Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-05 / 72. szám

Összpontosítsunk minden erőt a gabona behordására A FALUSI MOZIK SZEREPE a parasztság felemelkedésében Pártszervezet azonban éber volt: a népnevelők sorrajárták a háza­kat, a moziban ankétot tartottak és megmagyarázták, hogy a szov­jet filmek a fasizmus gaztetteit mutatják be. A fasiszták pedig el­nyomtak és kizsákmányoltak min. den dolgozót, akár magyar volt, akár német, vagy más nemzeti­ségű. A felvilágosító munka ered­ményre vezeteti: az ellenség tá­madása meghiúsult. Ilyen és ha­sonló esetek még sok helyeu elő­fordultok. Ï pz is azt mutatja, hogy a J kulák és klerikális reakció fél a szovjet filmektől, mert azok leleplezik a nép ellenségeit, állan­dóan nevelik, formálják a dolgo­zókat, bővítik politikai látókörü­ket, nagy segítséget nyújtanak a gyakorlati munkában, amint azt Szakcs példája is bizonyítja. Ezernyi példát hozhatnánk fel a szovjet filmek közül, amelyek mind egy-egy bizonyítékát adják annak, hogyan segít a szovjet film dolgozó népünknek az aktuális feladatok végrehajtásában. A falu ma már nem a mozdulatlanság és sötétség hazája. Az ember harc­ban ált a természettel, a falvak versenyeznek egymással, hogy ki ér el nagyobb termést. A jó ver­seny nyertese mindig az egész doigozó nép. Erről beszél a „Liaz- dag menyasszony“ is, amely víg­játék formájában veti fel a mun kaverseny kérdését. A filmen sze­replő kapzsi könyvelő cselszövé­seivel veszélyezteti a munka me­séiéi, a hirtelen jött vihar pedig azzal fenyeget, hogy a még lábon álló termes tönkremegy. A szovjet kolhozparasrtok versenyszelleme azonban mindkét veszélyt legyőzi. A cselszövésre azzal válaszolnak, hogy még nagyobb lendülettel dolgoznak; a vihar kártevő mun­káját pedig úgy akadályozzák meg, hogy egymás segítségére si­etnek. így még a vihar kitörése előtt sikerül learatni a gabonák Magyarországnak is szüksége van minden egyes szem gabonára a szocializmus építéséhez. Ezt tűzi ki célul a minisztertanács határo­zata is és minden dolgozó paraszt legfontosabb kötelessége ma, hogy a Párt vezetésével megvalósítsa a határozat célkitűzéseit é<s a ter­més teljes betakarításával segítse ötéves tervünk győzelmét. Í gy mutat útat doigozó pa­rasztságunknak a szovjet film. A szövetkezetek mozijainak legfontosabb kötelessége, bogy a mozit a falusi felvilágosítás, az osztályharc fegyverévé tegyék. A falusi tömegszervezeteink­nek pedig mindent meg kell tenni, hogy minden dolgozó felismerje a szovjet filmben segítőjét, ameiy megkönnyíti munkáját, szebbé teszi ezen keresztül életét. Eddigi eredményeink azt mu­talják, hogy a falu népe a Párt és a tömegszervezetek felvilágosító munkája nyomán megértette a kuítúrfront erősítésének szüksé­gességét. Arra kell törekedni min­den dolgozó parasztnak, hogy a mindennapi munkájában fokozot­tan felhasználja a szovjet filmek tanulságait és munkája megjaví­tásával elősegítse ötéves tervünk teljesítését és a szocializmus dia­dalát. A Horthy fasizmus urai soha­sem törődlek a falu népének kul­túrájával. Ellenkezőle«, igyekez­tek minél nagyobb sötétségben tartani a parasztságot, hiszen a műveletlen népet sokkal köny- nyebb volt kizsákmányolnil En­nek a politikának eredménye volt az is, hogy a felszabadulás után mindössze hatvan faluban volt mozi, az is a kulákok és a kupec- kocsmárosok kezében, a legelha­nyagoltabb állapotban. A magyar napi demokrácia, a Párt vezeté­sével már a hároméves tervben is súlyt fektetett a falu mozisítá- tasára, hogy a film minél nagyobb tömegek elé kerüljön, öléves ter­vünk egyik célkitűzése, hogy a terv végere minden faluban legyen mozi, — akár állandó, akár ván­dormozi formájában, amely több községet látogat rendszeresen. Ezen a téren már a terv első évében is szép eredményeket ér­tünk el. Több, mint ötszáz falu­nak van mar mozija. Ez a szám az év végére megkétszereződik és mintegy ezerkctazáz falu dolgozó parasztjai művelődhetnek és ta­nulhatnak a szovjet, vagy népi demokratikus filmekből. E zeknél a számoknál azon­ban sokkal jobban érzé­keltetik az eredményeket a falvak dolgozó parasztságának levelei. Kótajról például ezt írták a mozi megnyitása után; „Csak azóta (a mozi megnyitása óta) tudjuk érté­kelni, mit jelent számunkra, ha szórakozni, vagy tanulni vágyunk és saját mozinkban élvezhetjük a szebbnél szebb szovjet filmeket, fejleszthetjük kultúránkat a film­mel.“ De nemcsak azokból a falvak­ból érkezik levél, ahol már van mozi. Kslebia bíró-asszonya a kö­vetkezőt irta: »... ha dolgozó emberekkel találkozom, miod azt kérdi tőlem, mikor lesz mozlélö- ndás a községben. Az újságokban nagyon jó filmekről olvasnak és nagyon örülnének, ha ereket a filmeket itt, Kelebia községben is beniutatuák a dolgozóknak, akik­nek munkájuk után szükségük van a kultúrára és szórakozásra.“ H asonló levél érkezett Gsá- kánydoroszlóról is. A le­velet a földimüvesszövetkezet irta és azt kérték, hogy a lehető leg­rövidebb idő alatt megkaphassák a mozit. „Ezt a kérésüket az te­szi indokolttá, — írják levelük­be®, — hogy a falu dolgozói nagy érdeklődéssel várják a mozi mi­előbbi üzembehelyezését.“ A leve­let aláírta a helyi pártszervezet, ez összes tömegszervezetek és a hatóságok is. A levél azt bizonyít­ja, hogy Csákánydoroszlő dolgozó parasztjai helyesen látják a kul­turális fejlődés nagy fontosságát és a szovjet filmben felismerték azt a fegyvert, amellyel a legjobb- ban harcolhatnak a falu művelt­ségének felemeléséért. Természe­tes, hogy az illetékesek a legrövi­debb idő alatt teljesítették mind­két falu kérését és ma már Kele- bián is, Csákánydoroszlón Is megnyílt a mozi. Ezek az eredmények nem a vé­letlen következményei. Tervszerű munka, kemény osztályharc ered ménye minden egyes siker, ame­lyet elérünk. Ezek a sikerek azt bizonyiják, hogy a falusi osztály harcban szinte nélkülözhetetlen» film. így Szákcs községben az történt, hogy tizenhét család ter tnelőszövetkezeti csoportot ala kilőtt, — mint ők maguk mond­ták, — azért, mert a szovjet fii mek meggyőzték őket. A boldog élet, melyet a szov­jet kolhozfilmeken láttak, mint a „Cigányok“ vagy a „Vidám vásár“, megmutatták nekik, hogy milyen eredményeket lehet elérni a közös munkával, hogyan lesz szebb és könnyebb a dolgozó pa­raszt élete a szövetkezésben. Természetesen a falusi reakció, a kulák nem nyugszik bele olyan könnyén a vereségbe. Várdombon például, ahol nagyszámú német lakosság van, a'kulákok és segí­tőtársaik elhíresztelték, hogy a szovjet filmek németellenesek. A a bajai járásban megtörténlek csspiés idejére az egészségvédelmi intézkedések Közeledik a csépiés ideje. A munkát nemcsak dolgozó pa raszzsúgunk várja felkészülten, de felkészült rá az egészségvéde­lem is. A bajai járás területén inúr mindenütt megszervezték a csépiés idejére az egészségvédel­mi szolgálatot. A tervszerűen ki­dolgozott egészségügyi szolgálat­ban a községi orvosokon kívül részt vesznek a községek egész ségőrei, a járási egészségőr is. A járás terüket én működő vala­mennyi erőgép mellett két olyan dolgozó Is fog működni, akik már előzőleg elsősegélynyújtó tan­folyamot végeztek. A községi orvosok naponta megvizsgálják a tömegfőzésre kerülő anyago­kat és azoknak a munkahelyre való kiszállítása után, elkészí­tését is felülvizsgálják. Megtör­tént már az erőgépek környékén levő kutaknak felülvizsgálata is, az élvezhető és fogyasztható ivó^ víz szempontjából. Megszervezték az egész já­rás területén a súlyosabb bal­eseteknél igénybeveendő azon­nali orvosi beavatkozásra, a jelentő szolgálatot. A DISZ, az MNDSZ és a Vörös- kereszt tagjai önként jelentették be vállalásukat. Az Intézkedések, kel egyidőben megtörténtek a megelőző prevenciók a nyári hasmenés fellépésének leküzdé­sére, illetve meggátlására is. M3£ke7d:tliek a fe vételek a szov.et ISistolékon A napokban a szovjet középis­kolákban végelérlek az érettségi vizsgák. A diákok valamennyi érettségi tárgyban komoly felké­szültségről tettek tanúságot. A napokban már megkezdődött a diákok felvétele az egyetemrre is. A főiskolák az idén 3.10 ezer új diákot vesznek fel, a felvételi határidő július 31-én ér véget. Augusztus J-éu kezdődnek a fel­vételi vizsgák. TerméstoetateariMs Tatiæsî&lssLtùnban T ádzsikisztán forró, napsütötte vidék. Sok itt a meleg, a fény és a gabona gyorsabban érik. Sztallnabádtól nem messze, a Hisssari-völgyben gyapotültetvények, gabona és ipari növények vége­láthatatlan területei húzódnak. Közvetlenül az előhegyektől a Vahs-folyó partjáig a köztársaság egyik legnagyobb gabonatermesztő körzetének, a dagan-kiiki körzet kolhozainak vetései terülnek el. Sűrű falként áll a sárgáló árpa, érik a sűrű őszi búza, helyen­ként beérett a len is. A mezők rendkívül élénkek, teljes erővel folyik a termésbetakaritds. Nagy lendülettel gyűjtik a gabonái. Nagyszerű eredmények születnek. A „Szocializmus‘‘ és a ,*Jangiabdd ‘-kolho­zokban minden holdról 15—18 mázsa árpát és 12—15 mázsa búzát csépelnek. A „Pravda‘-kolhozban Taubai Tagajev kommunista brigád­jában a termés egyes táblákon 20 mázsát is adott. A „Pravda"-kolhoz, a „Kommuniszt Tadzsikisztana,,-kolhozzal együtt, elsőnek kezdett az aratáshoz. A munkálatokat gyorsan, tervszerűen bonyolították le. A tervet mindenre kiterjedő gondosko­dással jó előre elkészítették. Pontosan meghatározták az aratás, a csépiés és gabonabegyüjtés idejét. Négy napot irányoztak elő az árpa aratására. Pontosan felfek­tették a kombájnok munkaútját. Ez telte lehetővé, hogy például Tahtas Namazov. kombájnvezető — magánjáró kombájnnal — már az első napon 28 holdat aratott. Harmadik nap vége felé készen vol­tak az árpa-aratással és megkezdték a búzabetalcarltásdt. Első teendőjülc az állami gabonabeadás volt, mert ezt töruény­Hozzászólás a Népújság cikkéhez a klerikális reakcióról Elvtársak! Amikor olvas­tam a Népújság június 28-i, szerdai számában „A háború papjai hogyan szolgálják Bács-Kiskun megyében az im­perialistákat” című cikket, elgondolkoztam azon, hogy sajnos nemcsak Érsekcsaná- don vannak ilyen jelenségek. Szeremle községben is meg­látszik a klerikális reakció be­folyása. A cikk elolvasása után megértettem, hogy miért nem tudott Szeremle község fejlődni, haladni: mert a klé­rus erősen befolyásol, irányít egyes vezető elvtásakat, mert gyengék vagyunk, nem va­gyunk eléggé éberek. így fordulhatott elő az, hogy Kopeczky Antal pékmestert — aki Pfeif femek agitátora volt, aki fasiszta sajtótermé­keket rejtegetett, aki ellen az államvédelmi hatóság eljárást indított, államérdeket veszé­lyeztető bűncselekmény miatt, aki 1946-ban a kommunista plakátok fölé azt írta, hogy „ki( mikor fog lógni“, mert ők és az amerikaiak fognak győzni, — egyéves szakisko­lára küldték, kádervéleménye­zést adtak róla és a párt- szervezetben helyt adtak an­nak, hogy megvitassák: tag­jelölt legyen e, vagy nem. így fordulhatott elő az is, hogy a jelenlegi párttitkár elvtárs még ma is kap bért, — mint harangozó — a kato­likus egyháztól. Kétéves szol­gálata van. Ő is jámborul mondja: „Jó ember a mi pa Punk, mert a templomban mindig sírnak az emberek, mikor ő beszél”. „Jó ember a papunk1, —de én igen jól emlékszem arra, hogy amikor a gyermeknap­pal kapcsolatban, mint nép­nevelő felkerestem, azt mon­dotta: — Kedves, az iskola az ál­lamé, ahhoz nekem nincs kö­zöm, én az egyházhoz tarto­zom, nincs mit hozzájárulnom. Nem csoda, ha a tervsze­rűen irányított klerikális ve­zetés alatt, azokat, akik ja­vítani akarnának a dolgokon, ..Te csak pipálj!” jelszóval hátraszorítják. Hiszem azt, hogy a Párt segítségére siet a szeremlei pártszervezetnek a fennálló hibák kiküszöbölésében. Elvtársi üdvözlettel : Fàçzân Mária. Makarfr t AZ ÜZEMI PÁRTCSOPORT Mindenki ismeri a Sztálin ne­vűt viselő autógyárat, a Ziszt. Az autógyár jó hírnevét kiváló gyártmányainak köszönheti. E kiváló gyártmányok a pártszer­vezet jó munkájának eredménye­képpen gördülnek ki nap, mint nap a Zisz autógyár kapuján. Az autógyár egyik legjobban dolgozó párt csoport jónak, a ko- vácsmühely pártcsoportjának pél­dáján keresztül mutatja be Ma­karov, milyen fontos feladatot tölt be az üzemi pártszervezet­nek ez a kis egysége az üzem életében : hogyan dolgozik a jól működő pártcsoport, hogyan fog­lalkozik a kommunistákkal és a pártonkívüliekkel egyaránt, bcw gyan szervezi a propagandamun­kát ég hogyan kapcsolja mindezt össze a termelés kérdésével. „A pártcsoport-szervező az állandó megbízatásokon kívül egyes kon­krét, termelési Jellegű feladato­kat ad a párttagoknak." A párt- csoport keményen használja a kritika-önkritika fegyverét az idő­ről-időre mutatkozó hiányosságok, kai szemben. De nem elégednek mega bírálattal. Ki is kutatják és orvosolják azokat az okokat, amelyek egyes dolgozók ki nem elégítő teljesítményét idézik elő. A pártcsoportuak komoly ered ménye volt a különböző brigádok — kilünő minőség brigádja, ifjú- sági brigádalakítása. A párt- csoport irányításával dolgozó brigádok lelkes versenyszelleme magával ragadja azokat is, akik valamilyen okokból lemaradnak. A pártcsoport munkája gyáron kívül is folytatódik népnevelői minőségben, a lakosság körébem A brosúra igen tanulságos va. lamennyi üzemi pártszervezetünk számára abból a szempontból, hogy ilyen sokoldalú munkát kell és lehet végezni mühelyszerveze- ‘einkben. A brosúra tanulsága az, hogy csak olyan műhely tud a termelés területén komoly ered­ményeket elérni, amelyben szí- vós, állandó politikai munka fo­lyik a dolgozók elméleti aztnvo­nalának emeléséért. A Pártépités Kiskönyvtára 8o. rozat egyik fő célja az a nagy­méretű tapasztalatcsere, amely, nek keretében átvesszük testvér­pártjainktól a pártépités terén szerzett gazdag tapasztalataikat. Ebből a számból különösen üzemi párszervezetek funkcionáriusai, aktivistái és tagjai szerezhetnek bő anyagot politikai és termelő munkájukhoz egyaránt. nek tekintik. Azonnal kocsikra került a gabona: a kolhozvéeetőségi épület mellett hosszú, megrakott szekérsor állt. Az első kocsira Sztálin hatalmas színes képét szerelték fel. A többire feliratokat ké­szítettek: „Ujtermésü gabonát az államnak“, „Becsülettel teljesítjük első törvényünket“, stb. Kiig ériek a „Pravda“-kolhozbeliek a begyűjtési központhoz, “ hasonló szekérsorok érkeztek képekkel, feliratokkal, zászlók­kal díszítve a „Kommuniszt Tádzsikisttána", a „Vorosilov“ és az' „Ittyifok“ kolhozokból. Körülbelül 800 mázsa gabonát vett át éled napon a dagan-kiiki begyűjtési központ. Ilyen arányú beadás a: aratás első napjaiban még sohasem volt. A nagy nap és azok tiszte­letére, akik elsőnek adták te a gabonát, gyűlést tartottak. Alin Kajumov, a „Pravdá“-kolhoz elnöke a gyűlésen tudta meg, hogy beszállított gabonájukat, mint a legjobb minőségűt fogadták el. Felszólalásában lelkesen jelentette ki: — Mi kezdtük meg a gabonabeadást a köztársaságban és ígérjük, hogy mi is fejezzük be elsőnek! A „Pravda“-kolhoz valamennyi megjelent tagja csatlakozott az ígérethez. M ire befejeződött a gyűlés, besötétedett. Akkor valaménhyien félkeresték a beadási központ mellett levő klubot. A szépen és kényelmesen berendezett olvasóteremben teáztak, rádiót hallgattak és elolvasták a legfrissebb újságokat, folyóiratokat. Egyesek az agi­tátorokkal beszélgettek, mások a körzet fogyasztási szövetkezet pa- Villonjához mentek ajándékokat vásárolni az otthoniaknak. Másnap a begyűjtési központ felé újabb szekérsorok vonultak. Az egész dagan-kiiki körzetben nagy lendülettel végzik az aratás'- begyűjtési munkálatokat. Működnek a kombájnok a kolhozok és szovhozok hatalmas térségein. A teherautók és szekerek pedig vége­láthatatlan sorokban viszik a gabonyközpontok felé az új termés:.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents