Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. január (5. évfolyam, 1-5. szám)
1950-01-15 / 3. szám
f950 január IS. DELPESTMEGYET NÉPÚJSÁG !* 1 Sztálini-Műszak tapasztalatai segítenek ötéves tervünk megvalósulásánál Ä kiskunfélegyházi gépgyár kultúrtermében gyűltek össze a gyár dolgozói, hogy megbeszéljék az ötéves terv beindításával kapcsolatos kérdéseket. Némedi Imre üzemi párttitkár ismertette az ötéves terv politikai részét. Megemlékezett a hároméves tervben elért eredményekről, amelyek igazolták azt, hogy helyes volt mindaz, amit Rákosi elvtárs mondott. Az Ö útmutatása és a Szovjetunió támogatása mellett a hároméves tervet két év és öt hónap alatt valósítottuk meg. Most, hogy látjuk eredményeinket, a Pártba és Rákosi elvtársba vetett bizalommal kezdünk hozzá az ötéves tervhez, mely a szocializmus építését jelenti országunkban. Az ötéves terv végére 35%-kai emelkedik az életszínvonal, megszűnik a munkanélküliség. Ezért a tervért küzdenünk kell, még pedig több és jobb termeléssel. Az öiéves tervet is minden körülmények között' megvalósítjuk, hogy ezzel is újabb csapást mérjünk az amerikai imperialistákra és csatlósaikra. A Sérv felbontása Ezután Dora István OB titkár ismertette a terv felbontását. — Az ötéves tervünk sikeres végrehajtása attól függ, tisztán látja-e minden dolgozó, hogyan függ össze saját egyéni munkája a terv megvalósításával. Ezért a tervet az üzemekben a munkapadokig, az egyénekig kell felbontanunk. A tervbotitás megköveteli, hogy tovább fejlesszük a szocialista munkaversenyeket és hogy rohamosan bontakozzanak ki az egyéni versenyek. — A tervfelbontás elősegíti a munkák jobb megszervezését, megmutatja, hogy az egyes munkákra nem-e több, vagy kevesebb munkaerőt alkalmaznak a szükségesnél. A tervfelbontás technikai és adminisztratív lebonyolítását határidőhöz kell kötni. Az ötéves tervért küzdenünk kell és pedig közvetlen a termelés frontján. — A sztahánovista mozgalom a mi részünkre is szép eredményeket hozott és gyárunk átlagteljesítménye 181%. Különösen kiemelkedtek a Sztálini műszak idején Vízhányó József 2831 és Szőke István 1876%-os eredményei, ök a mi példaképeink és az ötéves terv során őket kell követnünk. Mi épül az ötéves tervben Megemlítette Dora elvtárs, hogy az ötéves terv során egy nagy szerelő- csarnokot, nagyobb műhelyeket, öltözőt, a dolgozóknak fürdőt kell építenünk és sokkal több dolgozót fogunk foglalkoztatni. Hogy az ötéves tervet sikeresen befejezzük, ahhoz úgy a fizikai, mint a szellemi munkatársak segítsége szükséges. Fel szaktársak, dolgozzunk az ötéves terv sikeréért. Ezután Seres József járási szakszer- Vezeti titkár emelkedett szólásra és örömét fejezte ki az itt. látottak felett, hogy itt új élet kezdődött és, hogy idáig eljutottunk, azt a Magyar Dolgozók Pártjának köszönhetjük, amelyik megmutatta a helyes útat. A múltban, ha valami nagy vezetőnek a születésnapja volt, azt bankettekkel ünnepelték, mi pedig Sztálin elvtárs születésnapját munkával ünnepeltük meg. Az elvtársak a sztálini műszakot használják fel alapnak, arra építsenek, mert nem közömbös az nekünk, hogy at ötéves terv folyamán, hogy fejlődik a telep. Mi nemcsak azt akarjuk, hogy csak a kiskunfélegyházi vasmunkásokat szívja fel az üzem, hanem a környékbeli munkanélkülieket is. — Mi olyan országot építünk az ötéves terv folyamán, hogy soha nem látott javakban lesz részünk itt. A legnagyobb öntudattal kezdjük el ezt a munkát. Seres elvtárs szavai után _ Vidéki Mátyás városi párttitkár elvtárs szólalt fel. — Azt hiszem, — mondta Vidéki elvtárs, — hogy ha a dolgozók nyitott szemmel járnak, láthatják, hogy a sztálini műszak óta elért eredmények alapján, a kiskunfélegyháziak milyen büszkék a gyárunkra. Örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy a termelési munka mellett milyen szép kulturális munkát végeznek és hogy miUJ év UJ nyerési lehetőségek Újítsa meg osztálysorsjegyét Húzás már 18-án! lyen szoros a kapcsolatuk a Szovjet filmekhez, amelyeken keresztül megismerhetik az igazi szocialista államot. — Ezt a lendületet folytassák tovább és mi támogatni fogjuk ezt a munkát. A szocializmus építésében mindenkinek részt kell venni és ki hogyan veszi ki részét, aszerint fogjuk értékelni. Ki mennyit dolgozik a szocializmus építésében, annyit ér. Mindenkinek meg van adva a lehetőség arra, hogy a munkásokkal együtt dolgozzon és bizonyítsa be, hogy a szocializmust építi. A hozzászólások A legelső hozzászóló Weisinger művezető volt, aki arra kérte a szaktársakat, hogy fokozzák a munkaversenyt. A sztálini munkaversenyből láthatták a versenyek előnyeit és ezért ne idegenkedjenek a további versenyektől. Legyen meg a dolgozók között a teljes összhang és egyik munkás segítse a másikat és a munkamódszereket adják át egymásnak, mert csak így tudjuk fokozni a termelést. Fogadjuk meg Rákosi elvtársnak, hogy az ötéves tervet 100%-ig, maradéktalanul teljesíteni fogjuk. Csipei Sándor a műszaki iroda nevében kijelenti, hogy az ötéves terv folyamán tudásunk legjavát nyújtjuk és azon leszünk, hogy üzemünk az ötéves tervet országos viszonylatban is a legjobb eredménnyel fejezze be. Palásti Imre a könyvelés és kereskedelmi iroda nevében, Rakovszky az adminisztratív munkavállalók nevében tett Ígéretet, hogy az ötéves tervet megvalósítják és kiépítik a munka versenyt. A hozzászólások után Radios elv- társ, az új vállalatvezető örömét fejezte ki, hogy az ötéves terv beindítását ilyen szép ünnepség keretében és lelkesedéssel kezdették el— örülök, hogy az elmúlt 3 év alatt politikailag mennyit fejlődtek. Az ötéves tervünket egészen biztosan meg fogjuk valósítani, ehhez kívánok azelv- lársaknak jó munkát'és kérem, hogy eszöükkel és akaratukkal vigyék előbbre ötéves tervünket. Vízvezetéket kap Fülöpszállás az ötéves tervben Üzemben és a földeken, városban és falun a dolgozók mostanában az ötéves tervről beszélgetnek. így van ez Fiilöpszálláson is. Horváth Gyula párttitkár elvtárssal bent ülünk Balogh Jánosáé elvtársnő, községi főjegyző szobájában, nézegetjük a köz- ség tervét. TÁLÁN ISMERKEDJÜNK MEG | előbb a főjegyzőnő elvtársnővel. Sóskúti szegény dolgozó emberek gyermeke, hat testvérével együtt a gond és bánat volt osztályrésze. 14 éves korában már keményen kellett dolgoznia megélhetéséért. Rákospalotán egy faárugyárban volt munkásnő. De eljött a felszabadulás, ami az ö felszabadulását is jelentette. 1945-ben belépett a Kommunista Pártba. Amit nem kaphatott meg gyermekkorában, elérte 30 éves korban: tanulhatott és dolgozhatott- Megváltozott az élete, mert célt látott maga előtt: tanulni és dolgozni önmagáért és a közösségért. Majd 1948-ban a Párt bizalmából Érdre került jegyzőgyakornoknak, innen három hónap múlva Fülöpszállásra vezetőjegyzőnek. A községben .szeretik és becsülik, munkáját jól végzi, mert tudja, ha valami nehézség akad, mö- götte áll segítő kezével a Párt. A HÁROMÉVES TERVj nye[refordítjuk a szót. Fülöpszálláson elsősorban a háborús károkat hozták helyre. Újjáépítették a vágóhidat és a magtár- épületet. Rendezték az utcákat, tereket, elültettek tízezer facsemetét. Tűzoltó- felszerelést szereztek be, a kurjantói tanyaközpont egészségügyi felszerelést kapott. Múlt ősszel alakult meg a Dózsa és Vörös Csillag termelőszövetkezeti csoport. Taniolyamot szerveztek, ahol háromszor hetenként oktatják az írni-olvasni nem tudókat. Igen látogatott és népszerű az orosz nyelvtani olyani. Tömegszemináriumot tartanak a pár- tonkívüiiek részére. Számosán vesznek részt Af/ZK-próbázáson. Ki kell emelnünk, hogy a tervkölcsön jegyzést a község lakossága az előirányzat 100 százalékáig teljesítette. Az őszi vetést és mélyszántást határidő előtt végezték el. Elővesszük a gondosan kidolgozott ötéves tervet és abban lapozgatunk. Felülünk a rohanó idő szárnyas kerekére és meg sem állunk az 1954-ben egészen megváltozott Fülöpszállásig. \AZ ÖTÉVES TERVBEN] ron széliünk le. Mindjárt szemünkbe ötlik egy többemeletes épület, a község gabonaraktára. Szépen kövezett út, árnyas fasor vezet a községbe, hí egyik utcán locsoló-kocsi jön szembe és széles sugárban locsolja az utat. Az utak mind gondozottak, fásitva. Kis ligetekkel, játszóterekkel találkozunk. Beérünk a Községháza előtti térre. A közérdekű hírszolgálat hangszórói éppen a legfrissebb híreket harsogják. | AZ ÜTŐN MEGSZOMJAZTUNK. Bemegyünk egy házba és megkérdezzük, kaphatnánk-e egy kis jó kút- vizet. — Hát kútvíz az nincs — feleli mosolyogva a gazdasszony —, de a vízvezetékből ereszthetek egy kis artézi vizet. ‘ — Hát ezt hogy csinálták? — kérdezzük. ! — Volt egy artézi kutunk, amit 20 méterrel mélyebbre járattunk ess ezáltal olyan bővizű lett, hogy ellátja a község vízvezetékhálózatát, sőt a népfürdőt is. ! De menjünk csak tovább, nézzük meg az egészségházat, a napköziotthonos óvodát, a Népboltok és Szövetkezetek üzleteinek ragyogó kirakatait és mindazt, amit az ötéves terv hozott itt létre. [VÉGIGLAPOZTUK j |veskÖ^t % ezeket láttuk. — Miből fedezik mindezt? — kérdezzük. — A költségvetésből — mondja Ba- loghné elvtársnő, majd szinte egyszerre teszik hozzá Horváth párttitkár elvtárssal: — a dolgozók erejéből. Íme elindul egy község az ötéves terv útján, tele hittel és bizakodással, mert tudják, hogy magukért, a dolgozók jobb jövőjéért végzik munkájukat. Polgár Lajos Megépítik a járdákat« strand- és 12 kabinos közfürdőt kap az ötéves tervtől Üískőrös A kiskőrösiek nagyon sokat foglalkoznak a hároméves terv eredményeivel, de még többet foglalkoztatja őket ötéves tervünk. Most éppen azt veszik számba, hogy mit kapott a község a hároméves terv folyamán. — Itt van mindjárt a községháza rendbehozatala 50.000 Ft költséggel — mutat fel Szabó Gyula főjegyző. — A víz talán ennél is fontosabb — szól közbe Mendelényi József. A tizenötezer lakosú községben eddig egy artézikul volt a község szivében, az is csak esöppenként. csurgatta a vizet és olyan környéken épült, amely a község középpontjától távol esik. Fontos közegészségügyi szempontoknak tettek eleget, amikor az új kutat a népnek átadták — Nagyon sokat köszönhetünk a hároméves tervnek — mondja Németh József — A hároméves tervnek köszönhetjük a szülőotthont, amely 60.000 forint költségvetéssel elkészült Sztálin elvtárs születésnapjára. — Itt van a fürdő is, ezt is . a hároméves tervtől kaptuk. Farkas Imre sorra veszi a további alkotásokat: parkosítottuk a Luther- teret. óvodai bútorzatot készítettünk, felépítettük a közfürdő épületét. Több ház épült. Megszűnt a lakásínség, megszűnt a munkanélküliség. A múltról a jövőre terelődik a szó. Az ötéves terv első évében strandfürdőt kap Kiskörös. Üj járdákat épít a község.Az ötéves terv újjáalakítja Kiskőröst. Járdát építenek minden utcában s megjavul az utcai villanyvilágítás is. Fürdőjük ts lesz. Többet fognak termelni, több lesz a bevétel, magasabb az életszínvonal. Most lelkesen, erejük megfeszítésével dolgoznak tovább, hogy a Párt segítségével valóra váltsák szebb, boldogabb életük biztosítékát: az ötéves tervet Helyes munkaerőgazdálkodást és szakképzést! Vasárnap került nyilvánosságra a minisztertanács határozata az ipari munkaerö'gazdálkodás és szakképzés szabályozásáról. A határozat nagyjelentőségű népgazdaságunkra, ötéves tervünk sikeres megvalósítása szempontjából. Mint a határozat leszögezi: „A hároméves terv állandóan növekedő termelésének és a beruházások, építkezések gyorsütemű kibontakozásának eredményeként 1949 januártól kezdve havonta mintegy húszezer új munkás került a gyáriparba és építőiparba. A létszám ilyen rohamos emelkedése több szakmában munkaerőhiányt idézett elő. Míg 1949. áprilisában 300 munkahelyre, addig májusban 9000 és szeptemberben már 13.000 munkahelyre nem tudtak a munkaközvetítő kirendeltségek munkást közvetíteni." Rákosi elvtárs a hároméves terv indulásakor bejelentette, hogy a terv végén megszűnik az országban a munkanélküliség. Akkoriban sokak nem hittek a tervben és különösképpen abban nem, hogy a hároméves terv indulásakor mutatkozó nagy munkanélküliséget ilyen rövid idő alatt meg lehet szüntetni. A mostani határozat meglepő képet ad a tervgazdálkodás eredményeiről. A hároméves tervben nemcsak megszüntettük a munkanélküliséget, hanem a terv utolsó hónapjaiban már 13.000 munkahelyre nem tudtak munkást közvetíteni, már 13.000 helyen megmutatkozott a szakmunkás- hiány. De mint azt a határozat leszögezi — a szakmunkáshiányt súlyosbítja az a helyzet: „hogy munkaerővándorlás indult meg a gyárak között, sőt a gyáriparból a kisipar felé is." A mostani államosítás alkalmával foglalkoztunk azzal. hogy szükséges volt az államosítás azért is, mert a még magánkézben levő üzemek különböző hamis ígérgetésekkel elcsábították az államosított nagyüzemekben foglalkoztatott szakmunkásokat és ezzel súlyos szakmunkáshiányt idéztek elő. Most a határozat ismét felveti ezt a hibát s rámutat arra, hogy milyen komoly nehézségeket okoznak az ilyen lelkiismeretlen munkáscsá- hítások a terv teljesítésében. A határozat a továbbiakban fogaik a szakmunkások helytelen ;le...asználásával, azzal, hogy sok üzemben nem használják fel kellőképpen a rendelkezésre álló munkaerőt. Szakmunkások végeznek olyan munkát, amit betanított munkások is elláthatnak. Majd megállapítja azt, hogy a munkaerőhiány mellett még mindig vannak munkát keresők, ezek között azonban gyáripari, építőipari szakmunkást, betanított, vagy segédmunkást alig találunk. Ezeknek nagy része még nem dolgozott, kellő képzettséggel és kellő gyakorlattal nem rendelkeznek. A minisztertanács határozatának !egjelentősebb része kétségtelenül az, melyben megállapítja, hogy Magyarországon a gyáripari munkások munkanélkülisége megszűnt Ks a munkanélküliséget munkaerő hiány váltotta fel." Mit jelent ez a pár sor? Jelenti tervgazdálkodásunk diadalát, a magyar munkásosztály építeni- akarásának hatalmas eredményét. Menti elsősorban a szovjet nép útmutatását, melynek tapasztalatai és eddigi eredményei nagyban segítették elő tervgazdálkodásunk sikerét. De jelenti mindenekelőtt Pártunk vezetésének nagyszerűségét és helyes iránymutatásait. Ugyanakkor, mikor leszögezzük eredményeink kiindulópontját, meg kell határoznunk azt is, hogy mik a feladataink az elkövetkezendő időkben a munkaerőgazdálkodás és a szakképzés területén. A minisztertanács határozata kilenc pontban foglalja össze feladatainkat. „A táppénz felemelésével anyagilag is érdekeltté kell tenni a dolgozókat, hogy huzamosabb ideig dolgozzanak egy munkahelyen." A vasárnapi hivatalos lap már közli is a kormány rendeletét, amely leszögezi, hogy „a táppénz értéke két évet el nem érő szolgálati idő. esetében a javadalmazás napi átlagának, vagy a napibérnek 65 százaléka, két év és 5 év között 75 százaléka, 5 év és 10 év között 85 százaléka, 10 év után 100 százaléka." Tehát a rendelet a már tíz évet egyhelyben dolgozó munkásnak betegsége esetén továbbra is biztosítja teljes fizetését. De természetesen Ugyanakkor a rendelet megállapítja azt is, hogv aki önkényesen, a vállalatvezető jóváhagyása nélkül hagyja el munkahelyét, táppénze az új munkaviszony létesítésétől számított egy évig javadalmazása napi átlagának, vagy napibércnek csak 50 százaléka. A határozat foglalkozik a munkáscsábítók elleni szigorú rendszabályokról. „Nagy számban kell a nőket bevonni azokra a munkaterületekre, ahol más szakmában elfoglalt számarányuk alatt dolgoznak, elsősorban a vasiparba, közlekedésbe, építő- iprba és más iparágakba.” A szakmunkásképzés terén nagy fordulatot ír elő a minisztertanács határozata. Leszögezi azt, hogy a gyáripari képzés keretében a tanulóidőt le kell szállítani és a most megjelent rendelet a legmagasabb tanulóidőt két évben, de több szakma tanulóidejét másfél, egy évre szabta meg. Tervgazdálkodásunk sikeréhez, a szocializmus építésének győzelméhez jól képzett szakmunkásokra van szükségünk. A helyes munkaerőgazdálkodás, a szakmunkáskérdés jó megszervezése erre felé jelent nagy lépést előre. Sztálin elvtárs a szta- hánov munkások első szovjetuniói értekezletén mondotta: „...ezek a sztahánovisták olyan emberek, akik a saját munkájuk technikáját minden ízében elsajátították, akik a technikából a maximumát tudják kihozni annak, ami belőle kihozható. Ma még kevés a sztahánov munkás, de ki kételkedik benne, hogy holnap már tízszer annyi lesz? A Minisztertanács határozata nyomán megjavul a szakmunkásképzés, új képzett, tanult szakmunkások állnak a munkapadok mellé és a képzett munkások tízezreiből holnap már az új sztahánovisták nevével foglalkozhatunk, akik minden ízében elsajátították a magasabb technikát és akikből „ma még kevés van, de ki kételkedik benne, hogy holnap már tízszer annyi lesz?" Értelmiségi újítók a félegyházi gépgyárban A műszaki értelmiség magáévá tette a Magyar Dolgozók Pártja kritikáját. Politikai felkészültségének továbbfejlesztésével műszaki tudásának felhasználásával vesz részt az ötéves terv sikeréért folytatott harcban. A kiskunfélegyházi Gépgyár NV értelmiségi dolgozói is erre az útra léptek. Ifj. Csipei Sándor például újrendszerű lemezvágó ollót szerkesztett, mellyel sokkal gyorsabban és köny- nyebben lehet dolgozni. Országos jellegű újítása egyedül a gépgyár részére évi huszonöt-harniincezer forint megtakarítást jelent. Patyi Ferenc technikus újrendsze- rü acetylén-fejlesztő készüléket szerkesztett, mely az eddiginél nagyobb biztonságot nyújt. A KISKUNHALASI CIPÍSZSIÖVÍTKEZfl (Älabi-palota) értesíti a közönséget, hogy LÁBBELI talpalást és javítást pontosan és olcsó árban vállal
