Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. február (5. évfolyam, 6-9. szám)
1950-02-12 / 7. szám
BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG 1950 február 12. mnswax Sztálin elvtárs a szovjet nép első képviselőjelöltje Múlt hét szombatján tartották a Szovjetunió városaiban és falvaiban az első jelölt-állító gyűléseket. A szovjet népnek hálája és szeretete kifejezése jeléül Sztálin elvtárs az első jelöltje. Sztálin elvtársat jelölték Moszkva, Leningrad, Kiev, Minszk, Tbiliszi, Riga. Vilnjusz, Szverdlovszk és sok más város dolgozói is. A moszkvai, Sztálin nevét viselő kerületben ünnepélyesen feldíszített műhelybe gyűltek össze a villamosmű dolgozói, hogy megnevezzék képviselőjelöltjüket. A gyűlésen Vlagyimir Maszlov pártonkívüli szta- hánovista lakatos szólalt fel és a jelenlévők hosszú, lelkes tapsa közepette tette meg javaslatát. — Én ezt a drága nevet mondom *— mondotta Maszlov sztahánovista lakatos —, mert Sztálin élvtárs hősi életét teljesen a népnek., a mi boldogságunknak szentelte. Minden, ami életünkben jó, összefügg Sztálin nevével■’ A választógyűléseken az ország legjobb fiait jelölték. Forró lelkesedéssel jelölték Sztálin elvtárs hűséges küzdőtársait, Molotov, Bérija, Vorosölov, Kaganovics, Malenkov, Mikoján, Andrejev, Svernyik, Hruscsov elvtársakat. Nem hiányzanak a jelöltek sorából az ország legjobb sztahánovistái, írói, művészei, kiváló tudósai sem- így például a moszkvai „Kalibrr‘ üzem a Sztálin-díjas Nikoláj Roszij- szkij művezetőt jelölte. Képviselő- jelölt lett Vavilov, az Akadémia elnöke, M. Stirova moszkvai szövőnő.. A Pravda hétfői számában így emlékezik meg a választás előkészületeiről, a jelölésekről: „A szovjet nép hazánk élenjáró embereit jelöli, azokat, akik becsületes munkájukkal, hazájuk iránti odaadásukkal kiérdemelték a nép bizalmát. Mindannyian a nagy Bolsevik Párt neveltjei. A jelölések világosan mutatják, milyen magasra emelkedett országunkban a munka embere és milyen óriási alkotóerőket ébresztett fel Lenin és Sztálin pártja a néptömegekben.‘‘ Francia riokiunnüitás levele Sztáliniid Egyre fokozódik a francia munkásosztály harca a békéért. A francia dolgozók megértették, hogy a jelenlegi körülmények között, amikor az imperialisták harmadik világháborúba akarják sodorni a világot. konkrét ellenállásra van ■szükség. A francia munkásosztály álláspontját világosan kifejezi az a levél, amelyet egy St.-nazarei dokkmunkás írt Sztálin elvtárshoz. „A reakciós kormány arra akar engem és társaimat rávenni — írja levelében —, hogy rakjuk ki a kikötőbe érkező amerikai hadianyagot. Mi erre azt feleljük, hogy nem kérünk ebből a piszkos munkából- Tudjuk nagyon jól. kire és ki ellen akarják ezeket a fegyvereket felhasználni: a szocializmus hazája és a dicsőséges Vörös Hadsereg ellen- Soha, de soha nem fogunk hozzányúlni ezekhez a szállítmányokhoz. Ha ezeket a fegyvereket idejében a kezünkbe adták volna az ellenállási harcok során, akkor meg tudtuk volna akadályozni St. Nazaire- nek a németek által való bekerítését. Persze, akkor nem küldtek fegyvereket, mert akkor a fasizmus ellen harcoltunk. Ma küldenek,, mert a béke és a szocializmus ellen szeretnének bennünket harcba küldeni. Mi azonban a béke és a szocializmus hívei vagyunk és csak a szocializmus érdekében vagyunk hajlandók dolgozni.. A francia munkásosztály rendületlenül folytatja a békeakcióit és semmi sem kényszerítheti arra a francia dolgozókat, hogy egy tapodtat is hátráljanak a háború elleni küzdelemben. Beismerő vallomást lett Roiiiieau francia fsém Hétfőn kezdték tárgyalni Szczecinben, a katonai bíróságon a Ro- bineau francia kém vezetésével Lengyelországba küldött kémbanda ügyét- A vádirat megállapítja, hogy a francia kémszolgálatnak száz emberrel dolgozó hálózatát göngyölítették fel Észak-Lengyel országban. A nyomozás kiderítette, hogy Franciaországnak egyes Lengyelországban működő diplomáciai megbízottai diplomáciai tevékenységük ürügye alatt kémszolgálatot folytattak az imperialisták részére. Ez a kémkedés a lengyel. állam biztonsága és legfontosabb létérdekei ellen irányult és az új háború előkészítését szolgálta és így sértette minden nemzet, így a francia nemzet érdekeit is. Robineau bűnösnek vallotta magát a tárgyaláson és beismerte, hogy egyik ügynöke volt a kémszolgálatnak. Vallomása megerősítette a vádirat minden részletét. Robineau részletesen elmondotta,- hogy mennyi időt töltött Lengyel- ország egyes városaiban. Bevallotta, hogy konzuli munkát egyáltalán nem végzett, idejét teljesen a kémtevékenységnek és a kémszervezet irányításának szentelte. A SZÍNI-ÉVAD MÉRLEGE Három hónapig szerepelt Kecskeméten az állatni színtársulat, s mint ilyen először. Munkája úttörő kezdeményezés volt: eredményeit és hibáit ennek figyelembevételével kell mérlegelni. Eddig a Katona József színház dolgozók számára megfizethetetlen páholysorókra s olcsó „kakasülőkre” szakította szét az „úri” polgári rétegből s a kevésszámú dolgozóból álló közönségét. Az, amit adott, vagy sablonoperett volt, vagy legjobb esetben negyedház előtt lejátszott „történelmi dráma”. A jelen kérdéseire nem kapott és nem Is kaphatott választ az a dolgozó, aki ilyen igényekkel kereste fel a színházigazgató és színészek szempontjából is töbnyire csak üzletnek tekintett színházat. Gyökeresen változtatott ezeken az állami színtársulat. Az évadra bérleteket bocsátott ki háromhavi részletre ötvenszázalékos kedvezménynyel. így a nézőtér képe is átalakult: többségét a dolgozók adták, akik az eddig előlük anyagi akadályokkal elzárt páholyokat és földszinti helyeket is elfoglalták. Jó mű sorpolitika biztosította őket arról, hogy a szocialista-realista színmű- irodalom alkotásaiban legyen részük s ne holmi giccsekben. Ezek a színművek nem puszta szórakozást nyújtottak, hanem a való élet és napjaink problémáinak megismeréséhez is hozzásegítették a közönséget. Emellett a „Filmcsillag’’, Moszkvai jellem” és a bemutatás* ra kerülő „Szabad a pálya” c. színművek különösen alkalmasak arra, hogy példaképünket, a szovjet em-' bért megismertessék velünk. A szovjet ember alakításai körül azonban hibák voltak. Gondoljunk csak vissza például Bérei Pál mérnök-tisztjére. Az egész megjelenítés jobban hasonlított a hagyományos bécsi operettek tengerésztisztjére. Oka többek között az lehet, hogy a színészek könyvből és filmből sé'm ismerték meg eléggé azt az embertípust, amely a régi elleni harcban gy°edződött vaskeménnyé, amely zelemre vitte a haladás ügyét és amelynek egyetlen, felemelő célja a nép szolgálata. Helyenként visszatükröződtek a régi ;,iskola” tanításának nyomai is. Pethes időszerűtlen túlzásainál és Gozmánynál lehetett ezt legjobban megfigyelni. Ezeket a rendezés hibájának is tekinthetjük. Jól előkészített daraboknál ilyesmi nem fordulhatott volna elő. De olyanok sem, hogy a „János vitéz” igaz ha- zafisága a zászlójelenetnél nacionalizmussá ferdüljön, vagy a „Tündér - jelenet” kasszasikert célzó polgári beállítása. Az üzemlátogató csoportok munkahelyeiken keresték fel közönségüket. ^ Eddig ehhez hasonló még nem történt. -Ezzel a színpad és nézőtér elengedhetetlen kapcsolatának elmélyítéséhez nagyban hozzájárult. Ugyanezt a célt szolgálták a két ruhatárnál elhelyezett közvéleménykutató köíiyvek. , Az egyik szinházi látogató így irt a „Kárhozó” c. színműről: „A „Kárhozó” kifejezi, hogy a kutaknak mindennél nagyobb kincs a vagyon, sem család, sem más nem játszanak szerepet.” Egy másik vé lemény így hangzik: „A Kárhozó megnyerte tetszésem, kérem, hogy a „szórakoztató” műsorok helyett több tanulságos bemutatót játsszanak!” íme, a dolgozó véleménye arról, hogy mit érnek a giccsek. Világos és érthető állásfoglalás ez a szocialista-realista színműirodalom mellett, ami elítéli a polgári-burzsoá giccseket, amelyek a színpad középpontjába a rózsaszín illúziókat állítják, hogy elvonják a dolgozók figyelmét a való élet problémáitól. Hibákat és eredményeket egybevetve megállapíthatjuk, hogy az állami színtársulat nagyjában és egészében betöltötte szerepét, megoldotta azokat a feladatokat, amelyek előtte állottak. A hibák feltárása, amelyek az évad alatt felmerültek, nyilván megadják annak a lehető, séget is, hogy azokat kiküszöböljék és újabb lépésekkel vigyék előre a magyar színjátszást, amelyhék feladata az, hogy kpmoly alkotó erővé váljék a szocializmus építésének nagy munkájában. Az évad legnagyobb kecskeméti sik ere: a „Filmcsillag“ egyik jelenete (Márki Géza, Kelemen Éva) Kína felszabadulása lé munkával fogjuk bizonyítani, hagy mlilék vagyonka Szovjetunió barátságára MSZT-szervezet alakult a halasi MÁV-nál Izgatottan gyülekeztek a halasi MÁV dolgozói az üzemi pártszervezet székhazába, ahol az a feladat várt, rájuk, hogy megalakítsák az MSZT üzemi szervezetét.- Nagy lelkesedéssel fogadták az emelvényre lépő Hatházi Imrét, az MSZT halasi titkárát és nagy érdeklődés méllett hallgatták beszédét: — Dolgozó népünk látja érzi és értékeli a Szovjetunió baráti segítségét s a hála, szeretet, ragaszkodás számtalan megnyilvánulásával bizonyítja ezt. A nagy Sztálin 70- születésnapjára küldött ajándékok, a sztálini műszak kiemelkedő eredményei, a Sztahánov-mozgalom térhódítása, mind-mind azt bizonyítják: Lenin és Sztálin méltó tanítványa, Rákosi elvtárs vezetésévei biztosan haladunk a szocializmus építésének útján. —- Az MSZT feladata, hogy ezt a ezeretetet még jobban elmélyítse dolgozó népünkben a Szovjetunió iránt, megismertesse a szovjet emberek életével, munkájuk eredményeivel, a Szovjetunió élenjáró iparával, szocialista kultúrájával és művészetével. — A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja igazolni fogja — mondotta — a magyar dolgozó nép fejlődését, amelyet Pártunk és Rákosi elvtársunk vezetésével, a nagy Szovjetunió baráti támogatásával értünk eh Ünnepeljük a Magyar-Szovjet Barátság Hónapját azzal, hogy városunkban és üzemeinkben ne legyen egyetlen becsületes dolgozó sem, aki ne lenne tagja a Magyar-Szovjet Társaságnak! -— fejezte be beszédét Hatházi elvtárs. majd Borsodi elvtárs köszönte meg az értékes beszámolótA dolgozók közül Madách Kálmán fogadalmat tett, hogy jó munkával fogják bebizonyítani, hogy méltók * Szovjetunió barátságára, de elsősorban meg kell ismernünk a Szovjetuniót. hogy tapsztalatait felhasználhassuk« „Az összes művészetek közül számunkra legfontosabb a film“- (Lenin) A filmen gyors egymásutánban változnak a képek. Elvezetnek bennünket a felszabadult Kína városaiba, a kínai nép közé és megismertetik velünk azt az országot, amely sokáig úgy élt az emberek képzeletében, mint a finomkodó mandarinok, feaházak a titokzatos mosoly és a sokfedeles pagodák országa. A film most elsöpri ezt az álromantikus beállítást, lerántja az exotikum és a titokzatosság leplét és látjuk, hogy a japán és az amerikai zsoldban álló Csang-Kai-Sek fasiszták minden „titokzatosság” nélkül zsákmányolták ki a végletekig a kínai munkást és parasztot egyaránt: a kínai elnyomók rombolása semmiben sem különbözik az angol-amerikai imperializmus rab-' szolgatartó gyarmati politikájától. Ezt a rendszert töri meg a Ki- nai Kommunista Párt vezetésével harcoló néphadsereg. A rombolást hamarosan eltüntetik a rohammunkával dolgozó kínai munkások. A hátország tudja, hogy mindenegyes lefektetett vasúti talpfa, minden meginduló bánya és villanyturbina a nép győzelmét segíti elő. „A hadsereg vérrel, a dolgozók verejtékkel áldoznak a győzelemért“. Ez a jelszó lelkesít-' a kínai munkásokat és parasztokat. Szinte hihetetlen az a lendület, amelyet a film megmutatBemutatják a kínai operatőrök a néphadsereg díszszemléjét, amelyen Mao-Ce-Tung elvtárs, a kínai nép vezetője szemlét tart a csapatok fölött. Itt is megnyilatkozik az a forró szeretet, amelyet a kínai nép a Kommunista Párt és annak vezetője iránt érez. Mindenfelől feltűnik Lenin és Sztálin képe, bizonyítékául annak, hogy Kína tudja: a Szovjetunió létének köszönheti a forradalom győzelmének lehetőségét. Az egész filmen végigvonul az a győzelmi diadal az elnyomók, rabszolgatartók, kizsákmányolok felett. A film minden kockája ismerősnek tűnik előttünk: saját építőmunkánkat látjuk, a nép harcát, amely a Kommunista Párt vezetése mellett, a nagy Szovjetunió példája, Lenin és Sztálin bölcs útmutatása nyomán haladmeghűlés és fájdalmak ellen gyors és kitűnő hatású szer a régbevált ®ASPIRIN w unni« n {fecskémén MSzT hírei ♦ A Magyar-Szovjet Társaság kecskeméti csoportja „A Szovjetunió a szocializmus országa“ címmel kiállítást rendez a városháza közgyűlési termében. Rózsa József elvtáre, a Bács-Kiskúnmegyei Népművelési Központ vezetője nyitja meg február 9-én, csütörtökön délután 6 órakor. A kiállítás anyaga vidéken most kerül először bemutatásra. MSZT-bál lesz február 11-én, szombaton a Katona József gimnázium dísztermében. Előtte kultúrműsor. Meghívókat a központi irodában (Koháry-u. 4. Telefon: 25-08) lehet igényelni. Folynak az előkészületek a ..Sztálingrádi csata” második részének kecskeméti díszbemutatójára. E’őre- láthatólag február 16-án kerül bemutatásraA Magyar Szovjet Társaság kiskúnfélegyházi csoportja nagyszabású munkával készíti elő a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának eseményeit, amelyek Félegyházán is ugyanazt a célt szolgálják: közelebb vinni a dolgozókat a Szovjetunióhoz, annak fokozottabb megismertetésével ^ elmélyíteni a magyar-szovjet barátságot- A csoport előkészítő munkáján meglátszik, hogy tudatában van ennek a feladatnak nagy- szerűségével és jelentőségével. Kis- kúnf élegyházán a Magyar-Szovjet Barátság Hónapját február 12-én, d. e. 11 órakor a Petőfi filmszínházban műsoros dísztaggyűlés keretében indítják beA kalocsai Szit-<f!úsáq falujáró csoportja rendszeres látó* gatásai_ során legutóbb Fok őn, Szakmáron és Úszódon rendezett színvonalas kultúrelőadást. A falvak dolgozói mindenütt nagy szeretettel és örömmel fcsadják a vi- dám fiatalokat, akik jól megszervezett kultúrmunká jukkái erősítik a munkás-paraszt szövetséget.
