Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-20 / 112. szám

!

SZÉPPÉ, VIDÁMMÁ TESSZÜK ALKOTMÁNYUNK NAPJÁT

Lelkesen készül megyénk dolgozó népe az Alkotmány ünnepére

leién, ahol a tÖntegszervezetek ' változatos műsort adnak. Lesz ott tánc, ének, szavalat, egyíel- vonásos darab, bábszínház, gitáregyüttes. Mindez Baja dolgozóinak felszabadult örömét, háláját mutatja és mutatja azt, hogy érzik, tudják: milyen nagyjelentőségű Alkotmányunk és milyen nagy nemzeti ünnepünk első évfordulója,

A kiskunhalasi FehéPtÓ-pusgtán elhatározta a DISZ szerveze', hogy a kiváló munkát végzett dolgozóknak Alkotmányunk napján szerenádot ad, ezzel is kifejezésre juttatják a dolgozók államának megbecsülését a jó munkát végzőkkel szemben. A Magyar Szovjet Társaság kép'kiállííás rendezésével járul hozzá az ünnepséghez.

A jdnoshalmiak is szerenáddal, énekkarral köszöntik kiváló dolgozóikat.

Siikösd, firsekcsanád, Szalk- szentmárton, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kecel, Dunaszentbe- nedek, Hajós, de a megye többi községe, faluja, tanyaközpontja is hasonlóan készül nagy nemzeti ünnepünkre.

Felvonulásokkal, jól összeállított műsorral, kiállításokkal, népünnepéllyel teszik feledhetetlenné az Alkotmány napját.

Megyéng egész dolgozó parasztsága tudja, hogy Alkotmányunk a nép vagyonának megvédését, a társadalmi tulajdon megszilárdítását,- a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozását, a dolgozók életszínvonalának emelését, mflvel'ségUk gyarapítását és népi demokráciánk rendjének megerősítését biztosítja.

IJnnek tudatában készülnek me- gyeszerte augusztus 20-a, az Alkotmány egyéves évfordulója megünneplésére.

„A Magyar Népköztársaság állama védi a inagyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország fügyetlenségét, harcol as ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre. A Magyar Köztársaságban megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével

A munkásság, parasztság évszázados elnyomása, kizsákmányolása után hazánk a dolgozók állama lett. A népé a hatalom és Alkotmányunk a do-lgozAk jogarnak összességét foglalja magában. Ez az Alkotmány él, napról-naprsP láthatjuk a benne foglalt jogok megtestesülését. Tudják ezt dolgozóink és ezért készülnek soha nem látott lelkesedéssel Alkotmányunk egyéves évfordulójának megünneplésére.

— Legyen ez az ünnep a béke megvédéséért, országunk további erősítéséért, termelésünk fejlesztésiért, a begyűjtésért, az őszi munkák elvégzéséért folyó harc ünnepel — mondja a mátételki dolgozó parasztok nevében Szabó Sándor.

Ezzel az elhatározással kezdtek hozzá Mátételke dolgozói nagy nemzeti ünnepünk előkészületeihez. A tömegszervezetek a Béke Bizottság vezetésével díszítik a községet, Állítják össze a műsort, termény-bemutatót szerveznek.

— Alkotmányunk egyéves évfordulójának méltó megünneplését azzal fejezzük ki leginkább, — írják a nemesnádudvari dolgozók,

— hogy augusztus 18-úra községünk dolgozó népe terménybegyüj- tési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz, sőt túl is szárnyalja. De külsőségekben is móltóképpen akarunk ünnepelni, hogy kifejezésre juttassuk hálánkat népi demokráciánk Alkotmánya iránt, mely a mi felemelkedésünket biztosítja.

Kemesnádndvaron nagy részt vállaltak az állami gazdaság dolgozói a nap méltó megünneplésének munkájából. A délelőtti felvonuláson a gazdaság vontatói és traktorai vezetésével vonul fel a lakosság. Délután pedig a traktorok, vontatók kiszállítják az összes dolgozókat a Majális erdőbe. hogy ott tarthassák meg az ünnepélyt.

Qdtér sem marad le az előkészületekben. Gyoval András elvtárs így beszél a lelkes készülődésről :

— Már eddig is lelkesen készüli a község valamennyi dolgozója Alkotmányunk napjának megünneplésére felajánlásaikkal, a termény- begyűjtés, többtermelés előmozdításával. Most azonban mindent megleszünk, hogy széppé, vidámmá jegyük magát az ünnepséget.

Városföldön a tömegszervezetek vezetésével soha nem látott ünnepélyt készít elő dolgozó parasztságunk. A délutáni műsorhoz mezőgazdasági kiállítás és sportverseny kapcsolódik.

— Termelési grafikonokkal fe- jozziik ki a *mai és régi termelés közötti óriási különbséget, — mondotta Szabó Ferenc mezőőr.----Mi elkészítjük az épülő iij

t

anyaközpont mását fából és agyagból — jelentették ki Ácsai József, Andrási Ferenc,- Molnár Sándor, Tóth Sándor és Forgó György, a Dózsa-termelőszövetkezet tagjai.

— Hadd lássa mindenki, mit köszönhet többek között Városföld népe Alkolmúuyuuknakl

Nagy Mihály és Oaraci Sáűdor DISZ-tagok különösen nagy buzgalommal, odaadássaj segítik elő a városföldiek lelkes munkáját. Jól tudják, hogy mennyit köszönhetnek' Alkotmányunknak, Pártunknak. Tudják, hogy : „A Magyar Népköztársaság különös gon- áyt fordít az ifjúság fejlődésire és nevelésére; következetesen védelmezi az ifjúság érdekeit.“ Ezt a védelmet, ezt a gondoskodást saját életükön is tapasztalhatták.

HnjAn különösen az ifjúság készülődik lelkesen. Az Úttörők majálist rendeznek. A Honvédség tűzijátékkal teszi látványossá az ünnepélyt. A sportolók röplabda, tenisz, ökölvívó, birkózó, MHK bemutatót rendeznek. Három színpadot állítanak’ fel a város terűHARMINCEZER RÉSZTVEVŐ A KULTÚRMOZGALOMBAN

Az albániai Szaranda körzetében az év első felében széleskörű és eredményes kul- túrmunka folyt. A népi olvasóházakban közel száz különböző politikai, mezőgazdasági, közegészségügyi és kulturális előadást rendeztek. Szaranda vátos színjét- szócsoportja hét színdarabot mutatott be, ezenkívül számos népművészeti előadást is rendezett. A körzet kulturális hivatala hét különböző kiállításon mutatta be a Szovjetunió életét. A népi olvasóházakban 393 kollektív olvasóesten több mint 30 ezer személy vett részt. Igen jó kultúrmunkát végeztek a körzet falvait rendszeresen látogató kultúrcsoportok is.

IFJÚ HAZAFIAK

Phöngjang utcáin, ha nem volt munkanap, ünneplőruhás fiatalemberek sétáltak, főiskolák diáksapkás hallgatói, színes, nemzeti viseletét hordó lányokkal moziba mentek, délu-tán a Tedongan folyón csónakáztak, este a színházakban ültek vagy a környező helyek festői lejtőin kóboroltak. Ez a fiatalság élit a maga békés életét egészen addig, ameddig az amerikai imperialisták és zsoldosaik meg nem támadták a békés, építő munkáját végző északkoreai népet.

Ez a békés fiatalság, alig pár óníval azután, hogy veszélybe kerültek a hitszegő támadás révén Kstak-Korea városai és falvai, fegyvert fogott hazája megvédésére. A főiskolák, a gimáziumok és technikumok bejáratainál, kis zászlók jelentek meg, melyeken koreai Írással ez volt olvasható:

„A frontra megyünk! Győzelmesen táünk visz- sza!"

Ezeknek a fiatal koreai hazafiaknak ezrei és tízezrei írtak levelet Kim-lr-Szennek, az újságok szerkesztőségébe, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságához azzal a kéréssel, hogy küldjék őket a frontra. A háború nyolcadik napján már több mint 100 ezer ember jelentkezett a frontra és nem sokkal később, az ország északi részében az önkéntesek száma elérte a 800 ezret.

Kim-Do-Saun, a namphoi kohászati gyár fiatal öntője, az elsők között volt, aki 800 társával önként jelentkezett. A fiatal hazafiak közösen levelet Utal; Kim-lr-Szen-nek, melyben esküt tettek, hogy hazájukat az utolsó csepp vérükig védelmezik.

Mikor a néphadsereg csapatai Dél-Koreának ú intól és újabb városait, falvait szabadították fel, a felszabadított városok és fal vak. lakossága nagy

számban jelentkezett, hogy a felszabadítókkal együtt harcoljon az imperialista betolakodók ellen.

Kim-Te-Dju egyike azoknak, akik mindjárt a: első nap jelentkeztek, (jt is a néphadsereg szabadította ki a rettenetes szöuli börtönből. Azért ítélték életfogytiglani fegyházra, mert a kis Csido szigetének lakóival együtt, fegyvert foglak Li-Szin- Man-ék önkénye ellen. Kim-Te-Dju június 28-án szabadult a börtönből, de már 30-án több rabtársával együtt, ifiint önkéntes, belépett a Néphadseregbe.

Sson-En-Hun is azonnal jelentkezett. () főiskolai diák volt. Látva az erőszakol és az önkényt, nem tudott és nem is akart hallgatni. Felemelte szavát a terror ellen és lángoló versét szerte Dél- Koreában szavalták. Most fegyverrel harcol az egész koreai nép szabadságáért.

Csen-Eb-Szun fiatal parasztasszony, mint ápolónő ment a frontra.

— Megyek a férjemet helyettesíteni — mondotta. — ö nem érte meg a felszabadulást. Tizenöt nappal falunk felszabadítása előtt Szöul környékén agyonlőtték, mert a partizánokkal tartott kapcsolatokat.

A fiatal hazafiak tíz- és százezreit lehetne megemlíteni még, akik boldogan álltak az igaz ügyért harcolók sorába. Korea minden városában és falujában látni lehet lelkes csapataikat, ahogtf a kanyargó hegyi utakon a front felé vonulnak.

A fiatal munkások és parasztok tízezrei jelentkeztek a frontra. Velük együtt vonultak Észak- j Korea és a fölszabadított részek diákjai is. ügy az északkoreaiak, mint a Jelszabaditott területek ifjú- . saga kész életét is feláldozni, Hogy végső auözehnet 1 arassanak az ellenség felett.

OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO'

r.j r.

Deveeseri Gábor :

AZ ALKOTMÁNYÉRT

Harcolni kövek, gyökerek között, új és új fedezékben harcolni akkor is, ha még nem tudod, lábad hová vetej legközelebb, csak a célt látod, mely szívedben, szünkben él -- harcolni így is szép: acél erővel vívni a világot.

De lclkcsílőbb, boldogabb harc: bástyán állva védeni és építeni azt, ami az életnek értelmet ad.

Erős és tiszta bástya épült.

» Mert alapjához a mezöt

megtisztította már előbb a Párt és virrasztó vezérünk.

Bástyáról látunk messze földre, miénk a teljes láthatár.

Messziről iát az is, ki már újból mohón munkánkra törne.

De te, ki csüggedt századokon íl ostromló voltál, nép, szeresd a várad és régi elnyomóid új’ hadának büszkén verd vissza ostromát!

■A

OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC

HÁROM AUGUSZTUS 20.

I 1948. augusztus 20. |

A kecskeméti határban a kisparosztok nem tudják földjeiket kellőképpen kihasználni. A kis, nadrágszíj-parcellák rengeteg darabban vannak szertesaéjjel a halárban. Ez u szélszórtság legjobban sújtja a kis- és törpebirtokosok rétegét, ezek rendelkeznek legkevesebb igaerővel. A legtöbbnek a földje 6—8 darabban van, a távollevő parcellákra sohasem, vagy alig jut ki trágya. Ezek a földek egvre soványodnak és gyengülnek. A kis ember munkanapjának legtöbbször a felét egyik parcelláról a másikra, egyik széléről a túlsóra való futkározással, szekerezgetéssei tölti el.

„Két út fill a dolgozó parasztság előtt. Az egyik út a régi, • a megszokott, a túlzásba vitt egyéni gazdálkodás, ahol mindenki csak magával törődik, ahol az az elv uralkodik, hogy aki bírja marja. Ennek az elvnek elkerülhetetlen, törvényszerű következménye az, hogy a nagy halak megeszik a kis halakat, a nagy kulák gazdák tovább erősödnek, tovább gazdagodnak és tönkreteszik a szegényebb dolgozó parasztságot... Tudják ezt az újgazdák is, akiket a demokrácia földhöz juttatott, tudja ezt a dolgozó parasztság és ezért keresi a másik utat, az elkülönült, egyéni gazdálkodással szemben az összefogás, a szövetkezés útját.“ Itákosi elvtárs szavai visszhangra találtak. Azóta megyénkben közel 150 termelőszövetkezet alakult. A dolgozó parasztság a társas vetkezett és csoportok úttörő munkája megmutatta a szövetkezeti termelés fölényét, ezzel rést ütött a régi előítéleteken.

I 1949. augusztus 20. |

Alkotmányt kapott a dolgozó nép. Augusztus 20-án Iktattuk törvénybe Alkotmányunkat. Nincs történelmünknek nagyobb íőrei iiiata, mint az, amelyet Alkotmányunk. így foglal (örvénybe; „Magyarország: Népköztársaság... a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama... a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé..." A magyar nép soha sem felejtheti el, mit jelent az, amikor a hatalom nem a dolgozó népé, hanem az uraké, a nagybirtokosoké, és a tőkéseké. Megyénk dolgozó népe évszázadok keserves leckéiből most különösen a felszabadulás előtti negyedszázad szörnyű szenvedéseiből alaposan megtanulta bogyan étnek a dolgozóik akkor, amikor az államhatalom arra való, hogy őket nyomorban és elnyomatásban tartsa, amikor az államhatalom erejét a munkás és a dolgozó paraszt nem mérheti le, hogy miyen erővel csap le rá a rendőrök kardja, vagy milyen gyakran kopogtat be hozzá az adóvégrehajtó.

A magyar munkások, a magyar dolgozó nép számára drága és szent az Alkotmány, mert azt iktatja törvénybe, bogy népünk végre birtokába vette az országot. Az Alkotmány hirdeti, hogy a levert szabadságharcok és forradalmak százada után végre diadalmaskodóit a magyar nép ügye.

I 1950. augusztus 20.

Visszaérkezett a magyar paraszlkütdöttség a Szovjetunióban telt tanulmányútjdról. Falunk dolgozói, a dolgozó parasztság választott követei látták a világ leghaladottabb mezőgazdaságát. Ezernyi lelkesítő élménnyel, okos tapasztalatokkal tértek haza, hogy beszámoljanak a látottakról.

Sokat láttak, sokat tapasztaltak a Szovjetunióban járt magyár parasztok, de nem elég, ha csak maguk tanultak — egész dolgozó parasztságunknak tanulnia kelt tapasztalataikból. Válászolniok kell az ezernyi kérdésre, amelyet elutazásuk előtt tettok fel nekik és amellyel ezután fordulnak hozzájuk. Saját élményeik közvetlen megfigyeléseik alakján kell majd a dolgozó parasztság követeinek, Apó Józsefnek. Oláh Margitnak, G. Kiss Györgynének és Keresztes Józsefnek bcszámolniok szerte a megyében: milyen is a szovjet mező- gazdaság.

Legjobbkor érkeztek. Aratás után erjedésben van megyénkben a falu: ezren és ezren áramlanak a termelőszövetkezetek felé. Ezrek és ezrekben vetődik fel a kérdés: rálépjek-e arra az útra, amelyet Rákosi Mátyás 3 évvel ezelőtt Kecskeméten jelölt meg. Dolgozó parasztjaink türelmetlenül, lelkes érdeklődéssel várják •küldötteink beszámolóját. Az egészségesen fejlődő magyar termelőszövetkezeti mozgalom gazdag tapasztalata és parasztküldötleink beszámolóié: még "a kételkedőkben is megérleli azt az elhatározást,, hegy belépnek a csoportba, amit a kommunisták ajánlanak, az a nép érdekében való, az javára válik, az az út, amelynek perspektíváját Kecskeméten Rákosi elvtár- felrajzolt, az az egyedüli helyes út...