Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-23 / 88. szám

A cséplés mesterei A szocialista mezőgazdaság hatalmas technikája és a szov- jpt mezőgazdasági dolgozók ma­gas szakmai képzettsége bizto­sítja a betakarítási munkálatok sikerét. Ukrajna dús gabonater­mése hatalmas munkát ad eb­ben az évben a cséplőgépek ke­zelőinek. A termés rendkívül gazdag volt. Ezt érezték a lengyel pa­rasztok is, akik gabonaérés ide­jén bejárták Ukrajna különbö­ző vidékeit. A lengyel paraszt- küldöttség egyik tagja, Marija Svinszkaja például a legnagyobb elragadtatás hangján beszélt a Sztálin-kolhoz földjeinek rozs- rerméséröl. Mint mondotta, az őszi rozs küldöttségük legma­gasabb tagjánál is magasabbra nőtt. A gabonát már mindenfelé learatták és most rohamos tem­póban csépelik ki a az új ter­mést. A cséplés másik nagy mestere Nyikolaj Eredjük, a csernyigovi ..Munka“ nevű kol­hozban dolgozik. Bredjuk MK- 1100 típusú csáplőg^-pével 55 tonna gabonát csépel ki napon­ta. Voltak azonban olyan na­pok, mikor rekordteliesítményt ért el. 132 tonna gabonát csépelt ki és ezzel tizenegyszeres normát teljesített. A híres újítő-cséplökezelö nemrégiben előadást tartott a Mezőgazdasági Gépipari Főis­kola Tudományos Tanácsának ülésén. Ez alkalommal részlete­sen beszámolt munkájának a megszervezéséről és azokról a változásokról, melyeket a csép­lőgépen eszközölt, hogy gyors forgás mellett is nagy gabona- mennyiséget tudjon átengedni. Mint mondotta, nagyon fon­tos, hogy a kévék folyamatosan és egyenletesen kerüljenek a cséplőgép dobjába. Ezért két oldalról adják fel a szétbontott kévéket. Minden szétterített ké­ve az előbbi kéve hosszának egyharmadát fedi be. Mivél a munkát villámsebesen végzi, a leggyorsabb gépjárás mellett is egyenletes áradatként fut be a gabona a dobba. Az etetők és a dob mellett dolgozók számára külön pallót készítettek a futó­szalag két oldalára. A fent leírt adagolásnak még az az előnye is megvan, hogy a cséplőgép" szétválasztó szerke­zetében gyorsítja a gabonaszem, a szalma és a pelyva áthaladá­sát. Ez a kitűnő módszer csak egyike a Bredjuk újításai­nak. Ebben az évben sokezer ukrán cséplőkezelő alakította át gépét Bredjuk újításai szerint. Külön ki kell emelni, hogy az elmúlt év tapasztalatainak alap­ján a harkovi „Sarló és kala­pács“ gyár Bredjuk részvételé­vel újtipusú, tökéletesített csép­lőgépet szerkesztett. A szovjet állam segítségével egymásután valósítják meg a kolhozok a munkák nagyfokú gépesítését. A nagyarányú gé­pesítés mindinkább megkönnyí­ti a kolhozparasztok munkáját és azt, hogy a gazdag termés betakarítását gyorsan és veszte­ség nélkül hajtsák végre. Ez teszi lehetővé a gabonabeadás határidő előtti teljesítését. Nyi­kolaj Bredjuk, Mark Braga és a cséplés többi mesterei nagy­szerű módszereikkel fokozzák a munka gyorsaságát. Eredmények és hibák a termelőcsoportokban A párosversenyben az aratásnál Dunapataj maga mögött hagyta Soltot, a behordáshan Solt eddig megelőzi Dunapatajt Mindkét községben a Nőj iront Bizottságok átszervezték a írunkát 1^ épünk bölcs vezére és tanítómestere, Rákosi Mátyás elvtárs a kecskeméti parasztgyülésen arra figyel­meztette a dolgozó parasztsá­got, hogy „vége van annak az időnek, amikor a kiéhezett vá. ros a keveset termelő falu élelmiszerét minden áron megvette1’. Hogy dolgozó pa­rasztságunkat a szükségkép­pen bekövetkező válságtól megkímélje, arra tanította a hallgatóságot, hogy a magyar dolgozó parasztság előtt álló két út közül arra lépjen, mely boldogulásához vezet. Az egyik út a régi, a megszokott, a túlzásba vitt egyéni gazdál­kodás, ahol minlenki csak ma­gával törődik, ahol az az elv uralkodik, hogy aki bírja marja. A másik út a kollek­tív gazdálkodás útja, vagyis a nagyüzemi szövetkezeti gaz­dálkodásé. T9bb Ízben beszámoltunk ar­ról, hogy Solt az aratással le volt maradva. Ennek oka részben az volt, bogy a Duna mellett elte riiMi mé yebben fekvő szántókon később értek a kalászosok. Nagy­mértékben befolyásolta azonban ai aratás ütemét, hogy a solti Népfront Bizottság nem tudta kézbevenni a döntő láncszemet. A közös szérűvel foglalkoztak ak^or, amikor a döntő hangsúly az aratáson volt, A Soltiak ígyi hajszálnyira vé­geztek az időpont előtt az aratás­sal. Sikerült nekik az utolsó na­pokban a Járási Pártbizottság támogatásával az aratás ütemét annyira fokozni, hogy egy nappal, július 5-én, g tótkomlósiak ver­senyfelhívásában lefektetett idő­pont előtt befejezték az aratást. A Népfront Bizottság kiértékelte az aratási csatát és jobb szerve­zéssel indult neki a behordásnak. De a cséplést is nagyobb gonddal szervezték meg. Erre azért is .kellett nagy gondot fektetni, mert búzából az idén 9.5—10 mázsa termett a tavalyi 5—5.5 mázsával szemben. Az idén 20 cséplőgépnek kell elcsépelni a tízezer holdról származó kalászosokat. Tavaly 5 cséplőgéppel több állt rendelke­zésre. Ezek az idén ott segítenek, ahol még ennél is bővebb a ter­més. A Népfront Bizottság a bebor- dás gyorsítása érdekében felosz­totta a külterületeket» Az egész behordási munkáért Takács Já­nos vállalta a felelősségét. Az egyes dűlőkért Tóbiás Imre és Kovács István. A mezőőrök je­lentésé alapján a Népfront Bi­zottság kiértékelte, hogy a bíbor' dásbao lemaradt b hármas dűlő, a Bojári sarok, Nyomás dűlő, Aisórév-bér és a Csukahát dűlő. A solti kulákok földjei ezekben a dűlőkben terpeszkednek. Végez­tek a behordással Nagst major, Felsőrév-bér és a Petőfi telep. Ezekben a szántókban főleg jut­tatónak gazdálkodnak. A Népfront Bizottság, bogy a párosversenyben lévő Dunapataj községgel és a tótkom’ósiakkal szemben is megállják a helyüket a behordásban, megszervezte az igaerő helyes elosztását is. Solton több özvegyasszonynak, továbbá sok ójgazdának nincsen fogata. Ezek igényüket a Népfront Bizott­ságnál bejelentik, ahol ren­delkezésre áüó igaerőt naponta a szükségnek megfelelően elosztják. De a solti pártszervezet Is gon­doskodott a bebordás gyors vég- relia Másáról, a felvilágosító mon ka megszervezéséről a cséplőgé­peknél, hogy előieremlse a gabo- nabcgyiljlés sikerének feltételeit. A solti pártszervezet legöntudato sabb tagjai PÉLDAMUTATÁSUKKAL JAKNAK AZ ÉLEN. A behordásban maga a pártszer­vezet elnöke, Rehany József az első. Beadási köle.érettségét is 7 mázsával túlteljesítette. Makkai József, Princzes József, Molnár József, Gál István és Martinko- vics Ferenc nemcsak a bebordás ban mutattak pé.dát, hanem a beadásban is. Mind túlteljesítette beadási köte.ezeltségét. Martinko- vics Ferenc lt mázsát teljesített túl, hogy méltó lehessen arra, hogy) felvételét kérhesse a Párt­ba. A kulákok magatartásukkal akarták késleltetni a behordás ütemét. Debreceni (Aris) János, Sós (Varga) Gábor, Aris (Mátyás) Mihály és Értékes (Kovács) József szabotálni igyekeztek a behor- dást. A pártszervezet azonban ke­mény kézzel nyúlt a ku ákokhoz. A többi kuiák látván, hogy a pártszervezet nem fogja lazán a kérdést, nekifogott a munkának. DUNAPATAJ IS NEKILENDÜLT De a dunapataji Népfront Bi­zottság is átszervezte a behordási munkál, hogy ne maradjanak le a Soltiakkal szemben. Mindkét község az aratásnál a megye köz­ségei között a végén kullogod. A dunapalajiak nem a dű őket, ha­nem a községet osztották fel 8 utcára. Minden utcában a népne­velők megállapították a lemara­dónak névsorát. A Népfront Bi­zottság vállalta, hogy ezeknek fo­gatokat bocsát rendelkezésre, ZSgg hogy a behordást minél e.őbb be j fejezzék. A községben, mivel a‘° pusztasági rész befejezte a behor­dást, mintegy 60 fogat szabadult feí. Ezeket a fogatokat osztja be a Népfront Bizottság. A munka szervezése körül azonban hibák merültek fel. Reggelenként meg­jelennek a községháza előtt » fogatok, ugyanakkor igen gyakran az igénylő bejelenti, hogy aznap nem szállíthatják be a gabonát, mert még nem száwdt meg. Több fogat erén üresen, tétlenül vára­kozik a községháza előtt. A dunapataji határban az ara­tást július 4-én fejezték be. Tehát egy nappal megelőzték a Soltia­kat. A behordásban ugyanakkor, amikor a Soltiak 85 százaléknál tartottak, a dunapatajiak% még csak 80 százalékot te.jesítettek. Mindkét község most utolsó ro­hamra indul, hogy megnyerje a behordási versenyt. Sőt: a duna- paiajiak titokban azon fáradoz­nak, hogy a kilenc cséplőgép a hét végére fejezze be a csépiést. Elsők akarnak lenni a megyében. Rákosi Mátyás elvtárs sza­vai visszhangra találtak Nagy tanítómesterükre hall gatva, a legöutudatosabb dol­gozó parasztok’ráléptek a sző vétkezés útjára. Az eredmé­nyek bizonyítják, hogy jó úton haladnak. A foktői Sza­badság termelőcsoport hol­danként 18 mázsa búzater­mést ért el, 80-on felüli faj­súllyal. Csátalján a Budai Nagy Antal csoport őszi ár­pából 20-40 mázsa átlagot ért el, ugyanakkor a község egyé­nileg dolgozó parasztjai csak 11—12 mázsát, megyei vi szonylatban pedig 8.2 má­zsát. A -vaskúti Dózsa 13 má búza átlagot ért el, az egyénileg dolgozók 9 mázsát, a megyei átlag pedig 7.9 má­zsa. Harkakötényben a Vörös Csillag termelőcsoport do­hánytermesztés terén ért el kimagasló eredményt. Dohá- i nya 150—160 cm magas, a levelek 90 cm hosszúak, 50 cm szélesek. Gyors fejlődésnek indult a „Mjxím Gorkij“ csoport, mert kizárta az edanemvalá egyéneket Annakidején lapunk meg­írta, hogy a hajósi „Mazim Gorkij“* termelőcsoportban milyen romboló munkát vég­zett a Fehér István volt horthysta zászlós személyében befurakodott ellenség, aki egyéni hasznot igyekezett ma. gának biztosítani és akna­munkája miatt a felbomlás veszélye fenyegette a csopor­tot. A csoport vezetősége és tagsága nemsokkal utána ki­zárta Fehért é$ még néhány olyan tagot, akik Fehér uszá­lyába kerültek és nem akar­tak dolgozni. Az ellenségtől és az oda. nemvaló egyénektől megtisztí­tott csoport gyors fejlődésnek indult. Megszűnt a széthú­zás, jól halad a munka s az egyre erősödő csoport mn*t boldogan számol be termelési eredményeiről. 110 hold kalászosukról 14 mázsa gabonát takarítottak be holdanként. Az aratást ha­táridőre elvégezték. Segítsé­get kaptak ugyan aratógép formájában a dusnoki gépál­lomástól, de a munka na- gyobbrészét a lelkes aratóbri­gádok végezték el. Elsők vol­tak a gabonabeadásban : 200 mázsára kötöttek szállítási szerződést. Búzájuk 82.5 faj. súlyú, a jó talajmüvelés é* gondozás eredménye. A csoport teljesen befejez­te a tarlóhántást is. Büszkén számolnak be, hogy az újon­nan alakult császártöltési gép. állomás legelső traktorát kap­ták mez erre a munkára. fj* A z út helyességéről a vá " laszt tehát maguk a termelőszövetkezeti csoportok tagjai adták, akik az elmúlt esztendő alatt a nincstelen, gondokkal küzködő szegény- emberekből gyarapodó, minden nehézséget könnyen legyűrő szövetkezeti parasztokká let. tek. A hajdani úri Magyaror­szág képviselői, „tudósai’ „politikusai’‘, ,,írói” sokat be­széltek, írtak az alvó faluról, a szerintük fejlődésre képte­len parasztságról. Az elmúlt év eseményei alaposan rácá­foltak a parasztság fejlődés­képtelenségéről hirdetett el. lensőges nézetekre. A dolgozó parasztok haladásának, az új iránti vonzódásuknak egyik legfényesebb bizonyítéka az, hogy megyénkben gyorsan erő­södik a termelőszövetkezeti mozgalom. A falu dolgozói­nak többsége az első év ered­ményei után még nem győző­dött meg a termelőszövetke­zeti út helyességéről. De most amikor több csoportnál 2 év ’eredményei állanak élőt. tünk, amikor látjuk, hogy a csoporttagok könnyebben, job­ban gyarapodnak, a dolgozó parasztok érdeklődése fokozó­dik a termelőszövetkezetek felé. A csoportok felé vezető út két irányban halad. Egyrészt jelentkeznek tagfelvételre a régi csoportoknál, másrészt új csoportokat alakítanak. A tataházi Petőfi csoportnál 17 család 23 taggal jelentkezett, a mo.darasi Kossuthnál 20 család 47 taggal, a tassi Pe­tőfi csoportnál 16 család 31 taggal, a fülöpszállási Vörös Csillag csoportnál 16 csalál 30 taggal, a szabadszállási Petőfi csoportnál 11 család 29 taggal, a nagybaracskai Pe­tőfinél 10 család 15 taggal, stb. De sorra alakulnak az elő­készítő bizottságok is. Halas. Bodogláron az 5 tagú előké­szítő bizottságnál 10 család jelentkezett, Halas-Füzesen 38 család 70 taggal, Halas- Fehértón 12 család 38 taggal. De a többi községben is egy­re nő azoknak a száma, akik nagyüzemi szövetkezeti gaz­dálkodást akarnak folytatni­A már most rendelkező- sünkre álló adatok alapján eszünkbe jutnak Gerő elvtárs szavai, amelyek a nagy Sztá­lin születés napján tartott ün­nepi beszédben mondott: ,,Ter. melöszövetkezeti mozgalmunk, ban az első tízezreket önként, meggyőződésből százezrek és milliók fogják követni'. Me­gyénkben is megtört a jég. Dolgozó parasztságunk rálé­pett arra az útra, amelyen nagyobb részesedést tud el­érni, mint a hasonló birtok­kal rendelkező kistermelő pa­rasztok évi jövedelme. Azok a dolgozó paraszfok, akik már ráléptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára, hálával emlékeznek meg arról a segít. ségről, amelyet a munkásosz­tály vezette népi demokrácia nyújtott nekik. A termelőszövetkezeti mozgalmak eredmé­nyei azonban arra is figyel- meztenek, hogy a csoportokon belül hibák is vannak. Fel­adatunk, hogy a hibákat fel­tárjuk, ezek kijavítására összpontosítsuk minden erőn­ket, mert a mozgalom előre jutását úgy tudjuk biztosíta­ni, ha a csoportokat a legne­hezebb kölöncöktől megsza­badítjuk. Az aratási és csép- lési munkálatoknál, mint ki­rívó hiányosság jelentkezett, hogy az egyes csoportoknál meglazult a munkafegyelem. Garán a Fütft Sándor cso­portnál a tagok csak reggel 6-tól déli 3-ig akartak dol­gozni a nyári munkaidény legnagyobb munkaidejében. Olyan hosszú ebédidőt tartot­tak, hogy a traktoros ezalatt 3—4 holdat szánthatott meg. De meglazult a munkafegye­lem a bác&bor8odi Vörös Zászló termelőcsoportnál is. Itt a cséplőmunkások kényel- meskedtek a gépnél, akadá­lyozták a traktorvezető mun­kaversenyét. Hasonló esetek még több csoportnál előfor­dultak. Az elkövetkező hóna­pok fontos feladata, hogy a termelőszövetkezeteknél fel. színre került hibákat kikü­szöböljük. A hibák kiküszöbö­léséhez állandó, szívós mun­kára van szükség. De ez egyet jelent a társasgazdál­kodás jövedelmének fokozásá­val és annak igaazságos el­osztásával, a munkaszellem javításával, a termelés! ver­seny erősítésével, —- az élet szebbé tételével. A vidám, gondtalan élettel együtt jár a kultúra is. Egyszóval: kiala­kul müveit, jómódú, egészsé­ge* dolgozó parasztságunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents