Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-04 / 98. szám

BOLDOG EMBEREK KÖZÖTT Dolgosé parasztok levelei a termelócsoport látogatásokról Patyi Jenő, bodogiári dolgozó paraszt a bácsalmási Táncsics- csoportot látogatta meg. „Ilyen kendert még sehol se láttam.“ — írja levelében. „Láttam a Tán- csics-csoporí kultúrtermét szín­paddal, rádióval felszerelve, ahol a tagok szabadidejükben elszó­rakoznak, tanulnak.“" Patyi Benőt is meggyőzték a tények. Hol van rádiója, saját könyvtára, szórakozási, tanulás lehetősége az egyénileg dolgozó szegényparasztnak? Patyi Benő meggyőződött róla, hogy a cso­portban szép az élet. Ö is elha­tározta, mint annyi ezer más dol­gozó paraszt; társaival odahaza új csoportot alakítanak. Felcseré­lik a bizonytalanságot a biztos, szép jövővel. Nézzük csak Patyi Benő levelét: Mi is csoportot alakítunk... — Köszönjük Rákosi elvtársi)ak és a kormányzatunknak, hogy lehetővé telte számunkra egy termelőcsoport meglátogatását. A bácsalmási Táncsics-csoportnál személyesen meggyőződtünk a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Megnéztük a munkaszervezést, azt, hogy hogyan megy a munkaegységgel való számolás, látlnk a csoporl életét. Most már bátran elmondhatom, hogy csak a nagy­üzemi gazdálkodás ad parasztságunknak jobb életet, magasabb életszínvonalat, kultúrát, ami az egyénileg dolgozó paraszt szá­mára nem lehetséges. Láttam a Táncsics-esoport -kultúrtermét, színpaddal, rádióval felszerelve, ahol a tagok szabadiidejükben szórakoznak, tanulnak. Megmutatták a csoport tagjai jószágaikat, 4—G búnapos sa játrne vetésű bikáikat, amelyek nagyon szépek. A növénytermesztésben a gyapot és a kender első helyen áll. Ilyen kendert még soha, semerre se láttam. En, mint egy újonnan alakuló termelőesopoM előkészítő bizottságának elnöke, azon fogok dolgozni, hogy minél több paraszt társamat meggyőzzem a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről. Palyi Benő, Bodoglár 48. szám. Mikor gondolhatott a szegény- paraszt gyermeke arra, hogy a Balatonon nyaraljon? Sohasem. Hiszen kisgyermek korától kezd­ve dolgozott a parasz-t, véres ve­rejtékkel- izzad! a kuiáknál, még­sem ment semmire sem. Varga György és Hala elvtárs is így élt azelőtt. Aztán belépett a bajai Bokányi Dezső termelőcsoportba és ma már csak emlékeznek a régi rabszolgavilágra. Erről irta levelét Varga Györgvné, fe'.ső- szentiváni dolgozó parasztasz- szony, aki elhatározta, hogy be­lép odahaza a Dózsa csoportba. Köszönjük Rákosi Mátyásnak... _ Nagyon szépen köszönöm a kecskeméti Dózsa csoportnak a hozzánk való szívességét. Én megnéztem mindent. Szép ered­ményt és nagy előrehaladást láttam úgy a jószágállománynál, mint a növénytermesztésben. Azt mondom, hogy én is rövid időn belül tagja leszek a csoportnak. Nagyon szépen köszönöm nagy vezérünknek, Rákosi Máltásnak, hogy ennyire felemelle a muu- kás és dolgozó paraszt embereket. Csak azt akarom még meg­írni, hogy még mindig vannak olyanok, akik bujkálnak a dol­gozók között és rémisztgetik, butítják a dolgozó népet. Ezek ellen harcolni kell és meg kell mondani minden dolgozó pa­rasztnak, hogy mi az igazság. Az, amit mi saját szemünkkel láttunk. Zala András, Kunbaracs. Gulyás Pál EPOSZ-tag arról ír levelében, hogy mindenkinek elmondják azokat az eredményie­ket, amelyeket Alsószálláson a Vörös Szikra termelőcsoportban láttak. Elmondják, hogy a cso­port tagjai, akik azelőtt nincs­telen emberek voltak, vagy alig tudtak megélni néhány hold földjükből, ma egyre gyarapod­nak. Jó megértésben dolgozik egyült a csopo-rt, mert látják, hogy biztos az az út, amelyre léptek. Örömmel csatlakozunk a társas gazdálkodáshoz — Alsószálláson voltunk, és termeiőcsoportban, amelyben tődését. Engem az kapott meg gozuak a csoport tagjak Nincs kájuk eredményét. Míg azelőtt Iáknak a paraszt, mégse látta volt hallani a es.apart tagjainak volt látni a csoport fejlődését, sas gazdálkodáshoz és el fogjuk új életükről mondtak el nekünk mondani azokat az eredményeket, láttunk. látogatást tettünk a Vörös Szikra láttuk a csoport nagyarányú fej- legjobban, hogy maguknak dől- senki, aki elvegye tőlük mun- látástót vakolásig dolgozott a ku­niunkája eredményét. Most jó őszinte, megelégedett szavait. Jó Örömmel csatlakozunk mi a tár­mondani mindenkinek azt, amit a csoport tagjai. El fogjuk amelyeket a saját szemünkkel Dolgozó népünk nagy vezére, Rákosi Mátyás elvtárs két eszten­dővel ezelőtt Kecskeméten taroti beszédében rámutatott arra, hogy parasztságunk felemelkedésének útja, jólétének biztosítéka a szö­vetkezet. Az egyéni gazdálkodás elmara­dott módszereivel drágák a terme­lési költségek, mégis silány minő­ségű és kevés a termelés. Amellett S nehéz és fáradságos a paraszti < munka, mert a gép helyett az em­ber dolgozik. Dolgozó parasztsú- J gunlc a testet, lelket megölő mun- ' ka mialt nem tud tanulni, pihen­ni, szórakozni. Parasztjaink .jO éves korukban el vannak csigázva, meg vannak rokkanva a sok és nehéz munkától. De a nadrág szíj-parcellákon nem is lehet másképpen termelni. Még a traktor sem tud jó munkát vé­gezni a keskeny földcsíkon, nem hogy nagyobb gépeket tudnának alkalmazni. Pedig a munkát meg­könnyíteni, a termelvényeket ol­csóbbá lenni csakis a gépel; segít­ségével lehet. A Szovjetunió me­zőgazdaságában, amely a világ leg­fejlettebb mezőgazdasága, a leg korszerűbb gépek segítségével te­szik szebbé, boldogabbá a paraszt- ember életét. A 65—SO lóerős, ’iernyótalpas-traktor után négy kul- tivátort akasztanak és ugyan­annyi boronái. A traktor egy me­netben 20 méter szélességben kulti- vátnrozza meg a földet és napi teljesítménye 90 kát. hold. A 90 ! ( —90 lóerős hernyótalpas sztáli- í ) nyee traktor vígan elhúz 18—2í\ ! ekét és naponta felszánt IS—20 < \ holdat. Még elképzelni is nehezen lehet ilyen nagyteljesítményű gé­peket, Vedig a Szovjetunió mező- gazdaságúban ilyenekkel végzik n munkát. Hozzávetőlegesen kiszámították, hogy egy ,lcaszás naponta kb 16 ezer derékmozdutatot végez és így nem csoda, ha estére már holt fá­radtan dől le a kereszt tövébe. A Szovjetunióban arató-cséplőgéppel, azaz kombájnnal végzik az araiá-s- cséplést. A kombájn 60—80 ember munkáját’, végzi el. Mi hát annak az útja, hogy a mi elmaradott, egyéni parcella-gaz dálkodáson alapuló mezőgazdasá­gunkat korszerűsítsük? Rákosi Mátyás elvtárs erre azt mondta: A föld társas, nagyüzemi munká- lása. , A két év előtti Rákosi beszéd után megyénkben is tucatjával alakulnak meg a közösen termelő ( szövetkezetek. Milyen emberekből < áll egy ilyen szövetkezett Olya­nokból, akik azelőtt nincstelenek, cselédek, újgazdák voltak. Tévedés lenne azt hinni, hogy e~eh „más anyagból vannak gyúrva'', mint a többiek, ök is gondolkoztak, hány- tálc-vetették a dolgot. Hátha nem lesz jó — gondolták. — Kockázat, — mondták mások, hadd kezdje cl előbb valaki más. Közös lónak mindig túrós volt a háta — mond­ta a pap, meg a kulúk. Azóta két esztendő telt el és két év alatt gazdaggá fejlődtek ezek a termelőcsoportok. Olyan ered­ményeink vannak, hogy méltán Clcsodálkozik rajta a parasztem­ber. Amíg meg nem alakultak a csoportok, azt terjesztette a ku- lák, meg a pap: nem fog ezeknek sikerülni. Most meg, látva ered­ményeiket, azt mondja: az ördög incselkedik a termelőcsoportokkal, azért terem 7 mázsa gabona he­lyett 15 egy holdon. A dolgozó parasztok a látogatá­sok alkalmával meggyőződtek ar­ról, hogy nincsen ebben semmi boszorkányság. A tagok Összefog­jak közösen művelték a földet, az állam és a gépállomás Segített és olyan eredmények születtek, hogy amit az egyénileg dolgozó paraszt nem is álmodhatott- Nézzük meg közelebbről, mit írnak azok az egyénileg dolgozó parasztok, akik meglátogatták a termelőcsoporto­kat. Nem kívánják vissza a tagok a régi életet A bácsalmási Táncsics csoportnak 541 hold földje van. Két katasztrális hold gyönyörű szép gyapotjuk van. Amint láttam, ez a legjobb gazdaság, amit élelemben volt alkalmam megnézni, 3ö darabból álló gyönyörű marhaállománya van a csoportnak, meg 400 hízója. Silójuk is van, amelynek építése 8000 forintba került. A csoport tagjai megelégedettek és azt mondják, soha nem akarnak egyénileg gazdálkodni. Olyan jól működik a cso­port, hogy a tagok nem kívánkoznak vissza a régi életbe, amikor kenyerük is alig volt és csak nyomorogtak. Minél jobban belejön­nek a csoperltagok a kerékvágásba, annál jobbak lesznek ered­ményeik is. Mi is azon leszünk, hogy mihamarább még túl is haladjuk őket. Vörös György, a fehértói Vörös Hajnal tszcs tagja. Feketéné és Kurdies Lajosné arról ír levelében, hogy a láto­gatás alkalmával a Táncsics cso­port tagjai elmondták nekik: amíg a csoportban nem voltak, add'g kenyerük sem volt, most, hogy a termeiőcsoportban van­nak, búzakenyeret esznek. Bi­zony sok egyénileg gazdálkodó parasztnak ilyen volt az élete. Osztályrésze a kizsákmányolás és a nyomor volt. De beléptek a termelőcsoportba és megválto­zott az életük. Hálásak a Pártnak, a Szovjetuniónak A Táncsics lermelőesoportba n sok szép mindent láttunk. Meggyőződtünk arról, hogy a csoport életképes. 180 bízója, 77 süldője, 30 marhája van a csoportnak. Én beszélgettem az egyik itteni elvtárssal, aki elmondta, hogy amíg a csoporton kívül volt, kenyere sem volt. Most, hogy a termeiőcsoportban van, liszta-búzakenyeret eszik családjával együtt. Boldogok és megelé gedettek és hálásak a Pártnak, a Szovjetuniónak, amiért új éle­tet építhettek maguknak. Feketéné és Kurdis Lajosnc, Senki se tagadhatja, hogy fa­lun most a csépi esi, begyűjtési versenyről folyik a szó. Arról beszélnek a dolgozó parasztok, hogy amíg a termelöcsoporlok- nál 12—15 mázsás az átlag, az egyénileg dolgozó parasztoknál csak 6—8 mázsa termett egy holdon. Termelöcsoportjaink eddigi példája azt bizonyítja, hogy a társas termelés alaposan bevált. Csak nézzünk körül: mindenütt, kivétel nélkül nagyobb a szövet­kezetek 'terméseredménye, mint az egyénileg dolgozó parasztsá­gé. Azt láthatjuk, hogy a jövede­lem többszöröse az egyéni gaz­daságokénak. Nem kétséges, hogy szövetke­zeteinkben ezév őszén tömegé­vel lépnek be az eddig egyénileg gazdálkodóik. Már az eddigi je­lentkezésekből is kitűnik, hogy a jó példa bizony ragadós és dolgozó parasztságunk inkább oda megy, ahol jobb, ahol bizto­sabb jövőt lát. Már régen meg­dőlt az az állítás, hogy a paraszt inkább nélkülözik, éhezik, sem­hogy szövetkezetbe menne. Es Rákosi Mátyás elvtárs, a dolgozó parasztság nagy barátja meg­mondta, hogy hol a helye min­den dolgozó parasztnak. A ter­melőszövetkezetben, ahol egy­mást segítve, a szövetkezet bol­dogulását akarva épít biztos jö­vőt minden dolgozó paraszt. Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzet olvasása Gulyás Pál EPOiSz-tag. A csoporttag gyermeke Balatonon nyaral... — Megtisztelve éreztem magam, amikor megválasztottak ott­hon a Bokányi Dezső termelőcsoport meglátogatására. Elvtársak! Láttam a csoport hatalmas fejlődését és meggyőződtem arról, hogy felülmúlja az egyéni gazdálkodók teljesítményéi. Érdek­lődtem a termésátlagról: egy holdon 12 mázsa búza termett a csoportnál. Az állatállomány is igen szép. Egy tehén például 18—20 liter tejet ad. A növényük tiszta, gvomlalan, szép egészsé­ges. Beszélgettem a csoporttagokkal. Varga György és Hala elv­társakkal. Helyzetükről elmondták, hogy a semmiből indultak, a hátukon vitték a műtrágyát a földre. De lendülettel és gyorsan fejlődött a csoport. Elmondták, hogy nyolc gyermekük van, akik a múltban még iskolába sem járhattak. A felesége szolgált, családi élete össze volt zúzva. Most már odáig fejlődtek, hogy egy gyermeke a Balatonon nyaral, a többiek tanulnak. Ezeknek az eredményeknek a láttára elhatároztam, hogy én is belépek a felsőszeutiváui Dózsa termelöcs ©portba. Varga Györgyné, Felsőszcutiván. Dolgozó parasztságunk, mely egyre nagyobb tömegével lép a társas gazdálkodás útjára, há.ás Rákosi elvtársnak, a Pártnak, hogy - megmutatta számára az utat, amely a bizonytalanság, a nélkülözés kátyújából a biztos, boldog jövő felé vezet. Erről ír levelében Zala András baracsi dolgozó paraszt. ; Velanyia Imréné, kiskunhalasi ! dolgozó parasztasszony arról ír I levelében, hogy most már a má- I sodik helyen győződött meg ár­iról, hogy az egyénileg gazdálko- I dó paraszt ilyen eredményeket nem tud elérni, mint amilyet a csoportban látott. De ami elér­hetetlen az egyénileg gazdálkodó parasztnak, nem elérhetetlen a termeiőcsoportnak. Ezt mutatja a Táncsics csoport példája is. Ilyen eredményeket sohasem I érnek el az egyénileg gazdálkodók ( — Július 30-án a Táncsics Mihály tcrmelöe.soport megláto­) gátasakor meggyőződést szereztünk arról, hogy a dolgozó pa­rasztság számára egyetlen helyes út az, ha belép a termclőesoport- I ba. Én már a második helyen győződtem meg róla, hogy az egyénileg gazdálkodóik ilyen eredményeket elérni nem tudnak. I Minőségi gabona, minőségi jószágállománya van a csoportnak, a csoport tagjai megelégedettek. Van a csoporttagoknak hízójuk, í a fejadagjuk is biztosítva van. Egyszóval azt tapasztaltam. ! hogy a termelőcsoport tagjai útban vannak egy szebb étet felé. I Az az érzésem, hogy minden ingadozó magyar kisparasztnak, aki S egyedül vergődik kis öl-hat holdjával, szeretném megmutai- í ni: nézze meg az eredményeket és lépjen be a csoportba. Ne higyje el az ellenség szavát, amely kígyót-békát mond a 1er J melőcsoportokra, hanem nézze meg az eredményeket, győződjön > meg saját szemével róla, aztán lépjen be a csoportba. Velanya Imréné, Kiskunhalas. Vörös György, a fehérlói Vö­rös Hajnal termelőcsoport tagja is a bácsalmási Táncsics termelő- csoportnál telt látogatást. Le­velében e mondja azokat az ered­ményeket, amelyeket a látogatás alkalmával tapasztalt. Amint ír­ja, azon ’.esznek, hogy mihama­rább még túl is baladják a bácsalmásiak eredményeit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents