Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-06 / 48. szám
Gerő Ernő elvtárs besséde A népgazdaságunk eredményeiről, hiányosságairól és a soronkövetkezö feladatokról Pártunk központi vezetőségének ülésén Gerő Ernő elvlárs beszámolót tartott a magyar népgazdaság fejlesztésének legközelebbi feladatairól. Beszámolójában Gerő elvtárs megemlékezett népgazdaságunk új nagy sikereiről, rámutatott a hiányosságokra és azok kijavításának módjaira, majd vázolta a soronlcövet- kezö legfontosabb feladatokat. Beszéde első részében az egyes főbb kérdésekkel kapcsolatban Gerő elvtárs a többi között a következőket mondotta : Az ipari ermeiés — Az ipari termelés színvonala ez év áprilisában kereken 11 százalékkal haladta meg a múlt év decemberi színvonalat, melyhez fogható, mint tudjuk, a magyar ipar történetében még nem voll. — Nehéziparunk termelése ez év áprilisában a múlt év deccm béréhez képest 16.2 százalékkal emelkedett, könnyűiparunké pc dig kereken G százalékkal. A mezőgazdaság — A mezőgazdaságban a terméskilátások úgyszólván minden területen igen kedvezőek, Ez évben búzából, rozsbúi és árpából együttvéve előrelátbulúlag mintegy &—10 millió métcrmázsával többet takarítunk be, mint a műit évben. Kapásnövényeinknél is jók a terméskilátások. Az idei jó termés lehetővé teszi állatállományunk erőteljesebb fejlesztését. ha megfelelően felhasználjuk a számunkra kínálkozó lehetőségeket. Az áüamtiáztartás — Államháztartásunk nemcsak súlyban van, hanem a bevételeknél a kiadásokkal szemben jelentős többlet mutatkozik. Ez telte lehetővé, hogy az 1950 re előirányzott beruházási keretet, melyet az ötéves népgazdasági terv előirányzatához képest már magasabbra terveztünk, további líz százalékkal felemeljük. — így igen jelentékeny mértékben emeltük a budapesti és a vidéki ipari központokban a lakásépítésre fordítandó üszögét, a nagyüzemi, mezőgazdasági építkezések, az útépítések, stb. beruházási keretét. A foglalkoztatottak számának hatalmas emelkedése — Az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság és a kereskedelem gyors fejlődése együtt jár a foglalkoztatottak számának hatalmas emelkedésével. Ez év első négy hónapjában a foglalkoztatottak száma kereken 70.000 fővel emelkedett. A múlt év hasonló időszakához képest pedig az emelkedés 170.600 fő. A munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt. Beszéde második részében Gerő elvtárs a hiányosságokkal és kijavításuk módjával foglalkozott. A tervfegyelem lazasága — Népgazdaságunk fejlődésének általánosan pozitív képén belül azonban komoly hibák és hiányosságok is vannak, — mondotta. —- Még mindig előfordul, hogy egyes vállalataink millió összegeket ruháznak be terven kívül, engedély nélkül s egyes esetekben céltalanul és gazdaságtalanul. Ez a jelenség, mely persze kezd kimenni a divatból, a vállalati pénzügyi fegyelem bizonyos lazaságáról is tanúskodik. Ugyanerről ta núskudik a vállalati béralappal való, sokszor minden tervszerűséget meghazudtoló gazdálkodás is. A külkereskedelem alakulása — Külkereskedelmünk is hatalmas mértékben fejlődött és fejlődik... De az emelkedés csak nem kizárólag a behozatali oldalon van — kereken 56 százalék — míg kivitelünk mindössze egy százalékkal haladja meg a múlt év megfelelő időszakának kivitelét. Gerö elvtárs Itt részletezte a különböző hiányosságokat, majd megállapította: nem egyszerű, elmaradásról van szó, hanem as el- lenséy kesét kell keresnünk, Így például a szerszámgépgyártásban mutatkozó lemaradások mögött. Ezen a teriilelen a legnagyobb számban találhatók jobboldali szocidldemoki ata elemek. Gerö elvtárs kiemelte, hogy forgalmunk a Szovjetunióval és általában a tervgazdálkodást folytató országokkal gyorsabban növekszik, mint a tőkés országokkal, majd hangsúlyozta ; a (szovjetunióval, a, népi demokráciákkal ,a Német Demokratikus Köztársasággal való gazdasági kapcsolatok további fejlesztése terén még távolról sem mcrí’e'tiik lú a tehetőségeket. A termelékenység — Iparunkban a termelékenység emelkedik ugyan, de ez az emelkedés nagyon egyenlőtlen. Gerö elvtárs vázolta a terme.é- kenység egyenlőtlen emelkedésé- vel kapcsolatos okukat, majd megállapította : — Iparunkban a bérek gyorsabban emelkednek, mint a termelékenység. Világos, hogy ezt a helyzetet sokáig fenntartani nem lehet, ha nem akarjuk, hogy népgazdaságunkban komoly visz- szaesések következzenek be. — Az önköltség kedvezőtlen alakulása a legszorosabban ösz- szefiigg azzal, hogy a bérek, a béralap és az életszínvonal emelkedése túlságosan gyors, sokkal gyorsabb, mint azt tervünk megszabja. Gerö elvtárs adatokkal mutatott rá ennek a jelenségnek egészségtelen voltára, majd részletesen foglalkozott az ellenség támadásának új frontjával, a népi demokrácia ellen : a bér- és normacsalások frontjával. Hangsúlyozta, hogy eddig érvényben volt bérrendszerünk nehezen áttekinthető, bonyolult, sok szempontból igazságtalan. Ezt az elavult bérrendszert most változtatjuk meg azzal, liogv mindenütt, ahol ez lehetséges, áttérünk a darabbér rendszerére, amely áttekinthető, egyszerű.' Az ellátás kérdései A vásárlóerő megnövekedésével kapcsolatban rámutatolt arra. hogy a vásárlóerő ma elsősorban olyan szükségleti cikkek felé iiá- nyul, amelyekből azelőtt a dolgozók keveset fogyasztottak, mert nem, vagy alig voltak képesek megfizetni ezeket. — A fogyasztás az utóbbi hónapokban — mondotta — ezekben a cikkekben ugrásszerűen megnőtt, mégpedig gyorsabban nőtt, mint az életszínvonal általános emelkedése. A piacra kerülő élelmiszerek és iparcikkek mennyisége az idén sokkal nagyobb, mint a múlt ér hasonló időszakában volt. Ennek megfelelően nőtt a fogyasztás is. így pl. az év első négy hónapjában az egy főre eső húsfogyasztás 13,3 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év ugyanezen idő-szakában. Rámutatott arra, hogy bizonyos élelmiszerekben és szükségleti cikkekben nem fokozhatjuk nyakló nélkül a fogyasztást. A fogyasztás mértékét szükségkép befolyásolják mezőgazdaságunk fejlesztésének és külkereskedelmünk érdekei. Ugyanakkor, amikor nem tudunk minden igényt húsban és vajban kielégíteni, szinte korlátlan mennyiségben és igen olcsó áron áll rendelkezésre tojás, növényi olaj, disznózsír, tehát olyan cikkek, melyek egyes viszonylagos hiánycikkek helyet-1 tesitésére teljes mértékben alkalmasak. Az élelmezés terén mutatkozó bizonyos rendellenességek kérdésében nem kis szerepet játszik a, lakosság egy részének nagyfokú fegyelmezetlensége és az a helytelen beállítottsága, hogy a szocializmust különösebb erőfeszítések és áldozatok nélkül lehet építeni Ugyancsak szerepet játszik az ellenség szervezett támadása és aknamunkája a népi demokrácia ellen, a tömegek között és az államapparátusban, különösen pedig belkereskedelmi szervezetünkben. Az ellátás kérdésé vei kapcsolatban Gerő elvtárs hangsúlyozta, hogy meg kell magyarázni a tömegeknek : — Ha az életszínvonal gyorsabban emelkedik, mint a termelés és a termelékenység, ha a nemzeti jövedelem emelkedéséből származó többlet nagyobbik részét az életszínvonal emelkedésére költjük, akkor ina részben azokat a gyárakat, üzemeket, termelő 3szküzöket esszük meg, melyek aira szolgálnak, hogy holnap életszínvonalunkat még gyorsabban cmeihessük, békefrontunkat niíglnkáhh megszilárdíthassuk, jövőnket megalapozzuk. A normák Gerő elvtárs megalapította : a normáknál a fő kérdés az, hogy normáink rendkívül iazálc, elavultak. A normák lazasága, elavultsága egész további előreliala- j dúsunknak fegnagyobb fékjévé, akadályozójává válik. A legközelebbi feladatok Beszéde következő részében Gerő elvtárs összefoglalta legközelebbi feladatokat, amelyek népgazdaságunk jelenlegi helyzetének elemzéséből adódnak. Ezek a feladatok rövidem a következők : tovább kell javítani a tervezés munkáját, szigorú intézkedéseket kell hozni a tervfegVe-em megszilárdítására: június végéig —július közepéig be kell fejezni zömében a darabbér bevezetését ; szigorú intézkedéseket kell tenni a bér- és normacsalások ellen; meg kell szilárdítani az üzemekben és vállalatoknál a felelős egyszemélyi vezetést ; meg kell erősíteni a munkafegyelmet és a népi demokrácia általános fegyelmét ; le kell leplezni és el kell távolítani az üzemekből az. aktívan ellenséges elemeket; gondoskodni kell az- aratás, a esép- lés és a terménybegyűjtés időben való helyes megszervezéséről ; konkrét gazdasági rendszabályokat kell alkalmazni az ellenségnek minden olyan kísérlete ellen, amely arra Irányul, hogy megpróbáljon zavart kelteni az ellátás frontján ; széles körben propagálni kell a takarékosságot s ezt gazdasági Intézkedésekkel is elő kell segíteni ; meg kell szervezni a saját lakás- és csaláűlház építő mozgalmat, főként szövetkezeti formában, állami támogatással. — Az előttünk álló feladatok sikeres megoldásának kulcsa: -*■ inondoíta végül Gerő elvlárs — a Párt szervező, példátniulató, vezető, irányító szerepe és a tömegekkel való kapcsolatainak további megerősítése. — Mi ezekel a feladatokat meg tudjuk és meg fogjuk oldani, mert saját erőfeszítéseink mellett bizton számíthatunk a Szovjetunió. a nagy Sztálin felbecsülhetetlen értékű segítségére, támogatására és tanácsára, s mert Pártunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk erőfeszítései a szocializmus építéséért búzánkban nem elszigeteltek, hanem szerves részét képezik annak a nagy küzdelemnek, amelyet az egész világ dolgozói és szabadságszerető népei, élükön a szocialista Szovjetunióval, az imperialista háborús uszítok ellen, a tartós békéért, az emberiség haladásáért vívnak A szovjet ipar Minden szovjet polgárnak egyformán kincse. Ez a szocialista termelés minden igényt a legmagasabb fokon elégít ki. Nemcsak hatalmas gépeket épít, vagy földterületek arculatát változtatja meg, hanem a kézművesség legfinomabb árnyalatait is műveli, szemet gyönyörködtető művészi faragványolcat, vagy csillogó üveg- kristályokat ad a szovjet polgár kezébe, de ugyanakkor felépíti a moszkvai felhőkarcolókat, vagy üzembehelyezi a Turkszib vasúlat. Csak a szocialista termelés képes az ipar ilyen széles, mindenkire kiterjdö szükségleteit teljesen kielégíteni. A kitüntetett leningrádi „Kirov“ cleklromosgép gyárban hatalmas gép alkatrészeit szerelik össze Vrublcckij, Andronov és Gukov szerelők, akik egy brigádban dolgoznak. Kőbánban a tyihorecki szovhoz földjén, modern, vetőgépek végzik a tavaszi munkákat, ezek a gépek könnyítik meg a szovjefember munkáját és teszik szebbé az életét. Elökéssülelelc a szíálingiácki iraUiorgyár jubiieumdoak megünneplésére A sztálingrádi „Dzerzsinzkij“- traktorgyár június 17-én ünnepli fennállása 25. évfordulóját. A gyár dolgozói ez alkalomból szocialista munkaversenyt kezdeményeztek, melynek keretében , ’fokozottabb kötelezettségeket vállaltak magukra. Több tucatnyi új Diesel-traktort állítanak elő június 17-ig a terven felül, hogy 'így méltóképpen ünnepelhessék a gyár fennállásának évfordu Ó>j-V. 0 feketelengeri halászok sikerei Az Ukrán Feketetengeri Halászati Vállalat az elmúlt évben elsőnek szervezte meg à krimi partok mentén a mélyvízi halászatot. A halászhajókat a legmodernebb gépberendezésekkel szerelték fe. és januártól áprilisig a fekete .tengeri halászok mintegy 10 ezei múzsa elsőrendű minőségű halai Í szállítottak a kikötőkbe. Az első négy hónap tervelőirányzatát 00Ü százalékkal teljesítették.
