Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-19 / 34. szám

Csak az angol-amerikai elnyomók és kiszolgálóik elleni küzdelemmel Sehet kiharcolni a békét és a német nép biztos iivdjét A Néma* Demokratikus Köztársaság kormánynyilatkozata A Német Demokratikus Köz társaság Népi Kamarájának szer dui ülésén Otto Grotewohl eiviárs, miniszterelnök nyilatkozatot tett azzal kapcsolatosan, hogy a Szov­jetunió czökkentette Németország jóvátételt kötelezettségeit. Hang. súlyozta, üogy a Szovjetunióval és a népi demokrácia országaival való barátság, a népgazdaság bé­kés újjáépítésének, a köztársaság demokratizálásának útja újabb nagyjelentőségű sikerhez veze lett. Szólott a Német Szocialista Egység Párt javaslatáról és a Uirnáuy határozatáról, majd fel­olvasta a Sztálin elvu'cshoz in tézett levelét és Sztálin elvtárs válaszlevelét a jóvátételt kötele zettség csökkentéséről. A Német DetuoitraUkus Köztársaság Ideig lettet kormánya a német nép ne­vében köszönetét mond a Szov­jetunió kormányának és a Ken­gyel Küz’ársasúg kormányának mtgyle.kü elhatározásukért, amely, b el a német jóvátételt kötelezett ségnek még fennmaradó összegét bú százalékkal csökkentik és a jóvátétel teljesítését ezen tűi menően is tetemesen megtönnyi tik azzal, hogy lő évre elosztják- mendottu. — Rámutatott, hogy ez a határozat döntően hozzá fog járulni a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági és kuitu vális fellendüléséhez. Ezután így folytatta: — A Szovjetunió Minisztertanácsának elhatározá­sában újabb bizonyítékát látjuk annak a nagylelkűségnek és bi­zalomnak, amellyel a Szovjetunió népei a Német Demokratikus Köz­társaság iránt viseltetnek. Ennek a magatartásnak az alapja az igazi baráti kapcsolat. — Hang­súlyozta, hogy a jóvátétel csök­kentése újból megmutatta: a Szovjetunió szocialista külpoliti­kája tiszteletben tartja minden nép és minden nemzet egyenlősé­gének, minden — szabadságot és békét szerelő — nép barátságának és együttműködésének elvét. A szocializmus országa nem tápiá- bosszút a legyőzöttekkel szemben. Hz a magatartás annál jelentőség- ieljesebb, mert a szovjet nép a hitleri háborúban nagyon sokat szenvedett. Már az eredetileg megállapított 10 milliárd dolláros jóvátétel) összeg is csak csekély része az okozott károknak. Gro- tewohl elvtárs kiemelte, hogy ez a körülmény méginkább hálára kötelezi a német népet. A Jóvá tételi kötelezettségek csökkenté­sét az tette lehetővé — folytatta, — hogy Németország keleti részé­ben ráléptünk a demokrácia, a béke cs a békeszereitő népekkel való barátságnak útjára. Grote- wohl elvtárs ezután rámutatott, hogy Nyugal Nétnetorsfágban nem ezt az utat járják. Az USA, Nagy- Británia és Franciaország kül­ügyminisztereinek legutóbbi Ion- doni konferenciája ójből bebizo­nyította, hogy az imperialista ha­talmak politikája a német nép irányában szöges ellentétben áll a Szovjetunió nagyvonalú maga tartásával. A nyugati külügymi­niszterek határozatai újabb sú­lyos csapást .jelentenek a német népre és a béke ügyére. A lon­doni megállapodások valódi tar. talma a következő pontokban foglalható össze: 1. A megszállási szabályzat ér­vényben marad, azt nem enyhítik és érvényét beláthatatlan időre k: terjesztik. 2. Nyugat-Németország lakos­ságától megtagadják az önrendel kez.ést és az állami szuverénitá* minden jogát. 3. A Dyugail megszálló hadse regek, mint jogellenes megszálló csapatok Németországban marad­nak. 4. Visszautasítják a békeszerző­dés megkötését Németországgal. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya a leghatáro- zottabban kijelenti, hogy az 195(, május H-i londoni megállapodá­sok ellentétben állnak a potsdami egyezmény szövegével és széllé mével, úgyszintén a. szövetségesek egymásközött kötött összes szer­ződéseivel, Németországról. Ezek a megállapodások tehát jogelle­nesek. A német nép ezeket soha sem fogja elismerni. A londoni megállapodások a legdurvábban sértik a német nép létérdekeit és nemzeti érzéséi. Annak az eldön téséről van sző — jelentette ki Grotevvohi elvtárs, — hogy a hí­met nép emberhez méltóan, el­nyomástól mentesen és békében éljen-e, avagy elpusztuljon egy újabb Imperialista háborúban? A kalandor elnyomók terveinek po­litikai sugalmazói azonban nem számolnak a német nép akaratá­val, amely biztosítani akarja éle­tét és békéjét és kiszabadítja Né­metországot a gyarmati politika béldyóiból. üz Egyesült Lengyei Munkáspárt feladatai az áj káderekért folytatott küzdelemben liieruí elvtars beszámoló (a a Központi Bizott­ság teljes ülésén Az Egyesült Lengyel Mun­káspárt Központi Bizottságá­nál«; nemrégiben megtartott IV. plenáris ülésén Boleszlav Bierut elvtárs, a Várt elnöke tartott beszámolót .,A Párt feladatai az új káderekért folytatott küzdelemben, az ál. talanos helyzet alapján“ cím­mel. Bierut elvtárs a nemzet­közi helyzet elemzése után ezeket mondotta: — Pártunknak, mint né­pünk vezető erejének, mindent el kell követnie, hogy fejlődé sünk egyre gyorsabb ütemé' semmi se fékezze. Ennélfogvt az egyik legfontosabb és ha lasztást nem tűrő feladat i pártkáderek gyorsabb fejlődé sének biztosítása. — Nálunk nem lesz hián> az emberekben, ha megfelel« színvonalra emeljük a pártok tatás kérdését. A párttagsál ideológiai nevelésének helyei megoldásában rejlik a Szov­jetunió összes győzelmeinél é9 eredményeinek egyik for rása. Feladatunk, hogy bút rabban és alaposabban has„ náljuk ki az SZK(b)P szerve, zési tapasztalatait, a tömege} ideológiai nevelésének terén. — Még az eddiginél is j a gyobb mértékben kell clsajá títani az SzK(b)P szervezés politikájának értékes tapasz talatait a káderek kivál aszta sában és nevelésében, okta á :» llinicn sában, ideológiai és politikai színvonaluk emelésében, a társadalmi, állami és kultúr- tevékenység minden frontsza­kaszán. A pártbizottságok és pártszervezetek tekintsék fő feladatuknak a dönlő fordulat megvalósítását a káderek jobb kiválasztásában és képzettsé­gük gyors emelésében: mind marxista-leninista elméleti is­mereteik, mind tapasztalataik és szervezési készségük terén. | A népgazdaság szüntelen ! fellendülése egyre több vezető ' és szakképzett kádert követel. A kérdés megoldása nélkül nem lehet végrehajtani a hat­éves terv nagy és nehéz fel­adatait. Az élenjáró munká­sok, a termelés észszerüsitői fontos tartalékai a vezető ká­dereknek. Mielőtt vezető be­osztásba kerülnek, megfelelő kiképzést kell kapniok. Ä Párt káderpolitikájának az legyen az alapja, hogy minden erő­feszítést az új népi értelmi­ség minél gyorsabb megterem­tésére irányítson, a régi tech­nikai káderek egyidejű maxi mális felhasználása mellett. Bierut elvtárs így fejezte be beszédét: — Egyesüljetek a békeharc zászlaja alatt, amelyet az egész haladó emberiség tánto­ríthatatlan vezére, a béke és szocializmus zászlóvivője, a mi nagy barátunk és taní­tónk, Sztálin elvtárs vezet. Szovjet jegyzék a szovjet-iráni határén végzen iégiiérképezés Egyében Az iráni szovjet nagykövetiig május 14-én jegyzőkben hívta fc az Iráni kormány figyelmét arra, hogy az iráni kormány bizonyo-. lépései nem egyeztethetők össze a jószomszédi kapcsolatokkal a Szovjetunió és Irán közön, ame­lyek megteremtését az 1021-ben megkötött szerződés célul tűzte ki. Az Iránt lnpokban az utóbbi Időben közlemények jelentek nng, arról, hogy Iráni Olaj Részvény társaságot szerveztek, amely olaj kutalást és olajkitermelést fog végezni Irán egész területén, ki­véve az Angol Iráni Olajtársaság koncessziós területeit. A Keihán című lap például azt írta, hogy az Iráni Olaj Részvénytársaság jelenleg külföldi szerződéseket kö külföldi vállalatokkal geológiai kutatások és repülőgépről történi fényképfelvételek készítésére, első­sorban a Szovjetunióval határos körzetekben. Ez év márciusában tájékoztat­ták a szovjet nagykövetséget ar ról, hogy kitűzték a versenytár gyalust a Szovjetunióval határos területeken végzendő repülő-fény képfelvétel! és térképészeti mun­kálatokra. A tájékoztatás rámu tatott, hogy a repülő-fényképfel vételek alapján térképre veszik az említett körzeteket — geoló giai, ipari, katonai és csupán ki*, részben erdészeti, öntözési, vala­mint városrendezési célokra. A szovjet nagykövetség erre a tá jékozlatásra közölte az Iráni kor mánnyal, hogy a nagykövetség véleménye szerint ezeket a muu' kálatokat nem külföldieknek, ha­nem maguknak az irániaknak kell elvégezniük. Az iráni kor many mind a mai napig nem vá faszolt a szovjet nagykövetség nyilatkozatára. Ugyankkor azon ban az iráni kormány folytatja a szovjet-Iráni határ mentén azok nak az Intézkedéseknek végrehaj tását, amelyeknek katonai je­lentőségük Is van és nmelyekné' külföldi és köztük amerikai szak embereket is foglalkoztatnak. A szovjet kormány már felhívta az iráni kormány figyelmét égést sor tényre, amelyek arról tanús­kodnak, hogy e külföldi képvtse lök iráni tevékenysége veszélyez­teti a Szovjefúniő határait. A szovjet kormány elvárja, hogy az iráni kormány megteszi a szllksé. ges intézkedéseket a kialakult "pr.dellenes helyzet megszűnteié sére. Az 195051. évi állami teraéayliegyüjtés szabályozása A Magyar Közlöny sezrdai szú- mában megjelent a Magyar Nép- köztársaság minisztertanácsának rendelete az 1950—51. évi állami terménybegyüjtés szabályozásáról. A rendelet ,rtelmében a kenyérga­bona- és takarmánybeadási kö­telezettség az 1950—51. évben ál­talában ugyanolyan mértékű ma­rad, mint az elmúlt gazdasági év­ben volt. Az állami terménybegyüjtés leél főrészre oszlik éspedig a kenyér- gabona- és takarmány beadásra, továbbá szénabeadásra. A rendelet értelmében a ke- nyérgabona- és takarmánybeadási kötelezettségből 70 százalék a ke­nyérgabona, míg 30 százalék a ta­karmánybeadási kötelezettségre esik. A gazdálkodó a kenyérga­bona beadási kötelezettséget első­sorban kenyérgabonával, ezt kö­vetően pedig sorrendben árpával, zabbal, kukoricával, vagy napra­forgóval teljesítheti. Változatlanul fenntartja a ren­delet azt az intézkedést, hogy a háztartási és gazdasági szükség­let kenyérgabonánál a beadási kötelezettséget megelőzi, így a kenyérgabona beadási kötelezett­ségét a háztartási és gazdasági szükségleten felül rendelkezésre üllő feleslegből kell teljesíteni. A takarmány beadási kötelezett­séget elsősorban árpával és zab­bal kell teljesíteni. Az állami állattartás jelentős fejlődésére való tekintettel a rét- területek után külön szénabeadási köteleiét!,Héget állapít meg. A rendelet külön intézkedik a termelőszövetkezeti csoportok be­adóm kötelezettségéről. A III. tí­pusú termelőszövetkezeti csopor­tok terménybeadást kötelezettsé­ge ugyanolyan mértékű, mint ta­valy volt. A táblás művelésű (I. típusú) termelőszövetkezeti csoport tag­lóinál a csoportba bevitt terület­re eső terménybeadási kötelezett, séget kedvezmény címén 15 szá­zalékkal kell csökkenteni. A dolgozó parasztság érdekeit védi a rendeletnek az az inlézke dése, hogy az elmúlt évvel szem ben a felesbérlet, vagy rész»--.- bérlet esetében a terménybeadus kötelezettséget a felesbérbeadó nak, vagy a részesbérbeadónar* kell viselnie. A részes müveiéire kiadott földterület u:ún ugyan csak a tulajdonost, illetőleg a munkáltatót kell terménybérbe- adásra kötelezettnek tekinteni. Szénabeadásra nem kötelezett az a gazdálkodó, akinek rétje 501 négyszögölnél nem nagyobb, to­vábbá az, akinek összes földterü­lete az öt kát. holdat nem ha­ladja meg és a rétterülete nem nagyobb egy kát. holdnál. , Az elmúlt évben a kulákságra érvényes magasabb szorzókulcso­kat a rendelet azokra alkalmazta, akiknek az összterületük a 25 kar. holdat és kát. tissía jövedelmük a 350 aranykoronát meghaladta. A rendelet értelmében az 1950— 51. évben az összterület kiszámí­tásánál a szőlőterület ötszörös, míg a gyümölcsöst, kertet négy­szeres mértékben kell alapul ven­ni. így, ha ezáltal a gazdálkodó összterülete eléri a 25 kát. hol­dat, a beadási kötelezettséget a kulákságra megállapított szorzó, számmal kell kiszámítani. A ku­lákságra érvényes beadási kulcs alapján kell megállapítani azok­nak a falusi spekulánsoknak (cséplőgéptulajdonosok, malmo­sok, kereskedők, kocsmárosok) kötelezettségét, akiknek az össz­területe egyébként nem éri el a 25 kát. holdat Az új rendeletnek mgfelelően tehát mindazoknak a beadási kötelezettségét, akik ténylegesen kulákok, a kulákság badási kulcsával kell kiszámítani. A rendelet Intézkedik a szerző­déses termeltetésről is. Eszertni az a gazdálkodó, aki termelési szerződést kötött, a szerződésileg lekötött terület után mentesül a terménybeadási kötelezettség alól. A szerződésileg termelt napra­forgómag beszámítható a tér ménybeadási kötelesség teljesíté­sébe. y Az orgoványi Défosz mun­kaügyi bizottsága a község kulákjáinak alkalmazottügye­it tárgyalta az elmúlt héten. A kulákok még most is szem­beszáll nak a rendelkezésekkel és nem hajlandók megérteni, hogy már rég elmúlt az idő, amikor az alkalmazottakat éh­bérért lehetett dolgoztatni Iá. tástól-vakulásig. Szervezetünk munkaügyi bizottsága egymásután rántja le a leplet a kollektív szejző­dést kijátszó kulákokróL — Csősz Bertalannak 1723 fo­rint elmaradt munkabért kel­lett megfizetnie, Tekes József 1149 forinttal, Fekete Gézi ágasegyházi kulák 1921 fo­rinttal maradt adós munka­vállalójának. így alkonyodik most már ,,vitéz‘‘ Király Gábor éa 19-es követőinek s így szolgáltatnak igazságot a dolgozók az egy kori urak földjén, Orgová nyon is. Száraz Julia S x i n h á x n J J li|ll!lil!H|j|llll!illll!ll]ll!lil!!!ll!i ° M 1 W S Cl g Szerda este mutatta bo az Ál­lami Színtársulat Kecskemét dol­gozóinak Pavlenko „Boldogság1' c. színmüvét. Pavlenko színműve szocialista- realista alkotás. A valódi életet, az igaz.1 liősijket, a mindennapi embereket állítja elénk. Alakjai nem elvontak, nem mesebeliek, hanem maguk a szovjet emberek, akik nem- csupán vágyakozva ke­resik, hanem meg is találják a boldogságot. Ez nem valami cso­dálatos dolog, hiszen abban az. államban élnek, ahol megszűnt a kizsákmányolás. Az alkotó munka öröme: az igazi boldogság köz. kinccsé vált. Voropájev szerepét Márki Géza alakította. Közvetlen, egyszerű embert formált Voropájevből. Ak. kor, amikor a Sztálin elvtárssa] történt beszélgetést mesélte el a kolhoztagoknak, szavai jói kife­jezték Sztálin gondoskodását, szeretető!. Farkas Anny kellemes1 meglepetést okozott a közönség­nek. A szovjet nőt, aki gondjaiba veszi a beteg, életunt katonát, se gíti, szerelme nem önző, jól a!a kította. Szalma, Lajos nem ind’.s meggyőzővé tenni Korytov párt­titkár alakját, Pethes Ferenc Go- rodeov-ja pedig legtöbbször a le tűnt Idők népszínműveinek „ma­gyar parasztijára hasonlítót'. Túlzott s a szerep egységes ki dolgozása helyett a helyzetkomi kamra épített. ilarkovics Veti. nem egyszer a sablon-opereite . bakfisaként hatott. Csorba, Já noky és Oláh kisebb szerepeik1*', jól kidolgoznák. Kelemen Éva sz" repének legkisebb részleteit is hűen megjátszotta. MŰSOR: 18 án, csütörtökön este 8-kor. „Boldogság". 10—21-ig: „Gerolsteini nagyhír cegnő“ (Offenbach zenéjével). , -----------------------——— O rgoványon a 2culd2co2c még mindig azt fiiszik, sz alkalmazottat élibérért lehet dolgoztatni

Next

/
Thumbnails
Contents