Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-24 / 115. szám

semmiféle kisiparos nem lud versenyezni. Ugyanez a kii.önb- ség a mezőgazdaságban a mező­gazdasági nagyüzem és a mező* gázdasági kisüzem között. Ezt nagyon jót meg lehet a parasztoknak magyarázni, és megértik, hogy ml a különb­ség a kettő között. A termelíísxlivetltezcti paraMZtftAgnnk 1» nz az érdeke: minél többen lépjenek l»e a szövetkezetekbe — Szereta-ék szólni néhány szót az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok kérdéséről. Nálunk, a termelőszövetkezeti csoportokban elég gyakori és elég ellerjedt egy rossz szokás: amíg valaki egyé­nileg gazdálkodó paraszt volt és kételyei voltak a termelőszövet­kezet iránt, ferdém nézett a ter­melőszövetkezetre, bizalmatlan volt iránta, mert ő a saját par­celláján dolgozott, mióta az eszét tudja. De mikor belépett a termelőszövetkezeti csoportba, bentről igen gyakran ferdén, $z>ih- te ellenséges szemmel néz a még kint lévő egyénileg gazdálkodó parasztokra. A termelőszövetkezeti tag jo­gosan büszke, hogy belépett a csoportba, de ez ne vezes­sen oda, hogy lenézi az egyé­nileg gazdálkodó parasztot. Ne felejtse el egyetlen tszcs- tag sem. hogy tegnap még egyénileg gazdálkodott. Aminthogy az egyénileg gazdál­kodókból holnap már tszcs-tagok lesznek — ha mi jól dolgozunk. — Abból kell kiindulni, hogy a termelőszövetkezeti tagoknak m-enraz az érdeke, hogy kevesen jöjjenek a tszos-be, lianem az, hogy minél többen jöjjenek, az egész dogozó pa­rasztság bejöjjön a termelő­szövetkezetbe. — Vannak, ahol úgy gondol­koznak, hogy földünk van elég, jószágot ad az állam, dolgozunk — minek eresszünk be többet? Ha beeresztünlk, akkor többet kell osztozkodnunk. Helytelen ez, elvtftfaakl Ha többet behívón* és be­szervezünk, ez nem azt jelen­ti, hogy többet kell osztoz­kodni, hanem azt jelenti, hogy többön lebet osztoz­kodni, (mert nagyobb lesz a terület, még jobbam lebet a gépet, az agro­technikái, a tudományos eszközö­ket alkalmazói, jobb eredménye­ké! érhetünk el. —> Termelőszöve'.kezeleinkben van egy más-k káros hajlamos­ság — fo.ylalla Gerö elvtárs, — Mégped'.g az, hogy egyes helye­ken kitelepül a fa.ubó!. Ez ugyan­az a kérdés, amiről az előbb be­széltem. Néhány termelőszövetkezet valahogy teljesen elszigetelő­dön a falutól, kitelepült vala­mi régi úri tanyára, távol a falutól és így teljesen elszi­getelődtek. Szerintem ez veszedelmes jelen­ség! Ezért örvendetes jelenség és üdvözölni keli az első fecskéket, amikor elmondották nekünk, hogy úgyszólván aa egéss község dolgozó parasztsága mindenestől belép a tszcs-be és megalakítja a maga egy­séges termelőszövetkezetét. Jelenleg még nálunk csak néihány ilyen eset van. De én meg vágyóik róla győződve, hogy az őszi fej­lesztés után, még ebben az évben tesznek nekünk égés* termelőszövet­kezeti községeink — »hogy itt mondották: szocialista községeink — és lesznek ne­künk később szocialista já­rásaink és majd néhány év múlva szocialista megyéink Is, lesz nekünk a Szocialista ipar mellett szocialista me­zőgazdaságunk — lesz szo­cialista Magyarországunk! — Az elvlársak közül sokan, amikor felszólaltak, megköszön­ték a Szovjetuniónak, a Szovjet­unió kormányának, Sztálin elv- lársnak, a Magyar Dolgozók Pártjának, Rákosi elvtársinak, hogy kiküldték a Szovjetunióba, •lehetőséget adlak Számukra, hogy obt a saját szemükkel győ­ződjenek meg arról, hogy mit ér el a szocialista szovjet rendszer­ben a nép —• a Párt vezetésével, Sztálin elvtárs vezetésével. Én megértem azt, hogy valóban 8 hála érzésével emlékeznek meg erről a nagy toiiitatetésről és bi­zalomról. Engedjék meg azonban, hogy én megfordítsam a kérdést. Mert van a dolognak egy paásik oldala is. Engedjék meg, hogy’ a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi elvtárs nevében megköszönjem önöknek a jó munkájukat és kí­vánjak ahhoz a munkához, am még valamennyiünk előtt áll, sok sikert, a magyar nép, népi demo­kráciánk, szocialista mezőgazda­ságunk javárai Gerő elvtárs beszédét a küldöt­tek viharos lelkesedéssel fogad­ták és helyükről felállva perce- kig forrón ünnepelték a Szovjet­uniót, Sztálin elvtársat* a Pártot és Rákosi Mátyás elvtársat. 469 amerikai protestáns lelkéss a koreai konfliktus békés rendesése mellett zitív erőfeszítéseire olyan légkör megteremtése céljából, amely kényszeríti az USA kormányát, hogy teljes támogatást nyújtson a koreai kérdés békés rendezésére irányuld kísértetnek.‘‘ 469 protestáns lelkész, köztük sok püspök, továbbá váltási lapok és folyóiratok nyilatkozatot tettek közié. „Szükség van, — mutat rá a nyilatkozat — az amerikai nép po_ Közel egymilliós fűtőanyagmegtakarítás Ä jassli CFB vasúti fűtőhöz mozdonyvezetői és fűtői július hő­nap folyamán 830.664 leit takarí­tottak meg a tüzelőanyag gazda­ságos felhasználásával. Hunedoarai kohászati kombi­nát dolgozói setejtbŐl készítettek ásókat, lapátokat és egyéb vas­tárgyakat, igy 180.000 léit, a fém­megmunkálásnál és a Martin ke­mencéknél a munkások ócskavas felhasználásával pedig (>16.000 leit takarítottak meg. A dolgozók vál­lalták, hogy augusztus 23-úffl Ro­mánia felszabadításának hatodik évfordulójára még több hulladék- anyagot fognak felhasználni a gyártásban. Erre a célra külön műhelyt létesítenek. Három új kollektív gazdaság Csík megyében Gsík megye dolgozó parasztsá­gának egyre szélesebb tömegei értik meg a nagyüzemi gazdálko­dás felsőbbrendűségét és mind több község kis. és középparasztsága tömőről kollektív gazdaságokba, t Legutóbb Csfkmadaras, Csfkbán- lalvá és Gyergyóditró dolgozó pa_ rasztjáí alakítottak kollektív gaz­P.llíT és PARTEP1TES A kecskeméti Gépgyár üzemi pártszervezete kiértékelte a KOREAI HÉT munkáját és meghatározta a további feladatokat Az üzemek dolgozói a Koreai Hét alatt újra fényes tanujelét adták annak, hogy békét akar- nak és elítélik az imperialisták gengszter támadásait. Munká­jukkal bizonyítják ezt, tudatá­ban vannak annak, hogy a munkaverseny kérdése szorosan összefügg a béketábor erősíté­sével, a népi demokráciánk erő­sítésével. A Párt vezeti és irá­nyítja a dolgozókat ebben a harcban és Pártunk irányításá­val minden nehézséget legyőz­nek, hogy erősítsék a bóketá- bort és gyöngítsék az imperia­listák erejét. A dolgozó nép iránti szeretet és az ellenség el­len való gyűlölet ve/eti munká­jukban, ennek eredményeként tudják elérni azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a Ko­reai Hét alatt elértek és tudják tovább fejleszteni őket. Voltak eredmények A Kecskeméti Gépgyár párt­szervezete helyesen kapcsolta össze a Koreai Hetet a minisz­tertanács határozata végrehaj­tásává!, a termelékenység eme­lésével, normarendezéssel. Jó munkájuknak eredménye meg is lett, mert az üzem dolgozói­nak 60 százaléka felajánlást tett és munkáját is igyekezett elvé­gezni. A termelést 20.995 forint­tal emelték. Ezenkívül a dolgo­zók mindjobban igyekeznek újí­tásokat és észszerűsítéseket be­vezetni, hogy őzzel is erősítsék, növeljék a békét ábor erejét. Kritika a végzett munka felttt y A ’'áriszervezet a Koreai Hé­ten elért eredményeket kiérté­kelte és megállapította, hogy az üzem az egész hetet bizonyos fo­kig csak gazdasági feladatnak tekintelte. Tapasztalták, hegy a Koreai Hét alatt a2 üzem dol­gozóinak egy része nem vette elég komolyan a munkát, mert az átlagnál ezen a héten több volt a selejt. Ennek oka, hogy figyelmen kívül hagyták a po­litikai munkát. A pártszervezet az üzem dolgozói előtt mutatott rá erre a hibára, aminek azután meg is lett az eredménye, mert a dolgozók beismerték, hogy va­lóban nagy mulasztást követtek el. A termelést ennek eredmé­nyeként a Koreai Hét után mint egy 10 százalékkal emelték és az öntődében 1945 óta nem is volt tapasztalható olyan nagy- mennyiségű termelés, mint ezen a héten. Azonban a további munka helyes viteléhez feltétlen szükséges, hogy a laborató­riumban mutatkozó szűk ke­resztmetszetet kiküszöböljék, mert az különben a fejlődés gát­jává válik. Legfontosabb i a neveiés A pártszervezet a Sztahánov­mozgalom helyes továbbvitelé­nek érdekében az eddig szerzett tapasztalatokat fel kell, hogy használja és a továbbiakban a politikai nevelő munkára kell, hogy vegye -az irányt, mert ez adja meg a munka további len- dületét, ez biztosítja azt, hogy az ötéves tervünket határidő előtt befejezhetjük. A szocializmus építésének eddigi eredményei annak kö­szönhetők, hogy Pártunk Időben felfedte a hibákat és hiányossá­gokat és kijavította azt. A hiba nyílt felfedése biztosítéka an­nak, hogy továbbra is sikeresen oldjuk meg a feladatokat. A gépgyári pártszervezetnek 1* nyíltan fel kell tárni a hibákat, a hiányosságokat, le kell leplezni az ellenséget, mert ha saját hi­bánkat takargatjuk, az csak nő­ni fog és ez mind káros fejlő­désünk útjában áll, akadályoz­za a dolgozó népünk felemelke­désének iramát. A most szerzett tapasztalatokat, tanulságokat fel kell használnunk, hogy a Szta- hánov mozgalmat minél jobban kifejlesszük, hogy a béke meg­védésében, a szocializmus épí­tésében mind jobb s mind ered­ményesebb munkát végezhes­sünk. „ígérem, hogy tóvábbtonulássál méltó leszek szabad országunkhoz" Az alkotmány ünnepin soha el nem múló hálával és szeretettel gondolok Vártunkra, szeretett ve­zérünkre, Rákosi elvtársra. Én mint üzemi munkás, látom és ta­pasztalom, nap mint nap, as új, szebb életet és azokat az alap­vető emberi jogokat, melyeket Al­kotmányunk törvénybe iktatott. Én csak JŐ éves vagyok, de máris érzem és eddig is éreztem a demokrácia áldásait. Amíg régi időkben szüleim, mint egyszerű munkások nyomorogtak fiatal ko­ruktól kezdve, én most emberi életet élhetek. ■ Az idén két hetet toltötem Ba- latonvildgoson, ahol soha nem lá­tott pompás iidülésben részesül­tem. Érzem, hogy mint nű és dini­ben ifjúmunkás, valójában élvez­hetem azokat a jogokat, melyeket alkotmányunk számunkra biztosit. Az üzem az idén gyors- és gépíró- tanfolyamra küldött el és ennek sikeres elvégzése után a levelezé­si osztályra helyeztek. Szivvel-Ié- leklcel kiveszem részemet az alap- szervezetünk munkájából és emel­lett igyekszem megállni helyemet ilt, az új beszosztdsomban éppen úgy mint a munkapadnál. Tudom, hogy nem én vagyok az egyedüli, aki előtt megnyílik a lehetőség a továbbfejlődésre, hanem ország­szerte tíz« és tízezren kerültek a munka egyes területére, ahol va­lójában tudásuk, képességeik sze­rint építhetik a szocialista társa­dalmat, Valóban érezzük, hogy ma már a dolgozó népé minden hata­lom az országban, éppen eçérl fontos, hogy alkotmányukat, — mint dolgozó népünk alapvető tör­vényét — betartsuk. Ez az alkot­mány hosszú évszázadok óta vég­re valóban a nép érdekeit képvi­seli és védi. Éppen ezért mast a megvalósításának évfordulóján vállalom, hogy új munkahelye­men elsajátítom a teljes szaktu­dást és teljes szívvel és lélekkel fogok résztvennl továbbra is Pár­tunk útmutatása alapján a szocia­lizmus építésében. JEOKA MARIA Kecskeméti Karnevál N. 9. dolgozója. A kínai nagykövet bemutatkozó látogatást tett Kállai elvtárs külügyminiszternél Huang Cen, a Kinái Népköztár­saság magyarországi nagykövete •Fan Fu Szén nagykövetségi taná­csos kíséretében kedden délben bemutatkozó látogatást telit Kál­lai Gyula elwtárs külügyminisz­ternél. v Sir Morris Peterson államférfiül hölcsesége daságot. Megfogadták, hogy mun­kájuk eredményén keresztül bizo­nyítják be a gazdaságon kívíh maradt kis. és középparaszt tár­saiknak, hogy jól választottak, amikor a közös gazdálkodás úl-j jára léptek és így vesznek részt j a miit sötétségét és nyomorát el­ülő nagy munkában, a falu szo­cialista átalakításában. D pártépítés munXájánaK nélfctíláilisíetlen fegyver. A Pártmunkás Ç L v A S p ! TERJESZD Sir Morris Peterson angol diplomata, míg Nagy- britannia köreteként Moszkvában tartózkodott (1946-tól 19i9-ig) nagyon zárkózott embernek mu­tatkozott. Ha elődjére, Sir Archibald Clark Kerr követre, a brit sajó képviselőt, Ralph Parker an­gol újságíró tanúsága szerint azért panaszkodtak, mert csak amerikai kollégáival beszélget, Morris Petersonról azt mondták, hogy egyáltalában senki­vel sem beszél. „A legnagyobb mértékben ,,elfogulatlan” és senkivel sem osztotta meg állam fér­fiúi bötcseségét", — írja Ralph Parker az „összeesküvés a béke ellen“ című könyvében. De Sir Morris, amikor visszatért Londonba, hirtelen egészen szokatlan közlékenységrő! tett bi­zonyságot és sietett megosztani „államférfiul böl- cseségét" a „Star“ című kis bulvár újság olvasói­val. Azokből a cikkekből ítélve, amelyeket Peter­son a „Star“-nak írt, nem lehet „elfogulatlanság­gal“, sem eredetiséggel gyanúsítani. „Bölcseségét" csaknem teljesen a hazugság és félrevezetés göb- belsi-churchilli konyhájáról vette kölcsön. De Pe­terson nem csupán a szovjetellenes, ócska rágal­mak ismétlésére szorítkozott. Miután a Szovjet­unióban időzött, kétségtelen ég a vágy'öl, hogy mint az orosz ügyek „sznkériőjét“ reklámozza ma­gát. Egyébként igazi tárgyismeret1el csak az ofósZ vodkáról ír, megtiszteltetésben részesíti a borsos pálinkát, amely szakértői elismerése szerint „való­ban ledönti az embert a lábáról”. Ezzol szemben a volt követ nem tündöklik sem széles látókörrel, sem megfigyelő képességgel Kul- J túráiig igényelnek színvonaláról és érdeklődési kö- I léről tanúskodik, bogy panaszkodik, mert a mosz­kvai éttermekben nincsenek „elkülönített páho- lyOcskák“ és nincs cigányzene... A továbbiakban Peterson borzasztó dolgokat meSél olvasóinak arról, hogy Moszkvában télvíz idején állítólag minden moszkvai lakossal az utcán hava* takaríttatnak, még a „kisgyermekekkel“ is, akiket a volt követ nyilván személyesen látott, amint a bulvárokon hó­embereket építettek Kell-e csodálkozni azon, hogy egy angol diplo­mata ilyen lényegtelen és valóságnak egyáltalán nem megfelelő dolgokat hord össze? Nyilván ilye­nek a Foreign Office hagyományai. Ismere'es tör Henry Wattonnak, a Jakab király idejében élt dip­lomatának az a szárnyrakelt mondása, hogy a lö­vet olyan ember, akit „azért küldenek külföldre, hogy hazája érdekében hazudjon". Sir Morris Peterson szabad idejében kiszélesí­tette ezt a tevékenységet: tovább hazudik akkor Is, amikor már visszatért Angliába. Csakhogy ez a hazudozás nem szolgálja a hazáját. Sir Morris csupán a háborús gyujogatók oltárára rakja le a maga szerény adományát, olyanoké mellé, akik rá galmakat terjesztenek a szovjetek országáról

Next

/
Thumbnails
Contents