Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. április (5. évfolyam, 14-18. szám)

1950-04-23 / 17. szám

1950 április 23.

MA TON A .JÓZSEF

halálának százhusiadik .évfordulója, volt április 16-án. Hivatalába menet esett össze és halt meg szivszélhüdés- ben. Oda, ahol meghalt, Hét követ ál- litoit, a meghasadt szív jelképeként, s ugyanakkor megkezdte hadjáratát Katona és a magyar színnxilirodalom legnagyobb alkotása ellen a „hálás utókorForradalrniságát kegyeletes mázba burkolta, agyoncenzurázolt mondanivalóit professzorok' és irodalmárok által félremagyaráztatta. Úgy látszott, hogy a „Bánk bán" mondanivalói lassan-lassan elsikkadnak az utólagos, nem egyszer Ízléstelen aranyozás alatt, de azok tovább éltek. Ott éltek a kizsákmányolt dolgozók nincstelen milliói között, hiszen a helyzet ugyanaz volt, mint a „meráni időkben“.

7\7 ott a kizsákmányolás, nőtt a nyo^ ’ mór, nőttek a vagyonok. A Millenium s az ezt követő idők úri-polgári közönsége végigtapsolta azokat a jeleneteket, amelyek egészen a felszabadulásig kínosan időszerűek voltak, értekezéseket írlak Katonáról, érettségi telel is lelt, mindössze ez történt. A díszbemutatókon előadott, díszkötésben kiadott mii elvesztette jelentőségét, a hazúg környezet hazúg ünneplése üres

szavakká, pátosszá tette sebb tibórci vádakat is.

IcgkeserveT j gyanakfíor megindult az óvatos gyalázkodás is Kúton a ellen. Jóval a halála után — tanulmányokba és cikkekbe rejtve — nyilvánosságra hozták, hogy sikkasztott a kezelésére

bízott „bitang-kasszából”, majd amikor ez már széles körben elterjedt, kegyesen megbocsátották, mentegetni kezdték, „elnézték a zseni emberi tévedését".

A letiltás, cenzori csonkítások, tu- '-*■ dalos félremagyarázás, halálutáni meghureolás, s az üres ünneplés sem tudott Katona és a „Bánk bán" lényegén, szerepén döntően, végérvényesen változtatni. A felszabadult magyar dolgozók a szabad ember fetvilá- gosuitságával értékelik Katona József szavait. És ezen iái: nem felejtik el, hogy a „Bánk bán" ma sem vesztette cl időszerűségét. Nem a becsapott, kijátszott főár egyéni tragédiáját látják, nem idejétmúlt panaszok, immár visz- szaiéréssel nem fenyegető idők tragédiájának tekintik. Nagyon jól tudják, hogy nemcsak külföldön, hanem hazánkban is vannak olyanok, akik nagyon szívesen eljátszanak Gertrud és Biberach szerepét. Ezért olyan különösen időszerű ma a „Bánk bán", Kecskemét szülöttjének és egykori főügyészének legnagyobb müve. A munka és az ellenség elleni harc fokozására készlett bennünket ennek az évfordulónak minden tanulsága.

Szélesítsük a* olvasómozgalmat, foltozzuk az elleni karcot

,,Eay igazán Jó resénv. ecy igazán jó színdarab, egv igazán ió vers éppen úgy növeli népünk ereiét, mint egy új gyár. mint egv úi bánya.” (Zsdánov.)

A béke megvédéséhez, a szocializmus építéséhez haladó gondolkodású, műveit emberekre van szükség. Csak a bátran előre tekintő, felvilágosult dolgozók öntudatos millióival tudjuk boldogabb életünket jelentő ötéves tervünket valóra váltani. Ezért nem lehet közömbös előttünk az olvasómozgalom ügye. De ugyanezért nein lehetünk semlegesek 'a mindenütt megvert s most a kultúra frontján támadó ellenséggel szemben sem.

A% olrasómosisstlommal

kapcsolatosan megyénkben legelőször is az tűnik fel, hogy igazi értelemben, vett olvasómozgalomról nem beszélhetünk. Nagyon sokan olvasnak és az olvasók nagy többségükben újak. A kecskeméti Szikra-könyvesbolt ez év márciusában 990 darab könyvet adott a dolgozók kezébe, a szovjet irodalom legjobb- alkotásai eljutottak a széles tömegekhez, Asztalos István „Szél fuvatlan nem indul” című regényének egész készlete pár nap alatt elfogyott. A kecskeméti BARNEVAI.-ban kibővítették a könyvtárat, a megnövekedett számú olvasók külön termet rendeztek be maguknak április 4-i felajánlásaik során, Bugac, Tázlár és sok kis település újabb könyveket kér, mert a meglévőket már mind elolvasták. Szép eredményeink vannak, ez a pár példa is mutatja. De ez nem jelenti azt, bogy a megyében szervezett, céltudatos olvasótábor, van, vagyis: ol- vasómozgalom. Jelenleg csak Fülöp- szálláson, Lajosmizsén és Ujkécskén van olvasómozgalom, a többi rész csak egymástól teljesen független, egyéni tervszerűtlen olvasók, vannak.

Ilyen viszonyok köxl

különösen kedvező a hétyzeí az ellenségnek. Ügynökök házalnak vidéken a még megmaradt reakciós könyvkészleteikkel, az álirodalom melegágyaiban; a magánkézen levő kölcsünkönyvfárak ban még mindig nincsenek vagv csak pár példányban, „alibiként“ a szocialista-realista müvek s Innen indul nak el fertőző útjukra a tüzetes és dísz kötcses ponyvák, rózsaszín romantikát hazug életszemléletét hirdető giccsre gények. Nem marad tétlen a klerikális reakció sem. Indexen levő könyveket terjesztenek a dolgozó parasztok köré ben a dülőaposíolok. néhol valóságos olvasóköröket szerveznek Iyiskunmajsa- Homokpusztáii például maga a plébános vette kezébe a „kultúrmisszió“ irányítá sát, népeitenes, hatadásellenes, Zay- níusz-félc. alázatra és tűrésre nevelő könyveket kölcsönöz a parasztfiatalok nak.

Lesk»%etebbi‘feladataink

közé tartozik, i. gy a/, anar.dóan in-.g nyilvánuló és terjedő olvasókedvet amelyre Rákosi 'elvtárs így mutatott rá február ! 0-i beszámolójában: ..nem győzzük kielégíteni- azt a feltámadt kút

túrszomjat. mely nemcsak a marxista leninista klasszikusokat, de a szépiroda lom termékeit is egyforma hévvel és lelkesedéssel követeti”, szervezetté te yük s az így kialakult, már igazi ol asómozgalmat továbbszélesítsük, meg erősítsük. Mindamellett és nem utolsó

Tömegmozgalommá

az ifjúsági kultúrveügye

Az Országos Ifjúsági Kongresszusi Kultúrverseny az egységes ifjúsági szövetség megteremtését segíti elő. Ez dott neki külön jelentőséget, ez tette lehetővé, hogy az új kultúra, az új kulturális élet megteremtéséért folyó munkában amúgyis résztvevő magyar fjúság fokozott kedvvel és lelkesedéssel készül a versenyre.

Bács-Kiskun megye fiataljai közül eddig 1093 leány és 1001 fiú jelentke- ett, a nevező csoportokon belül. A szervezetek száma 78, ami országos iszonylatban sem kis eredmény. Ezek szervezetek 63 színjátszó, 44 népi tánc és 29 énekkari együttest, neveztek be.

A versenyre való nevezés valóságos ülőn versennyé vált. Idáig a városok őzül. Baja és Kiskunhalas vezetnek, megyeszékhely, Kecskemét eléggé lemaradt. A járások versenyében a féj- egyházi az első. Sikerük annak kösorban: éberen vigyázni és kíméletlenül leleplezni az ellenség romboló munkáját.

Ez, nem egyedül a népművelési szer. vek vagy a kultúrfelelösök feladata. Kell, hogy mindannyiunk ügyévé váljon.

szönhető, hogy területükön jól megszervezték a versenymozgalmat, tudatosították, több gyűlést és megbeszélést rendeztek. Az április 16-án tartott járási kultúraktíva-értekezlet is megmutatta; harci feladat számukra a kultúrverseny megszervezésének és sikerének. ügye,

A nevezési mozgalomban most is az üzemi ifjúság jár az élen. Bácsalmás, Kiskunfélegyháza, a Bajai Gyapjuszöv’ó és a kecskeméti BARNEVÄL SZIT- csopeftjai jó példáikkal segítik a többi ifjúsági szervet. Kezdeményeznek, irányt mutatnak, tömegmozgalommá szervezik az ifjúsági kultúrverseny ügyét.

Április 23-án, vasárnap délelőtt fog sor kerülni Kecskeméten és Kiskunfélegyházán az első járási versenyekre, amelyeket népünnepély-jellegű, szabadtéri előadás formájában rendeznek a bizottságok.

Az aktagyárak felszámolását várják az W Központi Vezetőségének határozata nyomán a gátéri pedagógusok

Pártunk Központi Vezetősége legutóbbi határozata biztos kézzel mutat zokra az okokra, melyek szocialista nevelésügyünk előbbrejutását gátolják, .eleplezi a közoktatásügyünkbe beíér- cőzött reakciósok aknamunkáját.

A pedagógusok felismerték a határozat jelentőségét és biztosak benne, hogy a Párt segítségével leküzdik a reakció okozta nehézségeket.

Erről beszélgetünk a gátéri állami általános iskola nevelőivel.

Gulyás Ferenc szaktanító elmondja, hogy milyen nehézségek elé állította a nevelőket a tankönyvkiadás szabolá ása. ,

— Januárban kaptuk meg az. első orosz tankönyveket, mert először olyan csekély számban adták ki őket, hogy a szükségletnek csak egy kis részét elé gííette ki.

A kiadott tankönyvek összeállításé nál a neveléstudományi Intézet nem vette figyelembe a tanulók fejlettségi fokát. Szinte érezni lehetett belőlük a tanulók szándékos túlterhelését.

Különösen a íöldrajzkönyveknél tapasztalható ez — panaszolja Lászláné igazgató. Nehéz stílusúak mondatszerkésztásük nehézkes. Hem zsegnek az idegen szavak.

Bírálat a Kecskeméti Lapok munkájáról

Szavainak bizonyítására kinyitja az V. osztályos, 11 éves tanulóknak írt tankönyvet. A találomra felnyitott oldalon jlyen szavakat találunk: turbogenerator, legpreciziósabb, stb. Bizony nem sokat törődött a lehetőségekkel a könyv összeállítója.

Az igazgató munkáját a rendeletek valóságos tömege nehezíti meg — folytatja az igazgató. — Egyes rende leteket különféle változatokban 4—5- ször is kiadtak. így aztán a bürokrácia túltengése miatt a munka irányítására és ellenőrzésére alig maradt idejük az igazgatóknak.

Szülök és nevelők egyaránt panaszkodnak a tankönyvek rendszertelen ki bocsátása miatt. A tankönyveket csak hosszabb utánjárással apródonként tudták beszerezni. Az első osztályosok pl csak novemberben kaptak először könyveket. Persze két-há-romhónapos időveszteség csak megfeszített munkával pótolható időveszteséget jelentett, nevelőnek, tanítónak egyaránt.

Biztosak vagyunk benne — mondja Gulyás Ferenc szakszervezeti felelős, — hogy most már teljes egészében felszámolják az aktagyárakat és zavartalanul tudunk munkánknak élni.

A Kecskeméti Lapok a Magyar Függetlenségi Népfront kiadásában, napilapként jelenik meg. A felelős szerkesztő Lendvai elvtárs. így a lap szerkesztésében a Párt jelenléte látszik és annak lehetősége, hogy a felelős szerkesztő személyén keresztül a lap teljesíti feladatát az általános követelményeknek megfelelően. Nem lehet vitás, hogy a Magyar Függetlenségi Népfrontnak döntő vezető ereje a Párt, így hát az a kívánság sem lehet vitás, hogy minden, ami az újság hasábjain megjelenik, megfelelő legyen a Párt politikájának, melynek köszönhető minden eddigi eredményünk, mely biztosítéka előrehaladásunknak, szocializmusunk építésének- így hát ha meg akarjuk vizsgálni a lap működését. eredményeit vagy hibáit, ha meg akarjuk vizsgálni, hogy menynyiben felelt meg a követelményeknek. akkor feltétlenül abból a szempontból kell kiindulnunk, hogy a lap a Párt által felvetett kérdésekhez, kezdeményezésekhez hogyan viszonyult, hogy mennyiben segítette a Párt politikájának megoldását, sikerét.

A Kecskeméti Lapok szerkesztősége munkájával kapcsolatosan általánosságban megállapítható, hogy foglalkoztak az állandóan egymást felváltó kérdésekkel és címeikben mindennel találkozunk, mely feladat a jej-enben vagy volt a közelmúltban- A kritika azonban mélyebbre néz és a feldolgozások, cikkek, lek őrlések minőségét vizsgálja meg, mennyiben volt az irány tmutató munkásaink, dolgozó parasztjaink és haladó értelmiségünk számára- Mennyiben érvényesítette megfelelően az üzemi termelés problémáit, hogyan segítette elő a termelőszövetkezeti mozgalom erősödését, a mezőgazdasági feladatok megoldását, hogyan harcolt az ellenség ellen, hogyan jut a lap hasábjain kifejezésre az a kulfúrjorradalom, melyben élünk, melynek megnyilvánulásaival lépi en-nyomon találkozunk.

Ht eg kell állapítanunk, hogy a Kecskeméti Lapoknak, annak ellenére, hogy Kecskeméten egyetlen helyi lap volt, a dolgozó ’tömegekhez, az üzem1 munkásokhoz, a kérdéseidre feleletet kereső dolgozó parasztokhoz laza, rossz volt a viszonya. Miért? Mert olvasótáborát nem a dolgozók tömegéből toborozta, ha. nem a könnyebb ellenállás vonalán mozogva számíto-tt az olcsó híreket hajszoló pénzes olvasók támogatására és ennek egyenes következményeképpen igényüket is igyekezett kielégíteni. így a lap nem arra vállalkozott, hogy harcosan minden ízében, sorában építésünket, fejlődésünket szolgálja, hanem önmagáért dolgozott, öncéllá vált és holmi langyos hangon egy bizonyos rétegnek szólt. Ez kitűnik á lap téma- megválasztásából és azok feldolgozásából is.

A 7, egyes eseményeket csak megállapította és regisztrálta. Egyetlen üzemi, vagy falusi, mezőgazdasági kérdés feldolgozása nem volt olyan, hogy abból legkisebb pozitív következtetést. le lehetett volna vonni- Nem adta a tipikust, a gyakorlatban előfordulót.

4 7. említett megalkuvásokból,

** melyek önmagukban is súlyos hibának számítanak, még súlyosabb hibák következtek. Az anyag- és témaválasztás langyossága odáig vezetett, hogy a február hónapban megvizsgált tizennégy egymásután következő szám összesen 264 hasábján üzemi, ipari kérdésekkel csak öt hasábon foglalkoztak, ami az összanyag két százalékát jelenti. Ez is csak egyszerű megállapítás volt, holott a város

üzemei, viszonylag jelentős számú munkásai megérdemelték volna a velük való állandó foglalkozást és ezt bizonyosan el is várták. Arról nem is beszélve, hogy — én ez csak az ellenség munkája lehet — meg. csúfolta az üzemi munkások hősies kezdeményezését és szántszándékkal eltussolta annak nagy jelentő- ségét. Az egyik közlemény címe így szólt: „A kecskeméti kisiparosok példaképe: a sztahanovisták • a kisiparosok is csatlakoztak a Sztahánov mozgalomhoz-“ Ez képtelen állítás és nyilván maguk a dolgozó kisiparosok csodálkoztak legjobban a kérdés ilyképen való beállításán.

A mezőgazdaság-politika már bővebb helyet kap a lapban- A terjedelemmel azonban ellenkező arányban van a minősége és politikai értéke. Itt is csak megállapításokkal találkozunk, minden irány- mutatás és a jellegzetes feldolgo. zása nélkül. A tavaszi munkálatokat alig tárgyalja és ha felvet kérdéseket akkor sem a leglényegesebbet, hanem valamelyik kisebb jelentőségűt, amelyik mezőgazda- sági jellegű ugyan, de harmad-ne- gyedrangú kérdés- A párt paraszfpo- litikájáv-al szembehelyezkedő hang innen sem hiányzik. Az egyik anyag címe így szól; ,,Lajosmizsén arra törekszenek, hogy a megművelhető föld harminc százalékát a termelőcsoportokba szervezzék'1.-- Mi ez? Az önkéntesség kérdésének tagadása és az ellenségnek eszköz ahhoz, hogy pánikhangulatot keltsen és minden meggyőző alap nélkül előirányzatokat legyen a föl-, delc kollektív megmunkálására- Nem találkozunk a kulákok, a velük szorosan együttműködő ágyházi reakció leleplezésével. Pedig tudomásunk van Kecskemét és környékéről a kulákok szabotázscselekményeiről, aljasságairól és rémhíreiről. A Lapok egy lépést sem tesz annak érdekében, hogy ezeket megbélyegezze és leleplezze. A Kecskeméti Lapok harci fegyver helyett, egzisztenciális eszközzé süllyedt. A lap teljesen nélkülözi a kritikai hangot, nem mer belenyúlni a kérdések és a hiányosságok elevenébe. Langyos, semmitmondó megállapításokat tesz- A Magasépítő Nemzeti Vállalattal kapcsolatosan azt mondja kritikaképpen „nem szabad megelégedni az eddig elért eredményekkel“. Komázó hangún, kívülről nézve tesz megállapításokat, melyeknek semmiféle meggyőző, erkölcsi erejük nincs. Ehhez a kérdés, hes tartozik Rákosi elvtárs beszédének a feldolg02ása is. Itt nem találkozunk mással, csak . néhány összeszedett helycslő kinyilatkoztatással, ahol mindenki megszólalt, csak éppen az üzemi munkás nem. A feldolgozás továbbvitele itt azután meg is edit és még csak kísérletet sem tett arra, hogy hozzányúljon a bürokrácia vagy a beszédből adódó egyéb kérdésekhez. Ez lényegében nem más, mint Rákosi elv társ beszédének tagadása és kimeríti a pártehenesség fogalmát. A hibák egész seregét sorolhatnánk még fel- A legfőbb ezek közül a felelős szerkesztő elvi ébcrtelensége volt, aki engedélyezte és jóváhagyta a semmimondó anyagok, a Párt politikájával homlokegyenest szembehelyezkedő, az ellenség érdekeit szolgáló feldolgozások nyilvánosságra hozatalát, helyet adott a Párt pob. tikája elferdítésének, döntő jelentőségű termelési versenymozgalom kigúnyolásának.

Mindebből érthető, hogy a lap nem tudta betölteni a legkevésbbé sem hivatását, a lap munkája nagyobbrészt negatívként értékelhető- Meg kell állapítani a követelményekhez viszonyított alkalmatlanságát és a lap szerkesztésének tarthatatlanságát.

,Kihívom a megye valamennyi községének népnevelőit a Népújság olvasótáborának kiszélesítéséért'

Hajós községben N. Kovács Istvánná bíióasszony 1945 óta vesz aktív részt a pártélet építésében. Már bíróvá választása előtt sokat tett a pártszervezet megerősítése, a tömegszervezeti, különösen az asszony- és ifjúsági mozgalom kifejlesztése érdekében. A község problémái, nehézségei nyitott könyv előtte, ugyanakkor jól t'.dja azt is, hogy Pártunk vezetésével Hajós népe is egy szebb élet felé halad: Ezért arra törekszik, bogy a Párt szava Hajóson is tisztán. érthetően érvényre jusson és irányt mutasson a dolgozóknak.

N. Kovács Istvánná felismerve azt, hogy Pártunk megyei lapja, a Bácskis- kunmegyei Népújság, erős fegyver, tiszta és mindenhova eljutó szócső, a szocializmus építésében nélkülözhetetlen segítség minden megyei dolgozó számálja, lelkes részt kért ennék a sajtónak népszerűvé tételében és Olvasótáborának kiszélesítésében. N. Kovács Istvánná versenyre hívta a megye valamennyi népnevelőjét, hogy a május 1-én napilapként megjelenő Népújság számára minél több olvasót, előfizetői szerveznek be.