Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-23 / 88. szám

* As elmélet fiaid fegyvertínlc KI LEHET A PÁRT TAGJA? Rákosi elvtárs február 10-i be­szédében rámutatott arra. hogy „a népi demokrácia sikerei első­sorban Pártunk sikerei is." Dolgo­zó népünk minden győzelmének a l'árt a kovácsa. Ennek nemcsak a párttagok vannak tudatában, haüem a pártonkívülj dolgozók milliói is. Tudják azt, hogy bár pártonkívüliek, de nem párt nél­küliek, mert a Párt az ő pártjuk is, minden magyar dolgozó pártja, 'Tisztában vannak azzal, hogy a l’árt ügye az összes dolgozók ügye, saját ügyük. Tudják, hogy életük, munkájuk, boldog jele­nük és az épülő szocializmusban megvalósuló gyönyörű jövő szo­rosan összeforrott a l’árt harcá­vá 1 & Pár! ereie. a feladatok megoldása nagymértékben attól függ, hogy kik a Párt tagjai. Ezért ez a kérdés a dogozók leg- szé.esebb tömegeit is íoglalkoz- Inija. Ez annál inkább így van, mert egyre többen akarnak az el- >■0 sorokban, a Párt soraiban har­colni a nép ügyéért, egyre többen akarnak részívenni a Párt har­caiban. Ezt elsősorban üzemeink­ben tapasztalhatjuk a termelés­ben kitűnt dolgozók között, de ezt akarják kiérdemelné jó mun­ka jukkái állami gazdaságaink dolgozói, a termelőszövetkezeti csoportok tagjai és az értelmiség legjobbjai, az ifjak és a dolgozó nők is. S felvetődik bennük az a kérdés, hogy mi teszi érdemessé és alkalmassá a dolgozót arra, hogy tagja lehessen a munkás­osztály élcsapatának, annak * Párinak, amely megvalósítja ha­zánkban Marx—Engels—Lenin— Sztálin nagy eszméit, felépíti a kizsákmányolástól mentes szoci­alista társadalmat s tovább halad előre a kommunista társadalom magaslatai felé. a Pár.nak tehát az a hi­vatása. hogy megszervezze és ve­zesse a dolgozókat a kizsákmá­nyoló osztályok ellen, az ember­nek ember által való kizsákmá­nyolásának megszünleléséérl, a szocializmus felépítéséért. Ezek a célok csak hosszas, kemény harc­ban valósíthatók meg. Ezt a har­cot a Párt a tagjaival, a tagjain keresztül szervezi és irányítja. A Párt tagjainak ebben a harcban »agy megpróbáltatásokat kell ki- â Uniók és leküzdeniök. Ezért mondotta Sztálin elvtárs: „Nem mindenkinek adatott, hogy ilyen Pártnak tagja lehessen. Nem mindenkinek adatott,hogy kiállja azokat a megpróbáltatásokat és viharokat, amelyek egy ilyen Párt tagságával kapcsolatosak“. A párttagságnak a kérdése, an­nak kérdése, hogy ki lehet a Part tagja, régóta harci kérdés a munkásmozgalomban. A párt­tag fogalmának meghatározása pedig választóvizet jelent. Ennek meghatározásán múlik ugyanis, hogy a Párt az lesz-e, aminek lennie kall: fegyiver a munkás- osztály, a dolgozó nép kezében, a gvőzelem fegyvere, vagy pedig széteső, a feladatai megvalósítá­sára alkalmatlan szerv. Ezért volt a párttag fogalmának tisztázása a lenini-sztálini párt kialakításá­ért folyó harc egyik központi kérdése. Az Oroszországi Szociái- demokrata Munkáspárt II. Kon­gresszusán 1903-ban Lenin éles harcot folytatott a párttagság fo­galmának ólyian meghatározásá­ért, amely a Pártot egységes, ak­tív hadsereggé teszi. Lenin elv- társ fgy határozta meg art, hogv ki lehet a Párt tagja: ,,.l Párt tagjának tekintendő mindaz, aki a Párt programját el­ismeri és a Pártot mind anyagi eszközökkel, mind a pártszerveze­tek egyikében való személyes rész- tétellel támogatja Mit jelent az első lenini követelmény, a Párt programmjá- »ak elfogadása? ESt a követel­ményt a Magyar Dolgozók Párt­jának Szervezeti Szabályzata fgy fogalmazza meg: „A Párt tagja *z, aki magáévá teszi a Párt cél­kitűzéseit, elfogadja programm- nyüatkozatát és politikai irány­vonalát ..Ez alatt azt érijük, hogy a párttag elfogadja s Párt célkitűzését, a szocializmus fel­építését. De nemessé- a célkitű­zést fogadja el, hanem azokat az utakat és módokat, azokat a gya­korlati módszereket s a feladatok megoldásának azt a sorrendjét, amelyet a Párt helyesnek tart. Mi ezt az elfogadást teltAkel mér­jük le. Nem elegendő az, ha va­laki elvileg szavakban fogadja el a Párt célkitűzéseit, programm­ed! és politikai irányvonalát. Ma, amikor hazánkban központi fel­adatunk a béke megvédése, a szo­cializmus építése, a munka ter­melékenységének emelése, a ter­melésben való részvétel, az ötéves lerv végrehajtásában való élenjá- rás — a programm elfogadásá­nak ezek a konkrét bizonyítékai. Ezért mondotta Rákosi elvtárs és a Központi Vezetőség határozata a tagjelölt- és tagfelvételről, hogy elsősorban a termelésben élenjá­rókat, az éhnumkásokat, újítókat, sztahanovistákat kell Pártunk so­raiba felvenni, akik munkájukkal bebizonyították, hogy elfogadják Fariunk célkitűzéseit. Ezért mon­dotta a Központi Vezetőség hatá­rozata, hogy elsősorban a dolgo­zó parasztok legjobb elemeit, a terme.őszövetkezeti csoportok tagjait kell Pártunkba felvenni, akik munkájukkal egyszerre har­colnak a magas terméshozamért és a szocialista szektor erősíté­séért. Ez persze nem jelenti azt, hogy a dolgozók a többi részéről megfeledkezhetünk: a jól dolgozó szegény- és középparaszlokrói. Ezért kell tagjaink sorát a Dép- hez bű értelmiség legjobtojaiból kiegészíteni. fi második lenini követel­mény a Párt anyagi eszközökkel való támogatása, a tagsági járu­lék rendszeres fizetése. A tagdíj­fizetés a Párthoz való kapcsolat­nak egyik kifejezése, a Pártért va.ó áldozatkészség, a Párt iránti kötelesség teljesítésének egyik megnyilvánulása. A Pártot tagjai tartják fenn és a Párt szerepé­nek megértését, a Párthoz való viszonyt tükrözi a tagdíjfizetés. Az, aki ezt az elemi kötelességét nem teljesíti rendszeresen, el­árulja azt, hogy nincs benne kellő megbecsülés a dolgozók ügyének megtestesítője, a Párt iránt, meg­mutatja, hogy a többi kötelessé­gét sem te^esítheti megfelelően. IS harmad k lenini kövelel­mény a pár.szervezeték egyiké­ben való személyes részvétel, amit a Magyar Dolgozóik Pártja Szervezeti w Szabályzata úgy fejez ki, hogy: „...részi­vész valamely aiapszervezelének munkájában, aláveti magát a pdrtfegyetemnek“. Nyilvánvaló, hogy nem elóg a Párt program­jának elfogadását csak a terme­lésben való jó munkával bizo­nyítani. Törekedni -kell arra, hogy az összes dolgozókat a Párt cél­kitűzéseinek elfogadására nevel­jük, hogy kifejlesszük bennük a munkához való új- szocialista vi­szonyt, hogy kiszabadítsuk őket a reakciós, polgári befolyás alól, hogy kigyomláljuk belőlük az el­maradt, a kispolgári nézeteket. Sztálin elvtárs erről a követke­zőket mondja : „Aki tehát Pár­unk tagja akar lenni, az nem elégedhetik meg a Párt program­jával, taktikai és szervezeti néze­teinek elfogadásával, hanem hozzá kell fognia ezeknek a nézeteknek a megvalósításához, az éleibe való álültetéséhez.“ Ez konkrétan azt jelenti, hogy Rákosi elvtáirs február 10-i be­számolójában kitűzőit feladato­kat maradéktalanul valósítsák meg Pártunk tagjai: küzdjenek a nacionalizmus minden megnyil­vánulása ellen, a sovinizmus, az antiszemitizmus és a faji gőg el­len, a nyugat előtti hajbókolás ellen, a Szovjetunió és a népi demokráciák eredményeinek, le­kicsinylése ellen. Küzdjenek a szakszervezetekben a szindikaliz- mus minden megnyilvánulása el­len és fokozzák az éberséget. Ezl a harcol azonbaD párt­tagjaink nem teryszerűtleniül, ha. nem egységesen, tervszerűen és szervezetten kell, hogy folytas­sák. Ezért emeli ki az MDP Szer­vezeti Szabályzata azt, hogy a Párt tagjainak alá kell vetni ma­gukat a pá-rtfegyelemnek. A párt­tagok munkáját a Párt szerveze­tei irányítják, amelyek maguk js a Párt határozatait viszik át a tagokra. Nem lehet a Pártnak tag­ja, aki nem a Párt valamelyik szervezetében, hanem „általában" dolgozik a Párt célkitűzéseiért. Pártunk nem egyes emberek hal­maza, hanem a szervezetek rend­szere. Ez biztosítja Pártunk ere­jét és egységét, ez biztosítja azt, hogy minden párttag megbatáro­zott konkrét munkát kapjon s annak végrehajtását is ellenőriz­zék. Aki pedig irtózik a fegyelem­től, az nem való a munkásosztály pártjába, mert az ilyen ember tu­lajdonképpen polgári tulajdonsá­goknak, az úgynevezett „úri anarchizmusnak" a hordozója, aki csak bomlasztaná, gyengítené a Pártot. Tehát annak, aki a Párt soraiba akar lépni, eszébe kell vésnie, hogy kötelessége: „minden erejével harcoljon a Párt, a dol­gozó nép, a haza ügyéért... fe­gyelmezetlen végrehajtsa a párt­szervezetek határozatait.“ Ezt már a Párton kiivüil az Ifjúsági Szövetségben, a szakszervezetek­ben végzet; munkájában meg kell mutatnia. Már ott alkalma nvílik arra, hogy bebizonyítsa, milyen a Párt­hoz való viszonya, hogyan fo­gadja el a pártszervezet vezetését, hogyan valósítja meg, mint pár- tonkivülii a Párt határozatait. fl párttagság kerdásáná is követnünk keil Sztálin elv­árj intelmét : „Tartsuk tnagasra és Őrizzük meg tisztán a párttag magasztos fogalmát“. így tesz- sziik Pártunkat még hasonlóbbá példaképünkhöz, a Bolsevik Párt. hoz, Így valósítjuk meg Sztálin elvtárs szavait, amelyeket Lenin elvtárs halálakor mondott : „Mi kommunisták, különös emberek vagyunk, különös anyagból va­gyunk gyúrva. Mi a nagy prole­tárhadvezérnek — Lenin elvtárs- nak — hadserege vagyunk. Nincs nagyobb tisztesség, mint ehhez a hadsereghez tartozni. Nincs na­gyobb tisztesség, mint tagja lenni annak a Pártnak, amelynek ala­pítója és vezetője Lenin elvlárs.1' „I mi fegyverünk a munka fegyvere“ Mi, a kisknmajsai gépállomás dolgozói többször olvastuk a ko­reai eseményekkel kapcsolatos dolgokat. Megdöbbentett és felhá" borított az imperialisták aljassá­ga. Megbeszélést tartottunk, a béke megvédésének kérdésével foglalkoztunk és elhatároztuk, hogy táviratot intézünk Rákosi elvtárshoz, melyben szolidaritá­sunkat fejezzük ki a hős koreai szabadságharcosok iránt. Eszerint az alábbi táviratot irtuk: A kiskunmajsai gépállomás ösz- szes dolgozója megdöbbenéssel értesült az imperialisták a’jas cselekményeiről Koreában. Meg­vetésünket, gyűlöletünket fejezzük ki az utolsó provokációs kísér­lettel szemben, minden rokon- szenvünk és szolidaritásunk a koreai nép mellett áll. Mi is harcolni akarunk minden háborús kísérlettel szemben. Eh­hez fegyverünk a munka fegyvere. Éppen ezért Pártunknak, Rákosi elvtársnak fogadjuk, hogy vállalt felajánlásunkat tejesitjük és a dolgozó parasztság között is a béke és az ennek érdekében való harc magvát hintjük el. Előre munkával, harccal a bé­kéért! A kiskunmajsai gépállomás dolgozói. a pártépítés munkájának nélkülözhetetlen fegyvere A Pártmunkás OLVASD! TERJESZD ! Falusi kultúrhásak A múlt rendszer vajmi keve­set törődött dolgozó parasztsá­gunk kulturális életével. Az el­dugott falvakban, szétszórt ta­nyákon élők nem is álmodhat­tak arról, hogy könyvekhez jus­sanak, filmekben gyönyörköd­jenek, rádiót hallgassanak, spor­toljanak. Osztályrészük a túl­hajszolt munka volt csupán. Ezzel szemben népi demokrá­ciánk mindent elkövet, hogy dolgozó parasztságunkat k> '’u- rális téren is kiemelje elmara­dottságából. A tanyaközpontok létesítésével megszűnik az eddig szétszórt tanyákon élők elszige­teltsége, megszűnik az egészség­telen, sötét lakás, a mécses. A falusi kultúrothonok felállításá­val pedig lehetőség nyílik az olvasásra, tanulásra, sportra, -felfrissítő szórakozásra. A kultúrotthon a falu kultúrál!« központja unkája segítségével szaba- d ltjuk meg a falu dolgozó népét a sötét babonák, régi ha­gyományok világából, s megis­mertetjük a szocialista kultúrá­val/ A kulturottihon feladata a dolgozók politikai nevelése, szakmai képesítése, tudományos és művészi ismereteik gyarapí­tása. Vaskúton, Katymáron, Tisza* kecskén, Bácsalmáson, Kelebi- án, Csikérián, Kunbaján, Fok­tőn, Dunaszentbenedeken, Ko- háriszentlőrincen, Ö-Bögön, Űj- Bögön, Géderlakon. Tataházán, Izsákon és Kiskunfélegyháza központban még ebben a hó­napban megindul az új kultúr* otthonok építése, illetve a meg­lévők hiányos berendezésének pótlása. A fenti helyeken szep­temberben nagy lendülettel meg­indul a kultúranuunka. megkez­dik működésüket az új kultúr- otthonok. Mind a 16 helyen vannak szo­cialista szektorok, tömegszerve­zetek. Ezek kulturális munká­jának összefogásával, egységes irányításával, ellenőrzésével vi­szi előbbre a falusi kultúrott­hon az új szocialista kultúra kialakítását falvainkban, közsé­geinkben. A kulákság, a klerikális reakció elleni harcnak fontos bázisai lesznek ezek az új kultúrotthonok, különösen a kalocsai, bácsalmási, jánoshal­mi járásban. Az otthonokat minden falusi dolgozó beiratkozás nélkül igénybe veheti. A kultúrotthon Igazgatója a vezetőség többi tagj-Uiak segít­ségével gondoskodik az otthon munkájának megszervezéséről, vezetéséről. A DISZ képviselője gondos- *"*■ kodik a falu ifjúságának szervezett bevonásáról a kultúr­otthon munkájába. A népművelési csoport veze­tője megszervezi a politikai, ál­talános és szakmai műveltség­ben nevelőmunkát, a Szabad Föld Téli Estéket, politikai elő­adásokat, ismeretterjesztő tan­folyamokat, vitaesteket, sajtó- clv isást. Tanulmányi kirándu­lásokat, oktatójellegö filmek vetítését is megszervezi, kiállí- táírika: rendez és vezeti a kul­túrotthon faliújságjának szer­kesztését A művészeti csoport vezetője szervezi meg a színjátszó-, népi lánc-, ének-, báb játszó-csopor­tokat, zenekari és a rajzolás, festészet irányítását. Ezenkívül a műsoros esteket, bálákat Is ő rendezi a tömegszervezetek bevonásával. A könyvtári csoport vezelője a könyvtárakat kezeli és meg­szervezi az olvasómozgalmat és az olvasóköröket. A sportkör vezetője gondos­kodik arról, hogy a kultúrott­hon mellett legalább röplabda- pálya legyen és lehetőség sze­rint rendelkezésre álljanak az MHK próbákhoz szükséges esz­közök. Ö szervezi az MHK prő- bázásokat, sportbemutatókat, asztali teniszt, sakkot is. TTgy kell megszervezni a kul- túrotthonok munkáját, hogy legalább hetenként egy­szer sor kerüljön ifjúsági nap, nőnap, vagy MSZT-est rendezé­sére. Ezenkívül célszerű, ha kü­lön MSZT-sarkot is létesítenek az otthonokban. Nagy és szép feladat vár a falusi kultúrothonokra. Ha lel­kes, jó munkát végeznek a ve­zetők és a tagok, ezzel is előbb­re viszik a szocializmus építé­sét. —- Jól tudja ezt az ellen­ség is. Ezért igyekszik a falusi dolgozókat elriasztani a kultúr- otthonoktól, mert tudja, hogy ott nem az ő szájaíze szerint tanul, nevelődik, szórakozik a dolgozó parasztság, a falusi if­júság. Népnevelőink jő felvilá­gosító munkával tudatosítsák azt, hogy a falusi kultúrottho­nok a dolgozó nép érdekét szol­gálják: megmutatják az utat a szebb, vjdámabb élet felé. Hírek a népi demokráciákból KÍNA A központi kínai kormány je­lenti, hogy a Kínai Népköztársa­ság minden területén gyorsán és veszteség nélkül folyik a gabona­termés betakarítása. A Jang-Ce környékén valamint Ce-Kiang ék Klang-Szu tartományokban az aratás már befejeződött és San- tung tartományban Is befejezés előtt áll. * BULGARIA Egyre több áruval látja el a bolgár népgazdaság a dolgozó­kat, Bulgáriában évről-évre Javul a vásárlóközönség élelemmel és textillel való ellátása. 1949-ben 120 százalékkal több cipő és pa­mutszövet, 100 százalékkal több cukor, 65 százalékkal több tejter­mék, 50 százalékkal több zsiradék és 200 százalékkal több tisztase­lyem áru állt a vásárlóközönség rendelkezésére, mint 1946-ban. Ezek a számok a népgazdasági lerv szerint 1950-ben tovább emel­kednek. r CSEHSZLOVÁKIA A csehszlovák munkaügyi mi- niszlériunl jelentése szerint szá­mos nehézipari üzem már ebben az évben teljesíti 1953-ra elő­irányozott tervét. Nemcsak a termelés, de a ter­melékenység is eléri az 1953-as színvonalat. 1950-ben eddig há­rommillió cseh koronát takarítot­tak meg újításaikkal a nehézipai dolgozói. • ALBANIA Az albán közlekedés és szállí­tás féléves tervét sikeresen túl­teljesítették. A közlekedési és szálltlmduyo. zási terv első félévi részlettervét minden szektor kielégítően tel- jesltette. Az autóval való áru­szállítás 8.97 százalékkal múlta felül az előirányzatot. A vasú'i áruszállítás 16.98 százalékkal el jesílette túl a tervet, mtg a ten gert szállítás 28.36 százalékkal }

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents