Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-07 / 24. szám
Csökken az önköltség a kisszállást Kendergyárban Az ifjúmunkás tiiolók 200 százalékon felüli eredményeket értek el a május 1-i versenyzésben Szabad Kép fekszik a vállalatvezető asztalán. Még nem lapozott tovább az első oldalnál. Pirossal két aláhúzást látunk, az egyik „gyáriparunk termelése 47.4 százalékkal magasabb...“ a másik „a textilipar 148 százalék“. Népünk újabb győzelmét jelentet, te a Tervhivatal az első negyedév teljesítéséről és ebben részesnek érzik magukat a kisszáüási Kendergyár dolgozói is. — Mi ugyan nem értük el £ 148 százalékos átlagot, 114 százalékra teljesítettük a tervet, de úgy érezzük, hogy ezzel is jő munkát végeztünk — mondja Vári elvtárs szerényen és egy kicsit bánkódva azon, bogy nem sikerült ennél nagyobb eredmény. Az üzemben a munka már a befejezéshez közeledik. Letelik a nyolc óra és még mindig csak fél három. Szabad az egész délután. Mit jelent ez a munkásoknak? Mindegyiküknek eszébejut ilyenkor a még hat évvel ezelőtti sorsuk. Az olasz herceg 27 ezer holdján senyvedtek, éheztek, dolgoztak a tüolóban, áztatóban, törésen. Nem volt nyolcórai munka, idő, hanem tizennyolc és ha hazament éhes, síró gyermekeket, sovány asszonyt talált. A néhány óra alatt sem volt nyugalma. A hajcsárok, Borsányi meg a többi gondoskodtak arról, hogy £ kenderszál szaporodjon, a bél meg mindig kevesebb legyen. Utá- lattal gondolnak mindanyian ezekre az időkre. Ez az oka annak, hogy ma a saját kis üzemükben jól dolgoznak, hogy min. dig többet és jobbat akarnak tér melni a tegnapinál. Ez az oka annak, hogy az üzem dolgozói elsőnek és mindannyian aláírták a békeívét A kisszállásiak emberöltőkön keresztül szenvedték azt, amit a háborús uszítok akarnak újra nyakukba varrni. Versenyzés folyik a békéért, a terv. teljesítéséért. Május 1-re az üzemi értekezlet felajánlotta, hogy az áprilisi tervet 20 százalékkal fogják emel- ni és harminc százalékra teljesítették. A munkások lelkesedése, a múlt gyűlölete, a herceg, az igaz. gatők és az intézők hadának rossz emléke, az ország építése, jólétünk megvédése munkára ősz tönözte a kendergyáriakat. Nem véletlen a jó munka. Oka van. A kommunisták, a népnevelők nem fáradnak, lépten-nyomon kísérik a munka menetét. Nem papolnak hosszan, röviden érthetően magyarázzák meg, mit hogyan kell tenni. Fuchs István elvtárs fogja igen jól össze az üzemi kommunistákat. Még nincsen alapszervezetük, pedig elegendő számban lennének. Azt mondják, hogy már január óta folyik a szó a megalakításról, de a Járási Bizottság még mindig nem intézkedett. „A ml hibánk is, mert ml Is elhanyagoltuk! Nagyon- kell a pártszervezet. Érezzük a hiányát — mondja Vári elvtárs. Nem megy rosszul a munka, de mennyivel jobban menne, ha lenne pártszervezet, ha rendszeres lenne az üzemen belüli politikai foglalkozás. Biztosan még nagyobbak lennének az eredményeink, biztosan a textilipar országos eredménye és a mi itteni eredményünk között kisebt vagy egyáltalán nem lenne különbség.“ A tilolősok és a törők egymás sál versenyeznek. Hatan-hatan dolgoznak. KI az első kettejük közül? — hát a tilolósok. ök még egészen fiatalok, valamennyi SzIT tag. A május 1-1 versenyzésben átlagosan 200 százalékon felül értek el eredményt. Ez jelentős fejlődést mutat az előző április 4-i versenyszakasszal szemben, melynek 180 százalék volt az átlaga. Az egyénileg elért eredmények is példamutatóak. Molnár Teréz ifjúmunkás 227, László Erzsébet ifjúmunkás 21S, Urban »Rózsa és Gregus Verő 181 illetve 189 százalékos eredményeket értek eL Pilisz Jónomé 20t százalékot teljesített A dolgozók azonban nemcsak számszerűleg érnek el eredménye, két, hanem az önköltséget it csökkentik. Nem egyszer tárgyalták meg üzemi értekezleteken, hogy a Párt határozatának és az ötéves terv feladatainak végrehajtása megköveteli az önköltség csökkentését. Xem egy szét megtárgyalták, hogy emelkedni kell a szálkender termelésének ét csökkenni kell a kóctermelésnek. Nem hiába beszéltek róla! Április hónapban az előirányzott 32 má zsa szálkender helyett 40 mázsát állítottak elő, az előirányzott 35 t, kenderkócot 20 mázsára csökkentették. A szálhozam a figyelmet munka következtében állandóan emelkedik. Az előírt százalék 11. Januárban 8—9—10 százalékot értek el és most az április 4-i és a május l.i versenyzések folyamán sikerült H százalékos szál- kitermelést elérni 1 mázsa kóré kenderből. Hosszú az útja a kender nyersanyagnak. Először áztatják, aztán törik, utána tilolják, májé még azután jön a finomító kóe tilolás. Gondos munkáskezek min. denütt, minden munkafolyamat, ban vigyázva kezelik. Nem hiá nyozhat egy szál sem, mindegyikre szükség van. „Parasztjaink azért termelték, gondozták, vág tdk le, kötözték kévébe és ide- hordták, hogy az ország gazdasága erősödjön, hogy minél töbl szükséges anyag, áru legyen belőle — mondják a munkások. — A figyelmességet, az állandó vi- gyázást ébrentartja a párosver. senyben foglalt pontok kötelezettsége. Versenyben vannak a kiski rálysági üzemmel. De ébren tartja még az a célkitűzés is, hogy az üzem az első évet december 20-ro vállalta teljesíteni. Ezért dolgoznak tilolók, törők, felrakők, pozdorjázók, áztatők mindannyian. Pesti Istvánnak is csökkenteni keli a selejtet A Kecskeméti Gépgyár mináen dolgozójának követni kell Habran Ferenc példáját A stockholmi Békekonferencia felhívására dolgozó népünk a békeívek aláírásával, termelési eredményeik fokozásával és a selejt csökkentésével válaszol. Ez egyben válasz a háborús gyújtogató imperialisták aljasságaira, békés életünk megsemmisítésére irányuló törekvéseire Is. Nemcsak szavakkal, tettekkel bizonyítják ragaszkodásukat a békés élethez, békés termeléshez és a szocializmust építő békés munkához. A jó eredmények mel. lett mutatkoznak hibák, fogyatékosságok. Minden igyekezetünk, kel azon kell lennünk, hogy ezeket a hibákat napfényre hozzuk és orvosoljuk. Különösen a selejtcsökken 1 és terén vannak hiányosságok. Nem eredmény az, ha egyik oldalon teljesen megszűnik a selejt, ugyanakkor a másikon emelkedik. így látjuk ezt a Gép gyárban. Míg Habran Ferenc se lejtmentesen dolgozik. addig Festi István emeli selejljét és ezzel fékezi a termelést, a terv teljesítését. Habran Ferenc és Pesti Istvár. mindketten a Kecskeméti Gép gyár dolgozói. Habran Ferenc (p]jcspn selej! mentesen. Pesti István 26 százalékos selejttel dől. gozik. Habran Ferenc, annak ellenére, hogy naponta nemcsak egyféle formát kell neki készíteni, az elmúlt három hónap 129 százalékos átlagteljesítésével szem- ben az utolsó négy hét alatt 205 százalékra emelte átlagteljesítését. Míg az elmúlt három hónapban tizenkét és fél százalékos se- lejttel dolgozott, az utolsó három hét folyamán selejtmentesen. Beszélgetés közben dolgozik, de figyelme azért munkáján van, nem akar selejtet. Tudja azt, hogy minden selejtes munka az el lenség erejét növeli. Hogyan tud selejt nélkül dolgozni? Selejtcsökkentését nagyban elősegíti a ruagkészítök jó munkája, az anyag pontos keverése s.b. Hátráltató körülmény, hogy na ponta többféle formát kell készíteni. Legfontosabb aiapfelté- tel a pontos, figyelmes munka. Fürge ujjakkal simítja az elölte lévő darabot és mulatja: — Ha itt egy kicsit csempe, már rossz. Ha salak jut bele, selej: be keni az öntés után. Munkamódszeréri megjátszik, hogy megérteié és magáévá tette a Párt útmutatását. Figyelme a legapróbb rész letekre, a legkisebb hibákra is kiterjed. Létkérdés számára a seiejtnélküli munka. Ve ez nem jelenti azt, hogy termelékenysége csökken. Sőt azon van, hogy gondos, figyelmes és gyors munkájával selejtmentesen a 205 százalékot jó val túlteljesítse. Nem így Pesti István. Szinte érthetetlen módon 26 százalékos selejttel dolgozik. Az okát először azzal próbálja magyarázni, hogy kevés Ideje van rá és ha a normáját teljesíteni akarja, akkor sok a seiejt. Viszont, ha selejt nélkül akar dolgozni, akkor normáját csak 90—95 szá zalékban tudja teljesíteni. Később azt hozza fel mentségére, hogy még csak hat hete dolgozik ezen a téren és kevés a gyakor lata. Ezzel szemben van olyat, nap, amikor selejt nélkül dolgo zik és. vannak az üzemben többen is, akik most tanulnak, dt azoknál Is lényegesen kevesebb n selejt. Azon volt, hogy minél többet termeljen és több legyen a fizetése. A seiejt nagysága miatt egyedül öt lehet hibáztatni. A munkához való viszonya nem jó, nem eléggé figyelmes, nem fordít elég gondot a selejt, csökkentésre. Ezzel természetesen hátráltatja a termelőmunkát Nem veszi figyelembe a Párt ha tározatait, amelyek irányi mutatnak. Az ilyen hibákat sürgő sen ki kell küszöbölni, úgy hogy a Pesti Istvánok felzárkózzanak a Habban Ferencek mögé és így együtt selejtnélkiili jó eredményekkel harcoljanak az imperia. lista háborús uszítok ellen, a bé kéért. Élenjár a mátételki állami gazdaság Az ipar példájára az ötéves terv sikeres megvalósításáért mezőgazdaságunkban is megszületett a szocialista munkaverseny. A tavaszi verseny során a gépállomások, állami gazdaságok és termelő csoportok teljes lendülettel kap csolódtak bele a több, jobb terméshozamért indítóit mezőgazdasági versenybe. Az Állami Gazdaságok Megyei Központja nemrég osztotta ki a vándor- és brigádzászlókat a versenyben győztes gazdaságnak és a brigádoknak. A mátételki gazdaságban tartott ünnepségen büszkén vette át a kitüntetést a tavaszi munkákban első mátételki állami gazdaság (Középütt) Brigádzászlót nyertek a kalocsa-szakmári traktoros brigád, a garai , kisfái és mátételki brigádok. Az ünnepélyes gyűlésen részt- vettek a megye állami gazdaságainak dolgozói. A gazdaságok meg. értve a verseny állandósításának jelentőségét, arra tették meg felajánlásaikat május 1-re. A hild- pusztai állami gazdaság állattenyésztő brigádjának vezetője jelenti be a gazdaság dolgozóinak jelajánlását: a baromfitenyésztő és tehenész csoport több állatot gondoz, mint eddig, a juhászok emelik a juhok tejhozamát és a bárányok súlyát. A dolgozók vállalt felajánlásaikat az egész esztendőre vállalták. A bdcsbokodi gépműhely dolgozóinak újítása: olyan vonósszerkezetet készítettek, mellyel egyszerre négy munkajolyamatoi végezhetnek és ezzel a Sztálinyet teljesítőképességét, húzóerejét 10C A vándorzászló átadási ünnepségen az ilmamajori iskola tanulói szép kultúrműsorral szerepellek Az iskolások valamennyien a má tételki állami gazdaság dolgozóinak gyermekei, akik előtt is megnyílt a tanulás lehetősége. _4i isko. I lások kiváló tanulmányi eted- ményt érlek el. Valamennyiéit j úttörők. I I százalékosan lehet kihasználni. A J vonósszerkezet után nehézfogast, | hengert, vetőgépet és magtártól j kapcsolnak. A szerkezetet a máté. telki állami gazdaságban próbál- | ták ki.
