Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-24 / 115. szám
GAZDAG MENY Kedves Népújság! Nemrég znjlott le üzemünkben a bajai Gyapjuszövetgyárban, honvédségünk egyik alakulatának gyárlátogatása. Tiszteletükre üzemi kultúrcsoportunk műsoros estet rendezett, melyen kultúrcso- portunkon kívül közreműködtek, az MDP I. körzetének, a Szak- szervezetnek kultúrcsoport jaj és az Állami Zeneiskola tanárainak egy része, A Köztársasági Induló hangjai vezették be az estet és a műsorban, melyben megtaláltuk jtenenagyságinknak, Mozart-nak < g Beethoven-nck alkotásait, iigye- ,>u párosultak a szavalatok, jelenetek, ének- és táncszámok. Különösen nagy sikert aratott a Gyapjúszövetgyár orosz népi tánccsoportja Kalini páros táncbemutatója. Kzen az esten mi, dolgozók, megéreztük annak az új szellemnek hatását, melyen honvédségünk tagjai nevelődnek. Milyen óriási ;i különbség a Horthy fasiszta rendszer felfelé alázatos, lefelé gyalázatos, gerinctelen tisztjei és a nép fiai közül való, a dolgozó népet megbecsülő demokratikus honvédtisztek közölt. Ilyen tisztjei vannak a Szovjetuniónak, a hősi harcát folytató Koreának, de valamennyi demokratikus országnak. Hiába támad ellenünk az imperialista gazság, ezeket a tiszteket, a mi tistjeinket az egész dolgozó nép szereti és ha kell, szerszámját fegyverrel cesréli fel, hogy vezetésükkel védje meg boldog hazánk szocialista épílőmun- kájának eddigi eredményeit és örömet, megelégedettséget hozó jövőjét. Schneider Mária a bajai Gyapjászövetgyái DISZ-titkára. Itt at aratás ideje, ég a munka a parasztok hete alatt, de a fiatalok a nap befejeztével vidám táncra perdülnek. Friss dúlok váltakoznak a pattom go ütemű szovjet tánczenével. Így kezdődik a „Gazdag mnyasszony“ című zenés szovjet vígjáték, amelyből sugárzik a jókedv, a humor, az egészséges emberek jókedve. A kolhozok dolgozóinak minden okuk megvan arra, hogy magabiztos életkedvvel kezdjék és végezzék napjaikat. Olyan országban élnek, ahol a menyasszony gazdagságának nem az a fokmérője, hogy milyen díszes kelengyét, föleiét, vagyont hoz a házasságba, hanem milyen derekasan veszi ki részéi a közös munkából, a termelésből. Abból pedig nagy bonyodalom és összeveszés származik, ha akár a vőlegény, akár á menyasszony csalódik és választottjáról kiderül, hogy hanyagul dolgozik. Ez történik a filmen is. A kolhoz könyvelője reménytelenül szerelmes a szép szőke Marinába, Zgoro, a legjobb traktorvezető menyasszonyába és féltékenységében befeketíti a fiatalokat egymás előtt. Zgoróval elhiteti, hogy Marina lusta, a lánynak pedig azt hazudja, hogy vőlegénye érdekből veszi el. A jegyespár összevész, de a szovjet parasztokat nem olyan fából faragták, hogy a szerelmi bánat kerékkötőjük lenne a munkában. Ellenkezőleg, mindketten megsokszorozódott erővel dolgoznak, versenyeznek egymással a többtennelésért, a több munkanapért. Szórakoztató jelenetekben ismerkedünk meg a kolhozok kedves alakjaival, Palagával, a termetes brigádvezetőnővel, aki édesanyjukként vigyáz a lányok testi-lelki épségére, nagyapóval, az aranyosan zsörtölődő kolhozőrrel. Sok vidám percet szerez a nézőnek az intrikus könyvelő is... ö az, aki váratlan fordulattal ismét egvmásfelé fordítja a haragos szerelmesek szivét. Ez a film ismét bizonyítékát adja annak, hogy a közösségben végzett munka milyen egészséges erkölcsi felfogást alakit ki és meggyőz a nők és fiatalok munkája nélkülözhetetlenségéről. Pirjev, a „Szibériai rapszódia“ rendezője készítette és ebben a filmjében is a csengőhangú Marina Ladinyinát választotta főszereplőül PANFJOROV: MEGINDULNAK A TRAKTOROK harcot a reakciósok, konzervatívok, gyávák és a tudatos kárlevők el* len. A gyakorlat rávezeti a helyes útra. A dolgozó nép alkotmánya biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát. Minlahogy az alkotmány szavai mondják: „ezt a jogot a népművelés kiterjesztésével és általánossá tétéivel’'... kívánja megvalósítani. A dolgozóknak az alkotmányban lefektetett joga öltött valóságot Baján, a 11.000 kötetes Köf'zéti Közkönyvtár ünnepélyes megnyitásával, augusztus 20-án, alkotmányunk első éves évfordulóján. A Körzeti Közkönyvtárat a volt Hitelbank helyiségének üvegtetös hatalmas csarnokában helyezték el, ahol a díszes könyvállványok egész sora áll könyvekkel megrakoBan, hogy a dolgozók művelődését szolgálja. A Körzeti Közkönyvtár nemcsak Baja dolgozóinak áll majd rendeletére, hanem a falusi dolgozók könyvekkel való ellátását is biztosítani fogja. Innen indulnak majd a falvakba a népkönyvtárak a magyar, szovjet és a haladó szellemű írók válogatott remekművei vei, hogy kielégíthessék a fali dolgozóinak művelődési vágyát, tudományszomját. Nem ünnepelhettük volna méltóbban alkotmányunk első éves évfordulóját, mint az alkotmány egyik pontjának valóraváltásával. Ezt uizenyította az a nagy érdeklődés is, mely a Körzeti Közkönyvtár megnyitását kísérte. A népművelésügyi miniszter képviseletében Gordon Éva elvtársnő vett részt a megnyitáson, melynek külsőségét nagyban emelte a Gyapjúszövetgyár dolgozóinak énekkara, Korodi Vilmos szavalata és Gordon Éva megnyitó beszéde, valamint Szöllösi Kálmánnak, a pécsi Körzeti Közkönyvtár vezetőjének felszólalása. A megnyílt Körzeti Közkönyvtárat a város dolgozóinak nevében Sólymos István a városi tanács végrehajlóbizottságának titkára vette át. A könyvtár szeptember elsejétől áll rendelkezésére a dolgozóknak teljesen díjtalanul, modernül berendezett olvasótermével. A szovjet író nagy regénytetralógiája egyike a szovjet parasztság, a felszabadulás, a falusi osz- lályharc és a termelőszövetkezetekért folyó küzdelem nagy regényeinek, amelyeknek örökértékű példáját Solohov: „Uj barázdát szánt az eke“ című műve adta meg. Sirokij Bujerák a kis Volga- melletti falu éli át ebben a műben a nagy sorsdöntő vallomásokat. Az eddig már magyarul megjelent első két kötet a„Virágzó elet’“ és a „Napfényes mezők*’ után a most kiadásra került „Megindulnak a traktorok“* című harmadik részben Sirokij Bujerák a szovjet talu fejlődésének az a szakasza tárul elénk, amikor a falu kollektivizálásáért folyik a harc a falu reakciósai, a kulákok és bérenceik ellen.. Míg Panfjorov a regénye második kötetében, a „Napfényes mezőkben“’ megnyitja Sirokij Bujerák nagyüzemi mezőgazdaságának perspektíváját, ebben a kötetben már a kollektivizálás különböző formáin keresztül a koihozgazdát- kodás bevezetéséért folyó harcot ábrázolja. De harcot kell folytatni a kom4 fél egy házi piacon nagy a sürgés-forgás. Különösen a bolgár kertészek táján. Paprika, kalarábé, paradicsomhegyek tornyosulnak. Jóminőségü portéira között válogathatnak a dolgozók. Az egyik elárusító előtt sok asszony türelmetlenül várakozik. Az árusító, Szebkov Miklós, nagy taglejtéssel vitázik az egyik dolgozóval. — Hagyják már abba a beszédet, inkább a portékát árulják! — szól oda türelmetlenül az egyik fejkendős menyecske. Rögvest 3—U nijelvesebb asz- szong csatlakozik az indítványhoz. — Még egy kis türelem, most nagyon fontos dologról folyik a vita — tromfot vissza erős bolgár hangsúllyal Szebkov Miklós. 1 bolgár kertész pár pillanatig nem igen törődik a vevők tömegével. mert sokkal fontosabb munkát végez. Szakhársainak magyarázza a társasgazdálkodás előnyeit. Szebkov Miklós ugyanis belépett a csoportba. — Csak nem képzelitek. — magyarázza nekik öblös hangján meggyőzően, — hogy én 10 loldnyi földemmel, holdnyi bolgárkertész etemmel. artézi kitin mami és öntöző berendezésemmel beléptem volna a csoportba,. ha nem igy látom biztosabban és boldogabban a jővő- met. Vágjátok el a nyakamat, ha egy esztendő múlva nem azt mondjátok, bár hallgattunk volSZEBKOV bolgár kertész is belép a csoportba na Szebkov elvtársra és korábban léptünk volna be a csoportba. Sürgetnek az asszonyok. U csípős megjegyzések szállingóznak a vitatkozók feje mellett. De a kis csoport most nem törődik a ngeives megjegyzésekkel. Tovább folytai ja a vitát. .4 vitatkozók száma egyre nő. — Akik egészen kívül vannak, azok lábujjhegyre állnak, úgy kíváncsiskodnak a többiek feje felett, hogy meghallják a bolgár kertész érveit. fis Szebkov Miklós elmondja. hogy mit látott a Dózsa csoportnál. Majd rákezd, mit tapasztalt a Petőfi- csoportnál. De nemcsak az eredményekről beszél, hanem a hibákról is. Tudja, hogy a kulák- ság ezeket felnagyítva dobta a közvéleménybe. T árgyilagosan vázolja a hibákat, megmutatva azok keletkezésének okát. De rámutat arra is, hogyan fejlődik a csoport, hogyan számolták fel lépésről lépésre a hiányosságokat. — Persze, még nem minden tökéletes — folytatja a vitát a bolgár kertész, —- de az én kertészetemben sem minden tökéletes. pedig hosszúbb idő óta űzöm már a mesterségemet. Hogy is lenne minden kifogástalan a termelőcsoportoknál, amikor ezek csak rövid idő óta téptek a gazdálkodás új útjára. De ha minél többen hozzáfogunk ehhez az újfajta gazdálkodáshoz, ha összefogunk, hogy eltüntessük a még meglévő hibákat, akkor rövid időn belül igen szép eredményeket érhetünk el. — Hagyjátok már a vitát! — pattant fel az egyik menyecske. — Csak szapora beszéd, de meddő eredmény. — Hogy a rozsda meg nem eszi a nyelvét — csattant visz- sza a bolgár kertész. Nincs eredmény! Pa!- István, Fekete Mihály ö holdas dolgozó parasztok éppen most kérik a belépési nyilatkozatot. Ha Szebkov Miklós belép, akkor ők sem akarnak kimaradni. A Petőfi csoportba lépnek be. bolgár kertész most már kiszolgálja a türelmetlen vevőket. De a népnevelő munkát nem hagyja abba. Mire a piacnak vége, újabb hat belépővel szaporította a Petőfi termelőcsoport tagjainak a számát. Példamutatásával ösztönzi dolgozó társait, azok most már nem hisznek a kulákoknak, hanem Szebkov Miklósnak. Fohászkodnak is a kulákok. mint a kovácsfutató, mert már csak a süketnek mondhatnak mesét.,. munistáknak még önmaguk megerősítéséért is. Kirill Zsdárkin, az ösztönösen helyes útra térő, nincstelen paraszt is tévelyeg először, nem látja tisztán még a falu feladatait. Életében nagy fordulatot jelent a Párttal való találkozás. Mikor egyszer kirúg a hámból s eszeveszett szégyenletes dáridózást rendez a faluben, Moszkvába hívják a KEB elé. Szigorúan megdorgálják. Kirill meghatódik, úgy érzi, szigorúbb büntetést érdemelt volna. Ta álkozása a Párttal erőt ad neki további munkájához, kezd világo- mcst sodni előtte feladata. Felveszi a dent.“ A regény legszebb részlete az a levél, amelyet Kirill Zsdárkin a még nem öntudatos, de sajátharcain keresztül egyre öntudatosuló kommunista ír Sztálinnak. Ebben megírja, hogy ő hogyan látja helyesnek a mezőgazdaság kollektivizálását annak alapján, hogy ismeri a dolgozó parasztot és szívén vised érdekeit, a „K jnll ezen az izgalmas reggelen rájött, arra, hogy átlépte azt a határt, amelyen túl az ember már öntudatosan gondolkodni kezd. Amikor ezt megértette, felegyenesedett... de más szemmel látott minJ. S. Allen: AZ ATOMENERGIA ÉS A TÁRSADALOM J. S. Ailen könyve megmutatja, hogy milyen hatalmas erőforrást jelent az atomenergia, miképpen forradalmasítja majd a jövőben az ipart, de megmutatja azt is, hogy az atomipar megszületése egyelőre mint élezi ki a kapitalista országokban az összes tőkés ellentmondásokat. Minthogy az amerikaiak csak háborús célokra kívánják felhasználni ezt a roppant energiát, a tudományos kutatómunkát elfojtják minden olyan területen, ahol kevés gyakorlati eredményt várhatnak politikájuk számára. A tudományos kutatómunkát, a tudomány fejlődését tehát háborús terveik függvényévé alacsonyít ják. Az atomiparban az „állami tulajdon“* homlokzata mögött magánérde- kehségek az igazi urak, de ezek között is harc dúl az ellenőrzés kulcspozícióiért. A tőkés tudomány válsága a tőkés társadalom válságában gyökerezik s ebből csak egy kiút van, mondja az amerikai szerző: a társadalom szocialista átalakítása, amely lehetővé teszi, hogy a termelőerőket a nép jólétének emelésére használják. A Szovjetunió az ENSz közgyűlésén az atombombák betiltását és ellenőrző bizottság alakítását javasolta. A Szovjetunió az atomfegyver birtokában van már 1947 óta, de az atomerőt a még szebb és jobb élet megteremtésének zsolgálatába állítja. Nagy segítséget nyújt ez a könyv elsősorban népnevelőink számára, akiknek feladatuk tudatosítani, hogy az atomenergia milyen rombolóerőt jelent a háborús uszítok kezében és milyen építőerőt a Szovjetunió kezében. Szépen fejlődnek termelőcsoportjaink — írják a szanki termelőcsoportok dolgozó parasztjai 1949 őszén alakult meg nálunk a „Táncsics’“ termelőcsoport 196 bö’don, 25 taggal. Termelőcsopor- lunkból több fiatalt küldtünk traktorista iskolára, akikre büszkék vagyunk. Sok nehézséggel küzdöttünk eleinte, de végül is legyőz, tűk a nehézségeket és első gabonatermésünket az elsők között adtuk be. Nemrégiben egyesültünk a móriezgáti „Petőfi** csoporttal, melynek 16 tagja volt. Az őszi fejlesztés érdekében termelőcsoportunk tagsága a községi pártszervezettel és a »ömegszervezetekket együtt alapos felvilágosító munkát végzett, melynek következtében termelőcsoportunknak ma már 120 tagja van és a létszámmal együtt növekedett földterületünk nagysága is. Termelőcsoportunk hatalmas fej. lődése bizonyítja, hogy dolgozó parasztságunk felismerte a Szovjetunió példája nyomán létrejött nagyüzemi gazdálkodás fölényét és helyesnek tartja Pártunk célkitűzé. seit, útmutatását. Dolgozó parasztságunk egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a társas gazdálkodás felé és egyre többen lépnek arra az útra, mely felemelkedésünkhöz vezet és így, valósul meg ötéves tervünk, így szűnik majd meg a falu és a város közötti különbség. Dolgozó parasztságunk együtt akar haladni a munkásosztállyal és ki akarja venni részét a szocializmus építésében, ki akarja venni részéi a békéért vívott harcban is. Özv. Manga Andrásné, Szánk. A dolgozóknak a művelődéshez való jogát biztosítja a Baján megnyílt 10.000 kötetes könyvtár Mit érestünk a Balai Gran iussovet&rár kultúrestfén
