Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-21 / 60. szám

Bűnk é* Igyekezni fogunk at ! ilyen provokációkat elkerülni és párttagságunkat is arra figyel-1 meztetjük, bogy óvakodjon min­dennemű baloldali túlzástól, vagy jobboldali engedékenységtől és bizonyosra vesszük, hogy ezt • csatát le, bár­mennyire erőlködik a reak­ció, biztos kézzel visszük győzelemre. Pártunk a felszabadulás óta bem egyszer állott nehéz feladat felőtt, de mint ahogy az újjáépí­tés, a jó forint megteremtése, a hároméves terv végrehajtása, a Pajk-banda felszámolása, a Mindszenty féle összeesküvés le­leplezése Pártunk vezetésével si­kerrel járt, úgy ennél a harcnál is biztosak vagyunk abban, bogy a Párt és Rákosi elv­társ bölcs iránymutatásával, döntő csapást mérünk a kle­rikális reakcióra. Kedves Elvtársakl A reakciós elemek ellen a ke­ményebb rendszabályok fogana­tosítását nem utolsó sorban azok a hatalmas feladatok követelik meg sürgetően, amelyek a há­roméves terv befejezése után az ötéves terv végrehajtásával kap­csolatosak. Ismeretes, hogy Gerő elvtárs Központi Vezetőségünk legutóbbi ülésén megjelölte a népgazdasá- kunk fejlesztésével kapcsolatos legközelebbi feadatokat, rámuta­tott arra, hogy népgazdaságunk megfelelően az ötéves terv hatal­mas követelményeinek, általában egésségesen fejlődik, hogy az ipari termelés, a közlekedés, a kereskedelem s a mezőgazdaság eredményei általában kedvezőek, hasonlóan alakult államhátarlá- sun'k mérlege, sőt az 1950-ei be­ruházási keretet az előrelátott előirányattól magasabb keretek­re tudjuk bővíteni. A mai Szabad Népben olvas­hatták ez elvtársak, hogy a Mi­nisztertanács 900 millió forinttal felemelte ez 1950. évi beruházá­sok összegét, amelynek zöme közvetlenül a dolgozók életszín vonalénak emelését szolgálja. Kétségtelen, hogy a termelés nö­vekedése, a szocialista ^»unka- verseny és a Sztanánov morga lom kifejlődése tette lehetővé a Minisztertanácsnak ezt ti intéz­kedését. Ez azt jelenti, hogy ez évben több mint 14.000 lakást építünk Azt jelenti, hogy mintegy 50 millió forint költséggel meggyorsítjuk be­kötő és tanyai útjaink építé­sét Ai előirányzottnál sokkal na gyohb mértékben Végiünk fást' tilt és a falvak lakosságának jó Ivóvízzel valő ellátására további 6 millió forintot fordítunk. A többletberubázá* jelentő» részét fordítjuk oktatási, kultúráin ás szociális célokra. Nyolc millió forintot a dolgozók fiainak és leányainak tanulására szolgáló kollégiumokra, 80 millió forintot szakiskolák, középiskolák létesí­tésére. Hét és fél millió forintot használunk fel 40 új sportpálya létesítésére és 14 millió forintot szociális otthonok építésére. Kormányunknak ez az intézke­dése világosan bizonyítja, hogy országunkban a dolgo­zók erőfeszítései saját ügyü­ket szolgálják. * Gerő elvtárs utalt arra, hogy hatalmas arányú iparosítás so­rán a munkanélküliség gyakor­it ailag megszűnt, hogy a foglal koztatottak száma az elmúlt év­ben 170.000 fővel szapordott, Je­lenleg szakmunkás vonalon már komoly hiánnyal küzdünk. Megyénkben is az a helyzet, hogy a foglalkoztatottak száma hatalmas méretekben gyarapszik, így például a kecskeméti és ba­jai Magasépítő NV-nél a multévl létszám helyett annak sokszorosa dolgozik. Emelkedett megyénkben a ter­melés is, különösen az április 4-ével s a május 1-1 munkaver- »mnyel kapcsolatosan, fgy pél­dául a kecskeméti Gépgyárban 23 százalékos, a félegyházi Gép gyárban 20 százalékos, a bajai Posztógyárban 8 százalékos. A kecskeméti Barneválnál Lan gő Eszter elvtársnö rendszeresen 200 százalékon felül teljefiit, a Gépgyárban Faragó János vas. öntő rendszeresen 250 százalékot teljesít, a bajai Posztógyárban Koller Jánosué elvtársnő rend­szeresen 200 százalékon felül tel­jesít Hasonló eredmények van­nak a kecskeméti éa a bajai Ma­gasépítő NV-nél 1». Hibák a termelés frontján Ezek mellett az eredmények mellett megvannak azonban azok a hibák, melyekről Gerő elvtárt, beszélt. így késedelmes a terve­zés, laza a tervfegyelem, hiány­zik az egyszemélyi felelős vezetés, elhanyagolják az önköltség csők kentését, a minőség emelését, sok a selejt. A termelés emelkedése mellett viszonylag lassan emelkedik a termelékenység s ugyanakkor a bérek és az életszínvonal emel­kedése gyorsabb, mint a tervelő­irányzat. Ezzel kapcsolatban látni kell, hogy az ellenség új frontot nyitott, a tömeges bércsalá­sok, nurniaíazitások frontját, amelynek segítségével hal­latlan károkat okoz nemzet- gazdaságunknak. Különös súllyal jelentkezik me. gyénkben a tervezés rossz mun­kája a Magasépítési Nemzeti Vál- [álatoknál ,itt szinte már minden, napos eset, hogy a tervek késnek, vagy a kész tervekről kiderül, bogy nem megfelelők ,aml a gya­korlatban azzal a következmény­nyel jár, hogy sok az ácsorgás, a kapunbelüli munkanélküliség és természetesen az előirányzott ha­táridőt nem tudják betartani. Nem jól megy a tervfelbontás sem. Itt is elsősorban az épltő: Iparban vannak súlyosabb hibák, például Félegyházán, ahol meg­lehetősen nagy építőmunka fo lyik, az ossz dolgozók csak mint­egy 40 százaléka Ismeri egyéni feladatát, a többiek nincsenek tlszíában azzal, hogy egyénen­ként mit kell elvégezni. A* egyszemélyi felelős vezetés hiánya következtében állhat elő az a helyzet, hogy a hibának nincs gazdája, hogy többezer fo rlntos kár elkövetése felelősségre. vonás nélkül előfordulhat üze inelnkben. Hiányzik az egyszemélyi vezetés így történt es például a kis kuni élegyházi Gépgyárban, ahol egy volt katonatiszt, energtafele- lös hibájából heteken, hónapokon keresz­tül, teljesíteti enuftfca nélkül fi eették • munkások bérét, ugyanis naponként, heteken, hónapokon keresztül rend­szeresen nem rótt meghajtó áram a dolgozóknak. Itt kell utalni az egyszemélyi felelős vezető kérdésénél arra a jelenségre Is, melyre Gerő elv társ hívta fel a figyelmét, neve­zetesen arra, hogy vállalatvezetőink egyré- sze a felelősséget az üzemi háromszögre Igyekszik át­hárítani, azáltal, hogy a vál­lalatvezető hatáskörét érintő kérdéseket különösen, ha azok kevésbbé népszerű fel­adatok, az üzemi háromszög­re hárítják át. Ezzel kapcsolatosan Gerő elv­társ leszögezte, hogy az üzemi háromszögnek nem lehet elvégez­ni a vállalatvezető feladatát. Az üzemi háromszögnek az a felada­ta, hogy koordinálja, egyeztesse a Párt, a szakszervezet és a vál­lalatvezető Intézkedéseit. Az elmúlt öt hónap eredményeit véve alapul, a termelékenység emelkedése mintegy 6 százalé­kot tesz ki, ez kétségenkfvül nagy eredmény, hiába Is keresünk rá példát, ilyen a múltban soha nem volt, E mellett azonban nagyobb mértékben emelkedett a kifize­tett munkabér, pontosan 9 szá zalékkal. Ez az a helyzet, amivel kapcso­latban Rákosi elvtár« felvetette, hogy megesszük a Jövőnket Ar­ról van szó, hogy azt a borjút esszük meg, amelytől jövőre te­jet várunk. Az ötéves terv hatalmas Ősz szegü beruházásai feltételezik, hogy a termelékenység felette álljon a kifizetett béreknek. Enél­tül a beruházás tervét teljesíteni nem lehet. Az aránytalanul megnöveke­detit munkabérek mögött, melyek mint kiderül, nem állanak egyen lő arányban a termelékenység emelkedésével, .nincs meg a meg­felelő mennyiségű termelés. A munkabérek ugrásszerű növekedése magöli óit van az ellenség keze A munkaoérek ugrásszerű nő vekedése mögött látnunk kell a bércsaiök, .a normalazítók, az OTl-csalók kártevők munkáját A bajai Posztógyárban MihaJ- lovlcs Erzsébet és Szllács Kaia lin fejenként mintegy 6—6000 fo. rlnt összeget veitek fel csalás útján. A kecskeméti Vtllamosmüvek­nél az oszlopmázolók úgy teljefii tettek 700 százalékot, hogy a tisztítási előmunká­latukat nem végezték el, ha­nem csak egyszerűen rúmá­zolták az oszlopra, ami természetesen rövid idő alatt lepergett. A halasi Barneválban egy ba­romfivágó az időbérben dolgozók teljesítését is az ő teljesítményé vei számolta eh A bajai Magasépítőknél a be­tonkeverők 10 köbméter helyett 12-őt számoltak el. A kiskunfélegyházi Gépgyár ban Dinnyés Lajos kulák hosszú hónapokon keresztül 200 száza­lékos teljesítményt számolt el úgy hogy munkalapját meghami­sította. Dinnyést kirúgták, a szakszer­vezeti munkaközvetítő azonban kiközvetítette a Kecskeméti Gép­gyárba és csak a szakszervezeti funkcionáriusok ébersége akadá­lyozta meg, hogy népünknek ez az ellensége ne folytathassa másutt kártevő munkáját. A bajai Posztógyárban a 19. bérhéteu az egyik üzem dolgozói­nak 25 százaléka volt távol be­tegség ciméu ,az ellenőrzés során kiderült ,hogy mindössze három dolgozó volt tényleg beteg. Az esetek döntő többségében a csalók kulákok, volt Jobboldali szociáldemokraták, vagy a kle­rikális reakció ügynökei voliak. A régi bérrendszer egyéb hely­telen, egészségtelen következmé­nyekkel is jár. Gerő elvtárs utalt arra, hogy az egyes szakmák munkabérei kö zott jelentős eltolódások követ­keztek be és a végén előállt az a tarthatatlan helyzet, hogy a bá­nyaipari munkások kevesebbet ke. restek, mint a rnházatiipari, vagy gdtaWpart munkások. Nálunk nincsenek bányák, dt üzemeinkben vannak nagyobb szakképzettséget Igénylő, bonja, lultabb munkák. így pb elő­fordul, hogy a kézlformázók ke­vesebbet keresnek, mint a kőny- nyebb, egyszerűbb, kisebb szak- képzettséget Igénylő dolgozók. Ez a helyzet nem egészséges, nem serkenti szakképzettségének, tudásának fokozására dolgozóin­kat Mindezen hiányosságokéi kö­vetkezik, hogy megyénk üzemei, ben Is hozzá kell látni azoknak a feladatoknak a megoldásához, melyekre Gerő elvtárs hívta fel a figyelmet. Javítsuk meg a tervezés munkáját Mindenekelőtt meg kell Javítani a tervezés munkáját, de persze ez nem annyiból áll, hogy pl. a kecskeméti Magasépítő Nemzeti Vállalat a tervezés helytelensé­geit csak az országos tervezőiro­dánál lássa meg és azt higyje, hogy Kecskeméten ezen a téren minden rendben van. Ellenkező- leg először Kecskeméten kell ren­det teremteni. Meg kell szilárdítani a tervfe. gyeiméit, hozzá kell szoknunk ah­hoz, hogy az előirányzatot lelki­ismeretesen teljesítsük, mert Itt nemcsak arről van sző, hogy egyik gyár hanyagsága akadá lyozza a másik gyár munkáját is, hanem arről Is, hogy miután mi kölcsönösen gazdasági kapcso­latot tartunk a szomszéd orszá gokkal .esetleg hanyagságból, H fegyelem lazasága, a szomszédos népi demokráciák építő munká Ját is megnehezíti. Leplezzük I* a oercsaiúkat Tovább kell fejleszteni, min­den üzemünkbe be kell vezetni a darabbér-rendszert. Ebben a kér­désben le keh küzdenünk a Jobb. oldali szociáldemokraták Júliá­mért bérdemagőgtáját Véget kell vetni és minde­nekelőtt a becsületes dolgo­zók tömegeire támaszkodva, ■ bér- és nonnacaalásoknuk. Mindannylunknak látni kell, hogy építő munkánknak ezen el­vetemült ellenségei, amellett, hogy súlyos károkat okoznak nemzet, gazadságunknak, ártanak azok nak a becsületes dolgozóknak, akik nem nagy hangon, de lelki Ismeretesen, munka verseny ben, újításokkal igyekeznek ötéves ter­vünket, szocialista építésünket győzelemre vinni. Az ellenség máris rákapcsolt az ellentámadásra és azt szeret­né elérni, hogy egy kalap aiá ve­gyük a csalókat a sztahánovls tákkal, a kiváló teljesítményt eL érőkkel. Ezzel Igyekszik lejáratni, meg­állítani a munka versenyt, a Szta­hánov-mozgalom lendületét Agltáclős és felvilágosító műn. kával a dolgozók becsületes tö­megeivel meg kell értetni, hogy a szocialista építés, a munkásosz­tály fokozott lendületét, áldo­zatkészségét követeli meg. A munkásosztály fokozottabb munkalendülete és áldozatkészsé­ge a harc jelenlegi szakaszában, nem hasonlítható össze azzal a hősi korszakkal, amikor a mun­kásainak az Infláció, a pénztelen, ség, a munkanélküliség ,az ellá­tatlanság szörnyű viszonyaival kellett megküzdeni. Ma a mi munkásosztályunk munkája után rendezett életkö­rülmények között eddig nem Ifi tapasztalt magas életszínvonal mellet kell vállaljon fokozott erő. feszítést az ötéves terv sikeréért. Széleskörű felvilágosító mun­kával, kemény, szigorú Intézke­déssel le kell leplezni, el kall tá­volítani az üzemekből a bér- éfi norma csalókat, A Jobboldal szociáldemokraták, akikkel szemben Pártunk végte­len «türelmet tanúsított, vissza­éltek türelmünkkel s most a bér. és normacsalások eszközeivel gá- olják munkánkat. Gondoskodni fogunk arről, hogy hogy mint ahogy a bajai posztógyárban eltávolítottak Mlhajio vlc* Erzsébetet és tárnát, úgy a többi üzemek­ben sem legyen helyűk dol­gozó népünk aljas ellensé­geinek. A termelés és a termelékeny­ség emeléséért, aa Önköltség csők. keltéséért ,a bércsalások felszá­molásáért vívott harcban első­sorban párttagjainknak kell élen járni éa ml el Is várjuk párttag­ságunktól, hogy üzemeinkben be­csülettel helytálljanak a munká­ban. As eddiginél nagyobb segítsé­get, nagyobb aktivitást várunk a szakszervezetek megyei és üze. ml szervezeteitől Is. Kíméletlen harcot a jobboldali ezocialdamokraták eaen gazdaság fejlesztéséért vfrotC harc Iparral kapcsolatos felada­tai mellett nem kisebbek, hanem ellenkezőleg nagyobbak a felada­taink a Párt falusi politikájának, a mezőgazdaság szocialista át szervezésének, a termelékenység növelésének kérdésében, annál U inkább, mert megyénk mező- gazdasági Jellegű megye. Pártunk falusi politikájának alapvető kérdéseit és a falu seo- cialista átszervezésének szüksé­gességét, módját éppen itt Koca, keméten fejtette ki két essenűő* vei ezelőtt Rákosi elvtárs. A* elmúlt két év Során Pár­tunk vezetésével mélyreható vál­tozások mentek Tágba a falun, melynek eredményei termésMtfe «en megyénkben is láthatók, Eredményeink a falun m« sásának «tónyttt Nem utolsó sorban nom le­becsülendő ss t körülmény sem, hogy megyénk állami! gazdasá­gaiban jelenleg csaknem 9000 dolgozót foglalkoztatunk éa hoz­zálehetem, de különben közis­mert, állami gazdaságainkban a munkájukat becsülettel elvégző dolgozók olyan keresethez jut­nak, amiről azelőtt álmodni sem mertek. Ugrásszerű a fejlődés me­gyénkben a gépállomások háló­zatának kiszélesítése területén, mert amíg néhány hónappal ez­előtt csak 14 gépállomásunk volt, addig ma már 22 g ezév őszén már 26 gépállomás lesz megyénk­ben. Meg kell mondanom, hogy a jobboldali szociáldemokraták a szakszervezeten belül még mindig szabadon, mondhatnám, veszélyte­lenül mozognak. Szakszervezeti vezetőinknek az a feladatuk és ml ezen keresztül mérjük le a szakszervezet mun­káját, hogy minden eszközzel se­gítsék a termelés emelését, a dől. gozók szocialista öntudatának fo. kozását s klméleJenfll lépjenek (el • szakszervezeteken beiül és kívül meglnpnló sötét reak­ciós elemek, elsősorban a jobboldali szodáidemo kré­ták alle«. Tisztelt Elvtársakl A termelés emeléséért, a nép­Mindenekelőtt figyelembe véve Rákosi elvtárg útmutatását, hoz­záláttunk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez, kiszéle­sítéséhez. Termelőcsoportjaink mellett most már megjelentek nem Is kis létszámban a korszerű gépekkel, modern agrotechnikával, nagy te. riileten gazdálkodó, Jól felszerelt állami gazdaságaink, melyek amellett, hogy számottevő segítsé­get nyújtanak az állnmi árukész­letek biztostlása, a nemesített ve­tőmag ellátás és «törzstenyészetek fejlesztésére, hatalmas Iskolái dolgozó pa­rasztságnak, akik láthatják a modern, nagyüzemi gazdál­kodás, a nagygépek alkah Dolgosó parasztságunk a társas termelés felé fordul v A számszerű eredményeket messze felülmúlja a* a körül­mény, hogy a falu szocialista át alakításának kimagasló eredmé. nyelt látva, dolgozó parasztsá­gunk csaknem minden faluban közelebb kerül a termelőszövetke­zetek létesítésének gondolatához és a dolgozó parasztok legöntuda. losabbjal máris bejelentették csatlakozásukat a termelőcso porthoz, egyszóval ősszel bevi­szik a földjüket a termelőszövet­kezeti csoportba. így van ez Garán, Osáltlajáa, Vaskúton és még számtalan falu­ban. Ez természetes la, fiatal ter­mel őszövetkezeti csoportjaink be. csülettel megálllák helyüket, ki­vívták maguknak a falu tekintő, lyét. Nézzük meg pl. a csátaljaf cso­port fejlődését, amely 1948 őszén alakult 10 családdal, 110 kh. föl­dön. A csoport a községben a kulák és a klérus által szított megve-

Next

/
Thumbnails
Contents