Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-29 / 119. szám

Jól harcolnak ti kecskeméti üzemek dolgozói as új normák túlteljesítéséért

A normák rendezését új győzelemnek nevezik a dolgozók. — Uj győzelem a termelékenység emelése a külső és belső ellenség fölött. Megyénk minden egyes üzemében — ahol már az új norma szerint dolgoznak — munkába álltak az újítók, a mnukamódszerátadók. Otl, ahol a normák rendezésére a pártszervezetek és az üzemi bizottságok jól elkészítették a talajt, az első napok kiemelkedő eredményei után újabbak, — még nagyobbak születtek az elmúlt hét folyamán, — de olt, ahol az első napokban nem értek el nagyobb eredményt,, azokban az üzemekben is százaiékról-száza- lékra emelik teljesítményüket a doloozók.

Az elmúlt hét a normák fölött aratott győzelem jegyében folyt ie. Az új normák új embereket kivannak. Mondhatjuk, hogy új emberek állnak a munkapadok mellet!, akiknek minden gondolatuk, hogv az éleződő osztálviharéban jobb termeléssel, politikai tudásuk emelésével álljanak helyt.

Platter gyár

A Platter gyár vezetősége a minisztertanács határozata után elhanyagolta a fe.világosító munkát,

termelési értekezleteken beszélték meg mindössze a normarendezés kérdéseit.

Erre a hibára azonban a Népújság kritikája' után ráeszmélt a pártszervezet és az üzemi bizottság. Önkritikát gyakoroltak hasábjainkon :s és megkezdték a felvi.ágosító munka helyes megszervezését.

Természetesen a kezdeti hanyagság éreztette hatását a normarendezés első napjaiban. Példám a hagymatisztításnál mégis-j hűtősen alacsony száza ákot ériek el a dolgozók. A felvilágosítás, a kommunisták példamutatása

azonban az elmúlt hét végére rnár 56 százalékról

98 százalékra emelte az üzem- állagot.

Ezen beiül az egyéni kiemelkedő százalékok egész sorával büszke kedhet az üzem. A hagymatisztítók A) csoportja 102 szazaiéira teljesíti normáját. A B) csoportból a legkiemelkedőbb százalékot Fodor Imréná érte e* 159 százalékává.. Ugyancsak 159 százalékot ért el Gazdik Etel Jisgycaaulztító j.s, Hegedűs Itnré- né 153, Szalai l.ona 150 százalékkal mutat példát a többi hagy- matisztítőnak és az egész üzemnek.

A lecsó-üzemnél egy tizenhét- tagú brigád dolgozik együtt. Az új normák bevezetését ők is még lelkiismeretesebb, pontosabb és gyorsabb munkával vitték sikerre. Ennek eredményeképp 126 százalékot értek el. De a bagymaszá- rftő 22 munkása sem akart lemaradni, a legelső héten 113 százalékra teljesítették az új normát.

Vannak azonban gyöngébb eredmények is.

Az újonnan fölvett, tapasztalatlan dolgozók felvilágosítása a népnevelőkre és a bizalmiakra vár.

A jó felvilágosító munka biztosítja az üzem részére azt, hogv minden egyes dolgozó hozzá járuljon a termelékenység emeléséhez.

A dolgozók máris nagy lelkesedéssel indultak el a győzelem útján. Az új normák legyőzéséhez azonban nem elegendő a munkások .elkesedés-e, de feltétlenül szükséges a műszaki felíételek biztosítása is. Ha a műszak továbbra is rendetlenül, fe.e.őtlenül végzi munkáját, ha minden rajzot vagy a rajzok nagy többségét — de akárcsak egyetlen egyet is megkésve ad át, teljes egészében meggátolják a munka folyamatosságát, elveszik vagy csökkentik a dolgozók munkakedvét.

Kapcsolódjanak be a műszakiak is az új normák túlteljesítéséért induit mozgalomba.

I Kecskeméti Cép^órJ

A Gépgyárban is ezen a héten dolgoznak először az új normákkal. A pártszervezet jó munkát végzett. A dolgozók nagy többsége meg átta, felismerte a rendezett normák bevezetésének a szükségességét. — És mivel láttáik, hogy a termelékenység emelésének feltétele az elavult normák rendezése, már az e.ső napon megket'.özölt munkalendü- letlel igyekeztek legyőzni az új normákat. Sok új győzelem született. Ebben a harcban tűnik ki igazán, ki az, aki minden körülmények között szembeszái. az éhínséggel, ki az, aki az ellenség-aknamunkája és hazugságai ellenére is kdart a saját igaza mellett.

Az egész üzeni büszkesége Hegedűs József gépformázó, aki már a hétfői napon 154 százalékra teljesítette normáját.

Nyomon követi Kovács József gépformázó 133 százalékos teljesítményével.

Valamennyi üzemrész legjobb, legön’.udatosabb dolgozói magasan túlszárnyalták a ICO százalékot. Az öntök közül Barta Sándor ért el legszebb eredményt. 118 százalékra teljesítette, normáját minden selejt nélkül. De szép eredménnyel büszkélkedhet Kovács József is. akinek most se- • ejtje leszorítására kell törekednie.

A kádasok közül kiválnak Hab- ran Menyhért 125, Habran Ferenc 117, Kitol .András és Varga Isivan 102 százalékos teljesítmény ükkel.

A zománcozok közül kivétel nélkül minden egyes dolgozó elérte a 100 százalékot. Va.ameny- nyiök közül első helyet biztosított magának Kemény János és Katona István. Mindketten 116 szaza lékkai vezetnek.

Vannak azonban a gépgyári do-gozók .között olyanok is, akik a normarendezés első napjaiban nagy csalódást okoztak munkatársaiknak. Az egész üzem bizalma nyugodott Adácsi Józsefben, Király Mihály ban, ifj. Szlávit Jánosban és Mészáros Károlyban. Azt várták, hogy mint eddig minden esetben, most is példaként állnak valamennyiét elé, most is buzdítani, lelkesíteni fogják a többieket is.

Ehelyett hallgattak az ellenség szavára és azon gondolkodtak, hogyan lehelne meglazítani a normát.

Ezért ért el az első napon Adácsi József a koreai bét 200 százalékos teijesíiménye ulán 60 százalékot, vagy ifj. Sziávik János, az egyik legjobb öntő 73 százaékot.

A löbb-ek lelkesedése és eredményei azonban bebizonyí:o!t.a Sziávik Jánosoknak tévedését. Belátták, nogy hibát követtek eé s most már úgy igyekeznek, hogy a többiekkel együtt ók is hatalmas csapást mérjenek te jesí'.ményeik eme.ésével az őket is félrevezető ellenség fejére.

Konxert'gyá r

A Konzervgyár üzemrészei között eddig mmden esetben a do- bozkészílók vezettek az új normák legyőzésében. Ezep a héten a paprüka.tisztilók kerüllek az élre. Pácsa Teréz 134, id. Recskó Mihá yné 131, Tóth Teréz 128, H. Szabó Béláné 112, Lakatos József né 116 százalékka. biztosítót- ■ ák üzemrészük győzelmét.

A lakatos műhelyben legjobb eredmény Hon Vencel, Jámbor Elek és Sasvári György érték el. Mindhármuk száza.-éka meghaladja a 120-at. Pus; Gábor és Fekete István asztalosok 120, Dóri Gyula paprikatrancsírozó 160 és Cs’inkös János 110 százalékra teljesítette normáját.

Negyven százalékkal túlteljesítettem az új normát

.1,

Kedves Elvtársak!

I Gyufagyár 1 j

A kecskeméti Gyufagyár dolgozói kemény csatát folytatnak a selejt ellen. A gyengébb minőségű nyersfa nagy elővigyázatosságot s a termelés egész folyamán n3gy figyelmet kíván a do gőzöktől. Ez lassítja a termelést. De a gyufa- gyári munkások mindennek ellenére tartják a normarendezés első hetében elért kiemelkedő eredményeket. Különösen nagy igyekezettel végzi munkáját Pácsa József, a fűrészgép vezetője. De nem maradnak ie sem a lelkesedésben, sem az eredményekben Cséplő István szálszárító, Szabó Ferencné és Szűcs Mibálv- né sem. A brigádok közül a külés beldobozkészítő brigádok vezetnek.

I Épiiletlzzkfctosipari |

Az épalellaka*.csők ez:n a bélen vezették be új normájukat. A partszervezet és a szakszervezet alapos felvriáaosíló munkával készítette elő a normák bevezetését, óz eredmény nem s maradhat el.

Pártunk politikája nyomán ; új, lendületes harc indult meg j az öntudatos dolgozók körében a termelékenység emeléséért, a magasabb szaktudás megszerzéséért.

A normarendezés előtt a laza normával én Is könnyen elérleni a 170—180 százalékot, őszintén szólva, nem nagyon törekedtem nagyobb eredmények elérésére. Az új norma bevezetése előtt elhatároztam, hogy szakítok ezzel a munkamódszerrel. Most aztán, hogy munkaidőm minden percét jó! kihasználom, sikerült több mint negyven százalékkal

túlteljesítenem az új normát. Továbbra is igyekszem elsajátítani az idősebbek jó munkamódszerét s azon leszek, hagy százalékomat még magasabbra emeljem és sélejtmentesen termeljek.

Uj normám túlteljesítésével akarok hozzájárulni a szocializmus építéséhez, munkámmal erősítem a dolgozó nép államát és küzdők az ötéves terv megvalósításáért.

Elvtársi üdvözlellel:

Paksi Ilona ifjúmunkás

a Kecskeméti Barnevál koppaszlója.

Uj vezelőkeí nevelnek

a lengyel szakszervezetek

A szocializmus építése nap mint nap fokozódik. A nolnapi feladatok nagyobbak, mint a miaiak, mert sikereinkkel, a termelés frontján éléit győzelmeinkkel mind nagyobb lehetőségeknek biztosítottuk az alapjait. A szocializmus építése nem zavarmentes, nem akadálynélküli, ellenkezőleg harc közben folyik. Minden sikerünk, előbbrejutásunk alapja az volt, hogy az osztály- ellenségre vereséget mértünk, hogy mind kisebbre szűkítettük gazdasági és politikai lehetőségeit. A szocializmus építése harc azért, mert az osztályellenség nem nyugszik egykönnyen bele abba, hogy átadja helyét egy új társadalmi rendnek, amely feltételezi a kapitalizmus megsemmisülését.

Kétségtelen tény az, hogy az elmúlt öt esztendőben ezen a téren nagy eredményeket értünk el. Az ellenségre lépten-nyomon súlyos csapást mértünk, elértük, hogy kipenderítettük őket a gazdasági és politikai élet minden területéről, hogy szilárddá tegyük a munkásosztály hatalmát, a proletariátus dikatúráját. Lenin és Sztálin tanítása az osztályharcról s a mi tapasztaltaink is azt bizonyítják, hogy az ellenség a mi sikereink, eredményeink, építésünk arányában mind dühödtebbé lesz s igyekszik — nem válogatva az eszközökben — nyíltan, vagy burkoltan, demagógiával, vagy nyílt uszítással, orvul, vagy szem- től-szembe minden eszközzel, szabotázzsal, gyújtogatással, a termelés csökkentésével akadályozni bennünket a szocializmus építésében. Kajk és bandájának pere sok mindenre megtanított bennünket. de legfőképpen arra, hogy az ellenség aljas módszereinek változatos és széles skálája van, arra, hogy minden ellenséges megnyilvánulással szemben kíméletlenül kell harcoljunk, arra, hogy fokozzuk, növeljük éberségünket.

Kétségtelen tény az, hogy általában az üzemekben a kommuuis- ák, de ezen túl a dolgozók ébersége is fokozódott. Az ellenség munkája megtörik ezen, egyre nehezebb lesz. A dolgozók öntudatának növekedése szintén olyan erős páncél, amelyről visszapattannak az ellenség lövedékei, Azonban elmondhat juk-e, hogy a munkások mindenütt öntudatosak, megté- veszthetetleuek, s elmondhatjuk-e azt, hogy erre az ellenség nem épít, nem használja ki. Nem mondhatjuk el, ellenkezőleg állítjuk, hogy az ellenség a mostani körülmények között elsősorban az öntudatlanokra épít, —• a tudatosan ellenséges jobboldali szociál demokrata és klerikális elemekei kívül, — akiket könnyen uszályába láncol, a demagógia vagy a: anyagiasság.

Vájjon nem ez volt-e az oka alapja a tömeges bér- és norma csalásoknak, ami népgazdaságunk végösszegében azután úgy mutatkozott meg hogy arúnytalanu emelkedtek a munkabérek és csők kent a szocializmus építésének fontos biztosítéka, a termelékeny, ség.

Erre a veszélyes nagy hiányosságra mu.utolt rá a Központi Vezetőség május 31-i határozata Gerö elvtárs referátuma alapján Az ekkor történt megállapítások és határozatok nemcsak az elmúlt ?gy-két hónap feladatat voltak, hanem feladat továbbra is és bizonyos vonatkozásokban egészen hosszú időre, évekre. Mi volt az oka, hogy az ellenség komolyan veszélyes lehetett ipari termelé- ninkre? „Opportunizmus a gya- lorlatban, Párt. szakszervezeti és illami szerveink jelentékeny récénél, éberség és fegyelem hiánya, íz ellenség aknamunkája döntő- ég az üzemekben maradt jobb- ildali szociáldemokrata elemeken leresztülA határozat akkor ion tova n körvonalazta a felada- okat is. ,.1-e kell leplezni és el :ell távolítani az üzemből az aknait ellenséges jobboldali szóidul emokrata elemeket, akik... a eg fondorlatosabb eszközökkel próbálják zavarni munkásosztályunk, népünk építő munkáját.“ Mond hatjuk-e, hogy ezen a vonalon nem történt semmi. Igenis történt. Az ellenség lesrpimaszabbjaii kiseprőztiik a kiskunfélegyházi Gépgyárból, a bajai Gyapjúszövet- gyárból, a. kiskunhalasi Lakásépítő NV-től és még néhány üzemből. Az ellenségre közvetlenül a Központi Vezetőség határozata után súlyos csapásokat mértünk Ennek következményei megtalálhatók a második évnegyed termelési eredményeiben. Pártszervezetein k mindenüti az ellenségre fordították tömbként a dolgozók figyelmét. Lelepleztek normacsu lókat, bérdemagógokat és addig magú. kát ügyesen álcázott jobbolda : szociáldemokratába r.

A termelés mostani menetének, eredményeinek a figyelemmel kísérése azonban azt mutatja, hogy valahol baj van. És ha baj van — Rákosi elvtárs arra tanított bennünket, — keressük meg, de találjuk is meg az ellenség kezét- Abból, hogy a bajai Magasépítő NV-nél növekedik a seiejt. a tégla- bordásnál nagy mennyiségű tégla törik össze, vagy abból, hogy a bajai Gyapjúszövetgyárban 4—3 órás gépállások vannak és a Koreai Hét után jelentékenyen csökkent a termelékenység, lehet-e másra következtetni, mint az ellenség kezére, az ellenség akciójára. Mégis a: üzemekben párt- szervezeteink, a kommunisták figyelme csak úgy mellékesen terjed ki az „ilyesmikre'1, az ilyen jelenségekkel szembeni kíméletlen fellépést nem veszik döntőnek ahhoz, hogy ezek a hiányosságok felszámolódjanak, hogy emelkedjék a termelés. Ugyanaz az opportunizmus, az éberség és a fegyelem hiánya üti fel újból az üzemi pártszervezeteink, üzemeink vonalán a fejét, amit a Központi Vezetőség határozata május 31-én is megállapított.

Igaz az, amit Rákosi elvtárs mondott: „az éberségről Pártunkban sokat beszélnek, de kevés eredménnyel“. Az éberség hangoztatásával az üzemeinkben sincsen hiány, de a gyakorlatban annál nagyobb ez a hiányosság és a jelenségek azt mutatják, hogy az ellenség kifürkészve a mi gyengéinket, felhasználja az üzemekben szinte általánosan jelentkező opportunizmust, az ellenség munkája jelentőségének lebecsülését. Rákosi elvtárs február 10-i beszédében azt mondotta : „Lebecsülték a tömegek felvilágosításának és megnyerésének szükségességét és ami ezzel összefügg, lebecsülték az ellenség munkájának jelentőségét is.*- A politikai felvilágosító munka szervezetlensége, pangása, tartalmában politikai szegénysége, szoros összefüggésben van azzal, hogy az éberség, a jobboldali szociáldemokraták és mindennemű ellenséges elemek elleni harc alábbhagyott és bizonyos mértékig, a megalkuvásba torkollott. Ez — nem keli mondani — lényegében nem más, mint a Központi Vezetőség határozatának figyelmen kívül hagyása, következetlen végrehajtása.

Látni kell, hogy a Párt és « tömegek közötti kapcsolat szi- lárdulása feltételezi a politikai szívós felvilágosító munkát és az ellenséggel szembeni harc kíméletlenségét. Éppen ezért, ebből a szempontból újból vizsgáljuk meg üzemünk helyzetét s pártszervezeteink a dolgozókat vezessék újabb nagy termelési eredmények újabb győzelmei felé.

Munkával

a béke megvédéséért

fiz elbaszani és korcsai terület gépjárműipar dolgozói Enver Hod- zsához intézett levelükben külön felajánlást tettek, amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy a oéke megvédésének jegyében emelik teljesítményüket és a harmadik évnegyedben a tervelőirányzatot jelentősen túlteljesítik.

A Szaktanács oktatási központja közzétette az 1950. év elsőfelének eredményeit. A központi, a középfokú és a löinegszemiuáriu- mi tanfolyamokon 52 ezer hallgató vizsgázott. A fővárosban 4 tanfolyamot rendeztek a gazdasági, oktatási és szervezési vezetők kiképzésére, akik a központi, kerület; vezetőségekben, a szakszervezetek vajdasági iskoláinak igazgatásában kapnak beosztást. Hathónapos pedagógiai tanfolya- mot is tartottak a vajdasági szakszervezel; iskolák előadóinak kiképzésére. A töíueg-tanfolyanjokcn a szakszervezeti bizalmiakat oktatták feladataik jobb elvégzésé- re. A végzett hallgatók kitűnő-' en beváltak az új munkakörben.

I Kíméletlen harc az üzemekben az ellenséggel szemben