Délpestmegyei Népújság, 1949. december (3. évfolyam, 50-52. szám)

1949-12-11 / 50. (51.) szám

t

DÉLPESTMEGYEI NÉPÚJSÁG

12. §• .

1. Az üvegipar termelésének 1954-ben el kell érnie a 261 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 26%-os emelkedést jelent.

2. Az üvegiparban a termelés emelésére 16.5 millió forintot kell beruházni és ennek keretében új üvegíonalgyártó üzemet létesíteni.

13. §.

1. A vegyiipar termelésének 1954- ben el kell érnie a 4.8-13 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 138 százalékos emelkedést jeient. 1954-ben 1949-hez képest a szénfeldolgozó vegyiiparnak 350.000 tonnával több háztartási kokszot és kokszbrikettet, 50 millió köbméterrel több városi gázt kell termelnie, meg kell kezdeni a kohókoksz termelését és 1954-re el kell érni a

450.000 tonnát. A szervetlen vegyiiparnak 240.000 tonnával több nitrogén műtrágyát, 240.000 tonnával több foszforos műtrágyát, 1.500 tonnával több marónátront kell gyártania, mint 1949-ben. A könnyű vegyiiparnak 1954-ben 55.000 tonnával több növényi olajat, 13.000 tonnával több szappant, 175 millió forinttal nagyobb értékben kell gyógyászért előállítania, mint 1949-ben.

2. A vegyiiparban a termelés emelésére 1.934 millió forint értéket kell beruházni. E beruházás keretében úi szuperfoszfátgvárat, új nitrogén műtrágyát, marónátront előállító üzemet, új anilinfestékgyárat, gyógyszergyárat, műanyaggyárat kell létesíteni.

14. $.

1. A tömegcikkiparnak, a finommechanikai iparnak, az erősáramú villamosiparnak és a híradástechnikai iparnak 1954-ben el kell érnie a 3.834 millió forint termelési értéket, ami 1949-hez képest 101.4 százalékos emelkedést jelent. 1954-ben az 1949. évi 306 millió forint értékű termeléshez képest 587 millió forint értékű vasipari tömegcikket (szeget, drótot, drótkötelet stb.), 35.5 millió forinttal szemben 49 millió forint értékű mezőgazdasági tömegcikket (mezőgazdasági szerárut, láncot stb.), 290 millió forinttal szemben 435 millió forint értékű háztartási töm-cikket (edényárut, kályhát, í öznelyet, vas- és fémbútort stb.), 680 millió forinttal szemben 1.395 millió forint értékű erősáramú berendezést (dinamókat, transzformátorokat stb.) kell gyártani. Az 1949. évi termeléshez képest 1954-ben 75.000- rel több rádiókészüléket, 13 millió darabbal több izzólámpát, 1.5 millió darabbal több rádiócsövet, 22.500 darab író- és számológépet, továbbá nérömüszereket, órákat, orvosi műtereket stb. kell gyártani.

2. A tömegcikkiparban, a finommechanikai iparban, az erősáramú villamosiparban és a híradástechnikai iparban 936 millió forint értéket keli beruházni. E beruházás keretében új erősáramú berendezést előállító üzemeket, új vasipari tömegcikkeket gyártó üzemet, új finommechanikai üzemet, új híradástechnikai árukat előállító üzemet, új kryptongyárat kell létesíteni.

15. §.

1. A textilipar termelésének az 1954. évben el kell érnie a 9.267 millió forint értéket, ami az 1949. év termeléséhez képest 52 százalékos emelkedést jelent. 1954-ben az 1949. évi termelési eredményekhez képest 15.900 tonnával több pamutfonalat, Vs?Q0 tonnával több gyapjúfonalat, 2.200 tonnával több len- és kenderfonalat, 91 millió négyzetméterrel több pamutszövetet, 10.9 millió négyzetméterrel több gyapjúszö~vetet, 4,4 millió négyzetméterrel több selyemszövetet, 478 tonnával több kötöttárut, 865.000 tucattal több namutharisnvát, 196.000 tucattal több selyemharisnyát kell előállítania.

2? A termelés emelésére a textiliparba 1.051 millió forint értéket kell beruházni. E beruházás keretében ; bővíteni, korszerűsíteni kell a meglévő termclöberendezéseket, automata szövőszékeket és egvéb korszerű termelőeszközöket kell beállítani és biztosítani kell a termelőberendezések teljesítőképességének maradéktalan kihasználását; létesíteni kell ú| fonó-szövő üzemeket, fésüsmodát, müselyemgyárat és kenderonógyárat.

16. §.

' dolgozók ruházkodásának az ígméi jobb és olcsóbb biztosii

tása céljából nagyiparrá kell fejleszteni a ruházati ipart és biztosítani kell, hogy termelése az 1954. évben elérje a 2.609 millió forintot, ami az 1949. év termeléséhez képest 250 százalékos emelkedést jelent. Az 1954. évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest férfi felsőruhából 1,582.000 darabbal többet, női felsőruhából 607.000 darabbal többet, munkaruhából 740.000 darabbal többet, férfi és női alsóruhából 2,800.000 darabbal többet, gyermekruhából 1,210.000 darabbal többet kell előállítani.

2. A termelési előirányzat teljesítését 119 millió forint értékű beruházással kell előmozdítani. Ennek keretében 12 új ruházati ipari üzemet kell létesíteni.

17. $.

t. A bőr- és cipőipar termelésének az 1954. évben el kell érnie az 1.500 millió Ft értéket, ami az 1949. évi termeléshez képest 78 százalékos emelkedést jelent.

2. A bőr- és cipőiparba 139 millió Ft értéket kell beruházni. E beruházás keretében új bőrgyárat és új cipőgyárat kell létesíteni.

18. §.

1. A gumiipar termelésének az 1954. évben el kell érnie az 544 millió Ft-ot, ami 1949-hez képest 154 százalékos emelkedést jelent- Az 1954. évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest 107,500 darabbal több gépjármű abroncsköpenyt, 1.400.000 darabbal több kerékpár abroncsköpenyt, 3.600 tonnával több műszaki gumicikket kell előállítani.

2. A gumiiparba 61.6 millió Ft értéket kell beruházni.

19. §.

1. A faipar termelésének az 1954. évben el kell érnie a 969 millió Ft értéket, ami 1949-hez képest 78.4 százalékos emelkedést jelent. Az 1954. évben az 1949. évi termelési eredményekhez képest lakásbútorból 149 millió Ft értékű áruval többet, épületasztalos gyártmányokból 88.5 millió Ft értékű készítménnyel többet kell előállítani.

2. A faiparba 78 millió Ft értéket kell beruházni. Ennek keretében új vegyes faipari üzemeket, új bútorgyárakat, épülétasztalosgyárakát és új lemezárugyárakat kell építeni.

20. §.

1. A papír- és nyomdaipar termelésének 1954-ben el kell érnie az 1.357 millió Ft értéket, ami 1949- hez képest 56 százalékos emelkídést jelent. Az 1949. évi termelési eredményekhez képest 1954-ben 28.100 tonnával több papirt. 16.800 tonnával több nyomdaipari terméket kell előállítani.

2. A termelési előirányzatot

165.200.000 Ft értékű beruházás elvégzésével kell előmozdítani. Ennek keretében új cigaretta- és firompapírgyárat, új fahántolót kell építeni,

21- §-1. A mezőgazdasági ipar termelésének az 1954. évben el kell érnie a 9.3 milliárd Ft-ot, ami 1949- hez képest 70.1 százalékos emelkedést jelent. Az 1954. évben az 19)9. évi termelési eredményekhez képest

135.000 tonnával több finomított cukrot, 170.000 hektoliterrel több nyersszeszt, 75.000 hektoliterrel több egyéb szeszárut, 250.000 hektoliterrel több malátasört, 850.000 tonnával több malomipari terméket,

22.000 tonnával több növényi kortzervet, 4-400 tonnával több húskonzervet, 4.200 tonnával több tejterméket, 8.600 tonnával több cukorka- és csokoládékcszitményt és 89 millió Ft értékű áruval több dohánykészítményt kell előállítani. Fejleszteni kell a mélyhűtő ipart.

2. A termelési előirányzat teljesítését és a mezőgazdasági ipar termékeinek minőségi emelését 1.383 millió Ft értékű beruházás elvégzésével kell előmozdítani. Ennek keretében új malmokat, új baromfifeldolgozó üzemet, állami és megyénként egy-egy községi húsfeldolgozó üzemet, kenyérgyárat, továbbá 60.000 vagon új gépesített közraktári férőhelyet, 2.000 vagon hűtőteret és új keményítőgyárat kell létesíteni.

22. §.

1. Az építőiparnak a tervidőszak alatt 21.345 millió forint értékű építkezést kell megvalósítania. Ipari építkezésre 5.919 millió forint, mezőgazdasági építkezésekre 3.389 millió forint, közlekedési építkezésekre 4.475 millió forint, a kereskedelem építkezéseire 270 millió forint, lakásokra, lakóházakra (községfejlesztésre) 5.130 millió forint, szociális célú építkezésekre 771 millió forint, kulturális célú építkezésekre 1.391 millió forint esik. A termelésnek az 1954. évben el kell érnie az 5.536 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 131 százalékos emelkedésnek felel meg.

2. A termelési előirányzat teljesítését a magasépítőiparban 543.5 millió, a mélyépítőiparban 318.5 millió forint értékű beruházás elvégzésével kel! előmozdítani. Erinek keretében az építőipart a tervidőszakban át kell szervezni és gépesítéssel, munkamódszereinek korszerűsítésével komoly teljesítőképességű nagyiparrá kell fejleszteni. Fel kel! szerelni korszerű darukkal, nagyteljesítményű betonkeverőgépekkel, vibrátorokkal, markoló és döngölőgépekkel, kotrógépekkel, csörlőkkel, nagyteljesítményű erőgépekkel, csillékkel és egvéb szállítóeszközökkel. Meg kell valósítani az építészeti alkat, részek, szerkezetek elöregyártását. meg ke|) szeivezní az építmények tipizálását és olyan eszközökkel kell az iparágat ellátni, hogy lehetővé váljék az építömmika idényszerűségének megszüntetése,

23. §.

A kézműipar termelését 1954.ben az 1949.es színvonalon kell előirányozni. Az önkéntes társuláson alapuló kisipari termelőszövetkezeteket támogatni kell

24. §.

1. Az 1950—54-es tervidőszakban 263 új ipari üzemet kell létesíteni,, Ebből: 35 vas-, fém- és gépipari üzem, 21 bányaipari-, 38 vegyészeti üzem, 20 villamos erőmű építés, illetve jelentős bővítés, 20 textil- és ruházati-ipari, 2 bőr-, cipő- és gumiipari, 9 faipari, 3 papíripari, 71 mezőgazdasági-ipari, 29 építőanyagipari üzem stb.

2. Meg kell szervezni a nehéz, és

az egészségre ártalmas munkafolyamatok messzemenő gépesítését, hogy a munkások a munka javarészét kézierő helyett gépierővel végezhessék. Ezzel nemcsak sokszor» san termelékenyebbé válik a munka, hanem könnyebbé is.

3. Iparunk újjáalakításának és továbbfejlesztésének eredményekép pen gyökeresen megváltozik a vases gépipar részesedése az ipar egész termelésében: a vas- é* gépipar, amely 1938-ban az egész ipari termelésből 20 százalékkal részesedett, 1954-ben 31 százalékkal fog részesedni.

4. Az ötéves terv megvalósításának eredményeként ipart, gyárakat, üzemeket keli kapniok az elmaradott mezőgazdasági jellegű vidékeknek, a Tiszántúlnak, a Duna-Tisza köznek, a Dunántúl iparban szegény megyéinek. Iparosodó városokká kell fejleszteni Szegedet. Debrecent, Hódmezővásárhelyt, Békéscsabát, Makót, Szolnokot, Kecskemélet, Ka. posvárt. Za'aegerszeget. Esztergomot, Kalocsát, Egert, Székesfehérvárt, Szombathelyt, Veszprémet, Nyíregyházát. Gvöngyöst, Székszárdot és másokat.

A nagvbudapesti ipari központok mellett kát új, nagy nehézipari gócot kell kialakítani: a borsodit és a pées-moh ácsit.

Az ötéves terv megváltoztatja az egész ország társadgiomgazdasági térkénét, felszámolja Magvarors/ág évszázados ipari elmaradottságát.

B) Mezőgazdaság

25. §.

Mezőgazdaságunk elmaradottságának megszüntetésére, a termelés hozamának emelésére:

1. nagyarányú gépesítést kell megvalósitani, fokozni kell a talajerő pótlását — elsősorban a műtrágya és a természetes trágya használatának nőveléséyel — biztosítani kell a nemesített vetőmaggal való ellátást, szélesen alkalmazni kell a fejtett agrotechnikai módszereket, ki keli terjeszteni az öntözéses gazdálkodás területét, jelentékeny területen kell talajjavítást végezni, el kell kezdeni védőerdősávok létesítését, fel kell javítani a tenyészállatállományt mesterséges megtermékenyítés és behozatal útján, ki kell szélesíteni a szálastakarmánynövények vetésterületét, magasabb színvonalra kell emelni az állat- és növényegészségügyi szolgálatot;

2. növelni és fejleszteni kell a nagyüzemi, társas, szocialista gazdálkodást, mint azt a gazdasági formát, amely egyedül alkalmas arra, hogy teljes mértékben felhasználjuk a mezőgazdaságban a korszerű termelőeszközöket és módszereket.

26. §.

t. A merőgazdaság gépesítését elsősorban a gépállomások számának növelésével és a meglévők továbbfejlesztésével, valamint az állami gazdaságok gépesítésével kell biztosítani. Tekintettel a gépesítés döntő jelentőségére, az állami eszközökből a tervidőszak alatt a mezőgazdaságba 'beruházandó összeg 50.3 százalékát kell gépesítésre fordítani. Biztosítani kell, hogy a tervidőszak utolsó évére, 1954-re a mezőgazdaságban 22.800 állami traktor dolgozzék, ami azt jelenti, hogy minden 100 kát. hold szántóra 8.5 lóerő fog jutni. El kell érni, hogy 1954-ben az ország szántóterületének 60 százalékát, mintegy 6 millió kát. holdat traktorral műveljenek meg. A traktorok számának növelése mellett 1,400 arató-cséplőgéppel, 2.570 új cséplőgéppel és nagyszámú egyéb nagy-és kis mezőgazdasági géppel kell a terméshozam növelését előmozdítani.

2. A tervidőszakban 280 új gépállomást kell létesíteni s ezzel az országban működő gépállomások számát 500-ra kell emelni, traktoraik számát pedig az 1949. évi 3.000-ről 19.500-ra. A gépállomásokat el kell látni az öszes szükséges mezőgazdasági gépekkel és szállítóeszközökkel s gondoskodni keli arról, hogy gépi felszerelésük megfeleljen a működési területükön kialakult sajátos talajkultúrának.

27. §.

A termőföld talajerejének pótlására 1954-ben az 1949-ben a mezőgazdaság által felhasznált műtrágyamennyiség négy és félszeresét kell a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani,

A természetes trágyák alkalmazását 31 százalékkal keli fokozni, amit országunk állatállományának növekedése, valamint az istál’lozásnak a mezőgazdaság gépesítése folytán lehetővé váló nagymértékű elterjedése biztosít.

28. §.

A tervidőszak alatt olyan mértékben kell fokozni a minőségi magtermelést. hogy lehetővé váljék az egyes növényiéieségek által megkívánt rendszeres vetömagcsere nemesített vetőmaggal, mégpedig gabonaféléknél minden 4 évben, egyéb növényféleségeknél átlagosan minden 2—3 évben. A nemesített vetőmaggal való ellátás és a növénynemesítés előmozdítására 150 millió forintot kell beruházni.

29. §.

1. A tervidőszakban az öntözött területet 118.000 kát. holddal kell növelni és ezzel egész öntözött t»rüleitink 164.000 kát. holdra emelkedik. Az öntözéses területet elsősorban takarmánynövények termelésére kell felhasználni, továbbá a rizstermelés fokozására, valamint az öntözött rét- és legelőterületek kiterjesztésére.

2. Az öntözés fejlesztésére a tervidőszak alatt 496 millió forintot kod 1 beruházni. Meg kell építeni a tiszalöki nagy duzzasztóművel, a tiszántúli öntözöcsatornát és el kell kéz depi a tiszabői duzzasztómű építé sét.

30. §

A tervidőszakban 30.000 kát

hold szikes talajt és 70.000 kát.

hold savanyú-talajt kell állami eszközökből megjavítani; támogatni kell a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket talajjavítási munkálatok végzésében; a talajjavítás új módszereinek kikísérletezésével meg kell teremteni az előfeltételeket az ország nagykiterjedésü szikes- és savanyú talajának a megjavítására.

31. §•

1. A gépesítés, a fokozott talajerőpótlás, a növénynemesítés, az öntözés és egyéb rendszabályok eredményeként el kell érni, hogy 1954-ben a búza termésátlaga 13 százalékkal, a rozsé 27 százalékkal, a tavaszi árpáé 7 százalékkal, a kukoricáé 35 százalékkal, a burgonyáé 30 százalékkal, a cukorré1949 december TI.

páé 39 százalékkal, a napraforgóé 27 százalékkal, a rostlené 31 százalékkal, a ^rostkenderé 39 száza-» lékkai haladja meg az 1949-es termésátlagokat.

2. A rét- és legelő-területek hozamának 1954-ben .10.5 százalékkal kell meghaladnia’ az 1949. évi hozamot.

3. A kert-, szőlő- és gyümölcstermelés hozamát növelni kell olymódon, hogy az 1949-hez képest 1954-ben 20 százalékkal emelkedjék. i

32. §.

A tervidőszakban számos, új, Magyarországon eddig nem termelt

növény termelését kell kikisérletezni s mindenekelőtt meg kell honosítani a gyapottermelést és irányt kell venni arra, hogy a magyar textilipar nyersanyagszükségletét minél nagyobb mértékben belföldi gyapottal fedezzük s ezért törekedni kell arra, hogy a tervidőszak utolsó évére 100.000 kát. hold gyapotot ültessünk.

33. §.

Az erdőgazdaság terén a tervidőszakban meg kell teremteni a feltételeket a sokévtizedes rablógazdálkodás káros következményeinek a felszámolására és biztosítani kell az erdők faállományának évi átlagos 300.000 köbméterre] való növelését Be kell telepíteni 78.000 kát. hold régi vágási területet,

40.000 kát. hóid üzemi felújítást kell elvégezni és 50.000 kát. holdon kell új erdőt létesíteni, elsősorban futóhomokon s az Alföld egyes szikes területein.

34. §.

1. Az állattenyésztés hozamának növelését az állatállomány mennyi' ségi emelésével és minőségi fejlesztésével kell elérni. Mindenekelőtt fejleszteni kell az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek állatállományát. A városok és nagyobb települések közelében a mezőgazdasági tudomány vívmányainak széleskörű felhasználásával és a nagyüzemi hizlalás kereteinek bővítésével ki kell fejleszteni a sertés-, szarvasmarha- és baromfi-hizlalást.

2. Az állatállományt olymódon keli fejleszteni, hogy 1954-ben eh érjük szarvasmarhából a 2.4 millió db-ot, sertésből, az 5.6 milliót, juhból az 1.6 milliót, lóból a 750.000-et és hogy a baromfi törzsállomány meghaladja a 22 millió db-ot.

3. Az állatállomány minőségi_fejlesztésének eredményeként országos átlagban a tervidőszak alatt a tehenenként tejhozamot 20 százalékkal, a hízott sertések vágósúlyának átlagát 18 százalékkal, a gyapjú hozamát pedig 13 százalékkal kell emelni.

4. Az állattenyésztés fejlesztése következtében fokozódó takarmányszükséglet biztosítására, egyéb takarmányfajták termelésének növelése mellett, a szálastakarmány termelésére szolgáló terület nagyságát az egész szántóterület 10 százalékáról 13.4 százalékára kell növelni.

35. §.

1. A tervidőszakban jelentős gazdasági erővé kell fejleszteni az állami gazdaságokat, amelyek, mint szociaiista nagyüzemek, mint mintagazdaságok és mint * a mezőgazdaság tudományos művelésének gócai, a jó gazdálkodás példájául szolgálnak, tenyészállattal, nemesített vetőmaggal segítik a dolgozó parasztságot s főként a termelőszövetkezeteket és egyben hozzájárulnak a nem őstermelő lakosság ellátásához szükséges élelmiszerek biztosításához.

2. Az állami gazdaságok fejlesztésére, gépesítésükre, tenyészállatokkal való ellátásukra, gazdasági építkezésekre stb. a tervidőszakban

1.5 milliárd Ft értéket kell beruházni.

36. §.

1. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteinket, mint a dolgozó parasztság önkéntes egyesüléseit a föld társas megművelésére, mint a szocializmus felé haladó nagyüzemi gazdaságokat, messzemenő állami támogatásban kell részesíteni és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését elő kell segíteni.

2. A termelőszövetkezeteknek hosszú- és rövidiejáratú hiteleket kell biztosítani. Termelésük fejlesztésére, istállók, silók, magtárak, raktárak építésére; trágyatelepek létesítésére. á!latbeszerzésre, gépekre a tervidőszakban 875 millió Ft értékű . beruházást kell megvalósítani,