Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-07 / 24. szám

Az uráli gyár kovácsüzemében Az uráli nehézipari gépgyár kovácsüzemében nyomban feltű­nik a látogatónak, hogy a ková csők és sajtotok munkahelyét asztalok és székek veszik körül. Nemcsak a kényelmet szolgálja ez, hanem a nyugodt munkalehe­tőséget is, arra, hogy a munkás figyelmesebben tanulmányozhas­sa a rajzot, elvégezhesse a szűk séges számításokat, A kovácsok áttértek a' kollektív sztahánovista mun kára. Ezen belül minden üzem­rész, műszak, sőt a brigádok it önálló gazdálkodást vezettek be. Megalapították a készleinormá- kat, ezek, valamint a tüzelő­anyag és villamosenergia fel használására szigorú számadást végeznek. Minden mester és brí gádvezető havonként megkapja a valamennyi költségtényezőre ki­térő tervet, amely feltünteti a inunkafcladatut és hogy mennyi lémre, szerszámra, tüzelőanyag ra, stb. van szükség a munkafel- adat, teljesítésében. Az ilyen alapon vezetett ön álló gazdálkodásban mind azér: versenyeznek, hogy a tervet túl teljesítsék és növeljék a megta hárításokat. Az elmúlt évben je leülősen csökkent a felhasznált tüzelőanyag mennyisége, növe­kedett a gyártás, csökkent az önköltség. A fémmegtakarítás 1Ö0 tonnát tett ki. Csaknem minden brigád sze mélyi nyilvántartást vezet az el ért megtakarításokról. A szó cialista munkaversenynek ez az új alakja igen elterjedt az üzem. ben. A verseny élén Grigorlj Ko. vaienko áll, aki az elmúlt évben brigádjával legtöbb fémet — 23 tonnát takarított meg. — Mi — mondja erről Kova­lenko — az anyag feldarabolását tartjuk az egyik legfontosabb műveletnek. Szerintem, ebben nem lehet „szemre“ végezni a mudkát: kézbe kell venni a lo­garlécet és ezzel számolni. Ha észszerűen vágjuk fel a rudat, csaknem mindig kiad még egy darabra való anyagot. De ha a rúdból csak annyi esik le, amennyit hulladéknál egyébnek bem nevezhetünk, akkor is össze gyűjtjük, megadjuk neki a szűk séges keresztmetszetet, jelzéssel látjuk el és külön tartjuk. Ké­sőbb kisebb alkatrészek kiková csolására használjuk fel. Abban a törekvésben, hogy a megtakarításokat növel­jék, Kovalenko nem egy ész- szerüsítést vezetett be. Az egyik alkatrészt a technológiai előírá­sok szerint három hevítéssel ko­vácsolták. Minden hevítés gáz­felhasználással jár. Kovalenko elvégezte a szükséges számításo kát, megbeszélte a dolgot a mes­terrel és kiderült, hogy jő mun ka mellett egyetlen hevítéssel is kikovácsolhatják a munkadara­bot. Bevezették az új módszert és így nemssak nagymennyiségű tüzelőanyagot takarítanak meg, hanem nagymértékben növelték vele a brigád munkatermelékeny, végét. Kovalenkoék módszerét az­után más brigádban dolgozó ko­vácsok is átvették, kiváló ered­ménnyel. A takarékosság jellemzi az üzem másik neves kovácsát, Pjotr Malejt is. Jő nézni ügyes mozdulatait, amelyekkel megfor­dítja a kalapács alatt az ízzé munkadarabot, körzővel megméri a lekovácsolt átmérőt és levágja az első alkatrésznek való dara­bot. öt alkatrésznek kell kikerül, nie belőle, de Malej minden eset­ben hatot „szab“ ki. Érthető, hogy az «imnlt évben személyi számlája javára 19 tonna meg. takarított fémet írtak. Sokat tettek az uráli gépgyár kovácsüzemének dolgozói a munkafolyamatok tö­kéletesítése érdekében is. Azé!őt! a kovácsolandó anyagot a ke­mencéből a földre dobták, ez­után akaszkodlak bele a darura1 erősített fogók, így vitték a kala. pácshoz. Zanin mester azt Java­solta : szerkesszenek olyan sínt, amelynek segítségével a kovácso. landó darabot a kemencéből egyenesen a kalapács alá vihe­tik. A javaslatot megvalósítot­ták, a munkadarab továbbításá­nak Ideje lényegesen csökkent és egyedül ennek következtében a munkatermelékenység öt száza­lékkal emelkedett. Ezenkívül az elmúlt évben az tizem munkásai és mesterei 110 észszerüsilő javaslatot nyújtot­tak be. A javaslatok felhasználá­sával az üzem többszázezer ru­belt takarított meg. Ezévben az üzem dolgozói újabb szocialista kötelezettségeket vállaltak ma­gukra, amelyek a munka, terme­lékenységének további emelését vonják maguk után. Elkészítették a szervezési technikai Intézkedé. sek tervét és ezen belül nagy fi­gyelmet fordítanak az élenjáró sztahánovista munkamódszerek munkahelyen történő átadására. Nagy fontosságot tulajdonítanak a munkások és termelési veze­tők technikai oktatásának. A sztahánovisták tucatjai esti is­kolákon, technikumokban, mű­szaki főiskolákon és gépészeti szakiskolákon tanulnak, hogy tovább fejlesszék képességeiket. „ítyy. f*apót mtg.taUacttatt atiyaq.$at dotcj&zni" MOZGALMAT INDÍTOTTAK a bajai Szabadság-nyomda dolgozói A bajai Szabadság-nyomda dől. gozói, akik a DélüunáDtúli Nyom- dalpari Egyesülés keretében dol­goznak, lelkes mozgalmat indí­tottak az anyaggal való takaré­koskodás tovább fokozására. El­határozták, hogy havonként egy napon, az egész hónapban meg­takarított anyag felhasználásá­val fognak dolgozni, hogy ezzel Is előmozdítsák a további önkölt. ségcsökkentést és az anyaggal való fokozottabb gazdálkodást. Mozgalmuk az „Egy napot meg takarított anyaggal dolgozni“ — minél szélesebbre való kiterjesz­tésére versenyre hívták ki a Nyomdaipari Egyesülés vala­mennyi nyomdájának dolgozóit. A Bajai Altatni AcuUáa lett py&ztese a május 1-i kirakatversenynek Május 1. tiszteletére Baján de. koráciős verseny Indult. A deko­rációs verseny melleit kirakat­versenyt is rendeztek. Szebbnél- szebb kirakatok hirdették a há. roméves terv Sikerét és ötéves tervünk máris megmutatkozó eredményeit. A dekorációs versenyben az első helyezést a városháza nyer­te, második a Kecskeméti Víz- gazdálkodás lett, míg a harma­dik legszebb killső dekoráció el­ismerése a Magasépítő NV-nek jutott. A kirakatversenyben első az Állami Áruház lett. Második a Választék Selyem- és Szövetbolt, míg a harmadik a Cipőszaküzlet lett. Dicséretet nyertek ötletes kirakatrendezésükért a Texiilke- reskedelmi NV, a Vasért, a Szikra könyvesbolt, a Méter­áruk boltja, a 189. és 177. Nép­boltok, a Kötött és Divatáruból! és az üveg és Porcellánkereske- delmi NV. Külső dekorációjukért a Szakmaközi Titkárság, a Fősz tógyár, a Pécsi Növényolajipar! NV bajai telepe és az Avirt. A féiegyházi hengermalom versenyre hívta a váci hengermalmot A szocializmus mielőbbi aegvalósításának érdekében a élegyházi malom dolgozói 'ersenyre hívták váci szak­ágaikat, illetve az ottani lengermalom dolgozóit az lábbi versenypontok szerint: 1. Minőségi és mennyiségi iőrlési verseny az eddigi fel­ételek szerint. 2. Az 1950 évi termelési elő- j rányzalmlc november 30-ig aló teljesítése. 3. Üzemanyagfogyasztás ! sökkentése. 4. Az egyéni versenyben olgozók számának legalább 0 százalékkal való emelése. t 5. Az 1950. év első negye- . dében való megtakarítás eme­lése. 6. Az 1949. évben felhasz­nált túlórák legalább 40 szá- szalékkal való csökkentése. 7. A Vorosin-mozgalom ki­szélesítése. 8. Az 1950. évre előirány* zott nyereségrészesedés leg­alább 10 százalékkal való eme­lése, ami 35 ezer forintnak felel meg. A verseny kezdődik: május 1-én ég végződik december 31-én. A félegyházi malom dolgo­zóinak versenyfelhívását nagy lelkesedéssel fogadták el mind­két malom dolgozói. Havonta két napon át dolgoznak megtakarított nyers­anyagból A „Szkorohod“-clpőgyár Sztá. lin-díjas brigádvezetőnője, Olga Mustukova levelet intézett Lídia Korabjelnyikováboz. A levélben értesítették a komplex-megtaka­rítási mozgalom kezdeményező­jét, hogy március hónapban mintegy 40 ezer rubel értékű nyersanyagot takarítottak meg. Ezt követően a brigád tagjai el­határozták, hogy kötelezettség­vállalásaikat tovább emelik. Megfogadták, hogy április hó­naptól kezdve havonta két napon át dolgoznak megtakarított, nyersanyagból. MEGJELENT a Szovjet gyár Szovjet asszony c. füzetsorozat 2. száma. Elbeszéléseiben, melyet szovjet asszonyok írnak, a termelés kü­lönböző területein dolgozó szov­jet asszonyokat ismerünk meg, akik ragyogó munkahőstetteket hajtanak végre, akik ott harcol­nak a békéért folyó harc első so­rában, — példát mulatva a világ összes dolgozó asszonyainak. 46 oldal. Ara: 2.— Ft. Kiadja: MSzT és MNDSz. Kapható: MDP pártszervezetek­ben, MNDSz és MSzT szervezetekben. Tito klikkje a jugoszláv nép tulajdonát bocsátja áruba Az olyan gyáva banda, amely érzi, hogy rövidesen felelnie kell bűneiért, mindig Igyekszik minél gyorsabban túladni mindazon, amit összerabolt. Pontosan így tesz Tito aljas klikkje is, amely nagyban kiárusítja mindazt, amil erőszak és csalás útján rabolt el a jugoszláv néptől. Tito kormánya teljesen eladta Jugoszlávia gaz­dasági és politikai függetlenségét és egyre Inkább a külföldi tőke jö. védelmező befektetési helyévé vál. toztatja, akárcsak a második vL lágháború előtt volt. A titoísták most visszaadják a tőkéseknek a nép nyomására egy­kor államosított vállalatokat éi titokban hatalmas „kártérítéseket“ fizetnek a korábbi tulajdonosok­nak. Az imperialisták a belgrádi lakájtól máf mintegy 20 millió dolládt zsebeltek be. Mint az „Union Francaise de 1‘Informa. tion“ hírügynökség jelenti, a ju. goszldv kormány kötelezte magát, hogy az angol tőkéseknek 190b millió dinámyi, a francia tőké­seknek 500 millió dinámyi, a svéd bankároknak 500 millió dinámyi és a többi kapitalista államok tő- késeinek is többssáz millió dinár, nyi „kártérítést“ fizet. Ezenkívül Tltőék kötelezték magukat arra Is, hogy kamatostól kifizessék az ősz. szes régi jugoszláv államadóssá­got, amelyek között egyedül az Egyesült Államokkal szembeni tartozás kétmilliárd dinárra rúg. Igazán nem lehet Titóra fogni, hogy nem bőkezű, ha a jugoszláv nép vagyonának eltékozlásáról van szó. Ennek a bőkezűségnek egyik megnyilatkozása, hogy Titc nem Is olyan régen 150 ezer dol­lár kifizetésére kötelezte magát a kanadai kormánynak, valamiféle „segély“1 visszafizetése ürügyével. A helyzet úgy fill, bogy a tárgya, lásokra érkező Sinclair kanadai helyettes pénzügyminiszter első­sorban nem Kanada képviselője­ként érkezett Belgrádba, hanem az iszlrial bauxlt.telep feltárásá­ban erősen érdekeit Mellon-bank. ház képviselőjeként. E bauxtt- telepek már a háború előtt Is en nek a bankháznak az ellenőrzése alatt álltak. Tito bandája kész ar­ra, hogy fillérekért elvesztegesse a jugoszláv bauxitot a külföldi tőkések számára. A külföldi impe­rialisták gazdasági ügynökei, így elsősorban az amerikaiaké — úgy járnak-kelnek Jugoszláviában, mintha az már formájában i£ amerikai gyarmat lenne. A Tito-banda pedig hajbókol. Allan, az új amerikai nagykövet tiszteletére rendezett fogadás Bel- grádban — a bécsi „Neue Wiener Tagszeitung“ Jelentése szerint — a „legragyogóbb fogadás volt, me lyet a jugoszláv köztársaság fenn­állása óta rendeztek“. Allan e fogadás után nyugodtan biztosíthatta tengerentúli gazdáit, hogy Tito továbbra is kész felté­tel nélkül teljesíteni az amerikai háborús uszitók minden óhaját. Az amerikaiak „támogatást“ is nyújtanak lakájuknak. A napok, ban 20 millió dollár értékben ntái a második kölcsönt folyósították a titóistáknak. Mint az Egyesült Államok Export Bankjának elnö­ke kijelentette, ebből az összegből 15 millió dollár értékben Jugoszlá. via az Egyesült Államokban vásá­rolt különböző olyan nyersanya­got, amely ahhoz szükséges, hogy a Jugoszláviából Amerikába irá­nyuló iparcikkek termelését nö- vélhessék. A fennmaradó 5 millió dollárt is az Amerikába irányuló jugoszláv export-termelés kibővf. tésére fordítják. Ilyenformán a jugoszláv népnek ugyancsak meg kell fizetnie az amerikai „segély, ért“. A jugoszláv nép kifosztásának méreteiről tanúskodik az egyre növekvő amerikai export. Ameri­kai pénzügyi körök kimutatásai szerint a Jugoszláviából származó amerikai behozatal 1948-ban még csak 5 millió dollárt tett ki, 1949. ben már 16 millió dollárra rúgott, 1950-ben eléri a 40 millió dollárt. A valóságban pedig még nagyobb összegeket tesz ki azoknak a ha­difontosságú nyersanyagoknak az értéke, amelyeket Tito küld Ame­rikának és amelyek a jelentések­ben nem szerepelnek. Vájjon mit kap Jugoszlávia mindezért a kincsért, amelyet egy. re növekvő mértékben szállít az imperialistáknak? Csak fegyvert. Az „österreichische Zeitung“ Je­lentése szerint Nyugat-Németor- szágból naponta indítanak íegy- verszállitmányokat Jugoszlávia felé. Februárban csak a francia dolgozók békemozgalma akadá­lyozta meg, hogy Nizzán keresztül ne hajózzák be a Jugoszláviába irányuló hadianyagokat. Titó tehát az imperialisták ag­resszív háborús előkészületeinek felvonulási területévé vált. Klikk, je a szovjetellenes Nyugati Kató- Dai Szövetség felé kacsintgat és az imperialisták már Jugoszláviának e szövetségbe való felvételéről szőlő híreket rebesgetnek. Ez nem is csoda. Tito klikkjének, mind bel-, mind külpolitikája tökélete­sen megfelel az Imperialisták ér­dekeinek. Köthet azonban Tito háborúi uszító gazdáival bármilyen szerző­dést, Jugoszlávia népe egyre egy­ségesebben harcol az árulók poli­tikája énen. Európa demokratikus közvéleménye elilóll a francia kormány Joliul Curie elleni önkényes intézkedéseit A francia kormány önké­nyes intézkedése, amellyel el­mozdította Joliot Curie pro­fesszort a francia atomener­giakutató kormánybiztosság éléről, mérhetetlen felhábo­rodást keltett és erélyes tilta­kozást váltott ki Európa de­mokratikus közvéleményében- A Tribuna Ludu ezzel kap­csolatban megállapítja, hogy Joliot Curie a legkiválóbb francia atomkutató, a Béke Hívei Világkongresszus elnö­ke, az első volt, aki aláírta a stockholmi felhívást és kije­lentette, hogy soha sem fogja munlcásságát szovjet ellenes támadás szolgálatába állítani. Lengyelország, — tudósai­nak, valamint az egész len­gyel dolgozó nép nevében — tiltakozik a francia tudóst ért igazságtalanság ellen. A Román Népköztársaság állandó békevédelmi bizott­sága Joliot CurieHe* intézi táviratát, amelyben felháboro­dását fejezi ki a francia kor­mány önkényes eljárása: fe­lett és testvéri szolidaritásá­ról biztosítja a nagy francia tudóst. Az Albán Munkapárt lápja megállapítja: a francia kor­mánynak ez a szégyenteljes lépése arra vall, hogy ez a kormány már függetlenségé­nek látszatát sem képes meg­őrizni és teljesen behódolt a Wall-Street parancsainak. A békeharcosok német bi­zottsága táviratban értesítet­te a Nobel-díjas francia tu­dóst tiltakozásáról a francia kormánynál, a haladó tudo­mányt ért sérelem ellen- A Joliot Curiehez intézett táv­irat egyben elismeréssel r.dó- zik a nagy tudósnak a béke­harcban szerzett érdemeiért.

Next

/
Thumbnails
Contents