Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-16 / 82. szám

Megyénk járásai és városai kövessék Kiskunhalas példáját, ahol befejezték a tarlóhántást ! Vessünk véget Császártöltés „kiskirálya11 önkényes garázdálkodásainak Gawamvölgyi Antal btínlajstroma Császártöltés községijén már hosszabb-rövidebb idő óta hallat­szanak hangok, hogy Garamvöl­gyi Antal bírónak fejébe szállt a dicsőség, „korlátlan“ jogaival ba sáskodik a dolgozó néppel. A községet nem a felvilágosító munka nyomán irányítja, hanem erőszakkal. Helytelen községi po­litikája és önkényessége, erősza­kos cselekedetei a nép körében általános felháborodást váltottak ki. Nézzük meg közelebbről, ki is ez a basáskodó bíró, aki Csá­szártöltés „kiskirálya“? Félrevezette a földosztó bizottságot ' Gar am völgyi Antal részeges falusi kovács volt. Mesterségéből, mivel nem szeretett dolgozni, megélni nem tudott. Ezért ipará­ról lemondott és a földreform so­rán földet igényelt. Így lett a ré­szeges kovácsból újgazda. Azt ígérte a földosztó bizottságnak, hogy a juttatott főidet legfiata­labb fiával közösen műveli. A földművelésből azonban nem lett semmi. Fiát a szövetkezetnél he­lyezte el. Könnyű volt neki, mert a szövetkezetnél igazgatósági tag. Befurakodott egyik állásból a másikba. Fárasztó munkát soha nem végzett. Inkább másokkal végeztetett. Juttatott és bérelt földjét a községi előfogafossal műveltette. Lovát is a község tartja el. Halmozza a tisztségeket 1 Garamvö gyi Antal belornászta magát minden községi szervbe, minden helyre, ahonnét közvetle­nül vagy közvetve anyagi hasz­not remélt. Hosszú időn át a DÉ- FOSz elnöke volt, a földműves- szövetkezetnek igazgatósági tag­ja, a Népfront Bizottság tagja, a Legeltetési Társulat elnöke és a Vadásztársaság elnöke. Szere­tett vadászni, kirándulni. Ilyen­kor igénybe vette a községi eő- fogatot- Saját érdekét mindig elébe helyezte a közérdeknek. Ezért a Legeltetési Társulat ré­széről az ősszel a községi bikák részére betakarított szénát eladta, hogy fizetésükhöz jussanak a vezetők. A tavasszal a hiányzó szénát egyesektől erőszakkal el­vett szénával pótolta. Milyen .községi politikát“ folyhatott a bíró? Igénybevesr, elkoboz... A Kossuth Lajos ntcai kerttn- lajdonosoktól a tavasz folyamán minden előzetes értesítés, végzés, felsőbb hatósági jóváhagyás nél­kül igénvbevett 5000 négyszögöl- nyi területet. Ugyanakkor, ami­kor a községnek van szép, meg­felelő sportpályája. Eltiltotta, ! hogy a volt tulajdonosok kert- [ jeiket továbbra is használják, ezért a jólművelt konyhakertek nagrrésze elpusztult. A leendő sportpálya parkosítására a köz- ; ség révén vásárolt drága facse­meték hónapokon át a DÉFOSz' udvarán hevertek. Erőszakosságára jellemző, hogy a községhez tartozó Középcsala pusztába kivezető telefonhoz a szükséges oszlopokat a szegény- dolgozóktól. a tulajdonosok be­leegyezése né'kü, elkobozta. Az előtoaafokkal is ónkenyesfeedik Amióta Garamvölgyi Antal a bíró, azóta Császártöltés lakói ineg smerték a bíró önhatalmú kilakoltatásait is. Önkényesen 'helyezett egyik lakásból a má­sikba do gozókat. De még jobban szeretett önkénveskedni a közsé gi előfogatok kirendelésénél. A községi költségvetésben fedezet van előfogat tartására. Mivel ez ,* bíró földiái műveli, vasv a bírót és hasonszőrű bará­tait kirándulásokra, vadá­szatra szállítja, azért igen gyakran előfordul, hogy eiőfogatra van szükség. Ilyenkor a bíró kiszúrja egyik- másik haragosát. Igein gyakran zaklatja a község kocsitarló gazdáit — különösen akkor, ami­kor ezeknek saját fogatukra a határban is sürgősen szükségük lenne, A kocsik kirendelésénél nem a méltányos sorrendet tartja szem előtt, hanem a neki nem kedves dolgozókat rendeli ki, azokat, akikre haragszik. Miikor a község egyik lova beteg volt, saját lovát a községnek átadta. Érthetetlen, hogy ma mindkét lóval, mint sajátjával rendelke­zik. Valószínűleg az azóta áthe­lyezett községi főjegyzővel ját­szott össze. Harácsoló természe­tére jellemző, hogy özv. Bergman Antalnétól, akinek férjét Szá a- siék felakasztották, szlvattyűskúl- ját ellopta. Az özvegy már több ízben feljelentést tett a bíró el­len. A kutat a járási főjegyző visszaítélte az özvegynek, ennek ellenére ez még ma is a bíró ud­varán van. Amilkor Garamvőlgyu Antal tisztségét az előző bírótól átvet­te, akkor körülbelül 4—5 mázsa rokkantak részére beszolgáltatott gabonát is átvett. A faluban azt beszélik, hogy ebből a gabonából a bíró ta­risznyájába is jutott. Kizsákmányoló természetére pe­dig az jellemző, hogy kovácsimű- helyét átadta egyik jóbarátjánab. Ez a „jő barát“ iparengedély és adófizetés néllkül űzi az ipart. A bíró az iparengedély nél­kül dolgozó kovácsnak juttat­ja a községi közmunkákat. Garamvölgyi Antal beválasztatta magát a DÉFOSz elnöki székébe és rettegésben tartotta a község dolgozó népét. DÉFOSz-tisztségét úgy szerezte meg, hogy a kitű­zött gyűlésen mesterkedésére az ezer tag helyett mindössze 50 je­lent meg. A közgyűlésen az ő klikkje választotta meg. Azóta a dolgozó parasztság távoli tar otta magát a DÉFOSz-től. Nyílt titok a községben, hogy Ga­ramvölgyi Antal azért sem lehetett volna DÉFOSz-elnök, mert nem dolgozó paraszt, béirelt földjét is mással dolgoztatja. Mint DÉFOSz elnökinek, Garamvölgyi Antalnak az volt az első ténykedése, hogy a földalappal kötött bérleti szer­ződéseket önhatalmúlag felbon­totta. Az Így szabaddá vált földe­ket klikkjének adta bérbe. Ügye't arra, hogy jó földeket és ka­szálókat jóbarátai kapják, meg. De a bérbeadásinál a bíró a saját zsebére is gondolt. Minden új szerződésért 9 forintot követelt. A bevétel tekintélyes részét a bíró vágta zsebre. A község tulajdonát képező DÉFOSz-szé.kbáz udvarában fiatal fákat termeltetett ki saját fiaival. A kitermelsökinek ötszörös munka- dájat fizetett. A fát baráti körének juttatta. A dolgozók nem kaptak fát. A bíró faki­termelési engedélyeket másnak nem igen javasolt, de magának igen. A k itermelést saját magá­nak tartotta fenn. A kitermelt fáik helyére újakat nem ültetett, annak ellenére, hogy a DÉFOSz udvairában hosszú időn keresztül többszáz fa husáng feküdt fel­használatlanul. Üzérkedett a tóncengedéfyekkel Kedvenc jövedelmi forrása a tánoengedélyekkel való manipu­lálás is. A községben senki nem tudja megmondani, mennyit fizettek táncengedélyék után, eb­ből mennyit kapott az állam- pénztár és mennyit vágott zsebre a biró. A tejbeszo’Jgáltatóknak járó korpánál is önkényesen járt el. A bíró haragosait a listából egy­szerűen kitörölte és korpát azoknak juttatta, akik a baráti köréhez tartoztak. A basáskodó bíró a korpát nem a tehenek után hanem a személyek figyelembevé­telével utalta' ki. Mind a Legelte­tési Társulat elnöke fizetése fe­jében fát vett fel- Amikor a község dolgozói fáért ostromol­ták, a bíró udvara a saját erdő- kitermelése folytán tele volt fá­val. összeharácsolta a fát, a dolgozóknak nem juttatott. Hosszúra nyúlik a császártöl­tés! kiskirály bűn.astroma. Csá­szártöltés doilgozó népe megunta a nyakán élősködő kiskirályt. A pohár betelt. Felhívjuk erre a Megyei Tanács figyelmét és Csá­szártöltés dolgozó népe reméli, hogy rövidesen véget vetnek a bíró önkényes garázdálkodásá­nak. fiz óváíntszMedések tudatos mellőzésével tüzet idézett elő a kufák Jánoshalmán „Minden szem gabonára vigyázzunk a csépiésnél.‘‘ A minisztertanács határozatá­nak ezt a figyelmeztetését szabotálta Rátái Vince jános­halmi kulák, cséplőgép tulaj­donos. Rátainak három gépe is van. De „elosztotta” őket. Jutott abból a fiának, sógo­rának. De csak papíron, mert valójában ő kezelte valameny- nyit. Mielőtt a jánoshalmi határ­ban megkezdődött volna a cséplés, Gyimesi Mátyás tűz­oltóparancsnok tüzvizsgálati szemlét tartott a gépek felett. Rátái egyik gépénél, melynél Koleszár Mihály szakvizsga nélküli gépész állott, . mint gépkezelő, firryelmeztéÚé Rá-1 tait, hogy gépét szereli# fel szikrafogóval. Rátái a felszó, lításnak nem tett eleget.' A gépet szikrafogó nélkül meg­indította. Munka közben Ko­vács György gépmunkás újó­lag felhívta Rátái figyelmét I a szikrafogó alkalmazására, j „Nagy a tűzveszély így.‘‘ Rá- i tai csak a vállát vonogatta. Mit érdekelte őt a dolgozó ; nép kenyerének biztonsága, védelme. Később a gépnél dolgozók arra lettek figyelmesek, hogy a kicsépelt szalma egy kiröp­pent szikrától lángotkapott. A lángok gyorsan terjedtek és 68 kéve gabona is a lán- I gok martaléka lett. Hogy na­gyobb kár nem következett be, az a dolgozók bátor és ön­feláldozó munkájának kö­szönhető. Rátái Vincét, az óvintézke­dést szabotáló kulákot letar­tóztatták és beszállították a bajai megyei bíróság foghá­zába. HÍREK a megyéből — KECSKEMÉTI GYÓGYSZER­TÁRÁK CGYELETE július 9- től 17-ig: Székely, Csongrádi utca és Állami Gyógyszertár, Mária krt _ VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: Egy-két helyen kisebb záporeső lehetséges. A meleg idő tovább tart. — A nemesnádudvari állami gazdaságban tűz ütött ki a trak­torból kipattanó szikra nyomán, a szikra felgyújtotta a tarlót és etbamvasztott 11H> kéve gabonát. A dolgozók gyors és erőteljes munkája következtében a tüzet sikerült eloltani, A tűz azért ke­letkezeit, mert a traktorista gon­datlan volt. • — A HÁZTARTÁSI Alkalma­zottak Szakszervezete vasárnap Ki-án majálist rendez a Tiszánál, melyre minden tagot és hozzátar­tozóit szeretctel várnak. Gyüleke­zés reggel 7 órakor a Cifra-palo­tánál. • — A kalocsai állami gazdaság­ban befejezték a hordást és a tarlóbaniást. Ugyancsak elvégez­te a soltszenlimrei állami gazda­ság is a bordást és a larlóbán- tást * — A gátéri MNDSz népnevelői ISO mázsa gabonára kötöttek szállítási szerződési. !» — Az állami gazdaságokban egyénileg kimagasló eredménye­ket értek el aratásban Tompán Franciskovlcs István, ifj. Kiss Já­nos 260 százalékot. Gilice Ferenc 274 százalékkal. A bácsbokodi gazdaságban Balázs József a bor- sógyüjtésnél 276 százalékos telje­sítményt ért el. A Rákóczi bri­gád a borsócséplésnél 139 százalé­kot, a garai állami gazdaságban a búza aratásban a Petőfi bri­gádban Palásti László 260 száza­lékot, a Kossuth brigádban Gu­lyás Ferenc 236 százalékot, a Béke brigádban Sós Gergely 245 százalékot, Csáki Sebestyén pe­dig 254 százalékot teljesített. • — ELJEGYZÉS. Farkas Etelka és Dunai Imre adóügyi tisztviselő — Kecskemét — jegyesek. 2006 * — A tompái állami gazdaság­ban a gazdaság által vetett terü­leten átlagosan katasztrális hol­don ként 50 kereszt gabona ter­mett A knlákoktól átadott terü­leten azonban csak 26 kereszt, ami bizonyltja, bogy a kulákok kizsarolták a földet * — ÚTTÖRŐ pajtások! Hétfőn reggel 8 órakor a Pásthy Károly általános iskolában „Csapalgár- da“ tanfolyam kezdődik. A Sza­badság-téri és Honvéddéri úttö­rők félté lenül jelenjenek meg. Papírt, ceruzát vigyenek maguk­kal. • — A balotai állami gazdaság­ban befejeződött a szőlő harma­dik kötözése, a kukorica harma­dik kapálása és az árpa cséplése. A szőlő harmadik kötözésénél Darkóczi Ferencné 2 napon ke­resztül teljesített átlagosan 349 százalékot Keresete 102.20 forint volt • — ATIRÔKfWYVELÉSHEZ használható üveghegy)! töltőtol­lak kaphatók, valamint minden gyártmányú töltő'ollak szakszerű átszerelése ilregtollra Márkus látszerészmesternél, Kecskemé­ten, Tóth-patika mellett, Széebe- nyi-tér. 103 * — Garán az állam! gazdaságban a Petőfi brigádból kévehányásban Garajszki István 267. Ádám Sán­dor 246. Sátrán Mária 203 száza­lékot érlek cl. Báesbokodou Nagy István, Koncsek Imre 203 száza­lékot, Császártöltésen pedig a Táncsics munkacsoport átlagtel­jesítménye 225 százalék. — A KECSKEMÉT, Szabadkát, téri és Honvéd.éri általános iskola úttörő csapatvezetői felhívják az iskolák úttörő pajtásait, hogy 16-án, vasárnap táborozásra nttn nek. Reggel 8 órakor lesz a gyü­lekezés. t — A garai állami gazdaságban a dolgozók a 26-ik bérbélen a búza aratás, gép utáni kereszte­zés, kézi borsónyüvés munkája ban kiváló eredményeket értei el, A Kossuth brigád a búza ara tásban 143, az Öléves Terv bri­gád a kézzel végzett borsónyii- vésben 219, az Előre traktor«« brigád a tarlóbáulásban 156 szá­zalékos eredményt érlek el. Aj egyes munkacsapatok sorában » versenyszellem kiszélesítésével is újabb eredmények születtek. .4 Szabadság munkacsapat az ara tásban 158, a Sallai 163, a marok- szedésben a Zója 154, a kereszt öszehordásban a Béke 116, a ke­resztezésben a Vörös Csillag 122, a kézzel való borsótiyüvésben a Petőfi 172 százalékot ért el. Az egyént teljesítések sorában kima­gasló eredményeikkel tűnlek ki: Tóth István, Török József, Szűcs Olga, Szűcs Irén, Tímár Lstvánné, Pákái Mária, Varga András, Cser- mik Mária, Páncsics Islván, Co- koly Mihály. • — Csókás József heténycgyhdzi kulák azonkívül, hogy gyalázta a demokráciát, kukoricáját sem kapálta meg. A DÉFOSz közben­járására fogadott fel embereket, de nem fizette meg a munkabé­rüket. • A má tétel ki állami gazdaságban őszi árpából holdamként 1232 kg. termett. Hild pusztán 1726 kilogramm, • — Jó egyéni teljesítmények a május havi tejbeadásnál: Kovács István Vávod 885, Hányik János Miske 874, Spák János Solt 857, Gert István Drágszél 856, Farkas István Sükösd SjO, Kenya Pál Sükösd 814 és Porkoláb Ferenc Szeremle 80 literrel több tejet szolgáltatott be az előírt mennyi­ségen felül. — A kecskeméti határban hát­ráltatta a eséplésd munkát az, hogy a Tarnóczi-féle cséplőgépnél és a T. Nagy cséplőgépnél, to­vábbá özv. Dickné gépjénél nem történt meg a gondos javítás. A gépeket fal kellett vonni ■ forga- lombóL • — HÁZASSÁG. Halász Sára tanítónő és Szekere* Béla alhad­nagy f. hő 15-én házasságot kö­töttek Kecskeméten. 200-3 • — A megyei állami gazdaságai közül az első a szakmául állami gazdaság 195 százalékos teljesí­tésével. Utána a blldpnsztai kö­vetkezik 170 százalékkal, a leg­utolsó a helvécial 103 százalékos átlagteljesítménnyel. A megye át­lagteljesítménye 142 százalék. • — Szabó Péter kecskeméti ku­lák az idén 4 hold szőlőjét- még nem művelte meg. ÉRTESÍTJÜK a kecskeméti köziileteket, üze­meket és minden kecskeméti dol­gozót, hogy a Cipészek l\is;,iarí Termelő Szövetkezete, Lulher- udvar, mindennemű eip'ijnvítást. minőségi munkával olcsó áron ké szít. 1884 * — Bácsalmás Doboka járásá­ban Pleszkán József kulák arató munkásával egész napon kérész tül tarlóhán'ást végeztetett, min­den munkabér-megtérítés nélkül A basa paraszt ellen az eljáró* megindult.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents