Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-08 / 50. szám
hv vá ik Fálegvh*z*. elmaradt agrárvárosba, fejlett igarí küzpjnîtâ Ünnepségen rakták le Kiskunfélegyházán az ötéves tervben megépülő új gyár alapkövét Gyönyörű napsütéses időben gyülekezett Félegyháza dolgozó népe az új középnehéz vasszerkezeti gyár ünnepélyes alapkőletételéhez. Vidáman lengeti a szél a rengeteg piros zászlót, a diadalkapu és díszemelvény fölött s mintha Rákosi elvtárs életnagyságú képe is mosolyogva tekintene a sűrű tömegekben, pattogó zenére érkező dolgozókra> mondva: „mi, kommunisták, megtartjuk, amit ígértünk, nálunk a szavak és tettek között nincsen különbségé’ , Itt varnak a nehézipari minisztérium, a Gépipari N- V., a Gyárépítő N. V. küldöttei, Jelen vannak a Párt küldöttei, Honvédség, rendőrség, közigazgatás, tszcs.-k, tömegszervezetek, munkások, dolgozó parasztok, úttörők legjobbjai. Kácsor polgármester elvtárs nyitja meg az ünnepséget. „Tör ténelmi jelentőségű ez a nap F'é- legyháza életében, — mondja — amely egycsapásra változtatja meg a varos képét Mi kormányzatunk gondoskodá sát azzal háláljuk meg, hogy jó munkánkkal járulunk hozzá ötéves tervünk sikeréhez.“ Lőrincz elvtárs a Párt nevéber üdvözli a doigozókat. „A felsza badulás óta eltelt 5 év alatt hal latlan eredményeket értünk el — kezdte beszédét — ezeknek a si kereknek alapja elsősorban a Szovjetunió állandó segítsége és az, hogy Pártunk vezetésével jól fel tudtuk használni a Szovjetunió tapasztalatait. Ennek köszönhetjük, hogy most városunkban az öléves terv kere tében az első dönjő fontosságé nagylétesítmény alapkő letételét ünnepelhetjük. Ez az alapkő letétele — folytatta Lőrincz elvtárs —• jelenti egyúttal városunk dolgozóinak hatalmai életszínvonal emelését, jelenli a munkanélküliség teljes felszámolását. A helyi Pártszervezet mind az épilkezé? tartama, mind befejezése után minden segítséget meg fog adni a gyár dolgozóinak, hogy a Párt útmutatása alapján minél eredményesebben végezhessék munkájukat“ — fejezte be lelkes beszédét Lőrincz elvtárs. Ezután Vas Zoltán elvtárs kép viseletében Vadas elvtárs emelkedett szólásra: „ötéves tervünk keretén belül szerte aa országban gyárkémények emelkednek a magasba. Minden gyérkémény egy-egy bástyája a békének egy-egy felkiáltójel ellenségeink felé, mi békében akarunk építeni, de ha kell békénkért harcolni is tudunk. Beláthatatlan jelentősége van ennek a félegyházi vasgyár építkezésének helyi viszonylatban is. Emeli ez az üzem — folytatta Vadas elvtárs beszédét — a technikai kultúrát, dolgozóink öntudatát, újabb tömegeket emel a munkásosztály soraiba, erősíti a munkás—paraszt szövetséget és fgy erősiti a munkásosztály, a proletariátus diktatúráját s magát a béketábort. De nem közömbös nekünk, hogy milyen gyorsan és milyen tervszerűen, milyen költséggel épül fel ez a gyár. Mindannyian felelősek vagyunk, hogy ez az üzem is mielőbb bekapcsolódjon a termelésbe, hogy a békéért harcolók nagy táborát erősítse. A gyár elkészílésében részlvevő valamennyi dolgozó és vezető kötelessége, hogy saját munkájában példamutatással szolgáljon, bátran bíráljon, kezdeményezzen, újítson, a Szovjetunió lapasztala lalnak átvételével járuljon hozzá ahhoz, hogy ötéves tervünknek ez a hatalmas létesítménye mielőbb és minél tökéletesebben szolgálja a szocializmus — a béke ügyét“ — fejezte be beszédét Vadas elvlárs. Pilcsik elvlárs adta át a Gépipari Beruházó NV nevében a munkálatokat mondván: „a mi Pártunk a kommunisták Pártja tervez és a terveket kivétel nélkül végre is hajtja.“ Kérte továbbá, hogy fogadja ezt a létesülő nagyüzemet a város dolgozó népe olyan szeretettel, mint amilyennel ezt népi demokráciánk adja és felhívta az építkezésen dolgozók figyelmét, de a népi szervekét is, az építkezési munkák alatti legnagyobb éber ség re. Szebenyi elvtárs a gyárépítés vezetői és dolgozói nevében ígérte; minden erejükkel azon lesznek, hogy az ötéves tervnek ezt a részét is a legnagyobb oda adással teljesítik. Igyekeznek az építkezést határidő előtt béfe jezni és ehhez a munkához kéri a Párt és város“ összes dolgozóinak támogatását. A beszédek után az ünnepélyes alapkő elhelyezésére került a sor, mellyel egy új korszak nyílott meg Félegyháza életében, új kor- sz.ak, amely nyílegyenesen halad dolgozóink boldog, szép jövője fele. így válik Gerö elvlárs beszéde Félegyliázán élő’ valósággá, így alakul ez az elhanyagolt agrár város új ipari centrummá, így lesz szilárd bástyája népi demokráciánknak, a szocializmus építésének. S az internacionálé hangja után hazafelé induló elvtársak és nem elvtársak . egyformán érezték: „amit a mi Pártunk, a kommunisták Pártja ígért és ezután Ígér — azt maradéktalanul meg is valósítja“. B. L. A% elmélet harci ferrvverünk Van-e tervgazdaság a népi demokratikus országok mezőgazdaságában? finyagtakarékossági mozgalmat indítottak a cipőgyári ifik az Egyesitű Kongresszus tiszteletére Három héttel ezelőtt határozták el a kecskeméti cipőgyár SZIT-esei, hogy a kongresszust úgy ünnepük, hogy míg az tart. az egész üzem anyagfelvétel nélkül dolgozik. Teljes kétnapi anyagmegtakarítást ígértek. Hozzá is láttak az anyagtakarékosságnak. Az új anyag lehető legjobb kihasználásával és a régi hulladékanyagokból kiválogatható használható bőr feldolgozásával akarják biztosítani a két nap termeléséhez szükséges anyagot. Naponta válogatták munkaidő után a hulladék kő zül a nagyobb darab bőrökéi. Először csak az ifik vettek ebben a mozgalomban részt Minél közelebb vagyunk azonban a kongresszushoz, annál jobban átragad a lelkesedés a felnőttekre is. Hétfőn termelési értekezleten és brigád vezetői gyűlésen elhatározták hogy ők is bekapcsolódnak az ifik kezdeményezésébe. Legelőször a 203 százalékos tel jesítményt elért Rózsa Ferenc brigád jelentette be, hogy résztvesz teljes létszámmal a szombat délutáni anyaggyűjtésben. A ,,Rózsa‘’-brigád példájár egymásután jelentkeznek brigádok az ifjúmunkások segítségére, hogy minél több anyagot tudjanak biztosítani. Vorosin mozgalom indult a lajosmizsei tejgyüjtőben ,,Üzemi értekezleten megtárgyaltuk a „Vorosin példája nyomán” c. füzetet és elhatároztuk, hogy a tej gyűjtő üzemeket kihívjuk versenyre” — írják a lajosmizsei Földművesszövetkezet Tejgyűjtőüzemé nek dolgozói. A versenyfelhívásban kihangsúlyozták a fokozott rend és tisztaság, a több és jobb termelés biztosítását. Hordói veszünk! Jó állapotban lévő 200 literes vas- és fahordókra ajánlatot kér ÁFORT Budapest, V., József Nádor-tér 5—6. hordóosztálya. Tel: 183—850 A jövőben kéthetenként le meszelik az egész üzemet. Kü lönösen nagy súlyt fektetnek a vegyvizsgáló helység tisztántartására. Az üzem berendezését és padlózatát naponta forró vízzel lesúrolák. Ez különösen a nyári időszakban fontos. Hogy a tejhez semmi tisztátalanság ne férhessen, portalanítják a gyűjtőhelyi ség környékét, valamennyi dolgozó fehér köpenyben és sapkában fog dolgozni. Hogy a budapesti dolgozóknak minél több és minél jobb minőségű tejet adhasson La- josmizse, elhatározták, hogy tervüket 10 százalékkal túlteljesítik és a jelenleg alacsony zsírtartalmú tejet 3.4 százalékos zsírtartalomra emelik. Ennek érdekében kioktatják a tehéntartó kisparasztokat a tervszerű takarmányozásra és legeltetésre, Ezzel a kérdéssel gyakran találkozunk. Egyesek úgy válaszolják meg, hogy a népi demokratikus országokban a mezőgazdaságban egyáltalán nem . lehet tervgazdaságról, tervszerűségről beszélni, mások pedig azt felelik, hogy a népi demokratikus országok mezőgazdaságában teljes mértékben tervgazdálkodás folyik. Mindkét állítás gyökeresen helytelen. Az előbbi azért, mert nem látja a népi demokrácia mezőgazdaságának hallatlanul gyors ütemben fejlődő szocialista szektorát; az állami gazdaságokat, gépállomásokat, termelőszövetkezeti csoportokat. Ez az állítás csak a mezőgazdaság zömét kitevő kisárutermelő szektort és a kulák-kapitalista gazdaságokat látja, tehát-a régit, az el- halót, nem pedig az újat, a születendőt, a fejlődőt, a le- győzhetetlent. Sztálin elvtárs megmondotta: „.. .mindenek előtt nem az a fontos ami.., már kezd elhalni, hanem az, ami keletkezőben és fejlődőben van ... mert ... csak az legyőzhetetlen, ami keletkezőben és fejlődőben van.” (Sztálin: A Leni nizmus kérdései. Szikra 1949. 634. o.) Amellett ez a nézet megfeledkezik arról, hogy a népidemokratikus államhatalom milyen irányító befolyást gyakorolt még a kisárutermelő és kulák-kapitalista mezőgazda- sági szektorra is. A másik álláspont azért helytelen, mert nem látja a mezőgazdaság ma még túlnyomó kisárutermelő és kulák- kapitalista szektorát, mint a tervgazdálkodás teljes alkalmazásának akadályozóját mezőgazdaságban. Nem tárja fel, hogy ehhez végre kell hajtani a dolgozó parasztság többségének a termelőszövetkezetek útjára való vezetését és ennek alapján a kulák-kapitalista szektor teljes felszámolását. Ez a nézet elhomá lyosítja a valóságos-viszonyokat, tehát lefegyverző és hely télén. A népi demokratikus országokban csak úgy érthetjük meg a tervgazdálkodás érvényesülésének fokát a mező- gazdaságban, ha megvizsgáljuk mezőgazdaságának osztályszerkezetét. Á népi demokratikus országok mezőgazdaságában három szektor van: 1. Szocialista szektor, mely áll az állami vállalatokból (állami gazdaságok és gépállomások) termelőszövetkezeti csoportokból, 2. kisárútermelő szektor, mely áll a dolgozó parasztok egyéni gazdaságából, 3. és kulák-kapitalista szektor. Hogyan érvényesül a terv- gazdálkodás a szocialista szektorban? A szocialista szektorban, következetesen a tervgazdálkodás csak az állami gazdaságoknál érvényesül. Ezek a vállalatok termelési tervet, értékesítési tervet, pénzügyi tervet, önköltségcsökkentési tervet, beruházási tervet és felújítási tervet készítenek. A szocialista szektoron belül a 111. típusú termelőszövetkezeti csoportok is tervgazdálkodást folytatnak, de ennek mértéke nem olyan átfogó, mint az állami vállalatoknál. Itt elsősorban termelési és értékesítési tervről, valamint beruházási tervről beszélhetünk. Hogyan érvényesül a terv- szerűség a mezőgazdaság kis árutermelő szektorában. Szét forgácsolt kisparaszt gazdasá gokkal kapcsolatban nem be szélhetünk tervgazdaságról Azonban az állam tervszerű befolyást gyakorol az egyéni parasztságokra, tervszerűen szabályozza azt. Hogyan történik ez a szabályozás? A forgalmi apparátus az állam kezében van s ezáltal a legfontosabb mezőgazdasági cikkek (gabona, hús, ipari nő vények) szilárd ármegállapításával, tervszerű adó- és hitel politikával irányítást gyakorol a mezőgazdasági termelésre. Az állam a szerződés termeltetéssel, nemesített vetőmag- ellátással, a gépállomások gépkölcsönzésével és bérmunkájával s ezen túl kezdemények egész sorával hatást gyakorol, hogy mit és mennyit termeljen az egyéni parasztgazdaság, Ez a szabályozás a kisparaszti gazdaságoknak a szövetkezés útjára való lépéséhez, az ország élelem- éa nyersanyagellátásának biztosításához járul hozzá. Hogyan érvényesül az állam tervszerű szabályozó szerepe a kapitalista szektor felé? A kulákság felé az állam kényszerintézkedések formájában gyakorolja tervszerű szabályozó szerepét. A kulák- szabotázs megakadályozására kötelezően előírja a vetésterületet s ezen belül azt is, hogy annak egy részét milyen növényekkel kell bevetni. Szabályozza a vágást, az állatállomány kipusztításának megakadályozása céljából. Progresszív adópolitikával megakadályozza a kulákság bővítését. A terménybeszolgáltatáson keresztül útját állja spekulációnak és szilárd állami árakon veszi át a kulák terményeit. Mindezen intézkedései a kulákság korlátozására irányulnak. Az elmondottakból követke zik, hogy a tervgazdaság csak a szocialista szektorban érvényesül, a kisárutermelő és a kulák-kapitalista szektorbar. csak tervszerű állami szabá lyozásról beszélhetünk. Ah hoz, hogy a mezőgazdaság túl nyomó részében át lehessen térni a tervszerű állami sza bályozásról, a mezőgazdasági termelés közvetlen tervezésére, az szükséges, hogy a dolgozó parasztság tömegesen a társas gazdálkodás útjára lépjen és megszüntessük falun a kizsákmányolást. Elméieti színvonalunk emelését segíti elő az Anyag- és adatszolgáltatás rendszeres olvasása