Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-24 / 115. szám
„ELHATÁROZTAM, HOGY BELÉPEK A TERMELŐSZÖVETKEZETI CSOPORTBA“ A nap aranyló sugarai még egyszer végigsimítják a munkából hazafelé ballagó munkások arcát, majd eltűnik a látóhatár mögött. Egy csoport férfi és nő vidám tekintettel néz hátra az elvégzett munka felé. Ma megint szép eredményt értek el. Várnai Lajos egymaga 1300 négyszögöl kendert vágott az çlôlrânyzoU 300 helyett. Most vidáman beszélgetve haladnak haza, a bácsbokodi „Vörös Csillag" termelőcsoport tanyájára. A felesleges gabonát már beadták, a részesedést szétosztották. Most a kende,rt vágják. Közben azonban a tagtoborzásról sem feledkeznek el. Követik a többi cso- port példáját és igyekeznek minél több tagót beszervezni. A gazda már elhatározta mindketten. — hogy maga? ... — Igenis én! Ha nem hiszitek, menjetek át és kérdezzétek meg. Apátokkal eleget gürcöltünk az „uraságnak1’. Lábkapcájuk voltunk. És most, mikqr tudjuk, hogy csak nekünk jobb, akkor ti csudálkoztok, hogy én beléptem. Azért, hogy én ötvenéves vagyok, még elmegyek akármelyik húszévessel versenyezni bármely munkában. Én is jelentkezem — Na, akkor én nem is várok tovább — ugrik fel az asztal mellől Zsellér. — Átmegyek és jelentkezem. — Ugy-úgy, csak menj minél előbb. Apátok, ha élne, bizonyára 5 is belépett volna — unszolja nnyősa. — Bizony megváltozott az élet — fordul a lányához, mikor veje elment. — Én nem akartam szólni nektek, de neked kellett volna már régen elintézni, hogy belépjetek. Hiszen láthatod, hogy mennyivel jobb azoknak. — Nem baj mama, ami késik, nem múlik. Majd most már nekünk is jobb lesz. Csak fölvegyenek bennünket. — Már föl is vettek — hallatszik kintről az ura hangja. — Holnap már mehetünk is dolgozni. — Jaj, de jó, jaj de jó! — ugrándozik a két gyerek. — Jövőre már ml is aratógéppel aratunk. Én is felülhetek rá! — mondják egyszerre. — Hát akkor térjünk nyugovóra. Majd meglátjátok, mire képes két ötvenéves kar. Máris kihívlak benneteket cukorrépakopá- lási versenyre — fejezte be özv. Oszlánszkiné. Akik ráléptek a szövetkezeti gazdálkodás útjára Takács János belépett a sotti Petöfi-csoportba, Hat hold földjét bevitte a csoportba. Uj életet kezd a szabad földön. Kedves Rákosi elvtárs ! Az üzemek munkáíai állandó Versenyben állanak egymássá'., egyre növelik teljesitményükel, hogy minél több traklor, ruha és cipő jusson a falu dolgozódnak. Nekünk, dolgozó parasztoknak, az a feladatunk, hogy minél több gabonával viszonozzuk ezt. Ezérl én gabonabeadásomat 511 százalékra teljesítettem. Onttman István. Ilá.rom holdas dolgozó p&ra-'t vagyok, ez! a három (lóidat demokráciánk adta nekem. Ezzel á ki- földemmel akarom segíteni én p a dolgozó nép ábamát, ezért ti jcsítettem 210 százalékra te mónybeadásomat. Gabonámmá: bé'ke ügyét akarom szolgáin:, fi jen Sztálin elvtárs, a világ ív- kéjének őre! Éljen népünk szeretett vezére, Rákosi e v.-rs! kijén a Párt! Rácz Vince, Ditsnok Rákosi elvtársnak jelentjük: Két fáradt ló poroszkál az úton. A bakon ül Zsellér Lajos és felesége. A férfi arca elgondolkozó, hosszú pillantást vet a termelő- csoport földjei felé. ö már régen elhatározta, hogy belép, de fél, hogy felesége és anyósa ellenkeznek vele. így egyedül milyen nehezen lehet boldogulni. Lám, a csoportban Léh János háromezer forinton felül kapott a részesedésből. Otthon meg is mondja az asszonyoknak, hogy nem vár tovább, belép ő is, hiszen földjük úgyis a c-oporté mellett van. A kapuból fia szalad íeéjük. _ Nagymama nincs itthon ú jságolja. — Bement a faluba és még nem jött haza. Míg az asszony az asztalra teszi a vacsorát, addig ő kifogja a - lovakat* megitatja és tesz eléjük, bogy éjjelre elég legyen. Nem megy be miDdjárt, hanem leül az istálló előtt a ládára. Zsebéből valami könyvet vesz elő. „Közösen termelő csoportjaink a boldogulás útján’4 — olvassa. Már régebben kapta egy csoporttagtíl. Minden betűjét ismeri, — Lajos, gyere vacsorázni — hívja a felesége. Kiteszi a könyvet és lassú léptekkel megindul a házba. Az asztalon párolog az étel, a gyerme- Uek szeme figyelmesen kíséri apjuk minden mozdulatát. Érzik, hogy valami gondja van. Feleségének is feltűnik komor arca. — Valami bajod van talán — kérdezi tőle. Ö csak hallgat, nem tudja, hogy kezdje. Végre nagynehezen kimondja : — Elhatároztam, hogy belépek a termelőszövetkezeti csoportba. Nem kínlódom tovább egyedül- Nem élet ez így. A jószágnak nem lesz télire takarmány. Meg hát nekünk is jobb lesz. Vándorzászlót kapott a katyinári állami gazdaság „Kossuth“ brigádja Mi, a katymári Állami Gazda- versenyben álló „Liszenkó“ briság dolgozói augusztus 12-én tartottuk meg az aratási és oséplési ünnepünket. Ezen az i ünnepségen számolt be vezető- ségünk munkánk eredményeiről és a két brigád közölli versenyről, melyből a „Kossuth“ brigád került ki győztesként. Iü>en a napon vette át a győztes „Kossuth“' brigád a verseny- zászlót. A „Kossuth“ brigáddal A feleség még ingadozik«. Felesége nem szól semmit. Látszik rajta, hogy tetszik is neki meg nem is. — Nézd,— kezdi újra Zsellér. — Mennyivel szebb volt a búzájuk. Most vágják a kendert. Ott is kapnak egy csomó pénzt. Ott van Léh János, 3000 forinton felül kapott most. Nekünk is lenne már ruhára, meg hát itt vannak a gyerekek. Belépünk mi is és biztosítjuk Jövőnket. — fin nem bánom — mondja a felesége, — de mit szél majd anyánk, ö egész biztos, ellenezni fogja. gád elhatározta, hogy munkáját fokozni fogja a‘ versenyzásziló elnyerése érdekében. De fokozza a munkál Állami Gazdaságunk minden dolgozója, mert tudjuk, hogy több munkánk több csapás az ellenségre, több munkánk bizonyítja azt, hogy erős bástya vagyunk a béke frontján. . •Balázs Antal, Kalvmár. A Katolikus Papok Országos Békebizottsága az ENSz-liez intézett táviratban követeli az imperialisták koreai beavatkozó háborújának azonnali beszüntetését A Katolikus Papok Országos Békebizottsága az alábbi táviratot intézle az Egyesült Nemzetek Biztonsági Xar>ácsa elnökéhez, J. Ma. tikhoz: „A Magyar Katolikus Papok Or. szágos Békebizottsága mély erkölcsi telháborodással ítéli el azokat a kegyetlen terrorbombázásokat, amelyeket Koreában követ el nap. nap u*án az amerikai légihaderő. A fasiszta barbarizmusnak eme visszakérése ellen az 1950 augusztus 1-én, a Budapesti Központi Egyetemen megtartott országos katolikus papi értekezletnek több mint négyszázötven tagja már egyhangúan tiltakozott) amidőn az értekezlet áltat elfogadott határo. zati javaslat 4. pontjában ezekel mondotta ki; „Az igazi keresztény humanizmus-nevében tiltakozunk az atombombának propagálása és használata eilen. Megbélyegezzük azokat, akik a koreai' háborúval kapcsolatban az atombomba használatát követelik. Tiltakozunk a koreai lakosság, a védtelen váró- sok, falvak elleni bombatámadások ellen.’' A K3*0*1'4115 Pap°k Országos] Békebizottsága most ismét a bé_ kesréget és emberszeretetet hirdető Jézus Krisztus evangéliumának szellemében emeli fel tiltakozó (szavát és hívja fel az Egyesül! Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsát, hogy kövessen el min. dent a lerrorbombázások megszüntetése érdekében. Erre a lépésre köieiez| a Katolikus Papok Országos Békebizottságát az emberi lelkiismeret és a kereszténység sorsáért érzett felelősség. Az ame. rikai légierő terrortámadását a védtelen polgári lakosság ellen nemcsak ártatlan emberéletek tízezreit ölikvmeg. de egyben a kereszténység tekintélyén is súlyos csorbát ejtenek. | A békesség szolgálata, mind az egyén leikében, mind a népek élej Az anyós példamutatása — Mit? — csattan fel az ajtóban özv. Osztánsztci Jánosné, aki már régebben figyelte őket. — Hogy én ellenezném. Hát tudjátok meg, hogy én nem vártam meg, míg ti lieiéptck. A hat hold juttatott földemmel már tegnap jelentkeztem. Már alá is írtam. — Mit? Hogy? — ámuinak el Ráléptünk a korszerű, nagyüzemi gazdálkodás útjára Kilencgyermekes családapa vagyok. A földreform során a kalocsai érseki uradalom hdzibirtokdlól kaptam 8 hold földet. De a• öt év, alatt rájöttem, hogy így, az egyéni gazdálkodással sehogyan sem boldogulok. Én is azok között voltam, akik réss'.veltck a cs<;- portlátogatásokon. Július 7-én a miskei, augusztus 13-án peder , vaskúti tennclöcsoportot látogattuk meg. A látottak nagp ürömit és meglepetést okozlak nekem, mert míg a saját szememmel nem láttam, nem is hittem volna eh hogy a közös nagyüzemi gazdát!, dúsnak ilyen eredményei lehetnek. Így cn is elhatároztam, hogy c ősszel megathkuló kalocsai termeiöcsoportba belépek. Ez meg történt. Most már teljes megelégedéssel és bizakodással nézek ■ jövö ele. KATONA FERENC, Kalocsa. „A társasgazdálkodás célszerűbb../4 Július 30-án több falubeli dolgozó paraszt-társammal megtér gattuk a bajai „Bokányi Dezső" termeiöcsoportot. Én akkor láttam közelebbről a közös gazdálkodást, de már ekkor meggyr ■ en arról, hogy sokkal célszerűbb, mint az egyéni. Elsősorban a gépi kihasználása gazdaságosabb. A növényápolás is kifogástalan, ne■ > úgy, mint ahogyan a kuldk propaganda terjeszti, hogy a termeié csoportnak csupa gaz mindene. Az állatállomány előrehaladó!trón: is nagyban felülmúlja a mi egyéni gazdálkodásunkat. Láttán hegy az üzemi pártszervezet milyen jól irányítja a csoportot. AIIKÔ JANÓ, IS holdas középpé as : Felsőszentivdn. „1 csoport messze felülmúlja az egyénileg- dolgozókat...*4 Mint középparaszt látogattam meg a bajai terrnelőcsoportot. Az o*t látottak nagy meglepetést okoztak nekem, hiszen a csoport éle*0, j gazdasága pont az ellenkezője annak, amit a reakciós propaganda, j a kulákság a termelőcsoportokról terjesztett. Úgy a növénytermesztés, mint az állattenyésztés tekintetében messze felülmúlják az egyéni dolgozó parasz'-ok Eredményeit. A csoporttagok őszintén feltárták előttünk a hibákat, hiányosságokat, örömmel nyilatkoztak terveikről. Engem meglepett az egymásközötti nagy megértés, ami csak előre viheti a szocialista gazdálkodás fejlődését. Némi hibát is láttam, a szemveszteségre ugyanis nem fordítottak kellő gondot és a tarlóhántásban a traktornak állni keltett. De ezek a kis hibák elenyészőek az eredmények mellett és a csoport- tagok Is azon vannak, hogy minden tökéletes rendben follyéh. Szabó Gábor középparaszt. „Gyönyörködtünk a tenyésztörzsben..." Augusztus 13-án Voltam először csoportlátógatáson. Előszót a szép állatá lömányt néztük meg a csoport gazdaságában. A disznóállomány a legszebb, az anyakocákat jól és tisztán tartják, a diszn .- hizlalda is kifogástalan. Gyönyörködtünk a tehérttörzsbeti is: 41 le. hén és 21 borjú Van. A földjeik is a legnagyobb rendben vannak, iáituk a szép dohányt, gyapotot és ricihust. A növényápolás! munkálatokat mindenütt gondosan elvégezték. A látottak nagy megelégeléssel töltöttek el. Látom, hogy érce. mescob így gazdálkodni, mert csak iiyen módon lehet többel ér jobbat termelni. Az az elhatározásom, hogy én is csatlakozóm. Romslcs perencné. A tanulást politikai feladatnak tekintjük Kedves Elvtársaik! Népköztársaságunk alkotmánya biztosi hja a tanulás lehetőségei minden becsületes dolgozó számára. Örömmel vettem tudomásul, mikor a Pártom felhívta a figyelmemet a tanulás lehetőségére. Ti, fiatalok! Rátok komoly feladat vár az ötéves terv elkövetkezendő éveiben. Életeim legdöntőbb előfeltétele az volt, mikor beléptem az iskola kapuján és én is helyei foglalhat!am az iskola padjai közöli. Most olyan iskolába járok, ahol a múltban csak a gazdag urak fiai foglalhattak helyet. Büszkén mondhatjuk el, hogy mi sokkal jobban megálljuk a helyünket az iskolák padjai között, mint a régi urak fiai. Minden parnsztszár.nazású diák politikai feladatának tartja a tanulást. Mi igyekezni fogunk, hogy jó tanulásunkkal visszafizessük a népi demokráciának azt a segítő kezét, a melyei biztosított számunkra, hogy tanulmányainkat továbbra is zavartalanul folytathassuk. Elvtársi üdvözletlei. Bacsó József ép. technikus gs X \ 1 lében, a kereszténységnek, a: Egyháznak szent és örök feladaia A béke a kultúra, a béke a haladás, a béke az embert nemesítő é bo'doghó áldott munka lehetősége Meg kell értenünk az öntudatosodó ázsiai népek hangját, akii kezükbe akarják venni a saját sor Suk irányítását. Ki kell állnunk a: igazságuk mellet», az írásnak ' szavai szerint: „Az igazság szaba dit meg titeket." Mint a római katolikus anya szentegyház hűséges papjai, elité lik Krisztus nevében azokat a há borúkat, amelyekkel a gyarmati é: félgyarmati népek jogos szabad, ságmozgalmát* akarják az imperia Uzmus érdekében vérbefojtani. Til takoznak az etlen ts, hogy a; Egyesült Nemzetek Szövetségénél lobogóját Koreában az amerika imperializmus kalózlobogókéni használhassa. A népek szabadsága és függetlensége Istentől adott jog. Ennek nevében követelik az imperialisták koreai beavatkozó háborújának azonnali beszüntetését és az imperialista csapatok ki. fonását Koreából. Budapest, 1950 augusztus 21, A Katolikus Papok Országos Békebizottsága Szécsi Antal esperes-p'ébános érseki biztos h. Budapest, Werner Kornél plébános, Vecsés, Nagy Béla görögkatolikus plébános Nyirlugos, Sándor Dénes plébános, Budapest, Miháci József lelkész beesés, Rédling János lelkész, jyönk, Csikbáíifalvi Alfonz lelkész, kispest, Gábris Grácián plébános, Budapest, Olmos Imre lelkész, Bu- iapest, Tamás Alajos le'kész, Bu. lapest, Máté János plébános He- ényegyháza, Bálint György leltész, Riese, Rácz Károly lelkész Budapest, Horváth Richard’ szer. :etcs tanár, Budapest, Balogh István ny. pléoános. Budapest.
