Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)
1950-07-29 / 93. szám
A Politikai Bizottság határozata erőt öntött belénk az ellenség elleni még fokozottabb harcban Szakszervezeti funkcionáriusok beszélnek az üzemükben fellelhető hibákról A Politikai Bizottság július 21-én kelt határozata nagyjelentőségű eseménye a magyar mun kasosztálynak és újabb nagy emelője a szocializmus építésének. Rákosii elvlárs már február 10-iski beszédében utalt a szak- szervezetekben tapasztalható szin- d kálista jelenségekre, bürokratizmusra, a szakszervezetek és a Párt viszonyára, a Párt lebecsülésének veszélyére. A Politikai Bizottság határozata részletes kifejtése annak, amire Rákosi elv- társ már rámutatott és hónapokkal előbb felhívta -a figyelmünket. A szakszervezetek ezzel hatalmas feladatokat kaplak és bosszú időre .van útmutatásuk, hogy miként végezzék munkájukat,' miként legyenek legjobb „hajtószíjai“ Pártunk politikájának és harcosai az^új társadalmi rend felépítésének. Üzemeink egynéhány« már kora délelőtt átolvasta a határozatot. Fontosnak tartották — mindent félretéve —*• a tanulmányozását, hiszen a Párt szól a szak- szervezeti munkásokhoz, üzemi bizottságokhoz, a Párt hívja fel a figyelmet a legdöntőbb és legsürgősebb kijavítandó hibákra, hogy ezzel jelentősen hozzájáruljanak „hazánk szocialista fejlődésének meggyorsításához és végső soron a béketábor erejének növeléséhez.“ ; Épületlakatos N. V. | „A SZOT és a szakszervezetek felső vezetésében .dolgozó kommunisták elsősorban azért követtek él ezeket a súlyos hibákat, mert meglazult kapcsolatuk a Páritat.. Július 26. Délelőtt, tizenegy óra. Az Épületlakatos N. V. szakszervezet irodájában hárman ülnek együtt. A pártszervezet titkára, az üzemi bizottság titkára, a szakszervezeti terme.ési felelős. Előttük a Szabad Nép mai száma. A harmadik oldalt kihajtották. Méterekről is jól látszik a cím: Az MDP Politikai Bizottságának határozata a szakszervezeti munka egyes kérdéseiről.“ A termelési felelős, a felolvasó, ■a másik kettő feszülten figyel Deák elvtárs, az üb. titkára, jegyezget. ügyi érzik, ez a határozat nemcsak a felső vezetésnek szól, hanem nekik is, az üzem szakszervezeti munkájának. Pontról pontra értékelik ki most csak úgy „maguk között* az üzemi bizottság eddigi munkáját. Vannak eredmények, de akadnak szép számmal hibák is. Különösen a Párt és a szak- szervezet viszonyáról van mit beszélni. Deák élvtársnál van a szó: — Néhány hónappal ezelőtt nálunk is fennállt az a furcsa helvzet, hogyha nem is vezette a .szakszervezet a pártszervezetet, de elöhbreva'.ó volt, tekintélyesebb, libben persze, mi is és a pártszervezet is hibás, de a főfelelősség bennünket terhel. Nagyon sok kérdésben egyszerűen eszünkbe isem. jutott kikérni a Párt véleményét, és ez bizony állhatott az üzem egész munkájára. Az iskolán tanultam meg, hogy a Párt vezetflszérepánek a lebecsülése müven tiagv veszélyeket hordoz magában. Ott tanultam meg, hogy eredményeink csak úgy fokoz,hatók, ha a Párt vezetésével dolgozunk, a Párt célkitűzéseinek, politikájának a megvalósításáért harcolunk. Nem játszunk „füg- getlencsdtt“, mert ez az ellenség álláspontja. Bénvei elvtárs közbeszólva megállapítja, hogy mióta szorosabb a kapcsolatunk a párt- szervezettel, , azóta sokkal kőny- nyebb és jobb a munkánk. A Politikai Bizottság határozata ennek a kapcsolatnak, viszonynak az erősítését adja feladatunkul, mert — azért-meg kell mondjuk — a Párj vezetőszerepe alábe- csülésének a veszélyét még nem .szüntettük meg teljesen. „javítsák meg és tegyék rendszeressé a szakszervezetek eszmei, politikai és kulturális névelő munkáját“ — Az üzem dolgozói két műszakban dolgoznak és ez bizonyos mértékben megnehezíti a szervezett tanulást, de nem teszi lehetetlenné, csupán csak szervezési feladat. Az üzemi szakszervezetnek ezen a téren is van mit tennie. Általában elegendőnek tartjuk, ha megszervezzük az ének- és zenekart és ezzel kimerült a kulturális nevelő tevékenységünk. — Ez azonban közel sem elegendő. Végrehajtjuk a Politikai Bizottság határozatának ezt a részét is. Tanulunk, fokozzuk tudásunkat, mert tudjuk, hogy „forradalmi elmélet nélkül nincs forradalmi gyakorlat.“ flecskeméii Konzervgyár] „Leplezzék le a szervezett munkásság előtt a háborús gyújtogatok szolgálatába szegődött jobboldali szociáldemokrata árulókat és azok tudatos ügynökeit és távolítsák el őkcl a szakszervezetből.“ Dobra! Ilona, az Üzemi Biizolt- sá.g titkára, másodszor néz utóba, hogy megérkezett-e már végre a Szabad Nép. Tegnap este már hallotta a rádióban, de szeretné alaposabban átnézni. Mikor megérkezett, gyorsan azokra a sorokra mutat, amiről az üzem életével kapcsolatosan beszélni akar. — Eddig az éberség és az ellenség elleni harc terén követtünk el nagyobb hibákat. Nagyon is elnézőek voltunk az ellenséges elemekkel szemben. Nem, vagy osak későn vettük észre és akkor sem lepleztük I« az üzem összes dolgozói előtt. A Politikai Bizottság határozata erőt öntött belénk az ellenség elleni még fokozottabb harchoz. Hogy a Párt vezetésének, iránymutatásának az elfogadása, a Párthoz a szakszervezeti munkának a helyes viszonya mennyire fontos és szükséges, azt a saját magunk tapasztalataiból tudjuk. Egy hónapig voltunk párt titkár nélkül, és ez alatt az idő a.latf bizony sok hibát követtünk el, mert nem támaszkodtunk helyel- i tesére. A Párt nélkül osak tapogatózunk és határozatlanok, sötétben botorkálók vagyunk. — Ezután még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a Párttal. Minden kérdést, mely az üzem ■életéi, a termelést érinti, a Párt- ' fal való megbeszélés után hajtunk vógre. ! * I Természetesen a Politikai Bizottság határozata szerteágazó I nagy feladatokat jelöl meg a Szakszervezetek számára és azok, amiket itt említettünk, csak egy- egy ki rak a dóit kérdés. A feladat az, hogy a tömegek részleteiben megértsék és magukévá tegyék a Politikai Bizottság, a Párt bírálatát és megfogadják a Párt tanácsait. Ez újabb győzelmünk lesz. A határozat végrehajtása nagy erőt fog adni a megerősödött szakszervezetekkel a szocializmus további építéséhez. a szakszervizetek, üzemi bizottságok ás bizalmiak feladatai a termelési értekezletek megszervezésében és előkészítésében Július 31-től augusztus 5-ig az üzemekben (műhelyekben) termelési értekezleteket keli tartani. Ahol több műszakban dolgoznak, ott minden műszak részére kii ön- küiön kell megszervezni a termelési értekezleteket. A termelési értekezleteken a vállalatvezetők (műhelyekben, üzemrészekben a mesterek, művezetők) beszámolnak a műhelyekben vagy, az üzemrészekben végrehajtandó alapbéremelésről és normarendezésrői, ezek végrehajtásának módjáról és idejéről. A próbaelszámoiások és az eddigi tapasztalatok alapján ismertetik, hogy a műhelyben vagy üzemrészben dolgozók* alapbérét milyen mértékben emelik és normáikat hogyan rendezik. Ismertetik a legutóbbi negyedév terv- teljesítésének eredményeit és tapasztalatait. Beszámolnak a következő negyedév főbb feladatairól, valamint arról, hogy milyen módon biztosítják a munkaverseny fejlesztéséhez szükséges technikai és műszaki feltételeket (anyagot, szerszámot, rajzot, stb.) Az üzemi bizottságok (bizalmiak) feladata, hogy megszervezzék és előkészítsék a termelési értekezleteket. Bizlósílaniok kell a dolgozók részvételét és minden segítséget meg kell adniok a vállalatvezetőknek (mestereknek — művezetőknek). A szakszervezeti tagok és aktívák szólaljanak fel a termelési értekezleteken. A maguk tapasztalataival .egészítsék ki az előadást, mutassanak rá az új normák túlteljesítésének lehetőségeire, vállalják az új normák mielőbbi túlteljesítését. Mindenütt támogassák és fejlesszék a dolgozóknak azt a helyes kezdeményezéséi, amely a hős koreai nép harcát elsősorban több, jobb, olcsóbb termeléssel, a munkavér- seny továbbfejlesztésével (az ez- évi tervek minden részletében való teljesítésével és túlteljesítésével, az önköltség csökkentésével, a minőség javításával, anyagtakarékossággal, stb.) akarja segíteni. A szakszervezeti központok adjanak gyakorlati segítségei és támogatást az üzemi bizottságok számára a termelési értekezletek megszervezéséhez és sikeres levezetéséhez. Az üzemi bizottságok tagjai pedig a dolgozók mozgósításában segítsék a műihelyfitká- rukat és bizalm iak at. Az első'termelési értekezletek tapasztalait hasznosítsák a következő termelési értekezleteken. Az MDP Politikai Bizottságának határozata szellemében a szakszervezeti funkcionáriusok — a termelési értekezleteken — leplezzék le a dolgozók előtt azokat a jobboldali szociáldemokratákat és ellenséges elemeket, akik támadják a dolgozók érdekeit biztosító minisztertanácsi határozatot. Harcoljanak következetesen — a tömegek felvilágosításával és meggyőzésével — á jobboldali szociáldemokratáknak és az imperialisták ügynökeinek a szervezetit dolgozók soraiból való eltávolításával — a szocialista bérezés és a helyes normák kialakításáért. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az Anyag- és Adatszolgáltatás _____ rendszeres olvasása_______ — —na iff— SZABAD KOREÁBAN A világ dolgozóinak érdeklődése Korea felé fordul. Eddig nem sokat tudtunk erről a kis népről. Ma azonban mindenki figyelemmel kíséri gigászi küzdelmüket szabadságukért, mert harcuk szorosan összekapcsolódik a világbékéért folytatott harccal; A szabad Koreában, *— az amerikai agresszió elleni csata mellett — nagy ütemmel halad előre a szocializmus építése. Az ipar és mezőgazdaság feladatainak megoldásával, rendezésével párhuzamosan megindult a japán megszállás alatt teljesen elnyomott ősi koreai népi kultúra fejlődése, kibontakozása. * A hosszú japán megszállás alatt a koreai gyermekek közül azok, akik egyáltalán tanulhattak, gyakran hoztak haza csekkeket az iskolájukból. E csekkeken gondosan kacskaringózott hieroglifák figyelmeztették a szülőket, hogy haladéktalanul fizessék meg a büntetést azért, mert gyermekük koreai szót mert kiejteni. A koreaiak gyűlölték elnyomóikat és, bár megtanultak japánul beszélni, senki sem tilthatta meg nekik, hogy koreai módra gondolkodjanak. Ezek a gondolatok pedig veszélyesek voltak az ellenség számára. A demokratikus Észak-Kore- ában ennek a világnak lassan már minden nyoma eltűnik. Azóta már megszerkesztették a 24 betűből álló koreai ábécét és egyre ritkábban használják a bonyolult, nehezen megjegyezhető hieroglifákat, amelyekből több mint ezret kellett az embernek eszében tartania, hogy úgy, ahogy olvasni tudjon. Az ősi: koreai népi kultúra, — amelyet a japán elnyomók sehogy sem engedtek felszíure kerülni — ma ismét szabadon fejleszthető. A phöngjangi színházakban és mozikban ragyogó nemzeti viseletbe öltözött nők és európai öltözetű férfiak járnak. Mintha jelezné, hogy az új élet a nemzeti hagyományokat is továbbfejleszti. A színpadokon és a film vásznán élet rekelnek az ősi népi legendák, fel- hangzanak a népi dallamok hangjai és újjászületnek a nemzeti hősök alakjai. Munkások és parasztok leányai-fiai adják elő a régi népi táncokat és népi baletteket. A koreai népi kultúra mellett döntő helyet foglal el a klasszikus orosz és szovjet művészet és irodalom. Koreában hatalmas példányszámban jelennek meg Puskin, Krilov, Tolsztoj, Solohov és Fagyejev művei. Iszakovszkij verseinek gyűjteménye Phöngjangban egy nap alatt elfogyott. Az ismert klaSz- szikusok, orosz és szovjét darabok hatalmas sikereket érnek el. Nem egy darab száz előadáson túl volt műsoron. Minden téren lemérhetőek azok a hatalmas változások, amelyek Észak-Koreában végbementek, mióta a Szovjetunió felszabadította az országot. A koreaiak még ma is emlékeznek azokra a falvakra és városokra, amelyekben a betegség pusztított. A megszállt, leigazolt koreai népet valósággal tizedelte a kolera. Még a japán Orvosi Híradó is megírta, hogy 1920-ban 14 ezer 229 kolerában megbetegedett koreai közül 13 ezer 568-an pusztultak el. És a kolera-járvány úgyszólván minden évbpn megismétlődött. A japánok rendőröket használtak orvosnak, akik felfegyverkezve, körülvették a kolerával fertőzött falvakat és városokat, kihajtották a betegekkel együtt az egészségeseket is és kolerabarakokba hurcolták ő- ket, amelyeket aztán lezárlak. Ezrivel pusztultak el ezekben az élő temetőkben az emberek. Alús betegségek hasonlóképpen pusztították a népet. A felszabadulás Észak-Korea népe felöl ezt a veszedelmet is elhárította. A szovjet csapatokkal együtt érkeztek a szovjet orvosok, akik nagy erővel láttak hozzá a betegségek megszüntetéséhez. Ma már széleskörű betegségmegelőző munkát végeznek az északkoreai egészség- ügyi szervek, egymásután épülnek fel a kórházak, egészségügyi intézetek, tudományos kutató intézetek, amelyek sikeres harcot vívnak a betegségek ellen. Lehet-e egy pillanatig is csodálkozni azon, hogy a koreai nép oly hősiesen védi szabadságát, függetlenségét, emberi életét, amelyet a felszabadító Szovjet Hadsereg tett lehetővé? Ahol elszunnyadt a DÉFOSz — ott nem tudják, mi is az a versenyszerződés Négy cséplőgép dolgozik a. la-- dánybenei határban, egymással versenyezve. A cséplőgépek munkásai különös gondot fordítanak az üzemanyag megtakarítására, a szemveszleség csökkentésére, a minőségi munka megjavítására s a mennyiség állandó emelésére.. A négy cséplőgép közöl a Hor- váíih-gép dolgozói érték el a leg-, magasabb teljesítményt. Eddig 116 mázsa búzát, 1281 mázsa rozsot csépeltek el. A második gép ! teljesítménye 156 mázsa búza, 1-OóíO mázsa rozs. Utána kövelke- z k a Tengeri-féle gép, amely 185 mázsa búzát és 824 mázsa rozsot' csépelt eddig. A leggyengébb teljesítményt a Láncos-féle gép érte el, 83 mázsa búza és 727 mázsa rozs elcséplésével. Az első két gép minden valószínűség szerint a jövő hét közepén be is fejezi a cséplést. A negyedik cséplőgép erős lemaradása nem a cséplőmunkások rossz munkája következtében állt e'ö, hanem a meglehetősen gyenge hajtóerő következménye, A cséplőmunkásokkal folytatott beszélgetésünk folyamin kiderül, hogy mitsem tudnak a ver- senyszerző.désekről. Erre vonatkozólag mi nem kaptunk semmi utasítás!, — mondja Baiizs György népnevelő. Hibák vaunak a helyi békebizottság működésében is. A békebizoitság nem vesz részt a begyűjtés sikeréért vívott harcban, nem magyarázza meg a dolgozó parasztoknak, hogy a terménybegyiij- 'lés harc a békéért. Ennélfogva lassan megy a terménybeadás is. Fokozott la,nyilasa? mutatkozik a DEFOSz munkájában is, hiszen a DEFOSz helyi szervezetének kellett volna tudatosítani a verseny- szerződések fontosságát. Hibát köveiéit el a ladánybenei párt- szervezet is, amikor nem vette észre ezeket a hiányosságokat, nem harcolt ellenük. A cséplő- munkásoknak tudomásuk van arról, hogy egy sokkal nagyobb teljesítményű hajtóerő hever kihasználatlanul. Tudják ezt a községben is, mégsem segítenek a bajon. Nem segítik a cséplömun- kásokat abban, hogy még nagyobb teljesítményeket érhessenek el. A helyi pártszervezetnek keit odahalni, hogy a caéplőmnn- kasok ezt a gépet mielőbb megkapjak, hogy erős lemaradásukat valamennyire is behozhassák. A pártszervezetnek kezébe kell venni az irányítási a gyors gabona- be g> ü j tés sikcrénck érd ekében, sokkal erősebb felvilágosító munkát kell végeznie,' hogy a dolgozó parasztok megértsék a begyűjtés, a ’tarlóhántá-s politikai jelentőségét.
