. A szerkesztőbizottság azért határozta el a tizenegyedik kötet megjelenését a harmadik kötet után, mert Sztálin elvtársnak ebben a kötetben felvett írásai fejlődésünk mai szakaszában számunkra döntő fontosságúak, Sztálin eMársnak azok az útmutatásai, melyeket müveinek tizenegyedik kötete tartalmaz, hatalmas segítséget jelentenek a jobboldali szociáldemokraták elleni küzdelmünkben, a szocialista mezőgazdaság győzelméért vívóit harcunkban. tos problémáit tárgyalják. Komoly segítséget nyújtanak a'termelőmunka helyes megszervezéséhez a fizikai és az adminisztratív munka területén. Valamennyi dolgozónk részéről ál (alános érdeklődésre tarthatnak számot; a társadalomtudományi folyóiratok, melyek egész dolgozó népünk kulturális igényének megfelelő gazdag tartalommal jelennek meg. E folyóiratok segítséget nyújtanak dolgozó népünknek a kultúrforraűalcm területén vívott osztály harcához, melynek végrehajtása nélkül a szocializmus építése nem lehet teljes. Ma a szakmai továbbképzés nem magánügp, vagy szűk szakmai kérdés. A tanulás, a szaktudás fejlesztése a munkaverseuy egyik formája, melynek eredményei a munka termelékenységében, a minőség megjavításában mutatkoznak. Sok függ a kijelölt szaksajtófelelős munkájától. A tudományos sajtó propagálása, terjesztése nem adminisztratív feladat, hanem értékes társadalmi munka, melynek eredményes elvégzésével népgazdaságunk egyik döntő láncszemét, a szakmai továbbképzés kérdését ragadjuk meg. Működésükkel elősegíti azt, hogy a tudományos sajtó az üzemi dolgozók hasznos tanácsadója, segítője lesz, továbbképzésük mindennapi nélkülözhetetlen eszközévé válik és ezzel is segítik valamennyiünk közös ügyét, a szocialista Magyarország mielőbbi megteremtését. unió közötti kultúrkapcsolatok társasága elnökének cikke a szovjet és a koreai nép közötti mély baráti kapcsolatokról, a kéj nép egymásiránti szeretetéről és a koreai nép eltörölbetetlen bálájáról ír, melyet felszabadítója, segítője, barátja, a nagy Szovjet, unió iránt érez. A brossura az Uj Korea 1050 április 1-i számából közöl még egy cikket a Felszabadult Korea címmel. Ez a cikk szembeállítja a felszabadult Észak-Korea gazdasági és kulturális felemelkedését azzal a nyomorral és pusztulással, amelyben Dél-Korea népét az imperialisták és lakájaik, az aljas koreai Li-Szin-Man klikk döntötte. A bro<ssura borítólapján 3 koreai térkép van. Az egyik Korea közigazgatási felosztását, a másik Korea ásványkincseit, a harmadik Korea helyrajzi térképét tünteti fel. A „Korea a felszabadulás út- ján*’ c. kiadvány nagy mértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy a magyar dolgozók megismerjék a koreai nép életét és még nagyobb lelkesedéssel és szeretettel támogassák hősi harcát az imperializ. mus ellen — a békéért. ABAJ DALAI Ezekben a napokban a magyar dolgozók Korea népének hősi harca felé fordulnak minden figyelmükkel. Feszült érdek- ; lődéssel várják a phönjangi főhadiszállás hadijelentéseit az j amerikai intervencionalisták balsikereiről, a koreai néphadsereg I feltartózbatatlan győzelméről. Dolgozó népünk meg akarja ismerni Korea népét, történetét, földrajzi viszonyait. Ezért hézagpótló ez a 64 oldalas könyvecske. Kovizsenko szovjet szerző ismerteti benne Korea történetét a III. századtól egészen napjain, kig, különösen kiemelve a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság történetét. Megismerjük belőle Korea természeti viszonyait, adatokat kapunk Korea nagyobb városairól, statisztikát kulturális életéről, államigazgatási rendszeréről, mezőgazdaságáról és iparáról. A brossura továbbá közli Li-Szin-Ob és Li-Gi-En koreai politikusok cikkeit. Li- Szin-Ob az amerikai imperializmus délkoreai gyarmatosító politikájáról rántja le a leplet és megmutatja az amerikai rémuralom aljas embertelen módszereit. Li-Gi-En a Korea és a SzovjetMECtJELEXT Korea a felszabadulás útján A XIX. század második felében a kazah puszták felett még sötétség uralkodott. A vezérek, a törzsek között ellenségeskedést szítottak, hogy hatalmukat megszilárdítsák, ősi törvények, maradi babonák irányították a kazali nép életét. Ebben az időben kezdte felfűzni a népet a ka- zahok nagy költője: A'báj. Abáj Ibrahim Kunánbájev, — az elnyomott kazah nép lelkes harcosa, az orosz nép nagy barátja — emlékére készült ez a film. A kazah pusztákon korbácsos lovasok kergetnek egy fiatal párt: Adjárt és Azsárt. Az üldözők élén Jenien áll, a tobitki törzs főnöke. A maradi törvényekhez ragaszkodó vezetők meg akarják jletni a szerelmeseket, mivel megsértették a ka- zab nép egy ősi törvényét, hogy az az asszony; akiiek a férje meghal, köteles elhunyt férjének bátyjához menni feleségül. Azsár férje meghalt, de szerelme Ajdárhoz vonzza. Pártfogásába veszi őket és élesen szembeszáll a törzs vezetőjével, a haladóan gondolkodó Abáj. Megmenti őket a haláltól és biztosítja számukra, io.gy ügyüket bíróság tárgyalja Ic. A bíróság előtt Vb áj igazságot követel az ártatlanul üldözöttek részére és egyben leleplezi a nép egyik ál nők velőjét, aki egyémi érdekeinek kielégítése céljából >s vagyongyarapításért üldözi a kazah puszták ízegóűv uénét. A bíró megérti Abáj szavaibau, hogy az idők változásával a törvényeken is változtatni kell és szabadon bocsátja a fiatal párt. A nép rajongással veszd körül Abájt és lelkesen ünnepük az igazságos ítéletet. Boldog örömmel készülődnek Ajdár és Azsár esküvőjére. /§ z* Abáj és Ajdár iránt megnyilvánuló sze- retet féltékenységet ébreszt Abáj egy másik tanítványában, — Báripbau. Barátai azzal bíztatják, hogy ölje meg Abájt és fordítsa maga felé a nép szeretetét. Báripot még jobban felingerli Ajdár ellen érzett költői féltékenysége, mert úgy érzi, hogy vetélytársának tehetsége is hozzájárul érvényesülésének gátlásához. Bárip a lakodalmon megmérgezi Ajdát, aki meghal. A nép Abájt kéri, hogy fegyverrel fordulhassanak embertelen vezető jük ellen, ö azonban nem fegyverrel, hanem élő szóval tiltakozik a vérontás ejlen. Jerden azonban a gyilkolás híve és Abáj ellen uszítja vérebeit. Abáj bátran és emelt fővel megy el a Jerden- nol való találkozásra és megpróbálja őt a békés életre és a közös munkára felhívni. A beszéd Jer- denben még jobban lángralobbantia a szenvedély: és parancsot ad, hogy öljék meg Abájt. Abáj egyik híve élete feláldozásával menti meg. Jerden| elhagyják hívei, mert megértették aljas esolkedete;- nek céját. Bárip pedig, akinek szeméből Abáj kiolvasta bűnét, a lelki szenvedés áldozata lett.
