Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. május (5. évfolyam, 19-43. szám)

1950-05-19 / 34. szám

lebecsüllek az ellenség erejét, elhanyagolták a felvilágosító munkát A szatmári gépállomás csak 53 százalékban teljesítette tervét A kalocsai járás egymást sű­rűn érő kis falvainak határában a dolgozók jó munkája, a bő­séges eső hatására nekiiramo- dott vetések gazdag termést ígérnek. A szakmári gépállomás színjében már egymásmellé so­rakoztatva állanak a tavaszi munkát kiszolgált traktorok. Az irodában Rózsa Mihály állomás­vezető beszél. Az eredményekről? Azokat néhány szóban el lehel mondani. Annyi csupán az egész hogy az ősszel, egyéni dolgozó paraszttal kötött 73 szerződés! az idén 327-re emelték és hogy a szerződéskötésben Rideg Ig­nác traktoros végezte a legjobb munkát: 3 holddal indult ki szántani és munka közben még 172 hold szerződést biztosított. Rideg Ignác hanyagoltuk a szüntelen felvilá­gosító munkát dolgozóink között. Ebből eredt azután minden hiba: hogy csupán 53 százalékban biz­tosítottuk a tervet, hogy a terv­szerűtlen munkaszervezés miatt sok az üresjáratunk, a tétlenke­dés, a határoztalanság. A tapasz, tálatok megtanítottak bennün­ket s már most, a tarlőhántás megszervezésénél arra törekszünk, hogy a tavaszi kampány hibáit kijavítsuk. Fősúly a rendszeres politikai munkán, a dolgozók szakmai oktatásán és a tervszerű munkamegszervezésen lesz. De eh­hez szükséges az is, hogy a Já­rási Pártbizottság és a községi pártszervezetek fogjanak szoro­san velünk össze és közös mun­kával biztosítsuk azokat az ered­ményeket, amiknek külön-külön csak töredékét tudjuk megvalósí­tani. A kalocsai Járásban, az egyházi reakció és a kulákság főfészké­ben valóban erre az összefogásra van szükség, hogy Pártunk dia­dalra vihesse itt is a szocializ­mus ügyét Az a dolgozó, aki napjaink- ban a kalocsai városházán jár, jólesően veszi észre, bogy az eltelt náhány esztendő alatt mennyire megváltozott a köz- igazgatás képe is sok egyéb­bel ebben az országban. A felszabadulás előtt néhány ember lézengett csak a folyo­sókon, azokat is ide-oda kül­dözgették, míg meg nem ún- ták és meg nem látták, hogy az urak csak aktákat gyárta­nak és egyenesen rossz néven veszik, ha a dolgozó kisem­ber panasszal megy eléjük. Persze, hogy nem értek rá a dolgozók ügyeivel „bíbelődni“ amikor az egész apparátus arra szolgált, hogy az érsek­uradalmat, a főképtalant szolgálja. Ma a hivatali szo­bák nyitva állanak a dolgo­zók előtt és a régi ,,nagyságos polgármester úr“ helyett az egyszerű munkásból a pol­gármesteri székbe került Kd- csor Mihály elvtárs hallgatja végig türelemmel a panaszo­kat és azonnal intézkedik is azok orvoslásáról. A ! KÖNYVISMERTETÉS W, Z. Foster: A kapitalismus alkonya Hatvannyolcéves korában William Z. Foster, az ameri­kai Kommunista Párt főtit­kára visszatekint arra a kor­szakra, amelyben élete le folyt. Tizennyolcéves korától résztvett a munkásosztály küzdelmeiben. Korunk döntő változását, a nemzetközi ka­pitalizmus egvre gyorsuló ha­nyatlását és a szocializmus győzelmes előretörését, meg­erősödését tárgyalja. Vizsgál­ja az amerikai fasizmus fej­lődésével párhuzamosan az amerikai munkásmozgalom előretörését, a szociáldemo­krácia elkorcsosulását és a vallás hanyatlását. Uj Kultúra inni Május O-ón múlt öt éve an­nak, hogy a diadalmas Vörös Hadsereg kiűzve saját országá­ból a fasiszta hadakat, minket is felszabadított és Németországban döntő győzelmet aratott. De a Szovjetunió nemcsak felszabadí­tott bennünket, hanem azóta is állandóan segít és támogat anya- gilag, erkölcsileg egyaránt. Seyit gazdasági éleünk felletidUésóben, de segít kulturális téren is, ami­kor népi művészegyütteseit el- küldi hozzánk, hogy meggyőzöd hessünk a szocialista kultúra felsőbbrendűségéről. a nagy győzelem hatodik r* évfordulóján itt, Kecs­keméten tanúi lehettünk a szóu- jet kultúra fejlettségének. Mi, az MNDSz iskola hallgatói és vezetősége, akik az ország min­den részéből jöttünk ide tanulni, abba a szerencsés helyzetbe ke­rültünk, hogy megnézhettük és hallgathattuk a szovjet együttes előadását. Nekünk, üzemi mun- kásnöknek és icscs. tagoknak az ótkos Uorthy-rezsim alatt a ro. bot és elnyomás volt az osztály­részünk. Legfeljebb hat elemit végezhettünk el, tovább nem ta­nulhattunk, mert a kapitalista társadalmi rendszer a kultúrát is kisajátította a kiváltságosak részére a jóléttel együtt. Mi a színházat csak jó messziről, kí­vülről nézhettük meg, de arról nem is álmodhattunk, hogy va­laha belülről is meglássuk. Ame­rikai ponyvaregényekkel elégít­hettük csak ki az olvasási szom junkat, amelyiknek az első olda­Ián féltucat embert a halálba küldtek, vagy a könyv, végén sok. bonyodalom után a vezérigazgató úr feleségül vette a titkárnőjét. Ha véletlenül meg tudtunk néz- ni egy filmet, ott is csak hason­lót láthattunk. És valljuk csak be őszintén, hogy egy ilyen film, vagy könyv után mi is a mese­beli hercegről álmodoztunk, ti. tokban remélve, hogy majd jön egy lovag, aki kiemel a nyomor­ból. Ma. már tudjuk, hogy ezek a könyvek azért íródtak, hogy ál­taluk a sötétségben élő népekei még nagyobb sötétségbe taszít­sák. Céljuk a valóság elferdítése, ködösítés volt, hogy eltereljék a dolgozók figyelmét a reális való­ságról és a kizsákmányolás igazi okairól. ennyivel művészete nyuj{. Minden könyv, minden film a dolgozók minden- napi problémáit tárja, fel és rá­mutat a problémák helyes meg­oldására. A szovjet kultúra a valóságot, igazságot mutatja, örömmel vesszük a kezünkbe szovjet írók könyveit és boldo­gan megyünk a moziba megnézni a szovjet filmeket, mert mind­egyikből kapunk valamint. Min­den film utjn úgy érezzük, hogy ismét sokat tanultunk. A május 9-i kecskeméti elő­adáson megértettük azt, hogy a szovjet elvtdrsak minden ének­éé táncszáma magát a társadalmi rendszert, a vidám és boldog éle­let tükrözi vissza. És tudjuk azí is, hogy ezt a magas színvonalú ''tJ' kultúrát csak szabad ország sza- ’"O tad népei teremthetik meg. Csak szocialista országban lehetséges Í*Ö ilyen kultúra. gj Nekünk, magyar dolgozó asz- ,Jn ezonyoknak az életszínvonalunk “O emelésével együtt megnőttek a , O kulturális igényeink is. Uj kul- ,'Q túrát akarunk, a Szovjetúnióéhoz g hasonló szocialista kultúrát, mély J'Ö a népből való és a nép számára !'© van. 20 tu i, dolgozó (iszonyok meg- s% ígérjük Rákosi elv. tV társnak, hogy Pártunk vezetésé. jx vei kivesszük részünket a szooia- 0 tizmus építéséből minden votta- •Q Ion. Kultúránk fejlesztéséből X éppúgy, mint a termelés front- lp ján. Munkánkkal mi is elősegít- 0 jük a kapitalizmus teljes meg jtj semmisítésével a kapitalista kul- é túra maradványainak a jelszó- 0 molását, hogy a szocializmussal i') felépíthessük új kultúránkat. S örök hálával gondolunk a nagy ,3 Szovjetúnióra és szeretett tanitp- ÍM mesterünkre, Sztálin elvtársra, g hogy felszabadított bennünket és tO lehetővé tette számunkra az áj •§ életet. Köszönjük Sztálin elvtdrs .Q nak, hogy elküldi hozzánk a szó- § cialista kultúra képviselőit és g egyengeti az útat előttünk. g BATHA ILONA x MNDSz-iskola szem. vezftő 3 — A MINSZ KISKUNFÉT x EGYHÁZI szervezete szómba lo Ö este 7 órai kezdettel tartja kft 2 döttválasztó gyűlését. Ifjósa g szervezeteink lázas ízgalotnm 5 készülnek a küldöttválasziő ke g gyűlésre, ahol legjobb ifjú munj:. 0 salukat, parasztfiataljaínkat é 2 tanulóinkat választják ki, ho" * Félegy egyházé* méltó módon kéj. í Viseljék az Egységes Ifjúság - Kongresszuson. ~ másabb az, amit a Szovjetúnió is itt ül az irodában Feke elv társsal együtt. Restelkedve néz nek a mondanivalóját hama befejezett Rózsa Mihályra, máj* Feke elvtárs töri meg a csendet .— Elég baj az, hogy gépállo másunk eredményét néhány ro vid szóval el lehet mondani. D ahol ilyen kevés az eredmény ott biztosan sok a hiba. Be szóljunk hát ezekről; S a három ember a kritika ét önkritika hangján mondja el a: okokat, amelyek a gépállomái eredményesebb munkáját gátol ták. — Nem támogat bennünke eléggé a Járási Pártbizottság — mondja ki elsőnek a vádat Ró zsa Mihály. — Amikor a tavasz kampányt megindítottuk, elsősor ban odafordultunk segítségért Azt az ígéretet kaptuk, hogy t községi pártszervezetek minden ben támogatnak majd minket. Ez zel szemben mindössze Foktőn éi Géderlakon kaptunk tíz.tíz nép nevelő', akik segítettek traktoro­sainknak. A többi helyeken csak ígéreteket, vagy még azt sem kap tunk. A helyzet úgy áll, hogy szá mos községi pártszervezetünk nem tartja elsőrendű feladatnak e gépállomás gazdasági és politikai jelentőségének tudatosítását. Ma. guk a községi pártszervezetek ve. zetőségl tagjai sok helyen ..külö­nös“ példát mutatnak. Mondd csak el, Ignác, mi is történt Drág- szélen? Drágszelen az történt, hogy a főjegyző be­üzent a gépállomásra: — A dol­gozó parasztság a tavaszi munká. kát teljesen elvégezte Igával és a községben dolgozó magántraktor ral, nincs szükség a gépállomás­ra. Rideg Ignác mégis kiment szántani és a következőket állapi- tóttá meg: A községnek dolgozó Kollár István traktorán kívül még darálómalommal és vagy 3C holdas gazdasággal rendelkező kulák, aki jóval drágábban szánt, mint a gépállomás és amellett fe­le olyan minőségi munkát végez. A községi pártsz»rvezet titkára: Herbck elvtárs is ezzel a kulák- fcal szántatta fel a földjét, bár előbb Rideg Ignác már jelentke­zett nála szántásra. így nem cso­da, ha Kollár megtorlás nélkül ócsárolhatta a gépállomást mind­addig, míg a dolgozó parasztok — miután személyesen győződ­tek meg a két munka közötti kü. lönbségről — sorra szerződést kötöttek a gépállomással üsződön és Dunaszentbenedeken a kulákság úgy „előkészítette“ a ta­lajt a gépállomás számára, hogy a kis- és középparasztok közül sokan ajtót mutattak a traktoro­soknak, Csak amikor már néhány napja a határban szántott a gép, látták mee, hogy a kulák milyen aljasnl felülítette őket rémhírei­vel. Akkor csoportosan jelentkez­tek szántásra. — Nem mentegetjük magukat sem — tér át az önkri­tikára Feke elvtárs. — Mi is le- becsültük az ol’onség erejét és el­' Kiskörösön úgy emelkednek az épülő gépállomás falai, mintha : húznák. A meleg tavaszi nap si- \ mogat minden munkást. Lekerült a kabát, meg a melegebb ruha. Az állásokon meg mindenütt ing­ujjra vetkőzött kőművesek, segéd­munkások jókedvvel dolgoznak. Ahogy a napkorong följebb kúszik az égen, szaporodik a malterba ágyazott téglasor. Versenyben vannak. A munkaverseny a tég­lából meg a habarcsból gyorsab­ban emel falat, mint régen, vagy egy évvel ezelőtt is. A legjobban azonban az sietteti őket, hogy tudják: a gépállomást már az egész határ dolgozó pa­rasztsága várja. Építőmunkások valamennyien segíteni akarják falun a szocializmus építését. A vasmunkás traktort gyárt, az épi- tőmunkások meg tetőt húznak fö- libe. Lépten-nyomon a munkás­osztály segítsége, támogatása. A Párt küldte Kiskőrösre, Pe­tőfi városába az építőket, a dü­börgő traktorokat, hogy munká. 3 juk nyomán a munkás-paraszt szövetség új vára emelkedjék ki. A Párt a munkásosztály leg­jobbjait adja a falusi osztályellen- s\ség elleni harchoz, hogy győztes legyen a harc és erősödjön a ter­melőszövetkezeti mozgalom. A Párt szava gyorsítja a fala. cdk kezét, hogy előbb, hamarosan adjon újat Tervünk. A Párt ha­tározatát hajtja végre minden mozdulat. Legfőbb gondjuk: ön­költségcsökkentés, termelékeny­ség, munkafegyelem. A Párt sorakoztatta fél egész dolgozó népünket a béke harcos megvédése mögé. Mögötte harcol mindenki a háborús tébolyodot- tak ellen, munkás.paraszt álla műnk védelmében. A Párt tette élenjáró ifjúmun­kássá Qoor Józsefet. A Párt be­Goor István tagjelölt tsüllé meg jó munkáját azzal, hogy tagjelöltté vette fel. Goor elvtárs már régóta építő- munkás, pedig mindössze csak ti­zenkilenc éves. Jó szakmunkás. Mindenki Így ismeri. Harcos fiatal. Nem fél a fel­adatoktól. Határozottsága, munka­szeretete ragad a többiekre is. Példát mutat nemcsak a többi if­jaknak, hanem az idősebbeknek is. Miért f Mert tagjelöltje Rákosi pártjá­nak I És ez felelősséggel, komoly kő. telességvállalással jár. Goor elvtárs jól tudja ezt. Ol­vasta a Szervezeti Szabályzatot. A munkájában mutatja meg, hogy számára valóban törvény­erővel bíró Alkotmányról van szá. Úgy dolgozik, „hogy a Pártnak módja legyen meggyőződni a je­lölt hűségéről a Párt és a népi demokrácia iránt.“ Pattanás, serény ifjúmunkás, ö is, mint milliónyian, az Egyesü­lési Kongresszusra készül. .— Jó munkát csak jó munka- szervezéssel lehet elérni. Mindenből oroszlánrészt két magának. Méltó folytatója a régi harcos épitömunkdsok határozott fellőnének. — A jó munkához azonban hozzátartozik a jó politikai mun­ka. Ezen a téren majd minden építkezésnél nagy elmaradás ta­pasztalható. Segíteni kell rajta. Qoor József tagjelölt segített. — Mindjárt az első napokban megszerveztük a csoportos újság­olvasást, ahol nemcsak az újság­Az egyes hivatali helyisé I gekben is új arcok képviselil 1 az új szellemet. Nagy Sán- j dór főjegyző üzemi élmun késként került a városházára ■ Öreg, töröttlábú ember pana szát hallgatja, akinek fia ka tonai szolgálatot teljesít. Ke nyérkeresője nincs, napszám munkát nem tud vállalni. A főjegyző meghallgatja a Pa­naszt és intézkedik is azon­nal: gyors segély kiutalásál rendeli el és máris éjjeliőri ál­lásról gondoskodik a kérel. mezőnek. Régen az ilyen sze gényember tízszer is éhenhal- hatott, míg kérvényét iktat ták, nyilvántartásba vették. Egyik hivatal átírt a másik­nak, az akta nőtt, de kenyér, segítség sohasem lett belőle. A látogatót, a dolgozót min­denütt ez a kép fogadja. S a kalocsai dolgozók büszkén tekintenek az azelőtt rette­gett városházára: ma már ez is a miénk, a mi érdekeinket szolgálja, mint bármi más or­szágunkban. Azelőtt az érseki uradalmat, a főkáptalant, ma a dolgozó nép érdekeit szolgálja a kalocsai városháza ban, hanem a napközben felme rült problémákat is megbeszéljük Az építkezés közben folyik. H< kifogy a malteros láda, újból telerakják. A sárga téglák úgi tűnnek, mint a piskóta, melyet a krém ragaszt össze. .— Mindenki szívesen részt- vesz ezeken a félórás megbeszélő seken, mert a saját, mindig ja­vuló munkájukon látják a hasz­nát. önköltségcsökkentés. Elsőrendű feladat. A Párt készítette ötéves terv azt a célt tűzte ki, hogy az önköltséget huszonöt százalékkal fogja csökkenteni. A tagjelöltnek munkahelyén ez kötelessége. Goor elvtársnak magyarázni sem kell. — Minden perc drága, egy sem veszhet el hiába. Nem végezhe­tünk felesleges munkát. ■ Pattogó hangon beszél. A Párt 'határozta Így népünk érdekében. Sem lehet ezt hajlitgatni, nem is ehet elnézni semmit, ami ezzel, illentéles. i — A szerszámok munka után isztdn mennek pihenőbe. Nem töl-, iink reggelenként egy félórát oc-< al, hogy lapátot pucolunk. ! Aki időt nyer, életet nyer. < Goor István ifjúmunkás tagjo-'. ölt egy a sokezer közül, akik har-\ osan, lelkesen, bodogan dolgoz-i ,ak, végzik munkájukat. Uj ezre-\ ct, százezreket nevel a Párti gazi emberré, olyanná, aki egy-í 1agában is példás és összességé é en hatalmasat, győzhetetlent k&A ez. Goor István és a többi csaÚ ötelességüket teljesitik a Párt, aí- social izmus építése iránti köteles-5 épüket. > Goor István olyan munkát vég-j ett, melyből a Párt meggyőződ íj ct hűségéről és szeretetéről at ‘árt és a népi demokrácia irántf.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents