Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-18 / 83. szám

A szovjet ipar takarékossági versenye „Meg kell magyarázni, hogy a szocializmus építésének törvénye a dolgozók életszín­vonalának az emelkedése, de ez csak olyan mértékben és attól függően követkeeheiik be magának a szocialista épí­tésnek és további előrehala­dásunk veszélyeztetése nél­kül, amilyen mértékben ma­guk a dolgozók eredménye* sebben munkálkodnak, eme­lik a termelést és a termelé­kenységet, osőkkentik az ön­költséget.“ (Az MDP Központi Vezető­ségének határozatából.) A szocialista népgazdaság alap­ját a beruházások képezik. Ebbe tartoznak a gépek, gépi berende­zések, szerszámok, közlekedési eszközök, a termelést szolgáló épületek és különböző felszere­léseik. Ez alapok állandó bőví­tése eredményezi a termelés ará­nyainak szakadatlan növelését és a lakosság életszínvonalának emelkedését. A háborúelőtti sztálini öléves tervek éveiben (1927—1940) az iparban és a közlekedésben a befektetések 193 milliárd rubelt tettek ki. Ennek túlnyomó részét — csaknem 84 százalékát — szocialista felhal­mozásra, a népgazdaság beruhá­zási alapjalhak növelésére fordí­tották. A harmadik ötéves terv három esztendeje alatt (1938— 1940) újabb 3000 állami vállalat kezdte meg működését a Szovjet­unióban. A háborút megelőző években a szovjet nép hősies erőfeszítés­sel létrehozta a Szovjetunió ke­leti területén azt az új szén és fémkohászati bázist, amely Sztá­lin szaval szerint „az ország büszkesége“. Két új textilipari bázist teremtettek Középázsi'ában és Nyugatszibériában. Uj ipar ágak születtek : vaskohászat, traktoripar, gépkocsi- és repülő gépipar, szerszámipar, mező- gazdasági gépipar, vegyipar, stb. A Szovjetunió szocialista tár­sadalmi rendszerének nagyszerű előnyeit bizonyltja az a jelentős tény, hogy a beruházási építkezés még a Honvédő Háború legne­hezebb éveiben sem szakadt fél­be, sőt, egész sor iparágban a beruházási munkálatok gyorsabb ütemben és nagyobb arányokban folytak, mint előzőén. A Honvédő Háború után, az új ötéves terv teljesítését az újabb ipari beruházások gigászi arányú kibontakozása és egyre újabb termelési ágak üzembe­helyezése kíséri. A Szovjetunió iparában egyedülálló ütemben folyik a szocialista felhalmozás. Ezzel párhuzamosan állandó nö­vekedésben van a nép fogyasztása is. Ez a szocialista népgazdaság beruházási alapja bővített újra­termelésének egyik Jellemző sa­játossága. A szocialista felhal­mozás növekedése párhuzamosan folyik a gyorstitemü technikai haladással is. Erre csupán egy adat: a szovjet ipar 1949 folya­mán több mint 300 legújabb konstrukciójú és magas termelé­kenységű gépet és szerkezetet kezdett szériában gyártani. Az elmúlt évben bevezetett találmá­nyok és észszerüsitő javaslatok száma a szovjet ipari vállalatok­nál meghaladta a 450 ezret. De a Szovjetunió iparában a szocialista felhalmozás leglénye­gesebb forrása a termelési költ­ségek csökkentése és az ipari ter­melés önköltségének csökkentése. Ebben nyilvánul meg a legálta­lánosabb takarékossági rendsza­bályok szocialista törvénye. Sztálin 1931 június 23 án, a gazdasági vezetők értekezletén mondott beszédében rámutatott arra, hogy „az önköltségcsökken­tés minden százaléka 150—200 millió rubel felhalmozását je­lenti az iparon belül“. Azóta az önköltségcsökkentés egy száza­lékára eső értéktartalom jelen, tösen raegnöveibedetfc. A háborúutáni ötéves tervben az önköltségcsökkentésből eredő megtakarításnak nem kevesebb, mint 160 milliárd rubel további felhalmozást kell biztosítani a termelés területén. Ez az ösz­szeg Jelentősen meghaladja a Szovjetunió ipari bruttó-termelé­sének az első ötéves tervek évei­ben elért egész értékét. A termelés önköltségcsökkenté­sének egyik legfontosabb esz­köze a munka termelékenységé­nek rendszere® emelkedése, amely gyorsiitemü technikai haladáson, a termelés észszerüsítésén, vala­mint a munka technológiájának és szervezésének megjavításán alapszik. A munka termelékeny­ségének emelkedése csökkenti a termék egység előállítására for­dított munkamennyiséget. Ezen az úton a szocialista iparban je­lentős társadalmi munkameny- nyiséget lehet megtakarítani, ami az önköltség csökkentését és a szocialista felhalmozás növe­kedését eredményezi. Az első és második sztálini ötéves tervben a munka ter­melékenysége ’ 123 százalékkal emelkedett és az ezen a réven el­ért termeléstöbblet 34.6 tized mil­liárd rubelt tett ki. Másik rendkívül fontos for­rása az önköltség csökkentésének a takarékosság, a nyersanyag, se­gédanyag, fűtőanyag, villany­energia és gépek felhasználásá­ban. Zsdánov megállapítása sze­rint a takarékosság rendszere: „a szocializmusra jellemző gazdál­kodási módszer“. A szocialista gazdaság természetétől idegen mindenféle pazarlás, anyagfecsér­lés és felelőtlenség. A szocialista gazdaságot a legapróbb dologra is kiterjedő takarékosság, ész­szerű számvetés és valamennyi anyagforrás gazdaságos kihaszná­lása jellemzi. A Szovjetunióban 1948-ban a sztahánovisták kezdeményezésé­re mozgalom indult a vállalatok jövedelmezőségének emeléséért, a tervenfelüll halmozásért. 1949 év végén az ipar a megtakarí­tott anyagokból több mint 2C milliárd rubel értékű, tervenfelüll terméket állított elő. 1949 elején a moszkvai vállalatok dolgozói újabb mozgalmat kezdeményez­tek, amely a forgóalap körforgá­sának meggyorsításáért indult. A legutóbbi időben Lidija Ko- rabjelnyikov komszomolista új ta­karékossági mozgalmat indított : vállalta, hogy brigádjával min­den hónapban meghatározott na­pokon kizárólag a hónap folya­mán megtakarított nyersanyag­ból és segédanyagokból fog ter­melni. A szocialista felhalmozás kér­dése a Bolsevik Párt vezetésévei mind ragyogóbb módon oldódik meg a Szovjetunióban. Ezen alapvető gazdasági kérdés meg­oldásában is a Szovjetunió ta­pasztalatai mutatnak példát a népi demokráciáknak a szocialista építés további sikereinek bizto­sítására. „Kötelességünk a kenyér biztosítása“ Kunszentmiklós dolgozó pa­rasztjai is versenyben végzik a begyűjtést. A verseny első győz­tese Vass Lajos 5 holdas kispa- rasrt, aki a csépiés után gaboná­ját azonnal a szövetkezet raktá­rába szállílotla. Az MN'DSZ asz- szonyok a szövetkezet előtt dia­dalkaput emeltek, melyet „Az MNDSZ köszönti az első gabona­szállítmányt!“ és „Éljen a Párt“ fe!1 rat díszített. — Nekünk, dolgozó parasztok, nak kötelességünk, hogy biztosít­suk azoknak a munkás társaink, nak mindennapi kenyerét, akik a gyárakban, üzemekben dolgoz­nak azért, hogy nekünk még több géfcet és szerszáimot bizto­sítsanak — mondotta Vass Lajos. Áz iskola és a béke Mär negyeäiK j&ónap/a >ßalasszijäl£... Kedves Szerkesztőség! 1950 március 27-én a kisszállási Rost kikészítő és Termelő NV-nál egy szennyvíztároló gödör ki­ásására a DÉFOSz helyi szervé­té által magam és hatvankét társamat felfogadtak. A munka vállaló Kadvánszki Antal mély­kúti kőműves volt. A munkát a szerződés értelmében megkezdtük és rendben el is végeztük. Május 7-én a Nemzeti Vállalat, budapesti központja által kikül­dött Tokaji János vezérlguzgaő és Székely Emánuel üzemi mér­nök át is vették az elkészüli szennyvízgödröt és utasították a munkásokat, hogy a DÉFOSz he­lyi szervezeténél csináltassák meg az elszámolást. Ez el is ké­szült, a budapesti kiküldöttek is aláírták, igazolták az elszámolás helyességét, amit fel Is küldtünk kifize és végett. Ekkor derült ki, hogy a szennyvízgödör elkészí­tésére a Tervhivataltól engedé­lyük nem volt, így a fedezet nem állt rendelkezésre. A DÉFOSz helyi szervezet írásban és szemé lyesen is kérte a Tervhivatalt, mielőbb hagyja jóvá a már elké­szült munkálatokat, hogy a munkában résztvett dolgozók munkabérét ki tudják fizetni. Erre azonban eddig semmi vá Insz nem jöt. Most már negyedik hónapja hogy a munkások jól megérdemelt fizetésükre vámok Kérjük a Pártot és a Megyei Tanácsot, hassanak oda, hogy a kisszállási dolgozók mielőbb meg­kapják a nekik, járó pénzt Tóth Gyula és munkatársai S zocializmust építő országunk számára a béke életszük­séglet, ezért állunk szilárdan éfe megingathatatlanul a nagy Szov­jetunió vezette béketábor oldalán, Békcakaratunk nem jámbor óhaj, hanem harcos békeakarat, ipely kemény elszántsággal kész a béke megvédésére. Tudjuk, hogy a bé­kéért harcolni kell és ha nem tudnánk, emlékeztednek bennün­ket az Imperialisták, akik közvet' lenül vagy közvetve, sajátkezű- lég vagy ügynökeiken keresztül, beavatkozásokkal és provokációk­kal, zavartkeltéssel, rémhírter­jesztéssel, szabotázs-cselekmé- uyekkel, napról napra világosabb figyelmeztetést jelent számunkra, hogy a béke megvédése harci kér­dés, a békét a dolgozó, békesze­rető milliók világméretű, öntu­datos, szervezett harci mozgat mával lehet és kell megvédem. A z ellenség ügynökei, a miudszentysták, vatikán- imádék, jobboldali szociáldemo­kraták jelen voltak és részben ma is jelen vannak az Iskolai oktatás és nevelés frontján is. Ezek az elemek soha sem értet­ték meg a dolgozó nép törekvé­seit, a szocializmust építő ország problémáit, sikereinket fitymálva lebecsülik, nehézségeinket pedig résként akarják felhasználni, hogy azon keresztül aljas, rom­boló szándékaikat végrehajthas- sák. Mi, nevelők az ellenségnek ezzel a tevékenységével szemben nem voltunk eléggé éberek, csak mikor Pártunk emlékezetes ha­tározatával leleplezte a VKM- ban meghúzódó ellenséget, akkor döbbentünk rá az iskola, a gyer­mek, a szülők, a nevelők, a jö­vőnk elleni merénylet mértetcire és jelentőségére. így történt, hogy az elmúlt iskolai év na­gyobb része ellenséges befolyás alatt, az ellenséges zavarkellés jegyében telt el. Annál értéke­sebb azoknak a nevelőknek a munkája, akik ilyen körűimé­Bő termést gyűjtenek be a „Georgi Dimitrov“ termelőszövetkezet gazdaságában. A szövetkezet Paszkalevo faluban van. Tolbuhin megyének ezen a részén néhány évvel ezelőtt nagy száraz rétek te­rültek el. A termelőszövetkezet helye meg valóság­gal kopár volt. A szövetkezetbe tömörült bolgár parasztokat azonban semmi nehézség sem riasztotta vissza. Egymást segítve, fáradhatatlanul művelték a föl­det és sok gazdasági épületet építettek. A szövckezet évröl-évre jobban fejlődik és ma már Dobrudzsa egyik leggazdagabb szövetkezete. Paszkalevo falu lakosságának háromnegyed része kérte eddig felvételét a vezetőségtől. A szövetkezet területe 15 ezer delcár, illetve 1500 hektár termőföld. A szovjet technika szabályai szerint megművelt föld ' jó hozamot ad: a búza termésátlaga 2 ezer dekar területen 207 kg, a kukorica 800 dekar területen • 2-}0 kg-ot ad dekaronkőnt. A gazdag terméseredmények jólétet hoztak ■ magukkal. Kél év. alatt 45 szövetkezeti tag épített házat. Villanyfénynél világit a falu és minden la- ■ kásban rádió szól. Van helyi kórház és napközi ‘ otthon a gyermekeknek. Az út, amíg idáig eljutottak, nehéz volt, A dől- 1 gozó parasztságnak erős harcot kellett folytatnia a kulákok ellen, akik igyekeztek befurakodni a sző vetkezetbe. A nagy földek birtokukban voltak és valósággal kiuzsoráztdk a falut. Tíehés volt a küzdelem. Annál is inkább, mert Katerov, az elnök kuldk volt. A szegényparasztok hiába tiltakoztak az igaz­ságtalan elosztás miatt, az elnök és a kulálc szö­vetkezeti tagok gazdagodtak a jövedelmekből. A pártszervezet nagy munkába kezdett, .4 kommunisták irányításával folyó küzdelem a sze- gényparasztok kezébe juttatta a szövetkezet vezeté­sét. A kulákok abban az időben nem mertek harcol folytatni a termelőszövetkezet ellen. Később ismét megkezdték támadásaikat. Cél­juk a szövetkezet széjjelbomlasztása volt, de a párt- szervezet idejében felismerte a veszélyt. Leleplezte a kulákokat. A szövetkezet — megszabadulva az ellenségtől — rátért atra az útra, amelyen a szovjet paraszt halad. Egymásután alakították a brigádokat és fáradhatatlanok voltak a munkában. A falu mel­lett elterülő mocsarakat kiszárították és zöldséges- kertekké varázsolták. Az új gazdasági tanács kez­deményezte a nagy gazdasági udvar építését. A kulákok látva, hogy gazdasági vonalon már képtelenek ártani, politikai téren igyekeztek tá­madni a szövetkezetét. Szinte külön-külön agitál­ták meg a hiszékenyebb parasztokat és ravasz me­sékkel akarták bebizonyítani a szövetkezeti élet hátrányait. A Párt azonban leleplezte a kulákok fondorlatait. A szövetkezet ekkor minden eddiginél nagyobb fejlődésnek indult. A Párt irányításával nagy épít­kezéseket kezdtek. A szövetkezeti gazdaságban mind szélesebb körben alkalmazták a szovjet parasztok munkamódszereit és a tudományos agrotechnikát. A brigádok egymásután értek el szebbnél-szebb eredményeket. A szövetkezet ifjúsági brigádja — ugyancsak a szovjet agrotechnikai eljárások alkal­mazásával — olyan magas terméshozamot ért el, hogy elnyerte a Központi Bizottság vörös vándor­zászlóját. A kulákok a még egyéni gazdálkodást folytató szegényparasztságot igyekeznek behálózni. Mester­kedéseik azonban itt is csődöt mondanak. Paszkalevo falu pártszervezete állandó politi­kai felvilágosító munkát folytat és szüntelenül har­col & szegényparasztok érdekeire törő kulákság ellen. 4 hare kimenetele nem kétséges. nyék között is mindvégig követ­kezetes harcot folytattak a kle­rikális reakció és a lemorzsoló­dás veszélye ellen, a jobb tanul­mányi színvonalért és a beisko­lázás sikeréért. Pártunk emlíieU határozata olyan lendületet adott a nevelők munkájának, hogy a? évvégí tanulmányi eredmények állagban több mint 20 százalék­kal javultak a félévihez képest, az új tanév beiskolázási mun­kája megyénk területén sikerre) járt s az Iskola, alig fejezvé be a tanévet, máris bekapcsolódott a maga erejével az aratás, be­gyűjtés, csépiés munkálatai sike­res elvégzésének biztosításába. A z iskolának ez az új mun kája nem mutatkozik ered­ménytelennek. A tanulók, a szü­lők, a nevelők egyaránt komoly lendülettel, lelkesedéssel fogtak hozzá. Több mázsára rúg már az a gabonamennyiség, ami az út­törők kalászgyűj(ő akciója ered­ményeképpen került a cséplőgép­be. Dolgozó asszonyok, szülők napi munkájuk elvégzése után a nevelőkkel együtt felkeresik a kevésbbé öntudatos dolgozókat, felhívják a figyelmüket a mező- gazdasági munkálatok pontos és tervszerű elvégzésének jelentősé­gére. Ennek a munkának az első hetében több, mint 1200 családlá­togatást teltek a nevelők és e mellett ellátták a nyári korre­petálást és úttörő foglalkozást is. Több nevelőtestület (Solt, Sza­badszállás. Kunszentmiklós) ara- tőbrigádok alakításával siettek a tszcs-k dolgozóinak segítségé­re. Mindez nagymértékben hoz­zájárult a szülők és az iskola, a termelőmunka és a nevelés Jó kapcsolatainak elmélyüléséhez. Annál sajnálatosabb, hogy egyes helyeken, mint Peszéradacs, Kun- adaes, vagy a Baja-Felsővárosi iskolánál egyes nevelők még min­dig nem látják tisztán iáját sze­repüket, elhanyagolják az úttö­rő foglalkozást, vagy bürokrati­kus módon kezelik a nyári fel­adatokat. P ártunk és a népi demokra­tikus kormányzat elisme­réssel tekint a jó munkát végző nevelőkre. Megyénk területén folyó hó 5-én 161 nevelő 300,400 és 600 forintos elosztásban öaz- szesen 01,300 forint Jutalomban részesült. A jutalmak kiosztása a megye területén 9 helyen, ün­nepélyes keretek között ment végbe. A nevelők hálával és lel­kesedéssel fogadták a Jutalma­zást és ígéretet tettek, hogy Pár­tunk Rákosi elvtárs irányításá­val még jobb munkával igyekez­nek rászolgálni a bizalomra. A kalocsai pedagógusok ugyanak­kor tiltakozásukat fejezték ki az imperialisták koreai provokáció­ja ellen. Ezzel csaknem egy idő ben a Megvei Tanács Oktatási és Népművelési Osztályának dol­gozói egyhangúlag kinyilvánító'- ták csatlakozásukat a Megyei Brkeiroda határozatához. A z iskola, a nevelők munka­területe nagyon sok pon­ton érintkezik a békéért folyta­tott harc feladataival és a je­lekből Ítélve megyénk nevelői többségükben megértették enr>°k a jelentőségéit. Bízni lehet a!>- ban, hogy a kalocsai pedagógu­sok és a Megyei Tanács IX. Osz­tálya dolgozóinak kezdeménvrz''- se nem marad visszhang nélkül s a népnevelők a maguk munka területén végze't még iohh mun­kával, a reakrió ügynökeinek le­leplezésével járulnak hnz:á n békefront további nicg<::'drii‘á- sá hoz. M L. A kulákok elleni harcban erősödik a „Georgi Dimitrov66 termelőszövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents