Délpestmegyei Népújság, 1949. december (3. évfolyam, 50-52. szám)

1949-12-11 / 50. (51.) szám

DELPESTMEGVEI

NEPUISftC

Képes riport az épülő Varsóból

194 °/o-ra teljesítette normáját Kuruc 1st vánné koppasztó

Fo kozzák a termelést a hala si Karneválban

IV. évfolyam, 50. szám.

ÁmI 50 FILLÉR

1949 december 11.

Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről

az 1950január 1-tól az 1954 december 31-ig terjedő időszakra

A minisztertanács Dobi István elnökletével szombaton délelőtt ülést tartott. A minisztertanács Gerő Ernő elvtárs államminiszter a Népgazdasági Tanács elnökének előterjesztésére hozzájárult a Magyar Népköztársaság első ötéves népgazdasági tervéről szóló törvényjavaslatnak az országgyűlés elé való terjesztéséhez.

A Szovjetunió dicsőséges hadserege felszabadította Magyarországot a német imperialisták uralma alól, összetörte a magyar nagytőkések és nagybirtokosok népelnyomó államhatalmát s ezzel lehetővé tette, hogy a magyar dolgozó nép hozzákezdjen a fasiszta háborúban rombadöntött magyar gazdaság újjáépítéséhez.

Dolgozó népünk, élén a munkásosztállyal, a kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, a Szovjetunió minden téren megnyilvánuló baráti segítségével, harcban a belső és a külső reakció ellen, megvalósítva a hároméves tervet, befejezte a magyar népgazdaság újjáépítését.

Hála a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a néphez hű értelmiség odaadó munkájának, a munkaversenynek, a hároméves tervet majdnem 8 hónappal a kitűzött határidő előtt teljesítjük.

A hároméves terv eredményeképpen ipari termelésünk az utolsó békeév termelésének 140%-ára nőtt.

Mezőgazdaságunk termelése csaknem elérte a háborúelőtti színvonalat.

A dolgozók életszínvonala ma átlagban 37%-kai magasabb, mint a háború előtt. Népünk egészségesebbé vált és műveltségi színvonala emelkedett.

Alapvető változások történtek társadalmunk és népgazdaságunk szerkezetében.

3 év előtt a gyáripar, a bányászat és kohászat csaknem teljesen tőkések kezén volt, jelenleg 92%ban állami kézen van. A bankszervezet csaknem teljesen tőkések kezén volt, jelenleg állami kézen van. A külkereskedelem csaknem teljesen tőkések kezén volt, ma külkereskedelmünk teljes egészében állami külkereskedelem. Nagykereskedelmünk csaknem teljesen tőkések ke zén volt, jelenleg teljes egészében állami nagykereskedelem. A kiske reskedelem forgalmában az állam és a szövetkezetek részesedése 3% volt, jelenleg eléri a 30%-ot.

3 év előtt a mezőgazdaságban a nagyüzemi, társas gazdálkodásnak még csirái is alig voltak, ma az ország szántóterületének 7%-a az ál lám és a termelőszövetkezeti csoportok kezén van és 220 gépállomás nyújt segítséget a dolgozó parasztságnak.

Államunk a munkásság és dolgozó parasztság államává, népköztársasággá lett, a hatalmat hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály gyakorolja.

A hároméves terv eredményeire tá maszkodva, az ötéves tervvel népgazdaságunk továbbfejlesztésének, újjáalakításának útjára lépünk. A Magyar Dolgozók Pártja történelmi érdeme, hogy kezdeményezte és alapvonalaiban kidolgozta az ötéves népgazdasági tervet.

Az ötéves néognzdasági tervet a Magyar Népköztársaság Országgyűlése az alábbi rendelkezésekkel törvénybe iktatja.

I. fejezet

jrz ötéves ferv főfetadalai

t. §.

Az ötéves népgazdasági tervnek a következő főfeladatokat kell megvalósítania:

1. Magyarország iparosításának meggyorsítását, elsősorban a nehéz- és gépipar fejlesztését, mert ez a könnyűipar fejlesztésének, a mezőgazdaság gépesítésének és szocialista átszervezésének, a közlekedés korszerűsítésének feltétele. Ez a döntő belső feltétele népünk további gazdasági és kulturális felemelkedésének is, népi államunk és nemzeti függetlenségünk megszilárdításának és biztosításának, a szocializmus építésének hazánkban.

2. Mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolását, hozamának jelentős emelését, hogy bőségesen biztosítsuk a lakosság élelmiszerszükségletét, elősegítsük növekvő iparunk ellátását nyersanyaggal és hogy mezőgazdasági kivitelünk fokozott mértékben járuljon hozzá népgazdaságunk behozatali igényének kielégítéséhez.

3. Népünk életszínvonalának további emelését, fokozott ellátását mindenfajta szükségleti cikkel, a lakásviszonyok megjavítását, az egészségvédelem kiépítését, a dolgozók növekvő kulturális igényeinek kielégítését; népünk nevelését a szocializmus tanításainak szellemében; az állami, a gazdasági, a kulturális építőmunka irányítására; új vezetők, mérnökök, orvosok, pedagógusok, gazdasági szervezők, üzemvezetők, tisztek, állami tisztviselők stb. kiképzését, a munkásság és a parasztság soraiból.

4. Honvédelmünk, véderőnk kifejlesztését, a békeszerződés rendelkezéséi szerint. Csak így tudunk helytállni függetlenségünkért és a Szovjetunióval, valamint a baráti népi demokráciákkal és a világ szabadságszerétő népeivel együtl betölteni szerepünket a béke védelmében az imperialista háborús gyujtogatókkal szemben.

5. Magyaroiszág átalakítását agrár-ipari országból ipari-agrár országgá, tehát olyan országgá, melynek gazdaságában az ipar súlya a döntő és melynek ugyanakkor fejlett, korszerű mezőgazdasága van.

2. §.

E feladatok teljesítésére 5 év alatt biztosítani kell 50.9 milliárd forint beruházását a népgazdaságba.

Ebből az iparba 21.3 milliárd forintot (18.3 milliárd forintot a nehézipar különféle ágaiba és 3 milliárd forintot a könnyűiparba);

a mezőgazdaságba 8 milliárd forintot (a mezőgazdaságot közvetlenül szolgáló ipari, közlekedési, építkezési, egészségügyi és kulturális beruházások teljes összege 12.5 milliárd forint);

a közlekedés fejlesztésére 7.5 milliárd forintot;

lakásépítésre, község- és város fejlesztésre, egészségvédelmi, szociálpolitikai és kulturális beruházásokra 7.4 milliárd forintot;

a keieskedelem fejlesztésére 0.9 milliárd forintot.

Az ötéves terv végrehajtása során jelentkező, egyelőre még meg nem állapítható beruházásokra 2.b milliárd forintot kell tartalékolni.

A második ötéves terv előkészítésével kapcsolatos beruházásokra 3.3 milliárd forintot kell előirányozni.

3. §.

1. A népgazdaság fejlesztésének eredményeként az egész ipari termelés értékének 1954-ben el kell érme az 1949. évi. ipari termelés 186.4%-át. Ezen belül a nehézipar termelésének' értéke' az 1949.“ évi termelés értékének 204,3% -át éri el, a könnyűiparé 172.9%-át.

2. A mezőgazdasági termelés értékének az 1954. évben el kell érnie az 19491 évi termelés 142.2%-at. Ezen belül a növénytermelés hozama 135% -ot, az állattenyésztésé -151.1 % -ot ér el.

4. §.

!. 1950-től 1954-ig a munka termelékenysegét az iparban 50%-kai kell emelni.

2. Ugyanezen idő alatt az ipar ban a termelés önköltségét 25%-kai kell csökkenteni.

3. A termelékenység növelését és az önköltség csökkentését az új beruházások, a termelőberendezések műszaki fejlesztése, az üzemek és iparágak átszervezése, szakosítása (profilozás), szabványosítás, észszerűsítés, az újítómozgalom, a munkaversenyek, az élmunkás- és Sztahánov-mozgalom és a teljesítménybér-rendszer további fejlesz tése stb. útján kell elérni.

5. §.

1. Az életszínvonalnak az ötéves tervidőszak alatt az 1949. évhez képest átlagban 35%-kal kell emelkednie és így 1954-ben eléri a háború előtti átlagos életszínvonal 185%-át.

2. Az iparban az ötéves terv-időszak alatt 480.000 új munkást és alkalmazottat kell munkába állítani. Ezen belül mintegy 250.000 új szakmunkást, 92.000 betanított munkást, 85.000 segédmunkást és mintegy 53.000 különböző értelmiségi foglalkozásút.

3. Az ötéves terv végrehajtásának folyamán fellépő új munkaerőszükséglet biztosítására, valamint a munkások és alkalmazottak létszámában mutatkozó természetes kiesés pótlására és a termelő munkából állami, gazdasági, kulturális és egyéb vezetőmunkára kerülők helyettesítésére a következő intézkedések szükségesek:

íz) fejleszteni kell az iparostanulóképzest, segédmunkások, betanított munkások tömeges kiképzését szakmunkássá és ezzel biztosítani a szakmunkás-utánpótlást;

b) emelni kell a népgazdaság minden ágában a női munkaerők számát és arányát s biztosítani kell

számukra a férfiakkal egyenlő munka- és bérfeltételeket;

c) meg kell szervezni a csak időszakosan foglalkoztatott mezőgazdasági dolgozók egy részének bevonását az ipar munkájába s ezzel őket egyszersmhtd állandó foglalkozáshoz és keresethez kell juttatni.

1. A nemzeti jövedelem értékének 1954-ben el kell érnie az 1949. évi

nemzeti jövedelem értékének 163 százalékát. -rí

2. A nemzeti jövedelemben a* ipar részesedése 1949-től 1954-ig

49.7%-ról 58.7%-ra emelkedik. Ebben is kifejezésre jut országunk gazdasági szerkezetének döntő megváltozása, hazánk agrár-ipari országból ipari-agrár országgá fejlődése.

IF. fejezet

A termelés és a beruházások terve

A) Ipar

7. §.

I. A bányászat termelésének 1954-ben el kell érnie a 2.153 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 55.2%-os emelkedést jelent,

A széntermelésnek az 1949. évi

11.5 millió tonnáról 1954-ben 18.5 millió tonnára kell növekednie.

Jelentős mértékben emelni kell a vasérc, a mangánérc, a színes ércek, a bauxit, a nyersolaj és egyéb nyersanyagok bányászatát.

2. A bányászat termelésének nö vekedését 2.465 millió Ft beruházásával kell biztosítani. Fokozni kell a meglévő nyersanyagforrások ki aknázását, újakat kell feltárni és messzemenően gépesíteni kell a bá nyászati termelést.

8. §.

1. A kohászati ipar termelésének 1954-ben el kell érnie a 4.723 millió Ft értéket, ami 1949-hez képest 95 százalékos emelkedést jelent. A nyersvas termelésének az 1949. évi

428.000 tonnáról 1954-ben 960.000 tonnára kell növekednie, a nyersacél termelésének 890.000 tonnáró’

1.600.000 tonnára. Biztosítani kel’ a timföld, kohóaluminium, a ferromangán, a színesfémek és a magnézium kohászati termelésnek a fokozódó szükségletnek megfelelő növekedését

2. A kohászatban a termelés eme lésére 3.998 millió Ft értéket kel' beruházni. E beruházás keretében Mohácson új, nagvte’iesítmenvű nagyolvasztót, és acél- és hengerművet, továbbá új ferromangán kohót és új aluminium kohót kell építeni.

9. §.

1. A nehézgépipar termelésének az 1954. évben el kell érnie a 7.725 millió Ft értéket, ami 1949-hez képest 138 százalékos emelkedést jelent.

Az 1954-es évben az 1949. évi termeléshez képest a különböző szer. szamgépek termelésének értékét 185 millió. Ft-róí 610 millió Fi ra. traktorok gyártását 2.600 drb-ról 4.600 drb-ra, vasúti kocsik és motoros vonatok termelését (IZK vasúti teher kocsi egységben számítva) 4.850 dbióI 10.000 db-ra, tehergépkocsik gyártását 3.200 db-ról 9.000 db-ra, motorkerékpárok gyártását 12.000 db-ról 23.000 db-ra kell emelni. Gvartani kell 520 mi'l'ó Ft érték ben gőz-, villany- és Diesel-mozdonyokat. Gyártani kell Magyarországon edd'g nem gyártott nagy nehézipari gépeket, trollev'buszokat. arató-csénlő gépeket, D!esel-t-ak tört, traktoros kukoricaarat j gépet,

útépítő gépeket, földvájógépeket, építőipari gépeket, vegyipari gépeket, automatikus textil- és egyéb munkagépeket, nagv vasúti darukat, bánya- és rakodógépeket stb.

2. A nehézgépiparban a termelés emelésére 4.214 millió Ft értéket kell beruházni. E beruházások keretében öntödéket, szerszámgépgyárakat, malomipari gépgyárat, textilipari és könnyűipari gépgyárakat, közép- és nehéz-vasszerke 'fn-várat, nyersolaj szivaityúgyarás. Diesel-motorgyárat, darugyárat, csavargyárat, radiátorgyárat és egyéb gépipari üzemeket kell létesíteni. A borsodi iparvidéken új nemesacél-művet és új vapo^kerékoár-íTvámt, a Duna melleit pedig új híd- és vasszerkezetgyárat kell építeni.

10. §.

1. A villamosenergia-termelésr az 1954. évben az 1949. évi 2.2'-. millió kilowattóráról 4.270 mii kilowattórára kell növekednie.

2. A villamosenergia-termelés nö velésére 3.285 millió forint értékű beruházást kell megvalósítani. Várpalotán, Barcikán és Mohácson cse kély fűtőértékü szén- és lignit-készleteket hasznosító erőművet, Lovásziban földgáz felhasználására alapított erőművet, Tiszalökön vízi energiát hasznosító erőművet kell építeni, továbbá más, kisebb erőmüvek létesítésével és a meglévők bővítésével kell a termelési előirányzat teljesítését biztosítani. Az energia gazdaságos elosztására és szállítására új 100 KV. elosztóállomásokat és 850 km hosszú ú 100 KV. távvezetéket kell építeni.

11. §.

1. Az építőanyagipar termelésének az 1954. évben el kelt érnie az 1.149 millió forint értéket, ami 1949-hez képest 114.8%-os emelkedést jelent. 1954-ben 1943-'-'

hez képest 500.000 tonnával több cementet, 420 millió db-bal több téglát, 50 millió db-bal több cserepet, 210.000 tonnával több égetett meszet kell termelni. Meg kell szervezni a magasépítési vasbeton-elemek előregyártását, úgy, hogy a termelés 1954-ben elérje a 233.0QQ tonnát.

2. Az építőanyagiparban a termelés emelésére 618 millió forintof kell beruházni. E beruházás kere téhjen. nagy teljesítőképességű cementörlő üzemeket, téglagyárakat mészhomok téglagyárakat, könnyű beton-g\ árakat, nagy teljesítőké pess^gű mészüzemeket, hidratizá üzemeket, tűzállóanyag-gyárat, b tonáru-üzemeket, előregyártott r gasépítési vasbeton-elemeket g> üzemeket és új ipari porceUái.*, rat kell létesíteni.

■