Délpestmegyei Népújság, 1949. december (3. évfolyam, 50-52. szám)

1949-12-11 / 50. (51.) szám

DELPESTMEGVEI NEPUISftC Képes riport az épülő Varsóból 194 °/o-ra teljesítette normáját Kuruc 1st vánné koppasztó Fo kozzák a termelést a hala si Karneválban IV. évfolyam, 50. szám. ÁmI 50 FILLÉR 1949 december 11. Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről az 1950január 1-tól az 1954 december 31-ig terjedő időszakra A minisztertanács Dobi István elnökletével szombaton délelőtt ülést tartott. A minisztertanács Gerő Ernő elvtárs államminiszter a Népgazdasági Tanács elnökének előterjesztésére hozzájárult a Ma­gyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről szóló tör­vényjavaslatnak az országgyűlés elé való terjesztéséhez. A Szovjetunió dicsőséges hadse­rege felszabadította Magyarorszá­got a német imperialisták uralma alól, összetörte a magyar nagytőké­sek és nagybirtokosok népelnyomó államhatalmát s ezzel lehetővé tette, hogy a magyar dolgozó nép hozzákezdjen a fasiszta háborúban rombadöntött magyar gazdaság újjá­építéséhez. Dolgozó népünk, élén a munkás­­osztállyal, a kommunisták, a Ma­gyar Dolgozók Pártja vezetésével, a Szovjetunió minden téren megnyil­vánuló baráti segítségével, harcban a belső és a külső reakció ellen, meg­valósítva a hároméves tervet, befe­jezte a magyar népgazdaság újjá­építését. Hála a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a néphez hű értelmiség odaadó munkájának, a munkaver­senynek, a hároméves tervet majd­nem 8 hónappal a kitűzött határidő előtt teljesítjük. A hároméves terv eredményekép­pen ipari termelésünk az utolsó bé­keév termelésének 140%-ára nőtt. Mezőgazdaságunk termelése csak­nem elérte a háborúelőtti színvo­nalat. A dolgozók életszínvonala ma át­lagban 37%-kai magasabb, mint a háború előtt. Népünk egészsége­sebbé vált és műveltségi színvonala emelkedett. Alapvető változások történtek tár­sadalmunk és népgazdaságunk szer­kezetében. 3 év előtt a gyáripar, a bányá­szat és kohászat csaknem teljesen tőkések kezén volt, jelenleg 92%­­ban állami kézen van. A bankszer­vezet csaknem teljesen tőkések ke­zén volt, jelenleg állami kézen van. A külkereskedelem csaknem teljesen tőkések kezén volt, ma külkereske­delmünk teljes egészében állami külkereskedelem. Nagykereskedel­münk csaknem teljesen tőkések ke zén volt, jelenleg teljes egészében állami nagykereskedelem. A kiske reskedelem forgalmában az állam és a szövetkezetek részesedése 3% volt, jelenleg eléri a 30%-ot. 3 év előtt a mezőgazdaságban a nagyüzemi, társas gazdálkodásnak még csirái is alig voltak, ma az or­szág szántóterületének 7%-a az ál lám és a termelőszövetkezeti cso­portok kezén van és 220 gépállo­más nyújt segítséget a dolgozó pa­rasztságnak. Államunk a munkásság és dol­gozó parasztság államává, népköz­­társasággá lett, a hatalmat hazánk­ban a dolgozó parasztsággal szö­vetséges munkásosztály gyakorolja. A hároméves terv eredményeire tá maszkodva, az ötéves tervvel nép­gazdaságunk továbbfejlesztésének, újjáalakításának útjára lépünk. A Magyar Dolgozók Pártja történelmi érdeme, hogy kezdeményezte és alapvonalaiban kidolgozta az öt­éves népgazdasági tervet. Az ötéves néognzdasági tervet a Magyar Népköztársaság Ország­­gyűlése az alábbi rendelkezésekkel törvénybe iktatja. I. fejezet jrz ötéves ferv főfetadalai t. §. Az ötéves népgazdasági tervnek a következő főfeladatokat kell meg­valósítania: 1. Magyarország iparosításának meggyorsítását, elsősorban a nehéz- és gépipar fejlesztését, mert ez a könnyűipar fejlesztésének, a mező­­gazdaság gépesítésének és szo­cialista átszervezésének, a közleke­dés korszerűsítésének feltétele. Ez a döntő belső feltétele népünk további gazdasági és kulturális felemelkedé­sének is, népi államunk és nemzeti függetlenségünk megszilárdításának és biztosításának, a szocializmus építésének hazánkban. 2. Mezőgazdaságunk elmaradott­ságának felszámolását, hozamának jelentős emelését, hogy bőségesen biztosítsuk a lakosság élelmiszer­szükségletét, elősegítsük növekvő iparunk ellátását nyersanyaggal és hogy mezőgazdasági kivitelünk fo­kozott mértékben járuljon hozzá népgazdaságunk behozatali igényé­nek kielégítéséhez. 3. Népünk életszínvonalának to­vábbi emelését, fokozott ellátását mindenfajta szükségleti cikkel, a lakásviszonyok megjavítását, az egészségvédelem kiépítését, a dol­gozók növekvő kulturális igényei­nek kielégítését; népünk nevelését a szocializmus tanításainak szelle­mében; az állami, a gazdasági, a kulturális építőmunka irányítására; új vezetők, mérnökök, orvosok, pe­dagógusok, gazdasági szervezők, üzemvezetők, tisztek, állami tiszt­viselők stb. kiképzését, a munkás­ság és a parasztság soraiból. 4. Honvédelmünk, véderőnk kifej­lesztését, a békeszerződés rendel­kezéséi szerint. Csak így tudunk helytállni függetlenségünkért és a Szovjetunióval, valamint a baráti népi demokráciákkal és a világ szabadságszerétő népeivel együtl betölteni szerepünket a béke védel­mében az imperialista háborús gyuj­­togatókkal szemben. 5. Magyaroiszág átalakítását ag­rár-ipari országból ipari-agrár or­szággá, tehát olyan országgá, mely­nek gazdaságában az ipar súlya a döntő és melynek ugyanakkor fej­lett, korszerű mezőgazdasága van. 2. §. E feladatok teljesítésére 5 év alatt biztosítani kell 50.9 milliárd forint beruházását a népgazda­ságba. Ebből az iparba 21.3 milliárd fo­rintot (18.3 milliárd forintot a ne­hézipar különféle ágaiba és 3 mil­liárd forintot a könnyűiparba); a mezőgazdaságba 8 milliárd fo­rintot (a mezőgazdaságot közvet­lenül szolgáló ipari, közlekedési, építkezési, egészségügyi és kulturá­lis beruházások teljes összege 12.5 milliárd forint); a közlekedés fejlesztésére 7.5 milliárd forintot; lakásépítésre, község- és város fejlesztésre, egészségvédelmi, szo­ciálpolitikai és kulturális beruházá­sokra 7.4 milliárd forintot; a keieskedelem fejlesztésére 0.9 milliárd forintot. Az ötéves terv végrehajtása so­rán jelentkező, egyelőre még meg nem állapítható beruházásokra 2.b milliárd forintot kell tartalékolni. A második ötéves terv előkészíté­sével kapcsolatos beruházásokra 3.3 milliárd forintot kell előirányozni. 3. §. 1. A népgazdaság fejlesztésének eredményeként az egész ipari ter­melés értékének 1954-ben el kell ér­me az 1949. évi. ipari termelés 186.4%-át. Ezen belül a nehézipar termelésének' értéke' az 1949.“ évi termelés értékének 204,3% -át éri el, a könnyűiparé 172.9%-át. 2. A mezőgazdasági termelés ér­tékének az 1954. évben el kell érnie az 19491 évi termelés 142.2%-at. Ezen belül a növénytermelés ho­zama 135% -ot, az állattenyésztésé -151.1 % -ot ér el. 4. §. !. 1950-től 1954-ig a munka ter­­melékenysegét az iparban 50%-kai kell emelni. 2. Ugyanezen idő alatt az ipar ban a termelés önköltségét 25%-kai kell csökkenteni. 3. A termelékenység növelését és az önköltség csökkentését az új be­ruházások, a termelőberendezések műszaki fejlesztése, az üzemek és iparágak átszervezése, szakosítása (profilozás), szabványosítás, ész­­szerűsítés, az újítómozgalom, a munkaversenyek, az élmunkás- és Sztahánov-mozgalom és a teljesít­ménybér-rendszer további fejlesz tése stb. útján kell elérni. 5. §. 1. Az életszínvonalnak az ötéves tervidőszak alatt az 1949. évhez képest átlagban 35%-kal kell emel­kednie és így 1954-ben eléri a há­ború előtti átlagos életszínvonal 185%-át. 2. Az iparban az ötéves terv-idő­szak alatt 480.000 új munkást és alkalmazottat kell munkába állí­tani. Ezen belül mintegy 250.000 új szakmunkást, 92.000 betanított munkást, 85.000 segédmunkást és mintegy 53.000 különböző értelmi­ségi foglalkozásút. 3. Az ötéves terv végrehajtásának folyamán fellépő új munkaerőszük­séglet biztosítására, valamint a munkások és alkalmazottak létszá­mában mutatkozó természetes ki­esés pótlására és a termelő munká­ból állami, gazdasági, kulturális és egyéb vezetőmunkára kerülők he­lyettesítésére a következő intézke­dések szükségesek: íz) fejleszteni kell az iparostanuló­­képzest, segédmunkások, betanított munkások tömeges kiképzését szak­munkássá és ezzel biztosítani a szakmunkás-utánpótlást; b) emelni kell a népgazdaság minden ágában a női munkaerők számát és arányát s biztosítani kell számukra a férfiakkal egyenlő munka- és bérfeltételeket; c) meg kell szervezni a csak idő­szakosan foglalkoztatott mezőgaz­dasági dolgozók egy részének be­vonását az ipar munkájába s ezzel őket egyszersmhtd állandó foglalko­záshoz és keresethez kell juttatni. 1. A nemzeti jövedelem értékének 1954-ben el kell érnie az 1949. évi nemzeti jövedelem értékének 163 százalékát. -rí 2. A nemzeti jövedelemben a* ipar részesedése 1949-től 1954-ig 49.7%-ról 58.7%-ra emelkedik. Eb­ben is kifejezésre jut országunk gazdasági szerkezetének döntő meg­változása, hazánk agrár-ipari or­szágból ipari-agrár országgá fejlő­dése. IF. fejezet A termelés és a beruházások terve A) Ipar 7. §. I. A bányászat termelésének 1954-ben el kell érnie a 2.153 mil­lió forint értéket, ami 1949-hez ké­pest 55.2%-os emelkedést jelent, A széntermelésnek az 1949. évi 11.5 millió tonnáról 1954-ben 18.5 millió tonnára kell növekednie. Jelentős mértékben emelni kell a vasérc, a mangánérc, a színes ér­cek, a bauxit, a nyersolaj és egyéb nyersanyagok bányászatát. 2. A bányászat termelésének nö vekedését 2.465 millió Ft beruházá­sával kell biztosítani. Fokozni kell a meglévő nyersanyagforrások ki aknázását, újakat kell feltárni és messzemenően gépesíteni kell a bá nyászati termelést. 8. §. 1. A kohászati ipar termelésének 1954-ben el kell érnie a 4.723 millió Ft értéket, ami 1949-hez képest 95 százalékos emelkedést jelent. A nyersvas termelésének az 1949. évi 428.000 tonnáról 1954-ben 960.000 tonnára kell növekednie, a nyers­­acél termelésének 890.000 tonnáró’ 1.600.000 tonnára. Biztosítani kel’ a timföld, kohóaluminium, a ferro­­mangán, a színesfémek és a mag­nézium kohászati termelésnek a fo­kozódó szükségletnek megfelelő nö­vekedését 2. A kohászatban a termelés eme lésére 3.998 millió Ft értéket kel' beruházni. E beruházás keretében Mohácson új, nagvte’iesítmenvű nagyolvasztót, és acél- és henger­művet, továbbá új ferromangán ko­hót és új aluminium kohót kell épí­teni. 9. §. 1. A nehézgépipar termelésének az 1954. évben el kell érnie a 7.725 millió Ft értéket, ami 1949-hez ké­pest 138 százalékos emelkedést jelent. Az 1954-es évben az 1949. évi termeléshez képest a különböző szer. szamgépek termelésének értékét 185 millió. Ft-róí 610 millió Fi ra. trak­torok gyártását 2.600 drb-ról 4.600 drb-ra, vasúti kocsik és motoros vo­natok termelését (IZK vasúti teher kocsi egységben számítva) 4.850 db­­ióI 10.000 db-ra, tehergépkocsik gyártását 3.200 db-ról 9.000 db-ra, motorkerékpárok gyártását 12.000 db-ról 23.000 db-ra kell emelni. Gvartani kell 520 mi'l'ó Ft érték ben gőz-, villany- és Diesel-mozdo­nyokat. Gyártani kell Magyarorszá­gon edd'g nem gyártott nagy ne­hézipari gépeket, trollev'buszokat. arató-csénlő gépeket, D!esel-t-ak tört, traktoros kukoricaarat j gépet, útépítő gépeket, földvájógépeket, építőipari gépeket, vegyipari gépe­ket, automatikus textil- és egyéb munkagépeket, nagv vasúti darukat, bánya- és rakodógépeket stb. 2. A nehézgépiparban a termelés emelésére 4.214 millió Ft értéket kell beruházni. E beruházások kere­tében öntödéket, szerszámgépgyára­kat, malomipari gépgyárat, textil­ipari és könnyűipari gépgyárakat, közép- és nehéz-vasszerke 'fn-vá­­rat, nyersolaj szivaityúgyarás. Diesel-motorgyárat, darugyárat, csavargyárat, radiátorgyárat és egyéb gépipari üzemeket kell létesíteni. A borsodi iparvidé­ken új nemesacél-művet és új va­­po^kerékoár-íTvámt, a Duna melleit pedig új híd- és vasszerkezetgyá­­rat kell építeni. 10. §. 1. A villamosenergia-termelésr az 1954. évben az 1949. évi 2.2'-. millió kilowattóráról 4.270 mii kilowattórára kell növekednie. 2. A villamosenergia-termelés nö velésére 3.285 millió forint értékű beruházást kell megvalósítani. Vár­palotán, Barcikán és Mohácson cse kély fűtőértékü szén- és lignit-kész­leteket hasznosító erőművet, Lová­sziban földgáz felhasználására ala­pított erőművet, Tiszalökön vízi energiát hasznosító erőművet kell építeni, továbbá más, kisebb erő­müvek létesítésével és a meglévők bővítésével kell a termelési elő­irányzat teljesítését biztosítani. Az energia gazdaságos elosztására és szállítására új 100 KV. elosztó­állomásokat és 850 km hosszú ú 100 KV. távvezetéket kell építeni. 11. §. 1. Az építőanyagipar termelésé­nek az 1954. évben el kelt érnie az 1.149 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 114.8%-os emel­kedést jelent. 1954-ben 1943-'-' hez képest 500.000 tonnával több cementet, 420 millió db-bal több téglát, 50 millió db-bal több csere­pet, 210.000 tonnával több égetett meszet kell termelni. Meg kell szer­vezni a magasépítési vasbeton-ele­mek előregyártását, úgy, hogy a termelés 1954-ben elérje a 233.0QQ tonnát. 2. Az építőanyagiparban a ter­melés emelésére 618 millió forintof kell beruházni. E beruházás kere téhjen. nagy teljesítőképességű ce­­mentörlő üzemeket, téglagyárakat mészhomok téglagyárakat, könnyű beton-g\ árakat, nagy teljesítőké pess^gű mészüzemeket, hidratizá üzemeket, tűzállóanyag-gyárat, b tonáru-üzemeket, előregyártott r gasépítési vasbeton-elemeket g> üzemeket és új ipari porceUái.*, rat kell létesíteni. ■

Next

/
Thumbnails
Contents