Délpestmegyei Népújság, 1949. december (3. évfolyam, 50-52. szám)

1949-12-11 / 50. (51.) szám

1949 deetfrobívr 21. nrrLPFSTMr.GYEi ntépujság 7 «SHI A Sztálini Alkotmány nyomán A szovjet alkotmány 133. szakasza „A-haza védelme az SzSzKSz minden polgárának szent köte­lessége.” 1941 július 3-án Sztálin rádióbeszé­det , tartott. Sztálin elvtárs felszólí­totta a szovjet embereket, hogy értsék át teljes nagyságában a veszélyt, mely hazájukat fenyegeti, szakítsanak az egykedvűséggel,- nemtörődömséggel; a békés hangulattal. ■ Sztálin elvtárs ki­jelentette, hogy most a szovjet állam és a Szovjetunió népeinek életerői és haláláról van szó, arról, hogy a Szov­jetunió népei továbbra is szabadok tegyenek-e, vagy rabságba süllyedje­nek. A fasiszta Németország ellen vívott háborút nem lehet két hadsereg har­cának tekinteni. A nép létezéséért fo­lyik ez a háború, ez a szovjet nép Honvédő Háborúja. Az ellenség, ajjas és gyűlöli a Szovjetuniót. Ez .ellen a veszekedett ellenség, ellen mindenkinek fei kel! lépnie, Halálnak és öregnek egyaránt. Minden erőt és gondolatot a front érdekei alá keli rendelni, azok. nak a feladatoknak a megoldására, melyek az ellenség szétzúzásának megszervezésére irányulnak. A Szovjet Hadsereg, melyet Sztálin elvtárs lelkesített, hősiesen tartotta vissza az ■ el.lnségpt, annak gépesített osztagait, harcoltak minden talpalatt­­nyi szovjet földért, az ellenséget ki­merítették és eret vágtak rajta. Szia. ti« elvtárs felhívására mindenütt • megindult a népfelkelés. A hadsereg alakulataival a népfelkelők is- a frontra mentek. A 'németek csak' óriási techni­kai felszerelés és emberanyagveszteség árán tudtak előre. haladni. Ez volt a háború első napjaiban, sok fiatal har­cos halhatatlan dicsőségre telt szert. A léningrádi fronton három fiatal komszombliSta '.repülő — Michhail Zsukov, Pjotr Charitonov és Szíyepan Zdorovcev — a front különböző sza­kaszain a légi harcokban csaknem egyidejűleg alkalmazta a nekirepülést. Mikor lövedékeiket már mind kilőt­ték, az ellenséges repülőgépeket úgy semmisítették meg, hogy egyszerűen nekifepülíek, ZsukoV, Zdorovcev és Charitonov komszomolisták a Honvédő, Háború első napjaiban elsőnek kap­ták meg a Szovjetunió Hőse kitünte­tést. Hősiességüket később számos szovjet repülő ismételte meg. Nikoláj Gasztelle fiatal szovjet re­pülő repülőgépét tűzzel árasztották el, a repülő nem használta ejtőernyőjét, hogy éleiét megmentse. Bsjtársai lát­ták, amint lángoló repülőgépével egy út felett keringett, melyen német me­­netoszlopok vonultak, végül pedig merész kézzel gépét egy benzinszál­lító kocsikból és páncélosokból álló csapatra vetette, ahol óriási robbanást idézett elő. Nikoláj Gasztelle a mosz­kvai Komszomol neveltje, drágán adta életét, de hazájának adta, és ez minden szovjet polgárnak szent köte­lessége. férfiakkal — szólt s útnakindult. Jó néhány kilométert kellett le­gyalogolni, de a kis Marika fürgén szedte a lábait, a kanyargós úton csak úgy tűntek el mögötte a házak. Közben végiggondolta eddigi életét. A „csslédsorsot", a „naccságákat", akik még a kenyeret is sajnálták a szájából, a sok-sok -szenvedést, nél­külözést ... — Hej! Vége , szakadt mindannak, anu rossz. Az alkotmány kimondja, hogy azonos módon biztosítsák a férfiakéval a munkafeltételeket; a banya meghirdette, hogy felvesz női ■ munkaerőt. Most aztán nyitva az út a felemelkedés jeli ... A bányában Feifer elvtárs, a párt­titkár fogadta; — Hát eljössz hozzánk csillésnek, eh társnő?! Aztán tudod-e, kinek kö­szönheted, hogy te is szakmunkás lehelsz?! Férfimunkát végezhetsz?! — Persze, hogy tudom — vála­szolt s keményén hátravétette a fe­jét. — A Pártnak!... meg Sztálin elvtársnak! Teltek, múltak a napok, a kis Ma­riból komoly, öntudatos csillésnő lelj. Rövid idő alatt . elérte, hogy 8 óra alatt 137 csillét vitt ki. Feifer elvtárs megdicsérte. — Csak így tovább, elvtársnö, ha jól dolgo­zol, elvégezheted a gépkezelői tanfo­lyamot. Alikor, aztán komoly posz­ton leszel. 7 • ,. .— Meglátja, nem csatodnak ben­nem. Tudom, mivel tartozom a Párt­nak, dolgozó társaimnak. AU, bá­nyászlányok úgy jogunk, dolgozni, tanulni, ■■ hogy méltók legyünk arra a kitüntetésre, ami. az alkotmány törvényerőre emelkedésével bennün­ket ért , ■ i Es Stefiik Maria elvégezte, a gép­kezelői tanfolyamét. Sikerrel. Most újult erővel dolgozik a piiisszent­­iváni bányában, hogy, kiváló telje-, sítményével mondjon köszönetét Sztálin éivtársnak... a Pártnak, amiért kizsákmányolt ..csalédből" szabad, egyenjogú dolgozója lett pz országnak! amr-A magyar alkotmány 61. §-a Sztálin elvtárs ismerteti az alkotmányt „A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgá­rának szerit kötelessége.” Öt mosolygósarcú, kemény tekin­tetű fiatal vállán feszül az egyen­ruha. Szatutálásra lendülő kezük néhány héttel ezelőtt még a szer­számot forgatta. Most néphadsere­günk újoncai, majd a jövő leendő tisztjei. Csőke Pál műszerész, Ve­res Sándor diósgyőri vasmunkás, Somfalvy Iván malomipari dolgozó, Szilágyi János zempléni p^raszífiú, iff. Kolud Ferenc, hajógyári munkás sok- sok ezer fiatallal együtt most más frontszakaszra léptek, a mun­kapad melleit a jövőt építették, itt fegyverrel a kezükben tanulják meg­­védeni, amit dolgozó népünk alko­tott és alkot. Lelkes arcukról sugárzik az öröm és büszkeség. ,Jíéphadsereg kato­nája” Mennyi mindent jelent szá­mukra ez az elnevezés. Sok örömet és kötelességet. Mert ezután nekik kell vigyázniok arra, hogy az újjá­épített gyárak, városok fala ne vál­jék ismét üszkös rommá, hogy a fal­vak népe nyugodtan hajthassa álomra fejét, hogy ezt a virágzás­nak indult új magyar életet ne bo­ríthassák újra könnybe, vérbe és gyászba az imperializmus hiénái. Erős munkában keményre edzett kezek acélosan markolják a fegy­vert. Tudják, hogy mit és miért ketla védeni. Szivükben a nép iránti' végi" télén szeretette! és az ellenség iránti oszthatatlan gyűlölettel, acél­falként állnak a békefront élposzt­­jáfl, készen arra, hogyha kell, elé­rtükkel.''és Vérükkel 'pecsételik me'g hűségüket, a békés, soha nem álmo­dott, szebb, jobb jövendőt építő né­pünk' iránt. A szovjet alkotmány 122. szakasza „A nő a SzSzKSz-ben egyenlő jogú a férfivel, a gazdasági, állami, kulturá, lis, társadalmi és politikai élet minden terén." A Szovjetunió hatalmas városaiba naponta érkeznek kész árukkal teli Iá. dák. A címzésen látható a feladó pe­csétje: „Szaralovi Állami 3. sz. tío­­lyóscsapágygyár". A ládákban megta­lálhatók a legkülönbözőbb méretekkel rendelkező golyóscsapágyak. A legap­róbbaktól kezdve a két kézzel is ne­hezen átérhető hatalmas csapágyakig. A gyár még igen fiatal üzem és munkásainak többsége is 25 éven aluli ifjú és lány. Amikor az üzembe jön­nek, először a gyárat körülvevő kertet, gyönyörű virágokat látják. Azután szembetűnik az udvar közepén álló „Kitüntetettek" táblája, ezen a legki­válóbb sztahánovisták fényképe. Jelene Vorobjova komszomolka, csi­szoló munkásnő fényképe is Hl szere­pei. Brigádja hónapok óta ■ emeli a munka termelékenységét; nevük nem kerül le a tábláról, mert- mindig az élen jitrnak. Vorobjova társnőivel együtt állan­dóan arra törekszik, hogy ésszerűsíté­seket, újításokat alkalmazzon. Egyesi csúsZolási munkával' foglalkozó „szak­könyvek" szerint az orsófej fordulat­számút szigorúan korlátozni kell, kü­lönben selejt keletkezik: a golyós­­csapágy-gyűrű vájárának felülete beég. Ez „igazság" étien tiltakoztak .lefena Vorobjova.és barátnői, — Bizonyítsák be számításaikat kí­sérlete úton"-!-- mondotta nekik Koza- Ünj a gyár egyik technikusa. — Be. is bizonyltjuk — felelték a lányok. Kozaljn utasítást adott, hogy , a bri­gád gépein, csökkentsék;a szíjtárcsák átmérőjét, hogy ezzel, fokozzák ,áz or­sók fordulatszámút. . Az új eljárás kipróbálásának nap­ján sokan eljöttek a gyár mérnökei és technikusai közül. Körülállták a lá­nyokat és a kész munkadarabokat szi­gorú ellenőrzés alá vették. — A gyűrűk kitűnő minőségűek. Beégések nincsenek, a kísérlet fénye­sen sikerült! — jelentették a gyái igazgatójának. A brigád lelkes tagjai bebizonyítot­ták, hogy nekik van igazuk és az ed­digi átlagos 300—350 gyíírü. helyett most, 600-at készítenek. Vorobjova nem tartja magában el­zárva a tudását, könyvet írt az üze­mek dolgozóinak, hogy átadja munka­tapasztalatait és azt is elmondja, mi­lyen módszerrel oktatja társait. •— Nem könnyű feladat dolgozni és tanulni is — mondotta, amikor meg­kérdezték, elfáradt-e a munkában. — De én szeretem Pártomat, tanítónkat, Sztálint.... A munkám nekem hivatá­som, építeni akarom a kommunizmust, tehát tanulok, mert tudni és tanítani akarok. A magyar alkotmány 50. §-a ,,'A Magyar Népköztársaságban a nők a férjiakkal egyenlő jogokat él­veznek. A nők egyenjogúságát szolgálják: munkafeltételeiknek a férfiakéval azonos mádon való bizlosílása, a terhesség esetére a nőknek járó fize­tett szabadság, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme, továbbá az anya- és gyermekvé­delmi intézmények rendszere." (Az alkotmány 50. §-a.) „Stefiik Mária 19 éves pilisvüfösvári leány néhány hónapja a pilísszentiváni bá­nyában dolgozik, mint csil­lés. Gépkezelői tanfolyamra jár.. „Aztán jól vigyázz magadra, Má­rta", bocsátotta el útravalóul Stefiik ■ Máriát az anyja, amikor elindult felvételre a pilísszentiváni bányába. — Vigyázok, édesányám, ne aggód­jon miattam, ha kibírtam éveken ke-: resztül mint az urak lába-kapcája, hogyne bírnám most, amikor szabad vagyok s egyenlő jogokat élvezek a „A Magyar Népköztársaság biz­tosítja polgárai számára a műn-. káboz való jogot és a végzett munka mennyiségének és minő­ségének megfelelő díjazásait.” A Budakaíászi Klinger-szövő­­gyár portáján fiatal leány várako­zik. Alig lehet 18 éves, de hangja öntudatosan csendül, amikor be­szél. ....... „ ..,. — Szövőnő szerelnék lenni. Hal­lom. vesznek fel új jelentkezőket, minden igyekezetemmel azon le­szek, hogy mennél gyorsabban ki­tanuljam a szakmát. — A pártszervezet irodájába veze­tik. Fekete János elvtárs, a párt­­titkár asztaláfölé hajolva, a leg­újabb eredményeket tanulmányozza. Csillogó arccal olvassa a kimagasló teljesítményt elért munkások ne­veit, Mind ..... mind hű katonái . a 'Pártnak., Nemcsak kiváló .szakmun­kások, dg telkes népnevelők is, akiknek tudatosító munkája nyo-45. §. mán egyre fokozódik a termelés, szélesül a versenymozgalom az üzemben. Ezek az eredményed tet­ték lehetővé, hogy 1947 óta az üzemben a munkások létszáma 689- ről 914-re emelkedett. — Alkotmányunk az ország min­den polgára számára biztosítja a munkához való jogot — mondja Fekete elvtárs. — Hogy ez így le­het, elsősorban a Párt érdeme, mely minden győzelmünk szervezője. —; Az új szövőnő jelölt felé fordul. — De sohasem szabad elfelejtenie, a munkásoknak nemcsak joguk van a munkához, kötelességük is mun­kahelyükön képességük legjavát nyújtani. A, mi üzemünkben is a termelékenység fokozása, a selejt­es önköltségcsökkentés, egyszóval a szocialista munkaverseny tette le­hetővé, hagy a munkáslétszámot felemeljük, új és új munkaerőket foglalkoztathassunk. A fiatal leány figyelmesen hall­gatja a párttitkár minden szavát. Arca csjllog az örömtől, hiszen nemsokára ö is gépet kap majd, megtanulhat szőni s követheti a többi kiváló szövőnők példáját. Zsebéből büszkén húzza elő a kis könyvecskét: a tagjelöltigazolványt. — Ezt a választások idején vég­zett jó munkám után kaptam — mondja. — Itt az üzemben minden erőmmel azon leszek hogj/ szorgal­mammal, kimagasló eredménuem­­mei kiérdemeljem a párttagsági könyvet. — Elmosolyodik. Ennél nagyobb kitüntetés úgy sem ér­hetne! Újabb jelentkezők jönnek. Dol­gozni akarnak, s Népköztársasá­gunk immár törvényesen is bizto­sítja számukra a munkához való jogot. Hiszen a 3 éves terv fel­számolta a munkanélküliséget s az ötéves terv alapozásával újabb száz és százezrek számára nyílik meg a lehetőség, hogy jó szakmun­kásokká váljanak. lltfilllll)lllililitllill!llllfllll!!limimHlliflllilIII!!ilt{llll!j!ll!ll!iiiillilllli:iiililllli>llimii!lll!lllltlltiili!Hltl!lllll!llli!l!im!lll!ltimilll!illlimill!limilltmilllllliilllllltl!miltffl D. Nagy József és a terv 15«. nóta 1. StSSÄ felszabadító szovjet csapatok. A háborús évek bénultsága után lá­zas ütemben kezdődik meg a ter­melő munka a gépgyárban is, ahol D. Nagy József formázó, mint 20 éve működő szakmunkás dolgozik. A fetszabadulás-hozta mámoros lel­kesedés melléit azonban ott húzó­dik a nélkülözések láncolata, a min­dennapi betevő falat megszerzésé­nek, a nincstelenségből való kijutás­­uuk sarkaló gondja, — Rongyosak és éhesek voltunk — emlékezik életének. e szakaszára D. Nagy József. — Az infláció alatt tanultam meggyűlölni a kulákokat akik néhány deka avas zsírért, meg férges szalonnáért egész Öltönyökéi kértek. De élni kellett. S míg horga gyomorral, rongyokban dideregve álltam a gép mellett, már előre néz­tem és tudtam, hogy nem tarthat így sokáig. 1ÍH7 Hunnián a^onban megtörtént la'll. iüfűSZdH a nagy fordulat. Uj idbia . került az üzem falára: „Álla­mosított gépgyár”... A munkapadok dolgozói leltek az urak itt is, s et­től kezdve győzelmek és diadalmas eredmények sora jelzi a gépgyár dolgozóinak, közöttük D. Nagy Jó­zsefnek életútját. 1948 ílecftór SS Ä szobás lakás, A konyha felöl a va­csorára készülő pecsenye -szaga csiklandozza az ember orrát. D. Nagy József boldogan mutat szét otthonában. Minden darábót az utóbbi években szereztek be. Szek­rényeket, fiókokat nyit. Itt egy csi­nos könyvszekrény, amit akkor vett, amikor a brigádmozgalom megszer­vezéséért kitüntették. Benne köny­vek, folyóiratok, újságok halmaza. A ruháspolcok tele holmival. D. Nagy Józsefnének nem kell már va­sárnap reggelenként sebtében ki­mosni és foltozni ura egyetlen in­gét, hogy másnap munkába indul­hasson., mint régen. Ö maga sem jár kétszer kifordított és számtalan­szor átalakított ruhában. Duruzsoló kis kályha ontja a me­leget. Van mivel fűteni, a fészer­ben egész évre való tüzelő halmo­zódik. A vacsorához bor is kerül az asztalra. D. Nagy József legna­gyobb büszkesége, a nagy, fehérze­­rnáncos fürdőkád, amit élmunkássá való kitüntetésekor vásárolt. A meg­lepetésképpen félesége tányérja mellé csúsztatott színházjegy pedig azt igazolja, hogy D. Nagy Józse­feknek módjukban áll már részt kérni a dolgozók szórakozásának, kulturális felemelkedésének jogából is. Átlagos 180 Ft heti keresetből telik már mindenre. Vacsora után első mozdulat a Szabad Nép felé nyúl: hogyan is állanak a sztálini felajánlások az országban? Mert D. Nagy József sem akar lemaradni: all százalé­kos selejtuek 5 százalékra való csökkentését máris túlteljesítette. De D. Nagy József nemcsak ezzel ké­szül december 21-re. A formázógép mellett munkával, otthonában pe.dig forró szeretetéből fakadó ötletesseg­gel fejezi ki háláját az iráni, aki­nek mindent köszönhet. Mert ott. messze, sokezer kilométer távolság­ban Sztálin elvtárs nem is gondol talán arra, hogy örökzöld ágakkal és cserepes virágokkal keretezett arcképe egy kecskeméti gépgyári munkás szobájának falát majd élet­nagyságban díszíti, amelyre ű. Nagy József minden alkalommal ka­­laplevéve tekint. ajnHíí UjítáStervezeiek halmaza jUiu kerül az asztalra. D. Nagy József nem áll meg az úton. Most van miért tervezni, egyre többet és jobbat alkotni. Az ötéves tervvel új ország épül s ebből a munkából részi kér D. Nagy József is. A ter­melés növelését előmozdító újítá­sai mellett minden tapasztalatát át­adja a mellé beosztott ifjúmunká­soknak. Olyan munkás generáció ki­nevelését akarja ezzel elősegíteni, akik egykor a mostaniak kezéből ki­eseit szerszámot újra felemelik es továbbviszik a végső győzelemig a megkezdeti harcot. Nincs megállás. D, Nagy József tudja, hogy ezután már mindig csak felfelé visz az úti

Next

/
Thumbnails
Contents