Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-23 / 88. szám

\ 9 A gyüftés eddigi eredménye a megyében: ' 122.064 forint V. évfolyam, 88. szám Ara 50 fillér 1950 július 23, vasárnap Jó munkával új békegyőzelmekért A világpolitika homlokteré­ben továbbra is a békéért foly­tatott harc kérdése áll. A béké­ért folytatott küzdelemben nap mint nap tovább edződnek iz­mosodnak. szilárdulnak a hala­dás erői és sorra mérik csapá­saikat az imperialistákra és ügynökeikre. A béke erőinek összefogását még csak jobban megacélozta, hogy a háborús uszítók az elő­készületek, a hideg háború sza­kaszából a nyílt provokáció szakaszába léptek át. A koreai nép ellen indított gálád impe­rialista támadás hatására még nagyobb harcba fogott az egész béketábor. A koreai nép ellen harcba ve­tett amerikai katonák elmon­dották: nincs közöttük senki, aki harcolni akarna. A fogság­ba került amerikai katonáknak ez a nyilatkozata is világosan bizonyítja, hogy a koreai inter­venció nsm az amerikai nép, hanem az ágyugyárosok, mono­poltőkések érdekeit szolgálja. Ezért egyetlen becsületes ame­rikai sem azonosítja magát az imperialista támadók fegyveres koreai beavatkozásával. A népi demokratikus orszá­gok dolgozói napról-napra nyi­latkozatokban, levelekben, táv­iratokban és tömegtüntetéseken követelik az amerikai csapatok kivonását Koreából. Csehszlo­vákia dolgozói elhatározták — az osztravai bányászok kezde­ményezésére, —- hogv szombati pihenőnapjukon is dolgoznak. Bukarest üzemeiben röpgyűlé- seken bélyegzik meg a munká­sok az amrikaiak koreai inter­vencióját. De a még tőke rabságában sínylődő országokban is nő a gyűlölet az imperialisták ellen és ezzel együtt nő a szolidaritás a béketáboir iránt, fokozódnak, erősödnek az akciók a béke megvédéséért. Franciaországban a békeharcosok százezrével gyűjtik az aláírásokat, amelyek száma meghaladja a 11 milliót. A béke erőinek további növe­kedését, erősödését mutatja az a tény is, hogy a koreai nép szabadságharca iránti szolidari­tás kifejezésére nálunk. Magyar- országon gyűjtési mozgalom in­dult. A lelkes mozgalom igazol­ja, hogy dolgozóinkban egyre erősödik a nemzetközi összefo­gás szükségességének tudata, az a felismerés, hogy a koreai nép szabadságharca a mi harcunk is és hogy a kettő egy és elválaszt­hatatlan egymástól. Megyénkben a gyűjtés eredménye a mai nap­ig meghaladja a 122 ezer forin­tot. A Kecskeméti Cipőgyár röp- gyűlésén például 1400 forint gyűlt össze, mutatva, hogy első­sorban ipari dolgozóinkban él •kitéphetetlenül a nemzetköziség eszméje. Dolgozóink éppen a nemzetkö­zi összefogás tudatából kiindul­va optimizmussal néznek a jö­vőbe. Ennek az optimizmusnak kiindulópontja, sarkköve az a tudat, hogy a Szovjetunió és Sztálin elvtárs az emberiség bé­kéjének legnagyobb és legbizto­sabb védelmezője. Ezt a tuda­tot erősítette tovább Sztálin elvtársnak a válasza Nehru in­diai miniszterelnök levelére. Az újabb sztálini békeokmány ha­talmas csapást jelent a háborús uszítókra és újból a világ elé tárja a Szovjetunió megingat­hatatlan elvi álláspontját, azt, hogy a Szovjetunió szilárdan és biztosan kitart a béke politi­kája mellett. A világsajtó úgy emlékezik meg Sztálin elvtárs válaszáról, hogy azt világszerte százmilliók támogatják. A Try buna Ludu cikkében hangsúlyozza, hogy az emberek milliói mély felháboro­dással bélyegzik meg az ame­rikai imperializmus bűnös lé­pését és ugyanakkor a Szovjet­unió politikájában, Sztálin elv­társ politikájában látják a bé­ke új lát. A Berliner Zeitung rámutat,hogy a Szovjetunió vi­lágos és reális álláspontja áll szemben az USA kormányának háborús' szándékaival. Acheson ugyan elutasíthatta a békeja­vaslatot, de nem befolyásolhat­ja a világ dolgozóinak a Szov­jetunióba vetett törhetetlen bi­zalmát. Nem gátolhatja meg a világ dolgozóit abban, hogy ne harcoljanak még erőteljesebben a most már mindenki előtt nyilvánvaló „amerikai politi-- ka‘‘, vagyis a háború ellen. A béke nagy csatája nemcsak Koreában folyik. A koreai nép szabadságharca elválaszthatat­lan a termelési csatától, amely a népi demokratikus országok­ban folyik. Elválaszthatatlan a nép, a béke ellenségei elleni harctól, a jobboldali szociálde­mokraták, a kulákok, a kleri­kális reakció elleni küzdelemtől. Ezért üdvözölték megyénk dol­gozói is nagy lelkesedéssel a Minisztertanács határozatát az alapbérek felemeléséről és a normák rendezéséről. Tudják, hogy az alapbérek emelése, rendteremtés a normák körül, újabb csapás az ellenség fejére. Megyénk dolgozói is tudják, hogy az alapbérek felemelésé­vel új, nagy lépést tettünk elő­re népgazdaságunk fejlesztése területén, mert: erősödik az or­szág — és ezzel együtt erősödik, szilárdul tovább a béketábor. Az egyszerű emberek tízezrei és százezrei tudják, hogy a laza norma az ellenség barátja. A laza norma ellensége az ország­nak, a népnek, a békének. A laza norma azt jelenti hogy megesszük jövőnket, hogy érv tál lencséért eladjuk jövőévi életszivönalunkat. A laza nor­ma gyengíti az országot és ezzel. Á Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának üdvözlete a Német Szocialista Egységpárthoz Szuszlov elviárs beszéáe a Német Szocialista Egységpárt Ili. kongresszusa második napján a JNemet szocausta Bgysegpart kongresszusának első napján Srotewohl elvtárs köszöntötte a küldötteket és a huszonöt testvér­párt küldötteit. A vendégek élén — mondotta Grotewohl, — régi kedves bará­s tunkat, N. A. Szusxlovot, a Szov- ' jetunió nagy és dicsőséges Kom­munista Tártja — nagy tanítőmes- j terünk — küldöttségének vezető­jét köszönthetjük. Grotewohl szavait viharos içtszéssej fogad­ták. Pieck eivtárs nagy beszéde a Német Szocialista Egységpárt feladatairól Az elnökség megválasztása után Wilhelm Pieck elvtárs, a Párt elnöke, tartotta meg nagy beszá­molóját. Bevezetőül rámutatott, hogy a Német Demokratikus Köz­társaságba^ a munkásosztály ke­zén vannak a döntő pozíciók. Mái ebből is kitűnik a munkásosztály Pártja kongresszusának nagy je­lentősége. A kongresszusnak a következő főfeladatokkal keil foglalkoznia: 1. a békéért folyó harc, ér ennek népi mozgalommá való kiszélesítése, 2. a Demokra. tikus Németország Nemzeti Frontjának küzdelme, 3. a Né­met Demokratikus Köztársaság további megszilárdítása, megerő­sítése, békés gazdaságának to­vábbfejlesztése egy nagyszabású és hosszú időre szőlő népgazda­sági terv által. — Az előilüuk álló nagy és valóban történelmi feladatok — mondotta Pieck elvtárs — pa- rancsoiőlng azt kívánják tőittuk, bogy Pártunkat még következete­sebben és még gyorsabban új'ipusu Párttá, harcos mar­xista-leninista Párttá változ­tassuk. zuk a népi tömegekkel ; 5. Ki kelj fejleszteni a népi tömegek alkotó kezdeményezését és együttműkö­dését az állami közigazgalással, valamint a bírálatot éj önbírála- tot; 6. Tovább kell erősíteni népi rendőrségünket, az állambizton­ság és az igazságszolgáltatás szer. veit; 7. Párlunk minden tagjának kötelessége a Köztársaság törvé­nyeinek következetes végrehaj­tása, demokratikus törvénykezé­sünk minden eszközzel való meg­védése és erősítése. A legszigorúbb intézkedésekkel kell megvédeni a népi talajdoni, amely széni és sérthetetlen. További intékedése- két kell tenni a munkásság hely. zetének megjavítására. Gazda­sági építésünk sikerei már meg­engedik, hogy napirendre tűzzük a népi tulajdonban levő vállala­tok munkásainak, technikusainak és mérnökeinek általános bér- és fizetésrendezését; 8. A közeljövő, beu toyább kell csökkenteni a sza­badforgalomban lévő élelmiszerek és iparcikkek árát. Szuszlov elvtárs beszéde A Német Szocialista Egység- párt III. Kongresszusának máso­dik napján véget nem érő éljen­zés ünneplés közepette Szuszlov eivtárs, a szovjet^küldöttség ve­zetője lépett a szónoki emelvény­re. Szavait a lelkesedés valóságos vihara kísérte. A küldöttségek felállva ünnepelték a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártját, és a SED barátságát és elénekel­ték az Internacionálét. — Németország és a Szovjet­unió népének megszilárduló ba­rátsága egyik legfouiosabb nem­zetközi jelentőségű tényező a bé-< kéért vívott harcban >— mondta többek között, — amely az egész világon megerősíti a béke ügyét és az angol—amerikai imperia­listák alattomos terveire súlyos csapást jelent, mert ha ez a két nép, — mint Sztálin elvtárs mondta — megmutatja eltökélt­ségét, hogy ugyanolyan eröfeszités­együtt gyengíti a béke ügyét is. Mi pedig Pártunk vezetésével erősíteni akarjuk az országot, a bástyát, amely Rákosi elvtárs bölcs útmutatása nyomán eddig is sikerrel visszaverte az impe­rialistáknak és ügynökeiknek aljas támadását és minden bi­zonnyal ezután is vissza fogja verni. Az egyszerű emberek tízezrei tudták, érezték ezt. Ezért kért már Vízhányó József, a kiskun­félegyházi gépgyár élmunkása szükebb normát és ezért adta vissza Zsolnai Sándorral együtt laza normamegállapítását. E- zért mondotta Makk Ferenc, a bajai Gyapjuszövetgyár dolgo­zója üzemi értekezletükön: „A régi, elavult normák életszín­vonalunk további emelkedését veszélyeztetik, fékezik, akadá­lyozzák a békéért folytatott har­cit'“. A Vízihányó Józsefek, Makk Ferencek és az összes becsüle­tes dolgozó véleményét, javasla­tát emelte törvényerőre a Mi­nisztertanács határozata az alap­bérek felemeléséről és a nor­mák rendezéséről. A béke csatája a szántófölde­ken is folyik. Itt ‘az elcsépelt gabona, a gyors munka, a ter­ménybeadás teljesítése és túl­teljesítése mutatója annak, hogy megyénk dolgozó népe nemcsak helyesli Pártunk politi­káját, hanem minden erővel tá­mogatja azt, mert érzi és tud­ja: a békét úgy lehet és úgy kell megvédeni, hogy jobban és töb­bet dolgozunk érte. A madarasi parasztok példá­ul a cséplőgéptől egyenesen a szövetkezet raktárába viszik ga­bonájukat, a cséplőmunkások, gépállomások dolgozói felaján­lásaik teljesítésével adják kéz­zelfogható bizonyítékát annak, hogy szilárdan kiállnak a béke ügye mellett. Fábián József pél­dául heti tervét 149 százalékra teljesítette, Fekete Imre pedig 137 százalékos eredményt ért el. Ezek a dolgozók például jól, becsülettel megállják helyüket a béke frontján, de a hanyagok, a lusták, akik elhanyagolják kötelességük teljesítését — nem jól harcolnak a békéért. Nem jól harcolnak a békéért a du- navecsei járásban, vagy a kalo­csai járásban, ahol még mindig elmaradás van a cséplés és be­gyűjtés munkájában. A rési pe­dig kihasználja az ellenség s ha nem teljesítjük kötelességünket, akarva nem akarva, de segítünk az ellenségnek, az imperialis­táknak és ügynökeiknek. Természetes dolog, hogy az ellenség sem marad tétlen. Ed­dig sem nézte jó szemmel és öl­hetett kézzel, ha újabb lépést tettünk előre, eddig sem örült annak, ha fejére ütöttünk. Nyil­ván ezt a lépésünket sem fo~já üdvözölni; ellenkezőleg: min­dent meg fog tenni, hogy a jobboldali szociáldemokraták fegyverével, a demagógiával hátráltassa a Minisztertanács határozatának végrehajtását ép- úgy, ahogyan gátolni, akadá­lyozni igyekszik a cséplés, be­takarítás munkájának végrehaj­tását. Most az a feladatunk hogy a jó munkával tovább erősítsük a békét. Az a feladatunk, hogy visszaverjük és leleplezzük az ellenséget, hogy végrehajtsuk a Minisztertanács határozatát az alapbérek felemeléséről és a normák rendezéséről, hogy ma­radéktalanul elvégezzük a be­takarítási munkálatokat. Ezzel és csakis ezzel erősíthetjük ered­ményesen a béke ügyét, ezzel és csakis ezzel vihetjük győzelem- re népünket. i I Ez III. kongresszusunk döntő fel. adata. — Legközelebbi politikai fel­adataink a következők : 1. Állam és politikai tevékenységünk min­den ágában ki kell bontakoznia a békéért vívott harcnak; 2. Az ok­tóber lS-iki választásokon teljes győzelmet kell kiharcolni a De­mokratikus Németország Nemzeti Frontja számára; 3. Tovább kell szilárdítani a demokratikus pár- fok tömbjét, a Demokratikus Né. melország Nemzeti Frontját; 4, Meg kell javítani és tökélesíleni kell az állami apparátust, azáltal, hogy szorosabb kapcsolatba hoz-

Next

/
Thumbnails
Contents