Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-18 / 83. szám

Szervezzük a mezőgazdasági munkaversestyt lövőévi kenyerünkért ! Harc az üzem 200 százalékos átlagteljesítményéért Ezéri dolgozik a Kecskeméti Cipőgyár lelkes Békebizoftsága Nemcsak a levelek és táviratok százezrei, a röpgyű'.éseken el­hangzott harcos nyilatkozatok biztosítják a szabadságukért küz­dő népeket a magyar dolgozók szolidaritásáról, de biztosítja a béke megvédéséhez, ötéves hatal­mas tervünk megvalósításához, bo.dog, gazdag jövünk: szocializ­musunk építéséhez feltétlenül szükséges á-dozatok vállalása is. Nem kis érdeme van ebben a jól megszervezett és jól működő üzemi bizottságoknak, melyek az imperialisták gyalázatos tettei­nek és további terveiknek ismer­tetésén kívül feladatuknak tart­ják azt, hogy üzemük valamenv- tnyj dolgozója magáévá tegye az Országszerte jelszóvá vált elhatá­rozást „Több é$ jobb termeléssel harcolunk a békéért!“ A cipögyári munkásokban még élénken él a kapitalista gyártu­lajdonos emléke. Ezért, a ki­zsákmányoló gazdagok elleni gyűlöletből harcolnak minden darab bőr felhasználásával, a termelés minden egyes százalék­nyi emelésével ellenük, akiket volt alkalmuk megismerni a rab­szolgasorban eltol tölt ö 11 hosszú évtizedek alatt. A békebizottság tagjai mind harcos, lelkes dolgozók, akik jó fegyverként forgatják szerszámaikat. Szabó Miklós sar­kaló, Szabó Jánosné körültüző Erdei Károivné sarokcsiszoló Fa­ragó Sándor csákozó. Almásé Ka­talin adminisztrátor, Deák Jó­zsef ifjúmunkás cvikkoló, Ceiner Gyula üzemmesler mind munka­társaik bizalmából kerültek a bé- kebizottsáig tagjai közé. Komoly feladatokat bíztak rajuk a dol­gozók. Ok leitek ennek a kis har­ci csapatnak — a béke hatalmas hadserege egy kis századának — mozgatói, akik a Párt segítségé­vel, a Párl útmutatásával harcba vezetik a munkásokat. A Cipőgyár NV békebizottsága jól viszi a harcot a békefrout ezen szakaszán, kamatoztatni tudják a dolgozótársaik lelkese­dését, áldozatkészségét. Nap mint nap végigjárják az üzemet, az üzem valamennyi ré­szébe eljutnak, annál is inkább, mert valamennyien egy-egy bri­gád tagjai. Nem múlhat el egyet­len nap sem, hogy ne beszélt volna minden egyes dolgozóval valamelyik békebizottsági tag. — Erre azért van feltétlenül szükség, — magyarázzák, — mert csak így tudhatjuk meg azt, hogy munkatársainknak a harc közben tapasztaltak alapján milyen in­dítványai születtek, milyen ötle­tekkel, kezdeményezésekkel len­díthetnék előre a mi munkánkat, hogyan segíthetnék elő harci csa- patunk győzelmeit. így készítek elő a szokásos heti röpgyüléseket is. Erdei Ká- rolyné már két nappal előbb kez­di mondogatná a brigádjának és a többikneik is, hogy rop g y ülés lesz, nehogy megfeledkezzenek róla. Minden dolgozó pontosan tudja, hogyi mikor lesz és hogy mi lesz a tárgya az értekezlet­nek. Készülnek is rá valamenv nyien. Egymást bátorítják bíztat-, jáb az áldozatok vállalásában — nem szavakkal, hanem példával. A csütörtöki napokon még a szokottnál is élénkabb az üzem képe. A legutóbbi röpgyűlóst kü­lönösen nagy irgalom előzte meg. Sokat vártak ettől a békegyűlés tői. A munkaidő végét jelző szi­réna hangjára nam oszlottak szét, hanem vidám énekléssel, beszél­getéssel gyülekeztek a feldíszí­tett kultúrteremben. A nyitott •ajtón keresztül hallani lelhetett, ■amint izgatottan sürgették az ér­tekezlet megkezdését. Szervezőket ielvesz a kiadóhivatal A rövid külpolitikai beszámoló Után — ami nem is annyira be­számoló, mint harcra lelkesítő, buzdító beszéd volt — egykettőre áttértek a termelés kérdésére. Maguk a dolgozók beszéltek. Brigádnak volt valami bejelenteni ■valója: eredmények, beszámolás ‘a régi Ígéretek teljesítéséről, ■újabb harci feladatok vállalása. Boldog mosolygás tükröződik azokon az arcokon, amelyek tel­jesítetlek, megvalósították az el­vállalt feladatot és már megszü­letett bennük az elhatározás, hogy ma újabbra, még nagyobb feladatra vállalkoznak. Már többször is kérték a vál­lalat vezetőségét, hogyi emeltesse fel az előírt tervüket, mert : — „Nagyobb erőt érzünk magunk­ban, mint amekkora eddigi fel­adataink megoldásához szüksé­ges.“ — Az engedély megjött, a terv fel van emelve. Megkapják a szükséges anyagot. Be .ebet hát vetni az erőt. — Harc az üzem 200 százalékos átlagieljesílmc- nyéért! — születik meg a „hadi­parancs“. Egymásután állnak fel a bri­gádok képviselői. A Hámán Kató női brigád kap először szót. — Eddig is a legjobb brigádok közé tartoztak — általában 133 száza­lékot értek el. Most ígéretet tesz­nek, hogy ezentúl 140 százalékos átlag teljesí'.mén nyel dolgoznak. Az ifik sem akarnak lemaradni, A legnagyobb felháborodással véltük tudomásul, hogy az ame­rikai imperialisták Korea bel­li,gyeibe mily piszkosul beavat­koztak. Felháborodva olvassuk, hogy a koreai dolgozókai milyen gyalázatos módon támadták meg és a védtelen lakosságot az építö­Aposíag kanyargós főutcáján csak éjszaka ülepedik le a nap­pal felvert por. A község minden szögletében cséplőgépek morog­nak, a kertek alatti szérűkről áradnak a kocsik a szövetkezet raktára felé. Nemcsak azért kerül a géptől azonnal a raktárba a gabona, mert így kényelmesebb, mint kétszer rakodni. Ezen már túl vannak a dolgozó parasztok. Nagyobb ok, más lelkesedés kész­teti őket, hogy idejében eleget tegyenek a kötelességnek. APOSTAGON NEM AKAR­NAK HÁBORÚT S már pedig, aki nem akar hábo­rút, az a béke híve. S az apostagi dolgozó parasztok közül ugyan kli ne állana a béke pártján, mé­lyítőjüknek hozna hasznot a há­ború? A béke úgy kell, mint egy falat kenyér, hiszen hogy lehet másként nyugodtan dolgozni, ter vezgetni, előbbre jutni? Olyan egyszerű és viflágos ez azok előtt is, akik most a szövet­kezet udvarán támaszkodnak a kocsilőcsre, és várják, hogy sor kerüljön rájuk a lerakodással. Beszolgáltató kisparaszt mind, a zsákokban még szinte meleg a dobból leeresztett gabona. — 10 mázsát hoztam be — hallatszik Tótih MibáHy szava a szomszédjáioz. Behoztam min dent, elvetettem a gondját. Vár­ják ezt nagyon ott, ahol nem terT me ti. — TUDUNK ADNI — büszkélkedik Turnai Jenő. — Tavaly. 5 mázsát csépeltem, az Már nyújtja is a kezét Fodor Má­ria, a „Szabad Ifjúság“ brigád vezetője, hogy bejelentse közös elhatározásukat: ettől a héttő! kezdve 150 százalékos átlagtelje­sítményt érnek el. A „Komszomol” brigád 140, a mindig élenjáró Ady Endre brigád 217 százalékot vál­lal. A „Szabadság“ brigád is újabb 10 százalékot emel teljesítmé­nyén. A „Rákoisi“ brigád tagjai hóna­pokig küzdöttek azért a megtisz teltetésért, hogyi brigádjuk szere­tett vezérünk, Rákosi elvtárs ne­vét viselhesse. Becsülettel állták meg a helyűket, most büszkén vi­selik nevüket. A röpgyűlésen bejelentették, hogv ők, a Rákosi brigád tagjai, vállalják hogy ezentúl nem 17, de 20 százalék anyagól takaríla uak meg. Tehát a kiadott anyag­nak csak négyötödrészet használ ják fel. A többi brigád hatalmas taps­sal jutalmazta a Rákosi brigád harcos e határozását. így válik a Kecskeméti Cipő­gyár NV félórás békegyű'.ése alatt a dolgozók mérhetetlen gyű­lölete a kizsákmányolok, az el­nyomók eilen — a békebizottság jó munkája nyomán — minden áldozatra kész, harcos e-határo- zássá, — szabadságunk megvédé­séért, békénk biztosításáért. munkájukban géppuskatüzzei pusztítják. Mi felháborodva tiltakozunk ezen aljas merényietek ellen és követeljük, hogy Koreát az impe rialislák minél előbb hagyják el. A Kecskeméti Magasépítési NV Izsáki úti dolgozói és ötvenhat aláírás. idén 8 és fél lett. Hej! — csapja hátra a kalapot, — nem is lenne itt semmi baj, csak azok a hábo- borús hírek ne rémisztgetnék az embert. Maholnap újra felfordul a világ. — Hát aztán, ha valaki furkiós- bottal támad rád, te csak sirán­kozol? — néz rá Kecskés Gábor. — Nem fogsz-e te is egy botot és védekezel? — Az áim, de az ellenség nem j furkósbottal támad és nekem j nincsenek ágyúim. Katona sem voltam én soha, csak a dologhoz értek. — Aztán azt hiszitek, hogy a dologgal, a munkával nem lelhet csatázni? — szól bele a vitába Turnai Károly. — Mit gondoltok, ez a jó pár zsák gabona, amit itt behoztunk, nem jó-e arra, hogy megnyerjük vele a háborút? Elgondolkoznak a szavakon. Ba'.og Gábor próbálja is megma gyarárni, ahogy ö gondolja. — Hát sok igazság van benne. Mert sok gabonából sok kenyér lesz. A kenyér meg erő, a legnagyobb úr. — Ugv van. Több kenyér, erő­sebb ország. Ha a kamrád, meg a hasad tele van. te is könnyeb­ben nézel a jövő elé, mintha hiányzik valami. így van az or­szág is. Az a gyári munkás a te kenyeredért gépeket, meg szöve­tet gyárt. Minden aida Író! erősek leszünk é^ akkor nem ijedtünk meg a fergetegtöd. E! a kezekkel Koreától — írják a Kecskeméti Maçasépitési N. V. Izsák'-úti dolgozói Áposfagon a béke bástyáját erősíti minden beadott zsák gabona Több kenyér, erősebb ország, így «ártják a faiu dolgozó parasztjai n szállítási szerződések kötésénél az ország harmadik helyére kerültünk A szállítási szerződések munkája a június hó 14-én megtartott járási, majd a 16-án és 17-én összehívott községi aktíva értekezleteken indult el. A községi értekez­leteken sok helyen a szerző, dések kötése már versenyki­hívásokkal indult. így a esi- kériai földmüvesszövetkezet nél az úttörőlányok verseny­re hívták a fiúkat, így a DISz versenyre hívta az összes tö­megszervezeteket. A kecske­méti aktíva értekezleten a pusztafelelősök versenyre hívták egymást és nyomban megkötötték a maguk részére a szállítási szeződést. Ennek ellenére a szállítási szerződések kötése az első hé­ten a megye legtöbb községé­ben vontatottan indult. Az ok az volt, hogy a felvilágosító munkának hiányzott az ellen­őrzése. Ezért június 27-én minden járásba járási fele­lőst küldtünk ki, akik a szö­vetkezetek munkáját irányí­tották, összefogták, ellenőriz­ték és pontos jelentést adtak a SzöVOSz megyei központ­nak. A járási felelősök na­ponta kiértékelték a helyzetet és a gyengén működő szövet­kezeteknek segítséget nyúj­tottak. A földművesszövetke­zetek a tömegszervezetektől csak az utolsó napokban kap­tak. komoly segítséget. A Já­rási pártbizottságok, valamint a helyi pártszervezetek, főleg a bácsalmási járásban, vala­mint Kiskunhalason és Kecs­keméten, irányításukkal ko­molyan támogatták a földmű, vesszövetkezetet. A szállítási szerződések kö­tésében hiányosság volt az, hogy az elején igen sok köz­ségben csupán a szövetkezet egy-két alkalmazottja foglal­kozott a kötésekkel, csak ké­sőbb kapcsoltuk be a szövet­kezet minden dolgozóját. A felvilágosító és a szerződés- kötési munkába bekapcsoló­dott 30 kecskeméti honvéd, a kalocsai könyvelőiskola 40 hallgatója, a kiskunhalasi SZÖVOSZ iskola 90 tanulója, a kiskunhalasi rendőrtanosz- tály 2 gépkocsija, valamint a kiskunhalasi Barnevál 3 autó­ja. Lelkesen kapcsolódtak még be a munkába és komoly eredményeket értek el a Ter­ményforgalmi NV összes dol­gozói, valamint a csikériai úttörők, akik Kunbaján és a jánoshalmi népnevelők, akik Borotán végeztek jó munkát. Jól dolgozott a csikériai földművesszövetkezet, amely­nek országos versenykihívá­sát 320 dolgozó paraszt vál­lalta. A vállalással szemben 453 dolgozó paraszt 1200 má­zsára kötött szállítási szerző­dést. Szép eredményt értek e] a tassi és a kunadacsi szövet­kezetek is, akik egymással versenyezve 18, illetve 16 va­gonra kötöttek szállítási szer. ződést. Járási viszonylatban a bács­almási járás 8 szövetkezete ugrott az élre 14.364 mázsá­val. A második helyet a kun- szentmiklósi járás 6 szövetke­zete 10.441 mázsával biztosí­totta magának. A harmadik helyre a kiskunhalasi járás 8 szövetkezete 8515 mázsával küzdötte fel magát. Lemaradt a kiskőrösi járás 12 szövetke­zete. Ezek összesen 4655 má­zsára kötöttek szállítási szer­ződést. A. kalocsai járásban az utolsó napokban sikerrel emel­ték fel az eredményt. Jó mun. kát végzett Adonyi Péter, a kalocsai szövetkezet új veze­tője, valamint a kalocsai SZÖVOSZ könyvelőiskola hallgatói. Szállítási szerződést megyénkben 103 szövetkezet kötött 10-691 kis-, 5178 kö­zépparaszttal 918 vagon és 58 mázsára, amelyben bent fog­laltatik a 107 termelőcsoport által kötött 20.317 mázsa is. Szövetkezeteink tehát 105.7 százalékkal teljesítették elő­irányzatukat és így országom viszonylatban a harmadik helyre kerültek. A Megyei Ta­nács által vállalt mennyiség­nek 92 százalékát teljesítet­ték. Strausz Jenő. Kiskunhalasi gépállomás befejezte a munkát Tovább kell gyorsítani a farlóhánfást Az aratás után igen fon­tos, hogy mielőbb mindenütt tarlóhániást végezzen dolgozó parasztságunk. Minél hama­rabb történik a tarlóhántás, annál eredményesebben őrzi meg a talaj a nedvességet ás vá lik alkalmassá a csapadék fel­vételére. A tarlóhántás ezen­felül a gyomirtás egyik leg- tialásosabb eszköze. Ezért már a jövőévi jó termést alapozza meg, aki idejében buktatja a tarlót. Vas megyében megjavult a tarlóhántás üteme — 60 szá­zaléknál tartanak. A körmen­di járás valamennyi termelő­szövetkezeti csoportja elvé­gezte a tarlóhántást, a szent­gotthárdi járás termelőszövet­kezetei 98 százaléknál tarta­nak, a celldömölki járásban a csoportok a tarló 98 százalé­kán végezték el a tarlóhán­tást. A termelőszövetkezeti csoportok jó példája nyomán jól halad ez a munka a szent­gotthárdi járásban az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok földjein is; 75 száza­lékban elvégezték a munkát. Jól halad a tarlóhántás Bács-Kiskun megyében, ahol 75 százaléknál tartanak. A kiskunfélegyházi járás 88 százalékot teljesített, Kiskun- halasi gépállomás dolgozói pe­dig teljes egészében befejez­ték a tarlóhántást. Heves megye nagyon elma­radt a tarlóhántásban, elő­irányzatának igen kis hánya­dát teljesítette eddig. Szolnok megye is elmaradt, mert a me. gye termelőszövetkezeti cso­portjai is csak 60 százalék­ban végeztek a tarlóhántás­sal, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok pedig mindössze 20 százalékban. Ahol elmaradás van, ott a pártszervezetek gondoskodja­nak arról, hogy a miniszter- tanács határozatának a tarló- hántásra vonatkozó előírásait ismertessék a népinevelők.

Next

/
Thumbnails
Contents