Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)
1950-05-07 / 24. szám
Az uráli gyár kovácsüzemében Az uráli nehézipari gépgyár kovácsüzemében nyomban feltűnik a látogatónak, hogy a ková csők és sajtotok munkahelyét asztalok és székek veszik körül. Nemcsak a kényelmet szolgálja ez, hanem a nyugodt munkalehetőséget is, arra, hogy a munkás figyelmesebben tanulmányozhassa a rajzot, elvégezhesse a szűk séges számításokat, A kovácsok áttértek a' kollektív sztahánovista mun kára. Ezen belül minden üzemrész, műszak, sőt a brigádok it önálló gazdálkodást vezettek be. Megalapították a készleinormá- kat, ezek, valamint a tüzelőanyag és villamosenergia fel használására szigorú számadást végeznek. Minden mester és brí gádvezető havonként megkapja a valamennyi költségtényezőre kitérő tervet, amely feltünteti a inunkafcladatut és hogy mennyi lémre, szerszámra, tüzelőanyag ra, stb. van szükség a munkafel- adat, teljesítésében. Az ilyen alapon vezetett ön álló gazdálkodásban mind azér: versenyeznek, hogy a tervet túl teljesítsék és növeljék a megta hárításokat. Az elmúlt évben je leülősen csökkent a felhasznált tüzelőanyag mennyisége, növekedett a gyártás, csökkent az önköltség. A fémmegtakarítás 1Ö0 tonnát tett ki. Csaknem minden brigád sze mélyi nyilvántartást vezet az el ért megtakarításokról. A szó cialista munkaversenynek ez az új alakja igen elterjedt az üzem. ben. A verseny élén Grigorlj Ko. vaienko áll, aki az elmúlt évben brigádjával legtöbb fémet — 23 tonnát takarított meg. — Mi — mondja erről Kovalenko — az anyag feldarabolását tartjuk az egyik legfontosabb műveletnek. Szerintem, ebben nem lehet „szemre“ végezni a mudkát: kézbe kell venni a logarlécet és ezzel számolni. Ha észszerűen vágjuk fel a rudat, csaknem mindig kiad még egy darabra való anyagot. De ha a rúdból csak annyi esik le, amennyit hulladéknál egyébnek bem nevezhetünk, akkor is össze gyűjtjük, megadjuk neki a szűk séges keresztmetszetet, jelzéssel látjuk el és külön tartjuk. Később kisebb alkatrészek kiková csolására használjuk fel. Abban a törekvésben, hogy a megtakarításokat növeljék, Kovalenko nem egy ész- szerüsítést vezetett be. Az egyik alkatrészt a technológiai előírások szerint három hevítéssel kovácsolták. Minden hevítés gázfelhasználással jár. Kovalenko elvégezte a szükséges számításo kát, megbeszélte a dolgot a mesterrel és kiderült, hogy jő mun ka mellett egyetlen hevítéssel is kikovácsolhatják a munkadarabot. Bevezették az új módszert és így nemssak nagymennyiségű tüzelőanyagot takarítanak meg, hanem nagymértékben növelték vele a brigád munkatermelékeny, végét. Kovalenkoék módszerét azután más brigádban dolgozó kovácsok is átvették, kiváló eredménnyel. A takarékosság jellemzi az üzem másik neves kovácsát, Pjotr Malejt is. Jő nézni ügyes mozdulatait, amelyekkel megfordítja a kalapács alatt az ízzé munkadarabot, körzővel megméri a lekovácsolt átmérőt és levágja az első alkatrésznek való darabot. öt alkatrésznek kell kikerül, nie belőle, de Malej minden esetben hatot „szab“ ki. Érthető, hogy az «imnlt évben személyi számlája javára 19 tonna meg. takarított fémet írtak. Sokat tettek az uráli gépgyár kovácsüzemének dolgozói a munkafolyamatok tökéletesítése érdekében is. Azé!őt! a kovácsolandó anyagot a kemencéből a földre dobták, ezután akaszkodlak bele a darura1 erősített fogók, így vitték a kala. pácshoz. Zanin mester azt Javasolta : szerkesszenek olyan sínt, amelynek segítségével a kovácso. landó darabot a kemencéből egyenesen a kalapács alá vihetik. A javaslatot megvalósították, a munkadarab továbbításának Ideje lényegesen csökkent és egyedül ennek következtében a munkatermelékenység öt százalékkal emelkedett. Ezenkívül az elmúlt évben az tizem munkásai és mesterei 110 észszerüsilő javaslatot nyújtottak be. A javaslatok felhasználásával az üzem többszázezer rubelt takarított meg. Ezévben az üzem dolgozói újabb szocialista kötelezettségeket vállaltak magukra, amelyek a munka, termelékenységének további emelését vonják maguk után. Elkészítették a szervezési technikai Intézkedé. sek tervét és ezen belül nagy figyelmet fordítanak az élenjáró sztahánovista munkamódszerek munkahelyen történő átadására. Nagy fontosságot tulajdonítanak a munkások és termelési vezetők technikai oktatásának. A sztahánovisták tucatjai esti iskolákon, technikumokban, műszaki főiskolákon és gépészeti szakiskolákon tanulnak, hogy tovább fejlesszék képességeiket. „ítyy. f*apót mtg.taUacttatt atiyaq.$at dotcj&zni" MOZGALMAT INDÍTOTTAK a bajai Szabadság-nyomda dolgozói A bajai Szabadság-nyomda dől. gozói, akik a DélüunáDtúli Nyom- dalpari Egyesülés keretében dolgoznak, lelkes mozgalmat indítottak az anyaggal való takarékoskodás tovább fokozására. Elhatározták, hogy havonként egy napon, az egész hónapban megtakarított anyag felhasználásával fognak dolgozni, hogy ezzel Is előmozdítsák a további önkölt. ségcsökkentést és az anyaggal való fokozottabb gazdálkodást. Mozgalmuk az „Egy napot meg takarított anyaggal dolgozni“ — minél szélesebbre való kiterjesztésére versenyre hívták ki a Nyomdaipari Egyesülés valamennyi nyomdájának dolgozóit. A Bajai Altatni AcuUáa lett py&ztese a május 1-i kirakatversenynek Május 1. tiszteletére Baján de. koráciős verseny Indult. A dekorációs verseny melleit kirakatversenyt is rendeztek. Szebbnél- szebb kirakatok hirdették a há. roméves terv Sikerét és ötéves tervünk máris megmutatkozó eredményeit. A dekorációs versenyben az első helyezést a városháza nyerte, második a Kecskeméti Víz- gazdálkodás lett, míg a harmadik legszebb killső dekoráció elismerése a Magasépítő NV-nek jutott. A kirakatversenyben első az Állami Áruház lett. Második a Választék Selyem- és Szövetbolt, míg a harmadik a Cipőszaküzlet lett. Dicséretet nyertek ötletes kirakatrendezésükért a Texiilke- reskedelmi NV, a Vasért, a Szikra könyvesbolt, a Méteráruk boltja, a 189. és 177. Népboltok, a Kötött és Divatáruból! és az üveg és Porcellánkereske- delmi NV. Külső dekorációjukért a Szakmaközi Titkárság, a Fősz tógyár, a Pécsi Növényolajipar! NV bajai telepe és az Avirt. A féiegyházi hengermalom versenyre hívta a váci hengermalmot A szocializmus mielőbbi aegvalósításának érdekében a élegyházi malom dolgozói 'ersenyre hívták váci szakágaikat, illetve az ottani lengermalom dolgozóit az lábbi versenypontok szerint: 1. Minőségi és mennyiségi iőrlési verseny az eddigi felételek szerint. 2. Az 1950 évi termelési elő- j rányzalmlc november 30-ig aló teljesítése. 3. Üzemanyagfogyasztás ! sökkentése. 4. Az egyéni versenyben olgozók számának legalább 0 százalékkal való emelése. t 5. Az 1950. év első negye- . dében való megtakarítás emelése. 6. Az 1949. évben felhasznált túlórák legalább 40 szá- szalékkal való csökkentése. 7. A Vorosin-mozgalom kiszélesítése. 8. Az 1950. évre előirány* zott nyereségrészesedés legalább 10 százalékkal való emelése, ami 35 ezer forintnak felel meg. A verseny kezdődik: május 1-én ég végződik december 31-én. A félegyházi malom dolgozóinak versenyfelhívását nagy lelkesedéssel fogadták el mindkét malom dolgozói. Havonta két napon át dolgoznak megtakarított nyersanyagból A „Szkorohod“-clpőgyár Sztá. lin-díjas brigádvezetőnője, Olga Mustukova levelet intézett Lídia Korabjelnyikováboz. A levélben értesítették a komplex-megtakarítási mozgalom kezdeményezőjét, hogy március hónapban mintegy 40 ezer rubel értékű nyersanyagot takarítottak meg. Ezt követően a brigád tagjai elhatározták, hogy kötelezettségvállalásaikat tovább emelik. Megfogadták, hogy április hónaptól kezdve havonta két napon át dolgoznak megtakarított, nyersanyagból. MEGJELENT a Szovjet gyár Szovjet asszony c. füzetsorozat 2. száma. Elbeszéléseiben, melyet szovjet asszonyok írnak, a termelés különböző területein dolgozó szovjet asszonyokat ismerünk meg, akik ragyogó munkahőstetteket hajtanak végre, akik ott harcolnak a békéért folyó harc első sorában, — példát mulatva a világ összes dolgozó asszonyainak. 46 oldal. Ara: 2.— Ft. Kiadja: MSzT és MNDSz. Kapható: MDP pártszervezetekben, MNDSz és MSzT szervezetekben. Tito klikkje a jugoszláv nép tulajdonát bocsátja áruba Az olyan gyáva banda, amely érzi, hogy rövidesen felelnie kell bűneiért, mindig Igyekszik minél gyorsabban túladni mindazon, amit összerabolt. Pontosan így tesz Tito aljas klikkje is, amely nagyban kiárusítja mindazt, amil erőszak és csalás útján rabolt el a jugoszláv néptől. Tito kormánya teljesen eladta Jugoszlávia gazdasági és politikai függetlenségét és egyre Inkább a külföldi tőke jö. védelmező befektetési helyévé vál. toztatja, akárcsak a második vL lágháború előtt volt. A titoísták most visszaadják a tőkéseknek a nép nyomására egykor államosított vállalatokat éi titokban hatalmas „kártérítéseket“ fizetnek a korábbi tulajdonosoknak. Az imperialisták a belgrádi lakájtól máf mintegy 20 millió dolládt zsebeltek be. Mint az „Union Francaise de 1‘Informa. tion“ hírügynökség jelenti, a ju. goszldv kormány kötelezte magát, hogy az angol tőkéseknek 190b millió dinámyi, a francia tőkéseknek 500 millió dinámyi, a svéd bankároknak 500 millió dinámyi és a többi kapitalista államok tő- késeinek is többssáz millió dinár, nyi „kártérítést“ fizet. Ezenkívül Tltőék kötelezték magukat arra Is, hogy kamatostól kifizessék az ősz. szes régi jugoszláv államadósságot, amelyek között egyedül az Egyesült Államokkal szembeni tartozás kétmilliárd dinárra rúg. Igazán nem lehet Titóra fogni, hogy nem bőkezű, ha a jugoszláv nép vagyonának eltékozlásáról van szó. Ennek a bőkezűségnek egyik megnyilatkozása, hogy Titc nem Is olyan régen 150 ezer dollár kifizetésére kötelezte magát a kanadai kormánynak, valamiféle „segély“1 visszafizetése ürügyével. A helyzet úgy fill, bogy a tárgya, lásokra érkező Sinclair kanadai helyettes pénzügyminiszter elsősorban nem Kanada képviselőjeként érkezett Belgrádba, hanem az iszlrial bauxlt.telep feltárásában erősen érdekeit Mellon-bank. ház képviselőjeként. E bauxtt- telepek már a háború előtt Is en nek a bankháznak az ellenőrzése alatt álltak. Tito bandája kész arra, hogy fillérekért elvesztegesse a jugoszláv bauxitot a külföldi tőkések számára. A külföldi imperialisták gazdasági ügynökei, így elsősorban az amerikaiaké — úgy járnak-kelnek Jugoszláviában, mintha az már formájában i£ amerikai gyarmat lenne. A Tito-banda pedig hajbókol. Allan, az új amerikai nagykövet tiszteletére rendezett fogadás Bel- grádban — a bécsi „Neue Wiener Tagszeitung“ Jelentése szerint — a „legragyogóbb fogadás volt, me lyet a jugoszláv köztársaság fennállása óta rendeztek“. Allan e fogadás után nyugodtan biztosíthatta tengerentúli gazdáit, hogy Tito továbbra is kész feltétel nélkül teljesíteni az amerikai háborús uszitók minden óhaját. Az amerikaiak „támogatást“ is nyújtanak lakájuknak. A napok, ban 20 millió dollár értékben ntái a második kölcsönt folyósították a titóistáknak. Mint az Egyesült Államok Export Bankjának elnöke kijelentette, ebből az összegből 15 millió dollár értékben Jugoszlá. via az Egyesült Államokban vásárolt különböző olyan nyersanyagot, amely ahhoz szükséges, hogy a Jugoszláviából Amerikába irányuló iparcikkek termelését nö- vélhessék. A fennmaradó 5 millió dollárt is az Amerikába irányuló jugoszláv export-termelés kibővf. tésére fordítják. Ilyenformán a jugoszláv népnek ugyancsak meg kell fizetnie az amerikai „segély, ért“. A jugoszláv nép kifosztásának méreteiről tanúskodik az egyre növekvő amerikai export. Amerikai pénzügyi körök kimutatásai szerint a Jugoszláviából származó amerikai behozatal 1948-ban még csak 5 millió dollárt tett ki, 1949. ben már 16 millió dollárra rúgott, 1950-ben eléri a 40 millió dollárt. A valóságban pedig még nagyobb összegeket tesz ki azoknak a hadifontosságú nyersanyagoknak az értéke, amelyeket Tito küld Amerikának és amelyek a jelentésekben nem szerepelnek. Vájjon mit kap Jugoszlávia mindezért a kincsért, amelyet egy. re növekvő mértékben szállít az imperialistáknak? Csak fegyvert. Az „österreichische Zeitung“ Jelentése szerint Nyugat-Németor- szágból naponta indítanak íegy- verszállitmányokat Jugoszlávia felé. Februárban csak a francia dolgozók békemozgalma akadályozta meg, hogy Nizzán keresztül ne hajózzák be a Jugoszláviába irányuló hadianyagokat. Titó tehát az imperialisták agresszív háborús előkészületeinek felvonulási területévé vált. Klikk, je a szovjetellenes Nyugati Kató- Dai Szövetség felé kacsintgat és az imperialisták már Jugoszláviának e szövetségbe való felvételéről szőlő híreket rebesgetnek. Ez nem is csoda. Tito klikkjének, mind bel-, mind külpolitikája tökéletesen megfelel az Imperialisták érdekeinek. Köthet azonban Tito háborúi uszító gazdáival bármilyen szerződést, Jugoszlávia népe egyre egységesebben harcol az árulók politikája énen. Európa demokratikus közvéleménye elilóll a francia kormány Joliul Curie elleni önkényes intézkedéseit A francia kormány önkényes intézkedése, amellyel elmozdította Joliot Curie professzort a francia atomenergiakutató kormánybiztosság éléről, mérhetetlen felháborodást keltett és erélyes tiltakozást váltott ki Európa demokratikus közvéleményében- A Tribuna Ludu ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy Joliot Curie a legkiválóbb francia atomkutató, a Béke Hívei Világkongresszus elnöke, az első volt, aki aláírta a stockholmi felhívást és kijelentette, hogy soha sem fogja munlcásságát szovjet ellenes támadás szolgálatába állítani. Lengyelország, — tudósainak, valamint az egész lengyel dolgozó nép nevében — tiltakozik a francia tudóst ért igazságtalanság ellen. A Román Népköztársaság állandó békevédelmi bizottsága Joliot CurieHe* intézi táviratát, amelyben felháborodását fejezi ki a francia kormány önkényes eljárása: felett és testvéri szolidaritásáról biztosítja a nagy francia tudóst. Az Albán Munkapárt lápja megállapítja: a francia kormánynak ez a szégyenteljes lépése arra vall, hogy ez a kormány már függetlenségének látszatát sem képes megőrizni és teljesen behódolt a Wall-Street parancsainak. A békeharcosok német bizottsága táviratban értesítette a Nobel-díjas francia tudóst tiltakozásáról a francia kormánynál, a haladó tudományt ért sérelem ellen- A Joliot Curiehez intézett távirat egyben elismeréssel r.dó- zik a nagy tudósnak a békeharcban szerzett érdemeiért.
