Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. április (5. évfolyam, 14-18. szám)

1950-04-23 / 17. szám

3 mo április 23. Ami kimarad a titkári beszámolóból, elmondják a pártszervezet tagjai A Kecskeméti Gépgyár üzemi szervezete a termelésben élenjáró kommunistákból új vezetőséget választott Jó munkával biztosítsuk a Központi Vezetöség határozatának végrehajtását Ar első tnunkacsopc'tnak lejárt a munkaideje. A dolgozók a fürdő felé igyekeznek, hogy lemossák magukró; a munka porát. Egyszer csak megszólal a mikrofon: Halió! Halló! Figyelem! Ma délután öt órakor vezetőség- választó taggyűlés lesz! — hallatszik s a hang betölti az udvart, a munka­termeket. A pártszervezet vezetősége most akarja az előkészületek hiányát be­pótolni. A tagságnak, de főleg azok­nak, kiket eddig még nem értesített le, most akarja felhívni a figyelmét a taggyűlésre. Igen csak most, mert ed­dig nem fordított elég gondot arra, hogy a tagságban tudatosítsa a vezető­ségválasztó taggyűlés jelentőségét. A mai taggyűlést sem a pártbizalmiakkal, sem pedig a népnevelőkkel nem beszélte át keiiően és az üzemben is alig lehet találni olyan írást, amely erre hívná fel a figyelmet. Az egyik faliújság hirdet­ményekkel van tele, a másik meg a kultúrterem porfogója. Egyetlen egy cikk sem tanúskodik arról, hogy ma a Kecskeméti Gépgyár üzemi pártszer­vezetében titkári beszámoló és vezető­ségválasztó taggyűlés lesz. Mindössze egy elárvult falitábla pár soros szö­vege mondja el a munkából hazafelé igyekvő dolgozóknak, hogy öt órakor lesz a vezetőségválasztó taggyűlés. * Az elvtársak az ajtó előtt izga­tottan várják a vezetőséget. Beszélge­tésükből kiérzik, hogy ma nagyot, va­lami újat várnak a taggyűléstől. — A pártonkívüliek is sokat várnak tőlünk. Már reggel a műhelyben is mondogatta egyik-másik szaktársunk, hogy most tegyünk ki magunkért és olyan vezetőséget válasszunk, amelyik igazán a miénk, amelyik jó! fogja vinni a pártszervezet további munká­ját — mondják egymást biztatva. öt óra. Mindenki elfoglalja a helyét és megválasztják az elnökséget, amit » tagság egyhangúlag el is fogad. Az elnökség tagjai elfoglalják a helyüket, utána mélységes csend. Az elvtársak feszülten figyelnek a titkár elvtársra. Várják a beszámolót. Forrai eivtárs beszámolóját helytele­nül, kívülről, jegyzetet alig használva tartotta. Emellett még nagy hiányos­ság volt, hogy azt amit a titkári beszá­molónak tartalmaznia kellett volna, előzőleg a vezetőséggel nem tárgyalta meg. A beszámolóban Forrai elvtárs álta­lában helyesen mutatott rá, hogy a pártszervezet rossz munkája miatt mi­lyen súlyos mulasztások mutatkoztak a termelésben. Elmondja, hogy Szabó Pál elvtárs, az alapszervezet oktatási felelőse rendkívüli elfoglaltságára hi­vatkozva elhanyagolta az oktatási munkát és emiatt a beiratkozott sze­mináriumhallgatóknál állandó lemor­zsolódás mutatkozott meg. Az elvtársakban meg volt a tanu­lás iránti kedv. de az oktatási fe­lelős nem foglalkozott az elvtár­sakkal. Rámutatott Forrai 'elvtárs arra, hogy a vezetőség, az üléseken hozott hatá­rozatokat nem hajtotta végre, elbiza­kodott, aminek meg voltak a követ­kezményei a termelésben. A se.'ejt 25—30 százalékra is felszökött. — A pártdemokráciát is megsértet­tük. mondja Forrai elvtárs, — mert elkövettük azt a hibát, hogy Makkai és Vasadi elvtársakat önkényesen a tagság megkérdezése nélkül vezető­ségi taggá állítottuk be. De megmu­tatkozott a bürokrácia is, mert harminckét elvtársunk még mindég nem kapta meg a tagsági könyvét. Elhanyagoltuk az ifjúság kérdését. Az ifjak rriár a'sztálini-műszak során is élen jártak a termelésben. Szép ered­ményeikkel emelték az tizem átlagtel­jesítményét. Április 4-t munkafeiaján- lásuk teljesítésében és a szakmáiuk ejtanulásában tanujeiét adták annak, hogy érzik a terv végrehajtása felada­tainak nagyságát. De mi nem segítet­tük őket, nem foglalkoztunk eleget ve­lük. Közülük alig vettünk fel tag­jelölteket. De nemcsak az iíjúságná', hanem a női tömegszervezetnél is el­követtük ezeket a hibákat. Az élenjáró munkásokkal sem foglalkoztunk. El­hanyagoltuk azok nevelését. Nem vet­tük fel tagjelöltnek őket D? az éberség sem kielégítő — mondta Forrai elv­társ —, mert mi elbizaf-od'-a eléri eredményeinkben, nem figyeltünk fel eléggé az ellenség nap-nap után meg­mutatkozó támadásaira. Pedig ez a termelésben is megmutatkozott. Az el­lenségnek a keze volt abban is, hogy a legyártáshoz szükséges mintaszek­rény az udvaron, a megrendelés meg a fiókban feküdt. De megmutatkozott az ellenség támadása abban is, hogy a személyi besorolásnál a szaktársak egyike azt mondotta, hogy ezt az elvtársat nem lehet a hetes' csoportba besorolni, mert ez még fiatal. Pedig ez a fiatal elvtárs többször be­bizonyította, hogy jó munkát tud végezni. A továbbiakban beszélt Forrai elv­társ a tömegszervezetekröi és felhívta a figyelmet hiányosságokra. Rámuta­tott arra, hogy a szakszervezet nem tölti be hivatását. Az üzembizalmiak nem ismerik feladataikat és nem segítik a versenyzőket. Egye­sek közöttük gyakran még a személyi példamutatást is elhanyagolják. A bi­zalmiak munkáját a szakszervezet ve­zetősége abban látja, hogy a verseny­lapokat kivigyék munkatársaik közé és azokat aláírás végett átadják a ver­senyzőknek. Jelenleg május 1-i rounka- íelajánlásokat is csak egy páran tet­tek, mert a szakszervezeti bizottság semmiféle felvilágosító munkát nem végzett. Az értekezleteket rendszertele­nül tartják, akkor is a bizalmiak figyelmét a termelés és a munkaver­seny kiszélesítése problémáitól eltérő kérdésekre terelik A titkári beszámolóban Forrai elvtárs helyesen kapcsolta össze a pártszervezet hiányosságait a ter­melésben mutatkozó hibákkal. Azon­ban mindezt általánosságban mon­dotta el. A kritikát, amelyet a vezető­ség és a tagság felé gyakorolt, általá­nosságban alkalmazta. A hibáknak jó részét beszámolójában többször át­hárította a régi vezetőségre, a volt vállalatvezetőre. Emiatt aztán leg­többször nem jött ki konkrétan az, hogy a jelenlegi vezetőség milyen hi­bákat követett el és hogy maga a tit­kár milyen hibákért felelős. Hogy az április 4-i felajánlási moz­galom milyen eredményeket hozott és milyen hibákat tárt fel, hogyan fej­lesztik tovább a versenyt — erről szó sem volt a beszámolóban. A beszámolót mély csend követte. Majd Szabó János vállalatvezető elv­társ elmondotta, hogy hiányolja azt. hogy a jó! dolgozókat nem vették fel tagjelöltnek. Rámutatott arra, hogy az utóbbi időben a termelés állandóan emelkedik és a selejt csökken. Azonban nem beszélt Szabó elvtárs arról, hogy milyen hibákat követett el a vállalatvezetőség és ő maga is. Pe­dig elmondhatta volna, hogy a munka­év, a Kiskunfélegyházi Gépgyár NV dolgozói is résztvettünk az április 4-i felajánlásókban és résztvesziink to­vábbra is a szocialista munkaverseny­ben. Az ötéves terv hatalmas feladatát csak abban az esetben tudjuk megvalósítani, ha az egyéni munka- versenyt állandóan fokozzuk és ki­terjesztjük az egész üzemre. A Sztahánov-mozgalom fejlesztése érdekében Pártunk és Rákosi elvtárs támogatása alapján, valamint a hatal­mas Szovjetunió segítségével mi is még fokozottabb lendülettel akarunk dolgozni a szocializmus minél gyorsabb megvalósításáért. Ezért hívjuk ki ver­senyre a Kecskeméti Gépgyár NV dol­gozóit.. Az április 4-i felajánlásainkat 120 százalékra teljesítettük és most a ver­senymozgalom kiszélesítése érdekében a Kiskúnfélegvházi Gépgyár NV részé­ről Szabó Ödön esztergályos, Mogyoró Ferenc ifjúmunkás esztergályos, Kiss Jenő, lakatos. Német László lakatos, ifi. Makágy János lakatos. Kelemen János Béla hegesztő, Galló János ko­vács egyéni versenyre hívja ki a kecs­keméti gépgyárból: Dukál Györgv esz­tergályost. Varga Sándor esztergá- Ivost, Rodog József lakatost. Faragó János öntőt. Mocra Ferenc öntőt és Virág Ferenc kovácsot, azzal a felté­tellel, hogy a termelékenységet emeljük, verseny kiszélesítése érdekében több­ször is elhanyagolták a műszaki fel­tételek megadását. Ebben nem látta meg a vállalatvezető elvtárs sem, az ellenség aknamunkáját. Rózsi György eivtárs szólalt fel ez­után. Elmondotta, hogy az öntödei szeminárium is elmaradt az utóbbi időben. Pedig ők szívesen tanulnának, de ha nincsen hol, nem tudják fejlesz­teni tudásukat. Gera elvtárs rámutatott arra, hogy egyes elvtársakat túlterhelnek munká­val. Az ifjúságnak sem a vállalat­vezető, sem a párttitkár nem ad támo­gatást. Ami a titkári beszámolóból kima­radt, azt a párttagok hozzászólásaik­kal egészítették ki. Felvetették a termelés problémáit és rámutattak a hibákra- A hibák java­részét feltárták. Most csak össze kell foglalnunk a tanulságokat, kijelölni a legfontosabb feladatokat a munka megjavítására. A titkár eivtárs válasza után fel­olvasta a határozati javaslatot. Ezt azonban a tagság nem vitatta meg, hanem egyhangú szavazatta! elfogadta. Ezután a régi vezetőség lemondott és megválasztották, a jelölőbizottságot. A bizottság öt eivtársat javasolt az új vezetőségbe, kettő közülük a régi vezetőségnek is tagja volt. A jelöltek egymásután mondják el életrajzukat. Munkáscsaládból, dolgozó paraszt­családból származom, — hallatszik egymásután. A tagság ismeri már őket. hiszen mindegyike élenjár a ter­melésben. Példamutatásukkal, szor­galmukkal kiérdemelték az egész üzem bizalmát. Virág Ferenc javaslatánál megélén­kült a tagság. Virág elvtárs az üzem legjobb dolgozói közé tarto­zik. Termelése mindig 100 száza­lék körül járt. Es, hogy most az öntöde egyik műhelyvezetője lett tudá­sának átadásával az új szakmunkások tanításával, az egész műhely szeretet ét vívta ki magának. Társadalmi munká­ját, fnint szakszervezeti pénztáros vé­gezte. Es "most, hogy ez a megtisztel­tetés érte, nem tudta, hogy melyik funkciót vállalja. A tétovázásból a tagság lelkes fel­szólalásai mutatták meg neki is a he­lyes utat. Egymásután állottak fel munkatársai és rámutattak arra; hogy már 1945 óta ismerik mint a Párt tagját, hogy szorgalmas, be­csületes munkásember. A munkatársait tanítja, ahol hiba van ott munkamódszerének átadásával se­gít a hibát kiküszöbölni. ügy, mint Virág elvtársnál, külön- külön döntenek az elvtársak megvá­lasztása felől. A párttagság joggal bízhat abban, hogy jó kezekbe adja a pártszervezet ügyeinek vezetését. a selejtet és az önköltséget csökentjük, a szerszámgépet és a szerszámot kar­bantartjuk, a munkafegyelmet pedig megszilárdítjuk. A kovácsműhely Táncsics-brigádja és a Vörös Csillag-brigád (lakatos) összesen húsz dolgozója a Kecskeméti Gépgyárból két hasonló létszámú brigádot ugyanezekkel a feltételekkel ver­senyre hív ki. Az üzem többi dolgozói a minőség megjavítása, a mennyiség növelése, á se;ejt, valamint az önköltség csökken­tése és a tisztaság fokozása érdekében is hívja versenyre a Kecskeméti Gép­gyárat. Május 1 jelentőségének a kidomborí­tása érdekében , is versenyre hívjuk ki a Kecskeméti Gépgyárat azzal a fel­tétellel, hogy százalékos arányban ki­mutatva, kinek lesz több egyéni ver­senyzője. Felkéjük a Kecskeméti Gépgyár vezetőségét, hogy versenyfelhívásunkat tudassák a dolgozókkal és a verseny időpontjára vonatkozólag állapodjunk meg abban, hogy a verseny április 15-től június 31-ig tartson. Elvtársi üdvözlettel: a Kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozói. Megyénkben a vezetőségeket újra­választó taggyűlések a párttagság tevékeny bekapcsolásával folynak. Az eddig lezajlott taggyűlések igazolják, hogy tagságunk meglátta azokat a hibákat, hiányokat, me­lyekre Rákosi elvtárs február 10-i referátumában felhívta a figyel­münket. Bírálják a vezetőség munkáját, megvitatják a termelés problémáit, javaslatokat tesznek a munka meg­javítására, vagyis tagságunk él a Pártunk szervezeti szabályzatában lefektetett jogával és kötelességével. Ott, ahol a párttitkár beszámoló­jából hiányzik a bírálat, mint pl. Kalocsán, az egyik üzemi alapszer- vezetiinknéi, maga a tagság olvassa a párttitkár fejére hibáit. Meg­mondta a tagság, hogy erkölcstelen magatartásával mennyit ártott a Pártnak, hogy ezzel nemcsak az üzem dolgozóit taszította el a Párt­tól, hanem üzemük beszéd tárgya volt a városban. Itt a tagság nem­csak a régi vezetőséget, hanem az újonnan javasolt vezetőséget, illetve ezek hibáit is keményen megbírálta, pl. megmondták, hogy mint jó munkás, nem adja át a tapasztala­tait másoknak, vagy rámutatnak egyéb hibákra, melyeket mint veze­tőségi tagoknak le kell vetniük. A Párt iránti szeretet és az éber­ség fokozódását jelenti, hogy tag­gyűléseinken a tagság éberen vi­gyáz, hogy kik lesznek a pártszer­vezet vezetői, hogy kik lesznek azok, akik a pártszervezet munkáját irányítani fogják. Izsákon pl. a taggyűlés leleplezte a tagság sorai között meghúzódó ellenséges ele­meket, rámutatva, hogy ez a veze­tőség hibája. Mint jó példát kell megemlíteni a szabadszállási pártszervezet veze­tőségét újraválasztó taggyűlést. E pártszervezetünkben, a megtartandó taggyűlésre nem jelent meg a tag­ság kétharmada, mint utóbb kide­rült, az előkészítés munkájában hiányosság volt, a jelenlévő 110 tag megvitatta azt, hogy milyen módon biztosítsák, illetve hogyan hajtsák végre a Központi Vezetőség határo­zatát, hogy a tagság többségének aktív részvételével tartsák meg a vezetőséget újraválasztó taggyűlést. A tagság egymásután tette meg ja­vaslatait, hogy milyen módon tud ő maga belekapcsolódni a munkába. E taggyűlés határozatának eredmé­nyeként a párttagság munkája nvo- mán az egy hétre elhalasztott tag­gyűlésen a tagság 90 százaléka je­lent meg és a taggyűlés komoly munkát végzett a hibák, hiányossá­gok kiküszöbölése terén, melyre a legjobb példát saját munkájuk adta. A jó előkészítés példája a kiskún- félegvházi járás, ahol a vezetőséget újraválasztó taggyűlés jelentőségét szabad pártnapokon vitatták meg, ígv Tiszaújfaluban nemcsak a tag­ság, hanem a pártonkívüliek is resztvettek ebben a vitában. Ennek eredményeként pl. Tisza- kécskén a taggyűlés megkezdése előtt a pártszervezet székhazánál énekeltek és úgy várták a taggyű­lés kezdetét, utána pedig a páHház- ban egvíitt vitatták és örültek a ta­gokkal az új vezetőség megválasz­tásának. Mint jó kezdeménvezést kell meg­említeni, a vezetőséget újraválasztó taggyűlések előkészítésénél a kis­kőrösi járás példáját, ahol a tag­gyűlések előtt egy héttel kétnapos agitáciős iskolát tartanak a nép­nevelők, pártbizalmiak kioktatá­sára. Ezek mellett a komoly eredmé­nyek mellett vannak azonban még hiányosságok járási-városi bizott­ságaink munkájában a vezetőséget újraválasztó taggyűlések előkészíté­sénél. Egyes járási bizottságaink, csak a járási bizottságok feladatának te­kintik a vezetőséget újraválasztó taggyűlések előkészítését. Nem akti­vizálják a párttagságot, melynek eredményeként előfordultak olyan taggyűlések, ahol a párttagság két­harmada nem jelent meg. Sőt, a bácsalmási járás egyik községében a tagság egyharmadá- nak a részvételével tartották meg a taggyűlést, ami annál is súlyosabb, mivel a pártonbelüli demokrácia ilyenfokú megsértésénél a járási bizottság egy tagja is jelen volt. Vagy pl. a bajai városi bizottsá­gunknál a vezetőségeket újravá­lasztó taggyűlések munkáját nem tekintették központi kérdésnek és ezt a munkát a városi pártbizottság egy tagjának adták ki, mint elvég­zendő feladatot. Sőt, odáig mentek, hogy elhall­gatták a vezetőséget újraválasztó taggyűlések időpontját és azt csak közvetlenül a taggyűlést megelőző napokon tudatosították. Egyes járási-városi bizottságunk­nál a helytelen munkamódszerből fakadóan a járási-városi bizottság tagjai mamik végzik az előkészítés munkáját. Nem ellenőrzik és nem segítik az előkészítésnél az aktíva és a pártszervezetek vezetőségeinek munkáját, melynek eredrhényeként jelentkezik az, hogy az előkészítő munka hiányában ezeken a helyeken a taggyűlések nem a megkívánt eredménnyel sikerülnek. Hibák és hiányosságok tapasztal­hatók az előkészítés munká jában. A rendelkezésre álló időt a járási-vá­rosi bizottságok nem használják ki megfelelően. Gyakran előfordul, hogy a heti taggyűlések előkészítő munkáit csak 1—2 vagy esetleg 3 nappal előbb kezdik meg és emel­lett nem veszik figyelembe azt, hogy egyik vagy másik alapszervezet kö­zött eltérő különbségek vannak, hogy egyik vagy másik alapszerve­zet előkészítő munkája sokkal több időt igényel és több idő szükséges a vezetőséget újraválasztó taggyű­lés előkészítésére. A munkában mint hiányosságot kel! felvetni, hogy járási-városi pártbizottságaink elhanyagolják a már megválasztott vezetőségek tá­mogatását.? Nem nyújtanak meg­felelő segítséget a munka megjaví­tására hozott határozat végrehajtá­sában. Igv pl, Kecskeméten az egyik üzemi pártszervezetünknél az újra­választott vezetőség a megválasztás után két héttel tartotta meg az első vezetőségi illését, ahol éppen a vá­rosi bizottság segítő munkája hiá­nyában nem tudták meghozni azo­kat a határozatokat, amelyek alkal­masak az üzemi pártszervezet, mun­kájának megjavítására. A vezetőségeket újraválasztó tag­gyűlésekkel kapcsolatosan ellensé­ges megnyilvánulás is tapasztalható. Az ellenség tudatában van annak, hogy Pártunknak e nagyszerű mun­kája újabb csapást jelent az ellen­ség számára és ezért igyekszik nárt szervezeteinkben a becsületes elvtársak ellen harcot folytatni. Az ellenség iiven iránvú támadá­sát pártszervezeteink minden eset­ben visszaverik, azonban járási bi­zottságaink ehhez a harchoz nem nvúitanak kellő segítséget és támo­gatást. Hallgatólagosan veszik tudomásul ezeket a dolgokat és csak a párt- szervezetre bízzák ezt a harcot. A vezetőségeket újraválasztó tag­gyűlések hibái a jó politikai felvilá­gosító munkán keresztül kiküszöböl­hetők. a iárási-városi bizottságaink ebben a munkában kifeléfordulva mozgósítsák az aktívákat, nemcsak a saját, hanem a párttagság mun­kájának közén pont iába állítsák e kérdést. Munkánk sikere és eredmé­nye Rács-Kiskún megyében sem fog "[maradni1 HALANDÓ ISTVÁN, a Megyei Pár+bizottság szervezőtitkára. fi Kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozóinak versenyfelhívása a Kecskeméti Gépgyár dolgozóihoz

Next

/
Thumbnails
Contents