Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)
1950-07-05 / 72. szám
fiiissünk szállítási szerződést, mert {állíts 8-a után elesünk a 6 Fí-ss preniumtél ITE.CT a megyei bíróság Példás büntetést kaptak a kulákok, akik több mázsa gabonát elszabotáltak dolgozd népünk kenyeréből A vádlottak padján sunyi, ravasztekintetű idősei)& ember ül Ruhája kopott, lábán megviseli saru■ így első pillanatra senki sem gondolná, hogy a solti Szabó István „nemzetes úr“ rejtőzik ebben az álöltözetben, aki éven át S—10 napszámos szívből utált par pancsolója. A vád, amiért most a kecske. méti ügyészség joglyá: szabotd- lás. Negyvenholdas birtokán későn és kevés munkaerővel kezdte meg az aratást. 15 hold gabonavetésére egyetlen aratót szerződtetett csupán, aki persze, hogy nem győzte a rohamosan érő gabonát. A bíróság előtt kézzelfogható bizonyíték vádol: túlérett, pergő búzakalászok, Ifi—50 százalékos szemveszteség, mire ez a gabona zsákba kerül. _ Miért nem szerződtetett több a ratómunkást? — hangzik a kérdés. Szabó István egykedvűen vállat von : — Azít hittem, elég lesz. Nem tűnt szemembe, hogy olyan gyorsan érik a gabona. Szótlanul, megbánást színlelve felel, vágy hallgat a kérdésekre. De szeméből árulkodóan villog elő a gyűlölet. Nem azt sajnálja, amit tett, hanem azt, hogy nem volt ügyesebb. Pedig tavaly Is rajtavesztett, amikor feketevágásért 14 napra elítélték. „Elrúgta a borjút a lő...“ — most pedig az .Időjárás a hibás“ ab. ban, hogy a munkásnyúző „nemzetes úr“ földjén a dolgozók ke- nyerőből mázsák szóródtak szét. Az ítélet súlyos és kemény, inint az ökölcsapás. 2 és félévi börtön, 500 forint pénzbüntetés, fele vagyonának elkobzása, lakóhelyéről való kitiltás, jogainak felfüggesztése. Csirkék, malacok eszik a nép kenyerét Nyílik a tárgyalóterem ajtaja, új vádlott lép be. özv. Szabados Sándorné apostagi kulákasszony Mázsán felüli termete alatt megreccsen a szék, sírős, sértő dött hangon méltatlankodik, ostobának teteti magát, s minden szavából, pillantásából csak úgy habzik a gyűlölet. A tanúvallomások súlya alatt egy .egy percre megroppan, de szívős, mint a macska nem adja fel az úgyis hiábavaló harcot. Nagy István elvtárs, a dunavecsei rendőrőrs tagja tanúvallomásában megismétli a vádat. Járőrszolgálatuk során felfedezték, hogy Szaba- dosné kézicséplést végzett a tanyáján. A községházán engedélyezett 38 kéve rozs helyett 42 kévét csépelt ki, hozzá még 18 kéve árpát. A kicsépelt gabona kilószámra hevert az udvaron, csirkék, malacok lákmároztak belőle. Szabadosné a felelősségrevonás. ra azzal védekezett, hogy nincs mit adni az állatoknak. De a tárgyalóteremben körömszakad- tig tagad. Tagadja, hogy több gabonát vittek volna be, tagadja, hogy a rozsot az állatok elé szórta. Letagadná a csillagot is az égről, dehát a bizonyítékok ellen hiába ágál. Két tanúja, Bor Mihály szegényparaszt, akt aratója volt és vadházastársa, Kntasi Kándor, akit mint „cselédjét“ fogadta így magához, hogy ne kelljen neki bért fizetni, — elmondják az igazságot Nemcsak ez az egy szárad Sza. badosnén. Előjönnek a többi gaz- Ságok is. Az Is, hogy a búzáját I;éter-Pálkor kezdte aratni, amikor már jócskán pergésnek indult. Aztán a cukorrépa körül is bajok vannak. Kevesebbet vetett, nem a megfelelő sortávolságra és olyan gazos, hogy el lehetne benne bújni ' . Szabadosné egyre dühödtebben védekezik, ártatlanságára hivat, kozík. Ezt tette a tavaszon is, amikor sertésfeketevágásért egy hónapot ült Kalocsán. A lecke kevés volt ennek a minden hájjal megkent kuláknak, most nehezebbet kap. Másfélévi börtönt, 2000 forint büntetési A „bárónő“ és volt ssásadosból lett „aratóm unkás“ „Báró“ Torockal Lászlőné soliti „nagyságos asszony“. Mint mikor zsilipet nyitnak meg, úgy árad belőle a szó. a védekezés. „El kellett utaznom... Megbízható egyénekre bíztam a gazdaságot ... azt mondták, minden rendben van...“ Torockainé gabonavetése Is ebek harmincadjára került. Június 19.én kezdték nála az aratást, de a szemétvesztő búza a hónap végén még lábon állt. Nem is csoda. A „nagyvonalú bárónő“ utazgat és a gazdaság gondját előkelőén rábízza „aratómunkására“, akiben legjobban megbízik. A hűséges sáfár pedig nem más, mint Kolozsvári Ferenc, volt nyugalos katonatiszt. Torockainé megbízik benne, hiszen bizonyára éppen olyan jól tud elökelősködni, mint ő maga. Ez pedig elég, a múltjával nem is sokat törődik, „ügy tudom, valami tengerész volt...“ — ad 1 felvilágosítást hűséges jobbkezé- ’ ről. Kolozsvári azután helyben Is hagyta a gazdaságot Torockainé, mint vízbefúló a szalmaszálba, kapaszkodik bele abba, hogy „hát őt becsapták, lám, Így tanul az ember, hogy nem jó senkiben sem hinni.“ De nem elég ügyes ahhoz, hogy el ne árulná, hogy ő maga is éppen elég jól ért a gazdálkodáshoz és a felelősség elsősorban őt terheli. Torockainé sem kerüli el a sorsát. Az ítélet megérdemelt. Azok, akik kenyerünk, jövőnk eilen törték, tanulják meg végre, hogy nem lehet büntetlenül kihívni a dolgozók haragját. Fejlesszük tovább a munkaversenyt fi munka tervszerű megszervezésével ARATTAK a bajai Bokányi teraelSszivetkezelben jj Kedves Elvtársak! Meg akarjuk írni, Elvtársak, hogyan hajtjuk végre termelőszövetkezetünkben a minisztertanács határozatát a kenyérgabona gyors betakarítása és az aratási munkálatok minél gyorsabb és szemveszteség nélküli elvégzésére. A sumári gépállomás aratógépe mellett, a munka elvégzésére aratóbrigádot szerveztünk. Az aratóbrigádban öt munkacsapatunk van. Egy-egy munkacsapatban két kaszásunk. Mellettük két marokverő és egy kötöző. Ez a tervszerű munkabeosztás szép eredményeket bozott. Petróczy Sándor munkacsapata öt nap alatt tiz kát. hold búzát aratóit le, átlagos 133 százalékos munkateljesítmény mellett. Forgács János munkacsapata 130 százalékot ért él. De az egyénileg dolgozók soraiban is nem egy -kimagasló eredmény született. Dabnai András feleségével 5 nap alatt 7050 négyszögölet aratott le. Munkateljesítménye 174 százalék. így dolgozunk egymással versenyezve, hogy a minisztertanács határozatának mlncl gyorsabb és tökéletesebb végrehajtásával erősítsük a békefrontol és hogy hazánkban a dolgozó nép boldog államát építhessük. KISS JANOS, 1 a bajai „Bokányi Dezső“ termelőszövetkezet elnöke. Itottec a élmuHUásánaU ímút A bajai Zalka Máté tszcs tagjaihoz gyetek példát a munkásosztálytól. Míg mi kiszélesített versenymozgalmunkban azon vagyunk, hogy a mennyiségi termelés mellett a minőségi termelést is fokozzuk, a selejtet pedig kiküszöböljük, Ti harcoljatok minden szem gabonáért és haladjatok élén a begyűjtési versenymozgalomnak. Legyétek éberek, leplezzétek le a klerikális reakciót és uszályosaikat, leplezzétek le a kulákokat, akik ellenetek törnek, szabotálásra uszítanak. Tanuljatok, mert a reakció ott tud belopózni a sorokba, ahol a felvilágosító munka hiánya nem érlelte öntudatossá a dolgozókat. Kövessétek nagy Pártunkat, szeretett Rákosi elvtársunk tanításait. Szeressétek a Szovjetuniót és gyűlöljétek mérhetetlenül a kizsákmányolást újra a nyakatokba varrni igyekvő háborús gyújtogató imperialistákat és azok belső ötödik hadoszlopát. Legyünk mi ipari és mezőgazdasági dolgozók Rákosi elvtársat követő hűséges harcosai népi demokráciánknak és a világ béketáborának. Akkor biztosak lehettek Elvtársak, hogy úgy mint a hároméves tervünket, az ötéves tervet is sikeresen be tudjuk fejezni. Koller. Jánosné. Kedves Elvtársakl Mint a bajai Gyajjjúszövőgyár egyik élmunkása írok Nektek. Az ipari és mezőgazdasági dolgozóknak régi vágya teljesült, amikor kéz a kézben közösen építhetjük a dolgozó nép államát. Elvtársak, amikor arról van szó, hogy megvéd j ük a békét, függetlenségünket, szabadságunkat, mely a Szovjetunió hős és bátor harcosainak véráldozatán jutott osztályrészünkül, meg kell hogy mutassuk, érdemesek is vagyunk arra. Nem véletlen az, hogy Pártunk Központi Vezetősége kiadta a jelszót: „ VERSEN Y BE ÍV as ország kenyeréért“ Hiszen mindannyian saját szemeinkkel látjuk, mit eredményezett számunkra a hároméves terv. Látjuk és boldogok is vagyunk. Lát ják ellenségeink is, akik minden eszközt megragadnak, hogy eredményeink ellen törjenek. A klerikális reakció és a kulákok minden áliasságukkal azon vannak, hogy ártsanak, egységes sorainkat megbontsák és rémhírterjesztéseikkel gátat emeljenek munkánk fokozódó eredményei elé. Mikor most Ti a dolgozó nép jövő évi kenyerét aratjátok, veÜzemeinik munkaverseny moz- ga'ma az elmúlt csaknem egy esz- tentendő alatt nagyarányú, ugrásszerű fejlődésen ment keresztül. A Szovjetunió dicsőséges munkás- osztály» példájára a Pártunk segítségével és iránymutatásával a magyar munkásosztály is segítségül vette a szocialista társadalmi rend felépítésének kommunista módszerét, a munkaversenyt. A nagy-budapesti választmány múlt év augusztusi határozata, a sztálini felajánlások és műszak, majd az április 4-i és május 1-i nagy eredményeiket megteremtő versenyzés mind egy-egy fontos állomása volt üzemeink versenymozgalmának, munkásosztályunk alkotóereje fokozottabb felszínre jutásának és hasznosításának, a terv teljesítésének. Ennek köszönhetjük azt, hogy a hároméves tervet határidő előtt tudtuk befejezni és azt, hogy az ötéves terv első negyedévi részlettervét sikerrel végrehajtottuk. A magyar munkásosztály ezzel példát mutatott és egyben bebizonyította alkalmasságát arra, hogy élenjárva intézze Népköztársaságunk ügyeit és azt is, hogy népünkkel, országunkkal szemben felelősen végezze feladatait, nem riad vissza a hibák, hiányWságok feltárásától sem, ellenkezőleg, szigorú öobí- rálattal és a munka bírálatával alapját adja az eredmények és így a munkaverseny mozgalom további kibontakozásának is. Gerő elvtárs a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén megtartott beszámolójában megállapította azokat a feladatokat, melyeket Párlunknak és munkásosztályunknak el kell végezni a magyar népgazdaság fejlesztése érdekében. Feltárta, hogy „nem lehelünk teljesen megelégedve népgazdaságunkban a termelékenység alakulásával. Iparunkban a termelékenység emelkedik ugyan, de ez az emelkedés nagyon egyenlőtlen“, másrészt, hogy „iparunkban a bé- rek gyorsabban emelkednek, mint a termelékenység“. A termelékenység emelkedésének, egyenlőtlenségének kérdése szoros összefüggésben van a munkaverseny mozgalom szilárdságával, állandó fejlődésével, visszaesés mentességével. Ha a munkaverseny szervezés nem kerül le a napirendről, hanem állandó feladata üzemeink felelős vezetőségének; ha kezüket a versenyzés ütőerén tartják, akkor a termelékenység emelkedése egyenes következmény, eredményi. Meg kell állapítani, hogy üzemeinkben a május 1-i versenyszakasz befejezése óta ellanyhult, meglassúbbodolt a versenyzés üteme. Egyes helyeken a versenyzés olyan káros felfogásával találjuk magunkat szemben, mely még mindig kampányfeladatnak tekinti a termelés emelkedésének eme nélkülözhetetlen eszközét. Még azokban az üzemekben is, melyek az egyes versenyszakaszokban a legnagyobb szervezettséget és aktivitást mutatták fel, leállást tapasztaltunk, az eredményekkel való elégedettséget. Ez vonatkozik különösen a bajai Posztógyárra és a kiskunfélegyházi Gépgyárra. A munkaversenyzés egyik fé- kézöje volt a helytelen, bonyolult, érthetetlen bérrendszerünk. Pártunk ezen a helyzeten változtatva, javasolta a darabbérrendszer bevezetését, amit megyénk iparában a gyakorlat helyesnek, az eddiginél sokkál jobbnak, áttekinthetőbbnek igazolt. A darab- bérrendszer bevezetése nem is maradt eredmény nélkül. A dolgozók nagy többsége örömmel fogadta és ez az öröm munkájukban megfelelőképpen konkretizálódott. Lendületei, nagyobb munkakedvet látunk az üzemek dolgozóinál. A darabbér bevezetése szinte természetes következményként hozta magával a munka verseny, az egyéni versenymozgalom kiszélesítését. A munkamennyiségnek és a bérnek előre való ismerete helyes irányban és értelemben adott ösztönzést, nagyobb munkafegyelmet, figyelmet biztosított. A kiskunhalasi Karneválban a dolgozók 74 százaléka lépett egyéni versenybe. Budai Kálmánná 242 százalékot, Zseni Jenőné állandóan 200 százalékot teljesít. A ládázó ifi-brigád keresete 20 százalékkal emelkedett. Az egyik kiskunfélegyházai építkezésnél a darabbér bevezetése óta állandó 300 százalékon felüli teljesítményekkel találkozunk. A darabbérezés lendítő ereje mindenütt megmutatkozik, ahol a pártszer. vezet és az üzemvezetés a felvilágosító munka jó megszervezésével szétverte az ellenség hazu- dozásait. De nem történt még meg minden ezen a téren. 1 A darabbér bevezetése kétség- J bevonhatatlanul fegyver a dolgozók kezében a termelékenység emelése, a minőségi munka, az önköltség csökkentése szempontjából. De elmondhatjuk-e, hogy a benne rejlő segítséget mindenütt hasznosították. Nemi Az üzemek vezetősége sok helyen ennek a munkának még csak az adminisztratív részét végezte el és le maradás állapítható meg a tudató sítás és a felvilágosítás területén Üzemi pártszervezeteink nem vet ték kellően kézbe a kérdés meg tárgyalását a dolgozókkal nem számoltak azzal, hogy az újnak bevezetése, meghonosítása nem intézhető el egyszerű bejelentéssel, hanem azt szívós felvilágosító munkával kell alátámasztani. Az ilyen hiányosságok kihasználásában „élen jártak“ a jobboldali szociáldemokraták, a tudatos ellenség vagy az ellenség, a klerikális reakció befolyása alatt állók elégedetlenséget akartak szítani, hogy zavarják a bérrendszer bevezetését és helyeseltessék az avultat, a régit, mely tehetőséget adott a dolgozók kirablóinak, a bér- és normacsalóknak. Az ezen a téren mutatkozó hiányosságokat a népnevelő munkának ki kell küszöbölni. Ennek azonban feltétele egyrészt az, hogy biztosítsuk a felvilágosító munkát szervezetileg, másrészt a darabbérezéssel kapcsolatos politikai szempontok szoros összefüggésben legyenek az üzem konkrét életével és a darabbérezés bevezetése óla tapasztalható általános javulásai. A végeredmény az legyen, hogy üzemeink a munkaverseny szervezése terén további eredményeket tudjanak felmutatni, hogy megbirkózva a versenyzés gátlóival, ellenzőivel, leleplezve őket a dolgozók előtt, újabb eredményeket, a nagy feladatainknak megfelelő szervezettséget és jó politikai munkát biztosítsunk. Vegyük igén komolyan figyelembe azt, amit Gerő elvtárs a szíahánovisia tanácskozáson többek között mondott„Minden valószínűség szerint számos olyan rendellenességben, amely a munkaverseny kifejlődését, a sztahanovistáink jó munkáját akadályozza, az ellenség keze is benne van.“ Ebből egyenes következtetés az hogy az éberségnek fokozódnia kell, hogy csírájában lelepleződjenek az ellenség próbálkozásai, hogy kiirtsuk a jobboldali szociáldemokraták, a klerikális és kulák befolvás érvényesülésének minden lehetőségét és ezzel eggyel több fettételét bizto. sítsuk a munkaverseny mbzgatofn szélesedésének, olyanná tételének, mely jó fegyvere a termelékenység emelkedésén kérésziül a szc- cializmus építésének. a pérlépítés nrjnHSiáaak nölKültzliaietle!! fegyvere A Pártmunkás OLVASD! TERJESZD!
