Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-22 / 113. szám
Elfef zakód oit a tassi NeirfrontMzottsstg — lemaradtak a begyűjtési versenyben Mfedszen* és Szegvár verseny- fellhíivásámk elfogadása után Kun szén timiklós dolgozó parasztsága páros versenyre hívta ki Tass község dolgozóit. Mindkét község dolgo-zó parasztságának az volt a célja, hogy a hegyüj- test augusztus 20, Alkotmányunk évfordulója előtt 100 százalékig teljesítsék. A verseny egyenlő adottságok mellett indult meg és mind a két község azon volt, bogy a rendelkezésre álló összes eszközöket felhasználva első legyen a begyűjtésben. A versenyben a beindulástól kezdve, Tass dolgozó parasztsága milndvéigng Kun- szentmlkíós mögött halad".. Amikor Tass elérte az 54 százalékot, akkor Konszentmiklós a 98 százaléknál tartott. Most, amikor Kunszentmiklós dolgozó parasztsága begyűjtési tervét 104 százalékban teljesítette, Tass még csak 69 százaléknál tart. Miért van ez ‘gy? Mert Kimszentmiklóson a pártbizottság a verseny megindulátsátöl kezdve a 'begyűjtést mindig központi kérdésként kezelte.'. Állandó felvilágosító munkával serkentette a dolgozó parasztokat, hogy a be- gvüijtési gabonájukat egyenesen a géptől adják be. Mozgósitotta az iMNDSz, a DÉFOSz és a többi tömegszervezetek népnevelőit. Naponta g cséplőgépeknél és a tanyaivilágiban k'isgyűléseket és báni agitáoiót tartottak. Széleskörű nyilvánosságot biztosítottak a versenyben mutatkozó hiányoknak és eredményeknek. Naponta ismertették Tass és a saját községük dolgozó parasztságának a begyűjtésben elért eredményeit, így, állandóan szervezve a versenyt, elérték azt, hogy a falu dolgozó parasztságának mintegy 92 százaléka begyűjtési gabonáját egyenesen a géptói vitte be a földműves- szövetkezet raktárába. Az egyéni versenyzők pedig egymás példáján felbuzdulva, nap, nap után magasan túlszárnyalták az előirányzatukat. így történt Mező Pál esetében is. ö az előirányzatát 178 százalékban teljesítette. A raktárnál éppen ott volt Dobra: József is. MleWtt lepakol'la volna szekeréről a' gabonától duzzadó zsákokat, gondolkozott vagy egy sori, aztán hirtelen lerakta a mázsára és kijelentette, hogy ebbe már ő nem nyugszik bele. Mikor megkérdezték tőle, hogy mibe nem nyugszik bele, ő azt felelte, hogy ha Mező Pál 178 százalékban teljesítette előirányzó tát, megmutatja ő is, hogy nem fog lemaradni. Hát így is lett. A beadási kötelességét 290 százalékban teljesíelte. De hasonló módon járt el Gyárfás József is. Amikor látta, hogy szomszédja, Dercel István 360 százalékkal teljesíti begyűjtési kötelezettségét, a versenytáblát szemlélve azt mondotta: — Hát ha már ez a versenytábla az én jó komámnak is közli a nevét, akkor én is megmutatom, bogy nem fogok lemaradni. Meg- in'otom azt, hogy az én nevem is rövidesen oda fog kerüOni a versenylóidéra. És meg is mutatta. Másnap má.r messziről látszott a neve a versenytá.blán. Közölte az arra járó dolgozó parasztokkal, hogy Gyárfás József 498 százallékra teljesítette az előirányzatát. Vegyetek példát róla! A felvilágosító munka nyomán valóban példát is vettek Gyárfás Józseftől. Harmadnapra jött is a teli zsákokkal Langó József. — Itt van oá — mondotta a szekéren lévő duzzadó zsákokra mutatva. — Elhoztam. Éppen most csépeltem el — és alig, hogy lemérik a gabonáját, csillogó szemmel veszi tudomásul, hogv már másnap ő lesz a falu követendő példaképe. Hát hogy is ne, hiszen kisparaszt létére 2902 százalékban teljesítette a begyűjtési előirányzatát. De ez így ment nap, mint nap. Amikor a pártszervezet népnevelői Ber- ná-dj Imre, Juhász és Kubai elv- társakkal az élen, kimentek egy- egy tanyára és felvilágosító munkájuk nyomán az egyénileg dolgozó parasztok ott a helyszínen kötötték meg a versenyszerző- ! dóst. De jó munkájuk eredmé- j nmeképpen még a legtávolabb eső tanyáról is, csépiés után közvetlenül bevitték gabonájukat a dolgozó parasztok és növekedtek a 400—500—1000 százalékos begyűjtési terv teljesítések. A pártszervezet ezeknek az eredlmlényeknek láttán továbbra se.m bizakodott el. A begyűjtés utolsó szakaszában is ugyanolyan lemdliilettel szervezte a ver- senymozigalmat, mint az első szakaszban. Mindmáig segítette, bátorította az egyéni versenyzőket. így érték el azt, hogy ma teljesítve a 'begyűjtést előirányzatukat, irányt vehetnek arra, hogy a 200-as begyűjtési verseny-mozgalomnak tagjai lehessenek. '* * * Amíg Kunszentmiklóson a begyűjtési raktár előtti úton ízekérsorok állanak, addig Tasson üres az utca. A verseny tábla el- ' hanyagolva, a nyilvánosságtól eldugott helyen, valótlan adatokat közöl. A községháza udvarán keresztül haladó dolgozó parasztok már meg sem nézik. Minek t is néznék. Az augusztus 11-i eredményeket közli, pedig már 17-nél tartunk. De ha még jó adatokat közölne, akkor kevésbé terhelné a felelősség a vezető- jegyzőt. De nem azt teszí. A tábla közli azt, hogy a községi előirányzat 6030 mázsa és ebből már eddig 6960 mázsát teljesítettek. Vagyis ezek szerint elérték, sőt túlteljesítették az előirányzatot. A valóság azonban mást mond. Es pedig mutatja azt, hogy Tass előirányzata 102 vagon. Augusztus 11-ig csak 60 vagon gabonát gyűjtöttek be. De ugyanakkor ugyanez a versenytábla közli azt is, hogy Tass, a kunszenlmiklósi dolgozó parasztok 98 százalékos tervteójesitóséivel szemben csak 63 százalékot ért el. Ebből a két példából is látható az, hogy Tasson ellhanyagolják a begyűjtési tervük id/őben való teljesítését. De el hanyag ölj óik az egyénileg versenyzők, az élenjárók népszerűsítését is, pedig az augusztus 11-i eredményeket közlő verseny- tábla is azt mutatja, hogy vannak Tasson is magas eredményeket elérő dolgozó parasztok. Ezt bizonyítja a dicsőségiábla is, amely most büszkén ■hirdeti Vida János, Virág János, Slabi György 400—600—300 százalékos begyűjtési eredményeit. Csak míg Kunszent miklósoó állandóan szervezték a versenyt, addig Tasson pihenlek bafoéraukon. Addig, amíg Kunszentmíklösan a népnevelők nap-nap után folytatták a felvilágosító munkát, addig Tasson nem folyik semmiféle népnevelő munka. Tasson az clvíársak azt gondollak, hogy minden -magától mégy. Azt hitték, hogy a faluban alszanak a kulákok. És most a 69 százalékos begyűjtési eredményükön keresztül lá'.balják hanyagságuk következményét. Nemcsak, hogy lemaradtak a begyűjtési versenyben, hanem meg a megye többi községéi is szégyenbe hozták. Beléptem a csoportba Kedves Népújság! , Most Alkotmányunk évfordulóján elmondhatom én is, hogy pz az Alkotmány valóban a miénk, dolgozó embereké. Már annál is inkább a miénk, meri mi valósítottuk meg Pártunk vezetésével. Ez az Alkotmány' minekünk, dolgozó parasztoknak is jogainknak szabad gyakorlása útján segít bennünket a munkánkban. Segít és hjztosPja hogy magunknak jobb életet teremtsünk. Én nem rég még egyéni, nadrágszíjparcellán dolgozó paraszt voltam. Dolgoztunk mi keményen, de míg a termelőcsoport lagjai állandóan előre haladták, addig mi kínlódtunk egyhelyben. Míg mi agyon dolgoztuk magunkat, addig Ők könnyedén elvégezték a munkát és jobb terméseredményük lett, mint a miénk. , Ezen a dolgon elgondolkoztam én is és amikor a bajal-bokányi termeté, szövetkezeti csoport látogatása után hazajöttem, éltem az Alkotmányban biztosított jogommal és beléptem a termelőszövetkezeti csoportba. Az Alkotmány biztosította számomra azt. hogy én is csoporttag lehessek, hogy én is azon az úton haladjak, mely biztosítja állandó gyarapodásunkat. Fiam pedig, aki a múltban nem mehetett iskolába, most tovább fog tanulni, A feleségem is éppen olyan csoporttag lesz, mint én. így biztosítja számunkra az Alkotmányunkban lefektetett jogainknak megvalósítását. Ezért, hogy most én is csoporttag lettem, boldogan köszönöm ezt a Pátinak, aki megvalósította az Alkotmányt és útat mutatott nekünk, dolgozó parasztoknak. Ambrus Gábor, Jánoshalma, tszcs, új tag. Fejlesszük tovább a „koreai hét nagy eredményeit 99Mött%öiiöiii Kedves Elvlársak! Most az Alkotmányunk évfordulójának ünnepén én is tiszta szívvel köszönöm Pártunknak és Rákosi elvtársnak, hogy egy o'yan Alkotmányt valósíttunk meg, mely biztosítja minden dolgozó embernek a fejlődést, a boldogulást. , Engem a népi demokrácia, mini tanuló diákot, ösztöndíjjal segített. A Párt is tanításával állandóan segítette elméleti képzettségem tovább fejlesztését. Ezáltal értettem meg azokat a kérdéseket és feladatokat, melyeknek megoldása a dolgozó nép uralmának biztosításához elengedhetetlenül szükséges. Az egy évvel ezelőtt megjelent Alkotmányban jogaimnak, kötelezettségeimnek lerögzitését látom. Akárhol vagyok úgy érzem, de látom is, hogy a munkához, a tanuláshoz, a pihenéshez való jogain Pártnak44 • man keresztül megadta az Alkot, mány számomra azt a lehetőséget, hogy mind politikai, mind termelési vagy tudományos munkán keresztül hasznos tagja lehessek a szocializmust építő társadalmunknak. Alkotmányunknak köszönhetem, hogy most továbbtanulhatok. Azt, hogy ösztöndíjat kapva tanulásommal a Pártban és a lö- megszervezetekben végzendő társadalmi munkámmal hasznos lagja lehessek társadalmunknak. Mindezekért most az Alkotmány napján ennek a széfemében. Rákosi eivtárs útmutatásával akarok harcba indulni a szocializmus, a proletár .nemzetköziség nagy ügyé- ; ért, a szccia'ista társalalom megvalósításáért. J Kalló János, kiskunfélegyházi DISz tag.’ A „koreai hét“ nagy termelési eredményei nem ok nélkül, nem magúiktól szüléitek, hanem az üzemi pártszervezeteik vezetősége nagyobb figyelmének, melyet a ;mUT.Ikia megszervezésére, a versenyzés feltételeinek jobb biztosítására fordítottak. Nagy példák sorakoznak mór üzemeink éleiében a „koreai hét“ előtt. Az elmúlt tíz hónapon belüli három nagy muníkaversenyaíkalóm voll: a Sztálinul felajánlások és műszak, az április 4-:lkii és a május 1-i. Minden alkailomm-al mun- kásoszlályunk és dolgozó panas ztságunk is nagy lelkesedéssel vette ki részét a versenyzésből. Minden ilyen nagy alkalom azután előbbre vitte a munkaverseny- Z'és ügyét. Mindig több és több egyéni- és brig-á-d versenyző küzdött a felajánlások teljesítéséért. A kör mindig szőlősedéit. Az a hatalmas lendület, amelyet a sztálini felajánlások adtaik a műit év decemberében a magyar munka versenyt mozgalomnak a magyar Szt-aihSnov-mozgai.om lét rejövetelének nagy mennyiségi és minőségi változásokat hozott. Általában az üzemeink levonták a kellő tanulságokat és az új vezetőségekkel megerősített párt- szervezeteink jobban, harcosabban, iráinyi'mulaitóbban álltak annak az élére, hogy a munkaver senv a szocializmusunk építésének vallóban fegyverévé, kommunista módszerévé váljon. Ma már nincsen egyetlen űzőin iinik sem, ahol ne lenne munka- verseny, ahol a dolgozók nemes vetélkedése ne győzné,le a tegnapi nagy eredményeket. A mun ka verseny kérdés-e szoros összefüggésben van a termelékenység emelkedésének kérdésével és így természetesen a béke megvédésének nagy ügyével is. Minden olyan esemény, mely a -termelés kérdésével kapcsolatos: a bélke kérdésével kapcso'a-to.s, minden, a-mi elősegíti a leemelés e-melke «léséi: a békelábort erősíti és népi 1 demokráciánkat, m-inden olyan, niC v óljában áll, akadályozza építésünket, a termelés alakulását, az gyengíti a békéba-foot, ak-arva nem akarva az imperialistáknak dolgozik, késlelteti a s-zooiaól-zmus építésé!. A munka- verseny tehát hatalmas jelentőségre telt szert a szocializmust építő népi deniokrác'ákba.n és igya a mi országunkban is. Hogy a -le-r metélten y Ségünk az e-'-ső évnegyedben bizonyos mértékben csökkent, azt n-om-csak -a jobboldali szociáldemokrata bércsailók- nak, az OTI csal óknak, n-onmaté- zilúk nőik „kös-zönhel jüik“,. hanem döntően aminaik is, hogy a munka- versenyzés igen sok esetben csak á.tmen-et'i jelleget öltött, csak kampány,szerű volt, nem volt állandó, nem volt szívós, meg-sz-a- ki'.á-s -nélkül módszer üzemeinkben, a műhelyekben, a munkapadoknál. A miniSz-tetfanáos határozatának a v-égréha jtása, a termelik eifi y ség emel-k-e-dése feltételezi a munkaversenyzést. Meg k-e'T állapítanunk, ho-gy ebben nagy segítségünkre síeleit a norma-rendezés, -mely a dolgozóknak egészséges őszi önzést adott, újabb nagy telje-síimén vek elérésére. — Felfokozta a dolgozók érdeklődését az újítások, észszerű,sít-éselk a ’Ik-ailm-azóisáira, fel-sz íinrehoz-a latéra és ho-gy ízek milyen sikerrel járlak, azt a „koreai hét“ nagv eredményei a napnál fc-ny-es-eb- •ben bizonyítják. Az elmúlt hét a koreai szabadságharccal való együttérzés hete vöt. Az üzemek nagy lelkesedéssel telték magukévá a SzOT ezzel kapcsolatos .felhívását és a vállalt feladatoknak a Viégreihiiijtá-sa, a f-eté jáin-’á- -sok túlteljesítése mindenütt a dolgozók legszélesebb tömegeit mozgatta meg. Senkii s-e-m maradt ki, az üzemek do-lgo-zói egyc-k voltak ebben a harcban. A -koreai hét Válla-lá-sa-in-ak a teljes-ítésé-bein élenjárlak azok az üzemeik, amelyek felajánlásaikat eddig is a legtélkiismeretesebben végezték el. Gondolunk itt elsősorban a Kecskéméit Cipőgyárra, ahol a dogozók valamennyien eil határ-őzt ék, h-ogyi n-em fejezik be a .tk-oreai hetet“, hanem egész hóna-pban továbbfolytatják. Na-gv javulást lap-aszt-ailhatunk a Magasépítő NV-nél iis, ahol a munkaversenyzés sókkal frissebb, lendületesebb volt, mint a-z eddigiek folyamán bármikor. Az üzemek na-gy né-szét sorol halnánk fel , jboltveir-seny ben “, m itadia nn y iia n a legtöbbet aikae-tá-k a-din-i. a legjobbal a legjobban végezték, ho-gy segítsük a koreai népet, í-mper-ia- lista-el en-es harcának győzelmét. Vannak azonban még oiván üzemek, ahol a műnk a versenyzés még m m,dig n-em tud gyökeret verni, vagy ha gyökeret vert, -n-em tud elmélyülni, „valami“ f é jlödé-séb-en m eg.ak a d'á lvoz za. Erre p-éd-a a Platter Konzervgyár, ahol a „koireai hét“ nem hozott olyan eredményeket, mint áll a.l-á ban az íizem-einlkben. Az elvláirsa-ink ebben az üzemben, de még egyebütt is, egy kicsit a véletlenre bízták a verseny-szervezést, azt hitték, hogy magétól -is menni fog, azt hitték a dolgozók öntudatra mar elérkezett a-rra a fokra, hogy mindenki maga lássa, hogy a termelékenység e m cík e-diés e érdekében m unka versenyezni szükséges, azt hitték, hogy -a néhány nagyobb teljesítményű munkás, aki lormészele- sen johban is keres, mint a lobbi, elég „csalétek“ -a munkaverseny mozgalom «zéle-sit-éséne A sponlen-i'lás, az öszlüntas'g, az a bűn. ami ellen a kom mincis Iák már évlizedek éta harcolnak é-s nekünk is az a f-fti-adaliunk, hogy az i’yen álláspontokat le-btrjufc, k-küszöböljük az üzem életéből. Egy néhány nagy eredmény még nem elegendő orra, bogy r mun ka verseny erősöd jék. Ez csak úgy lehetséges, ha a pánt-szervc- zel. a sraksze-rvéreti bizottság kellő po-’jil'ikan munkával támasztja alá. ha a.z elért eredményeket népszerűsíti, ha minder»! meg esz annak érdekében* hogv a mu.nlka- versenv ne c-sak sl-agoiljon, va«y vi sí zí fejlődjék, hanem előre- ménjén, ho-gy a-z újítások és az ész szer űsité-'e-k révén in-inél nagyobb e fe dm én Vek - szülésien ék Ha a munkaverseny sark kiive, kominuw'sla módszere a szoeializimus cpílésének. akkor miért nem módszere minden üzemnek, míé.rl nem ennek iiiegfele'öen érlékelík jel en tőségét? A koreai hc-l tatén so-k tanul- I Ságunk van. Egy-rgy iiz-émben k.üí.&n-;külön fel lehetett mérni a jelentőségét. A legfőbb tanulság az. -hogy hál-a.’im.a.s larlia-iékaink vannak, o-me'y-elk eddig nem jöttek felszínre, de rnósl ez-e-n a héten „elöbu-kk-anliaik“. Ez részben bizonyítja az e-ddl-gi ezzel kap osolatos hemfönöd-ömséget, de ugyanakkor alapot ikapl-unk ahhoz, hogy felismerj ük a további miinik-av er sen y szervezés hatalmai I-elhielö-ség-éitl és azt, hogy ezt nem vehetjük 'le a napirendiről, címkéző leg, a most szerzett tainilsí- gokat arra kell felhasználnunk, hogy még jobb, míg eredményesebb munkát végez-hessüm-k ezen a téren. A .Jkone-ai bét“ eredményei akkor lesznek mairadamdóak és igazán emlékezeteseik, akkor végeztünk az e-’múlit ‘héten igazán jó munkát a bőké érdekében, ha az eredményeiket továbbfejleszt' jiik, b-a n-em állunk meg, hanem kikiiiszöbölve a.z eddigi legfőbb h-ibóil, biizl'o-sftju.k a versenyzés ali-andö, hiaialmas lendületiét, biz- tOLS-ít-julk ezrei -az ötéves terv feladatainak elvégzéséi, a szocializmus fokozottabb épftiés-ét. Ëlniéleti színvonalunk emelését seqítí elő az flnvag- és Adatszolgáltatás rendszeres olvasása %
