Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-29 / 93. szám

A Politikai Bizottság határozata erőt öntött belénk az ellenség elleni még fokozottabb harcban Szakszervezeti funkcionáriusok beszélnek az üzemükben fellelhető hibákról A Politikai Bizottság július 21-én kelt határozata nagyjelen­tőségű eseménye a magyar mun kasosztálynak és újabb nagy emelője a szocializmus építésé­nek. Rákosii elvlárs már február 10-iski beszédében utalt a szak- szervezetekben tapasztalható szin- d kálista jelenségekre, bürokra­tizmusra, a szakszervezetek és a Párt viszonyára, a Párt lebecsü­lésének veszélyére. A Politikai Bizottság határozata részletes ki­fejtése annak, amire Rákosi elv- társ már rámutatott és hónapok­kal előbb felhívta -a figyelmün­ket. A szakszervezetek ezzel ha­talmas feladatokat kaplak és bosszú időre .van útmutatásuk, hogy miként végezzék munkáju­kat,' miként legyenek legjobb „hajtószíjai“ Pártunk politikájá­nak és harcosai az^új társadalmi rend felépítésének. Üzemeink egynéhány« már ko­ra délelőtt átolvasta a határoza­tot. Fontosnak tartották — min­dent félretéve —*• a tanulmányo­zását, hiszen a Párt szól a szak- szervezeti munkásokhoz, üzemi bizottságokhoz, a Párt hívja fel a figyelmet a legdöntőbb és leg­sürgősebb kijavítandó hibákra, hogy ezzel jelentősen hozzájárul­janak „hazánk szocialista fejlő­désének meggyorsításához és vég­ső soron a béketábor erejének növeléséhez.“ ; Épületlakatos N. V. | „A SZOT és a szakszervezetek felső vezetésében .dolgozó kom­munisták elsősorban azért követ­tek él ezeket a súlyos hibákat, mert meglazult kapcsolatuk a Páritat.. Július 26. Délelőtt, tizenegy óra. Az Épületlakatos N. V. szakszer­vezet irodájában hárman ülnek együtt. A pártszervezet titkára, az üzemi bizottság titkára, a szakszervezeti terme.ési felelős. Előttük a Szabad Nép mai szá­ma. A harmadik oldalt kihajtot­ták. Méterekről is jól látszik a cím: Az MDP Politikai Bizottsá­gának határozata a szakszervezeti munka egyes kérdéseiről.“ A termelési felelős, a felolvasó, ■a másik kettő feszülten figyel Deák elvtárs, az üb. titkára, jegyezget. ügyi érzik, ez a hatá­rozat nemcsak a felső vezetésnek szól, hanem nekik is, az üzem szakszervezeti munkájának. Pontról pontra értékelik ki most csak úgy „maguk között* az üzemi bizottság eddigi munkáját. Vannak eredmények, de akadnak szép számmal hibák is. Különösen a Párt és a szak- szervezet viszonyáról van mit beszélni. Deák élvtársnál van a szó: — Néhány hónappal ezelőtt nálunk is fennállt az a furcsa helvzet, hogyha nem is vezette a .szakszervezet a pártszervezetet, de elöhbreva'.ó volt, tekintélyesebb, libben persze, mi is és a párt­szervezet is hibás, de a főfelelős­ség bennünket terhel. Nagyon sok kérdésben egyszerűen eszünkbe isem. jutott kikérni a Párt véle­ményét, és ez bizony állhatott az üzem egész munkájára. Az isko­lán tanultam meg, hogy a Párt vezetflszérepánek a lebecsülése müven tiagv veszélyeket hordoz magában. Ott tanultam meg, hogy eredményeink csak úgy fokoz,ha­tók, ha a Párt vezetésével dolgo­zunk, a Párt célkitűzéseinek, po­litikájának a megvalósításáért harcolunk. Nem játszunk „füg- getlencsdtt“, mert ez az ellenség álláspontja. Bénvei elvtárs közbe­szólva megállapítja, hogy mióta szorosabb a kapcsolatunk a párt- szervezettel, , azóta sokkal kőny- nyebb és jobb a munkánk. A Politikai Bizottság határozata en­nek a kapcsolatnak, viszonynak az erősítését adja feladatunkul, mert — azért-meg kell mondjuk — a Párj vezetőszerepe alábe- csülésének a veszélyét még nem .szüntettük meg teljesen. „javítsák meg és tegyék rend­szeressé a szakszervezetek eszmei, politikai és kulturális névelő munkáját“ — Az üzem dolgozói két mű­szakban dolgoznak és ez bizo­nyos mértékben megnehezíti a szervezett tanulást, de nem teszi lehetetlenné, csupán csak szerve­zési feladat. Az üzemi szakszer­vezetnek ezen a téren is van mit tennie. Általában elegendőnek tartjuk, ha megszervezzük az ének- és zenekart és ezzel kime­rült a kulturális nevelő tevékeny­ségünk. — Ez azonban közel sem ele­gendő. Végrehajtjuk a Politikai Bizottság határozatának ezt a ré­szét is. Tanulunk, fokozzuk tu­dásunkat, mert tudjuk, hogy „for­radalmi elmélet nélkül nincs for­radalmi gyakorlat.“ flecskeméii Konzervgyár] „Leplezzék le a szervezett mun­kásság előtt a háborús gyújtoga­tok szolgálatába szegődött jobb­oldali szociáldemokrata árulókat és azok tudatos ügynökeit és tá­volítsák el őkcl a szakszervezet­ből.“ Dobra! Ilona, az Üzemi Biizolt- sá.g titkára, másodszor néz utó­ba, hogy megérkezett-e már végre a Szabad Nép. Tegnap este már hallotta a rádióban, de szeretné alaposabban átnézni. Mikor meg­érkezett, gyorsan azokra a so­rokra mutat, amiről az üzem éle­tével kapcsolatosan beszélni akar. — Eddig az éberség és az el­lenség elleni harc terén követ­tünk el nagyobb hibákat. Nagyon is elnézőek voltunk az ellenséges elemekkel szemben. Nem, vagy osak későn vettük észre és akkor sem lepleztük I« az üzem összes dolgozói előtt. A Politikai Bizott­ság határozata erőt öntött belénk az ellenség elleni még fokozot­tabb harchoz. Hogy a Párt vezetésének, irány­mutatásának az elfogadása, a Párthoz a szakszervezeti munká­nak a helyes viszonya mennyire fontos és szükséges, azt a saját magunk tapasztalataiból tudjuk. Egy hónapig voltunk párt titkár nélkül, és ez alatt az idő a.latf bizony sok hibát követtünk el, mert nem támaszkodtunk helyel- i tesére. A Párt nélkül osak tapo­gatózunk és határozatlanok, sö­tétben botorkálók vagyunk. — Ezután még szorosabbra fűz­zük kapcsolatainkat a Párttal. Minden kérdést, mely az üzem ■életéi, a termelést érinti, a Párt- ' fal való megbeszélés után haj­tunk vógre. ! * I Természetesen a Politikai Bi­zottság határozata szerteágazó I nagy feladatokat jelöl meg a Szakszervezetek számára és azok, amiket itt említettünk, csak egy- egy ki rak a dóit kérdés. A feladat az, hogy a tömegek részleteiben megértsék és magukévá tegyék a Politikai Bizottság, a Párt bírá­latát és megfogadják a Párt ta­nácsait. Ez újabb győzelmünk lesz. A határozat végrehajtása nagy erőt fog adni a megerősö­dött szakszervezetekkel a szocia­lizmus további építéséhez. a szakszervizetek, üzemi bizottságok ás bizalmiak feladatai a termelési értekezletek megszervezésében és előkészítésében Július 31-től augusztus 5-ig az üzemekben (műhelyekben) terme­lési értekezleteket keli tartani. Ahol több műszakban dolgoznak, ott minden műszak részére kii ön- küiön kell megszervezni a ter­melési értekezleteket. A termelési értekezleteken a vállalatvezetők (műhelyekben, üzemrészekben a mesterek, mű­vezetők) beszámolnak a műhe­lyekben vagy, az üzemrészekben végrehajtandó alapbéremelésről és normarendezésrői, ezek végre­hajtásának módjáról és idejéről. A próbaelszámoiások és az eddi­gi tapasztalatok alapján ismerte­tik, hogy a műhelyben vagy üzemrészben dolgozók* alapbérét milyen mértékben emelik és nor­máikat hogyan rendezik. Ismer­tetik a legutóbbi negyedév terv- teljesítésének eredményeit és ta­pasztalatait. Beszámolnak a kö­vetkező negyedév főbb feladatai­ról, valamint arról, hogy milyen módon biztosítják a munkaver­seny fejlesztéséhez szükséges technikai és műszaki feltételeket (anyagot, szerszámot, rajzot, stb.) Az üzemi bizottságok (bizalmi­ak) feladata, hogy megszervezzék és előkészítsék a termelési érte­kezleteket. Bizlósílaniok kell a dolgozók részvételét és minden segítséget meg kell adniok a vál­lalatvezetőknek (mestereknek — művezetőknek). A szakszervezeti tagok és aktí­vák szólaljanak fel a termelési értekezleteken. A maguk tapasz­talataival .egészítsék ki az elő­adást, mutassanak rá az új nor­mák túlteljesítésének lehetőségei­re, vállalják az új normák mi­előbbi túlteljesítését. Mindenütt támogassák és fejlesszék a dol­gozóknak azt a helyes kezdemé­nyezéséi, amely a hős koreai nép harcát elsősorban több, jobb, ol­csóbb termeléssel, a munkavér- seny továbbfejlesztésével (az ez- évi tervek minden részletében va­ló teljesítésével és túlteljesítésé­vel, az önköltség csökkentésével, a minőség javításával, anyagtaka­rékossággal, stb.) akarja segíteni. A szakszervezeti központok ad­janak gyakorlati segítségei és tá­mogatást az üzemi bizottságok számára a termelési értekezletek megszervezéséhez és sikeres leve­zetéséhez. Az üzemi bizottságok tagjai pedig a dolgozók mozgó­sításában segítsék a műihelyfitká- rukat és bizalm iak at. Az első'ter­melési értekezletek tapasztalait hasznosítsák a következő terme­lési értekezleteken. Az MDP Politikai Bizottságá­nak határozata szellemében a szakszervezeti funkcionáriusok — a termelési értekezleteken — leplezzék le a dolgozók előtt azo­kat a jobboldali szociáldemokra­tákat és ellenséges elemeket, akik támadják a dolgozók érdekeit biz­tosító minisztertanácsi határoza­tot. Harcoljanak következetesen — a tömegek felvilágosításával és meggyőzésével — á jobboldali szociáldemokratáknak és az im­perialisták ügynökeinek a szerve­zetit dolgozók soraiból való el­távolításával — a szocialista bé­rezés és a helyes normák kiala­kításáért. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az Anyag- és Adatszolgáltatás _____ rendszeres olvasása_______ — —na iff— SZABAD KOREÁBAN A világ dolgozóinak érdeklő­dése Korea felé fordul. Eddig nem sokat tudtunk erről a kis népről. Ma azonban mindenki figyelemmel kíséri gigászi küz­delmüket szabadságukért, mert harcuk szorosan összekapcsoló­dik a világbékéért folytatott harccal; A szabad Koreában, *— az amerikai agresszió elleni csata mellett — nagy ütemmel halad előre a szocializmus építése. Az ipar és mezőgazdaság feladatai­nak megoldásával, rendezésével párhuzamosan megindult a ja­pán megszállás alatt teljesen el­nyomott ősi koreai népi kultúra fejlődése, kibontakozása. * A hosszú japán megszállás alatt a koreai gyermekek közül azok, akik egyáltalán tanulhat­tak, gyakran hoztak haza csek­keket az iskolájukból. E csek­keken gondosan kacskaringó­zott hieroglifák figyelmeztették a szülőket, hogy haladéktalanul fizessék meg a büntetést azért, mert gyermekük koreai szót mert kiejteni. A koreaiak gyű­lölték elnyomóikat és, bár meg­tanultak japánul beszélni, sen­ki sem tilthatta meg nekik, hogy koreai módra gondolkodjanak. Ezek a gondolatok pedig veszé­lyesek voltak az ellenség szá­mára. A demokratikus Észak-Kore- ában ennek a világnak lassan már minden nyoma eltűnik. Azóta már megszerkesztették a 24 betűből álló koreai ábécét és egyre ritkábban használják a bonyolult, nehezen megjegyez­hető hieroglifákat, amelyekből több mint ezret kellett az em­bernek eszében tartania, hogy úgy, ahogy olvasni tudjon. Az ősi: koreai népi kultúra, — amelyet a japán elnyomók sehogy sem engedtek felszíure kerülni — ma ismét szabadon fejleszthető. A phöngjangi szín­házakban és mozikban ragyogó nemzeti viseletbe öltözött nők és európai öltözetű férfiak jár­nak. Mintha jelezné, hogy az új élet a nemzeti hagyományokat is továbbfejleszti. A színpado­kon és a film vásznán élet re­kelnek az ősi népi legendák, fel- hangzanak a népi dallamok hangjai és újjászületnek a nemzeti hősök alakjai. Munká­sok és parasztok leányai-fiai adják elő a régi népi táncokat és népi baletteket. A koreai népi kultúra mellett döntő helyet foglal el a klasszi­kus orosz és szovjet művészet és irodalom. Koreában hatal­mas példányszámban jelennek meg Puskin, Krilov, Tolsztoj, Solohov és Fagyejev művei. Iszakovszkij verseinek gyűjte­ménye Phöngjangban egy nap alatt elfogyott. Az ismert klaSz- szikusok, orosz és szovjét da­rabok hatalmas sikereket érnek el. Nem egy darab száz előadá­son túl volt műsoron. Minden téren lemérhetőek azok a hatalmas változások, amelyek Észak-Koreában vég­bementek, mióta a Szovjetunió felszabadította az országot. A koreaiak még ma is emlékez­nek azokra a falvakra és váro­sokra, amelyekben a betegség pusztított. A megszállt, leiga­zolt koreai népet valósággal ti­zedelte a kolera. Még a japán Orvosi Híradó is megírta, hogy 1920-ban 14 ezer 229 kolerában megbetegedett koreai közül 13 ezer 568-an pusztultak el. És a kolera-járvány úgyszólván min­den évbpn megismétlődött. A japánok rendőröket hasz­náltak orvosnak, akik felfegy­verkezve, körülvették a kolerá­val fertőzött falvakat és városo­kat, kihajtották a betegekkel együtt az egészségeseket is és kolerabarakokba hurcolták ő- ket, amelyeket aztán lezárlak. Ezrivel pusztultak el ezekben az élő temetőkben az emberek. Alús betegségek hasonlóképpen pusz­tították a népet. A felszabadulás Észak-Korea népe felöl ezt a veszedelmet is elhárította. A szovjet csapatok­kal együtt érkeztek a szovjet orvosok, akik nagy erővel lát­tak hozzá a betegségek megszün­tetéséhez. Ma már széleskörű betegségmegelőző munkát vé­geznek az északkoreai egészség- ügyi szervek, egymásután épül­nek fel a kórházak, egészség­ügyi intézetek, tudományos ku­tató intézetek, amelyek sikeres harcot vívnak a betegségek el­len. Lehet-e egy pillanatig is cso­dálkozni azon, hogy a koreai nép oly hősiesen védi szabadsá­gát, függetlenségét, emberi éle­tét, amelyet a felszabadító Szov­jet Hadsereg tett lehetővé? Ahol elszunnyadt a DÉFOSz — ott nem tudják, mi is az a versenyszerződés Négy cséplőgép dolgozik a. la-- dánybenei határban, egymással versenyezve. A cséplőgépek mun­kásai különös gondot fordítanak az üzemanyag megtakarítására, a szemveszleség csökkentésére, a minőségi munka megjavítására s a mennyiség állandó emelésére.. A négy cséplőgép közöl a Hor- váíih-gép dolgozói érték el a leg-, magasabb teljesítményt. Eddig 116 mázsa búzát, 1281 mázsa ro­zsot csépeltek el. A második gép ! teljesítménye 156 mázsa búza, 1-OóíO mázsa rozs. Utána kövelke- z k a Tengeri-féle gép, amely 185 mázsa búzát és 824 mázsa rozsot' csépelt eddig. A leggyengébb tel­jesítményt a Láncos-féle gép érte el, 83 mázsa búza és 727 mázsa rozs elcséplésével. Az első két gép minden valószínűség szerint a jövő hét közepén be is fejezi a cséplést. A negyedik cséplőgép erős lema­radása nem a cséplőmunkások rossz munkája következtében állt e'ö, hanem a meglehetősen gyen­ge hajtóerő következménye, A cséplőmunkásokkal folyta­tott beszélgetésünk folyamin ki­derül, hogy mitsem tudnak a ver- senyszerző.désekről. Erre vonatkozólag mi nem kaptunk semmi utasítás!, — mondja Baiizs György népnevelő. Hibák vaunak a helyi békebizottság működésében is. A békebizoitság nem vesz részt a begyűjtés sike­réért vívott harcban, nem ma­gyarázza meg a dolgozó parasz­toknak, hogy a terménybegyiij- 'lés harc a békéért. Ennélfogva lassan megy a terménybeadás is. Fokozott la,nyilasa? mutatkozik a DEFOSz munkájában is, hiszen a DEFOSz helyi szervezetének kel­lett volna tudatosítani a verseny- szerződések fontosságát. Hibát köveiéit el a ladánybenei párt- szervezet is, amikor nem vette észre ezeket a hiányosságokat, nem harcolt ellenük. A cséplő- munkásoknak tudomásuk van ar­ról, hogy egy sokkal nagyobb tel­jesítményű hajtóerő hever ki­használatlanul. Tudják ezt a köz­ségben is, mégsem segítenek a bajon. Nem segítik a cséplömun- kásokat abban, hogy még na­gyobb teljesítményeket érhesse­nek el. A helyi pártszervezetnek keit odahalni, hogy a caéplőmnn- kasok ezt a gépet mielőbb meg­kapjak, hogy erős lemaradásukat valamennyire is behozhassák. A pártszervezetnek kezébe kell ven­ni az irányítási a gyors gabona- be g> ü j tés sikcrénck érd ekében, sokkal erősebb felvilágosító mun­kát kell végeznie,' hogy a dolgo­zó parasztok megértsék a be­gyűjtés, a ’tarlóhántá-s politikai jelentőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents