Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-17 / 57. szám
Olvassuk és tanulmányozzuk a marxizmus-leninizmus klaszikusait ! siességével, szocialista versenynyel építjük hazánkat és erősítjük a béketábort. Központi Vezetőségünk határozata megállapítja: Iparunkban a termelékenység lassan és egyenlőtlenül emelkedik, aminek okai: az életszínvonal túlságos gyors emelkedése, a, normák lazasága, a géppark gyenge kihasználása, új, korszerű gépek gyakori heverteté- se, helytelen bérrendszer, felelős személyi vezetés hiánya, illetve gyengesége. Megyénk üzemei ettől a súlyos hibától sem mentesek. Az egyik félegyházi építkezésnél például hosszú ideig kihasználatlanul hagytak egy ezer folyóméter hosszúságú kisvasutat amelynek segítségével pedig jelentősen megkönnyíthették és meggyorsíthatták volna a munkát. Az építkezéseknél tapasztalható az anyagpazarlás, a szerszámok rossz kihasználása, mostoha kezelése. Hiba van üzemeinkben a termelékenység és a bérek emelkedése arányában is. A kecskeméti Gépgyárban például a bérek emelkedése lt százalék, a termelékenység emelkedése ugyanakkor csak 9 százalék. Ez arra vezet, hogy megesszük jövőnket, megesszük azokat a gépeket, épületeket, amelyek jövőre már hatalmas segftséget, erőt jelentenének. Megesszük élet- színvonalunk további emelkedését, azt a borjút, amely jövőre már tejet adna. ,,Mialatt más kérdésekkel voltunk elfoglalva, az ellenségnek sikerült — kihasználva a dolgozók jelentős részénél az öntudat és fegyelem gyengesé gét — új frontot nyitni a népi demokrácia ellen: a tömeges bércsalások és normalazítások frontját.'' — állapítja meg a Központi Vezetőség határozata. Megyénk üzemeiben is megtalálhatók ezek a jelenségek. Kiskunfélegyházán például Dinnyés Lajos, egy kulák fia, hosszú ideig 200 százalékos teljesítmény után kapta a bért, de ezzel egyenértékű munkát közel sem végzett, munkalapjára mindig több darabot íratott be. A bajai Posztógyárban Miliailovics Erzsébet. Szukács Katalin 5—6 ezer forintos bércsalást követtek el, vagy a kecskeméti Villamosmüveknél az oszlopmázolók úgy „értek el“ 700 százalékot, hogy az oszlopokon nem végezték el a tisztítási munkálatokat, hanem arra ráfestettek és így nem lehet csodálkozni azon, hogy munkájuk egyetlen fillért sem ért, mert a festés rövid idő alatt lepergett. A munkafegyelemmel kapcsolatos tűrhetetlen lazaságot mutatja például az is, hogy a baiai Posztógyárban a 19. bér héten a dolgozók egy része kimaradt a munkából és ment betegállományba. A vezetőség leellenőrizve a dolgot, megállapította, hogy összesen csak három dolgozó volt beteg, a többiek alkalmi munkákat végeztek. Ezeken a darabbérezés jelentősen változtatott, amelynek bevezetését dolgozóink lelkesen fogadták. így például az építőiparban is, ahol a dolgozók a darabbérezés bevezetése előtt nem tudták kiszámítani munkabérüket. A darabbérezés bevezetése után egyszerűen kiszámíthatják és előre láthatják keresetüket, ami nagymértékben előreviszi a munkát. Itt is történtek azonban hibák. Előfordul az, hogy akik bonyolultabb munkát végeznek, jóval kevesebbet keresnek, mint azok a dolgozók, akik kevésbbé bonyolultat. A hibák kiküszöbölésére megvan minden lehetőségünk és feltételünk. Üzemeink dolgozóiban fokozottan el kell mélyíteni az üzem tervét, biztosítani kell azt, hogy az üzem dolgozói magukévá tegyék, részeseivé váljanak a terv végrehajtásának. A tervfegyelem megszilárdítása érdekében biztosítani kell, hogy az üzemi háromszög ülésein rendszeresen tűzzék napirendre a határidős szállítások kérdését, tárgyalják meg és az esetleges hiányosságokat menetközben küszöböljék ki. A termelékenység növelésével kapcsolatos harcban biztosítani kell a munka jobb megszervezését. Meg kell szer- j vezni a jobb tapasztalatcserét, állandó és szívós munkával kell harcolni a bércsaiók, a normalazítók ellen, akik népi demokráciánk politikai és gazdasági alapjainak aláásására törekednek. Dolgozóink, akik becsületes munkával 100 százalékon felül is teljesítik normájukat, harcolnak a demagóg bércsalók ellen, leleplezik, bíróság elé állítják őket, mert ezek a személyek jogtalanul, meg nem dolgozott munkáért, a becsületes dolgozók rovására igyekeznek eevéni hasznot biztosítani maguknak. Előttünk álló feladataink végrehatása komoly erőfeszítést követel meg dolgozó népünktől, de elsősorban párttagjainktól. Párttagjaink példa- mutatása a termelésben, a klerikális reakció elleni harcban, a pártonkívüli dolgozó tömegek felvilágosításában, az ellenség leleplezésében — ez az, ami biztosítja számunkra feladataink megoldását. „Mozgósítani a Pártot és a Párt útján a dolgozó tömegeket a hibák és hiányosságok felszámolására, népgazdaságunk építésében előttünk álló komoly feladatok megvalósítására — ez további gyors előnyomulásunk, újabb sikereink, az ötéves terv további eredményes végrehajtásának legfőbb feltétele.'' Ezt a feladatot tűzi elénk Központi Vezetőségünk határozata. PART és PAR1EPI1ES Pártonkívüli dolgosók üdvösük a Megyei Pártértekesletet A pá-rtonkívült dolgozók is nagy várakozással tekintenek a június 18-i Megyei Pártértekezlet elé. Megnőtt Pártunk ereje s ezzel egyidőben szorosabb lett a kapcsolat a Párt és a párton- kíviiliek között. Ez a kapcsolat egyre jobban elmélyül. A párton- kívüti becsületes dolgozók is támogatják Pártunk harcát s ezzel bizonyítékát adják annak, hogy szükségük van a Párt vezetésére. Látható ez a pártonkívüliek megnyilatkozásaiból is a Megyei Pár [választmánnyal kapcsolatban * — A Párt az irányítónk és vezetőnk — mondja többek között Szabó Kálmán dolgozó paraszt, — Segítségével könnyebb tesz az építés, könnyebb lesz a kulákok elleni harc, könnyebben leleplezhetjük azokat a papokat, akik a tauyavilágban a kulákok kai cimboráinak, isznak. A Párt mellettünk van és mi biztosnak érezzük magunkat. * Zsíros Mihály éimunkás asztalos a MAV-nál. Nyilatkozatában elmondja, hogy Rákosi elvtárs februári beszéde milyen nagy segítségére van a dolgozóknak Bizalommal tekint a Pártra, mert látja, hogy eddigi eredményeinket csak az ő segítségével érhettük el. — 19Slf óta dolgozom a MAV- nál s csak most látom: milyen értélé az ember. Most minden becsületes dolgozónak helye van a szocializmus építésében. Most olyan vezetőink vannak, *kik odajönnek hozzánk a munkapad hoz és megbeszélik velünk problémáinkat.- örömmel várom a Megyei Pdrtválasztmány megalakulását, mert tudom, hogy az új erők a mi sorainkból kerülnek, ki. Küldötteink a mi érdekeinkért fognak*dolgozni. Nyugodtan dolgozunk, mert tudjuk, hogy a Párt megvédi békés építő munkánkat. Mi, pártonktvülkk, kérjük a küldötteket, hogy a kritika fegyverét jól használják ős folytassanak kíméletlen harcot a bürokratizmus ellen, mert sok esetben érezzük hdtrdnyő’. Borsodi Mihály cipőgyári munkás a Megyei Párértekezlettől még jobb irányítást vár, — Tudjuk. — mondja — hogy a párttagok képviselnek benuüu- - két ezen a konferencián és « mi érdekeinkért dolgoznak. A termelés fokozásával fogjuk bebizonyítani, hogy ml pártonkivUIick is a dolgozó népet, a békelábort erősítjük, nem pedig az Imperialisták aljas tevékenységét. Szabadszállás dolgozó parasztsága felkészül az aratási csatára Nem engedik, hogy az ellenség megzavarja a munka menetit Amerre csak járunk a megyé- [ ben, mindenütt ringó gabonafol- dek, ápolt kapások, szőlők, gyümölcsösök, dús rétek szélesednek. Csak itt-ott látszik elhanyagolt, rosszul gondozott dűlő. Ez a ku- Iákoké. Ezek a földek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy némely községben hiányzik az éberség, itt nem szorították mun. kába a kizsákmányolőkat. Rémhírek sustorognak... Ilyen a kép a szabadszállási határban is. Itt a dolgozók nem folytattak kemény harcot a 321 kulák ellen, azért felüthette fejét az a rémhír, hogy „a kommunisták terményraktározás céljából még a református templomot is igénybeveszik“, sőt voltak olyanok Is, akik tudni vélték, hogy Papp Géza református pap „már a templomot fel is ajánlotta“. De a kulákok még továbbvitték a rémhírt, azt Is terjesz tették, „ne siessünk a munkával, mert akkor csak később kell átadni a templomot". A kulákság a rémhírekkel azt célozta hogy megfékezi az építő munkát és zavart kelt a dolgozók táborában. A pártszervezel visszaverte a kulákok támadá- sát és klsgyüléseken leplezte K őket Ma már senki nem hisz ezeknek a „kulák-meséknek“, — ahogy a szabadszállásiak most már mondják. Elmaradt az éberség Klemen! GoHwaldot két évvel ezelőtt választották Csehszlovákia köztársasági elnökévé A csehszlovák sajtó vezető helyen emlékezik meg arról, hogy Klement Gottwaldot, a csehszlovák Kommunista Párt lnökét két évvel ezelőtt vá- asztották meg egyhangú lel- -esedéssel a köztársaság elnö- ;évé. A lapok megállapítják, hogy Klement Gottwald elnökké választását a csehszlovák dolgozó nép 19i8. februárjában aratott döntő győzelme tette lehetővé. A lapok méltatják azt a nagyelőrehaladást, amelyet Csehszlovákia dolgozói az utóbbi két év alatt, a csehszlovák Kommunista Párt és Klement Gottwald vezetésével, & szövetséges Szovjetunió támogatásával a szocialista építőmunka minden terűié'én elértek. Hogy a szabadszállásiak nem voltak eléggé éberek, annak következménye más oldalon Is megmutatkozik. A DÉFOSz csak nehezen tudta megkötni az aratási szerződéseket. Különösen Fülöp- szálláson, amely község szintén a szabadszállási DÉFOSz-hoz tartozik. Fülöpszálldson a küld kok a mai napig sem kötötték meg az aratási szerződést. Ennek részben az is az oka, hogy a DÉFOSz-t nem látták el meg felelő mennyiségű nyomtatványokkal. Csak 600 darabot küldtek, pedig 900-ra Van szükség. Amikor kértek a járási DÉFOSz szervezettől, azt kapták feleletül, hogy a megyénél van, amikor a megyei titkársághoz fordultak, akkor azt írták: a járástól kapnak. így húalák-halnsztották az időt, a szerződések pedig a ma', napig sincsenek megkötve. Ké sőbb a szabadszállási DÉFOSz úgy segflelt, hogy sokszorosított űrlapokat. Ezért elkérlek 3 forintot. Amire aztán egy néhány Űrlap megérkezett, akkor ezeket a sokszorosltottakat visszavonták és az új szerződésért újabb 8 forintot kértek. B plébános nem kitt szerzöüást Szabadszálláson a nyolc magángéphez és a négy állami gép hez a szerződéseket már megkö tötték. Sőt: a felesleges munkaerőt már elhelyezték. Csak a plébános, harangozó és a kántor- tanító nem kötött még szerződést. A napokban jött két apáca, csak nem azokkal akarnak aratni? Aktatologatás gátolja a raktárepiikezest A Földmüvesszövetkezet is felkészült a terménybegyűjíésre. Csak a raktárépítkezés folyik vontatottan. A Földművesszövetkezet már májusban beküldte a SzöVOSz-hoz az építkezések költségvetését. Heteken kérész tül a SzöVOSz tervosztálya hall. gatott. Csak amikor a községi főjegyző SOS jelentését beküldte, akkor szállt ki a központ. Az egész kiszállás alig egy félóráig tartott, az építkezést nem is nézték, csak a költségvetést, amit Kecskeméten is megtekinthettek volna. A szabadszállásiak előtt rejtély, miért kellett a jóváhagyást olyan sokáig késleltetni, miért kiszállni, amikor a helyszínen semmiféle építkezést nem tekintettek meg. A vontatott intézkedésnek mát árnyoldala is van. A kapkodás miatt nem érkezik folyamatosan az építészeti anyag, ezért a cserepeket az egyik épületről leszedik és a raktárra rakják. Micsoda munka- és pénzpocséko- lás és ez mind csak azért, mert bürokratikusán intézik a problémákat. B gépál omás segít á termelficsoporioknak A szabadszállási gépállomás Is felkészült a nagy cséplési csatára. Hét cséplőgéppel sietnek a dolgozó parasztság segítségére. Míg a gépállomás dolgozóinak egyik része a falvakat járja és köti a talajmflvelési szerződéseket, a többi dolgozó brigádokat alakított és a termelőszövetkezeti csoportok segítségére siettek. A kerületükbe tartozó termelőszövetkezeti csoportoknak segítenek a kapálásban. A segítséggel a csoportok elérték azt, hogy a répák túlnyomó részben már meg vannak kapálva. Szabadszálláson így készülnek az aratásra és cséplésre. Eddig nagyjából jól mennek a dolgok. A hiányosságokat soroakívül ki kell küszöbölni, mert nem szabad elfelejteni, hogy a 321 kulák annál jobban támad, minél sün gősebb lesz a munka, minél fontosabb, hogy gyorsan és nyugodtan dolgozhassunk. Még Jobban erősítsük a népnevelők felvilágosító munkáját, ne bízzuk el magunkat, ne engedjük, hogy egy szem gabona Is kárbavesszen a jó termésből. Il kalácsai állami gazdaság dolgozói versenyre hiviák ki a megye összes állami gazdaságainak arató és cséplő brigádjait Kedves Népújság! A kalocsai állami gazdaság dolgozói megértették a Minisztertanács határozatát. Ezért a gazdaság dolgozói versenyre hívták ki Bács— Kiskun megyei összes állami gazdaságok arató- és cséplőbrigádjait, egyben pedig elhatározták azt is, hogy az aratási és cséplési munkákat határidő előtt teljesítik. Az aratási és cséplési idényre a kalocsai állami gazdaság páros versenyben áll Kincse- Pusztai Áll. Gazdaság dolgozóival. Versenyfeltételek; az egész idény alatt ügyelnek a szemveszteségre, kiküszöbölik az üresgépjáratokat, a géptöréseket ég a gépállásokat, ih- hez mérten csökkentik az üzemanyag fogyasztását is. Opauszky Mária versenyfeielős. Szerveikkel felvesz a kiadóit.va al
