Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. február (5. évfolyam, 6-9. szám)

1950-02-12 / 7. szám

3

eset volt. A tszcs tagjai nem vitték magukkal saját földjüket a szövetkezetbe, és ennek következtében nagyon rossz' eredményeket értek el. Például a kiadott tehéntörzs, rövid idő alatt 10 mázsát fogyott. Ez a példa is elijesztette a dolgozó parasztságot.

— Fontos a munkaegységekkel való számításra áttérni. Sokan aem veszik észre, hogy milyen helytelen, ha úgy számolnak, hogy egy nap, egy nap.

Ez a jelszó, a kulákok jelszava. Ha így számolunk, nem azok fognak vonzódni a termelőszövetkezetekbe, akik szorgalmasak, hanem azok, akik azon igyekeznek, hogy a nap elteljen és felvehessék a pénzt. Nekünk az a célunk, hogy elsősorban a dolgozó parasztság szorgalmasabb része lépjen be. Ezért kell munkaegységekben fizetni. így, látni fogja a dolgozó paraszt, hogyha többet dolgozik, többet fog keresni, és elérjük, hogy a dolgozó,parasztság legjobb része fog belépni a termelőszövetkezeti csoportokba.

— Ez áll a gépállomásokra is. Ürömben nem végeztek jó munkát. Esőre való hivatkozással álltak a gépek.

— A gépállomások nagyban és egészben jó munkát végeztek, de vannak még hiányosságok. Ennek a gépállomás vezetői nézzenek utána. Nem szabad a gépállomásoknak elfeledni azt, hogy a dolgozó parasztság a munkásosztályt látja bennük. A dolgozó parasztság elsősorban munkájuk után ítéli meg őket. Ha a traktorosok jól dolgoznak, akkor a parasztság nemcsak munkájukat ismeri el, hanem elismeri egyben a munkásosztály vezető szerepét is. A traktoristáknak nem szabad elfeledni, hogyha jól dolgoznak, a munkásosztály becsületét öregbítik. Hiszem, hogy nem tévedek, ha azt mondom, hogy

a legnagyobb érték a termelőcso- portban az ember, és ezen belül is a kommunista ember.

Azt hiszem, hogy a megyei pártbizottság nevében akkor tudjuk majd a legjobb támogatást nyújtani a'csoportoknak, ha arra törekszünk, hogy

minden erővel megerősítsük, vagy ahol még nincs, kiépítsük a termelőcsoportok üzemi pártszervezeteit.

Minden eszközzel arra fogunk törekedni, hogy egészséges pártszervezeteket építsünk ki. Arra kérjük a párt- szervezeteket, hogy erősítsék a demokráciát a csoportokban. Nem tud az ellenség ártani ott, ahol erős párt- szervezet van. Kiskunhalason, ahol jól működik a pártszervezet, nem tud az ellenség befurakodni úgy, mint pl. Bugyin, ahol a termelőcsoportnál volt csendőr volt az elnök.

A kulákok igyekeznek a termelőszövetkezeti csoportokban elhelyezkedni. A következő hetekben nemcsak a fákon kell hernyózni, hanem a termelőszövetkezeti csoportokban is. Ezt a tisztogatást a párt-j

érv, a dolgozó parasztság felé, hogy belépjen, és minden egyes hiba megnehezíti a belépést, ügy dolgozzanak __ elvtársak, hogy megkönnyítsék a dolgozó parasztság számára a belépést. Ha ez sikerül, meg fogjuk teremteni a szocialista mezőgazdaságot.

<//. .híhtiss István:

Ma már mindegyikünk ki tudja számítani, mennyi jár neki

Ifj. Juhász István, az abonyi Lenin TSZCS küldötte volt a következő felszólaló:

A megalakulásnál összesen 9-en voltunk, 10-iknek egy tanítónőt irtunk be, hogy megkapjuk az engedélyt. Tavaszra 19-en lettünk. Kezdetben harminc katasztrális hold földünk volt, felemelkedett 104 kát. holdra, Tizenkilenc család, összesen 120 személy megélhetéséről kell gondoskodnunk. Mind népes családok, mert a mi tanyánkon a múlt rendszerben csak azt vették fel cselédnek, akinek legalább hét gyereke volt.

— Hibákat követtünk el. Ennek fő oka az volt, hogy a termelőszövetkezeti csoport mindnyájunk számára új dolog volt. Mikor megjelent a munkaegységkönyv, szidtuk. Végül majdnem összemarakodtunk, mert kiderült, hogy az egy nap elszámolásnál egyformán kapott a lusta és a szorgalmas.

— Mikor Pártunk oda hatott, hogy szakembereket neveljen, közülünk is elküldték kettőt iskolára, Keszthelyre. Ezek elmondták, hogy szükséges a munkaegységkön yv használata. Megmagyarázták, hogy így az osztozás az elvégzett munka után fog történni. Kezdetben négyen, vagy öten tudtunk csak számolni. Ma már egykét kivétellel mindenki tud számolni és ki tudja számítani, hogy menynyi jár neki. Ez is bizonyítja, hogy, tudunk tanulni, ha erre meg van a lehetőségünk.

ebből maguk megvalósítani és mit csak segítséggel. Egyébként a tervek azt mutatják, hogy helyes irányban haladnak előre a csoportok, amikor új mezőgazdasági kultúrákat igyekeznek létesíteni és az állatállományra kellő súlyt helyeznek a növénytermelés általános fejlesztése mellett, különleges jelentősége van a termelőszövetkezeti csoportok állatállomány-fejlesztésének. Érdekes hozzászólás történt a termelési versennyel kapcsolatban. Az egyik kiküldött beszámolójában elmondta, hogy a sztálini munkavállalás alkalmával yá'lalták, hogy a munkát általában 30 százalékkal felfokozzák, de nem munFreSei Ferenc miniszter válasza

A felszólalásokra Erdei Ferenc miniszter válaszolt.

— A hozzászólások azt mutatták, hogy itt Pesímegyében is sikeresen tette meg első lépéseit a termelőszövetkezeti-mozgalom.

Általános tapasztalataink, hogy az egyes- és kettestípusú szövetkezetek más megyékben sem fejlődtek egészségesen. Szinte minden jól fejlődő szövetkezet átalakult hármas típusúvá. Helyes tehát azt mondani, hogy a hármastípusú a fő formája termelőszövetkezeteinknek. Mégis ne vessük el teljesen az egyes és kettes típust. Hagyjuk ezt meg kisegítő formának olyan helyeken/ ahol a harmadik típus valamilyen oknál fogva nem lenne lehetséges.

Ifjabb Igniczi László hozzászólásában a Tenyészállatforgalmi NV munkájáról beszélt. Igen, rossz marhaállományt szállított az NV a tszcs-nek. Ennek oka az volt, hogy az NV alkalmazásában kulákkupecek voltak. Ezt a

[

felszólalást úgy jegyzem meg, mintegy olyan esetet, ahol az illetékes szervek

nem jól dolgoznak. El kel! mondanom azonban, hogy a Tenyészállatforgalmi NV-nek sok jó, sőt kitűnő szállítása volt, mégis fordultak elő ilyen hibák, mint az előbbi. Ebből okulva, ezeknek a vállalatoknak a munkáját, úgy fogjuk megjavítani, hogy többé ilyen csalódások ne következzenek be.

A harmadik kérdés, amivel foglalkozni akarok, az üzemtervek kérdése. Ezzel igen sok felszólalás foglalkozott. Ezen a téren hiba azonban, hogy nem foglalkoztak a felszólalások azzal a kérdéssel, hogy milyen kezdeményező sek vannak és a tszcs hogyan akarja mozgósítani saját erőforrásait, egy-egy nagyobb kitűzött feladat megoldására.

Az ötéves terv beruházásaiból nem kicsi rész az,' amit a termelőszövetkezetek beruházásaira tudunk fordítani. Az igazi fejlődés azonban nem az, hogy újra meg újra újabb támogatást kapjanak a csoportok. A cél az, hogy helyi erőforrásból tudjanak sikereket elérni. A sok kezdeményezésből, amit egyes termelőcsoportok akarnak létre- I hozni, nem tűnik ki, hogy mit fognak

CZAKÓ JÓZSEF

elvtárs, a szentmártonkáíai gépállomás üzemi párttitkára, tanulni és tapasztalatokat gyűjteni jött fel Buda' pestre a termelöcsoportok és gépállomások megyei értekezletére.

Mint mondotta, minden hasznos tanulságot gyümölcsöztem! fog otthonában az eredményes munka fokozása érdekében.

A hallottakból jól megjegyezte, hogy a hibák kiküszöbölésének elöntő feltétele: az üzemi pártszervezetek megerősítése.

kaegységben. Vannak olyan munkák, amik valóban nem tartoznak a termelőcsoport üzemmenetébe. Ez helyes. Azonban általában a verseny által elért nagyobb munkateljesítmény a megfelelő munkaegységet is kell, hogy

HA TÁ R OZA TI JA SLA T

PRIBELA JÁNOSNÉ

a dánszentmiklósi termelőcsoport tagja a legrégibb termelőcsoporttagok közé tartozik. 1945 óta tagja a Pártnak. Azok között volt, akik leghamarabb felismerték, hogy Pártunk parasztpoli- tikája a dolgozó parasztság életszín- von'vának fe emelkedését biztosítja.

Pribela Jánosné sok értékes tapasztalatot szerzett a tanácskozás alkalmával. Munkakedvét fokozza a „Kormány tagja** című kitűnő szovjet film tartalma, melyben egy szovjet parasztasz- szony a film hősnője.

szervezeteknek kell elvégezni. Ha ez megtörténik, nem fogja tudni az ellenség elpusztítani a termelőszövetkezeteket. Megyénkben 188 csoport van, azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez csak a kiindulás. Ezek a csoportok csak szigetek, célunk az, hogy ne csak szigetek legyenek.

Az országos értekezlet után egy héttel 13 új csoport alakult.

Abban a tudatban kell dolgoznunk, hogy száz és százezer paraszt éjjelnappal gondolkozik arról, hegy be- iépjen-e a termelőszövetkezeti csoportba, vagy sem. Figyeli mindazt, ami a termelőszövetkezeti csoportban folyik. Minden jó eredmény, egy-egy

Mi, a Magyar Dolgozók Pártja Pestmegyei Bizottsága és a Mezőgazdasági Igazgatóság által tanácskozásra összehívott csoportok és gépállomások dolgozói megvitattuk a termelőszövetkezeti csoportjaink mai helyzetét és a következő határozatot hoztuk.

I.

Megállapítjuk, hogy népünk ^ bölcs vezérének és tanítójának, Rákosi Mátyásnak 1948 augusztusában Kecskeméten tartott történelmi beszéde óta megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdult és erőteljes fejlődésnek indult — Ma már mondhatjuk, hogy megyénk minden második községére jut termelőszövetkezeti csoport és nincs olyan község, ahol a dolgozó parasztok ne foglalkoznának termelőszövetkezeti csoport megalakításának gondolatával.

Fiatal termelőszövetkezeti csoportjaink példaadó jó munkájukkal népszerűvé lettek az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztság előtt. Népszerűségük oka, hogy átlagtermésük magasabb volt, mint az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztoké. Termelőcsoportjaink bebizonyították, hogy a traktorok, nemesített vetőmag, jó munkaszervezés, a műtrágya használata és a szakszerű növényápolás alkalmazásával a társasgazdálkodás fölényben van az egyéni kisparcellákon folyó gazdálkodással szemben. Gyakorlati tények bizonyítják, hogy a szövetkezeti gazdálkodás magasabb életszínvonalat biztosít a dolgozó parasztjainknak és ugyanakkor a termelőszövetkezeti csoportjaink közös vagyona is jelentős mértékben gyarapodik. Ez a példaadás győzte meg a dolgozó parasztságunkat, hogy saját meggyőződésünkből és önkéntes elhatározásunkból ezrével csatlakoztak a termelőszövetkezeti mozgalomhoz.

Az elmúlt év tavaszán megyénk területén 73 terme'őszövetkezeti csoport működött 8000 kát. hold földterületen. Meglévő termelőszövetkezeti csoport' jaink területileg és taglétszámbeiileg is megnövekedtek. Ma már megyénkben 188 termelőcsoport működik, ebből 177 engedélyezett. A termeifícso portjaink területe 8000 kát. holdról 44.000 hold fölé emelkedett. Tagiét számban is megerősödtek a termelőszövetkezeti csoportjaink. A termelő- csoportjaink taglétszáma 4600, családtagokkal együtt 15.437 dolgozó paraszt vesz részt termelőszövetkezeti mozgalomban. Míg a kezdeti időben a termelőszövetkezetek alakulásakor többnyire nincstelen földmunkások léptek termelőszöveti ezetbe. ma már a földdel rendelkező kis- és kőzépparasztok ts egyre bátrabban lépnek be, amit bizonyít az, hogy megyénkben a termelőszövetkezeti csoporttagok között 500 középparaszt van. Tudjuk, hogy eredményünket elsősorban a baráti Szovjetuniónak és nagy vezérének, a nagy Sztálinnak köszönhetjük. A Szovjetunió szocialista mezőgazdasága és kolhozai gyakorlati tapasztalat volt elsősorban az, amely bennünket segít, soha nem múló hálával tartozunk a dicső Szovjet Hadseregnek, amely megadta felemelkedésünk lehetőségét.

Tudjuk, hogy eredményünket nem érhettük volna el olyan irányító és szervező nélkül, mint a Magyar Kommunisták Pártja, a Magyar Dolgozók Pártja. A Magyar Kommunisták és az egész dolgozó népünk szeretett bölcs vezére, Rákosi Mátyás elvtárs tanítása és útmutatása segítette és segít mindenkor bennünket, hogy bebizonyíthassuk dolgozó parasztságunknak, hogy a felemelkedésnek csak egyetlen útja van: a termelőszövetkezeti út.

Pártunk állandó útmutatása és irányítása mellett termelőszövetkezeteink megszilárdításához döntően hozzájárult a népi demokráciánk államának és a munkásosztályunk segítsége. Ezt a segítséget elsősorban a gépállomások felállításával kaptuk meg. A gépállomások szabadítottak meg bennünket a kulákok uzsorájától és nap mint nap segítséget adnak a kulák és klerikális reakció elleni harcban.

Kulák és a vele szövetséges klerikális reakció nem örül a mi termelőszövetkezeti csoportjaink eredményének. Rémhírekkel, hazugságokkal, aknamunkájukkal igyekeznek termelőszövetkezeti mozgalmunkat aláásni és termelőszövetkezeti tagjainkat, különösen az asszonyokat megingatni. A kulákok megújuló dühös támadását csak éberséggel és eréilyel, a dolgozó parasztság között végzett felvilágosító munkával tudjuk visszaverni. Eredményeinket a kulákság elleni szakadatlan harcban értük el. A termelőcsoportjaink az egyre fokozódó falusi osztályharcnak szilárd bástyái lettek.

II.

Az eddigi eredményeink és sikereink mellett termelőcsoportjaink előtt még nagy feladatok állanak. A termelőszövetkezeti csoportjaink a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás kifejlesztése terén még csak a kezdeti lépéseket tették meg. A csoportjaink gazdasági megerős lse terén legfőbb feladatunk a nagyobb terméseredmények elérése, a cél elérése érdekében területeink nagyobbik részén minősített vetőmagot fogunk használni, de a szerződésen kívüli területeinken is csak gondosan válogatott és megHelően tisztítót' vetőmagot vetünk.

Ügyelünk arra, hogy minden talaj- munkát határidőre végezzünk el ét

az ütemterven belül minden munka- szakaszra külön tervet készítünk. A tavaszi kapásnövényeknél a háromszori kapálás helyett a négyszeri kapálást valósítjuk meg. Ezen keresztül tudjuk elérni, hogy még ebben az évben termelőszövetkezeti csoportjaink 20 százalékkal magasabb terméseredményt érnek el, mint egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztok.

Növeljük szövetkezeti állatállományunkat és ezáltal elérjük azt, hogy földünk termelőerejének fenntartását szervestrágyával biztosítani tudjuk. Állatállományunk növelésének érdekében emeljük takarmány termelésünket. Állataink megfelelő gondozásával és takarmányozásával szaporulatának és hozamának növelését.

Vállalj'uk a munkák időben való elvégzése és gazdasági továbbfejlesztése érdekében, hogy csoportjainkban megszervezzük a szocialista munkaversenyt, ezért szorosabbá tesszük kapcsolatunkat addigi eredményeinket elősegítő és minden munkánkban támogató Magyar Dolgozók Pártjával, szorosabbra építjük ki a kapcsolatot a termelőszövetkezeti csoportok, gépállomások és földmuvesszövetkezetek között.

Csoportjaink rendszeres oktatásával, politikai tudásának növelésével fokozzuk tagjaink egyéni felelősségérzetét, munkakedvét és harckészségét

Egyik legfőbb feladatunknak tartjuk, hogy a tél folyamán minden cso- portíagunkat kioktatjuk a munkaegységgel való számolásra, hogy az évvégi jövedelemelosztás a szocialista elvnek megfelelően: mindenki a végzett munkájának arányában kapja részesedését.

Helyesnek tartjuk, és gondoskodunk arról, hogy a termelőcsoporlba belépő családokhoz tartozó asszonyokat és munkaképes családtagokat tagként felvegyük a csoportba. Bevonjuk őket a munkába, csoportjaink vezetésébe és irányításába.

Minden feladatunk és munkánk megoldásában állandóan szemelőtt tartjuk népünk nagy és bölcs vezetőjének, Rákosi Mátyásnak tanításait és útmutatásait.

Meg vagyunk győződve, lelkesít és erősít további munkánk elvégzésében az a tudat, hogy az az út, melyen a Szovjetunió kolhozainak példája nyomán elindultunk, helyes út, azért további munkánk alapja, a Szovjetunió kolhozainak tapasztalata.

Ezen az úton segít bennünket a munkásosztály élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja és bölcs vezetője, Rákosi elv-árs.

Rákosi elvtárs vezetésével, előre a szocialista mezőgazdaságért, jómódú és művelt parasztságért!

szükségképpen maga után vonja. A szocialista munkaverseny kell, hogy maga után hozza a munkaegység gyarapítását is. A fegyelem kérdésével kapcsolatban csak annyit, hogy általában rendet, fegyelmet tartani egy termelőcsoportban nagyon helyes.

Nekünk törekednünk kell, hogy a rend és a fegyelem elsősorban ne külső fegyelmezési eszközök által, hanem a politikai öntudat fejlesztéséből fakadjon, önkéntes jellegű legyen. A termelőszövetkezet legyen kollektív ^ szeue- mű. A tagok merev formák nékül is tudják a rendét, e téren elsősorban az üzemi pártszervezeteknek van feladatuk.

Az országos tanácskozáson Somos András egyetemi tanár ajánlotta a termelőszövetkezeti csoportoknak, hogy érdeklődjenek a tudományos intézetek munkája iránt is. ö a Szovjetunióban látta, hogy milyen termékeny lehet az ilyen kapcsolat.

Következő kérdésünk a fővároskörnyéki termelőszövetkezetek problémája. Ez a következő: Gyakran előfordul, hogy a tszcs-be belépett tagok később elmennek fővárosi üzemekbe dolgozni és kiválnak a termelőszövetkezetekből. Makkai István kifejtette, hogy ilyen esetben felhívták a fiatalokat, hogy döntsék el, milyen pályán kívánnak dolgozni, hogy a tszcs vezetősége tudja, hogy kikre számíthat a jövőben. En ezt helyeslem. Legyünk tisztában azzal, hogy ipari termelésünk hatalmas arányban nő. A mezőgazdasági dolgozók közül is százezrek fognak az iparban elhelyezkedni. Ez helyes fejlődési tünet, amit nincs okunk meggátolni. Más kérdés, hogy az ilyen termelőszö- vetekezeteknél túl nagy a föld, a szövetkezetben dolgozó tagok számihoz képest. Ezen valahogy segíteni kell. Ennek a kérdésnek megoldását keressük a Párt segítségében.

A gépállomások munkáját a termelőcsoportok értékelik. Éppen ezért ki kell küszöbölni a gépállomásnál felmerülő hibákat. Gépállomásaink, ha dicsekedhetnek is, hogy sokkal több jó munkát végeztek, mint amennyi rosszat, ezt a kevés rosszat is a minimumra kell csökkenteni, mert ez a kevés is felmérhetetlenül sok kárt tud okozni. Földi István, „Mzsűrin"-tsz. kiküldöttjének beszámolójához megjegyzem, hogy a kapások négyzetes művelése is mutatja, hogy milyen egyszerű agrotechnikai eljárásokkal, milyen _ nagy arányban lehet növelni a terméshozamot. Példamutató a többi terme’.őcso- portok részére kukoricánál, napraforgónál. Tolókapa alkalmazásával, egy ember egy hold földet napont'1 meg tud munkálni, ezt a módszert ajánlom a kisebb növénytávolságot igénylő növények kapálásánál.

A versennyel kapcsolatban kevés szó hangzott el. Ezzel kapcsolatban azt akarom mondani: döntő tényező a szocialista munkaverseny, úgy az iparban, mint a mezőgazdasagban. Ennek előfeltétele a jó munkaszervezés. Csak jó munkaszervezéssel lehet igazán jó versenyt csinálni.

A jelenlévők, és minden tag hősies, úttörő munkát végez, amely egész dolgozó parasztságunk számára mutatja a példát és tapossa ki útját a mezőgazdaság szocialista fejlesztésének, annak az útnak, amely dolgozó parasztságunkat véglegesen felszabadítja, és fokról-íokra megszünteti a falu és város különbségét, annak az útnak az úttörői, amely út oda vezet, ahol a Szovjetunió élenjáró mezőgazdasága jár.

A hallgatóság lelkes éljenzése után a határozati javaslat felolvasására került sor.

Gulyás elvtárs zárószavai következtek:

— Kedves Eivtársak! Nyugodtan mondhatom mindnyájunk nevében, hogy nem hiába töltöttük el ezt a napot. Felmértük eddigi eredményeinket, _ feltártuk hibáinkat és megbeszéltük azt

I

is, hogyan fogunk hozzá a hibák kiküszöböléséhez. Megbeszéltük eg ben feladatainkat is. Főfeladatként jelöltük meg a magasabb terméseredmények elérését. A cél azonban nem csak az, hogy megbeszéljük eredményeinket, tennivalóinkat és rámutassunk hibáinkra. A cél az volt, hogy kivigyük a mai tanácskozás eredményét azokba a falvakba — az egész megyébe —, ahová most visszatérünk. Ki keil, hogy használjuk mindazokat a tapasztalatokat, amit ma itt szereztünk, azért, hogy dolgozó parasztságunk köréből egűre neyobb tömegeket vonunk be a termelőszövetkezeti mozgalomba.

A mai tanácskozás változást kell, hogy jelentsen a termelőszövetkezeti munkánkban. Be kell, hogy vonják, át kell, hogy adják eredményeiket az egész dolgozó parasztságnak. Ha mi kivisszük eredményeinket a dolgozó parasztság l"'zé és ezt a feladatot harci feladatnak tekintjük, akkor biztosi hogy a mai tanácskozás döntő változást fog jelenteni és biztos, hogy a mai tanácskozás csapás lesz a belföldi és külföldi reakcióra egvaránt. Minden egyes ni",inán megalakuló térÍ

” mNőszövetkezeti csoport csapást jelent a belföldi és külföldi icskció felé és

I győzelmet jelent Pártunk és az egész dolgozó nép felé.