Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-21 / 60. szám

tés ellenére Is végezte úíítörő munkáját. 49 ben az évvégl elszámolásnál egy csoporttagnak munkaegysé­genként 88.00 forint jutott. A csoport tagjai közöl pl. Tóth Mihály elvtárs 7850 forint részesedést kapott. 49 őszén a csoport szétszórt földjét a birtokrendezés során két tagban rendezték és a cso­port az előző évi kitartó és ered­ményes munkája eredményeként a csoport tagsága 181 aktív tagra szaporodott, földterülete 570 hold szántó és 00 hold szőlő. Messzemenő ét lanti segítség A csoport megsegítésként ka pott az államtól egy anyasentés- lörzset és már a szaporulatbó. vissza is fizette és ugyancsak a szaporulatból a sertésnéiküli ta­goknak biztosítani tudta a téli bízószükségletét. A csoportnak van két arató- gépe, amely közül az egyiket már a csoport megalakulása óta sa­ját pénzükön vásároltak. A csoport fejlesztési beruházás, ra 35.000 forintot tudott befek­tetni, amely összegből sertéshizlaldát és tehénistál­lót építettek, továbbá fervbe vették, — mely most van megvalósítás előtt —■ a cso­port tanyájának villamosí­tását. A csoport eddigi és további eredményeinek elérésében döuló súllyal bír a 98 tagú üzemi pártszervezet. Félrevezetnénk akonöan ma­gunkat, ha kétségtelenül meg­levő komoly sikerek mellest, nem látnánk meg a hibákat. A termelőszövetkezeti csopor tok fejlesztésénél Megyebizottsá púnknak komoly érdemei vannak. Most azonban nyilvánvalóan lát szik az is, hogy az e téren bekö­vetkezett hatalmas arányú előre­törést nem követte állásaink megerősítése. Pontosabban, nem gondoskod tünk arról, hogy a termelőszövet, kőzett mozgalom éltető erejét, lelkét, motorját, • Párt alapszervezetét min­den termelőszövetkezett cso­portban megszervezzük. Jelenleg az a helyzet, hogy termelőszövetkezeti csoportjaink nak csak kétharmad résiében van alapszervezet, illetve egy- htrmadában nem működik alapszervezet. Ez igen komoly hiba, ami meg­mutatkozik abban, hogy itt n&- hezebben megy a termelés, döcög A rutin ka verseny, a tarigádmoz­galom .gyakori « «zéthúzéa és nem megfelelő a csoport nőve kedése sem. A felelősség elsősorban ezért a Megyeblzottságot terheli, ezen belül a szervezési osztályt, a me. zőgazdaságl és szövetkezett osz­tályt. Többől kall foglalkozni a termefócsoportokkal De meg kell mondani, elsősor­ban Járási titkárainknak, hogy nem kielégítő a foglalkozás a termelőcsoportjainkkal a Járási pártbizottságok részéről sem. Egyes járásokban úgy látszik, azt hiszik, hogy a Párt segítést és támogatása nélkül önmagától fejlődhet, erősödhet a termelőszö- vetkezett mozgalom. Ez helytelen és káros nézet Ei a helytelen beállítottság, mint a nemrégiben megtartott mezőgazdaiégd aktívákon kide­rült, odavezetett, hogy amiig a kiskunfélegyházi járásiban 20 termelőszövetkezeti csoportunk működik, addig ■ knnszentmik- iósi járásban, mely lényegében hasonló, mindössze 10 termelő­szövetkezeti csoport van. Megyeblzottságnnk részéről meglévő hiányosságot Illetően ha­sonló a helyzet az állami gazda­ságok felé Is. Itt is elkövettük azt a hibát, hogy az e téren be­következett előretörést nem kö­vette a felfejlődés, — állásainak megerősítése, a pártszervezeteink megalakítása és fokozott támo­gatása. Állami gazdaságaink közül csak felében van üzemi párt szer vezet, e mellett ráadásul nem csak a Megyei Bizottság hanem a járási bizottság sem fék te tót t elég súlyt állami gazdasá­gaink segítésére én támogatásá­ra, amiért is Jelenleg az a helyzet, hogy meglehetősen nagy számban furakodtuk be ellenséges elemek, vezető funkciókba, egyre gyako- ribbak a kártevő, szabotázs je­lenségek s nem mondhatjuk ki­elégítőnek a munkaszervezést, a munkaverseny lendületét sem. Állami gazdaságainknál össze, hasonlíthatatlanul jobb a föld megművelése, a növényápolás, az állattenyésztés, minit az egyéni­leg gazdálkodóknál, de persze jobbak a feltételek és a lehető­ségek is. Véleményünk szerint az állami gazdaságok alközpontja távolról sem tett meg mindent, hogy ezen jó feltételeket és lehetőségeket realizálja. Szakítani kel! a áürokratíkus mádszerekaei Reméljük, hogy állami gazda­ságaink alközpontja szakít a bürokratikus módszerekkel, fo­kozza az éberséget és keményebb kézzel nyúl a meglapuló ellensé­ges elemek eltávolításához, nem utolsó sorbau nagyobb gondol fordít a politikai nevelőmuuka, a munka megszervezése, a verseny fokozása érdekében is. Meggyőződésünk, hogy ebben az esetben alapvető javulás fog történni a munkában. Gépállomásaink erősítették a munkás-paraszt szövetséget, össz­egészében nézve, munkájukat lényegében betöltötték és bebi­zonyították a gépek alkalmazá­Kemény harcot a Ismeretes, hogy a kulákság korlátozása politikája terén egy­mást érik a baloldali és a jobb­oldali elhajlások. Ennek oka, hogy funkcioná­riusaink nem ismerik eléggé a Párt falusi politikáját. Az olyan esetek, mint ami­lyen Szabadszálláson, az ottani termelőszövetkezeti csoport ré­széről egyi kulák likvidálásával kapcsolatosan történtek, nemcsak a középparasztsá- got, hanem a szegény paraszt­ságot Is megfélemlítik, el­riasztják tőlünk, elszigetelik Partunkat s akadályozzák a termelőszövetkezeti csopor­tok szélesedését, erösöik-aét Az utóbbi időben « e téren csak at elmúlt hónap untatott fordulatot, .egymást értik első­sorban a termeiőcsoportjiuink ri­sztről, a kulikat likvidáló tö­rekvések, amely ellen továbbra 1* .kemény kézzel kell folytatni a harcot, mert mint Pártunk Köz­ponti Vezetőségének határozata mondja, nemcsak további előre­haladásunkat, de elért eredmé­nyeinket is veszélyezteti Nemievésbbé veszélyes az elvtelen engedékenység, a kulá- kokkal való paktálás, a jobb­oldali, opportunista elhajlás. Itt iz számos példát lehetne felsorolni elsősorban a bajai és bácsalmási járásból, de ez a hiba csaknem minden járásban meg­található. Kelebla községben, Tompa községben, Bácsalmás köz­ségben a knlákot bevették a termelőszövetkezeti esoport-s ha. A kalocsai járás több közsé­gében a Párt vezetőségének hoz­zájárulásával több tucat kulékot töröltek a kulák listáról, mert véleményük saertnl ezek megszűntek kulákok lenni. Eiáv tarzszázi Izsákon mint­egy 40 kutakkal termelési szer­ződést kötöttek. A jobboldali opportunizmus iának roppant jelentőségét, a falu szocialista átalakításáért folyó harcban. i Azonban gépállomásaink még mindig nem gyógyultak ki as önelégültség, aa elbizako­dottság, a politikai munka lebecsülése súlyos betegségé­ből. As elért eredmények túlbecsü­lése, a politikai novelömunkt lebecsülése ezáv tavaszán komo­lyan megleckéztette a gépállomá­sainkon dolgozó funkcionáriu­sainkat és elsősorban az alköz­pontban dolgozó elvtársakat. Ismeretes, hogy ezév tavaszán a tervelőirányatot nem teljesen tudták teljesíteni megyénk te­rületén. SxámoMuk fel a Párt lebecsülésének ieieris ugeit A hiba abban &U, hogy a gép­állomásokon belül még mindig nem számolták fel a Párt vezető szerepe lebecsülésének, a gépál­lomás szuverénitásnák, pártelle­nes nézeteit. A gépállomások munkájának megjavítása a Párt vezetőszere­pének, tekintélyének megerősíté­se útján, g politikai neveld és felvilágosító munka fokozása útján, a bürokratikus, lerohanó, fölényes szellem likvidálása út­ján valósítható meg. Meg kell mondani, hogy Me gyeöizotlságunknak és különösen járási bizottságainknak, járási t it káraink nak sokkal nagyobb segílséget kell nyújtani a gépál­lomásaink munkájához. Falusi politikánk megjavítása megköveteli tőlünk, hogy sokkal többet foglalkozzunk a Párt fa­lusi politikájának tudatosításá­val. s; elhajlások elfen eitaszftja tőlönk a »zegénypa- "rasztokat, aki nem látja a kö­vetkezetes harcot a kulák ellen, ellenkezőleg az engedékenység módot és lehetőséget ad a kutak­nak arra, hogy befolyását a sze- rgénypaxasztra érvényesítse, az elvtelen engedékenység a kulákok felé, nem tetszik a középpa- raSZtnak sem. Többéi ioijtalkozïunk as egyén leg dolgozó kisparasaioksai Ahhoz, hogy felszámoljuk a hibáinkat hogy erősítsük a mun­kás-paraszt összefogás ügyét, hogy segítsük a falu szocialista építését, a harcot az elhajlók ellen kétirányúban kell folytat­ni, a baloldali elhajlóik az elő- reszaladúk, a jobboldali oppor­tunisták, a kuIákkal poklátokkal szemben. i Emellett aa eddigieknél na­gyobb gondot kell fordítaná aa egyénileg dolgozó kin- éa kttuéppnraostok széles tömő­id között végzendő muo- kéra. Hogy ezen a téren hibák van­nak, azt mi sem bizonyltja jobban, mint az a körülmény, amit már említettem, hogy a felvett tagjelöltek közül mind­össze kevés százalékot tesz ki az egyénileg gazdálkodók száma. A feladatunk azonban nemcsak abban áll, hogy a dolgozó kispa- rasztság érdemes tagjait felve­gyük Pártunkba, hanem elsősor­ban abban, hogy a szocialista szektorokban végzett fokozot­tabb nevelő és felvilágosító munka mellett, az eddiginél sok­kal nagyobb gondot fordítsunk az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok nevelésére, felvilágosí­tására, mozgósítására. Az egyénileg dolgozó parasz­tok nevelése és felvilágosítása területén nagyobb munkát kell kifejteni a Dáfosznak. A Dé- fosz munkáját még mindig a szűklátókörűség, prakticizmus, a politikai felvilágosító munka, a tömegnevelés roppant jelentősé­nek alábecsülése jellemzi. Kíméleten és következetes harcot a kulak ellen! Az utolsó hetekben sokat ja­vult a munkánk a kulák lelep­lezése, tekintélyének aláásása és lejáratása területén is. De még mindig sok a zavar, sok helyen még mindig nem Ismerik fel a kulákot s éppen ezért nem is folyik ellenük a harc eléggé kö­vetkezetesen. Rá kell térni arra, elsősorban j a bajai és bácsalmási járásban, [ de a többi járásokban is, hogy a magukat különböző formában álcázó kulákok, igy pl. a Fel­vidékről a Délvidékről idetele­pítettek vagy a földjüket fel­ajánló, esetleg szétírató kulákok le legyenek leplezve. El legyen szigetelve a kis- és középparasztok tömegeitől és semmiféle rést oe engedjünk ne­kik, hogy torainkba befurakod­va, kártékony munkát végezze­nek. Kedrvei EMársakI Pártunk Központi Vezetővége látva, a falu szooiallsta építésé­nek eddigi eredményeit, emellett a dolgozó parasztság széles tö­megeinek fordulatát, közeledését termelőszövetkezeti mozgalmunk­hoz, ez év őszén újabb, jelentős feladatot állít elénk, a mezőgaz­daság további fejlesztésével kap­csolatban. A terv szerint megyénkben a termelőszövetkezetek földjét két­szeresére akarjuk felemelni, minden kényszertől mentes, po­litikai felvilágosító, gazdasági, segítő, jó szervező munkával. Az őszi fejlesztésnél arra ve­szünk irányt hogy elsősorban a már meglévő terme lőcsoportok erősödjenek új tagok belépése útján. Hogy az egy községben lévő több kis termelőcsoportot, ha lehetőség van rá, összevonjuk, hogy a termelőcsoportok földjé­nek nagysága általánosságban 350 hold körül legyen. Meglévő csoportjaink megerő­sítése melleit azt tervezzük, hogy számottevő számban új csoportokat is létesítünk. Vonjuk bo a fiatalokat és a nőket A mennyiségi fejlesztés mel­lett komoly minőségi fejlődést akarunk elérni, ezért arra vesz- szűk irányt, bogy a belépő dolgozó pa­rasztok között megfelelő számban legyenek fiatalok és nők és politikai munkával elősegítjük, hogy földjüket, júszágállományukat, takar-' mányukat s a legfoniosahb gazdasági felszereléseket is bevigyék a csoportba. Az őszi fejlesztési munka ré­szünkről megköveteli, hogy szé­leskörű felvilágosító munkát végezzünk, éppen ezért máris megkezdtük az egyénileg gaz. dálkodó dolgozó parasztok ré­szére a jól működő termeiőcso- portjaink látogatását, hogy sze­mélyes tapasztalataik úljan máginkább közelebb kerüljenek a termelőszövetkezet munkájá­hoz. A Szovjetunió póídája nyomán Ismeretes, hogy hasonlóan a műit évhez, a Szovjetunió és Sztálin elvtárs lehetővé tette, hogy nagyszámú parasztküldött­séget küldjünk a Szovjetunióba, akik az ottani tapasztalataik alapján széleskörű felvilágosító munkát végeznek, beszámolnak dolgozó parasztságunknak a Szovjetunió kolhozmogalmának eredményeiről, sikereiről. A parasztkilldöttségben, mint ezt az elvtársak Is tudják, me­gyénkből kilencen mennek. A termelőszövetkezeti csopor­tok megalakításának szervezet­tebbé tétele érdekében máris megkezdjük az előkészítő bizott­ságok megszervezését azoknak a bevonásával, akik a ősszel szán­dékoznak belépni a teirxnelőszö- kezeli csoportoknál. Előre la megmondhatom, ta­nultunk a hibáinkból és az űjo- nan megszervezett terme lősz övét- kezeli csoportnál gondoskodnak arról, hogy 9 Párt «Upszervezetett azon­nal megszervezzük. Kíméletlen és következetes harcot az ellenség ellen az aratás sikeréért! Tisztelt Elvtársak! Engedjék meg, hogy hoisrú be­számolóm végén, foglalkozzam a jövö évi kenyerünk betakarításá­nak és begyűjtésének kérdéséivel is. Mindannyiau tudjuk, hogy Pártunk többéves felvilágosító munkája, 1 a lelkiismeretes nö­vényápolás és a kedvező időjá­rás következtében, ezévben a felszabadulás óta legjobbnak, leggazdagabbnak Ígérkező ter­méskilátásaink vannak. A bö terméskilátások azonban nemcsak nagyobb örömet, de nagyobb gondot ll jelentenek, Ezévben gabonafélékből mintegy 5—40 millió mázsával több tor- misünk ígérkezik, sind fokozottabb munkát kö­vetel meg tőlünk. Tapasztalatból tudjuk, bogy ha Pártunk kezébe veszi a fel­adatokat, bármilyen nehezek is azok, azt végre is tudjuk haj­tani. Ezidáig igy voh, igy lesz most is, ha jól dolgozunk. Ezideig sikerült biztosítanunk, hogy a szükséges munkaerőt, az aratáshoz és csépiéihez szüksé­ges technikai eszközöket előte­remtsük. De hiba lenne, ha nem látnánk a betakarítás roppant jelentőségét és azt gondolnánk, hogy aa ellenség a kulákság és a klerikális reakció nem fog megtenni mindent ennek a munkának megakadályo­zásán. A klerikális reakció és a ka« likság támadásiból máris kapa tünk Ízelítőt. Említettem a sza­badszállási rémhírt, a háromna­pos kalocsai körmenetet, egy­két községben már tűzeset t* történt, ez minden bizonnyal folytatódni fog. Fokozzuk a felvilágosító munkát Mindenekelőtt döntő felada­tunk, hogy a poUttkat fel rM ágnál tő munkát m el)«noég lelepi«- oéoo terén tovább fokozzuk. BámutoMunk arra, hogy nemosak nekünk, de o reak­ciónak te döntő hard terü­lete a kenyér, hiszen a ke­nyérellátásban vagy egye­bütt előforduló zavarok nagyszerű lehetőséget nyúj­tanak a reakció kártevő munkájának. Mindent el kell követnünk, hogy a gazdagnak ígérkező ter­mést, amely még egyenlőre lábon áll, az utolsó szem gabonáig betakarítsuk, hogy az sem (űz­nek, sem madáreleségnek, tarló­nak martaléka ne legyen. Emellett arra is legyen gon­dunk, hogy az aratással, csép- léssel egyidejűleg szükséges nö­vényápolási teendőket elvégez­zük. Vigyük győzelemre a kenyérért vívott csatát! Ismételten hangsúlyozom, most mindenütt a szocializmus építé­sének a «területén, minden egyes harci kérdés azon áll, vagy bu­kik, hogy pártszervezeteink és párttagjaink hogyan veszik ki részüket a műnkéből, úgy ebben a kérdésben is pártszervezeteink jó munkáján múlik minden. Ml mindent meg fogunk tenni, minden bizonnyal ve­lünk együtt Pártunk minden tagja, a pártonkivttll dolgo­zók széles tömegei, hogy a kenyérért vívott csatái győ­zelemre vigyük. Ez a csata is jelentős lépés a reakció gyökeres felszámolása út. Ján. Szilárd meggyőződésünk, hogy a beszámolómban felvetett hibákat, hiányosságokat párt­szervezeteink áldozatkész mun­kájával, segítségével ki tudjuk javítani és hogy ezáltal bács kts- kunmegyei párttagságunk, Pár­tunk vezető funkcionáriusai és velük együtt megyénk dolgozó tömegei, becsülettel eleget tesz­nek azoknak a követelmények­nek, melyeket Pártunk és Rákos1 elvtárs joggal elvár tőlünk.

Next

/
Thumbnails
Contents