Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. április (5. évfolyam, 14-18. szám)
1950-04-23 / 17. szám
2 W80 április 23. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS HETI SZEMLE Németi elvtárs előadása a szervezeti szabályzatról. Pártunk alkotmányáról Aprils 16-án, az elmuH vasárnap. a kecskeméti Városi Pártbizottság előadótermiben Németi József elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára előadásával megkezdte a ..Párt és párti'pités“ című előadássorozatot. Németi József etvtárs előadásában Pártunk alkotnia nyával. a szervezeti szabályzattal foglalkozott. Ismertette Pártunk felépítésének szervezeti formáit, belső életét, a tagok és tagjelöltek felvételének szabályozását, a tagok és vezetők, továbbá az alsóid) és felsőbb pártszerveknek egymáshoz való viszonyát, a demokratikus centralizmust. Némeii József elvíárs előadása Németi József elvtárs előadásának első részében vázolta I.értin és Sztálin elvtársaik tanításait a Pártra vonatkozólag. Részletesen kifejtette a Párt élcsapat jellegét, viszonyát a munkás- osztály más csapataihoz. Rávilágított arra, hogy a Párt egyszerűen nemcsak élcsapat, hanem szervezett csapata is ti munkásosztálynak. Pártunk nem valamiféle formátlan alakulat, hanem szervezett, elhatárolt élcsapat. Pártunk szervezeti szabályokkal határolja cl magát az osztály többi szervezeteitől. Ez az elhatárolás azonban nem jelentheti a tömegektől való elszakadást, ellenkezőleg, éppen a Párt szervezettsége, fegyelme, vonzóereje biztosítja, hogy a dolgozók tilmegszerveze- teit vezesse. Irányítsa a szocialista építés útjánA Pártnak, mint a munkásosztály szervezett élcsapalának jelentőségét először Lenén vetette fel. Lenin és Sztálin voltak azok. akik kezdeményezték a harcot egy forradalmi párt megteremtéséért. Pártunk a felszabadulás előtt az illegalitásban is. a felszabadulás után is a lenini-sztálini tanítások alapján áll. Magyarországon is a lenini-sztálini Párt s annak kipróbált vezetője, Rákosi elvtárs és kiváló munkatársai biztosították és biztosítják ezután is munkánk sikerét. Lenin és Sztálin harca az úfiípusú pártért Németi elvtárs előadásának további részében körvonalazta Lenin és Sztálin, a bolsevikok harcát, a megalkuvókkal, opportunistákkal szemben. Rámutatott arra, hogy Martovék harca odairányult, hogy a Pártot formátlan tömeggé z(illessz ék le. Az előadó rávilágított Lenin elvtárs kemény harcára, amely során biztosította a párttagokkal zembeni követelmények érvényesítését. A Magyar Dolgozók Pártja tevékenységének alapja a marxizmus-ienMiiztmis ideológiája, ennek megfelelően Pártunk szervezeti szabályzata is a marxizmus- leniniizmus tanításán alapszik. ...A Magyar Dolgozók Pártja — mondta Farkas elvtárs az egyesülési kongresszuson — marxista-leninista forradalmi párt lesz. Ez a párt úgy politikájában. mint szervezeti felépítésében, belső rendjében, megfelel Lenin, Sztálin tanításainak, a munkásosztály pártjának.“ Németi elrtárs a továbbiakban párttagságnak a Párthoz, való viszonyáról beszélt. Vizsgálat tárgyává tette. hogy párttagjaink milyen követelményekkel tartoznak a Pártnak. — Mindenekelőtt — állapította meg Németi elvtárs — kötelessége a párttagnak. hogy harcoljon a munkásosztály. a dolgozó nép. Népköztársaságunk felvirágoztatásáért. Ez a legelemibb kö- veleimény ahhoz, hogy a párttag önmagát párttagnak tekinthesse. Az is természetes, hogy itt elsősorban tettekről, cselekedetekről van szóA Párt ereje abban van, hogy nálunk a szó és a lett egybe esik. Pártunk ereje, népszerűsége azzal magyarázható, hogy amit ígérünk, ami a programunkban van, azt megvalósítjuk. Kézenfekvő továbbá az - is, hogy ezen kötelezettségek teljesítése elengedhetetlenül megköveteli a párttagtól marxista-leninista műveltségének szakadatlan elmélyítését, a marxizmus-lenin- izmus tanulmányozását. Az is érthető és elenged betétien követelmény, hogy emellett a párttagnak képeznie keli magát szakmájában, hogy szakmájának kiváló ismerője legyen, mert csakis igy töltheti he élenjáró szerepét a szocializmus építésében. A párttag kötelessége az is, hogy védje a Pártot minden rendű és rangú ellenséggel szemben, hogy leleplezze a sorainkban meglapifíó ellenségei, hogy féltékenyen őrködjék a Párt ideológiai és szervezeti egysége felett. A párttag kötelessége. minden körülmények közölt végrehajtani n Párt utasításait, határozatát. A párttag valójában akkor válik párttaggá. amikor nehéz helyzetben is végrehajtja a Párt határozatait. Akkor válik párttaggá, amikor leküzdi magában azokat a kétségeket, nehézségeket, amelyek ideológiai képzetlenségéből, vagy egyéb hiányosságaiból gátolják a Párt határozatainak végrehajtásában. A párttag kötelessége, hogy szüntelenül erősítse kapcsolatait a tömegekkel, hogy n szervezet mindenegyes tagja személy szerint is állandó, eleven kapcsolatban legyen a dolgozók tömegeivel, hogy nap mint nap szakadatlanul mindennapi munkájukban erősítsék a Párt tömegbefolyását, tekintélyét, népszerűségét. Nem utolsó sorban kötelessége a párttagnak, hogy élenjárjon a termelésben, nem kétséges, hogy a legmeggyőzőbb erő a példamutatás ereje. A párttagok kötelezettségei a A párttagok jogairól hez szólt hozzá. Rámutatott arra, hogy alapszervezeteink vezetői nem eléggé tanulmányozzák Pártunk szervezeti szabályzatát. Példaképpen felhozta, hogy az egyik alapszervezetben 1530 tag mellett 130 tag jelenlétében ejtették meg a vezetőség újraválasztását. Hasonló a bajai városi bizottság esete, ahol a K. V. határozatát mintegy harmad-négy edrangú kérdésnek tekintették. Ha land a elvtárs a továbbiakban felhívta a haláigaitóság figyelmét, hogy a jó kommunista élenjár a termelésben. Vázolta még a járási és városi bizottságok aktivitását, a bizottságon belüli pártdemokráciát, felhozta, hogy a félegyházi járásban a járási bizottsági tagok csak a városi titkár utasítására hajtanak végre feladatokat. Befejezésképpen rámutatott arra, hogy jó munkát nem lehet végezni, ha nem tanulunk. \z újraválasztó taggyűlések komoly előrevivői legyenek a szoc.ia- 1 iz mus m egv aMsf t á sá na k. Járfi Ferenc és (Iái Gé*za hozzászólásai után Kacsa László elvtárs emelkedett szólásra, vázolva a. K. V. határozatának végrehajtásánál előforduló hibákat. Súlyos hiba voK. hogy az oktatási munkát élesen elhatároltak a többi munkától. Rámutatott arra. hogv a népnevelőket a tömegek tanító iává kelt tenni Az egyes kérdéseket össze kelt kapcsolni, a népnevelőket ne csak egyikben küldjük a dolgozókhoz. A kérdéseket ne csak elvonatkoztatva nézzük, hanem mindenre terjedjen ki a figyelmünk. Javítsunk munkamódszerünkön. mert túlkeveset jártunk ki a községbe m alapszerveze'ekhezHorváth Ferenc. Békési István. Mihályi Ernő elvtársak után Sarok Antal elvtárs az elhajlások kérdésével foglalkozott. Példákkal világította meg. hogy a reakció a tavaszi munkáknál is mindent elkövet, hogy- megakadá- 'lvozza a minisztertanácsi határozat végrehajtását, Lestyrin elvtárs az elmélet jelentőségéről, maki a vezetőséget újraválasztó taggyűlésekkel kapcsolatos tapasztalatokról beszélt. A hozzászólások után Németi elv- társ válaszolt a felvetett problémákra. Németi elvtárs válasza —- Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni — mondotta Németi elvtárs — hogy- a hozzászólások során kijött, hogy a Párt szervezeti szabályzatával érdemes foglalkozni. Kijött az is. hogy gyakran azért nem sikerül a feladatokat jól megoldani, mert keveset jártunk az alapszervezetekhez. Nem voltak kieiégífőck az információk, hiányzott a helyszíni megismerés. Kiegészítem Kórsa elvtárs által feívetetl kérdéseket azzal, hogy a Megyebizottság is hibát követett el az újraválasztások sikeres végrehajtásánál azáltal Németi elvtárs ezután rátért a párttagok jogainak vázolására. A párttagnak joga van a Párt politikai, szervezeti kérdéseinek megvitatásához, pártszerű bírálat alkalmazásához a Párt munkája felelt. Joga van a Párt veze- töszervernek megválasztásához, joga van kérdéssel, beadvánnyal fordulni a felsőbb pártszervezetekhez. Németi elvtárs a továbbiakban szókról a jogokról beszélt, amelyeknek megsértésére nemrég Rákosi elvtárs mutatott rá. Ezek a jogok a kritikát és önkritikát biztosítják. Ezeket sér tettük meg és most az a feladat. hogy a Párt mindenegyes tagjának biztosi Isiik ezen jogait, érvényesítsük Pártunk alkotmányának. törvényeinek, szervezeti szabályzatunknak Irányelveit. Németi elvtárs Ítészéit még a tagjelöltfelvétel körüli hibákról is, majd áttért a demokratikus centralizmus fejtegetésére. Részletesen tárgyalta a kritika és önkritika elvét is. Az előadás befejező részében Németi elvtárs vázolta azokat a feladatokat, amelyek a vezc-tőségválasztások során előttünk vannak. Részletesen kitért a városi, járási és megyei pártbizottságok feladataira, hogy a Pari általános politikáját közvetítsék az aíap‘zervek hez, hogy azok azt konkrétizálva saját helyi viszonyaikra, biztosítsák a Párt politikájának érvényesülését, országos, megyei, járási, községi, üzemi és egyéb viszonylatban is. ,,Mi komoly forduta tot akarunk — mondotta Rákosi elv- társ — a pártdemokrácia, a bürokrácia elleni harc, a tagok jogainak érvé nyesítése terén." Ahhoz, hogy ezt a feladatot megvalósítsuk. ismernünk kell a Párt szervezeti szabályzatát, erő kell segítenünk a Központi Vezetőség ismert határozatának alaposabb, elmélyültebb tanulmányozását. így bizto síthaljuk, hogy a K. V. határozatának végrehajtása során komolyabb hibákat nem követünk el — fejezte be elöadá sát Németi elvtárs. Ezután került sor a hozzászólásokra. A hozzászólások Kecskeméti Pál, a M.W üzemi alapszervezetének titkára felhívta a figyel met arra, hogy a MÁV-nál az oktatás eléggé formális, nem végeznek még kellő felvilágosító munkát, ez rányomja bélyegéi a párt életre is. Csik Lukács hiányolta, hogy a felsőbb szervektől sokkal kevesebb önkritikái hall, mint az alsó szervektől, Szabari János a pártszervezeteknek a tömegektől való elszakadását vázolta. Ördögi* László a pártonbelüli demokráciáról beszélt, majd Hatandó elvtárs emelkedett szólásra Hnlandn elvtárs a demokratikus centralizmus kérdésé hogy szűk létszámunkra való hivatkozással keveset jártunk ki az aiapszervezetekhez és a járási bizottságokhoz. Amikor észrevettük a hibát, javítottunk rajta. Németi elvtárs rámutatott az ellenséges elemek leleplezésének fontosságára. amit fényesen bizonyít a kalocsai érsek esete. A kalocsai érsek mezőgazdasági alkalmazottjainak nem fizette meg a kollektív szerződésben biztosított munkadíjat. A DÉFOSZ ezért az érseket 7.000 Ft elmaradt munkabérért megbírságolta. A kalocsai rekació ebbő! szinte tincs-hangulatot teremtett azzal a híreszteléssel, hogy a OEFOSZ vallásellenes. Csak a népnevelők felvilágosító munkája nyomán tudtuk Kalocsán elérni azt, hogy ma már a dolgozók előtt tisztán áll, hogy az érsek kizsákmányolta dolgozóit. Ha nem vagyunk éberek, a reakció mindent amit csak tehet, felhasznál ellenünk. A politikai leleplezések gyakran többet érnek, mint négy öt szeminárium. Meg kell mutatnunk, hogy a huták hogy-an csapja be és zsákmá- nvolja ki a dolgozó népet Koc.sa elvtárs zárószavával ért vé get az előadássorozat első előadása. Egyre többen tömörülnek a békéimre zászlaja alá l A világsajtó már napok óta foglalkozik az amerikaiak felháborító libavai provokációjával, amelyet a szovjet kormány április 11-i jegyzékében leplezett le. Április 8-án a Balti tengerparton fekvő Libavatól déire amerikai jelzésű légierőd hatóit be 21 kilométernyire a Szovjetunió területére. Az amerikai gépet a szovjet vadászok visszaverték, a szovjet kormány pedig leleplezte az imperialista szemérmetlen provokációt. Miért követik el az imperialisták sorozatos, súlyos provokációjukat? teszi fel a dolgozó a kérdést. Azért, mert háborús politikájukra a vereségek egész so" rát mérte a Szovjetunió és a Szovjetunió vezette béketábor. Mert az erőviszony rde a béke és a háború tábora között a béketábor javára tolódnak el, mert az imperialisták kétségbeesetten érzik, hogy az idő ellenük dolgozik. iVy un aíeurópában egymás után vallanak kudarcot az imperialisták tervei. Mindenütt széles tömegek írják alá az atomfegyver betiltását követelő Béke Hívei Állandó Bizottságának felhívását. Az imperialisták politikájuk számára nem tudják megnyerni a népeket. A munkások, a dolgozók a kapitalista országokban is harsány „nem”-et kiáltanak az imperialisták háborús terveire. Hiába voltak a merényletek Franciaországban és Olaszországban a munkások jogai ellen, a hajsza az Egyesült Államokban és Ausztráliában, ahol a föld alá akarják kényszeríteni a Kommunista Pártot, a makronizoszi gyalázat és a sanseverói vérfürdő, a munkások mindenütt meglátják a háborús uszítok gyűlöletes alakjait. Miután az imperialisták a dolgozó népet politikájuk számára nem tudták megnyerni, azért most elnémítani, guzsbakötni, halálra terrorizálni próbálják azokat a tömegeket, amelyek a békemozgalom élén haladnak. A békéért való küzdelem közben új harci forrnák születtek. A francia és olasz rakodómunkások, vasutasok, szállítómunkások hősies sztrájkjai az imperialisták fegyverszállításait nehezítik meg. Egyre alakulnak az országokban a békebizottságok, amelyek a tömegeket a békéért való harcra szervezve, a nemzeti függetlenségért és a demokratikus szabadságjogok biztosításáért vívott küzdelemnek is erős támaszai lettek. Szemünk előtt bontakozik ki egy gyökeresen új jellegű béke-tömegmozgalom. A történelemnek még nem volt olyan korszaka, amikor az egyszerű emberek, dolgozók ne sóvárogtak volna a béke után. De a világot átfogó békemozgalom döntő jelentőségét az adja meg, hogy a béke érzését, százmilliók békevágyát, tettekké, a békéért folytatott harccá, hatalmas erővé szervezi. A béke-tömegmozgalom központi feladata az atomfegyver betiltására irányuló békeharc. De a Tárol-Keleten éppúgy, mint Nyugat-Európában egymásután vallanak kudarcot az imperialisták tervei. Az ázsiai szabadságmozgalmak fellendülésének következtében az imperialistákat sorozatos súlyos csapások érik. Kelet- és Délkelet-Azsia népeinek nagyszerű szabadságharca új lendületet vett és napról-napra jobban fenyegeti a gyarmatosító hatalmak távolkeleti állásait. Inog tehát a talaj itt is az imperialisták lába alatt. Olyan területről van itt szó, amely (Kína kivételével) csaknem akkora, mint egész Európa. Lakossága pedig a Föld népességének csaknem egy harmadát teszi ki. Es ez még nem minden. Malájföld, a világ nyersgumi-termelésének felét, ónbányászatának egvharmadát adja. Indokína hatalmas kőszéntartalékkai, Burma óriási nyersolaj-kinccsel látja el az imperiaiistákat. Arany, ezüst, réz, mangán és stratégiai jelentőségű színesfémek •— mindezekben felmérhetetlenül gazdag ez a terület. Lehet-e csodálkozni azon, hogy az imperialista ragadozók a végsőkig ragaszkodnak e gyarmati területekhez? Ahogy Kínában, úgy itt sem fogja politiká jukat a katasztrófa elkerülni. Ázsia népei többé nem „parasztok” az imperialisták sakktábláján. * Világuzerte tehát egyre többen tömörülnek a békeharc zászlaja alá. Magyarországon a napokban zajlott le a béke-nagygyűlés, amely felhívással fordult a dolgozókhoz, hogy legátfogóbb mozgalommá szervezzék a béke híveinek magyar táborát a háborús gyújtogatok eilen. Andies Erzsébet, Vető Lajos evangélikus püspök, Veres Péter, Szöczei Sándor, Kos- suth-díjas sztahanovista és Kocsi Istvánná beszédei után a béke-nagygyűlés elfogadta a „Megvédjük a békét”- bizoitság országos tanácsának felhívását, amelyben többek között így szólnak a dolgozó magyar néphez: — Üj háború veszedelme fenyeget. Az angol—amerikai imperialisták siettetik háborús előkészületeiket. Lázasan igyekeznek fetfegyverezni a marshalli- zált országokat, a hidegháborút eszeveszett háborús uszítással és provokációkkal fokozzák, növekszik ügynökeik kém- és szabotázstevékenysége és ezzel arányosan növekszik a terror is a béke hívei ellen. Maguk sem tagadják, hogy atombombával és hidrogénbombával akarják lemészárolni a békés lakosság millióit világuralmi terveik érdekében. — Eddigi építésünk és harcaink büszke eredményeit, békés és szorgalmas munkánkra alapozott szép reményeinket, dolgozó népünk millióinak életét, nyugalmát, jövőjét fenyegetik azok az imperialista gazok, akik százszoros mértékben ismét országunkra akarják zúdítani az elmúlt háború borzalmait. Azok, akik atombombával és gyilkos fegyverekkel szét akarják rombolni mindazt, amit az öt év nehéz munkájával és harcaival felépítettünk, akik visz- sza akarják hozni a bombázást, a pinceélet, a nyomorúság, a betegség, a szeretteinkért való aggodalom, a halál és a pusztulás korszakát. Nemzetünknek és az emberiségnek ezek a vérszomjas ellenségei el akarják pusztítani a bölcsőben fekvő csecsemőt, az életre készülő ifjat, szét akarják szakítani a családot, nyugodt és békés öregség helyett keserű halált készítenek elő az öregek számára Ez előtt a veszély előtt egyetlen magyar ember sem hunyhatja be a szemét. Ezért felhívunk minden becsületes magyar embert, hogv támogassa aláírásával a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának stokholmi felhívását: Követeljük feltétlen betiltását az atomfegyvernek, amely az emberek tömeges megsemmisítésének szörnyű fegyvere. Követeljük szigorú nemzetközi eben őrzés létesítését abból a célból, hogy bizic-s'tsák e rendszabály megvalósítását Ügv véljük, hogy az a kormány, au.elv elsőként alkalmazza az atomfegyvert valamely országgal szemben. bűnt követ el az emberiség ellen és háborús bűnösnek tekintendő. Magyar Férfiak és Nők! Dolgozzatok s harcoljatok egységesen békénk megvédéséért. Fokozzátok Népköztársaságunk gazdasági és honvédelmi erejét. Legyetek éberek és legyetek elszántak a háborús gyújtogatok elleni küzdelemben. Etjén felvirágzásunk, sikereink, békés munkánk s életünk legfőbb biztosítéka: a teremtő béke! Á BAJAI GYAPJÚSZÖVETGYÁRBAN UTAT TÖRT A V0R0SIN-M0ZGAL0M A bajai Gyapjúszövetgyárban a tisztaság és a rend nem egy vonalon hagyott kívánnivalót maga után. Az üzem dolgozói április 4-i munkafelajánlásaikban vállalták, hogy fokozottabb figyelemmel lesznek a tisztaság és a rend biztosítására. Azóta jelentős eredmények is mutatkoznak. Eltűntek a gépek körül a fonal- és gyapjúhulladékok az olajos rongyok sem veszélyeztetik már a leszövött áruk tisztaságát. A tisztaság és a rend fokozására és biztosítására az egész gyárépületben nagyszabású munka indult meg, a belső udvarok kikövezése. Eltűnik a por és esős időkben a feneket’en sár Kiskockaburkolattal látják el az egész udvarrészt, melyet bitumenes felület fog borítani. Az udvar egyes részein az eddigi kopárságot zöld virágágyások fogják színessé és hangulatossá tenni. A kövezés; munkálatokkal egyidejűleg megkezdik ezeknek a részeknek parkosítását is. A Városin-mozgalom gvorsan terjed az üzem dolgozói között.' Azok a dolgozók, akik látták már, mit eredményezett a szovjet példa az egyes üzemrészlegekben, nem akarnak lemaradni. A versenyszellem kiterjedt a Vorosin-mozgalom kiszélesítésére is. A bajai Gyapjúszövetgyár a Vorosin- mozgalomban elért eredmények fokozására versenyre hívta ki a Mohácsi Selyemgyár NV-ot.
