Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. április (5. évfolyam, 14-18. szám)

1950-04-23 / 17. szám

Í950 április 23. 5 Mátételke az első az állami gazdaságok megyei versenyében Lelkes ünnepségen osztották ki a vándorzászlókat a győztes brigádoknak Az elmélet napi kérdései: MUNKAEGYSÉG — a jövedelemelosztás igazságos alapja Negyettóránkint futnak be a lobo­gókkal, virágokkal borított traktoros- vontatók, teherautók, éneklő, kaiaplen- gető dolgozókkal zsúfolva, a mátételki állami gazdaság ünnepi díszbe öltözött udvarára. Míg a megye minden szögletéből útrakelt gazdaságok dolgozói megér­keznek, az ottlévök megtekintik a gaz­daság szép állatállományát, vagy az iima-majori iskolások mozgalmi indu­lóinak tapsolnak. A díszemelvény fölött ponyvával védve az esőtől Rákosi, Sztálin elvtárs képe, sok piros dísz és zászló hirdeti, hogy nagy esemény színhelye ma Mátételke. A. tavaszi verseny április 4-i felajánlási szakaszában kitűnt állami gazdaságok munkájának kiértékelése és •vándor-zászlóval való megjutalma- zása történik meg ma a Párt és az ál­lami gazdaságok megyei központja ál­tal. Az ünnepi beszédet Sztankovics Má tyás elvtárs. a MDP Megyebizottság kiküldötte mondotta. — Ének az ünnepnek hatalmas je­lentősébe abban domborodik ki — je­lenlétié ki beszámolójában Sztankovics elvtárs —hogy hősei az itt megjelent dolgozók: A tavaszi munkaverseny so­rán állami gazdaságainkban, gépállo­másainkon, valamint a termelőcsopor- toktyan több kiváló teljesítmény szüle­tett meg. Ez annak bizonyítéka, hogy az épülő szocializmus a dolgozók al­kotó erejének kimeríthetetlen tárházát nyitja meg a mezőgazdaságban is. Mezőgazdaságunknak egyre több dol­gozója ismeri fel, hogy országunk a dolgozók országa — Fejlődésünk mostani szakaszá­ban, -Pártunk parasztpolitikájának tengelyében a kuiákok további zsiro- sodásónak a korlátozása áll — ma­gyarázza nekünk Ágfalvi József, a csá­szártöltési DIÍFOSZ munkástagozatá­nak a vezetője. -— Községünkben ezt a > kutákok nem akarják tudomásul ven ni. - -Szeretnének továbbra is tolla­sodra, mások munkájából gondtalanul élni. De a DÉFOSZ, amelynek most már több mint ezer tagja van, az útjukra koppintott. — Petényi Antal volt az elsők egyike, aki felénk hají­totta a kesztyűt. Felvettük! De aztán igen szűkre szabtuk neki. Igv egészítette ki Garamvölgyi An­tal DÉ-FOSZ-elnök Ágfalvi szavait. — Gyűléseken sikerült elérni azt, hogy ä község dolgozó parasztsága most már tudja, ki az ellensége. Csá­szártöltésen a kutákok ellenakciójá­val, szabotálásávail tisztítói az osz­tályharc frontja. — Pelényi „mágnás-paraszt“ azt gondolta, továbra is kizsákmányolhat bennünket, — szólnak közbefíalász és BubhmiiUer népnevelők. Hónapokon át trem adta meg 7—8 emberének a fizetést. A kuláknak volt pénze elég, hiszen 100—130 hold jó földön zsí­rosodon és több hold szőlőjének jöve­delme is duzzasztotta pénziárcáját. Ráléptünk alaposain a tyúkszemére, eliramodott. Fél év óta nem mer visszajönni. Leütöttük a császártöltési „kulákrsászár“ fejéről a koronái. .— De Walter Mátyás, Denzsák László és Pető Menyhért ebből még nem tumult. Mint veszett kutyák, úgy rohantak a, DÉFOSZ-nak. Különösen Walter János bátorodott fel. Enge­dély nélkül vágta ki a fákat, a köz­ségi apaállatoknak nem adott szálas­Megyehkben az elmúlt Héten vala­mivel gyorsult a tavaszi mezőgazda­sági munkák üteme Behoztuk árpa- és néníikép a napraforgó terén mutat­kozó elmaradásunkat Az egész me­gyében az árpauetés terén Halas vá­ros került a szégyentáblára. Az árpa elvetésénél még csak a 90 százaléknál tart. A megye többi részében már zöl­déi az árpa, amelyet legelőször kellett elvetni. Kiskunhalason még mindig zörögnek a vetőgépek a határban. Solton kéf kuiák nem vetette ei árpá­ját. Igen sürget a napraforgó vetése. Ezt már április 10-ig be kellett volna fe­és a Szovjetunió példája. Pártunk és Rákosi elvtárs útmutatása nyo­mán a dolgozók széles rétege szakít az ósdival, az idejétmúlt­tal és áttöri a munka termelé­kenységének évszázadok, vagy évtizedek óta megváltoztathatat­lannak hitt korlátáit. Az elért eredményeknél azonban nem szabad megáMariunk. Nem azért vagyunk Lenin, Sztálin tanítványai, Rákosi elvtárs vezette Párt tagjai, hogy babérra in-kon pihenjünk. Előttünk az ötéves terv megvalósításának nagy feladata áll. Ez a terv a béke, a jólét, a nemzeti felemelkedés terve, kell, hogy újabb lendületet adjon a munka- versenynek. célt o munka termelé­kenységének szüntelen emelésére. Csak így tudjuk megszilárdítani a béke frontjának ránkeső szakaszát a liáho rús. gyujtogaíókka! szemben. így se­gítjük növelni a béke, a szocializmus hatalmas táborának erejét, amelynek elén példaképünk, barátunk: a szocia­lista Szovjetunió halad. Sztankovics elvfárs beszédét követő zúgó, lelkes taps több percig ünne­pelte a Szovjetuniót, Sztálin elv társat. Pártunkat és vezérünket: Rákosi Mátyást. Kreil Vilmos az "Állami Gazdaságok Megyei Központja részéről ezután ki­értékelte a tavaszi verseny eredmé­nyeit. Első lett a mátételki állami gazda­ság: ő kapta a megyei vándorzászlót Brigádzászlót nyert a kaifoesa—szak mari „Kossuth“ traktoros-brigád 349 százalékos átlagteljesítménnyel. Máso­dik helyen a mátételki traittoros-bri­lakannányt, inkább Jánoshalmára vitte, hogy 60 forintos áron elíeke- tézz-e. Még a rendőröknek is nekiment. Rak József kiilák-malmos pedig a padláson, a korpa alatt rej­tette el a kenyérgabonát­Lelepleztük őket. Megtanítottuk tör­vény tiszteletre. Most biztos helyen, a rács mögött, gondolkodhatnak arról, hogy a népi demokrácia törvényeivel nem lehet packázni. Kiskun linln*on a kuiákok legtöbbször használt fegy­verüket vették újra kézbe: rémhir­hád járatot indítottak. Többek közöli azt híresztel'ték, hogy aki gabonát őröltei, annak a korpát nem adják vissza, hanem 10 filléres árban meg­veszik és odaadják a termelőcsopor­toknak. — Igv akarja megakadá­lyozni az állam — mondják ők — hogy a kisemberek állatot nevelhes­senek. Persze, illyen rémhíreket csak a tanyavilág várostól távoleső helyein mernek hangoztatni, gondolva, hogy az ottani lakosok keveset járnak a városba és feKiínek nekik. A Párt és mezőőrök felvilágosítása azonban hamar eljut ezekre a helyekre és a kuiákok rémmeséi kútba esnek. Etunnicléflcn községben a kulák felbérelte volt .cselédjét“. A „Micsurin“ termelőszö­vetkezeti csoport gyümölcsösében Farkas Lajos a kulák felbiztatására jezni Megyénkben ezen a téren az elmúlt napokban meggyorsult ugyan az ütem, de egész elmaradásunkat mégsem sikerült behozni. A napra­forgó vetésénél különösen a dunave- csei járás maradt le. Ebben a járás­ban az előirányzott területnek csupán 71 százalékát sikerült bevetni Legna­gyobb a lemaradás azonban az új lu­cernánál. Bürokratikus intézkedések gátoíák a vetőmag időben való szál­lítását. Ezért az előirányzott terület­nek csupán több mint a felét vetet­tük el. Szépen emelkedett_a burgonya vetése. Ma már 63 százaléknál tart dolgozó parasztságunk. gád 199 százalékos, harmadik helyen a gazai „Petőfi“ traktoros-brigád 19b százalékos eredménnyel, áll-. .4 növénytermelő brigádok vándor zászlaját a garai „Kossuth“ nyerte 233 százalékkal. Második a má tételek i „Vörös Csillag“ 171, harmadik a bu­gaci „Haladás“ 161 százalékkal. , A hiidpusztai „Thálman“ állat­tenyésztő-brigád 145 százalékkal vitte el a zászlót Utána következik a máté telki „Előre“ 131 százalékkal és a bu­gaci csapón 114 százalékkal. Gyümölcs és szőlőtermesztésben a kisfái „Liszenkó“ vezet 141 százalék­kal, Második az ágasegyházi „Micsu­rin“ brigád 135.5 százalékkal, harma­dik a kisfái „Táncsics“ 130 százalék­kal. Jeléül, hogy állami gazdaságaink dolgozói megéretetíé'k a szocialista mumkaverseny állandó és nem kam­pányszerű jellegét, az ünnepség kere­tében sorra jelentették be az gazda­ságok május 1-i felajánlásaikat, me­lyekkel az eddig elért eredményeiket akarják továbbfokozni: A közös ünnepi ebéd után kultúr­műsor szórakoztatta a vendégeket. A tataházi termelőcsoport 9 tagú fúvós és tamburazenekaránák, a tataház’ EPOSZ és MNDSZ tánccsoportjának szép és értékes műsorszámai sikeresen emelték a nop ünnepi hangulatát. me­lyen az állami gazdaságok dolgozói eddigi eredményeik láttán felbuzdulva és erői merítve felkészültek az előttük álló feladatok még sikeresebb elvég zésére, a munkaverseny további foko­zására az ötéves terv elvégzésére, s szocializmus felépítésére és békénk megvédése érdekében. a csoport gyümölcsfáit fűrészelte, il­letve letépte a fák virágait. Isáczky Jánosné és Varga Sándorné elfogták a sz abót ál ót és átadták a rendőrség­nek, ahol Farkas Lajos bevallotta, hogy az ügy hátterében volt gazdája, a község egyik legzsíro­sabb kuiák ja húzódik meg. ÜffíkfltlPlftl Berenda Antal hetényházai 11. szám alatti lakos, 35 holdas kulák, lovaival kenyérliszttel kevert korpát etetett. Habár saját maga és családja önellátó, mégis hatósági kenyeret vásárolt. melyet részben családja, részben ál­latai etetésére használt. Lakásán zug- pá lm k a k észü lék et és bárány bőröket rejtegetett. Ezek feketevágásból szár­maztak. Özv. dr. Farkas Zoltánná, 41 holdas kulák. engedély nélkül vágta ki a fá­kat. EngedélynéTküIi fakitermeléséért a rendőrbfró 120 napi elzárásra, át­változtatható 3000 forint pénzbünte­tésre ítélte. Fülöpsrálláton a DÉFOSZ vezetősége, amelyet nem­rég újjáválasztottak, leleplezte Borda János kulákot Ez a kapzsi kulák mcnhelvi gyermeket fogadott őrökbe, vele őriztette házi állatállományát Ruhát, cipőt nem vásárolt, így zsák­mányolta ki a szerencsétlen gyerme­ket. Még akkor sem volt hajlandó ci­pőt vásárolni, amikor erre a DÉFOSZ figyelmeztette. * Falvainkban mindjobban élesedik az osztályharc. Falusi pártszerveze­teinkre fokozott feladatok hárulnak. De nem kisebbek a problémák, »me­lyeket a DÉFOSZ-nak kelti megol­dani. Pártunk útmutatása nyomán a DÉFOSZ-nak kel? győzelemre vezetni a tavaszi munka során a dolgozó pa­rasztságot, de feladata még az is. hogy visszaverjék a falusi kapitalista elemek meg-megújuló támadásait. Ott, ahol jó a DÉFOSZ-nak a Párttal való kapcsolata, ahol továbbá erős a munkástagozat, ezekben a községek­ben sikerre? látja el feladatait. De alapvető fontosságú az is. hogy mind szorosabbra vonjuk a középparaszt- tal való szövetséget. E szövetség csakis a falusi kizsákmánvolókkal. a kuláksággal vívott következetes harc­ban szilárdulhat meg. Bács-Kiskunmegye termelőszövet­kezeteinél jelenleg három igen ve­szélyes jelenség tapasztalható. Ezek: a helytelen jövedelemelosztás, a föld bevitele körül mutatkozó el­hajlások és a nők szerepének a le­becsülése. Mind a három igen ve­szélyes jelenség termelőszövetkezeti mozgalmunk további fejlődése szempontjából. Mindhárom közül azonban legveszélyesebb a helyete- len jövedelemelosztás,, az úgyneve­zett egyenlősdi. Nem az első eset, hogy az egyen­lősdi ellen kellett felvenni a harcot. A termelőcsoportok felülvizsgálata során kitűnt, hogy számos termelő­szövetkezeti csoport nem alkal­mazza a munkaegységet. Helyette a régi, kapitalista világban megszo­kott napszámot honosították meg. A munkaegység helyett „napolnak.” Ezekben a csoportokban egy kalap alá vonják a szorgalmas és kevésbbé szorgalmas szövetkezeti dolgozót. Egyforma napszámmal jutalmazzák a lustákat és a szorgalmasakat. A jó és a gyengébb minőségű mun­kateljesítményt. Hogy néz ki az egyenlősdi a gya­korlatban? A szövetkezeti dolgozók nem lát iák, hogy a munkanapok és nem pedig a végzett munka ará­nyában való jövedelemelosztás alapjában ellentmond a szocializmus alapelvének, melv szerint ki-ki ké­pessége szerint dolgozik s a végzett munkája után részesedik. Ezt nem látja a szabadszállási „Vörös Csil­lag” termelőszövetkezeti csoport, a solti ..Dózsa” az ágasegyházi „Szabad Május 1”. Ezek a csopor­tok nem értik a 'övedelemelosztás igazságos alapját: a munkaegysé­get. Az ágasegyházi csoporttagok nem is tudták, hogv munkaegység hiszen a csoport megalaku­lása óta senki nem járt náluk. A lajosmizsei „Sallai” csoportnál sem tud minden tag a munkaegységgel számolni. Ilyen csoport még a .gátéri „Uj Élet” csoport is. Nem ’jobb a kiskunhalasi „Keleti Fénv” csoport sem. Mélvkűton a „Hámán Kató” tagjai egvemberként idegen­kedett a tanulástól. Az első este még eljöttek, de másnao. amikor a táblához kellett volna kimenni és a helyszínen a munkaegységgel való számolást megtanulni, a tagok ott­hon maradtak. Messze jár attól, hogy este mennyi munkaegységet Vei! beírni még a iánoshalmi ..Sza­badság”, a dunatetétleni „Micsu­rin”. a ladánybenei „Vörös Csillag”. Ezekben a csoportokban a mun­kanapolás, az egyenlősdi teljesen eltünteti az egyes munkák közötti mennyiségi és minőségi különbsé­gét, egyenlöségi jelet tesz a jó és rossz munkás közé. A napolással a jó és szorgalmas, munkás rosszul jár, a hanyag szövetkezeti tag pedig meg nem érdemelt jutalomhoz jut. Az égvenlősdí kiöli a magasabb munkateljesítmény iránti kedvet, az evvéni felelősséget, a kezdeménye­zést az igvekvő dolgozókból. Medvénkben csak napvon kevés szövetkezeti csooortnál értik meg a mnnkspcrvségdel való helves számo­lást. Ritka, mint a fehér holló az olvan csonort, mint a kunszent- miklósi „Vörös Csillag”, ahol min­ség járt a Szovjetunióban. Nyolcvan parasztember öt héten át közvetlenül tanulmányozhatta a világ legfejlettebb mezőgazdaságát, a világ első szocia­lista gazdaságának nagyszerű eredmé­nyeit. Ezen a nyáron kétszáz dolgozó pa­rasztnak nyílik lehetősége a szovjet kormány és Pártunk jóvoltából, hogy tanulmányozhassa a Szovjetunió szó cialista mezőgazdaságát. A Szovjetunió újabb segítsége fel­becsülhetetlen értékű számunkra, Új­ból bebizonyosodott — aminek felsza­badulásunk pillanatától kezdve ezer­nyi lanujelét láthattuk —, hogy az egész szovjet nép. a nagy Sztálin, mindig készek segítséget nyújtani a magVar népnek nemes alkotó munká­jában. A hős szovjet nép megnyitotta den tag érti a munkaegységgel való számolást. RáCz Zsigtnondné jó- szággondozó kívülről tudja az egész táblázatot. De férje sem marad le. A szabadszállási „Dózsa” csoport irodájában függesztették ki a táb­lázatot. Naponta esténkint a tagok tanulmányozzák a beírást, illetve ellenőrzik azt. Jól ismeri a munka­egységet az apostagi „Dózsa” cso­port minden tagja. Itt előfordult az, hogy a tagság az elnök o.4-es hibáját korrigálta. Ezek a tagok még a tizedesponttal is jól megba­rátkoztak. Bállá elvtárs mesélte, hogy a kecskeméti „Törekvésnél” is hasonló a helyzet. Mi a teendő'? — szegezik a mel­lünkhöz a kérdést. A munkaegység alkalmazása kö­rül mutatkozó tévelygésektől ter­melő csoportjainkat mielőbb meg kell szabadítani. Nemcsak a veze­tőségnek, hanem a tagságnak is alaposan tanulmányozni kell a munkaegységtáblázatot. El kell sa­játítani annak helyes kezelési mód­ját. Ebben az ügyben a Mezőgazda­sápi Igazgatóság a napokban meg­tette az első lépéseket. A Párt ja­vaslatára minden járási székhelyen nevelői értekezletet tartottak, ahol a tanítókkal megismertették a he­lyes számolási módszert. Minden termelőszövetkezeti csoporthoz taní­tót osztottak be, aki önként vál­lalta. hogy megtanítja a csoportot a munkaegységgel való helyes szá­molásra. Igv vállalkozott a kecske­méti járásban 21, a kiskőrösiben 18. a baiaiban 23. a kunszentmikj iósihan 5, a halasiban 8 stb. tanító a munkaegységgel való helyes mé­résnek az oktatására. A csoport­értekezletek ellenőrzése szemoont- jából pedig kimutatás készül, amelyben feltüntetik, hogy melvjk csonortnál, a hét melvik napján tartják meg a csoportértekezletet. A központi szerv így könnyebben tudja ellenőrizni a munkát. Ahol az egyenlősdi dívik, ott az meggátolja a csoport fejlődését. Képtelen fejlődni, eredményeket felmutatni az olyan csoport, amely­ben mindegy az, hogy ki mennyit dolgozik. Az egyenlősdi megöli a szocializmus építésének legfonto­sabb eszközét: a munkaversenyt. A munkaegység kezelésének elsajátí­tása ellenben megveti alapját az egyéni felelősség, érdekeltség kifej­lődésének, a soha nem látott ma­gasabb munkateljesítménynek, az igazi szocialista versenyszellem ki­alakulásának, fiatal termelőszövet­kezeteink gyors felvirágzásának. Megveti alapját egészséges, minta- szövetkezetekké való fejlődésüknek. Pártunk útmutatása nyomán kor­mányunk minden segítséget megad termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésének kibontakozásához. A oontos alapszabályok, a munkaegy­ség kido’gozása az egyenlősdi veszélyének leküzdéséhez is hatal­mas segítséget ad. Ez azonban csak segítség. Végleges kiküszöbö­lését az egyenlősdinek, az ellene való legkeményebb harcot a csoport üzemi pártszervezetének vezetésé­vel maguknak a csoporttagoknak kell megvívniok! a inag3’ar mezőgazdaság átalakításának kapuját a dolgozó parasztok számára. A falun a szocializmus építéséhez ön­zetlenül és bőkezűen rendelkezésünkre bocsát ja a szórta lista építésének két- évtrzedes. rendkívül nagy tapasztala­tait is. Parasztküldölteinket nyilvánosan vá­lasztja a falu dolgozó népe. A falu dolgozó népe nemcsak megválasztja a parasztküldötteket. hanem egy sereg kérdéssel is ellátja őket útravalóul, amelyekre választ vár és nekik vá­laszt is kell hozmok a Szovjetunióból. Megyénkben a küldöttek választása va­sárnap kezdődik. Sükösdön Halustvik Mihály. Bágymonostoron Somogyi Jó­zsef. Dánodon Boros József, Agasegy- házán Slezák János. Tataházán Balázs Emi1!, Mélyhűtőn Csafárv Lajos méltat­ták a választás alkalmával a tanul- i mányúf jelentőségét. Császártöltésen sem robotol már a falu a kalákáknak A DÉFOSZ munkástagozata nem tűri a basaparasztok garázdálkodásait Gyorsítsuk meg a mezőgazdasági munkák Ütemét A lucernavetésben erősen lemaradtunk Kiskunhalas és a dunavecsei járás még mindig nem fejezte be az árpavetést :í?tez*k. Vasárnap a dolgozó parasztság legjobbjait választják a Szovjetunióba látogató parasztküidöttségbe Tavaly nyoievantagú parasztküldött-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents