Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-17 / 57. szám
Efuta?ott Bácskiskunmegye fiataljainak küldfittsége a DJSZ kongresszusára Ünnepélyes keretek között nyílt meg Kecskeméten a Könyvnap V. évfolyam, 57. szám Feladataink megyénk üzemeiben ötéves tervünk végrehajtásáért Irta : HALAADA ISTVÁN Központi Vezetőségünk május 31-i ülésén nagyjelentőségű határozatot hozott népgazdaságunk fejlesztésének legközelebbi feladatairól. Pártunk Központi Vezetőségének ülése határozatában megállapítja: „Népgazdaságunk, különösen iparunk térfogata gyorsan növekszik, termelésünk jelentős mértékben emelkedik, népgazdaságunk komoly összegeket akkumulál és általában a bővített újratermelés marxista elve szerint fejlődik'1 Megyénkben is jelentős eredményeket értünk el népgazdaságunk fejlesztése területén. Kiskunfélegyházán pl. megkezdték az ötéves tervben előirányzott új vasszerkezeti gyár építését. Meglévő üzemeinkben emelkedik a munka termelékenysége és fejlődőben van a Sztahánov-mozgalom is. A Kecskeméti Gépgyárban Faragó János vasöntőnek heti átlaga 250 százalék. Berényi István gépformázó 20. heti átlagteljesítménye 198 százalék. De jól dolgozik az öntvénytisztító Rákosi brigád is, amely három hónap alatt 150 százalékos se- lejtmentes munkát végzett. Ilyen és hasonló jó eredmények találhatók a félegyházi Gépgyárban is, de a Magasépítőnél éppúgy, ahol Pozsonyi elvtárs módszerét alkalmazva az egyik sztahánovista dolgozó, aki eddig 140 százalékra dolgozott, 280—300 százalékra emelte teljesítményét és azt állandóan tartja. Ezeken az eredményeken kívül azonban komoly hibák is tapasztalhatók. Pártunk Központi Vezetősége határozatában megállapítja: „Népgazdaságunk fejlődésének általánosan pozitív képén belül azonban komoly hibák és hiányosságok is mutatkoznak, melyek, ha rövid idő alatt nem küszöböljük ki őket, eddig elért eredményeinket és további előrehaladásunkat is kockára teszik.“ Megyénkben is sok a bizonytalanság és jelentős a késedelem a tervezés körül. A terv- felbontást az építőiparban nemrég vezették be és a vállalatvezetők sok helyen nem teszik ezt magukévá. így ' a dolgozók nem tudják, nem látják előre munkájukat, nincs előttük közelebbi cél és nem ritka ielenség az építkezéseknél megyénkben a kapun belüli munkanélküliség. Előfordult például Kiskunfélegyházán az egyik építkezésnél, hogy a tervet csak 40 százalékra bontották fel. A tervfelbontás hiányoságai nemcsak az építőiparban találhatók meg. Jelentkezik ez a hiányosság a megye vasipari üzemeiben is. Pedig tapasztalható, hogy az a munkás, aki ismeri üzemének tervét és tudja, hogy neki milyen része van abban, mit keli teljesítenie, jobban, eredményesebben dolgozik, megváltozik a munkához való viszonva. „A tervf ' "telem laza“ —- állapítja meg a Központi Vezetőség határozata. — Elmond hatjuk, how megyénk területén is van ezen a téren is elég javítani való. Hibák vannak ezen a téren az éoítőiparban, ahol igen sok esetben hivatkoznak az építőanyag késedelmes megérkezésére, de az esetek többségében megállapítható, hogy ez a tervfegyelem lazaságából ered. A tervfegyelemmel kapcsolatos leggyakoribb hiányosság az anyagok helytelen megrendelése, vagy elmulasztása. A bá iái Magasépítőnél például ha a cementet megrendelik, elfelejtik a meszet, vagy megfordítva. Ez a termelésben néha többnapos lemaradást, kiesést okoz és tetemes kárt -jelent népgazdaságunknak. Ipari üzemeinkben a termelékenység vonalán is mutatkoznak komoly hiányosságok. Az építőiparban számos helyen tapasztalható, hogy jobboldali szociáldemokrata munkavezetők nem harcolnak a munkafegyelem megszilárdításáért, igyekeznek a „jó fiú“ szerepét betölteni — népgazdaságunk kárára. Nem ritkán szakemberek befolyásolják a vállalat vezetését, sőt odáig mennek, hogy a fiatal, munkavezetői tanfolyamot végzett dolgozókat nem állítják be a munkába, mert valószínűen a jelenlegi, jobboldali szociáldemokrata munkavezetők sugallatára nem tartják őket erre alkalmasnak. A baiai Magasépítőnél például Köller vállalatvezető meg sem hallgatja a dolgozók véleményét és így Puskást és Kóbort, régi ellenséges szakembereket nem váltja le szaktudásukra való hivatkozással, pedig a dolgozók nem egyszer tettek már javaslatot megfelelő munkavezetőkre vonatkozóan. Nem kétséges, hogy az ellenség keze van a fiatal munkáskáderek mellőzésében, félreállításá ban. Üzemeinkben a munkafegyelem megszilárdulásáért folytatott harcban dolgozóink látják, hogy nem 1945-ös „áldozatvállalásról“, nem „lemondásról“ van szó, mert ma már nem éhezve, a tőkés üzemeiben dolgoznak, hanem saját szocialista üzemeinkben, a felszabadulás előtti időknél jóval magasabb életszínvonalon. Tudják, hogy ma a termelékenység fokozásáért folytatott harc hő(Folytatás a 2. oldalon) Ara SO fillér 1950 június 17, szombat Ünnepélyes keretek között tartotta első ülését e Hegyei Tanács A kormány nevében Beér János elvtárs üdvözölte a Tanácsot Megválasztották a Tanács Végrehajtó Bizottságát Ünnepi díszt öltött a kecskeméti városháza díszterme. Ott, ahol a felszabadulás előtt a „magas vármegye“ népellenes urai tartották orgiáikat s hozták népelnyomó, kizsákmányoló intézkedéseiket, egyszerű emberek, a munka mindennapi hősei ,munkások, parasztok és néphez hű értelmiségiek gyűltek össze, hogy megalkossák a Megyei Tanácsot. A terem külsőségeiben is méltó a nap jelentőségéhez. A falakat vörös drapériák díszítik. A béke, a haladás nagy harcosainak fényképe néz a megye legjobbjaira. Lenin, Sztálin elvtársak képe mellett nagy vezérünk, Rákosi elvtárs képe a homlokfalon. A megye legjobbjai ünnepélyes hangulatban gyülekeznek. Néhány perccel tizenegy óra után megkezdődik a Megyei Tanács első ülése. Mindenki érzi, hogy nem mindennapos dologról van szó, hanem arról, hogy a dicsőséges Szovjetunió állandó segítsége, Tártunk győzelmes harcai eredményeiképpen népünk hatalmát legteljesebben érvényre juttató szerv jön létre. A díszterem padsoraiban a megye legjobb dolgozói foglalnak helyet, akiket a nép bizalma állított felelősségteljes helyükre. Itt van Göbölyös Erzsébet, a Kecskeméti Konzervgyár dolgozója, aki 200 százalékra teljesítette normáját, vagy Langó Eszter elvtársnő, sztahánovista, élmunkás, aki 2)0 százalékos teljesítményével mulatta meg szeretetét igaz hazafiságát. Vagy Kotier Istvánné a bajai Posztógyárból, vagy Sallai Gábor, az Épiiletlaka- tosipari NV dolgozója, aki százalékos teljesítményével vívta ki megyénk dolgozóinak megbecsülését. Ma mindhárman a Megyei Tanács tagjai, a nép felelős vezetői', akiket százezrek szeretete övez. A Megyei lanács tagjai A Népfront Országos Tanácsa a következő dolgozókat küldötte be a Megyei Tanácsba. Rendes tagok: Németi József, Sarok Antal, Halauda István, Koc-Sa László, Nagy Antal, Fehér István, Ra- deeki Imre, Németi Ferenc, Ördög László, Juhász László, Ru- dosza Miklós, Gombos Aladár, Kozák Sándor, Markó Mária, Halustyik Mihály, Ferenc Ernő, Balázs Emil, Békési István, Papp Géza, Both Zsigmond, Mészáros István. Borbély Sándor, Rónai László, Tóth Károly, M. Orbán Miklós, Dániel Rezső, Kulcsár Jenő, Cseh László, Oroszlán István, Szabó István, Mátyás Boldizsár, Szelepcsényi Imre, Fábik János, Monorl F. Dezső, Langó Eszter, Tribli Józscfné, Hajdú József, Klein Dezsőivé, Tóth Mi- hályné, Göbölyös Erzsébet, Farkas Józscfné, Gsányi Józsefué, Sallai Gábor, Szénási Fálné, Szálát Teréz, Takács József, Köller Jánosné, Rózsa József, Manga Andrásné, Sztiankovics Mátyás, Simon Etel, Radies Tivadar, Dobi István, • ifjú Kormány Istvánné, Nagy Jánosné, Szobodek Béla, Horváth La- jösné, Kemény Júlia, Kövesd! Sándor, Fazekas József, Bezerédl Antal, Krupa János, Szebelényi Nándor, Galla Pál, Kupcsik János, Szabó Lajos, Gáspár Zoltán, Kovács Júlia, Kancsár Sándorné, Kachenbach Ferencné, Genizse József,Oláh Margit, Szabó Endre, Csupor Benedek, Varga Anna, Vörös Klára, ifj. Juhász Péter, Vancsnra Antal, Gityc Sándor, ifj. Vass Balázs, Búvár Imréné, Pék László, Baracsi Mihály, dr. Barka Imre, Ivánka István. Póttagjai: Zcher János, Szebelédi Márton, Tóth József, Kurdi Jánosné, Szabó István, Korsós Menyhért, Ágoston János, Agó József, Nagy István, Zsiiinszki Zoltán, Balogh Sándor, Szigeti Margit, Zóka Béla, Sánta Józsefné, Érckövi István, Szikora Jenő, Tóth Lajos, Karajkó János, Molnár Frigyes, Kassá Vilmos, Kádár Teréz, Darázs Teréz, Méhes József, Monostori Antal, Tarjányi András, VV'ehring Péter, Kozma József, Hrabovszki Mihály, Jaszenovics .Mihály, Farkas Sándor, Szarka Miklós, Varga Mihály, Greguss József, Kendercssi Franciska, Mezei Sándor, Faragó Sándor, Oláh Pál. « A Megyei Tanács első ülését Németi József elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára nyitotta meg. Megnyitó beszédében hangsúlyozta azokat a mélyreható gazdasági és politikai változásokat, amelyek a felszabadulás óta Partunk eredményes, sikeres harcai eredményeképpen jöttek létre hazánkban. Németi elvtárs aláhúzta, hogy a Megyei Tanács megalakulása kifejezi szocializmust építő népünk megbonthatatlan egységét. — Csak úgy tudja betölteni a Megyei Tanács feladatát — mondotta, — ha érvényesül benne Pártunk vezető szerepe, ha soha el nem szakad Pártunktól, ha következetesen harcol Pártunk politikájának végrehajtásáért. A Tanács tagjai dolgozó népünk, tői kapták megbízatásukat és ezért hassa át a Tanács tagjait mélyreható felelősségtudat a dolgozó tömegek felé, felelősség Népköztársaságunk kormánya felé, amelynek minden intézkedése népünk legteljesebb érdekeit fejezi ki. Erősítse a Megyei Tanács a munkás-paraszt szövetséget a munkásosztály vezetőszerepének biztosításán keresztül. Ezután Németi elvtárs beszélt azokról a nagy, közvetlen feladatokról, me lyek a Megyei Tanács előtt állanak. Beszélt a béke védelméről, a nép ellenséget ellen vívott harcról, az aratás és cséplés sikere biztosításáról. AVégrehaiió liizoiisáv in elválasztása Ezután került sor a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának megválasztására, A Tanács tagjai egyhangúlag választoltak meg a Végrehajtó Bizottságot Németi József, Kulcsár Jenő, Cseh László elvtársuk és Dobi István személyében. A Végrehajtó Bizottság elnöke Kulcsár Jenő, alelnökcivű Cseh, Lászlót és Dobi Istvánt választották meg, titkárává pedig Tapp Gézát. A megalakult Megyei Tanácsot Népköztársaságunk kormánya nevében Beér János elvtárs üdvözölte. Beér elvtárs üdvözlő beszédében hangsúlyozta a nap történelmi jelentőségét, amikor szerte az országban megalakulnak a megyei tanácsok. Majd összehasonlítást tett a kapitalista állam és a szocialista állam között. . — Ez az állam — mondotta népi demokráciánk államáról — szilárd védelme a dolgozók hatalmának, , de egyben a dolgozó nép nevelője, termelő munkájának szervezője is. Ezután Beér elvtárs a kapitalista országok látszat-önkormányzatairól beszélt és megállapította, hogy a tanácsok megalakulásával hatalmas tépést tettünk előre, ami azonban nem jelenti azt, hogy ezzel meg is oldottuk fel adatainkat, mert ez még csak a kezdő lépés. — Dolgozó népünk érezze — folytatta Beér János elvtárs, — hogy a tanács segíti, érezze, hogy a Tanács harcol a reakció ellen a nép érdekeiért. A Tanács minden tagját erősítse az a tudat — fejezte be üdvözli beszédét Beér János elvtárs, — hogy mögötte áll nagy Pártunk, Rákosi elvtárs. Zárszó A megalakult Megyei Tanácsol a Párt és tömegszervezetek nevében Kocsa László elvlárs üd vözölte majd a Végrehajtó Bizottság elnöke, Kulcsár Jenő elvtárs mondott záróbeszédet, amely, ben a Megyei Tanács feladatait hangsúlyozta. — Minden tehetőségünk megvan hozzá, hogy jó munkát végezzünk — mondotta Kulcsár elvtárs. Rajtunk múlik, hogy éliiuk ezek-kel a lehetőségekkel. Előttünk áll az aratás, termény begyűjtés nagy feladata, ötéves tervünk megvalósítása. Népünk ügyét, a béke ügyét csak úgy vihetjük győzelemre, ha továbbra is hűségesen követjük Pártunkat, a dicsőséges Szovjetuniót. * Miközben a Tanács tagjai mea- választották a Végrehajtó Bizottságot és az üdvözlő beszédek hangzottak el, sorra érkeztek az üdvözlő táviratok megyénk dolgozóitól. Ezek a táviratok mu tátják: Megyénk dolgozói bíznak a Pártban és tudják, hogy a „Tanácsban a Párt vezetésével a ■ dolgozó nép gyakorolja a hatalmat
