Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-07 / 49. szám
HARC A KLERIKÁLIS REAKCIÓ ELLEN Révai József elvtárs beszámolója az MDP Központi Vezetőségének ülésén Itcvai József elvldrs a Központi Vezetőség ülésen beszámolójában a többi között ezeket mondotta: A klerikális reakció elleni faarc kérdése nem új kérdés Pártunk és a magyar népi demokrácia fej- lődésébeu és küzdelmeiben a fel- szabadulás óta. Mindenki tudja, milyen ádáz úühval támadott ránk a Mindszenty által vezetett klerikális reakció 1945 óta a magyar demokratikus fejlődés döntő kérdéseiben : faogyan állt a földreformmal kapcsolatban a nagybirtokosok oldalára, a köztársaság kikiáltásával kapcsolatban a Habsburgok oldalára, hogyan védte minden egyes esetben azokat a kizsákmányoló osztályokat, amelyeket sorra-rendre szorítottunk ki és szorítunk ki a hatalomból és gazdasági pozíciókból. Nem új kérdés tehát a kleriká lis reakció elleni faarc kérdése, de új az a helyzet, amelyben a klerikális reakció fokozza támadásait népköztársaságunk ellen. Ezért kell nekünk is változatni népi demokráciánk önvédelmének módszerein. A klerikális reakció aknamtin kajának fokozódása összefügg először az osztáiyharc élesedésé vei az országban. A klerikális reakció aknamunkájának fokozódása összefügg másodszor a nemzetközi helyzet kiéleződésével, A klerikális reakció növekvő agresszivitása a magyar népi demokrácia ellen egyenes következménye és tükröződése az amerikai imperialisták fokozódó rgresszivitásának, háborús uszításának. A klerikális reakció ma nálunk az impsrialisták ötödik hadoszlopáeak legfaitosabo tamasza Ez következik abból is, hogy a klerikális reakció élén járó katolikus püspöki kar a Vatikántól kapja és fogadja el az utasításokat politikai magatartására nézve, márpedig közismert, hogy a Vatikán az amerikai imperialisták csatlósa és kiszolgálója. Különösen azokban a népi demokratikus országokban, amelyekben a népesség jelentős része, vagy többsége katolikus vallásá, a katolikus klérus reakciós vezető köreiből kerültek és kerülnek ki igen jelentős részben a reakció agitátorai, a különböző imperialista szolgálatban álló kém- és szabotázsszervezetek aktív vezetői és résztvevői. Az Imperialisták háborús politikájának egyik fontos tényezője, ötödik hadoszlopnak létezése és aknamunkája a szocializmust építő országokban.Az, hogy vannak az országban imperialista ügynökök és kémek, hogy van uszító és aknamunkát folytató klerikális reakció: növeli a háborús veszélyt, A klerikális reakció békesllenes és a háborús uszitékét szolgáló aknamunkája élesen kifejezésre jutott a magyar püspöki kar legutóbbi nyila tkozatában, amellyel a békemozgalom, a békeívek aláírása el. len fordult. A magyar katolikus püspökök általában a béke mellett nyilatkoztak, de az ilyen általános békenyilatkozatok fabatkát sem érnek. A gyereket nevén kell nevezni. Érléke csak olyan békenyi- lalknzafoknak van,. amelyek megmondják kereken, hol áll és ki az ellenség. A mi püspökeink áílaldnós békenyllal- kozata és tényleges szembefordulása a békemozgalommal, épp olyan jezsuita köntörfalazás volt, mint amilyen jezsuita kibúvó volt nagy nemzeti ünnepünkkel, április á-vei kapcsolatban, hogy a püspököd elrendelték ugyan a miséket „a hazáért“ általában, dfc ugyanakkor megtiltották, hogy a templomokban a felszabadulásról, a Szovjetunióról, a népköztársa Ságról egyetlen szó is elhangoz zék. A magyar püspöki kar magatartása a békemozgalommal kapcsolatban azt jelen'ette, hogy a püspöki kar szembefordult a magyar dolgozó nép millióinak békeakaratával, szem- — befordult a Magyar Nép- köztársaság — kormányának békepolilikájávat, kirekesztette magát a békéért küzdő magyar dolgozók nagy és egységes közösségéből. és szócsövévé vált mindazoknak -- volt nagybirtokosoknak, tőkéseknek, kulákoknak, — akiknek egyetlen reménysége a harmadik világháború, a nyugati imperialisták fegyveres segítsége, az atombomba. Mi a püspöki kartól és a papságnak attól a részétől, amely az ő utasításait követve, a békemozgalom ellen íordull, megkti önhöz'etjük a papságnak, elsősor ban a lelkészkedő alsópapsúgnak azt a részét, amely őszintén és meggyőződésből csatlakozott a magyar dolgozó nép nagy békemozgalmához. Tudjuk, hogy a békelveket aláíró papok közöli voltak kétszínűnk is, akik aláír- <ák az íveket és aztán elm’n'ek agitálni a békemozgalom ellen. De a zömük nem volt kélkula esős. Az a tény, hogy papok százai írták alá a békeivekel, mutatja, hogy a katolikus egyház soraiban uövekednek azok az erők, melyek a dolgozó magyar nép és a béke ellen forduló klerikális reakcióval szemben, készek együtt haladni a népi demokráciával és támogatni annak szocializmust építő, békét védelmező munkáját. A Pár nak, a munkásosztálynak, a dolgozó népnek éles harcot kell folytatnia a klerikális reakció ellen, de ugyanakkor segítenie és támogatnia kell az egyháznak a népköztársasághoz őszintén közeledő és a dolgozó néppel becsületesen együttműködni kész elemeit. A klerikális reakció bomlasztó és kórtevő munkája arra irányul, hogy aláássa dolgozó népünk egységét, munkakedvét, fegyelmét, hogy megrendítse népköztársaságunk kormánya, Pártunk iránti bizalmát és ilymódon segítse az imperialista háborús úszí:ók terveit. A klerikális reakció a népi demokrácia, o dolgozó nép nagy ünnepeinek megzavarására törekszik és úgy szervezi az egyházi ünnepeket és szertartásokat, hogy azok alkalmasak legyenek a termelés és a tanulás, a munkafegyelem és az iskolai fegyelem bomlaszidsá.- ra, semmibevére a népköztársaság kormányának rendelkezéseit a törvényes munkaszüneti napokról. A klerikális reakció arra törekszik, hogy aláaknázza a népi demokrácia Iskolapolitikáját. Arra igyekszik rávenni az ifjúságot, hogy ne tanuljon, tudatosan előmozdítja a munkás és dolgozó paraszttanulók lemorzsolódását az Iskolákban. Országos jelenség, hogy reakciós papok kiadják a jelszó' a „tanulj Job- bnn‘'-mozgalom ellen : „Nem érdemes tanulni, mert megváltozik a rendszer“. A népi demokrácia tudást és műveltséget terjeszt, a klerikális reakció a tudatlanságra és a ma radisúgra épít. A klerikális reakció elterjedt módszere: a gyermekeknek a szülők, a szülőknek a gyermeke eilen hangolása ,férj és feleség kijátszása egymás ellen. Tömeges jelenség, hogy a reakciós papok a szülőkéi mozgósítják a kollégiumok ellen, rábeszélve őket, hogy az „islen- telenségre nevelő“ kollégiumokból hívják haza a gyermekeiket. t A klerikális reakció, amely szavakban a család szentségét hirdeti, a valóságban Íme, nem riad vssza a család békéjének és egységének megbontásától, ha sötéi politikai céljainak előmozdításáról van szól. A klerikális reakció tömegngi- fációjának legfontosabb szervezetei a különféle férfi és női szerzetesrendek Magyarországon 23 férfi szerzetesrend van 2582 lágyít és I/O apá- tarend 811511 taggal, összesen tehát fi3 rend 11.538 taggal. « A szcrzelesek és apácák százai és ezrei járják az országul és mint az imperialisták agitátorai, mint reakciós hírverők lépnek fel. A klerikális reakció visszaélt a kormíny és a Part lojális és .üte mes magatartásba*, féktelen agiláciúl fejteit ki a hiltanoktaias érdekében, megrágalmazta a fakultatív valiásokla- lás demokratikus elvéi, a népet a valláslanílás új rendje ellen uszította. Országos jelenség, hogy a reakciós hitoklatók igyekeztek inegfélemlíleni azokat a gyermekeket, akik nem járlak hiilanra. örömmel kell megállapítanunk, hogy pedagógusaink zöme iecsü ette tetjesüi rivatósát a népköztársaság, a dolgozónép hazájának szeretetére neveli a gyerekeket és szembeszáll a valláslanílás űrügyén folytatott reakciós léiekmérgezéssel. De ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk, hogy még sok olyan pedagógus van, aki a klerikális reakció „bizalmijának“ szerepét játssza az iskolákban, aki nem akarja ludomásul venni, hogy a hittan rendkívüli tárgy, amelyből megbukni nem lehel, aki jobb osztályzatot ad a hittanra járó tanulóknak, mint azoknak, akik nem járnak hittanra, aki segédkezik a reakciós hitoktalóknak abban, hogy a hittanra nem járó gyermekeket terrorizálják, az ilyen pedagógusokkal szemben elsősorban maguknak a demokratikus pedagógusoknak kell erélyesen fellépniök, de az állam közoktatási szerveinek is. Mi eddig a fakultativ vallásoktatás elvét Iái liberálisan alkalmaztuk. Ezen is vállozlatni fogunk. A fakultatív hitoktatás elve nem lehet érvényes a szakképzést nyújtó középiskolákra, technikumokra, annál kevésbbé, mert ezeknek az iskoláknak az ifjúsága, ha kívánta, már részesült vallásoktatásban az alsóbb fokozatú iskolákban. Az egyetemeken sem lehet helye többé a teológiai, hittudományi fakultásoknak. Fokoznunk kell a harcot a különböző szektákkal szemben is. Az adventista, jeho- vista, baptista és egyéb szekták vezetői a legtöbb esetben az amerikai imperializmus szolgálatában állanak, a szekták nem egyebek, mint imperialista propagandaszervek. A klerikális reakció fokozódó támadásai elleni erélyes védekezés szükségessége még élesebben veti fel mint eddig a klerikális reakció befolyása felszámolásának kérdését magában a Párlban. A klerikális reakció elleni harcunk lokczásánál abból kell kiindulni, hogy ez a harc politikai harc, amely az imperialisták ölödik hadoszlopának egyik iegfonlosabh osztaga ellen irányul, nem pelig a vallás ellen, a hit ellen, sőt nem is az egyház ellen általában. Nekünk semmi bajunk nincs a katolikus dolgozó tömegekkel, amelyek épp oly odaadó és lelkes támaszai a szocializmust építő népi demokráciának, mint a más felekezetű vagy meggyőződésű dolgozók. Bajunk a klerikális reakcióval van és a feladat éppen abban áll, hogy a klerikális reakciót elszigeteljük a dolgozó tömegektől. Ugyanakkor természetesen fokozottan kell érvényesítenünk a marxizmus-lpninizmusnak azl a lanílását, hogy a vallás a Párion belül nem magánügy, hogy twk ■■■tauar usai»« és tagságunk nevaláse a dlaiexuus mater alizmus szfetlemédui fokozott kötelességünk. Ezt a feladatot természetesen nem időtől és tértől függetlenül keil megoldanunk, hanem alá kell rendelnünk a Párt politikai főfeladatainak. Ezek a főfelada- lok: a szocializmus építése, a béke megvédése, a proletárdiktatúra megszilárdítása, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megőrzése, a Párt és a dolgozó tömegek közötti kapcsolatok elmélyítése, dolgozó népünk egységének megszilárdítása. Ebből az következik, hogy annak az elvnek az érvényesítésénél: a vallás a párton belül nem magánügy, különbséget kell tennünk egyszerű párttagok és pártfunkclonáriusok közölt és a Párthoz való tartozást semmiképpen sem szabad függővé tenni attól, vallásosak-e párttagjaink? Pártfunkcionáriusainknál persze magasabb követelményeket kell támasztanunk és abból kell kiindulnunk, amit Rákosi elvtárs mondoll Központi Vezetőségünk iebruár 10-i ülésén: „egyéni magatartásukkal is segítsék a Párt harcát a klerikális reakció és annak ideológiai befolyása ellen". Ez azt jeleni!, hogy elsősorban függetlenített funkcionáriusainktól, vezelő és középkádereinklül el kell várnunk, hogy gyereküket ne járassák hittanra, ne vegyenek részt egyházi szertartásokon és — nem ulolsó sóiban — feleségüket is a kommunista világnézet szellemében neveljék. — Ugyanakkor párttagságunk közölt türelmes felvilágosító munkát kell folytatnunk, neveléssel és propagandával kell elérnünk, hogy felismerjék: templomba járással, körmeneteken való . részvétellel, gyermekeik hiilanra küldésével önludallanul is a klerikális reakció törekvéseit segítik elő. A klerikális reakció ma bizonyos fokig taktikát vállozla- tott: ma nemcsak arról beszél, hogy a kommunisták „elkárhoz- nak" és a közeli „világ végénél“ pokolra jutnak, ma a klerikális reakció taktikája nem any- nyira abból áll, hogy a kommunistákat „kiprédikálják“ a templomból, eltiltják az egyházi szertartásokon való részvételtől, hanem sókkal inkább abból áll, hogy egyenesen csábítják a kommunistákat gyónásra, áldozásra, körmenetekre azért, hogy ékei verjenek sorainkba, hogy az egyházi szertarlásokon és ünnepségeken résztvevő kommunislákat úgy tüntethessék fel, mini a klerikális reakció híveit, akik csak látszólag kommunisták, valójában maguk is ellenségei a szocializmusnak. A helyes választ az ilyen klerikális csábílásokra a nógrádme- gyei Benczurfalva községi bírája, elvlársunk, adla meg, amikor egy körmenetnél a pap vele akarla vitel ni a sátrat. A bíró elvlárs azt felelte a papnak: „A inulllian mindig a gazdagok villák a sátrat, vigyék hát most is csak ők." Ugyanakkor óvakodnunk kell a baloldali túlzásoktól. A leggyakoribb és legvalószínűbb baloldali túlzás az állami-adminisztratív rendszabályok túlbecsülése, a türelmes és sz'vós felvilágosító munka lebecsülése. A klerikális reakció képviselőinek elszigetelése a dolgozó néptől, nem rendőri rendszabályokon múlik, hanem döntően n némevslői, a hlvihgosíió munkán múlik És ha az adminisztratív rendszabályok nem párosulnak megfelelő politikai felvilágosító' niun. kával, akkor sokszor az ellenkező eredményre vezetnek, mini ami! el akarunk érni: a klerikális reakció elszigetelése helyeit a néptől, részvétel kellőnk iránla Amikor mi felvesszük a kiéri kális reakció által felénk dobot! kesztyűt, akkor mi a jogos önvédelem politikáját foly atjuk Békénket védjük, hazánkat véd jiik. De ugyanakkor, amikor az egyházi reakció, a püspöki kai katasztrófa politikája ellen éré lyesen fellépünk, teljes rokonszenvünkröl és támogatásunkról biztosiijuk azokat, akik magában az egyházban lép nek fel — akár papok legyenek, akár világiak — ez ellen a ka- tasztrófapolitika ellen, népköz- lársaságunk és a katolikus egyház közötti béke és megegyezés mellett. Ezt a megegyezést mi akartuk, a Vatikán és Mindszenty politikáját folytató püspöki kar hiúsította meg. Azokkal szemben, akik az egyházból reakciós politikai fegyvert kovácsolnak, természetesen nem folytalhaljuk a régi politikái, mert ők nem megegyezést, hanem harcot akarnak. Mindazok felé azonban, akik akarják a megegyezési a népi demokráciával, nyitva vannak a kapuk. Hadd foglaljam össze a fő- feladatokat. Nigy főkéríésröl, négy főfalaiéiról van szó: 1. Leleplezni a klerikális reakciót, a katolikus püspöki kart, mini a béke ellenségéi. 1. Támogatni és segíteni azokat a néphez bű papokat, akik a püspökökkel szemben támogatják a békét és a népi demokráciát. 3. Polliikat felt ilágosilő munkával együtt megfelelő állami önvédelmi rendszabályt |s kell foganatosítani a klerikális reakció ellen. 4. El kell érni, bogy funkcionáriusaink, de tagságunk zöme se járassa hittanra gyermekeit, fokoznunk kell u klerikális reakció elleni propagandánkat a nép között, fokoznunk kell az egyház! ideológia elleni felvilágosító munkánkat a Párlban. El vagyunk szánva arra, hogy hazánk és békénk védelmében, népünk egységének védelmében szocialista építőmunkánk biztosítására az imperialistáknak ezi pz ötödik hadoszlopát, a klerikális reakciót, is felszámoljuk.
