Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-08 / 50. szám

hv vá ik Fálegvh*z*. elmaradt agrárvárosba, fejlett igarí küzpjnîtâ Ünnepségen rakták le Kiskunfélegyházán az ötéves tervben megépülő új gyár alapkövét Gyönyörű napsütéses időben gyülekezett Félegyháza dol­gozó népe az új középnehéz vasszerkezeti gyár ünnepélyes alapkőletételéhez. Vidáman lengeti a szél a rengeteg piros zászlót, a diadalkapu és díszemelvény fölött s mintha Rákosi elvtárs életnagyságú képe is mosolyogva tekintene a sűrű tömegekben, pattogó zenére érkező dolgozókra> mondva: „mi, kommunisták, megtartjuk, amit ígértünk, nálunk a szavak és tettek között nincsen különbségé’ , Itt varnak a nehézipari minisztérium, a Gépipari N- V., a Gyárépítő N. V. küldöttei, Jelen vannak a Párt küldöttei, Honvédség, rendőrség, közigazgatás, tszcs.-k, tömegszerveze­tek, munkások, dolgozó parasztok, úttörők legjobbjai. Kácsor polgármester elvtárs nyitja meg az ünnepséget. „Tör ténelmi jelentőségű ez a nap F'é- legyháza életében, — mondja — amely egycsapásra változtatja meg a varos képét Mi kormányzatunk gondoskodá sát azzal háláljuk meg, hogy jó munkánkkal járu­lunk hozzá ötéves tervünk sikeréhez.“ Lőrincz elvtárs a Párt nevéber üdvözli a doigozókat. „A felsza badulás óta eltelt 5 év alatt hal latlan eredményeket értünk el — kezdte beszédét — ezeknek a si kereknek alapja elsősorban a Szovjetunió ál­landó segítsége és az, hogy Pártunk vezetésével jól fel tudtuk használni a Szovjet­unió tapasztalatait. Ennek köszönhetjük, hogy most városunkban az öléves terv kere tében az első dönjő fontosságé nagylétesítmény alapkő letételét ünnepelhetjük. Ez az alapkő leté­tele — folytatta Lőrincz elvtárs —• jelenti egyúttal városunk dol­gozóinak hatalmai életszínvonal emelését, jelenli a munkanélküli­ség teljes felszámolását. A helyi Pártszervezet mind az épilkezé? tartama, mind befejezése után minden segítséget meg fog adni a gyár dolgozóinak, hogy a Párt útmutatása alap­ján minél eredményesebben végezhessék munkájukat“ — fejezte be lelkes beszédét Lő­rincz elvtárs. Ezután Vas Zoltán elvtárs kép viseletében Vadas elvtárs emel­kedett szólásra: „ötéves tervünk keretén belül szerte aa országban gyárkémények emelkednek a ma­gasba. Minden gyérkémény egy-egy bástyája a békének egy-egy felkiáltójel ellenségeink felé, mi békében akarunk építeni, de ha kell békénkért harcolni is tudunk. Beláthatatlan jelentősége van ennek a félegyházi vasgyár építkezésének helyi viszonylatban is. Emeli ez az üzem — folytat­ta Vadas elvtárs beszédét — a technikai kultúrát, dolgozóink öntudatát, újabb tömegeket emel a munkásosztály soraiba, erősíti a munkás—paraszt szövetséget és fgy erősiti a munkásosz­tály, a proletariátus diktatú­ráját s magát a béketábort. De nem közömbös nekünk, hogy milyen gyorsan és milyen terv­szerűen, milyen költséggel épül fel ez a gyár. Mindannyian felelősek vagyunk, hogy ez az üzem is mielőbb be­kapcsolódjon a termelésbe, hogy a békéért harcolók nagy táborát erősítse. A gyár elkészílésében részlvevő valamennyi dolgozó és vezető kötelessége, hogy saját munkájában pél­damutatással szolgáljon, bát­ran bíráljon, kezdeményez­zen, újítson, a Szovjetunió la­pasztala lalnak átvételével já­ruljon hozzá ahhoz, hogy öt­éves tervünknek ez a hatal­mas létesítménye mielőbb és minél tökéletesebben szolgál­ja a szocializmus — a béke ügyét“ — fejezte be beszédét Vadas elv­lárs. Pilcsik elvlárs adta át a Gép­ipari Beruházó NV nevében a munkálatokat mondván: „a mi Pártunk a kommunisták Pártja tervez és a terveket kivétel nél­kül végre is hajtja.“ Kérte to­vábbá, hogy fogadja ezt a léte­sülő nagyüzemet a város dolgo­zó népe olyan szeretettel, mint amilyennel ezt népi demokrá­ciánk adja és felhívta az építke­zésen dolgozók figyelmét, de a népi szervekét is, az építkezési munkák alatti legnagyobb éber ség re. Szebenyi elvtárs a gyárépítés vezetői és dolgozói nevében ígér­te; minden erejükkel azon lesz­nek, hogy az ötéves tervnek ezt a részét is a legnagyobb oda adással teljesítik. Igyekeznek az építkezést határidő előtt béfe jezni és ehhez a munkához kéri a Párt és város“ összes dolgozói­nak támogatását. A beszédek után az ünnepélyes alapkő elhelyezésére került a sor, mellyel egy új korszak nyílott meg Félegyháza életében, új kor- sz.ak, amely nyílegyenesen halad dolgozóink boldog, szép jövője fele. így válik Gerö elvlárs beszéde Félegyliázán élő’ valósággá, így alakul ez az elhanyagolt agrár város új ipari centrummá, így lesz szilárd bástyája népi demo­kráciánknak, a szocializmus épí­tésének. S az internacionálé hangja után hazafelé induló elvtársak és nem elvtársak . egyformán érez­ték: „amit a mi Pártunk, a kom­munisták Pártja ígért és ezután Ígér — azt maradéktalanul meg is valósítja“. B. L. A% elmélet harci ferrvverünk Van-e tervgazdaság a népi demokratikus országok mezőgazdaságában? finyagtakarékossági mozgalmat indítottak a cipőgyári ifik az Egyesitű Kongresszus tiszteletére Három héttel ezelőtt hatá­rozták el a kecskeméti cipő­gyár SZIT-esei, hogy a kon­gresszust úgy ünnepük, hogy míg az tart. az egész üzem anyagfel­vétel nélkül dolgozik. Teljes kétnapi anyagmegtaka­rítást ígértek. Hozzá is láttak az anyagtakarékosságnak. Az új anyag lehető legjobb ki­használásával és a régi hulla­dékanyagokból kiválogatható használható bőr feldolgozásá­val akarják biztosítani a két nap termeléséhez szükséges anyagot. Naponta válogatták munkaidő után a hulladék kő zül a nagyobb darab bőrökéi. Először csak az ifik vettek ebben a mozgalomban részt Minél közelebb vagyunk azon­ban a kongresszushoz, annál jobban átragad a lelkesedés a felnőttekre is. Hétfőn ter­melési értekezleten és brigád vezetői gyűlésen elhatározták hogy ők is bekapcsolódnak az ifik kezdeményezésébe. Leg­először a 203 százalékos tel jesítményt elért Rózsa Ferenc brigád jelentette be, hogy résztvesz teljes lét­számmal a szombat dél­utáni anyaggyűjtésben. A ,,Rózsa‘’-brigád példájár egymásután jelentkeznek brigádok az ifjúmunkások segítségére, hogy minél több anyagot tudjanak biztosítani. Vorosin mozgalom indult a lajosmizsei tejgyüjtőben ,,Üzemi értekezleten megtár­gyaltuk a „Vorosin példája nyomán” c. füzetet és elhatá­roztuk, hogy a tej gyűjtő üze­meket kihívjuk versenyre” — írják a lajosmizsei Földműves­szövetkezet Tejgyűjtőüzemé nek dolgozói. A versenyfelhívásban ki­hangsúlyozták a fokozott rend és tisztaság, a több és jobb termelés biztosítását. Hordói veszünk! Jó állapotban lévő 200 literes vas- és fahordókra ajánlatot kér ÁFORT Budapest, V., József Nádor-tér 5—6. hordóosztálya. Tel: 183—850 A jövőben kéthetenként le meszelik az egész üzemet. Kü lönösen nagy súlyt fektetnek a vegyvizsgáló helység tisz­tántartására. Az üzem beren­dezését és padlózatát naponta forró vízzel lesúrolák. Ez kü­lönösen a nyári időszakban fontos. Hogy a tejhez semmi tisztátalanság ne férhessen, portalanítják a gyűjtőhelyi ség környékét, valamennyi dol­gozó fehér köpenyben és sap­kában fog dolgozni. Hogy a budapesti dolgozók­nak minél több és minél jobb minőségű tejet adhasson La- josmizse, elhatározták, hogy tervüket 10 százalékkal túltel­jesítik és a jelenleg alacsony zsírtartalmú tejet 3.4 százalé­kos zsírtartalomra emelik. En­nek érdekében kioktatják a te­héntartó kisparasztokat a terv­szerű takarmányozásra és le­geltetésre, Ezzel a kérdéssel gyakran találkozunk. Egyesek úgy vá­laszolják meg, hogy a népi demokratikus országokban a mezőgazdaságban egyáltalán nem . lehet tervgazdaságról, tervszerűségről beszélni, má­sok pedig azt felelik, hogy a népi demokratikus országok mezőgazdaságában teljes mér­tékben tervgazdálkodás folyik. Mindkét állítás gyökeresen helytelen. Az előbbi azért, mert nem látja a népi demo­krácia mezőgazdaságának hal­latlanul gyors ütemben fejlő­dő szocialista szektorát; az ál­lami gazdaságokat, gépállomá­sokat, termelőszövetkezeti cso­portokat. Ez az állítás csak a mezőgazdaság zömét kitevő kisárutermelő szektort és a kulák-kapitalista gazdaságo­kat látja, tehát-a régit, az el- halót, nem pedig az újat, a születendőt, a fejlődőt, a le- győzhetetlent. Sztálin elvtárs megmondotta: „.. .mindenek előtt nem az a fontos ami.., már kezd el­halni, hanem az, ami keletke­zőben és fejlődőben van ... mert ... csak az legyőzhetet­len, ami keletkezőben és fejlő­dőben van.” (Sztálin: A Leni nizmus kérdései. Szikra 1949. 634. o.) Amellett ez a nézet megfe­ledkezik arról, hogy a népi­demokratikus államhatalom milyen irányító befolyást gya­korolt még a kisárutermelő és kulák-kapitalista mezőgazda- sági szektorra is. A másik álláspont azért helytelen, mert nem látja a mezőgazdaság ma még túlnyo­mó kisárutermelő és kulák- kapitalista szektorát, mint a tervgazdálkodás teljes alkal­mazásának akadályozóját mezőgazdaságban. Nem tárja fel, hogy ehhez végre kell hajtani a dolgozó parasztság többségének a termelőszövet­kezetek útjára való vezetését és ennek alapján a kulák-kapi­talista szektor teljes felszá­molását. Ez a nézet elhomá lyosítja a valóságos-viszonyo­kat, tehát lefegyverző és hely télén. A népi demokratikus orszá­gokban csak úgy érthetjük meg a tervgazdálkodás érvé­nyesülésének fokát a mező- gazdaságban, ha megvizsgál­juk mezőgazdaságának osz­tályszerkezetét. Á népi demokratikus orszá­gok mezőgazdaságában három szektor van: 1. Szocialista szektor, mely áll az állami vállalatokból (ál­lami gazdaságok és gépállo­mások) termelőszövetkezeti csoportokból, 2. kisárútermelő szektor, mely áll a dolgozó parasztok egyéni gazdaságából, 3. és kulák-kapitalista szek­tor. Hogyan érvényesül a terv- gazdálkodás a szocialista szek­torban? A szocialista szektorban, következetesen a tervgazdálko­dás csak az állami gazdasá­goknál érvényesül. Ezek a vál­lalatok termelési tervet, érté­kesítési tervet, pénzügyi ter­vet, önköltségcsökkentési ter­vet, beruházási tervet és fel­újítási tervet készítenek. A szocialista szektoron be­lül a 111. típusú termelőszö­vetkezeti csoportok is tervgaz­dálkodást folytatnak, de en­nek mértéke nem olyan átfo­gó, mint az állami vállalatok­nál. Itt elsősorban termelési és értékesítési tervről, valamint beruházási tervről beszélhe­tünk. Hogyan érvényesül a terv- szerűség a mezőgazdaság kis árutermelő szektorában. Szét forgácsolt kisparaszt gazdasá gokkal kapcsolatban nem be szélhetünk tervgazdaságról Azonban az állam tervszerű befolyást gyakorol az egyéni parasztságokra, tervszerűen szabályozza azt. Hogyan történik ez a sza­bályozás? A forgalmi apparátus az állam kezében van s ezáltal a legfontosabb mezőgazdasági cikkek (gabona, hús, ipari nő vények) szilárd ármegállapítá­sával, tervszerű adó- és hitel politikával irányítást gyakorol a mezőgazdasági termelésre. Az állam a szerződés termel­tetéssel, nemesített vetőmag- ellátással, a gépállomások gép­kölcsönzésével és bérmunká­jával s ezen túl kezdemények egész sorával hatást gyakorol, hogy mit és mennyit termel­jen az egyéni parasztgazdaság, Ez a szabályozás a kispa­raszti gazdaságoknak a szö­vetkezés útjára való lépésé­hez, az ország élelem- éa nyersanyagellátásának biztosí­tásához járul hozzá. Hogyan érvényesül az állam tervszerű szabályozó szerepe a kapitalista szektor felé? A kulákság felé az állam kényszerintézkedések formá­jában gyakorolja tervszerű szabályozó szerepét. A kulák- szabotázs megakadályozására kötelezően előírja a vetésterü­letet s ezen belül azt is, hogy annak egy részét milyen nö­vényekkel kell bevetni. Sza­bályozza a vágást, az állatál­lomány kipusztításának meg­akadályozása céljából. Pro­gresszív adópolitikával meg­akadályozza a kulákság bőví­tését. A terménybeszolgáltatá­son keresztül útját állja spe­kulációnak és szilárd állami árakon veszi át a kulák ter­ményeit. Mindezen intézkedései a ku­lákság korlátozására irányul­nak. Az elmondottakból követke zik, hogy a tervgazdaság csak a szocialista szektorban érvé­nyesül, a kisárutermelő és a kulák-kapitalista szektorbar. csak tervszerű állami szabá lyozásról beszélhetünk. Ah hoz, hogy a mezőgazdaság túl nyomó részében át lehessen térni a tervszerű állami sza bályozásról, a mezőgazdasági termelés közvetlen tervezésé­re, az szükséges, hogy a dol­gozó parasztság tömegesen a társas gazdálkodás útjára lép­jen és megszüntessük falun a kizsákmányolást. Elméieti színvonalunk emelését segíti elő az Anyag- és adatszolgáltatás rendszeres olvasása

Next

/
Thumbnails
Contents