Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-09 / 102. szám

Kövessétek Kelemen András pirtói ujgazdát, aki kötelességének 56-szorosát adta be!

Hatalmas békegyűléssel nyitották meg Baja dolgozói a Koreai Hetet

Az üzemek és a dolgozó parasztság a munkaverseny fokozásával segítik a koreai testvérnép győzelmét

A Duna felöl áradó korareggé.,! szó, harsogó indulók hangját viszi szót a város utcáin. A zárt rendben felvonuló heiyi dolgozók sorai között a sumári gépál. omás vontatói törnek úta,t, a környékbeli dolgozó parasztok százait hozva a nagygyűlésre. Az Uráma-filmszinlház előtt 10 órakor már feketéllik a tömeg, a fiatalság fáradhatatlanul zengi a lelkesítő indulókat, a „Megvédjüik a békét!“ kiáltást visszhangozzák a Tótih Kálmán-tér házfalai.

A filmszínház nézőterén, a vetítővásznon gyönyörű dekoráció fejezi ki a bajai doLgozók lelkesedését. Lenin, Sztáiiin, Rákosi hármas képe fölött a villan \> íénybeu szikrázó ötágú vörös csillag hirdeti munkásnemzetkö- ziség jelszavát, középütt Korea térképe irányítja a figyelmet a most folyó nemzetközi béke- harcra. Jobb- és baloldalon jelszavak: „A termelékenység emelésével, az. új normák túlteljesítésével biztosítjuk a koreai nép gyózehnél!‘‘ Emitt: „Augusztus 18-ra befejezzük a begyűjtést és ezzel biztosítjuk a békét, a szocializmus építését!“

A Pártot, Rákosi elvtársat éltető tapsvihar között foglalják el helyüket az emelvényen Vadász Ferenc elvtárs,, központi . előadó, Kántor Károly elvtárs, a bajai városi szervezet párttótkéra, Petrovát János és Vidákovics Dl el, a Posztógyár élmunkásai és Páncsics Ferenc, a „Zalka Máté“ termelőcsoport elnöke.

Kántor Károly elvtárs üdvözli a Koreai Hét megnyúlása alkalmából tartott nagygyűlés résztvevőit, majd Vadász elrvtárs ün- népi beszámolója 'következik.

Vadász elvtáss a második világháború óla eltelt időszak nemzetközi eseményeinek vázolásával kezdi meg beszámolóját.

— 1945-ben a Vörös Hadsereg kitűzte győze.mi zászlaját a berlini Re.dhstag ho.rn.ok- zatára és a német fasizmus szörnyetegét saját barlangjában zúzta porrá. Az amerikai imperialisták átvették Hitler örökségét és a fasizmust a tengerentúl újjáélesztették. Ezzel a fasizmussal, a népeket leigázni akaró őrülettel támadlak ezév nyarán az imperialisták a koreai népre, me-v- nek története az elnyomókkal folylatplt hősies harcok szakadatlan sorozata.

A. beszámoló részletesen ismertette a koreai nép százados harcát a környező imperialista államokkal fölként Japánná*. A szocialista Szovjetunió 45-ös nagy győzelme Korea népe számára is meghozta a rabságból való szabadulást és a Bolsevik

Kedves Rákosi Elvtárs!

Párt tanítását követő koreai kommunisták veae lésével megindult a felemelkedés útján. Az

amerikai imperialisták piacéhsé- ge és hata.mi törekvése előtt azonban gát voLt a szocializmus útján elinduló Korea, új világháborút kirobbantó őrületük első tűzcsóvájál ezért vetették a koreai népre.

Vadász elvtárs ismertette a koreai harc mostani eredményiéit, a néphadsereg egymást követő diadalait majd a nemzetközi béketábor szempontjából világosan rámutatott arra, hogy miért kell népünknek is támogatni a koreai szabadságharcot. A koreai nép győzelme a mi győzelmünk is, a világ békéért dolgozók millió-inak ökölcsapása a népek szabadságát fenyegető imperialistákra.

A beszámolót percekig zúgó lelkes taps követte, s Baja do.- gozóinak egyöntetű lelkes elhatározását az a távirat fejezte ki, melyet az alábbi szöveggel Rákosi elvtársihoz küldtek:

Vér és dollár

Baja város dolgozói

Jánoshalmán önálló termelőszövetkezetté egyesült a „Szabadság" és a „Felszabadulás“ csoport

Tizenöt uj belépő tag- jelentkezett eddigi

a „Felszabadulás“ fiadal elnöke át nem ballagott Novákékhoz. Nem kevesebbet vitt, mint a csoportja javaslatát; ba a „Szabadság“ csoportban is úgy látják jónak, tegyék össze a kenyeret és egyesüljenek egy önálló csoporttá.

Nem okozott sok fej'törést a válasz a ,,Szabadság"-belieknek. Sőt, a javaslattal éppenhogy csak^ megelőzték őket a másik csoport tagjai. Gondoltak erre már régen, hogy

sokkal több haszna lenne az

egésznek, ha a meglevő erőket összetennék.

Másnap már össze is ült a két csoport tagsága. Ott azután közösen bevallották egymásnak, hogy így külön mennyi nehézségük volt. A' „Felszabadulás“ csoport 14 emberénél- szó sem lehetett brigádmunkáról, munkacsapatról, a munkákat csak együtt és egymásután tudták végezni. Ha kapáltak, nem volt, aki az állatokkal törődjön és egyebet végesben. Bizony, éjjel-nappal dolgozni kellett a nagy munkák idején, hogy szégyent ne valljanak.

Megeggyt’xiüif!

Ugyanezek a bajok, ha kisebb mértékben is , meg voltak a „iSzabsdság“ csoportban is. A földek sokfelé voltak, a 21 embert ped'g nem lehetet! harminc- fülé vágni.

A megegyezés hamar megtörtént a formaságokkal sem volt sok baj. Az önálló termelőszövetkezet- tagsága és az új belépők már együtt 'átogattúk mega bácsalmási lenmelöcsoportot. Vasárnap a-bajai „Bokányi“ csoportot néziik meg. hogy a fejlettebb csoportok példáiból tanulva otthon is alkamazzák a tapasztalatokat'

A világ minden haladó újságját bejárta egy fénykép, amely leleplezi az amerikaiak koreai agressziójának előkészítését. A fényképezőgép lencséje abban a pillanatban mutatja John Foster Dullest, amikor Észak- és Dél- kórea határán megszemlélte Li- Szin-Man amerikai báb csapatait. Nem kell kifinomult pszihológus- nak lenni, hogy elképzeljék, milyen érzéssel nézett ez a béipró- bás háborús gyújtogató látcsövei a 38. szélességi fokon túlra. Hiszen Dulles a legnagyobb new- yorki bankok, a „National City Bank of New-York‘ és az American Bank Note Company“ felügyelőbizottsági tagja. John Dulles politikáját miudig a dollár határozta meg. így volt ez a múltban is, amikor Dulles és a tulajdonában lévő ügyvédi cég támogatta Franco, a véres-kezű pojáca fasiszta karrierjét, láz a helyzet most is, amikor Dulles nem kisebb buzgalommal gyáino- lítja Li-Szi-Manit, a koreai nép nemzeti érdekeinek árulóját.

Korea ipari bázisa mindig az ország északi fele volt. Oft összpontosultak o fő kohászati, vegyi-ipari üzemek, s ott voltak a főerőmütelepek. Mindez a szabad koreai nép tulajdona lett. A Szovjetunió, amely csapatait kivonta Koreából, következetes békeszerelő politikájával a koreai népnek lehetőséget adott, hogy maga döntsön saját sorsáról, ragyogó távlatokat nyitott a független, egységes, demokratikus koreai állam megvalósítására. Az ország északi felében megvalósult a koreai nép régi álma: a föld a parasztoké lett, a föld mélyének kincseit, amelyeket az idegen kapitalista ragadozók fosztogattak, népi tulajdonnak nyilvánították.

Nem ez történt a 38. szélességi foktól délre. Az „Oriental De- vclopnet Co“ japán monopol társaságot, amelynek a koreai szén- és rézbányák, földek és bankok voltak a birtokában, az amerikai katonai hatóságok parancsára „Uj Koreai Társaság“ néven átszervezték amerikai monopóliummá. A „National City Bank of New-York‘‘ Morgan-lian- kot felhatalmazták, hogy az Uj Társaság pénzügyi ügynöke szerepében tevékenykedjék. Lényegében ez azt jelentette, hogy Délkoreáuak és kincseinek teljes ellenőrzése a Morgan-bankLáz kezébe került. Az amerikai monopolisták uzoubau nem tudtak belenyugodni abba, hogy mancsukat nem sikerült rátenni Észak-Ko- rea’ aranyára, s minden egyéb kincsére. Az, hogy Északkoren dolgozói nem akarják érvényesnek elismerni azokat a népi vagyonukra szóló részvényeket és kötvényeket, amelyeket a W'ull- 8 tree len bocsátottak ki, veszett dühre gerjesztette a mohó dollárkirályokat.

De nemcsak erről van szó. Még a reakciós amerikai sajtó sem tudja elhallgatni azt a tényt, hogy a tengerentúli monopóliumok ázsiai kontinensen rendezett .agresszióval keresnek kiutat az egyre veszedelmesebben kibontakozó gazdasági válságból. így például a „Journal oj Commerce'’ nyíltan beismeri, hogy a gépipar- bau és az amerikai ipar egyéb ágaibúu a túltermelés veszélye jelentkezik. Ha nem lenne az amerikaiak koreai agressziója, akkor — írja az újság — „a piac néhány hónapon bellii túltelítetté válna“. A koreai válság mindenesetre elodázhatja őzt a visszaesést, amelyet várni lehetett a közszükségleti cikkek keresletének megszűnése alapján.. A „Business Week“ hetilap czl mondja: „A koreai válság egy dolgot bizonyossá {ess, nem keit lártanunk az üzleti tevékenység bármiféle komolyabb csökkenéséiül. A kereslet fegyverekben néhány évig nyilvánvalóan növekedni fog.‘‘ ilyen példátlan az amerikai politika cinizmusa... A Korában ömlő vér nem más a tengerentúli tőzsdések és üzérek számára, mint „biztosíték“ az „üzleti tevékenység“ hanyatlása ellen,

A Koreában elpusztuló életek, elsüllyedő hajók, kigyulladó tankok és süvítő gránátok — minűez számukra csak azt jelenti, hogy biztosítva van az amerikai hadi. ipar termelésének kereslete. Egyébként az egyszerű amerikai ember, Jim, vagy Bob, aki égő tankban fejezi be életét, az acéltrösztöket sokkal kevésbé érdekli, mint maga a tank. Az elégett tank helyett újra van szükség. És ez új dollárokat jelent az üzletembereknek. Lövöldözzön minél többet, no sajnálja a gránátokat miszter MacArtbur — hiszen dollárokat jelent! Költsön minél többet a háborúra, miszter Truman — ez sok dollárt hoz ne künk!

Az amerikai gengsztereknek, akik egyszerűen „üzletembere knek‘* nevezik magukat, közvetlen érdekük, hogy minél tovább tartson a háború, hiszen minden egyes kibocsátott „légierőd“, minden egyes vadászgép, minden egyes tank — új dollárokat hoz. a Curtiseknek, Whitneyknek és n többi élősdieknek, akik az Egyesült Államokat saját nyerészkedésükért véres kalandokba taszítják.

Hogy Koreában az amerikai imperializmus valóságos háborút folytat a kis szabadságszerető nép ellen, erről szemérmetlen nyíltsággal beszélnek az amerikai üzletemberek és politikusok maguk is. így például Morse szenátor egyenesen elvetette Tni- man formuláját, hogy „rendőri akcióról*4 van szó és kijelentette, hogy Korában „háborút folytatunk és a kongresszusnak ezt a tényt a nép tudomására kell hoznia’*.

Ugyanakkor Bentsen, a képviselőház -tagja, azt követelte Johnson hadügyminisztertől, hogy ne adjon ki többé jelentést csapatok és lőszerek útnakindításá- ról Koreába. Kz természetes is: a háború — háború és nincs értelme kiszolgáltatni a hadi titkokat. Taft szenátor zord hangon felszólította a kormányt, hogy 3 katonai kiadásokon kívül csökkentsen minden kiadást,

Rablótámadásuk elleplezésóre ezt az Egyesült Nemzetek Szervezetének kék lobogójába burkolják az amerikai imperialisták. Ezzel a zászlóval fügefalevélként szeretnék takargatni azt a cinikus tényt, hogy a Wall-Street katonái imperialista támadást kezdtek a szabadságszerető koreai nép ellen. A „Clima“ párisi hetilap az amerikaiakra és Li- Szin-Man katonáira célozva teljes joggal kérdezi: „Tudják-e miért harcolnak? ‘Tudják-e, miért kell meghalniok? Természetesen nem tudják/*’

I Az amerikaiak koreai agresz- ! sziója minden egyszerű ember . j előtt felveti a kérdést, amely elől 1 senki sem térhet ki: kivel tar- I i-asz, a békeharcosokkal, vagy a ‘háborús gyujtogatókkal. Min- ; Jenkinek meg kell kérdeznie önmagától, kinek a javára ömlik a dollár zsoldoshadseregének vére? A kapitalista rendszer elátkozott körforgása valóban félelmetes az egyszerű ember számára : az adófizető azért fizet a monopolistáknak, hogy megöljék fiát és testvérét, azért, hogy nyomorékok eltartására kény. szeritsék, azért, hogy életszínvonalát a nyomor határáig siillyesz- szék! Az amerikai monopolisták, okik e^bervérrel kereskednek, azt remélték, hogy Koreában sikerül nekik nyereséges üzletet csinálni. De a tények megcáfolják a dollárimádók számításait. A szabadságát és függetlenségét hősiesen védő kis Korea példája azt bizonyítja, hogyha az amerikai emberevők „nagy háborút" mernek kirobbantani, a népek ba. ragja lesöpri őket a föld színé- 3rJ

ják meg a jánoshalmi piacon: „Aztán ki ne hagyjatok áml“ Gunda Mihály községi bíró Szili János . DÉFOSz-titkárral együtt jelentkezett, de rögtön harmadiknak csatlakozott Király .Mihály, a föidművesszövetkezet ügyvezetője is. Szili János nemcsak a 2 és fél hold földjét hozta magával, hanem vagy haD dűlőbeli társát is. Csinosát Menyhért kisbérlő már azzaii adtá he kötelezettségén felül a 7 mázsa .,C“-jegyes gabonát, hogy

, Jövőre ennek tízszeresét

alkarom hozni, a csoportból.

A 60 éves Ádáim József sem akar többé Fatidi Imre kulák istállójában telelni, no m'egwzsak nem marad el a veje, Sasvári mögölt. Fia, Antal a gépállomáson dolgozik. Arca megfiatalodva mosolyog, amikor huncut szem- hunyorítással mondja: „Őszre majd én kommandirozom a gyereket, hogy: le jól megfogd azt a traktorkercket, mert az apádét is szántod!“ — S az apai büszkeség nem hagyja kimondatlanul art sem, hogy „olyan annak az esze, mint a borotva. Én Ilyen idős koromban „az anyád Istenit le, kanász“ — voltam, ő meg már előadásokat tart, oszt úgy ül azon a traktoron, mintha azon született volna!“ Vargac András ;s megelégelte már a napszámos- kenyeret, őzv. Müller József né a saját és bat gyermeke sorsát látja biztosítva a csoportban. Novák csoportéinak az édesapjának, Novák Ferencnek őrül a legjobban. Együtt lesz most már a család.

legyük iittaze u kenyere

A sok új jelentkező azután elgondolkoztatta mindkét csoport tagságát. Addig Lányták-vetetlék a dolgokat, míg Suták Kálmán.

)

Az „El a kezekkel Koreától* Hét megnyitásának alkalmából tartott nagygyűlés résztvevői és a város dolgozói kommunista harcos üdvözlettel köszöntjük Ont. Fogadjuk, hogy Ipari Üzemeink termelését fokozni fogjuk az új uormák túlteljesítésével a jobboldali szociáldemokraták leleplezésével, dolgozó parasztságunk ugyancsak a cséplésnek augusztus 10-ig, a begyűjtésnek augusztus 18-ig való befejezésével, a klerikális reakció és a ku- lákság leleplezésével. így kívánjuk segílenl a koreai testvérnép győzelmét és az amerikai imperialista agresszorok teljes megsemmisítését, szeretett nagy Pártunknak, a Magyar Dolgozóik Pártja vezetésével és a világ bckeőrének, a világproieláriálus bölcs vezérének, Sztálin elvtársnak úlmuta.ása alapján.

/ Baja város dolgozói

A széles Fusenszki-dűlö vége már g „Szabadság*1 termelőcsoport tábláiba torkollik 'bele. 49 ősze óta ..csodáikat“ tett ezéken 0 földeken Is 3 nagyüzemi gazdálkodás., A tanyacsoportöt körülölelő Dagv szalanakazlakból 8—9 mázsás holdanként! termést vert ki a borotai gépállomás cséplője, azelőtt a kispá^cellák felét, ha térin élték. 21 dolgozó paraszt kemény összefogásának és még szebb életiének bíztató jelei a jói munkált földek, a gazdag terméshozamot ígérő ősziek, az egvre szaporodó állatállomány.

Egy a céljuk •••

Alig néhány egyéni mesgyével ■arrébb fekszik a másik csoport, a „Felszabadulás“. Egyidőben alakult a „Szabadsággal“, egyek voltak, a kezdeti nehézségek és egv a céljuk is: az egyénieknek példát mutató, erős szövetkezeteit teremteni, bizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás minden fölényét és megépíteni a csoportokba tömörült dolgozó parasztok gondoktól mentes bp-ldog jövőjét.

S a két csoport eredményei uapróbnapra kedvezőbbek lettek, a gúnyolódó kuiákok és a kételkedő, „várjuk ki a végét“ ■hangoztató egyéni kisparasziok érvei pedig egyre kisebbek, gyengébbek. A begyűjtési ünnepségen már a félfalu ott .-'tolongott a csoportok új búzával rakott kocsijai körül, nem .beszélve a cséplésről, amikor a harmadik dűlőből is eljöttek a kiváncsiak, megnézni a „táblások“ búzáját. Aztán ezek közül a látogatók közül nem egy újra csak megjelent- a csoportban, hogy felvételét kérje. Sasvári István kísblrlő nyitotta meg a sort, aztán gyorsan szaporodtak a nevek Novak Sándor csoportelnök füzetében s ma már tizenőt-aa állít-