Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-16 / 82. szám

A BIZALMIAK a jobboldali szociáldemokraták elleni harccal erősítsék népgazdaságunkat Irtat Gombos Aladár, i SZOT Megyei Bizottságának titkára ságái következtében nem töltik be kellően a transzmisszió össze­kötő szerepét a dolgozók széles tömegei és a munkásosztály él­csapata; a Párt között. Ez meg­mutatkozott abban, bogy a me­gyénk területén lévő üzemekben a bér- és normacsaldsok leleple­zésénél és f elszámolásánál a szak­szervezetek kevés segítséget nyúj­tottak és nyújtanak üzemi párt- szervezeteinknek. A termelés területén mutatkozó hiányosságokat, amelyre Gerő elvtárs rámutatott Pártunk Köz­ponti Vezetőségének május 31-i ülésén, amely megyénk területén is majdnem minden üzemben meg­található, a normalazitások, bér- esaiások és a munkafegyelem te­rületén csak altkor fogjuk tudni kiküszöbölni, ha a Párt határo­zatával együtt végrehajtjuk a SZOT Elnökségének június 7-i határozatát is a szakszervezeti bizalmiak munkájának megja­vításával kapcsolatban. A SZOT Megye Bizot.ságának az a fel­adata, hogy minden támogatást megadjon a szakmai középszer veken keresztül az üzemi alap­szervezeteknek, üzemi blzottságok- i nak, mühelybizottságoknak, hogy • azok megerősödve mindennapi ■ munkájukban támaszkodva a bl- i zalmiakra, kíméletlen harcot foly- L tassanak a normalazítók, a bér- : csalók, a munkafegyelem lázitól ellen, aminek minden esetben az : okozói a jobboldali szociáldemo- I fcrácia, összeszövetkezve a kleri- ; kális reakcióval, az amerikai ! Imperializmus ötödik hadoszlopá­■ val, akik meg akarják semtnisí­■ teni eddigi eredményeinket és vissza akarják állítani a régi ren­dét és ezen cél elérésének érdé­1 kében nem riadnak vissza egy > harmadik, pusztító, véres háború­tól sem. Az öntudatos dolgozókra tá­maszkodva, azok segítségévei minden bizalminak el kell érnie, hogy csoportjában minden mun- : kés megvetéssel, lenézéssel sújtsa a bércsalókat, az OTl-csalókat, a normalazítókai. A bizalmiaknak meg kell értetni a dolgozó társai­val, hogy minden munkás annyit kap a társadalom javaiból, amennyivel hozájáral munkája mennyisége és minősége által. Így kapcsolódik össze az egyén érde­ke a társadalom érdekével. A bi­zalmi feladata, hogy a munká­sok érdekelj képviselje. A mun­katermelékenység emelkedését se­gítse elő a bizalmi azzal is, hogy harcol és mozgósítja a dolgozókat a helyes normamegállapításért. A jól megállapított norma szabá­lyozó erő, mlynek segítségével a dolgozó munkája szerint részesül az egész társadalom javaiból. A helyes norma a széles töme­geket arra készteti, hogy átve­gyék az élenjárók munkamódsze­rét és ezzel a termelést magasabb színvonalra emeljék. Ezért kell harcolni a bizalminak minden el­avult norma ellen. Rá kell mu­tatni arra, hogy' méltatlan ke­resethez jut az, aki laza normá­val dolgozik. így az előállított ára drágább lesz, ami pedig egyet jelent az életszínvonal csökkené­sével. A bizalminak a feladata a dolgozókat éberségre nevelni, a hibák mögött meg kell keresni az ellenség kezét, különösen ébernek kell lenni a jobboldali szociálde­mokratákkal szemben. Rákosi elvtárs mondotta, hogy ők azok, akik tanácsokkal látják el és bá­torítják a normalazítőkai, bér­csalókat, a táppénzcsalókat, így szolgálják ki az ellenséget és folytatnak aknamunkát, az impe­rialista háborús uszítók érdeké­ben. Rákosi elvtárs arra tani! bennünket, hogy az ellenség ár- gus szemmel figyeli minden gyen­génket és azonnal rákapcsol min­den hibánkra. Ezért az éberség, a hibák gyors felismerése, kija­vítása elengedhetetlen feltétele ' A szakszervezeti mozgalomban a bizalmiak munkája harcos tra­díciókra tekint Vissza. A horthy- iasizmus idején a bizalmiak ké­pezték szakszervezeti mozgalmunk gerincét. A bizalmiak voltak azok, akik a" tőkés kizsákmányolőkkal szemben védték a dolgozók érde­keit üzemeinkben. Elöljártak a bérköveteiésekben, sztrájkok meg­szervezésében, vezették a dol­gozókat a kizsákmányolás, a bur- zsoá állam megdöntéséhez. A második világháborúban a nagy Szovje.unjó dicsőséges Vörös Had­serege összezúzta a hitleri-fasiz­mus államgépezetét, felszabadítot­ta Közép- és Délkelet Európát és köz.c hazánkat is. Megadta a le­hetőségét anúak, hogy hazánkban a dolgozó nép, a munkásosztály vezetésével, Pártunk irányításá­val vegye kezébe a hatalmat. A munkásosztály, Pártunk vezeté­sével tudott élni a Vörös Hadse­reg által megteremtett lehetősé­gekkel. És öt esztendővel ezelőtt, a felszabadulásunktól kezdve kö­ve .kezetesen megkezdte hazánk­ban a szocializmus építését, ami­nek alapja az, hogy megváltozott a dolgozóknak a viszonya az ál­lamhatalomhoz, megváltozott a viszony a munkához. Ebből kö­vetkezik az, hogy a szakszerveze­tek feladata is megváltozott és megváltozott a bizalmiak feladata is. Ma a. szakszervezetek feladata: j elvűd gosltó munkán keresztül mozgósítani a dolgozókat Pártunk vezetése, irányítása mellett a Szovjetunió szakszervezeteinek példái, tapasztalatai nyomán a termelés területén, konkréten, öt­éves népgazdasági tervünk telje­sítésére, túlteljesítésére, az ön­költség csökkentésére, a termelé­kenység emelésére, segíteni dolgozó népünk kulturális és szociális felemelkedését. Ennek a feladat­nak elvégzése nem független, ha­nem teljesen összefügg a nagy Szovjetunió áltar vezetett békéért folytatott harccal. Pártunk Központi Vezetősége több ízben felhívta a figyelmün­ket • szakszervezeti munka hiá­nyosságaira. , Munkánk ÇgyiK ilyen hiányossága, hogy a szak- szervezeti bizalmiak nem végzik el a feladataikat. Ez abból követ­kezik, hogy elhanyagoltuk a bi­zalmiak aktivizálását, hogy Me­gye Bizottságunk, üzem és műhely, bizottságaink nem értették meg és ma sém értik meg, hogy Pár. tunk vezetésével a szakszerveze­teknek a szocializmus építésének Időszakában jelentős feladatokat kell megoldani, de mindezt csak úgy tudjuk .megoldani, ha tá­maszkodunk a bizalmiakra. Hogy milyen hiányosságaink vannak ■megyénk területén, azt legjobban mutatták a júniusban megtartott beszámoló taggyűlések előkészü­letei, amikor a kecskeméti Gép­gyárban a több mint 43 bizalmi­ból a bizalmi értekezletén csak 3 bizalmi jelent meg, vagy amikor a Lakatosipari NV-nél a taggyű­lések előkészületeit ellenőriztük, a dolgozók nem tudták megmon­dani, hogy kf a bizalmi. De nem­csak a beszámoló taggyűlések megszervezésénél tapasztaltuk a bizalmiak papíron létezését, ha­nem ez meglátszik a szocialista munkaverseny kiszélesítése terü­letén is. A kiskunfélegyházi Gép­gyárban a versenyzők száma az április 4-hez viszonyítva nem emelkedett, hanem visszaesett. Megyénk építőiparánál nagy mértékben hiányos a szakszerve­zeti munka, illetve Itt is hiány­zik a gerinc, a bizalmi hálózat kiépítése. De ezek a példák nem elvonatkoztatottak megyénk szak- szervezeti mozgalmában, hanem általában jellemzőek. így a szak- sZerVezetek nem tudják betölte­ni megyénk üzemeiben a terme­lés terén előttünk álló. fel- rula'okat. A szakszervezetek, a bizalmiak munkájának hiányos­Sok a hanyagság, felelőtlenség a vállalat vezetősége részéről De az építűmunStások megbirkóznak a feladatokkal ós nagy eredményeket érnek ei Közlöm Sz elvtársakkal a ter­melékenység és a munkaverseny lemaradásának okát. Az én meg­látásom szerint és a munkahelyen szerzett tapasztalataim alapján megállapított aim, hogy a dolgo­zóknak nagy része falusi és ta­nyai mezőgazadségi munkások­ból áll, akik még nem öntudatos, teljesen felvilágosodott emberek. Ezek a dolgozók mind Jóin- dulatúak, csak az a hiba, hogy amióta vállalatunknál dolgoznak, nem kaptak semmiféle oktatást, sem az üzemi pártszervezettől, sem a szakszervezettől. Természe tesen, ennek az oktatásnak hiá­nyában nem tudták az önköltség- csökkentést végrehajtani. Laza a munkafegyelem, a fél- téglát nem sziveién szállítják a segédmunkások, vagy ha már az álláshoz szállítják, akkor a kő művei nem akarja bedolgozni. A nevelő munka hiányában nem tudja, hogy az önköltségcsökken­tés az ő életszínvonalát is emeli. A hibák nemcsak a fizikai munkásoknál mutatkoznak, ha­nem a vállalat vezetőségénél, és a műszaki osztály vezetőségénél is, akik hivatottak volnának arra hogy a dolgozók segítségére sies­senek. Sa jnos, ezen a téren még kevés jóval tudunk dicsekedni. Nem látjuk a vezetőség kellő se­gítségét pl. az Izsáki-úti épílke- '.ésnél se. Víz van az építkezés­nél. de mert illetékesek nem gon­doskodtak csövekről, Így a vizet dézsáikkal és vödrökkel szállítják sokszor 100 méter távolságról. Továbbá a hatalmas nagy kövek szétveréséért Gyói elvtárs iskoláról visszajön, úgy a pártszervezetbe új vérke­ringést visz. Az Ü. B. elég szilárd, jól ki­épített, de azért az Izsáki-úti építkezésen, abol jelenleg 200 dolgozó van, nem volt elég idejük a dolgozókkal foglalkozni, néz­ték, hogy a klerikális reakció ho­gyan dolgoziik. tehát itt is sok a tennivaló. A munkabérek kifizetésiénél is komolyabban kell a szervezést megfogni, mert nem állapot az, hogy a dolgozóik két hét múlva sem kapják meg a bérüket. A hibák mellett azért vannak ered­ményeink is. Például az Izsáki- úti építkezésen az építéshez való anyagok nagyobb részben már biztosítva vannak, így a munkát ütem szerűen tudjuk vinni. A Sztahanov munkamódszer most van szervezés alatt. A mai napon küldtünk két szakmunkást Kiskunfélegyházára a Sztahanov munkamódszer átvételére és így reméljük, hogy a Sztahanov mozgalom nálunk ig nagy len­dülettel fog menni. Az öntudatos dolgozóink a termelés fokozását magukévá tették, így az elmúlt héten a kővetkező százalékot ér­ték el dolgozóink: Berényi László egyéni teljesítménye 187 százalék, Almást és Lesiyán páros verseny­ben 202 százalék, Baranyi László ezzel szemben 86 százalékot ért el. Karácsonyi István egyéni ver- senyben 44 százalékot ért eL A Barabás segédmunkás brigád 23C százalékot, Boros brigád 290 szá­zalék, Kecsényi János párúsver- senyben 71 százalékot ért eL Kiskunfélegyházán a külső nagy munkán is mutatkoznak az eredmények, itt -Takács József kecskeméti lakos bevezette a Szta- hanov munkaimódszert és ezáltal szép eredményeket értek el. Áb­rahám János kőműves és Almási József Sztahanov munkamódsze­rével 500 százalékot értek eL Za- kar Mihály és Sture József 200 százalékon felül teljesítettek, Ipacs József és Mócáv Sándor szintén 200 százalékon felül telje, sftettek a Sztahanov munkamód­szerrel. Ezzel szemben Dobós Jó­zsef és Molnár Mihály, Rézi Fe­renc 11 óra alatt 6 és fél köbmé­ter falat raktak föl, ami megfelel 74 százaléknak. A lakatos üzemben a Sal'ai brigád 321 százalékot, Sz. Varga Lajos 214 százalékot ériek Cl, a legkisebb százalék ebben az üzemben 147 százalék Volt. Az anyagszállító brigádjaink is magukévá telték a termelékeny­ség emelését, igy a Törekvés brigád állandóan tártja a 195 százalékot, a Terv brigád a VÍG százalékot, az Előre brigád a 10C Százalékot, ez mind azt mutatja, hogy rossz munkánk mellett azért eredményeink is vannak és ezt Pártunk segítségével fokozni is fogjuk. Elvtársi üdvözlettel: Doroér József nagy összegeket kellett kifizetni, holott ezt olcsóbban és egyszerűbben lehetett volna meg­oldani, ha egy píkameft szereltek volna föl. Ezzel ne/mcsak önkölt­séget csökkentettünk volna, ha­nem a dolgozók fizikai erejét is jobban meg tudluk volna kímélni, holott Csorba és Hegyi építésve­zetők már a vállalatvezetőt erre kérték. A tervszerűtlen anyagszállítás­nál is hibák vannak, mert a> anyag, amelyik vasúton érsezik. nem arra az állomásra jön, ame­lyik közelebb van az építkezés­hez, így fölösleges fuvarozással terheljük az építkezést. Előfor­dult az is, hogy tégia olyan helyre érkezett, ahol egyáltalán nincs munka. Ez mind a rossz, szerve­zetlen munka következménye. A szervezetlenség okát még abban is látom, hogy amikor a vállalat­nál iparkodtunk jó párttagokat beszervezni, vagyis munkába ál­lítani, akkor ezeket az elvtársa­kat a vezetőség egyes tagjai nem támogatták és a vezetésbe nem engedték be, csak reszort, vagy a Központi Irodától lávolcső munkára állították be. Ezeknek az elvtársaknak a munkáját sen­ki nem segítette, csak inkább támadta. Innen adódik az, hogy a vállalat 15 tisztviselő létszám­mal sem tudja a munkát rendes mederben vinni, holott jő szer­vezéssel 8 személlyel kellene ezt a munkáit ellátni, és ha ezt a vállalat vezetősége magáévá tenné, úgy jóval olcsóbban épít­kezhetnénk. A pártszervezet munkája is na­gyon hiányos. A pártszervezet ve­zetősége nem foglalkozik a terme­lés kérdéseivel. Ennek oka az, hogy Gyói párttttkár a választás után Budapestre ment gépkezelői tan­folyamra, onnan visszajött és azután kéthetes párt iskolára ment. így a vállalat hosszú időre titkár nélkül maradt, azonban ha Bácsborsodon brigád-brigáddal versenyez A bácsborsodi állami gazdaság július 11-ig 560 mázsa minőségi búzát csépelt el, amelyet már be is szállítottunk a bajai raktárba. A cséplési munka meggyorsítása érdekében, hogy a szolnokme- gyeiekkel szemben megnyerjük a versenyt, gazdaságunk másik 5 oséplÖbrigádját hívtuk ki ver­senyre. Gazdaságunk továbbá az ország összes állami gazdaságai­val cséplési versenyben áll. Ver­senymunkánkban Őrködünk azon, hogy a szemveszteséget elkerül­jük és ezzel országunknak, a dolgozó parasztságnak, minél több nemesített vetőmagot jut­tassunk. Versenyfeltételeink a kővetke* zőik: a csép'és minél előbbi be­fejezése, minél tisztább mag le­eresztése, a szemveszteség a leg­kisebbre való csökkentése, a kaz­lak jó összerakása, továbbá a gépeik kímélése, üzemanyag meg­takarítás és a csépelt gabona gyors elszállítása. A Dózsa brigád dolgozóinak nevében: Nagy L. Lajos. Soha el nem múló hálámat küldöm a Szovjetuniónak Én, özvegy Kamasz Gdspárné, Alpár, árviztelepi lakos azzal a kéréssel fordulok a Képújsághoz, hogy a lapon keresztül mondhas sak hálás köszönetét Sztálin elv- társnak és a Vörös Hadseregnek, akik lehetővé tették, hogy a fasiz­mus leverése után minálunk a Ma­gyar Kommunista Párt. széf fel­ossza a földet. így a földreform során mi is kaptunk hat holdat. Soha nem tudóm megköszönni Pártunknak és vezetőnknek, Rákosi elvtársnak, aki népünk érdekeiért olyan hosszú ideje har­col, amit értem és családom bol­dogulásáért tett. De igy koszit nőm a segítséget az alpári MDF- szervezetnek, amelynek irányítá­sával a községi és földjQü, vess í'ö- vetkezeti alkalmazottak és UISZ- fiatalok segítettek rajtam. Kér­jem meghalt és a legnagyobb do­logidőben maradtam egyedül négy apró gyermekemmel. Az elvtársak a földemen termett 4 7 csomó ro­zsot learatták, látva, hogy ha szerződött napszámossal arattam volna, akkor nem lett volna elég a termett gabona nekünk. így, hála Pártomnak és azoknak, akik se­gítettek az aratásban, biztosítva van családom kenyere és a jövő- évi Vetnivaló. Még egyszer soha el nem múló hálám küldöm a Szovjetuniónak, azoknak a hős szovjet emberek­nek, akik életüket áldozták né­pünk szabadságáért. A Párt veze­tésével most mi is a béke ügyéért harcolunk a béketábor soraiban és gyűlölettel gondolunk az impe­rialistákra, akik újra a népek le­igázásán mesterkednek. Hiszem és tudom, hogy ha mindnyájan összefogunk, meghiúsulnák aljas szándékaik! Elvtársi üdvözlettel t özv. Kamasz Gdspárné, Alpár eredményes harcunknak, mert ez­zel elejét vesszük, hogy az ellen, ség ügynökei kihasználva hi­báinkat, elmélyítsék azokat. Az ellenség aknamunkájára fokozot­tabb éberséggel kell válaszolni. Az éberség fokozása és bátor, következetes harc folytatása a kártevőkkel szemben elengedhetet lenül szükségessé teszi, hogy n szakszervezeti funkcionáriusok rendszeresen foglalkozzanak ön­maguk politikai és Szakimat to­vábbképzésével. Fokozni kell po­litikai képzettségünket, mert csak akkor tudunk eredményes felvi­lágosító munkát végezni, éberen őrködni a nép vagyona felelt, ha fel vagyunk vértezve a márxiz- mus-leninizmus tanításával, ha ismerjük Lenin és Sztálin esz­méit, a szovjet nép tapasztalatait, Pártunk és Rákosi elvtárs út- mutatásait. A bizalmiak feladatai a norma, és a bércsalások elleni harcban és annak okozója, a jobboldali szociáldemokrata és a klerikális reakció elleni harcban igen nagy jelentőségűek. B feladatok el­végzéséért felelősek és a felelős­ség tudatában kell fokozni a hár- cot a nép ellenségei, a szocializ­mus épí ésének akadályozói- el­len.

Next

/
Thumbnails
Contents